Ajax-loader

Szentiványi Kálmán könyvei a rukkolán


Szentiványi Kálmán - Angyalföldi ​rapszódia
_Előszó_ Részlet ​a könyvből: Didergős kora tavaszi délelőtt Angyalföldön. Fakón fénylenek az utcai lámpák. Hideg borongás, lehetne akár ősz is. Éledezik,majd elfúj a szél, szúrós permet szitál; mintha összehúzódna az egész világ. Geréb Ferenc szorongva indult el a Váci útról, vállalkozását reménytelennek látja. Mintha nem is ővele, valaki mással zötykölődne a majdnem üres busz a külvárosban. Szemben az ülésen, a műbőr támlán éles késsel karcolt szív és dülöngélő betűk: "Szeretlek, Éva!" Kanyarodott még egyet az utca, ez már Angyalföld legszéle, földszintes, falusias vidék. Megtorpantak egy téren, körbefordult a busz. Az ásítozó sofőr kicserélte a táblát: "Garázsmenet!" Geréb lekászálódott, mint aki mély álomból kapaszkodik fel, Cipelte a régi típusú, nehéz magnót. S vele van az aktatáskája, a szokásos teherrel, kéziratok, könyvek, folyóiratok. Elbámészkodott, korábban kellett volna leszállnia. Az utasok már elbandukoltak. Geréb egy bóklászó öregember után lódult. Az a hallókészülékére mutatott, és legyintett, hogy rossz, rángatta füle mögött a fekete zsinórt. Hát otthagyta a süket öreget, és eléje térdelt egy nyurga szőke nőnek, aki talpig gyászban volt, virágot vitt. Ő sem hallott a Hajóépítők utcájáról, pedig a környéken lakik. Geréb futva elért egy középkorú asszonyságot. Az szóhoz sem engedte jutni, ingerülten rásziszegett, ha nem hagyja békén, rendőrért kiált, szidta a mocsok huligánokat. Emberünk visszaóvakodott a végállomásra. Az a busz eltűnt már. A lemezfülkében a borostás képű forgalmista szunyókált. Felriadt a zörgetésre. Ásított egy nagyot. Mutatta, hogy az üvegen át rosszul hall. Hajóépítők utcája? Sejtelme sincs róla. Ezen a környéken nem ismeretes.

Szentiványi Kálmán - A ​félszárnyú madár
Az ​író írja könyvéről: ...az embernek ugyan fél szárnya nincs, de a közösséggel azért emelkedhet felfelé; önmagunk megvalósítása közben, küzdelmes hétköznapok sodrában szembesülünk múlttal és jövővel, nemzedékünk lehetőségeivel. Sorsom próbálóan nehéz időszakában újra beléptem a gyárkapun, s láttam, hogy a jól ismert munkásvilág mennyire megváltozott - s néhány dologban nem is előnyére -, de azért otthon voltam, befogadtak, s ha íróként nem is mindig értettek meg, az embert erős kézzel tartották, emelték, szárnyakra nem lett szükségem. Hogyan kell manapság élni? Lehet-e mai fiatalok indulatával helyesen megítélni a mi nehéz ifjúságunkat, az apák életét? Milyen a gyári csarnokól a jövő horizontja? Igazolható-e valamikori hősök erőfeszítése, elbukása? Manapság csak dolgozni és tanulni kell, ez a jelen idő hősiessége, barikádharc nélkül; de mit várunk a jövőtől? E könyvet a befogadó közösségnek, barátaimnak ajánlom.

Szentiványi Kálmán - A ​sárga kezű leányok
"A ​sárga kezű leányok is hozzá tartoznak a hatalmas munkásosztályhoz - gyárban, vegyi üzemben dolgoznak, robbanó anyagokat gyártanak. Kezükről sohasem ..."

Szentiványi Kálmán - Zöld ​sátrak Szibériában
Szibériában ​zöld sátrakban laknak a BAM, a Bajkál-Amur vasútvonal fiatal építői. Ide látogat el az író, hogy megismerkedjen a hatalmas építkezés körülményeivel és résztvevőivel. Útikönyvében lelkes és mégis tárgyilagos hangon számol be az ott folyó munkáról, a fiatalok forradalmi romantikától és komoly felelősségvállalástól áthatott életéről. Érdekes, élvezetes és hasznos könyvet kap kézhez az olvasó, bensőséges hangú, személyes vallomást, melyet szép fotóillusztrációk díszítenek.

Szentiványi Kálmán - A ​láthatatlan árok
A ​Balatontól alig pár kilométerre eső vegyigyár munkástelepét és a vezetők családi "villanegyedét" egy hajdani vízmosás, ma már betemetett, de láthatatlanul is érzékelhető árok választja el. Az évek során jelképes jelentéssel telítődött árok a munkások és vezetők kapcsolatának bonyolultságára utal: ez voltaképpen Szentiványi regényének témája. Hiteles élettapasztalatokat gyümölcsöztető ábrázolással, a vidéki munkások és értelmiségiek jellegzetes figuráinak mozgatásával mutatja be Szentiványi e bonyolult kapcsolat történetét az elmúlt negyedszázadban, sőt gyökereit, előzményeit is föltárja a háborús és a háború előtti évek bemutatásával. A könyv főszereplői: Gulyás József, a pusztáról gyárba szakadt ifjúmunkás, munkaszolgálatos, majd párttitkár és felesége, a nála okosabb, de hasonlóképpen tragikus, elrontott életű Tatár Ilona, aki ifjúmunkásként férjénél jóval nagyobb politikai érettségről tett tanúbizonyságot, ámde nem képes elszakadni az eseményekhez felnőni sem tudó Gulyástól, s ezáltal maga is hozzájárul, hogy önálló, alkotó életének építése egyre távolabbi vágyálommá foszladozzék... Mellettük egy vaskos nagyregényre is elegendő mellékszereplő-gárdát - valamennyi hitelesen reprezentál egyegy jellegzetesen hazai sorsot - vonultat föl az ökomenikus szerkesztéssel kibontakozó történet.

Szentiványi Kálmán - A ​szerencse fiai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szentiványi Kálmán - Bontakozó ​világ
A ​fiatal parasztszármazású író első nagyregénye ez a könyv. Virág Jani, egy dunántúli faluban,a z uradalom árnyékában ismeri meg az agrárproletárság szomorú sorsát. Később Budapestre kerül, ipari munkás lesz és részt vesz az illegális kommunista mozgalomban. Háború, Don-kanyar, Szálasi-börtön, felszabadulás - jelzik Virág Jani útját. A felszabadulás után virág munkára jelentkezik a Pártban, és mint földosztó miniszteri megbízott megvédi a szegény parasztság érdekeit az első dermedtségből felocsúdó reakcióval szemben. A birtokviszonyok átalakulásával a falusi emberek is átalakulnak, és a peremartoni szegényparasztság megalakítja Magyarország első termelőszövetkezetét. Virág Jani személyében megtestesülve látjuk a munkás-paraszt szövetséget. Szentiványi Kálmán saját mozgalmas életének élményein keresztül hitelesen és érdekesen eleveníti meg népünk életének sorsdöntő éveit.

Szentiványi Kálmán - Szerelem ​Tripoliszban
Szenvedély, ​szeretet, de szenvedés is, sőt korlátoltság, kegyetlenség, kapzsiság: mindez ott kavarog e könyv lapjain.

Kollekciók