Ajax-loader

Carl Gustav Jung könyvei a rukkolán


Carl Gustav Jung - Memories, ​dreams, reflections
In ​the spring of 1957, when he was eighty-one years old, C. G. Jung undertook the telling of his life story. At regular intervals he had conversations with his colleague and friend Aniela Jaffé, and collaborated with her in the preparation of the text based on these talks. On occasion, he was moved to write entire chapters of the book in his own hand, and he continued to work on the final stages of the manuscript until shortly before his death on June 6, 1961.

Carl Gustav Jung - The ​Red Book
“The ​years, of which I have spoken to you, when I pursued the inner images, were the most important time of my life. Everything else is to be derived from this. It began at that time, and the later details hardly matter anymore. My entire life consisted in elaborating what had burst forth from the unconscious and flooded me like an enigmatic stream and threatened to break me. That was the stuff and material for more than only one life. Everything later was merely the outer classification, the scientific elaboration, and the integration into life. But the numinous beginning, which contained everything, was then.” These are the words of the psychologist C. G. Jung in 1957, referring to the decades he worked on The Red Book from 1914 to 1930. Although its existence has been known for more than eighty years, The Red Book was never published or made available to the wide audience of Jung’s students and followers. Nothing less than the central book of Jung’s oeuvre, it is being published now in a full facsimile edition with a contextual essay and notes by the noted Jung scholar Sonu Shamdasani and translated by Mark Kyburz, John Peck, and Sonu Shamdasani. It will now be possible to study Jung’s self-experimentation through primary documentation rather than fantasy, gossip, and speculation, and to grasp the genesis of his later work. For nearly a century, such a reading has simply not been possible, and the vast literature on his life and work has lacked access to the single most important document. This publication opens the possibility of a new era in understanding Jung’s work. It provides a unique window into how he recovered his soul and constituted a psychology. It is possibly the most influential hitherto unpublished work in the history of psychology. This exact facsimile of The Red Book reveals not only an extraordinary mind at work but also the hand of a gifted artist and calligrapher. Interspersed among more than two hundred lovely illuminated pages are paintings whose influences range from Europe, the Middle East, and the Far East to the native art of the new world. The Red Book, much like the handcrafted “Books of Hours” from the Middle Ages, is unique. Both in terms of its place in Jung’s development and as a work of art, its publication is a landmark.

Carl Gustav Jung - Szellem ​és élet
C. ​G. Jung (1875-1961) a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója. Szerteágazó munkássága során figyelme kiterjedt a kultúra ősmúltjára is, de a fókuszba korunk emberét állította, a többszörösen megpróbált, ám önmagára, rendeltetésére eszmélni rest embert, aki egyenként és kisebb-nagyobb közösségeiben egyre veszedelmesebb módon inkább áldozatnak hajlamos tekinteni magát, semmint a Föld egészséges változásra kész és elkötelezett, felelős gazdájának, felebarátai őrizőjének. Pedig ennek elmulasztása ön- és közrombolás, hiszen mindenki mások gyökeres megváltozását sürgetné, holott azt csak önmagunkon kezdhetjük. Írásait, gondolatait azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a jungi életmű segítő üzenete könnyebben eljusson a válságokkal, problémákkal küzdő mai emberhez, és minél több olvasó számára valósulhasson meg a termékeny eszmecsere századunk egyik bölcs öregjével.

Carl Gustav Jung - Lélekgyógyászat
C. ​G. Jung sokáig agyonhallgatott életművét egyre-másra megjelenő kötetek igyekeznek megismertetni a magyar olvasóval, ám az anyag olyan bőséges és sokoldalú, hogy az értő válogatónak nem okoz gondot újabb és újabb gyöngyszemeket kicsippenteni belőle . Bodrog Miklós ezúttal öt, 1929 és 1951 között született írást választott fordításra - mindük a pszichoterápia alapkérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel e gyógymód és a lelkigondozás viszonyára.

Carl Gustav Jung - Az ​alkimista elképzelésekről
Az ​életműsorozat (C. G. Jung Összegyűjtött munkái; röviden: ÖM) 13. kötete az alkimista elképzelésekkel foglalkozik. Jung az 1920-as évektől kezdve nagy figyelmet szentelt az alkímiának, mert úgy vélte, bensőséges kapcsolatban áll azokkal a jelenségekkel, amelyekkel a tudattalan pszichológiája gyakorlati okokból kénytelen foglalkozni. A kötetben olvasható öt hosszú tanulmány az alkímiai filozófiai és vallási vonatkozásait tárgyalja. Ezekben több állandó témáját dolgozza fel új megközelítésből: Az aranyvirág titka (egy ősi kínai jógakönyv), Zoszimosz látomásai és Paracelsus személye gyakran visszatérő motívumok Jung munkásságában. Az aranyvirág titkához írt kommentárban az ősi kínai filozófiák (különösen a tao), a vallás és az alkímia kapcsolatát vizsgálja. Zoszimosz látomásainak következtetéseit a psziché és a kollektív tudattalan szempontjából értelmezi. Paracelsusról például így ír: „Paracelsus valamennyi filozofáló alkimistához hasonlóan azt kereste, ami képes hozzáférni az ember sötét, testhez kötött természetéhez, a lélekhez, amely világba és anyagba ágyazottságában megfoghatatlanul, idegenszerű, démoni alakokban önmaga számára rémisztően nyilvánul meg, és szerinte az életet megrövidítő betegségek titkos gyökere.” A filozófusok fájában a következő gondolatot fejti ki: „A tudattalan archetípusos megjelenítéseiben gyakorta találkozunk a fa vagy általában a csodás növény képével. A továbbiakban elsőként az individuális képek reprodukcióját és elemzését adom, vizsgálódásom második részében pedig az alkímiából ismert »filozófusok fájáról« és annak történeti vonatkozásairól szólok. A képek az alkotó fantázia spontán produktumai; egyetlen tudatos indítóokuk azon élmény kifejezésének szándéka, mely akkor születik, mikor a tudat úgy fogad be tudattalan tartalmakat, hogy nem tesz erőszakot a tudattalanon, nem szakítja ki őket onnan.” Jung ezúttal különösen sok illusztrációt használ mondanivalója szemléltetésére: a könyvet 42 páciensének rajzai és festményei egészítik ki.

Carl Gustav Jung - Gondolatok ​a szexualitásról és a szerelemről
"A ​szexualitás szempontjának nevetséges és már-már beteges túlhangsúlyozása voltaképpen tünete egy jelenkori szellemi zavarnak, amelynek főleg az az oka, hogy korunknak nincs helyes fogalma a szexualitásról." "A szerelem csak annak fedi fel legrejtettebb titkait és csodáját, aki képes a feltétlen odaadásra és érzelmi hűségre."

Carl Gustav Jung - The ​undiscovered self
Written ​three years before his death, The Undiscovered Self combines acuity with concision in masterly fashion and is Jung at his very best. Offering clear and crisp insights into some of his major theories, such as the duality of human nature, the unconscious, human instinct and spirituality, Jung warns against the threats of totalitarianism and political and social propaganda to the free-thinking individual. As timely now as when it was first written, Jung's vision is a salutary reminder of why we should not become passive members of the herd.

Carl Gustav Jung - Beszélgetések ​és interjúk
Ez ​a gyűjteményes kötet C.G.Jung személyiségét több, mint ötven visszaemlékezésen, rádió-, televízió- és filminterjú szövegén keresztül mutatja be, kezdve az iskolatárs emlékeitől az utolsó interjúig, melyet 1961-ben, halála előtt egy hónappal adott. Ezek az írások csaknem hat évtizedet fognak át - sok esetben búvópatakként rejtőztek újságok megsárgult lapjain, megfakult féktekercseken, esetleg kazettákon vagy éppen kortársak fiókjaiban jegyzetfüzetekbe zárva. Barátok - Esther Harding, Charles Baudouin, Mircea Eliade, Miguel Serrano - és ismerősök - Victoria Ocampo, Alberto Moravia, Charles Lindbergh és mások -, Jung egykori hallgatói, tisztelői, művének folytatói és emlékének ápolói beszélnek a huszadik század egyik nagy egyéniségéről. Sajátos, a maga nemében szokatlan háttérbeszélgetésnek lehetünk részesei, amelynek során a leghitelesebb forrásból értesülhetünk Jung munkásságának legfőbb vonulatairól, sok újat megtudunk munkamódszeréről és tapasztalatairól, világnézetéről és felelősségtudatáról. A könyv olvasása közben úgy érezzük, mintha egy kellemes teázás mellett hallgathatnánk egy bölcs öregember megfontolásra érdemes szavait.

Carl Gustav Jung - C. ​G. Jung alapfogalmainak lexikona
C. ​G. Jung a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója. A jungi mélylélektan alapfogalmai közszájon forognak, de pontos megértésükhöz elkel némi segítség. Ezt nyújtja ez a lexikon - amely Jung különböző műveiből tartalmaz fontos fogalmi citátumokat.

Carl Gustav Jung - Gondolatok ​a látszatról és a létezésről
Vannak ​örök, kimeríthetetlen témák, amelyek új megvilágításban új dimenziót nyernek. Ilyen az élet, a halál, a vallás, a kereszténység, a jó, a rossz, a szenvedés, a gyógyítás, a szexualitás, a szerelem, a házasság - hogy csak néhányat említsünk. S ha ezeket a témákat olyan ember fejti ki, mint C. G. Jung, a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója, akkor biztosak lehetünk abban, hogy érdemes kézbe vennünk a könyvet, ismereteink gyarapodnak, érzelmeink letisztulnak, és sokkal több megértést tudunk tanúsítani problémákkal küszködő embertársaink iránt. Sorozatunk tíz kötetét azoknak ajánljuk, akik szeretik az aforizmákat, a mély bölcsességeket hordozó gondolatokat, s képesek arra is, hogy e gondolatokat életre keltsék a mindennapok forgatagában.

Carl Gustav Jung - Föld ​és lélek
Jung, ​századunk első felének híres svájci pszichológusa Freud barátja és követője volt, majd maga is elindított egy új mélylélektani irányzatot. "Föld és lélek" című esszéjében röviden összefoglalja legfontosabb gondolatait. Képet ad a lélek tudatos és tudadattalan összetevőiről, a történelem folyamán feledésbe merült ősi, kollektív tudattartalmakról. Bemutatja a női és férfi lelkialkat eltéréseit, az ellentétes nemről bennünk élő "imagót". Érdekes példákat idézve megvizsgálja, milyen determináció érvényesül a környezet (a föld) és az egyének, illetve a népek lelkialkata között.

Carl Gustav Jung - Gondolatok ​az apáról, az anyáról és a gyermekről
"Semmi ​nincs lelkileg erőteljesebb hatással a gyermekekre, mint a szülők meg nem élt élete." "Az anyai szeretet a felnőttkor legmeghatóbb és legfeledhetetlenebb emlékeihez tartozik, s minden formálódás, minden változás titkos gyökerét. a hazatérést, a magába szállást, a minden kezdetnek és végnek hallgatag őstalaját jelenti."

Carl Gustav Jung - Gondolatok ​az életről és a halálról
"C. ​G. Jung (1865-1961) a modern lélektan egyik nagy alakja, a modern pszichoanalitika megalapítója. Gondolatait, amelyek tematikus csoportosításban jelennek meg sorozatunkban, azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a jungi életmű segítő üzenete könnyebben eljusson a válságokkal, problémákkal küzdő mai emberhez, és minél több ember számára valósulhasson meg a termékeny eszmecsere századunk egyik bölcs öregjével." "A halál a lélek számára ugyanolyan fontos, mint a születés, s ugyanúgy, mint a születés, integráns része az életnek."

Carl Gustav Jung - A ​filozófusok fája
A ​tudattalan archetípusos megjelenítéseiben gyakorta találkozunk a fa vagy általában a csodás növény képével. A továbbiakban elsőként az individuális képek reprodukcióját és elemzését adom, vizsgálódásom második részében pedig az alkímiából ismert "filozófusok fájáról" és annak történeti vonatkozásairól szólok. A képek az alkotó fantázia spontán produktumai; egyetlen tudatos indítóokuk azon élmény kifejezésének szándéka, mely akkor születik, mikor a tudat úgy fogad be tudattalan tartalmakat, hogy nem tesz erőszakot a tudattalanon, nem szakítja ki őket onnan. - C. G. Jung

Carl Gustav Jung - Gondolatok ​az értelemről és a tébolyról
C. ​G. Jung (1875-1961) a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója. Szerteágazó munkássága során figyelme kiterjedt a kultúra ősmúltjára is, de a fókuszba korunk emberét állította - a többszörösen megpróbált, ám önmagára, rendeltetésére eszmélni rest embert, aki egyénként és kisebb-nagyobb közösségeiben egyre veszedelmesebb módon inkább áldozatnak hajlamos tekinteni magát, semmint a Föld egészséges változásra kész és elkötelezett, felelős gazdájának, felebaráti "őrizőjének". Pedig ennek elmulasztása ön- és közrombolás, hiszen mindenki mások gyökeres megváltozását sürgetné, holott azt csak önmagunkon kezdhetjük. Gondolatait, amelyek tematikus csoportosításban jelennek meg sorozatunkban, azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a jungi életmű segítő üzenete könnyebben eljusson a válságokkal, problémákkal küzdő mai emberhez, és minél több olvasó számára valósulhasson meg a termékeny eszmecsere századunk egyik bölcs öregjével.

Carl Gustav Jung - Az ​elmebetegségek pszichogenezise
A ​magyar nyelven eddig még nem publikált kötet Jung munkásságának hazánkban alig ismert oldalát mutatja be. A kilenc írás elsősorban a tudattalan és a skizofrénia (akkori elnevezéssel: dementia praecox) viszonyát tárgyalja. Központi témájuk a szerző azon meggyőződése, hogy a skizofrén betegek kezelésében döntő fontosságú a pszichológiai aspektus. Eszerint fontos, hogy az elsőre érthetetlennek tűnő élményvilágot és tüneteket a terapeuta elfogadással, megértéssel és akár egyfajta értelemadással közelítse meg. Bár a Jung által kidolgozott konkrét módszert sokan vitatják, szemlélete azonban úttörő jelentőségű a pszichiátria és a pszichológia történetében. Fontos adalék továbbá, hogy a Jung és Freud között kibontakozó levelezés a kötet első írása, az 1906-os A dementia praecox pszichológiájáról: egy kísérlet kapcsán kezdődött el. Mint tudjuk, Freud az álmokat tekintette a tudattalanba vezető királyi útnak. Jung hasonlóságot vélt felfedezni az álmodók és a pszichotikus betegséggel küzdők (mindennapi szóhasználattal élve: őrültek) élményei és képzetei között. Úgy vélte azonban, hogy ezek a mélyebb rétegeket érintő zavarok a tudattalannak ugyancsak egy mélyebb rétegébe nyújtanak betekintést, méghozzá a különböző archetípusos képekből felépülő kollektív tudattalanba. Ez a személyes tudattalannal ellentétben nem az individuum emlékeinek és tapasztalatainak tárháza, hanem egy minden emberben közös kollektív tapasztalati kinccsé. Ez a második, mélyebb rétege kerül napvilágra a tudattalannak a pszichotikus zavarokkal. Mint látjuk, a kötet jelentőségét tovább növeli, hogy betekintést nyújt abba, a skizofrénia vizsgálatán keresztül hogyan jutott el Jung a kollektív tudattalan és az archetípusok felfedezéséig, életművének oly fontos mérföldköveihez. Az ide vezető királyi út a pszichotikus élményvilág vizsgálatán keresztül vezetett. Hogy pontosan hogyan, azt e kötet írásai mutatják be.

Carl Gustav Jung - Gondolatok ​az álomról és az önismeretről
Vannak ​örök, kimeríthetetlen témák, amelyek új megvilágításban új dimenziót nyernek. Ilyen az élet, a halál, a vallás, a kereszténység, a jó, a rossz, a szenvedés, a gyógyítás, a szexualitás, a szerelem, a házasság - hogy csak néhányat említsünk. S ha ezeket a témákat olyan ember fejti ki, mint C. G. Jung, a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója, akkor biztosak lehetünk abban, hogy érdemes kézbe vennünk a könyvet, ismereteink gyarapodnak, érzelmeink letisztulnak, és sokkal több megértést tudunk tanúsítani problémákkal küszködő embertársaink iránt. Sorozatunk tíz kötetét azoknak ajánljuk, akik szeretik az aforizmákat, a mély bölcsességeket hordozó gondolatokat, s képesek arra is, hogy e gondolatokat életre keltsék a mindennapok forgatagában.

Carl Gustav Jung - W. Y. Evans-Wentz - John Woodroffe - Alexandra David-Neal - Luise Göpfert-March - Naropa - Bevezetés ​a buddhista halálfilozófiába
A ​kötet a halál és a bardo (köztes lét) témáját mutatja be a tibeti buddhizmus tanain keresztül. A következő tanulmányok olvashatók a könyvben: A. David-Neal: A Bardo Thos-sgrol (Tibeti Halottaskönyv); Sir J. Woodroffe: A halál tudománya; C. G. Jung: A Bar-do thos-sgrol pszichológiai magyarázata; Bardo tanítások; Naropa: A halál utáni állapotról szóló tan.

Carl Gustav Jung - Két ​írás az analitikus pszichológiáról
A ​Két írás az analitikus pszichológiáról alapvető fontosságú mű, melyet az egyik legjobb bevezető olvasmánynak tartanak Jung munkásságához, és egyaránt ajánlott jungiánus és nem jungiánus olvasóink számára. A jungi fogalomrendszer az orvosi praxison túlmenően a szellemi, lelki vizsgálódás széles körében jelenik meg; ez a lényegre törő, csillogó logikájú okfejtés a modern humán ismeretvilág alapművei közé sorolható. Célja a tudattalan természetének és pszichológiájának nagy ívű feltérképezése, háttér-információk és bevezetés nyújtása a későbbi vizsgálódásokhoz. Történetileg Jung és Freud szoros együttműködésének végét jelzi, és kiolvasható belőle az a szándék, hogy Jung egységes keretbe foglalja Freud és Adler munkásságát. A kötet két esszét tartalmaz, melyek a jungi pszichológia leglényegesebb nézetein alapulnak. A függelékben megtaláljuk az írások eredeti változatát is. Mindkettőt a szerző halála után fedezték fel, és nagy segítséget nyújthatnak a jungi gondolkodás evolúciójának feltárásában.

Carl Gustav Jung - A ​lélektani típusok
Carl ​Gustav Jung (1875-1961) Freud mellett századunk talán legnagyobb pszichológusa 1921-ben keszült el nagy terjedelmű "A lélektani típusok" című könyvével, melynek összefoglaló, 10. fejezetét tartjuk most kezünkben. Ez a summázó rész önálló műnek is beillik, amit egyértelműen jelez, hogy a mester 13 000 oldalas életművét 3000 oldalon bemutató Grundwerke tudós szerkesztőbizottsága ebben az egy esetben tekintette megengedhetőnek teljes tanulmány, illetve könyv helyett csupán egy rész bevalogatását. Mi C. G. Jung lélektanának elsőrendű jellemző törekvése? H. Barz, a zürichi Jung Intézet elnöke így ír erről: „...az én-tudat az egyetemes tudattalanból ered, s változatlanul abban gyökerezik. A tudat és a tudattalan viszonyát Jung pontosan fordítva látja, mint Freud: míg Freudnál a (szemelyes) tudattalan a tudatból kiinduló elfojtás produktuma, Jung a tudatot a (kollektív) tudattalan sarjadékának tekinti. Ennek igen-igen messzemenő konzekvenciái vannak. Mert az ember testi-lelki egészségét illetően minden azon fordul meg, hogy a tudat ne tokozódjék be csalóka autonómiajába, hanem mindig újra visszakapcsolódjék eredetébe, a tudattalanba. Ezért minden jungi pszichoterápia legfontosabb törekvése, hogy valós, eleven és gyümölcsöző kapcsolatot segítsen elő az én-tudat és a tudattalan között. Ezzel szükségképpen együtt jár az egyetemes tudattalan lehetőleg átfogó kutatása, aminek célja azonban nem a tudattalan vak dicsőítése, amint Jung egyes kritikusai vélték, hanem éppen ellenkezőleg, a tudat fejlesztése és biztosítása." A svájci pszichológiaprofesszort - írja e kötet fordítója, jegyzetelője és utószavának írója, Bodrog Miklós „a legpozitívabb értelemben látnoki tudósnak nevezhetjük (...) Tudományának kútjából az meríthet igazán, akinek vödrén elég hosszú a kötél."

Carl Gustav Jung - Mandala
C.G. ​Jung, a pszichológia egyik legkiemelkedőbb alakja a mandalákat a lélektan szemszögéből vizsgálta. Kötetünk az e tárgykörbe tartozó írásait gyűjti egybe, valamint a bemutatott képsorozatokon keresztül közelebbről megismerteti az olvasót a mandalák szimbolikájával, úgy, ahogyan azt a világhírű pszichiáter, pszichológus értelmezte a tudomány számára. A szanszkrit mandala szó általános jelentése: kör, korong. Évezredek óta használják meditációs technikákhoz és gyógyító hatású gyakorlatokhoz. Nem csoda tehát, hogy a modern kor gyógyászatára is hatással van. "Meggyőződtem róla, hogy mandalákat mindenkor és mindenütt rajzoltak, festettek, kőbe véstek és építettek, egyszóval a mandala már réges-rég létezett, amikor pácienseim felfedezték maguknak..." "Az a tény, hogy az efféle képek adott esetben számottevő terápiás hatással vannak alkotóikra, empirikus módon igazolást nyert. Emellett érthető is, hiszen a mandalák gyakran igen merész kísérleteket tesznek látszólag kibékíthetetlen ellentétek egybevetésére-egyesítésére és reménytelenül nagynak tűnő szakadékok áthidalására. Rendszerint már az ebbe az irányba tett próbálkozás is gyógyító hatású..." Ez a maga nemében különleges gyűjtemény mind a szakmai szemmel látó pszichológusok, mind a mandalák misztikus világa iránt érdeklődők számára értékes és hiánypótló alkotás.

Carl Gustav Jung - Mélységeink ​ösvényein
A ​huszadik század bizonyos szempontból a lélek megcsúfolásának, a lelketlenség variációinak története. A "fehér kultúra" felfuvalkodott intellektualizmusa - több-kevesebb materialista színezettel - inkább csak az ésszel-kézzel megragadható dolgokat tartotta érdeklődésre méltónak. Ehhez képest aztán minden egyéb leértékelődött, mert "szubjektív", nem jövedelmező, s nem veti alá magát a racionalizmusnak, mint például az érzelmek és a hit világa. E kozmikus gőg, a többszörös gyökérsorvadás nagy szerepet játszik a legkülönbözőbb személyes, kis- és nagyközösségi válságok keletkezésében. A lélekvesztés, a belső önelhanyagolás félelmetes következményeire már századunk első évtizedeiben felhívta a figyelmet C. G. Jung (1875-1961), a látnokinak is nevezhető zürichi tudós, akinek pszichológiai életműve egyre időszerűbb, hiszen a kívül-belül megtépett emberiség, illetve az egyén akárhányszor magára ismerhet fejtegetéseiben, és segítséget kaphat rendeltetésének megtalálásához. Mindennemű felületesség, öntúlbecsülés, főként pedig zsarnokság voltaképpen fél tőle. Magyarul ezért inkább csak az utóbbi években jelenhettek meg egyes művei, melyek folytatásának éppúgy tekinthető e tanulmányválogatás, mint kapunyitásnak legbensőbb önmagunk veszélyekkel és kincsekkel rakott barlangvilágába. Jung nem forradalmár, nem valláspótlék, hanem igényes kalauz mélységeink ösvényein. Lényünk alapstruktúráiról van szó: érdemes elindulni vele lélekkeresőbe.

Carl Gustav Jung - The ​Psychology of Kundalini Yoga
Jung's ​seminar on Kundalini yoga, presented to the Psychological Club in Zurich in 1932, has been widely regarded as a milestone in the psychological understanding of Eastern thought and of the symbolic transformations of inner experience. Kundalini yoga presented Jung with a model for the developmental phases of higher consciousness, and he interpreted its symbols in terms of the process of individuation. With sensitivity toward a new generation's interest in alternative religions and psychological exploration, Sonu Shamdasani has brought together the lectures and discussions from this seminar. In this volume, he re-creates for today's reader the fascination with which many intellectuals of prewar Europe regarded Eastern spirituality as they discovered more and more of its resources, from yoga to tantric texts. Reconstructing this seminar through new documentation, Shamdasani explains, in his introduction, why Jung thought that the comprehension of Eastern thought was essential if Western psychology was to develop. He goes on to orient today's audience toward an appreciation of some of the questions that stirred the minds of Jung and his seminar group: What is the relation between Eastern schools of liberation and Western psychotherapy? What connection is there between esoteric religious traditions and spontaneous individual experience? What light do the symbols of Kundalini yoga shed on conditions diagnosed as psychotic? Not only were these questions important to analysts in the 1930s but, as Shamdasani stresses, they continue to have psychological relevance for readers on the threshold of the twenty-first century. This volume also offers newly translated material from Jung's German language seminars, a seminar by the indologist Wilhelm Hauer presented in conjunction with that of Jung, illustrations of the cakras, and Sir John Woodroffe's classic translation of the tantric text, the Sat-cakra Nirupana.

Carl Gustav Jung - A ​személyiség fejlődése
Ez ​a kötet olyan válogatás, amely Jungnak a gyermekkor pszichológiájáról szóló írásait tartalmazza. Magvát az a három előadás alkotja, amelyet Az analitikus pszichológia és a nevelés címmel tartott. Jung úgy véli, hogy a szülők és nevelők lelki állapota mértékadó a gyermek növekedési és érési folyamatában, különösen a szokatlanul tehetséges gyermekek esetében. A szülők közötti nem kielégítő lelki viszony fontosságát a gyermekkor pszichogén zavarainak okaként hangsúlyozta. Kötetünk írásai cáfolják azt a még mindig közkeletű előítéletet, hogy Jung pszichológiája csupán az élet második felével foglalkozik, illetve végső soron arra vonatkozik. Egy olyan korban, amikor az összes nevelési alapelv megkérdőjeleződik, minden olvasó sokat tanulhat Jung írásaiból, mivel ő bizonyos szempontból pedagógiai problémákkal foglalkozik. Önnevelés nélkül másokat nevelni éppoly kevéssé lehetséges, mint emberi érettséget elérni tudatosság nélkül.

Carl Gustav Jung - Aión
Az _Aión_ ​azt a keresztény korszakot határolja körül, amely Krisztus eljövetelével kezdődik és az Antikrisztus fellépésével végződik. C. G. Jung _a mély-én keresztény, gnosztikus és alkimista jelképeit_ vizsgálva, utánajár a keresztény eonon belüli pszichológiai körülmények változásainak. A fontolgatások középpontjában az a kísérlet rejlik, hogy megmagyarázza, kiegészítse a mély-én archetípusát és kapcsolatba hozza a hagyományos Krisztus-képpel. Emellett az is döntő jelentőségű, hogy úgy tűnjön fel Krisztus, mint a mindent magába foglaló teljesség szimbóluma, amely egyesíti magában egy bizonyos archetípus összes jellemző vonását. A jungi pszichológiai kritika a privatio boni teológiai tanára összpontosul, amely szerint a rossz nem ellentétes a jóval, hanem ennek csökkenését jelenti. A gonosz hatalom kirekesztése folytán Krisztus csak az archetípus egyik felének felel meg, a másik fél az Antikrisztusban bukkan fel. A rossz valóságának a jó feltétlen ellentéteként való tagadása olyan metafizikai dualizmusba torkollik, amelyben elkülönül egymástól ég és pokol, és egymással ellentétes hatalmak lesznek. E keresztény hagyomány fényében, amely voltaképpen tagadta a rossz valóságát, vizsgálja Jung az emberi individuáció pszichológiai szempontjait.

Carl Gustav Jung - Gondolatok ​a vallásról és a kereszténységről
C. ​G. Jung a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója. Szerteágazó munkássága során figyelme kiterjedt a kultúra ősmúltjára is, de a fókuszba korunk emberét állította - a többszörösen megpróbált, ám önmagára, rendeltetésére eszmélni rest embert, aki egyébként és kisebb-nagyobb közösségeiben egyre veszedelmesebb módon inkább áldozatnak hajlamos tekinteni magát, semmint a Föld egészséges változásra kész és elkötelezett, felelős gazdájának, felebarátai "őrizőjének". Gondolatait, amelyek tematikus csoportosításban jelennek meg sorozatunkban, azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a jungi életmű segítő üzenete könnyebben eljusson a problémákkal küzdő mai emberhez.

Carl Gustav Jung - A ​pszichoterápia gyakorlata
C. ​G. Jung egyike a múlt század szemléletformáló tudósainak. Általa nyertünk betekintést a psziché azon régióiba, melyekről addig csak a szépirodalomban, drámairodalomban és képzőművészetekben találkozhattunk. Írt a spiritizmus pszichopatológiájáról, foglalkozott gnosztikus tudósok írásaival, tanulmányozta az alkímiát, de érdekelték a mikrofizika új eredményei is, és mindezeket integrálta tudatos gondolkodásába. Olyan új fogalmakkal gazdagította a pszichológiát és a pszichoterápiát, mint a kollektív tudattalan, a szinkronicitás, az archetípusok, a típustan és a legbenső lényegünket jelentő Selbst melyek már általános használatúvá váltak. Rendkívül széleskörű és elmélyült kutatásai alapján felállította a lélek természetes fejlődési folyamatának egy új teóriáját, melyet individuációs processzusnak nevezett el, és ebből fejlesztette ki a jungi analitikus pszichológia elméletét és gyakorlatát, melynek gerincét az álommunka képezi. Jung pszichológiája analitikus pszichológia, mert elfogadja a Freud nevéhez fűződő pszichodinamikai alapelveket, értelmezve és kiterjesztve azokat; nevezetesen az embert egészlegességében, testi-lelki-szellemi-transzcendens mivoltában szemléli. Világosan látta, hogy az egyes embert csak az emberiség múltját, jelenét és jövőjét is magában foglaló kultúrtörténeti egységben lehet megérteni. Ezért kutatását kiterjesztette a pszichológia határterületeire, a vallástörténetre, filozófiára, etnográfiára, mitológiákra.

Carl Gustav Jung - Gondolatok ​a jóról és a rosszról
C. ​G. Jung (1875-1961) a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója. Szerteágazó munkássága során figyelme kiterjedt a kultúra ősmúltjára is, de a fókuszba korunk emberét állította - a többszörösen megpróbált, ám önmagára, rendeltetésére eszmélni rest embert, aki egyénként és kisebb-nagyobb közösségeiben egyre veszedelmesebb módon inkább áldozatnak hajlamos tekinteni magát, semmint a Föld egészséges változásra kész és elkötelezett, felelős gazdájának, felebarátai "őrzőjének". Pedig ennek elmulasztása ön- és közrombolás, hiszen mindenki mások gyökeres megváltozását sürgetné, holott azt csak önmagunkon kezdhetjük. Gondolatait, amelyek tematikus csoportosításban jelennek meg sorozatunkban, azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a jungi életmű segítő üzenete könnyebben eljusson a válságokkal, problémákkal küzdő mai emberhez, és minél több olvasó számára valósulhasson meg a termékeny eszmecsere századunk egyik bölcs öregjével.

Carl Gustav Jung - Föld ​és Lélek / Az archaikus ember
Jung ​(1875-1961) a hires svájci pszichológus, a három mélylélektani iskola (Freud, Jung és Adler) egyikének megalapitója szerint a lélektan az a tudomány, amely a legfontosabb számunkra, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy nem az éhinség, nem is a földrengés, nem a mikrobák s nem is a rák, hanem az ember jelentik az emberre nézve a legnagyobb veszélyt, mégpedig azért, mert nem rendelkezik kellő védelemmel azok ellen a pszichés járványok ellen, amelyek a legnagyobb természeti katasztrófáknál is sokkal pusztitóbbak. Épp ezért messzemenően kivánatos lenne a pszichológiai ismeretek olyan fokú elterjedése, hogy az emberek megértsék, merről fenyegeti őket a legnagyobb veszély. Ehhez kiván segitséget nyújtani az a két előadás, amelyeket e kötet tartalmaz.

Carl Gustav Jung - Az ​alkímiai konjunkció
A ​modern tudomány képviselői közül kétségtelenül Carl Gustav Jung /1875-1961/ volt az a személyiség, aki először merte komolyan venni az alkímiát, s aki ugyanakkor a legnagyobb figyelmet is szentelte neki. E komolyságot és figyelmet semmi sem mutatja jobban, mint az a több mint kétezer oldal, amelyet Jung - mind mennyiség, mind minőségi életművéből az alkímia tanulmányozásának szentelt. Jung óta már tudományos oldalról sem lehet az alkímiát pénzsóvár aranycsinálók áltudományos hókuspókuszának minősíteni. Ma már mindenkienk illik tisztában lenni azzal, hogy az alkímia - amely komolyan vette a jézusi parancsot: "Legyetek... tökéletesek, amint a ti mennyei Atyátok is tökéletes!" - maga a scientia perfectionis, a tökéletesség tudománya, s tulajdonképpeni mivolta a modern tudományok közül nem annyira a kémiával, mint inkább a pszichológiával rokonítja. A jelen munka - mely először 1955 - 1956-an jelent meg - alkimista kifejezéssel élve nemcsak Jung alkímiai tematikájú munkásságának kvintesszenciája, hanem bátran tekinthető az egész életmű végső konklúziójának is. Ő maga önéletrajzi művében így nyilatkozott róla: Csak ezzel a könyvvel "lett pszichológiám végérvényesen a valóságba állítva, s mint befejezett egész, történelmileg megalapozva. Ezzel teljesítettem feladatomat, elvégeztm munkámat, amely most már megállja a helyét. S abban a pillanatban, amikor elértem a talajt, a számomra tudományosan még felfogható végső határába ütköztem, a transzcendensbe, az önmagában vett archeiptikus lényegbe, amelyről többé már semmiféle tudományos kijelentés nem tehető."

Carl Gustav Jung - A ​psziché él és hat
"A ​lélek képek egymásutánisága a legtágabb értelemben, de nem valami véletlen egymásmelletti vagy egymás utániság, hanem egy minden mértéket meghaladóan értelmes és célszerű felépítmény, az élettevékenységek képekben kifejezett szemléletessége" (C. G. Jung)

Carl Gustav Jung - Bevezetés ​a tudattalan pszichológiájába
"A ​tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom, hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne, ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve, a művelt közönség látókörén kívül, könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek - mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága, a kölcsönös rágalmazási hadjárat, az elképzelhetetlen pusztítási düh, a hazudozás gáttalan árja, s az ember képtelensége arra, hogy a véres démont megállítása útjában - mindennél alkalmasabbak, hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek, hogy alapjában véve még barbár, s egyszersmind azt is, hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá, ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. Amit a nemzetek tesznek, azt teszi az egyes ember is, s amíg az egyes ember megteszi, meg fogja tenni az egész nemzet is." Részlet Jung előszavából könyve első, 1916-os kiadásához.

Kollekciók