Ajax-loader

Jón Svenson könyvei a rukkolán


Jón Svenson - Nonni ​és Manni
"...átmentünk ​a nagy lakóhelyiségbe, amely már pompás fényárban ragyogott. Az összes karácsonyi gyertyák égtek; Izland parasztházaiban az a szokás, hogy karácsony éjjelén annyi gyertyát gyújtanak, ahány ember tartózkodik a házban. A törött ablakot deszkával födték be s arra havat hánytak. Lassanként egybegyűlt az egész ház népe. Kiosztották az énekeskönyveket. A házigazda elfoglalta helyét a lámpa alatt s elkezdődött a karásonyi ájtatatosság. Elénekelték az egyik karácsonyi ének versszakát, azután a ház ura felolvasott egy karácsonyi elmélkedést Vidalin izlandi püspök könyvéből. Ezt ismét ének és rövid imádság követte. Az ájtatosság után a háziasszony s a leányok finom karácsonyi vacsorát tálaltak föl... Egy ideig még beszélgetve ültünk az asztal körül, aztán lassanként nyugovóra tértünk. A karácsonyi gyertyák azonban a tanya minden szobájában tovább égtek az egész szent éjszakán az isteni Kisded tiszteletére."

Jón Svenson - Nonni ​és Manni tengeri kalandjai
Egy ​Miatyánkkal fejeztük be imádságunkat. Azután összeölelkezve leültünk egymás mellé. - Nem gondolod, hogy most jobbra fog fordulni a sorsunk? - De, én is azt hiszem. - Ugye, Isten meghallgat bennünket? - Minden bizonnyal, Manni. - Hiszen anyánk is azt mondja, hogy Isten mindig meghallgatja azt, aki bizalommal fordul hozzá, és áhítattal imádkozik. Mi pedig ezt tettük, ugye? Most már nincs mitől tartanunk, Nonni. Isten és angyalai velünk vannak. Hozzá voltam ugyan szokva olyan gyermekded szavakhoz az öcsém szájából, most azonban annyira megindítottak, hogy könnyek peregtek végig az arcomon. Manni folytatta: - Így, ismét lefekhetünk, s biztosan el fogunk aludni. Biztosra veszem azt is, hogy Isten ki fog menteni bennünket ebből a veszedelemből. Felelet helyett elérzékenyülve öleltem magamhoz a kis fiúcskát. Az volt az érzésem, hogy Isten beszélt általa, mert tudtam, az ő lelke sokkal közelebb áll Istenhez, mint az enyém.

Jón Svenson - Nonni ​és Manni karácsonya
"...átmentünk ​a nagy lakóhelyiségbe, amely már pompás fényárban ragyogott. Az összes karácsonyi gyertyák égtek; Izland parasztházaiban az a szokás, hogy karácsony éjjelén annyi gyertyát gyújtanak, ahány ember tartózkodik a házban. A törött ablakot deszkával födték be s arra havat hánytak. Lassanként egybegyűlt az egész ház népe. Kiosztották az énekeskönyveket. A házigazda elfoglalta helyét a lámpa alatt s elkezdődött a karásonyi ájtatatosság. Elénekelték az egyik karácsonyi ének versszakát, azután a ház ura felolvasott egy karácsonyi elmélkedést Vidalin izlandi püspök könyvéből. Ezt ismét ének és rövid imádság követte. Az ájtatosság után a háziasszony s a leányok finom karácsonyi vacsorát tálaltak föl... Egy ideig még beszélgetve ültünk az asztal körül, aztán lassanként nyugovóra tértünk. A karácsonyi gyertyák azonban a tanya minden szobájában tovább égtek az egész szent éjszakán az isteni Kisded tiszteletére."

Kollekciók