Ajax-loader

Egressy Zoltán könyvei a rukkolán


Egressy Zoltán - Nyár utca, nem megy tovább
A film egy vasárnap délelőtt játszódik Budapesten, a 74-es trolin. Február van, a lombok viszont a rendhagyó időjárásnak köszönhetően már kizöldültek. Az eső folyamatosan zuhog. Valós időben, hetvenegynéhány perc alatt történik minden, időmúlás nincs a történetben. Igazi magyar abszurdról van szó, amennyiben egy trolieltérítés a történet lényege. A 74-esre felszálló pasas kötött pályás járművet próbál eltéríteni. Ráadásul a hétvégi kis forgalomban az éppen trolin tartózkodó összes utas jól ismeri őt. Úgy tűnik, napjaink Magyarországának logikusan alig magyarázható eseményeiről abszurd módon lehet a legpontosabban beszélni, ez jellemzi leginkább mindennapjainkat. Az abszurditás maga szimbóluma annak, amiben élünk. (port.hu)

Egressy Zoltán - Júlialepke
"Becsukom ​a szemem, van olyan kollégám, aki azt gondolná, most adom neked a láthatatlan halhatatlanságot. Egy másik társam nyilván azt szeretné, ha megtanítanám neked, a másik önzésén keresztül hogyan győzd le az egódat. Neki ez a specialitása, mindig olyanok mellé osztják, akiken gyakorolhatja szakértelmét. Nem adok rád halhatatlanságot, nem bántom az egódat sem, nem is tehetem, nem vagy az ügyfelem, én csak mesélni jöttem neked, ehhez gyűjtöm az erőt."

Egressy Zoltán - Drámák
Én ​úgy gondolom, hogy egy színdarabot tubára, harmonikára és trombitára kell írni. Három különös hangszer, három fontos hangsúly. Tuba, harmonika, trombita: mélység, harmónia, erő. A súly, a sanzon, a szín. Minden drámában más játssza persze a vezérmotívumot. A Reviczkyben a tuba, a Portugálban a harmonika, a Sóska, sültkrumpliban a trombita. De szólnia kell a másik kettőnek is. És ha együtt szépen szólnak, akkor még belefér némi fuvola is. A szív, meg az élet nevében. És még az is fontos, hogy röhögni lehessen. Mindenen, ami mi vagyunk. Még ha valahol minden, de minden sor az elvesztérsről szól is.

Egressy Zoltán - Lila ​csík, fehér csík
"Melyik ​az a fa Zalacsánynál, megtalálnád? Tudod, ki találta ki azt, hogy Táncolj, Törő? Mikor hallottad meg először? Milyen volt először belépni 74-ben az újpesti öltözőbe? Ezeket nem kérdezem meg többek között, nézek magam elé, próbálom értelmezni a szituációt, nincs igazán mit mondanom egy halk, kócosra sikerült hellón kívül, sms-t írok a valakimnek, jöjjön, ha tud, itt ül velem, aki után szaladt egyszer, a magyar lélek, a magyar tehetség és a magyar sors csodálatosan szomorú szimbóluma, a tragédiák mögötti öröm és az öröm mögötti fájdalmak leghitelesebb megszemélyesítője, ilyesmit nem írok le persze, szükségtelen és felesleges, a bánat szívdobbantó ereje e nélkül is működteti a kivételes pillanatokat, jó adag üresség van bennem, sőt némi furcsa csalódottság, amolyan vereségféle, nem úsztam meg, mégis egymás mellé kerültünk, mennyire nem akartam pedig, igaz, főként régebben volt jelentősége, most már majdnem mindegy, gyerekkoromban féltettem magam a csalódástól, ma már nem történhet semmi baj, itt ül mellettem a hajszálon múlás, a félig üres telepohár, sok régi önsajnálatom katalizátora."

Egressy Zoltán - Kék, ​kék, kék
Napjaink ​egyik legjelentősebb színpadi szerzőjének hét drámáját tartalmazza ez a válogatás, köztük olyan sikerdarabokat, mint a Portugál vagy a Sóska, sültkrumpli.

Egressy Zoltán - Most ​érsz mellé
A ​nagysikerű "Portugál" című dráma szerzője most prózaíróként mutatkozik be. Egressy elbeszélései megőrzik a drámaíró szituáció- és feszültségteremtő képességét. Kiforrott elbeszélői hangja, és mesteri szerkesztői készsége remek novellistáról árulkodnak. A kötet elbeszélései mindvégig lebilincselik az olvasók érdeklődését.

Egressy Zoltán - Portugál
Egressy ​érett drámaíróként robbant be a hazai irodalmi és színházi életbe. Színművei többnyire zárt, szűk terekben játszódnak; a kisközösségek tagjai boldogulni vágyó, érzékeny lelkű álmodozók. Az összezártság és egymásra utaltság nyomasztó légköréből menekülni próbálók számára az illúziók megmaradnak, a hősök azonban kudarcot vallanak. A Szép Ernő-díjas író groteszk humora elevenséget, érzékenysége lírai felhangot kölcsönöz szövegeinek, amelyekben kíméletlen őszinteséggel vall mindannyiunkat foglalkoztató, titkos, bensőséges dilemmáinkról. Egressy pompás figuráit mélyről fakadó szenvedélyek mozgatják: vágy, rajongás, szerelem, büszkeség, melankólia. Jellegzetesen közép-európai életüket reményvesztett, keserű tragikomédiaként élik, és kiderül az is, hogy amit távol, másban, máshol keresnek, valójában bennük lakik.

Egressy Zoltán - Majd ​kiszellőztetsz
A ​szerző új kötetének novellái igen sokrétűen és néha rejtélyesen kapcsolódnak egymáshoz. Nem tudhatjuk, hogy a boldogtalanság vagy a boldogság tájain járunk-e, hiszen az elbeszélő is azt a szűk ösvényt keresi, ami a kettőt összeköti. Vagy elválasztja.

Egressy Zoltán - Szaggatott ​vonal
Egressy ​új regénye bizonyítja, hogy immár nemcsak a legismertebb hazai drámaíróként kell őt számon tartanunk, hanem ugyanilyen rangú prózaíróként is. A regény egy budapesti motorosfutár-fiú egyetlen napjának története: apáról, hiányról, nőkről, magányról és szeretetvágyról. Remekül komponált, megrendítő és finom humorral megírt könyv.

Egressy Zoltán - Százezer ​eperfa
"Budapesten ​a Szélkirály! Értesülésünk szerint tegnap este teljes titokban Magyarországra érkezett Francesco Ventoso, a Meteorológiai Világszervezet végrehajtó tanácsának egyik prominens tagja, a világ egyik leghíresebb szél- és zivatarkutatója. A svájci székhelyű, csaknem kétszáz országot tömörítő szervezet gyakorlatilag a kezdetektől fogva élénk figyelemmel kíséri a Kárpát-medencében zajló időjárási anomáliát. A szervezet többszöri puhatolózása, majd kifejezett kérése ellenére sem kapott meghívást Budapesttől, annak ellenére, hogy az immár egész világot egyre nagyobb mértékben aggasztó szélcsend kiindulópontja és epicentruma tudvalevőleg a magyar főváros." Hat ember élete gabalyodik össze a tomboló viharban egy margitszigeti eperfa alatt. Hat magányos emberé, akinek története van, és dolga egymással - bár kérdés, hogy kinek, kivel, micsoda. Mintha csak azért sodorta volna őket egymás útjába a szél meg a véletlen, hogy mindezt kiderítsék. A minden oldalról heves és felkavaró kiderítő manőverek háttere a jelen különös időjárási anomáliától sújtott Magyarországa, és ahogy haladunk előre a történetben, ahogy a vihart felváltó szélcsend rátelepszik nemcsak a tüdőkre, de a szívekre is, a háttér lassan előtérbe nyomul, hogy átvegye az irányítást az egyéni sorsok felett: "egyfajta ébredés ez mégiscsak, de nem álomból, hanem valóságból egy másik valóságba, a fények rögtön megváltoznak, ahogy eláll az eső, skandináv típusúak, ők ezt nem tudják, ezt Orsolya tudná, ha ott lenne velük, akkora a csend, amekkorát soha nem hallottak még, és nemcsak csend ez, üresség is, totális elmúlás, visszavonhatatlan élettelenség, halálos semmi, tébolyító süketség..." A Portugál világsikerű szerzőjének második regénye utópia a jelenből, minden aktualitáson túlmutató, igazi téttel. Egressy Zoltán 1967. augusztus 2-án született Budapesten. József Attila- és Szép Ernő-díjas író.

Egressy Zoltán - Csókkor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Egressy Zoltán - Szarvas ​a ködben
"Néha ​teljesen szép az egész, még mindig álmodom róla. Kislány vagyok, várom haza, késik, de fenn maradhatok, anyám megengedi. Érkezik végre, jókedvű, nem köszön, csak beszalad, felkap, folyamatosan Pannázik. Kacag, dobál a levegőbe. Repülj, Panna, hopp! A jegygyűrűje hűvösen csillan meg a lámpafényben, vonzza a tekintetemet, mint egy kis szarkáét, megfogom az ujjaimmal, tekergetem. Lehet forgatni, nagy rá. Ezzel sokáig elvagyok. Percekig. Egy másik visszatérő kép, ahogy a mázgás ablakon nézünk ki. Esik a hó. Ketten vagyunk, a szobában senki más rajtunk kívül, a karjában tart. Bentről, a melegből figyeljük a hideget. Nagy, fekete madarak repülnek. Nemrég jöhetett haza, piros, fagyos még az arca. Lehelem, melegedjen fel minél előbb, ne fázzon szegény. Jólesik neki, megpuszil. Kifelé mutat, magyaráz valamit." Egressy Zoltán 1967-ben született Budapesten. József Attila- és Szép Ernő-díjas író. Mátyás Anna harmincnégy éves budapesti anyakönyvvezető egy átlagosnak tűnő esküvői ceremóniát követően a násznép egyik tagjának invitálására az ünneplőkkel tart. Ahogy múlnak az órák, egyre félelmetesebbnek érzi a társaság viselkedését, és lassan az életveszély érzése keríti hatalmába. Vajon a képzelete játszik vele, vagy valóban gyilkosok közé került? A főhősnő belső monológja segítségével bekerülünk gondolatainak birodalmába, felidéződnek gyermekkorának traumái, az apjához fűződő ambivalens viszony, az elvesztett nagy szerelem napjai, a magány kínjai, a kapcsolatteremtés problémái. Az esküvői vacsoráról menekültében egy ködös erdőbe kerül, ott várja rettegve a hajnalt. A történet végkifejlete aztán meghökkentő fordulatot vesz. Pontosan megrajzolt, felejthetetlen alakok bukkannak fel a szívszorító történetben, köztük a főhősnőnél bátrabb, szabadabb, lazább világot képviselő és Annát önmagával szembesítő rejtélyes Jócsajeszter. Egressy Zoltán néhány óra alatt játszódó legújabb regényében a női lélek aprólékos ismeretéről tesz tanúbizonyságot, műve egyszerre finom humorú, borzongató és megrendítő.

Egressy Zoltán - Csimpi ​szülinapja
Majomország ​vidámparkja igencsak szomorúvá válik Csimpi, a kismajom számára, miután a Rosszaság Boszorkánya elrabolja nagyszüleit. Csimpi a keresésükre indul, s útja során igaz barátokra lel. Fontoló, Érdeklődő, Sépségdurc és Kárörv - no meg egy titokzatos csillag - segítségével jut el a mindenkin segítő Űző professzorhoz. És végül nemcsak a nagyszülőket, de a boldogságot is megtalálja...

Egressy Zoltán - Lukáts Andor - Portugál
Portugál Szivacsmalac, ​gumikácsa, nájlonorkídea... Irgácsot hiába keressük a Google Mapsen, mégis nagyon ismerős... Ismerős a magyar vidékről, és ismerős a Katonából, ahol 1998 óta játsszák töretlen sikerrel ezt a néha burleszkké fajuló, néha nagyon is megrendítő darabot Lukáts Andor rendezésében, amelyből most vadonatúj felvétel készült! És mennyire, de mennyire ismerős Lajoskám, a csupaszív-csupahas kocsmáros (Csuja Imre), lánya, a szerelemvágyó Masni (Pelsőczy Réka), Csipesz, a furabeszédű viccesember (Bán János), asszonya, Jucika (Szirtes Ági), aki folyton fröcsikézik és egy másik "f" betűs szót is gyakran használ, Sátán (Varga Zoltán), akit bábuvá merevített az alkohol, Retek, az intézkedő szerepbe beleragadt exrendőr (Lengyel Ferenc), és a miseborász pap (Mészáros Béla). Ami ebben a faluban nem történik, az mind a kocsmában nem történik - mígnem betoppan egy idegen (Keresztes Tamás), és mindent felbolygat. Mindent felbolygat? A díszdobozos kiadvány egy könyvet és egy DVD-t tartalmaz. A DVD-n nem csupán a darab hétkamerás felvétele található, melynek révén a remek színészgárda finoman kimunkált alakításainak apró rezdülései is megfigyelhetők, élvezhetők, hanem egy csaknem félórás interjú-blokkot is tartalmaz a lemez. Ebben a szerző, a rendező és a színészek tárják föl személyes viszonyukat a tizenhat éves sikerszériához. Egy másik, tízperces extrában a díszlet, azaz a sörösrekeszek mögé is beleshetünk, és külön extrát szentelt a kiadó a darab egyik leginkább emblematikus mozzanatának, Szirtes Ági biciklis esésének, melyet öt kameraállásból nézhetünk meg. A kiadvány másik eleme, a könyv, a darab eredeti szövegét tartalmazza rengeteg előadásfotóval. A DVD-t nézve és a könyvet olvasva bekukucskálhatunk a rendező titkos műhelyének ajtaján is, hiszen megfigyelhetjük, hogy a papír síkjából hogyan emelkednek a szereplők háromdimenziós, hús-vér figurává.

Kollekciók