Ajax-loader

Zsolt Béla könyvei a rukkolán


Zsolt Béla - Zsolt Ágnes - Kilenc ​koffer / Éva lányom
A ​regény- és drámaíró, a politikába tévedt publicista Zsolt Béla az első világháborúban szerzett sebeiből sohasem gyógyult ki teljesen, s ezt súlyosbította a második világháború munkaszolgálata, majd Bergen-Belsen hat hónapos koncentrációs tábora. Az 1898-ban, Komáromban született Zsolt Béla alig múlt ötvenesztendős, amikor egy budapesti szanatóriumban, 1949 februárjában elhunyt. Felesége, maga is újságíró, néhány esztendő múltán követte: öngyilkos lett. Tragikus sorsuknak a jelen kötet egyedülálló tanúságtételt szentel: először jelenik meg egyetlen kötet bordái között a kettős emlékirat: Zsolt Béla utolsó, már betegsége alatt szerzett, és azóta már világhírű regénye, a "Kilenc koffer", valamint Zsolt Ágnes szívet szorongató műve kislánya elvesztéséről és annak auschwitzi meggyilkolásáról. Zsolt Béla regénye sorspanoráma. Alapötlete telitalálat. 1939 októberében, az európai háború kezdetén Párizsból a Simplon Expresszel Budapestre indult, azzal a frivol kifogással, hogy a felesége által csomagolt kilenc koffert más vonatra fel nem vették volna. Briliáns ürügy, a ragaszkodás a kilenc kofferhez. Valójában a honvágy sodorta haza az egyébként világcsavargó Zsolt Bélát és feleségét, ahogyan a pesti keserű tréfa mondta hajdanán, hogy még elérjék az utolsó vonatot Auschwitzba. Zsolt Bélát 1942. július 16-án hívták be munkaszolgálatra, balszerencséjére kegyetlenségükről ismert századparancsnokok uralma alá. Zsolt Bélát sírásónak osztották be Ukrajna erdeiben. Két jóindulatú tiszt átkérte őt a haditudósító századba. A törzstisztek némelyike azonban megirigyelte az író jó sorát, és egy pusztulásra ítélt századhoz helyezték át.

Zsolt Béla - A ​végzetes toll
Zsolt ​Bélát pályatársa, Bálint György „Pesti Miskin herceg"-nek keresztelte el. Aligha csak azért, mert a Nagykörút és a Duna-part kávéházaiban föl-föltűnő alakját az a szájhagyomány kísérte, hogy éjszakánként nyolcvan cigarettát szív el, nyolc-tíz konyakkal és dupla feketével. Szenvedélyes munkalázát tanúsítja ugyan, hogy 1928 és 1940 között tizenkét kötete jelent meg, ám az még inkább jellemzi Zsolt Bélit, amit Kellér Andor jegyzett fel róla: „a kávéház, ahová betette a libát, benépesedett, a lap, ahová írt, olvasott és népszerű lett." Különben szelíd poétaként tűnt fel a magyar irodalomban. Első verseskötetét 1915-ben „félénk szeretettel" ajánlotta Babits Mihálynak De az alig húszéves költőt társadalmi igazságérzet is feszítette; amolyan orosz módra. Szülővárosában, Komáromban Kropotkin könyvét tanulmányozta bencés diáktársaival, amikor a rendőrség lefülelte az ifjúmunkásokból is álló fölforgató-szemináriumot, mely a francia forradalom hevületében Hegypártnak nevezte magát Zsolt hamarosan Ady lapjánál, a Nagyváradi Naplónál találja magit, ahol Bródy Sándor fedezi fel a magyar publicisztika számira. 1921 után a Világ majd a Magyar Hírlap szerződteti vezércikkírónak, az Újság főmunkatársnak. A napilapok mellett szinte minden polgári radikális gondolatot közlő fórumban publikál, s korszakfordulókon maga is alapít lapot: a fehér terror után a Tavaszt, a náci mészárlást követően a Haladást.

Zsolt Béla - Villámcsapás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsolt Béla - Bellegarde
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsolt Béla - Az ​igazi szerelem
Zsolt ​Béla neve elsősorban a Kilenc koffer c. önéletrajzi regényéről ismert. Az utóbbi években teljesen feledésbe merült a kitűnő novellista. Pedig, különösen a két háború között írott novelláiban nagyszerű érzékkel ragadja meg a kort, ábrázolja a főváros lumpen világát. Érthetetlen módon pusztuló és nagyon is jól érthető okokból önpusztító életmódot folytató hősei, mintha itt élnének a mi hétköznapjainkban. Világ vége, Ágnes, Az igazi szerelem c. novelláinak a hősnői akár napjaink prostituáltjai is lehetnének. Kiszolgáltatottak, gyöngék - és telhetetlenek. Zsolt Béla helyszínei legtöbbször ebben a fülledt és erotikus világban találhatók meg. Minden rohad, vagy már elrohadt egészen, erkölcsi normái már a kisembernek sincsenek, nincs egyetlen tovább vihető tiszta arc. Mégis minden olyan végzetesen vidám, ami érthető.

Zsolt Béla - Kínos ​ügy
Hell ​Sándor főorvos, a regény hőse, egy belvárosi moziban, vetítés közben észreveszi, hogy fiatal felesége és barátja között megbonthatatlanul bensőséges kapcsolat alakult ki. Ez azonban nem kínos ügy az életében, már a velencei nászúton kiderült, hogy nem szerelmes Arankába. A "kínos ügy" ennél sokkal tragikusabb, ez az entellektüel főorvos a magány és a reménytelenség egyre végzetesebb köreibe kerül. Gazdag mozi- és háztulajdonos fia. Kezdetben a bűntudata, lelkiismerete a szegények mellé állítja, a Tanácsköztársaság bukása után azonban kilobban minden forradalmisága, csak valami hiányérzet marad benne. Üres, tartalmatlan az élete. A céltalan kávéházi vitákban nem tud feloldódni, az érzelmi és szellemi ürességben elemi kapcsolatok után vágyódik. Így kerül egy falusi származású, brutális fiatal orvos vonzási körébe, ahol az erőszak mámorába szédült entellektüel útját járja, s ahonnan csak megalázva, önmaga előtt is megszégyenülten szakadhat ki. S hiába próbál célt és menedéket találni a szegények és üldözöttek világában is: irreálisan és romantikusan - tehát megvalósíthatatlanul - képzeli el az elviselhetetlen magány falainak áttörését. Végül - a megváltás reményét is feladva - öngyilkos lesz.

Zsolt Béla - Kilenc ​koffer
A ​nagyváradi gettó élete Zsolt Béla élményei alapján. "Most itt fekszem a matracon, a templom közepén, a frigyszekrény tövében. A lámpa, amelyet tegnapelőtt este tintával festett kórházi-kékre Németi főorvos, hol kigyullad, hol kihuny. Kinn, a városban zavarórepülés van, de bennünket nem érdekel. A csillag, a bélyeg, nemcsak az élet kedvezményeiből zár ki bennünket, de félelmeiből is. Nem félünk a légitámadástól, semmiféle halálnemtől. A halottak itt hevernek mellettem, jobbról-balról a matracokon a kómás cukorbetegek, az anginások, a galoppierenderek, az urémiások, akikkel az utolsó hetekben már nem törődött senki, s az öngyilkosok, akiket éjjel-nappal szakadatlanul hoznak be hordágyon, rendszerint párosan, s többnyire orvos házastársakat, mert nekik volt kéznél mérgük, s pontosan tudták adagolni."

Zsolt Béla - A ​Wesselényi utcai összeesküvés
Uj ​ház a Wesselényi-utcában. Borosék a Wesselényi-utcai új ház ötödik emeletén laktak, három szobában. Két szoba az utcára nyilt, egy az udvarra. Az utcai szobáknak jóformán üvegfaluk volt, az építész éppen csak vékony rámaként alkalmazta az öt ujjnyi széles vasbeton falat. Nyilván abból a modern elvből indult ki, hogy a városi lakásba, melyet régebben bűnös és tisztátlan magánügyek rejtegetésére való barlangnak építettek, be kell engedni a napot. Arról nem tehetett az építész, hogy a Wesselényi-utcában sohasem volt nap s az átellenes ház bádogkupolája reggeltől-estig állandósította a szürkületet az úriszobában és az ebédlőben. A modern építészeti elv valóságos csődje volt, hogy az udvari szobát, amely régimódian épült, a szokásos nagyságú barnarámás, rácsos ablakokkal a nyitott folyosóra, egész nap elöntötte a fény. A fényforrás a közeli Klauzál-tér volt, a gyéren zöldelő, hurokvágányos, zajos-zavaros kis tisztás az odvas házak erdejében.

Zsolt Béla - Gerson ​és neje
A ​regény valójában egy házasság története, de nemcsak Gerson és Elly házasságáról szól, hanem Gerson és Ohrstein vezérigazgató kapcsolatáról. Zsolt Béla a szociográfiai hűség és a pszichológiai hitelesség erejével teremti meg figuráját, Gerson urat, a feltörekvő, szorgalmas zsidó tisztviselőt, aki élete értelmét abban a társadalmi asszimilációban leli, amelyben úgy véli, hogy hasonlatossá válik főnökéhez, Ohrstein vezérigazgató úrhoz. Amikor megtudja, hogy egyetlen példaképe - a főnöke - jó néven venné házasságát a lecsúszott középosztályból származó Wlissinger Ellyvel, azonnal leánykérőbe indul. Házasságot köt, s ettől kezdve Elly a középosztály szimbólumává magasodik, Gerson, a szolgalelkű hivatalnok mégcsak nem is ébred rá önbecsapására. Két szerencsétlen, szomorú sorsú ember él egymás mellett, de valójában mindkettőjük számára ez az út adatik csak, s lelkükben nincs szomorúság. A regény figurái is feledhetetlenek, de sokkal inkább a milliő, amelyben mozgatja őkjet az író. Szobabelső és bútorok elevenednek meg, szinte alig van természet. De van avitt, lelkevesztett dívány, rongyolódó fotel, viaszos vászonnal borított, politúrja kopott ebédlőasztal, világháborús relikviák, szerb és bolgár fegyverek, egy szál dróton lógó villanykörte, kócos öreg cseléd - ezek a lecsúszott középosztály rekvizítumai, míg az újonnan alapított családi otthonban minden korszerű, otrombán felesleges. Gerson és neje kevesebb szót váltanak egymással, mint róluk és világukról a szobabelsők elmondanak. A zsidó asszimilációt, a minden áron való beolvadás vágyát írja meg ebben a regényében Zsolt Béla, nem kevés malíciával. A regény máig friss, élvezetes olvasmány.

Zsolt Béla - Házassággal ​végződik
Egy ​szegény katolikus mérnökfiú és egy gazdag zsidó lány története. Két fiatal, akiket elválaszt a vagyon, a társadalmi helyzet, a vallás, és közben összeköt a testi vágy, és valami megmagyarázhatatlan erő, amely újra és újra összesodorja őket, nem engedi széthullani ezt a furcsa, olykor kínzó, olykor izgató béklyót kettejük között. Vidéki birtok, pesti egyetemi évek, dekkolás Svájcban, elválás Bécsben, találkozások Pesten. Zsolt Béla első sikerkönyve, a Házassággal végződik, jellegzetes műve a magyar regény aranykorának. Egy leplezetlen őszinteséggel megírt, szórakoztató regényben olvashatunk szexről, szerelemről, párkapcsolatról, zsidókról és keresztényekről, kommunistákról és horthystákról. Egy sikerkönyv azoknak, akik szeretik az igazi pesti bestsellereket!

Zsolt Béla - Duna-parti ​nő
„Negyven ​éve parancsol nekem az anyám... Már gyerekkoromban abból indult ki, hogy rendkívül ostoba vagyok...” Viktor negyvenéves gazdag zsidó ügyvéd Budapesten, az 1930-as évek elején. Felnőtt férfi, aki rettegi és szolgálja anyját. Ügyvéd és cégtulajdonos, aki gyűlöli és szolgálja főnökét. Dúsgazdag férj, aki kívánja és szolgálja feleségét. Tekintélyes nagybácsi, aki a fizikai félelemig féli Németországból hazatért félzsidó-félnémet unokaöccsét... Vágyak, elfojtások, szexuális perverziók, pénz, mocsok és a polgári Budapest. Zsolt Béla, a magyar regény aranykorának egyik legnépszerűbb írója Házassággal végződik címmel nemrég megjelent bestsellere után újabb sikerkönyvében is a pesti zsidó és keresztény társadalom viszonyait, iszonyait boncolja – fájdalmas, szórakoztató, néhol szinte már pornográf stílusban. És ami döbbenet: Zsolt Béla, ez a tipikus pesti kávéházi figura, 1936-ban írott regényében megérezte és megírta azt, amit szinte senki sem vett észre. Vagy nem mert észrevenni...

Kollekciók