Ajax-loader

Ormos Mária könyvei a rukkolán


Ormos Mária - Merénylet ​Marseille-ben
1934. ​október 9-én délután Marseille-ben egy bolgár-macedón származású mesterlövész kioltotta Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter életét. A történetről készült filmet a magyar közönség is láthatta. Ki volt a gyilkos? Kik voltak a megbízói? Mely államok támogatták a merénylet szervezőit? Mi volt a háttérben megbúvó értelmi szerzők célja? Mit tudunk ma a mindmáig mesterségesen homályba borított mozzanatokról? Ezekre a kérdésekre ad választ Ormos Mária ebben a rendkívül érdekes, lebilincselő könyvecskében. Megismertet a korabeli európabeli nemzetközi helyzettel. Bemutatja a fasiszta terrorista szervezeteket, köztük a macedón ORIM-ot és a hovát Usztasát. Ismerteti a merénylet megszervezését és a támogatókat: Göringet, Mussolinit, Horthyékat. A szerző részletesen foglalkozik Magyarország szerepével, s bemutatja, milyen nemzetközi politikai meggondolások alapján akarták egyedül Magyarországot a vádlottak padjára helyezni a merénylők támogatásáért. A szerzőt, Ormos Máriát jól ismerik a történelmi művek iránt érdeklődő olvasók. Korábban ugyanebben a sorozatban megjelent "Háború Etiópia foldjén" és a "A Matteotti-ügy" című könyve.

Ormos Mária - Székely Gábor - Krausz Tamás - Harsányi Iván - Pankovits József - Erényi Tibor - Diktátorok ​- diktatúrák
Századunk ​történetének legizgalmasabb és mindmáig vitatott kérdései közé tartozik az európai diktatúrák problémaköre. Olaszországban Mussolini, Spanyolországban Primo de Rivera és Franco, Németországban Hitler, a Szovjetunióban pedig Sztálin alakította ki diktatórikus rendszerét, melyek hosszab-rövidebb idejű regnálás után nagy robajjal összeomlottak vagy viszonylag csendesen kimúltak. Miért fejlődtek ki e diktatúrák, és milyen feladatok megoldására voltak hivatottak? Miért hagyhattak nyomot századunkon? Mi volt bennük a közös, és miben különböztek? Fenyeget-e ma a neofasizmus veszélye? Minderre és sok más kérdésre meggyőző és továbbgondolásra késztető válaszokat olvashatunk a kötetben neves történészek tollából. Ajánljuk mindenkinek a művet, aki történelmi kérdésekkel foglalkozik, vagy történelmet tanít az 1920-as, 1930-as éveknél nem kevésbé válságos korunkban.

Ormos Mária - Incze Miklós - Európai ​fasizmusok 1919-1939
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ormos Mária - Van-e ​történelem?
Az ​utóbbi évtizedekben a történelemmel és a történettudománnyal kapcsolatban sok súlyos probléma merült fel, melyek érintik az oktatást, a közéletet, sőt a közszellem alakulását is. A neves történész legújabb könyvében sorra veszi ezeket a problémákat, felvázolja a fő politikai áramlatok fejlődéstörténetét, hangsúlyozza a tanulás szabadságát és nélkülözhetetlenségét és feltárja a kultúra, az oktatás és a mentalitás összefüggéseit.

Ormos Mária - Hitler
A ​legalaposabb Hitler-életrajz, amelyet magyar szerzőírt, de az egyáltalán magyarul olvasható munkák közül is vitathatatlanul az elsők között van. Megismerhetjük belőle Hitler ifjúkorát, a politikust, a kancellárt és a hadvezért, és mindezekből összeáll az erőszakos, hatalmához ragaszkodó diktátor képe, aki az „idegen fajúak” és másként gondolkodók üldözése és kiirtása révén saját népét is a pusztulás szélére sodorta, és ebből a helyzetből csak az öngyilkosság révén tudott kimenekülni.

Harsányi Iván - Ormos Mária - Mussolini ​- Franco
Franco ​és Mussolini élettörténete csak két okból kerülhetett együtt e könyv lapjaira. Egyrészt azért, mert-legalábbis részben - ugyanabban a korszakban éltek és léptek fel, másrészt azért, mert mindkettejük nevéhez egy-egy diktatúra létesítése és kifejlesztése fűződött. Egy időben összesodorta egyébként őket a nemzetközi történettudományban elterjedt szokás is, hogy a jobboldali diktatúrákat a "fasizmus" nagy ernyője alá sorolták a magát valóban fasisztának nevezőtől és a nemzeti-szocialistától kezdve a francoistáig és a portugáltól az észtig vagy a bolgárig. Ma már azonban világos, hogy e diktatúrák között nagy különbségek voltak, és legalább ennyire, ha nem még jobban különböztek egymástól a nevezetes diktátorok is. A mai szóhasználat három totális diktatúrát különít el, a nácit, a sztálinistát és az olasz fasisztát, míg Franco rendszerét autoriternek nevezi. Franco és Mussolini sorsában többé-kevésbé közös volt a helyzetük, közel három évre összefűzte őket az, hogy Mussolini jelentős katonai segítséget nyújtott a polgárháborút vívó Francónak. Személyiségi vonásaikban viszont nemigen található hasonlóság. Különbözött családi hátterük, neveltetésük, társadalmi helyzetük, gondolkodásmódjuk, és ha a két rendszer berendezkedésében voltak is hasonlóságok, a két diktatúra és a két diktátor sorsa, valamint utóélete merőben eltért egymástól.

Ormos Mária - A ​Föld felfedezése és meghódítása
A ​hosszan elhúzódó „felfedezések kora” volt a legnagyobb szabású világméretű átalakulás kezdete az emberi világban. A „globalizálódás” ekkor kezdődött, és ettől kezdve szüntelen tart mind a mai napig. Az élet számos szépsége ekkoriban kezdett kibomlani, hála a különböző kultúrák megismerésének, és minden konfliktus, amely a mát gyötri, ebben a korban, és annak elsősorban „hódító” jellegében gyökerezett. A felfedezések nélkül nincs gyarmati világ, a gyarmatok nélkül nincs dekolonizálás, és az utóbbi szerencsétlen, olykor elborzasztó végrehajtása nélkül nem alakul ki a mai világméretű káosz. Egyszóval, ha valaki bírálja a globális világ sötét oldalait, úgy szórja átkát a „felfedezőkre”, mert nélkülük nem indulhatott volna útjára az a folyamat, amely sajnálatos módon elvezetett a nagyhatalmi vetélkedéshez, majd a világháborúkhoz is. Mivel a hatalmi (nemritkán csak vélt) érdekek továbbra sem hunytak el, a hatalmak bármely diktátort vagy szervezetet készek voltak támogatni, aki vagy amely momentán szolgálni látszott érdekeiket, ám a lehető leggyorsabban elejtették, ha egy másik erő tűnt fel, és sokszor csak utólag értették meg, hogy nagyon rossz vásárt csináltak.

Ormos Mária - Remények ​és csalódások
Ormos ​Mária történész, a pécsi Janus Pannonius Egyetem volt rektora, emeritus professzor, az MTA tagja ebben a könyvében sorra veszi, hogyan alakult az élete a történelmi események sodrában. Felidézi gyermekkorát, a második világháború megpróbáltatásait, egyetemi éveit, az '56-os eseményeket, majd leírja, hogyan próbált talpra állni a megtorlások után, miként tört ki az értelmiségi robot szerepköréből és kezdett dolgozni a Történettudományi Intézetben. Életútja a Pécsi Tudományegyetemen folytatódott, ahol három cikluson keresztül töltötte be a rektori tisztséget. Részletesen szól e tevékenységéről, s mindeközben megidézi kollégáit, barátait és partnereit. Természetesen megemlékezik az általa művelt mesterségről is, és nem hiányozhat a könyvből politikai szerepvállalása sem. Saját életútját követve igyekszik tekintetbe venni mindazt a helyi, országos és világtörténeti eseménysorozatot, amely kitöltötte az általa leélt rövid nyolcvanhat évet. Nos, mondhatjuk, hogy ez a könyv a lehetetlent célozza meg, noha tudni való, hogy ami lehetetlen, az is marad. A kísérletnek mégis lehet némi tanulsága.

Ormos Mária - Padovától ​Trianonig - 1918-1920
Miért ​írt alá Henrys francia tábornok 1918. november 13-án egy olyan katonai konvenciót, amelyet nem tudott betartani? Miért készítette elő Budapest megszállását, ha oda végül is nem vonult be soha? Mi volt a háttere, lényege és célja az úgynevezett Vix-jegyzéknek? E kérdésekkel foglalkozik a könyv első harmada. Második része a Tanácsköztársaság ellen tervezett, összpontosított katonai intervenció kudarcának története, amit a "tervszerűtlen" és rögtönzött csehszlovák, majd román támadás váltott fel. Végül a mű az antanthatalmak és főleg a francia kormány álláspontját tárja fel a magyarországi román megszállás és a belső politikai rendszer kérdéseiről. A három részt összeköti a korszak magyar sorskérdése, az ország számára készülő békeszerződés kialakulása. Mindezekről a kérdésekről eredeti levéltári anyagok alapján kapunk széles ívű összefoglalót.

Ormos Mária - Krausz Tamás - Sztálin ​- Hitler
''Paranoiás ​volt-e akár Hitler, akár Sztálin, mint azt a történettudósok egy része feltételezi? Véleményem szerint egyikük se volt az. Hitler személyisége rejtett magában beteges vonásokat, sőt a beteges tünetek a csapások súlya alatt el is hatalmasodtak rajta, de sosem jutott odáig, hogy ''klinikai esetnek'' lehetett volna tekinteni... Sztálin ezzel szemben, benyomásom szerint, paranoid se volt. Lépései egyáltalán nem úgy tűnnek, mint amelyeket rettegés, páni félelem diktált volna, sokkal inkább a hatalmi racionalitás...''

Ormos Mária - "Soha, ​amíg élek!"
A ​könyv az úgynevezett népszerű történelem műfaját gazdagítja: a laikus olvasó számára is lebilincselően érdekes munka - olyan izgalmas, mint egy jó detektív regény -, ugyanakkor a történész szakmai igényeit is maradéktalanul kielégíti. Gondos kutatómunkára épül, megállapításait bőséges jegyzetanyag támasztja alá. A metaforikus cím IV. Károly 1921-ben végrehajtott puccskísérleteire utal. A mű a hajdani eseményeknek mind a hazai, mind a nemzetközi politikai vonatkozásait részletesen föltárja. A szerző kíváló történész, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. A népszerű történelem műfajában eddig is számos, nagy sikert aratott munkája látott napvilágot.

Ormos Mária - Közép-Európa
Miben ​állt Közép-Európa fogalma, ahogyan a 19-20. század során a történelem magával hozta, és ahogyan a benne és körülötte elhelyezkedő politikai erőközpontok értelmezték? Ez a tárgya ennek a sok szerző munkájára támaszkodó kötetnek. "Közép-Európa nem földrajzi egység jól meghatározott határokkal, és nem is a történelem egyik változatlan struktúrája"- jelenti ki egy szerző, és ez állító mondattá átfogalmazva annyit jelent, hogy a határai rugalmasak, az időben változók, és rendszeresen módosul a szerkezete is. Egy másik szerző Közép-Európát nosztalgikus, múltba vágyó kultúrájáról véli felismerni, míg e kötet közreadója jóval prózaibb meghatározása szerint "Közép-Európa ott van, ahol Lehár Ferenc mindenkié, ahol barokk tornyok integetnek egymásnak, ahol a palacsinta népeledel, és a feketekávét mokkás kanállal kavarják"

Ormos Mária - Mussolini ​I-II.
A ​könyv politikai életrajz. A szerző Mussolini eszmei és politikai nézeteinek alakulása kapcsán bemutatja a korabeli Olaszország egész szellemi, társadalmi és politikai életét, valamint e politikai tevékenység és szerepvállalás magyarországi kapcsolatait a két világháború között. Mussolini karrierje és bukása ugyanis elválaszthatatlan volt az olasz fasizmus előretörésétől, majd csődjétől.

Ormos Mária - Remények ​és csalódások
Ormos ​Mária történész, a pécsi Janus Pannonius Egyetem volt rektora, emeritus professzor, az MTA tagja ebben a könyvében sorra veszi, hogyan alakult az élete a történelmi események sodrában. Felidézi gyermekkorát, a második világháború megpróbáltatásait, egyetemi éveit, az '56-os eseményeket, majd leírja, hogyan próbált talpra állni a megtorlások után, miként tört ki az értelmiségi robot szerepköréből és kezdett dolgozni a Történettudományi Intézetben. Életútja a Pécsi Tudományegyetemen folytatódott, ahol három cikluson keresztül töltötte be a rektori tisztséget. Részletesen szól e tevékenységéről, s mindeközben megidézi kollégáit, barátait és partnereit. Természetesen megemlékezik az általa művelt mesterségről is, és nem hiányozhat a könyvből politikai szerepvállalása sem. Saját életútját követve igyekszik tekintetbe venni mindazt a helyi, országos és világtörténeti eseménysorozatot, amely kitöltötte az általa leélt rövid nyolcvanhat évet. Nos, mondhatjuk, hogy ez a könyv a lehetetlent célozza meg, noha tudni való, hogy ami lehetetlen, az is marad. A kísérletnek mégis lehet némi tanulsága.

Ormos Mária - A ​Matteotti-ügy
1924. ​június 11-én hiába várták Giacomo Matteottit a képviselőházban. Mint utóbb kiderült, már előző nap sem tért vissza otthonába. A lapok másnap különkiadásban ismertették a szocialista képviselő rejtélyes eltűnésének körülményeit. A képviselő elrablásának, majd meggyilkolásának ténye sokáig foglalkoztatta az egész világ közvéleményét, de a gyilkosság hátterét a bírósági vizsgálat sem tárta fel. Közben a fasizmus uralomra került, s a per tárgyalását "kellőképpen előkészítették". A fasizmus bukása után újabb vizsgálat és per indult, de még ezek után is maradtak homályos részletek. A közvéleményt mind a mai napig izgatja a Matteotti-ügy. Ormos Mária, az ismert történész, hatalmas forrásanyagot, korabeli dokumentumokat felülvizsgálva keres választ a problémára. Egyúttal újabb momentumokkal gazdagítja az olasz történelemnek erről a gyászos időszakáról nyert értesüléseinket.

Ormos Mária - Nácizmus ​- fasizmus
A ​nácizmus és a fasizmus számos jelenségét ismerjük, sőt néha úgy érezzük, hogy untig ismerjük őket. Sokszor hallunk, olvasunk a különböző "inges" osztagokról, a tömegfelvonulásokról és verekedésekről, a koncentrációs táborokról. Tudjuk a végeredményt is: világháború, 55 millió halott, tömegek "elgázosítása". Sejtjük azt is, hogy a náci és a fasiszta mozgalmak, továbbá a szélsőjobboldali államhatalmi diktatúrák a 20. századi Európában hasonlítottak egymásra, de sok mindenben különböztek is egymástól. E könyv azt kutatja, hogy miben gyökereztek a fenti jelenségek, és milyen okokban leli magyarázatát hasonlóságuk és különbözőségük.

Ormos Mária - Hitler ​élete és kora
A ​nácizmus, a hitleri stílusú háború és a holokauszt megtörtént, semmiképpen nem lehet „kiiktatni" a történelemből. Nem földöntúli és nem is pokolbéli erők idézték elő. Számos feltétel adva volt hozzá, számos külső meghatározó tényező és esemény közrejátszott benne. A történelem azonban mégsem automatizmus. Azt mindig emberek csinálják, a történelmi lépések az ő elhatározásaiktól, döntéseiktől, akaratuktól, illetve határozat- és döntésképtelenségüktől, akaratgyengeségüktől függnek. Kialakulhat olyan hatalmi helyzet, amelyben egyetlen személy meghatározó szerephez jut, és ettől a döntéshozás terepe hosszabb-rövidebb ideig végzetesen beszűkül. A totális diktatúrákban, így a német esetben is minden bizonnyal így történt. Ha Hitler nincs, ha felveszik a bécsi főiskolára, és közepes festő vagy építész lesz belőle, ha elesik a háborúban, ha a véletlen nem hozza kapcsolatba egy apró, jelentéktelen párttal, ha egy bizonyos százados nem fedezi fel kivételes szónoki képességeit, ha... akkor a nemzetiszocializmus nem lesz az, mint ami az ő hatására vált belőle. Ez mindenképpen megmagyarázza a személye iránti hallatlanul nagy érdeklődést, és indokolttá teszi, hogy e könyv lapjain titkait keressük.

Ormos Mária - Múlt ​a jelenben
Lehet-e ​magyar történelmet írni egyetemes történelem nélkül? Meg lehet-e érteni a Magyarországon és a Magyarországgal történteket a nemzetközi környezet számbavétele nélkül? Hol van Magyarország helye Közép-Európában, Európában és a világban? - ezeket a kérdéseket feszegeti új esszékötetében Ormos Mária. A válaszkeresés közben taglalja a nyugati világban folyó politikaelméleti vitákat, értekezik a politikai sikerről, a demokráciáról, a liberális eszmerendszerről, a szocialista alapelvekről, a mai baloldali politikáról, a rendszerváltásról és hátteréről, a szélsőségekről, a huszadik századi hadviselésről, az európai szellemirtásról, a bűnbakkeresésről és a szerecsenmosdatásról, valamint a szuverenitásról, különös tekintettel a 16-21. század magyar történelmére.

Majoros István - Ormos Mária - Európa ​a nemzetközi küzdőtéren
Az ​elmúlt két évszázad során Európa két világháborúban torkolló folyamat végén, 1945-ben végképp elveszítette világhatalmi és világpolitikai hegemóniáját. Ormos Mária és Majoros István e felívelő, majd mélypontjára zuhanó korszak történetének megírása során legfőbb vezérlő elvként a nagyhatalmi struktúrák, rendszerek kialakulásának, egyensúly-teremtési kísérleteinek, egyensúlyi változásainak, az új struktúrák létrejöttének vizsgálatát tekintették. A folyamat a XIX. században egy kényszer szülte többhatalmi egyensúlyi helyzetet, a XX. században pedig az I. és a II. világháború után egy bipoláris világrendszer létrejöttét eredményezte. A magyar történetírásban páratlan áttekintés az egyetemes történet alapműve, megkerülhetetlen tankönyve. Történészeknek, politológusoknak és politikusoknak egyaránt nélkülözhetetlen szakkönyv, annál is inkább, mivel elemzései számos fontos támpontot, új szempontot adnak az 1945 utáni európai és világtörténelem tanulmányozásához, a jelenben zajló folyamatok jobb megértéséhez.

Frank Tibor - Gyáni Gábor - Hunyady György - Marosi Ernő - Nyíri Kristóf - Ormos Mária - Romsics Ignác - Ervin Staub - Szegedy-Maszák Mihály - Zsoldos Attila - Történelem ​és emlékezet
Az ​MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2014. májusában tudományos ülést tartott „Történelmi emlékezet és a történettudomány” címmel, amelyen kilenc akadémikus és egy külföldi szaktekintély vállalt tartott előadást. Jóllehet az ülés kimondottan nem kapcsolódott a Szabadság téri – akkor még csak tervezett – emlékműhöz, az előadások nagyobbik része vagy kifejezetten foglalkozott vele vagy utalt rá. Minthogy ilyen súlyú és rangú megnyilvánulások a szobor kapcsolatban sem addig, sem azóta nem voltak, a konferencia szokatlanul nagy médiaérdeklődést váltott ki. A rendezvény előkészületeit is már élénk közfigyelem kísérte, az érintett tudományos közösségek, érdeklődő laikusok, civil szervezetek, sőt még külképviseletek is kifejezték iránta való érdeklődésüket. Az ülésen résztvevők megtöltötték a felolvasótermet, sőt a szomszédos helyiségeket is. Soraikban voltak az utóbbi évtizedek magyar történetének aktív szereplői és történeti családok leszármazottai is. Mindez külső jele annak, hogy 2014-ben milyen aktuálisak a történettudomány és a társtudományok művelőit elméleti szinten is hosszabb távon foglalkoztató kérdések, amelyek a múltnak a köztudatban élő képével, az ezt formáló erőkkel, köztük a tárgyszerű tudásra módszeresen törekvő tudomány feladataival kapcsolatosak. Az előadások a magyar középkorra vonatkozó példát is felöleltek, de többnyire fókuszáltak a XX. század derekára, a Holokausztra és a vele kapcsolatos állami és társadalmi felelősségre, ám széles szakmai spektrumuk kiterjedt a történeti gondolkodás pszichológiai buktatóira, a képszerűség szerepére a történelmi kommunikációban, valamint az emlékőrző és - generáló emlékművek stílusváltozásaira és esztétikai értékeire is.

Ormos Mária - Civitas ​fidelissima
Civitas ​fidelissima - A leghűségesebb város. A büszkén viselt cím 1922. újévi ajándéka Sopron városának. S Kiérdemelte ezt annak a népszavazásnak eredményével, amely a város hovatartozását volt hivatott eldönteni. Az. 1921. decemberi eseményekről ma is legendákat mesélnek. Ahogy minden legendának, ennek is megvan a hiteles alapja, ha nem is minden úgy történt, ahogy a lokálpatrióták regélik. Ormos Mária azt a teljes igazságot mutatja be új könyvében, amelyre a közelmúltig nem derült fény. A történelmi alapossággal megírt könyvet hasznosan forgathatják mindazok, akik szívesen pillantanak be múltunk rejtekeibe, mert nem csak Sopronról van szó. Hiszen hosszú út vezetett addig, amíg „a népszavazás Sopronban 1921. december 14-én reggel kezdetét vette ".

Ormos Mária - Magyarország ​a két világháború korában
A ​két világháború és a kettő között lezajlott gazdasági világválság a Föld minden részén megrázkódtatást okozott, és nagy változásokhoz vezetett az emberek életében. A milliókat kipusztító gyilkosságsorozat, amelynek háború, és az ugyancsak milliók éhezését, nyomorát jelentő, évekig tartó létbizonytalanság, aminek válság a neve, voltaképpen csak a megjelenítése volt annak, hogy az európai társadalmak berendezkedésében valami súlyos, mélyen fekvő baj húzódik meg. A múltból örökölt állami-politikai elvrendszer és eszköztár a kialakult helyzetre már csak erőszakkal volt alkalmazható, valóság és valóságértelmezés között széles szakadék nyílt.

Ormos Mária - Világháború ​és forradalmak 1914-1919
Az ​1914-től 1918-ig tartó öt év kitörölhetetlen – megváltoztatta történelmünket. Ormos Mária részletesen és pontosan írja le az eseményeket, a háború kirobbanásától egészen a harci események befejezéséig. A kisebb fejezetek és a megfelelő tagolás segít az eligazodásban. A dátumok sokasága, a bonyolult politikai játszmák bemutatása, a különféle békekötések és más események figyelmes olvasást kívánnak. A fontos fogalmak kifejtése, valamint a háború ideje alatt meghatározó szerepet játszó politikusok bemutatása azonban megkönnyíti az ismeretek befogadását. Nem csak Magyarország háborúban betöltött szerepe rajzolódik ki az olvasó előtt – a könyv a hatalmi szövetségeket is bemutatja. Annak ajánljuk ezen összefoglaló művet, aki minden fontos tudnivalót szeretne megtudni az első világháborúról és arról, hogy miképpen alakult hazánk politikája ebben az időszakban.

Ormos Mária - Mussolini
Benito ​Mussolini 1883. július 29-én született az olaszországi Romagna tartomány Dovio falujában, falusi kovács első fiaként. Apja a szocialista párt tevékeny helyi szervezője volt, s a szocialista eszmék lelkesítették ifjú korában Benitót is. Nézeteiben és életútjában azután sűrűn következtek a változások. Mint a szerző írja: "Mussolini volt anarchista-szindikalista, nacionál-szocialista agitátor, fasiszta pártvezér, puccsista, diktátor, báb-államfő". Ormos Mária Mussolini 40 kötetes összes művei, a róla szóló visszaemlékezések és a nagyon gazdag történeti, életrajzi irodalom alapján kíséri végig ezt a változatos, fordulatokban bővelkedő életutat 1945. április 28-ig. Ezen a napon hajtották végre Mussolini halálos ítéletét, amelyet az antifasiszta ellenállás harcosai mondtak ki az országot pusztulásba taszító fasiszta vezér fölött. A könyv politikai életrajz. A szerző Mussolini eszmei és politikai nézeteinek alakulása kapcsán bemutatja a korabeli Olaszország egész szellemi, társadalmi és politikai életét. Mussolini karrierje és bukása ugyanis elválaszthatatlan volt az olasz fasizmus előretörésétől, majd csődjétől. Mindennek felidézése ma is érdekes és tanulságos.

Ormos Mária - A ​történelem és a történettudományok
Európai ​Iskola: a negyvenes évek végének stílusirányzatokhoz nem kötődő, szívesen kísérletező magyar képzőművészeinek egy csoportja nevezte így magát.Európai Iskola: az ezredelő Magyarországának megújulást kereső, értékteremtésre és -megőrzésre egyaránt vállalkozó tudósai, szakemberei, gondolkodói e könyvsorozatban osztják meg velünk bölcselkedésük, kutatásuk eredményét.Európai Iskola: a Nemzeti Tankkönyvkiadó jelzése arról, hogy a szerzőiben tovább él az európai kultúrából táplálkozó gondolat, amely szellemiségében, spirituális erejében és mondandója igényességében a több ezer éves európai műhelyek, oktatási intézmények, alkotó értelmiségi csoportulások hagyományaihoz kötődik.ORMOS MÁRIA (Debrecen, 1930) Történész, akadémikus. Egyetemi tanulmányait Debrecenben és Budapesten folytatta, 1952-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Először a debreceni és a szegedi egyetemen dolgozott, majd a Történettudományi Intézet munkatársa lett (1963). Kutatott, illetve előadott a legtöbb európai fővárosban, járt az Egyesült Államokban és Tajvanon. 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetemen tanár, 1984-1992 között az egyetem rektora.Jelenleg professzor emerita, a XIX-XX. századi történelmi doktorképző program (Európa és Magyarország) vezetője. Számtalan tanulmánya, cikke és dokumentumkötete, - illetve önálló műve jelent meg. Fontosabb munkái: Merénylet Marseille-ben (1968), A Matteotti-ügy (1973), Padovától Trianonig (1983), Mussolini (1987), Hitler (1993), Magyarország a két világháború korában, 1914-1945 (2000).

Ormos Mária - A ​gazdasági világválság magyar visszhangja
Hosszan ​fejtegethetném, hogy ez a tanulmány miről nem szól. A lehetséges és valóságos "nem"-ek közül csak kettőt említek. Nem szól magáról a világgazdasági válságról, és mellőzi a felsorakoztatott szerzők élettörténetét, valamint életművük egészének ismertetését is: Mindössze egyetlen szerény célja van. Szeretné bemutatni, hogy a magyar szellemi közélet miként válaszolt a világválságra. Körképet szeretne nyújtani arról a problematikáról, amelyet a magam részéről a huszadik század legnagyobb szellemi kihívásának és egyúttal vízválasztójának tartok. Amikor hozzákezdtem az anyag gyűjtéséhez, még abban sem voltam biztos, hogy vajon a magyar tudományos és közéleti szereplők válaszoltak-e rá egyáltalán. E témával ugyanis eddigi olvasmányaim során - a politikai reakciókat nem számítva - nem találkoztam, ami érthetővé teszi kíváncsiságomat, de kezdeti bizonytalanságomat is. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor azt láttam, hogy tucatjával jelentek meg a kérdésről könyvek és brosúrák, a folyóiratok pedig tele voltak a válság jellegét, különféle oldalait, tüneteit, részleteit taglaló cikkekkel. Mi több, országos vita kerekedett a válságkezelés, valamint az ettől elválaszthatatlan állami-politikai kérdésekről. Így a téma menet közben átalakult. Már nem az volt a kutatás tétje, hogy vajon a magyar közélet "világválságként" érzékelte és értékelte-e a hazai súlyos mizériát, hanem az, hogy ezt vajon milyen színvonalon tette? Egyúttal átalakult a feldolgozás mikéntjé- nek a kérdése is. Nem az eredetileg vélelmezett "kevés", hanem a "túl sok" problémája merült fel.

Ormos Mária - Egy ​magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II.
A ​neves történészprofesszor, Kozma Miklós életén keresztül mutatja be a két világháború közötti Magyarország működését, az akkoriban ható szellemi árnyalatokat, és azt az utat, melyet – legalábbis a jobbak – kényszerűségből, meghatározottságból, egyéni ambíciótól vezetve, vagy csak a lelkiismeretük diktálta módon bejártak. Kozma, volt belügyminiszter és a Felvidék kormánybiztosa, egy időben volt a Rádió elnöke és az MTI megteremtője. A magyar médiában jelentőset alkotott. A szerző Kozma személyét, annak bemutatását alkalmasnak tartotta arra is, hogy felmutassa: az ideológiai meghatározottság – bizonyos esetekben – alulmarad a szakmai tisztességgel vívott harcban. E módon Kozmáról a mai társadalomnak is fontos tudnia.

Kulcsár Zsuzsanna - Hahn István - Szabó Miklós - Hanák Péter - Márkus László - Ormos Mária - Ránki György - Világtörténet ​képekben I-II.
Az ​őskortól szinte napjainkig, 1970-ig rengeteg képpel vezet minket végig a „nagybetűs” történelmen. A kötet erénye, hogy nem túl bőbeszédű, hanem hagyja beszélni a képeket, így még jobban megértjük, benne fogunk élni az adott történelmi korszakban. Csodálatos könyv, általa könnyű megszeretni a világunkat és a történelmet.

Ormos Mária - Politikai ​eszmék, politikai gyakorlatok a 20-21. században
A ​szerző politikai elmélet és politikai gyakorlat, eszme és tett mindenkori kölcsönhatását vizsgálja. A politikai gondolkodás formálódásában tekintettel van a korszak filozófiai, jogi, szociológiai, közgazdaságtani, biológiai fővonalaira és a politikára gyakorolt hatásaikra. A szövegben erős szálként húzódik végig a politikai áramlatok kölcsönhatásainak, egymás közötti vitáinak, valamint alkalmi összecsiszolódásuk és széttartásuk jelenségének követése. A másik meghatározó vonulatot az a folyamat alkotja, amely során az eszmei követelmények alkalmazkodnak a helyhez, az időhöz, a helyzethez, ahol mozognak és amelyben kifejtik hatásukat a gyakorlatban, a közbeszédben és az emberi hétköznapokban. A tárgyalt időszakban elválaszthatatlanná vált egymástól a politikai elmélet, illetve az azt magáénak valló áramlat - mozgalom, párt, szervezet - és a politikai hatalom - kormány, parlamenti erők, nyomásgyakorló társadalmi szervezetek - tevékenysége. A politikai elméletek családjában legelőször a liberalizmus, visszahatásaként a konzervativizmus, majd a szocializmus született meg, de mindegyikük nagy változásokat élt meg az idők folyamán, és mindegyik mellett felléptek részben nagy jövő elé néző rokonok (keresztényszocializmus), részben veszedelmes kiágazások (radikális konzervativizmus, fasizmus, nácizmus az egyik, anarchizmus, terrorizmus, bolsevizmus a másik oldalon). A monográfia a politikai eszmeáramlatok sikereiről, kudarcairól, alakváltozatairól szól a 19. századi gyökerektől kiindulva a 20. század viharos változásain át a napjainkban pusztító világgazdasági válságig.

Ormos Mária - A ​katedrától a halálsorig
E ​könyv főszereplője, a szociáldemokrata Ágoston Péter élete három, egymással többnyire összefonódó szálon pereg le az Olvasó előtt. Az egyik szál a tudós tevékenysége a jogtudományi tanulmányoktól a történeti és közéleti problémákat taglaló munkákig. A másik a politikába betévedt jó szándékú értelmiségi vergődését követi a merész és kudarchoz vezető vállalkozások mentén. Kezdődött ez a történet a belügyi államtitkársággal (Berinkey kormány), folytatódott a külügyi népbiztossággal, (Tanácsköztársaság) és befejeződött a külügyminiszteri poszttal (Peidl-kormány), hogy elvezessen az ellene is indított büntető perhez és a halálos ítélethez. A pályaív végállomása a moszkvai menedék, illetve a szabadulás a szovjet rendszertől a brit Munkáspárt fellépésének hatására. A harmadik szál egy megejtő szerelem története, amely ezt az embert a feleségéhez, Buzárovits Augusztához fűzte házasságuk 25 éve alatt.

Ormos Mária - Háború ​Etiópia földjén
„1934. ​december 5-én ezer főnyi etióp csapat a szomáliai Val-Val-oázis kútjánál megtámadta az olasz szolgálatban álló bennszülött helyőrséget. „1935. október 3-án a hajnali órákban az olasz csapatok két szakaszon átlépték az etióp határt.” A háború nyolc hónapon át tartott, és utána még hosszú hónapokat vett igénybe az akkor még meg nem szállt országrészek elfoglalása és „pacifikálása”. Milyen szándékok húzódtak meg a Val-Val-incidens jelentőségének felnagyítása mögött? Mire szolgált az incidens és a háború közötti szünet? Hogyan és miért volt lehetséges egy elmaradott afrikai ország látványos, minden hatalom által előre látott megtámadása és leigázása? Hogyan alakult az egyenlőtlen erőkkel folyó háború? Ezek ennek a könyvnek a fő kérdései, amelyekre a szerző válaszolni kíván.

Ormos Mária - A ​történelem vonatán
Ez ​az utazás négyezer évet ölel fel, mindazt az időt, amely során az emberek és népek az emlékeiket elbeszéléssé rendezik, s ez a rendszerbe szedett emlék (tudat, azonosság) éppoly meghatározóvá vált számukra, mint az ember biológiai funkciói. A másik utazás konkrétabb, noha kacskaringósabb és megannyiszor aláaknázott és föl-fölrobbantott sínpáron halad. A 20. századéban, javarészt Európa megannyiszor romba döntött tájain és kultúráin keresztül. Ez az európai század, amely a legjobban meghatároz bennünket, s amely ugyanakkor a legerőteljesebben el is bizonytalanít a történelem (vagy az emberi létezés) céljait illetően. Egy nagy történész átfogó átértékelését, vízióját ismerhetjük meg egy olyan Európa-képben, amelynek központja a magyar történet és a magyar azonosság.

Kollekciók