Ajax-loader

Ernest Hemingway könyvei a rukkolán


Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

Ernest Hemingway - Halál ​délután
Hemingway ​1932-ben közreadott munkája: szakkönyv. A tényekre kíváncsi olvasó a részletes és tudós elemzésből pontosan megismerheti a "valódi spanyol bikaviadalt", sőt, a mellékelt szótárból még a szakkifejezéseket is megtanulhatja. A könyv, természetesen, jóval többet is ad ennél: Hemingway esztétikájának, etikájának, életfilozófiájának legtisztább, legtömörebb összegzését. A "tanítást" azonban nem a tételekben kell keresnünk, hanem mindenekelőtt abban a módszerben, ahogyan a nagy író anyagát feldolgozza - egyszerűen, szakszerűen, és mégis (vagy épp ezért!) költőien. A bikaviadal nem sport a szó angolszász értelmében, azaz nem egyenlő esélyű vetélkedés a bika és az ember között, erre még csak kisérlet sem történik. Inkább tragédia, amelyben a bika halálát játssza, jól vagy kevésbé jól, a résztvevő bika és ember, és ebben a tragédiában az emberre veszély, a bikára biztos halál vár.

Ernest Hemingway - Afrikai ​vadásznapló
A ​huszadik századi amerikai irodalom egyik legmarkánsabb személyiségének könyve voltaképpen nem is napló a szó szoros és megszokott értelmében. Inkább riport, azaz beszámoló egy nagy afrikai kuduvadászatról és mindarról, ami az írót és vadásztársait a vadászat alatt foglalkoztatta: irodalomról, férfiasságról, vadászszerencséről, vadászlélektanról, egyszóval, ami Hemingway számára a teljes életet jelentette. Sokat emlegetett és tudatosan vállalt antiintellektualizmusának is hangot ad ebben a különös könyvben, mely minden mondatában, minden, szinte lényegtelennek tűnő epizódjában az író már-már harsogó életszeretetét hirdeti. Ez sugárzik minden sorából: ahogyan régi párizsi irodalmi pletykákat idézget, ahogyan szájához emeli sokadik whiskyspoharát, ahogyan elgyönyörködik egy bennszülött vadász izmainak harmóniájában, ahogyan fegyverét tisztogatja, ahogyan az afrikai erdő hangjait figyeli, s ahogyan nemes, egyenrangú ellenfélnek tekinti a vadat, de ahogy bosszankodik, kicsinyeskedik, ugratja társait, megéli kudarcait; egyszóval megrajzolja önarcképét.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger / Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék – az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha.” Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak. A könyvben megtalálható művek: - Az öreg halász és a tenger - Indián tábor - Bérgyilkosok - Ötven rongy - Wyomingi bor - Francis Macomber rövid boldogsága - A Kilimandzsáró hava - Aki nem adja meg magát

Ernest Hemingway - Veszélyes ​nyár
1959 ​nyarán Ernest Hemingway elfogadta a Life című nagy példányszámú amerikai képes hetilap felkérést, hogy írjon riportot vagy cikket a spanyolországi bikaviadalokról - folytassa mintegy a Halál délután-t, mutassa be az olvasóknak, hogy ma, 1959-ben hol tart a bikaviadal sportja. Az 1959-es idény azért ígérkezett különösképpen alkalmasnak erre, mert Hemingway kedvence, Antonio Ordónez, ez a karcsú, szoborszerűen szép, hajlékony testű és biztos kezű, vakmerően és szenvedélyesen vívó fiatalember ezen a nyáron indult harcba a dicsőségért: párviadalra hívta ki sógorát, Luis Miguel Dominguínt, aki hat évvel volt csak idősebb Antoniónál, mégis bronzszobor áll már a saját birtoka udvarán, és olyan nagy sztár volt, annyi pénzt keresett a bikákkal, hogy már esztendők óta visszavonult életet élt. Hemingway beleveti magát a munkába. Ordónez csapatával járja a forró, nyári országutat, részt vesz az életükben, a matador öltöztetésének szent szertartásán, a viadal utáni nagy, felszabadult vacsorákon, ott van, amikor a bikákat válogatják, a kardokat köszörülik, és az orvossal együtt érkezik futva a kötözőhelyre, ha a bika szarva egy óvatlan pillanatban a matadorba fúródik. Újra riporter lesz. Újra hagyja magát elragadtatni a bikaviadal mitológiájától, elmerül a bajtársiasság, a férfibarátság titkolt érzelmességében, az állandó életveszély mámoros felfokozottságában. A Life eredetileg körülbelül kétéves cikket rendelt Hemingwaytől, ő a tizenkétszeresét szállította. Életében csak két részlet jelent meg belőle. Nem aratott sikert, s meg is tiltotta végrendeletében, hogy könyv alakban megjelenjék.

Ernest Hemingway - Művei 1-6
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernest Hemingway - Indián tábor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernest Hemingway - The First Forty-Nine Stories (angol)
A collection of Hemingway's first forty-nine short stories, featuring an introduction by the author and lesser known as well as familiar tales, including 'Up in Michigan', 'Fifty Grand', and 'The Light of the World', and The Snows of Kilimanjaro, Winner Take Nothing and Men Withour Women collections.

Ernest Hemingway - The First Forty-Nine Stories (angol)
A collection of Hemingway's first forty-nine short stories, featuring a brief introduction by the author and lesser known as well as familiar tales, including 'Up in Michigan', 'Fifty Grand', and 'The Light of the World', and the Snows of Kilimanjaro, Winner Take Nothing' and Men Without Women collections.

Ernest Hemingway - Szerelemben, háborúban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernest Hemingway - By-Line
From his early work as a correspondent for the Toronto Star in Europe during the 1920s, through his inimitable articles for Esquire and his first-hand reports of the Spanish Civil War, to the mellow, ironic chronicle of his last African adventures, few correspondents have produced a more impressive body of work.

Ernest Hemingway - The ​Undefeated
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernest Hemingway - Afrikai ​vadásznapló / Halál délután
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernest Hemingway - Selected ​Letters 1917-1961
The ​death of Ernest Hemingway in 1961 ended one of the most original and influential careers in American literature. His works have been translated into every major language, and the Nobel Prize awarded to him in 1954 recognized his impact on contemporary writing. While many people are familiar with the public image of Hemingway and the legendary accounts of his life, few knew him as an intimate. With this collection of letters, presented for the first time as a Scribner Classic, a new Hemingway emerges. Ranging from 1917 to 1961, this generous selection of nearly six hundred letters is, in effect, both a self-portrait and an autobiography. In his own words, Hemingway candidly reveals himself to a wide variety of people: family, friends, enemies, editors, translators, and almost all the prominent writers of his day. In so doing he proves to be one of the most entertaining letter writers of all time. Carlos Baker has chosen letters that not only represent major turning points in Hemingway's career but also exhibit character, wit, and the writer's typical enthusiasm for hunting, fishing, drinking, and eating. A few are ingratiating, some downright truculent. Others present his views on writing and reading, criticize books by friend or foe, and discuss women, soldiers, politicians, and prizefighters. Perhaps more than anything, these letters show Hemingway's irrepressible humor, given far freer rein in his correspondence than in his books. An informal biography in letters, the product of forty-five years' living and writing, Ernest Hemingway: Selected Letters leaves an indelible impression of an extraordinary man.

Ernest Hemingway - The ​Garden of Eden
A ​sensational bestseller when it appeared in 1986, "The Garden of Eden" is the last uncompleted novel of Ernest Hemingway, which he worked on intermittently from 1946 until his death in 1961. Set on the Cote d'Azur in the 1920s, it is the story of a young American writer, David Bourne, his glamorous wife, Catherine, and the dangerous, erotic game they play when they fall in love with the same woman. "A lean, sensuous narrative...taut, chic, and strangely contemporary," "The Garden of Eden" represents vintage Hemingway, the master "doing what nobody did better" (R. Z. Sheppard, "Time).""

Ernest Hemingway - A ​Farewell to Arms
In ​1918 Ernest Hemingway enlisted to fight in the "war to end all wars". He volunteered for ambulance service in ltaly, was wounded and twice decorated. Out of his experiences came A Farewell to Arms. In an unforgettable depiction of war, Hemingway recreates the fear, the comradeship, the courage of his young American volunteers and the men and women he encounters along the way with conviction and brutal honesty. A love story of immense drama and uncompromising passion, A Farewell to Arms is a testament to Hemingway's unique and unflinching view of the world and the people around him.

Ernest Hemingway - Le ​vieil homme et la mer
Poisson, ​dit le vieux, poisson faut que tu meures. De toute façon. Tu veux que je mure aussi? On n'arrive à rien comme ça, pena-t-il. Sa bouche était trop sèche pour parler, mais il ne pouvait atteindre sa bouteille. Cette fois, faut que je l'amène. Je tiendrai pas longtemps à ce train-là. Mais si, tu tiendras, se dit-il à lui-même. Tu tiendras jusqu'au bout. Au cercle suivant, il s'en fallut de peu qu'il ne l'attrapât. Mais le poisson se redressa encore et s'éloigna lentement. Tu veux ma mort, poisson, pensa le vieux. C'est ton droit. Camarade, je n'ai jamais rien vu de plus grand, ni de plus noble, ni de plus calme, ni de plus beau que toi. Allez, vas-y, tue-moi. Ça m'est égal lequel de nous deux qui tue l'autre. Qu'est-ce que je raconte? pensa-t-il. Voilà que je déraille.

Ernest Hemingway - Men ​Without Women
CLASSIC ​SHORT STORIES FROM THE MASTER OF AMERICAN FICTION First published in 1927, Men Without Women represents some of Hemingway's most important and compelling early writing. In these fourteen stories, Hemingway begins to examine the themes that would occupy his later works: the casualties of war, the often uneasy relationship between men and women, sport and sportsmanship. In "Banal Story," Hemingway offers a lasting tribute to the famed matador Maera. "In Another Country" tells of an Italian major recovering from war wounds as he mourns the untimely death of his wife. "The Killers" is the hard-edged story about two Chicago gunmen and their potential victim. Nick Adams makes an appearance in "Ten Indians," in which he is presumably betrayed by his Indian girlfriend, Prudence. And "Hills Like White Elephants" is a young couple's subtle, heartwrenching discussion of abortion. Pared down, gritty, and subtly expressive, these stories show the young Hemingway emerging as America's finest short story writer.

Ernest Hemingway - The ​Old Man And The Sea
Set ​in the Gulf Stream off the coast of Havana, Hemingway's magnificent fable is the tale of an old man, a young boy and a giant fish. This story of heroic endeavour won Hemingway the Nobel Prize for Literature. It stands as a unique and timeless vision of the beauty and grief of man's challenge to the elements.

Alice Adams - Amy Bloom - John Cheever - Ernest Hemingway - A. M. Homes - Andrea Lee - Joyce Carol Oates - Edna O'Brien - Julie Orringer - James Purdy - Graham Swift - John Updike - David Foster Wallace - Fay Weldon - Poolside
Poolside ​is a waterproof collection of fourteen stories about the satisfactions (and tribulations) of swimming lessons, summer scenes at club pools, chance encounters at the rec center-and just plain floating. The perfect companion for a day of dipping and people watching, Poolside is as necessary as sunscreen for achieving maximum poolside bliss. Poolside features internationally acclaimed authors Alice Adams, John Updike, Joyce Carol Oates, David Foster Wallace, Ernest Hemingway, John Cheever, and AM Homes, as well as emerging voices such as Julie Orringer and Andrea Lee.

Ernest Hemingway - Der ​Sieger geht leer aus
Die ​Geschichten dieses Bandes berichten von Menschen und Vorgängen, die jedem von uns begegnen können: Flüchtige, doch intensiv gelebte Augenblicke des Glücks und der Erprobung, die sich von langen Spannen der Entbehrung und Erwartung abheben, werden mit kaltblütiger Wahrhaftigkeit aufs Wesentliche konzentriert - zu klassischen Erfahrungen des männlichen Bewußtseins.

Ernest Hemingway - The ​Snows of Kilimanjaro and Other Stories
Returning ​from a Kenyan safari in 1932, Ernest Hemingway quickly devised a literary trophy to add to his stash of buffalo hides and rhino horns. To this day, Green Hills of Africa seems an almost perverse paean to the thrills of bloodshed, in which the author cuts one notch after another in his gun barrel and declares, "I did not mind killing anything." Four years later, however, Hemingway came up with a more accomplished spin on his African experiences--a pair of them, in fact, which he collected with eight other tales in The Snows of Kilimanjaro. The title story is a meditation on corruption and mortality, two subjects that were already beginning to preoccupy the 37-year-old author. As the protagonist perishes of gangrene out in the bush, he recognizes his own failure of nerve as a writer: Now he would never write the things that he had saved to write until he knew enough to write them well. Well, he would not have to fail at trying to write them either. Maybe you could never write them, and that was why you put them off and delayed the starting. Well he would never know, now. In the story, at least, the hero gets some points for stoic acceptance, as well as an epiphanic vision of Kilimanjaro's summit, "wide as all the world, great, high, and unbelievably white in the sun." (The movie version is another matter: Gregory Peck makes it back to the hospital, loses a leg, and is a better person for it.) But Hemingway's other great white hunter, in "The Short Happy Life of Francis Macomber," is granted a less dignified exit. This time the issue is cowardice, another of Papa's bugaboos: poor Francis is too wimpy to face down a wounded lion, let alone satisfy his treacherous wife in bed. Yet he does manage a last-minute triumph before dying--an absolute assertion of courage--which makes the title a hair less ironic than it initially seems. No wonder these are two of the highest-caliber (so to speak) tales in the Hemingway canon. --Bob Brandeis

Ernest Hemingway - Death ​in the Afternoon
Still ​considered one of the best books ever written about bullfighting, "Death in the Afternoon" is an impassioned look at the sport by one of its true aficionados. It reflects Hemingway's conviction that bullfighting was more than mere sport and reveals a rich source of inspiration for his art. The unrivaled drama of bullfighting, with its rigorous combination of athleticism and artistry, and its requisite display of grace under pressure, ignited Hemingway's imagination. Here he describes and explains the technical aspects of this dangerous ritual and "the emotional and spiritual intensity and pure classic beauty that can be produced by a man, an animal, and a piece of scarlet serge draped on a stick." Seen through his eyes, bullfighting becomes a richly choreographed ballet, with performers who range from awkward amateurs to masters of great elegance and cunning. A fascinating look at the history and grandeur of bullfighting, "Death in the Afternoon" is also a deeper contemplation of the nature of cowardice and bravery, sport and tragedy, and is enlivened throughout by Hemingway's sharp commentary on life and literature.

Ernest Hemingway - Der ​Garten Eden und andere Liebesgeschichten
In ​Spanien und an der französischen Riviera verbringt der junge amerikanische Schriftsteller David Bourne mit seiner Frau Catherine ausgedehnte Flitterwochen. Doch bald fallen Schatten auf das Paradies: Catherine beginnt ein gewagtes Spiel mit ihrer sexuellen Identität. Mit immer neuen Provokationen stürzt sie David in eine Krise, die sich in einer ménage à trois mit der schönen Französin Marita zuspitzt. Dieser Roman zeigt einen anderen Hemingway als den, der zum Inbegriff des Machismo wurde. «Er enthält Seiten, die zum Besten gehören, was Hemingway je geschrieben hat.» (John Updike). Ein Roman aus dem literarischen Nachlaß Hemingways, der bei seinem Erscheinen als literarische Sensation gefeiert wurde.

Ernest Hemingway - Green ​Hills of Africa
His ​second major venture into nonfiction (after Death in the Afternoon, 1932), Green Hills of Africa is Ernest Hemingway's lyrical journal of a month on safari in the great game country of East Africa, where he and his wife Pauline journeyed in December of 1933. Hemingway's well-known interest in -- and fascination with -- big-game hunting is magnificently captured in this evocative account of his trip. In examining the poetic grace of the chase, and the ferocity of the kill, Hemingway also looks inward, seeking to explain the lure of the hunt and the primal undercurrent that comes alive on the plains of Africa. Yet Green Hills of Africa is also an impassioned portrait of the glory of the African landscape, and of the beauty of a wilderness that was, even then, being threatened by the incursions of man. Hemingway's rich description of the beauty and strangeness of the land and his passion for the sport of hunting combine to give Green Hills of Africa the freshness and immediacy of a deeply felt personal experience that is the hallmark of the greatest travel writing.

Ernest Hemingway - Vándorünnep ​/ Tavaszi zuhatag
"Ha ​szerencséd volt, és ifjan Párizsban élhettél, bárhova vetődj életed során, Párizs veled marad mindig, mert Párizs vándorünnep" - írta 1950-ben Hemingway barátjának. Ez a vallomás dióhéjban mindent elárul az első kisregényéről, amely már csak az író halála után jelent meg. A naplószerű, őszintesége miatt megkapó, kedvesen önirónikus, szórakoztatóan tanulságos visszaemlékezésből megismerjük a pályakezdő fiatalembert, az induló írót. A húszas években Párizsban élt amerikai művészek, az irodalmat pártoló hölgyek, a Szajna-parti horgászok és utcai könyvárusok társaságában kibontakozik előttünk az élményre, érdemes nyersanyagra vadászó ifjú Hemingway alakja, amelyben már felismerjük az irodalomba később berobbant híres írót. Azt, aki mindig tényekre, tapasztalatokra, valós emberi mozzanatokra, igaz részletekre építette érett regényeit. De izgalmas bepillantani a két háború közötti francia főváros mozgalmas életébe, "beleszagolni" az akkori szellemi élet pikáns levegőjébe is. A Tavaszi zuhatag című kisregény szintén a próbálkozások, az irodalmi összetűzések, sértődések emlékét idézi fel. Ez a mulatságos pamflet fiatalos hévvel, kíméletlenül és egy cseppet igazságtalanul, de mindenképpen szórakoztatóan csipkedi meg az író akkori mestereit. Az irodalmi sznobizmust és kifinomult álintellektualizmust pedig teljes joggal teszi nevetségessé. S mindezt olyan szellemes nyelvi-stiláris bravúrral, amely megörvendezteti az ilyesféle csemegére vágyó olvasót.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger / The Old Man and the Sea
Már ​84 napja, hogy az öreg halász nem fogott semmit. Kétségbeesésében úgy dönt, egyedül indul útnak, hátha így mellészegődik a szerencse. A nyílt tengeren egyszer csak kapást jelez a csali. A zsinór megindul, a horogra akadt hal vontatni kezdi a csónakot. Az öreg halász a tenger végtelen magányában pillantja meg először a hatalmas halat. A vadász és a vad között élethalálharc indul meg. A küzdelem harmadik napján a hal végre láthatóvá válik a víz felszíne alatt. Az öreg összeszedi maradék erejét, és ledöfi a szigonyával. A hal még utoljára feldobja magát, és ekkor látszik igazán, hogy nagyobb, mint a csónak. Az öreg a csónak oldalához köti, és vitorlát bontva hazaindul. Az első cápa éjszaka támad. Két órával később a dögszag társait is odacsalja. A keservesen szerzett zsákmány a cápák martalékává lesz.

Ernest Hemingway - Fiesta
1926-ban, ​nem sokkal az első világháború befejezése után jelent meg ez a regény, mely az író és a háborút átélt generáció egy részének lelkiállapotát fejezi ki Hemingway jellegzetes módján. Megsemmisültek a korábbi valóságos és vélt értékek, a háborúban részt vett ifjúság idegrendszere megsérült, nem maradt energiája sem arra, hogy az árulók ellen forduljon, sem pedig arra, hogy új értékeket teremtsen magának: nincs más hátra, mint visszatérni a testi élvezetekhez. A Fiesta valamennyi szereplője is a háború sérültje. Párizsban verődik össze a társaság, boldogtalan, gyökértelen angolok és amerikaiak. Az ellenállhatatlan Lady Brett Ashley, akiben nemcsak jövendő második férje, Michael Campbell, hanem többi lovagja, Jake Barnes amerikai újságíró, Bill Gorton meg Robert Cohn amerikai író is szerelmes. Testi és lelki sebeiket, erkölcsi összeomlásukat itallal, szerelemmel, világjárással, érzéki gyönyörökkel próbálják gyógyítani, természetesen hiába. Elvetődnek Pamplonába, végigélvezik és isszák a Fiestát, és Brett az ünnepelt ifjú toreádort is hálójába keríti, csaknem megfertőzi, de az ép test és ép lélek mégis győzedelmeskedik: megmenekül karmaiból. Az ünnepségek után tovább vonszolja a társaság önmagát és kiábrándultságát másfelé, újabb izgalmakba, de az olvasó biztosan tudja: a gyógyírt másutt sem lelik meg. Az irodalomkritika nagyon értékeli ezt a regényt, mert Hemingway a párbeszéddel való jellemzést, a légkör érzékeltetését páratlan művészettel oldja meg: szinte abban a pillanatban megérzi az olvasó a levegőváltozást, amint a vonat eléri a spanyol határt. Szomorú, vádló regény ez: nagy író kiváló alkotása.

Ernest Hemingway - A ​folyón át a fák közé
Hemingway ​1950-ben megjelent regényének címe az amerikai polgárháború tábornokának, Stonewall Jacksonnak utolsó szavait idézi - és ez a furcsa, kései könyv maga is búcsú, leltár, végső összegzés. Hőse, Richard Cantwell ezredes Hemingway korábbi hőseinek öregedő mása. Emlékek, álmok, a jelenvaló, két háború hadszínterei keverednek a párbeszédekben és belső monológokban, miközben az ezredes autón Velencébe utazik, hogy találkozzék szerelmével, aztán csónakon, vadvizeken, kacsavadászatra indul. Mi változott a világban, mi maradt meg az embernek - erre keres választ a főhős, aki még egyszer végigtekint élete tájain, mígnem szimbolikus útjai végén fölmagasodik a halál. A búcsú azonban Hemingwaynél itt sem beletörődés: két évvel e regény után írta meg az Az öreg halász és a tengert.

Ernest Hemingway - Különös ​társaság
Részlet ​a könyvből: Cohn Róbert középsúlyú ökölvívóbajnak volt Princetonban. Számomra nem sokat jelent az ökölvívó szó; de Cohn számára rendkívül sokat jelentett. Valójában fütyült a bokszra; lelke mélyén szörnyűségnek tartotta az ökölviaskodást, de példátlan szorgalommal és kitartással sajátította el fogásait, hogy kipótolja veleszületett félszegségét és alsóbbrendűségi komplexumát. Ez azért fejlődött ki benne, mert Princetonban mint zsidót kezelték. Az a tudat, hogy ezentúl leütheti azt, aki vele szemtelenkedik némileg megnyugtatta. De félszegségből s mivel rendes fiú volt, csak ringben boxolt. Spider Kelley legjobb tanítványa volt. Spider Kelley minden növendékét pehelysúlyban képezte ki, akár százöt fontot nyomott, akár kétszázötöt. Cohn számára remek iskola volt ez. Hihetetlenül fürge volt. Addig-addig ügyeskedett, amíg Spider leütötte s jóvátehetetlenül szétlapította az orrát. Cohn ettől kezdve még jobban utálta az ökölvívást, de elégedett volt, orra is jobbat mutatott. Az utolsó esztendőben, melyet Princetonban töltött, pápaszemet viselt és naphosszat olvasott. Osztálytársai rá sem ismertek később. Még arra sem emlékeztek, hogy középsúlyú ökölvívó-bajnok volt.

Ernest Hemingway - A ​Kilimandzsáró hava
A ​szív dobbanását is megállító feszes, remekbe szabott történetek szerelemről, halálról, tisztességről. A válogatás címadó darabja Hemingway legismertebb, különös hangulatú novellája, amit maga az író is egyik legjobb írásának tartott. A könyvből nagy sikerű film is készült, Gregory Peckkel a főszerepben. Henry, a híres író - akiben magát a szerzőt sejthetjük - sebesülten fekszik Afrika elhagyatott vidékén. Csak felesége és helyi kísérője van vele, autójuk lerobbant, a segítség kétséges. A férfi lába már üszkösödik. Még néhány nap, és orvosi ellátás nélkül biztosan nem éli túl a kalandot. Míg a betegszállító repülőgépre várnak, a kétségbeesését whiskeybe fojtó író emlékezetében leperegnek életének legfontosabb eseményei. A halál közelségében megérti a leopárd titkát: miért is fekszik több ezer méter magasban, megfagyva a Kilimandzsáró tetején... A kötetben A bokszoló, és A fehér elefánt formájú hegyek mellett helyet kapott még egy másik briliáns afrikai novella, a Francis Macomber rövid boldogsága is. A hobbivadász Macomber háromszor hibázik. Először: elfut a megsebesített oroszlán elől. Másodszor: nem érti, miért nem szabad a sebzett oroszlánt pusztulni hagyni. Harmadszor: arra kéri kísérőjét, Wilsont, a hivatásos vadászt, hogy hallgasson gyávaságáról. Ezeket "egyszerűen nem teheti meg az ember", gondolja Wilson. Másnap azonban fordulat következik, megvalósul Francis Macomber rövid boldogsága. Megtanulja a törvényt, habozás nélkül a sebesült kafferbivaly után megy a bozótba. A beteljesülés a halálát hozza, Macomber mégis elérte, amit elérhetett. Élete nagy pillanatában férfi volt. Hemingway-nek halála óta változatlan az értékelése: a 20. század egyik legnagyobb regényírója, és talán ő a legnagyobb novellistája. Könyvmolyképző Kiadó, 2007

Ernest Hemingway - The ​First Forty-Nine Stories
From ​Ernest Hemingway's Preface: 'There are many kinds of stories in this book. I hope you will find some that you like- In going where you have to go, and doing what you have to do, and seeing what you have to see, you dull and blunt the instrument you write with. But I would rather have it bent and dulled and know I had to put it on the grindstone and hammer it into shape and put a whetstone to it, and know that I had something to write about, than to have it bright and shining, and nothing to say, or smooth and well-oiled in the closet, but unused.'

Kollekciók