Ajax-loader

Király Levente könyvei a rukkolán


Király Levente - Piedone ​nyomában
"Király ​Levente olyan részletességgel mutatja be Bud Spencert, amely eddig ismeretlen volt. Ennek a földi csodának a megteremtéséért San Gennaro-díjban részesítjük!" - Gianni Simioli, a San Gennaro Bizottság elnöke. A Piedone nyomában könyv a hat fesztiváldíjat nyert mozifilm bővített, írásos változata. Király Levente könyvéből kiderül, hogyan élte át a kis Carlo a világháború borzalmait, milyen nehézségekkel küzdött meg az iskolai évek alatt, hogyan csöppent bele a sport világába, illetve milyen kalandokat élt át Dél-Amerikában, mielőtt színésszé vált. A hat nyelven beszélő egykori bajnok sportoló, aki később az olasz mozi legnagyobb ikonjává vált, filmes karrierje mellett repülőket és hajókat vezetett, gyermekruhákat tervezett, könyveket és dalokat írt, de feltalálóként bejegyzett találmányokkal is gazdagította életünket. A könyv történetek sokaságán keresztül mutatja be azt a zseniálisan sokoldalú színészt, akinek a csattanós pofonok, a belapított orr és a morcos tekintete mára már a védjegyévé vált. Izgalmas és mulatságos sztorikat olvashatunk a forgatásokon történt kalandokról, de bepillantást nyerhetünk a sztár magánéletébe is. Tanúi lehetünk egy életen át tartó szerelemnek, örökké tartó barátságoknak és az elmaradhatatlan szakmai összecsapásoknak is. Király Levente, Kamera Hungária-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval, Ennio Morriconéval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az M5-, illetve az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere.

Király Levente - Zsugabubus
Mario ​Girotti, azaz Terence Hill a zsivány kamasz, az akrobatikus tornász, a szerény családapa, és nem utolsósorban a világhírű színész. A könyvből nemcsak a vidám olasz komédiás filmes karrierjét ismerhetjük meg, de a világ egyik legzárkózottabb színészének személyiségébe és életébe is mélyebb bepillantást nyerhetünk. A kötetből kiderül, hogyan élte át a kis Mario a világháborús bombázásokat, a menekülttáborban eltöltött időszakot, a gyermekkorát meghatározó ministráns éveket, de az is kiderül, miért gyötörték rémálmok harmincéves koráig és miért vált színésszé, noha sohasem szeretett volna az lenni. A könyv kiemelt terjedelmet szentel Terence Hill és Bud Spencer barátságának és közösen átélt kalandjainak. Megtudhatjuk, hogyan készültek egymástól eltérő módon a forgatásokra, mivel töltötték az idejüket a felvételek szüneteiben, hová repültek a forgatások után, de arra is választ kapunk, hogy miért nem járt Zsugabubus kaszinóba Bud Spencerrel. Terence Hill a könyvben először beszél arról, hogy mit érzett fia elvesztésekor, illetve hogy másodhegedűsnek érezte-e magát Bud Spencer oldalán. Arra is fény derül, miért ivott whiskey-t forgatás alatt, kik a kedvenc színészei és futballistái, miért fontos számára a spirituális elmélkedés, és mit gondol rólunk, magyarokról. Ez a könyv teljes körűen, érdekes anekdotákon és szórakoztató kalandokon keresztül mutatja be azt a legendát, aki köztudottan viszolyog a rivaldafénytől és az interjúktól. A kötet minden magánéleti és forgatásokkal kapcsolatos kérdésre választ ad, kivéve arra, amelyre nem létezik felelet: mi az a kifürkészhetetlen összetevő, amely Terence Hillt, Bud Spencer mellett, korunk egyik legkedveltebb európai színészévé teszi. Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval, Ennio Morriconéval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere.

Orosz Anett - Király Levente - RTL ​Klub Sztárkönyv
Ön ​is biztosan akart már tévésztár lenni, ha csak néhány percre is. Talán már kipróbálta a tükör előtt, hogyan nézne a kamerába, hogyan beszélne milliókhoz, hiszen nem nagy ügy: csak ott kell állni, és magyarul beszélni. Tessék, itt a lehetőség! Mit szólna, ha hajnalban kelne, és a Nap első sugarai helyett a Reggeli stúdiójának lámpái ébresztenék fel? Gyakorolhatná empatikus képességeit: álmos és lámpalázzal küzdő emberek ülnének Önnel szemben. Ezután öt perce lenne, hogy kiszedjen belőlük mindent, ami érdekes. Mindezt könnyedén és szórakoztatóan, hogy a tévénézők elhiggyék: érdemes ma is belekortyolniuk a kávéba. Ha már kellőképpen felpörögne, átballaghatna a Receptklubba, és az elmaradt reggelit főzéssel pótolhatná. Persze nem úszná meg egy rántottával: valószínűleg kimondhatatlan nevű ételt kellene elővarázsolnia a sütőből. Ha még nem izzadt volna meg eléggé, játszhatna a Telepartiban, persze a képernyőn innen. Ha valamelyik játékos házassági ajánlatot tenne élő adásban: mondja meg diszkréten, már foglalt. Ezek után joggal érezné, hogy Kell egy csapat, amiért cserébe megbirkózna egy seregnyi emberrel és kérdéssel - amiben az sem segítene, hogy tudja, Ön történetesen olimpiai bajnok bokszoló. Ha közben ráeszmélne, ereje nem az öklében, hanem mosolyában lakozik, vezethetné a Mónika Show-t vagy a Találkozásokat. Ha még bírná, beülhetne a Híradóba, ahol olyan neveket kellene hiba nélkül kimondania, amelyek helyett inkább a `mit sütsz kis szűcs`-öt ismételgetné percekig. Ezután egy üres szobában találná magát, a képernyőn hatalmas ciklonok és anticiklonok kavarognának a háta mögött, miközben épp azt latolgatná: holnap változékony, felhős vagy éppen csapadékos lesz az időjárás. És ha nem válna be, amit jósolt: jobb, ha nem megy másnap reggel piacra. Aztán a tartalékaiból futnia kell még néhány történetre, hogy aznap még Fókuszba kerülhessenek a sztorijai. A nap fáradalmait levezethetné a kvízprofesszor szorítójában, hátha épp ön avatna újabb milliomost, és mielőtt tényleg Barátok közt érezhetné magát, még jó lesz küldenie egy Üzenetet az éterbe. Könyvünk nemcsak arra keresi a választ, kiből, hogyan és miért lesz médiasztár, hanem arra is: hogyan változott meg annak az ötvenhét embernek az élete, akiket Ön az RTL Klubon láthat nap mint nap - már ha egyáltalán megváltozott. A tévéből már jól ismerheti őket - vagyis az arcukat, a hangjukat, a mozdulataikat. Reméljük, a könyv olvasásakor meglepetés éri, és azt mondja majd: ezt nem is gondoltam volna róla! Amikor pedig az utolsó oldallal is végez, és fölteszi a Sztárkönyvet a polcra, reméljük azt gondolja: pontosan ilyennek ismertem meg őket!

Király Levente - Égre ​írt könyv
Mi ​a szabadság és hogyan nyerhetjük el? Milyen utak vezetnek hozzá, és mi történik, ha elveszítjük? Többek között ez az Égre írt könyv legfontosabb témája. A történet a Római Birodalom egy meg nem nevezett, periferikus provinciájában, egy képzeletbeli, Calum nevű városban és környékén játszódik, vélhetően a Krisztus utáni első-második évszázadban. A három főszereplő, Gaius Julius Montanus, visszavonult légióparancsnok, a fia, Mikhael, és szolgájuk, Merit számára a könyvbéli délelőtt sorsfordító pillanatokat tartogat. Mind a hárman arra kényszerülnek, hogy más-más módon ugyan, de meghozzák életük legfontosabb döntését.

Király Levente - Van ​egy kutyánk
Ez ​a könyv tele van kutyákkal. Nem is akármilyenekkel! Van például egy skót juhász, aki pulcsit horgol magának; egy yorkie, akinek a kedvence a meggy; no meg egy bernáthegyi, aki eladó egy hordóboltban. Talán ennyiből is kiderült, hogy Király Levente kötete nem tudományos igénnyel összeállított kutyahatározó, hanem remek humorral megírt versbe szedett kutyasoroló, amely kicsit és nagyot egyaránt szórakoztat. Az élményt Igor Lazin illusztrációi teszik teljessé.

Király Levente - Így ​irtok én
A ​nagy előd munkájának elkészült a méltó folytatása. A találó paródiákat olvasva Orbán Ottó, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Petri György, Parti Nagy Lajos, Závada Pál, Hazai Attila, Tolnai Ottó, Gyurkovics Tibor líra- és prózapoétikai jellemzőire ismerhetünk. A szerző nem csak költőket parodizál (Petőfitől Parti Nagy Lajosig), hanem prózaművek is megihlették, sőt, még forgatókönyv és tanulmány is található a könyvben - általában mosolyra fakasztva az olvasót. A kötetet Oravecz Péter grafikái díszítik.

Király Levente - Pergamen
"Vallomásos, ​tanúságtevő és ironikusan is az élet alapkérdéseit tapasztalatai, élményei közvetítésével vizsgáló költőnek mondom Király Leventét; őszinteségre és pontosságra törekvő, közvetlen és érzékeny alkotónak. Ez a magatartás megteremti a maga autenticitását, szemben minden narratológiai trenddel. És ahogy segít a költőnek, hogy versről versre felépítse magát, úgy versről versre próbára is teszi az elszántságát és komolyságát. (Bodor Béla, 2007)

Király Levente - Énekek ​éneke
A ​boldog és beteljesült szerelem meséjében halhatatlan érzelmek és transzcendens igazságok világítják meg az összefonódó emberi sorsokat. A férfi és a nő, Meion és Diotima szerelmi vallomásának, teljes testi és lelki feltárulkozásának himnusza valahol a téren és az időn kívül hangzik fel. Mítosz, melynek története egyszerre zajlik az ókori Görögországban és a lovagkori Európában, a külső világban és az immanenciában.

Király Levente - A ​Maestro
A ​Maestro - egyszerűen csak így hívták a szakmában Ennio Morriconét, akit hazájában nemcsak Olaszország büszkeségeként, de az évszázad zeneszerzőjeként is emlegetnek. Filmek százaihoz komponált remekművei ma is visszacsengenek az emberek fülében. Zenéinek többsége jócskán túlnőtt a filmeken, önálló életre kelt, sláger- és lemezlisták éllovasa lett. A műfaji korlátokat nem ismerő Maestro tehetsége vígjátékban, drámában, krimiben éppúgy megmutatkozott, mint sci-fiben, horrorfilmben vagy épp háborús történetben. Morricone kétségkívül a filmvilág megkerülhetetlen alakja volt: hangjegyekben szólaltatta meg azt, ami a filmszalagon megnyilvánult, sőt a zenei hatásokkal sokszor javított akár a forgatókönyv, akár a képi megjelenítés esetleges hiányosságain. Ezért is lett ő a Maestro, akinek munkásságát 2007-ben Oscar-életműdíjjal honorálták. Valójában azonban a legkevésbé sem érdekelte a dicsőség. A rendkívül szerény muzsikusról lepergett minden magasztalás. Végtelenül alázatos ember volt, aki egész életét arra tette fel, hogy a közönség szórakoztatására komponáljon. A könyv érdekes történeteken keresztül mutatja be azt a kisfiút, akit az iskolában csodagyerekként tartottak számon, miután hatévesen már zenét szerzett. Ennio - aki valójában orvos szeretett volna lenni - sokszor éjszakai bárokban trombitált, hogy eltartsa szegénysorban tengődő családját. A háború alatt ugyanis gyakran előfordult, hogy nem volt mit enniük. A kezdetekben Dan Savio és Leo Nichols álnéven dolgozó zeneszerző úgy vélte, zenéi egy titokzatos, földöntúli világból jönnek. Ennek a világnak a nyomába eredünk, hogy megismerjük az évszázad zeneszerzőjének titkait és megfejtsük azt is, hogy a magyarokat rendkívüli módon szerető világhírű olasz komponista miért nyilatkozta azt, hogy: "A szívem Budapesté!" Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere.

Király Levente - Verhetetlen ​páros
Hat ​évtizeddel ezelőtt, a Hannibál történelmi filmmel indult el Bud Spencer és Terence Hill közös filmes pályafutása. Ebből a különleges alkalomból 60 pályatárs, köztük színészek, rendezők, segédrendezők, operatőrök, forgatókönyvírók, producerek, kaszkadőrök, akrobaták, látvány- és jelmeztervezők, zeneszerzők, asszisztensek és a színészpáros dublőrjei mesélik el személyes élményeiket a legendás pofonosztókkal kapcsolatban. A különleges történetekből többek között azt is megtudhatjuk, miért nevezte Sergio Corbucci rendező Bud Spencert versenylónak, aki krémbombákkal és százkilós férfiak emelgetésével hozta formába magát a forgatásokra. Kiderül az is, hogyan mentette meg a mackós mozgású bumburnyák Giuseppe Colizzi filmrendező fiának életét, és miért hagyta majdnem abba az egyik film forgatását egy nézeteltérés miatt. Megtudhatjuk, miért tépték össze először a később kasszasikert hozó Az ördög jobb és bal keze forgatókönyvét, és miért dobták a kukába az azóta világhírű slágerré vált film zenéjét. Kiderül, milyen tanácsokat adott a halálos parasztlengőket osztogató Bud Spencer a kezdő színésztársaknak, hogyan tanította lovagolni őket, milyen ingeket és cipőket szeretett hordani forgatások közben, és mi volt az a "Scopa" nevű nemzetközi kártyajáték, amelyet a forgatások szünetében Terence Hill-lel játszottak. A stábtagok exkluzív interjúiból megtudhatjuk azt is, milyen ízletes ennivalókat fogyasztott Bud Spencer a pihenők alatt (többek között "orecchie di elefante"-t, azaz elefántfüleket), és hogyan csapott át a forgatás sokszor estig tartó közös buliba. Arra is fény derül, hogy milyen nehézségek árán sikerült filmet készíteni a Kolumbia és Venezuela között kitört véres polgárháború közepette a dzsungelben, és miért nem valósult meg a vékony színész és dagi haverjának nagy álma, hogy az Antillákon leforgassák a Mi, kalózok című filmet. A kalandos történetek sorából az is megtudható, hogy a szőke, kék szemű, ravasz tekintetű színésszel hová mentek sétalovaglásra a film női szereplői, vagy hogy miként sikerült rávenni Bud Spencert, hogy minden közös filmjüknél az ő neve szerepeljen másodikként a stáblistán, de az is kiderül, miért keveredett Terence Hill késelésbe New York forgalmas főutcáján. A könyv eddig soha nem hallott, érdekes történetek sokaságán keresztül mutatja be arról az oldaláról az olasz sztárpárost, amely eddig ismeretlen volt.

Király Levente - Szánalmasan ​közel
"Olyan ​változatos ez a kötet, mintha egy hosszú svédasztalról lopkodna az ember édeset, sósat. Vagy, mint egy színes újság apró hírekkel és váratlan tragédiákkal. Néha idegesítő, sohasem unalmas. Király Levente mindenevő. Több gyomra lehet, ezért tud szinte mindent beledarálni a költészetébe. Van bátorsága viccelni, direktben, és nem csak ironizálni, meg szatirizálni, bölcsészi módra. Az ember felröhög, mert nem is olyan vicces. Egyáltalán nem vicces, csak nehéz ma egy fiatalnak a komoly dolgokról énekelni, nem úgy, mint a romantikában, amikor röhögni volt nehéz. Most sírni. A természetről sem olyan könnyű, a mai természet nincs is megalkotva, hiszen a természetet minden században a költők alkották. Király Levente komolyan dolgozik ezen, sikerét e téren külön díjazom. Tigris kószál, csöveket vakargat." (Nádasdy Ádám)

Király Levente - A ​legkisebb
A ​legkisebb versei egy saját törvényeket, szabályokat mozgató epikus világ töredékei. Pszeudo-szonettjei elhallgatásokkal, nyomokban idéznek fel egy vészterhes, a bibliai szenvedéstörténetre emlékeztető cselekményt; központozás nélküli hosszúversei földrajzi egységeket, megnevezetlen tájakat rajzolnak, és belső tájként egy rejtélyes, kiszolgáltatott én-te viszonyt. Terükben kifürkészhetetlen, ki a legkisebb, de mindvégig érezzük jelenlétét. Ennek a világnak talán ő az egyedüli lehetséges lakója. Király Levente 1976-ban született Szegeden. Ez az első önálló kötete.

Király Levente - Nincs ​arany közép
A ​cím a szerző egyik fontos törekvésére utal: a létezés alapkérdéseit vizsgáló költészetet létrehozni a legegyszerűbb élethelyzetek következetes végiggondolásából. A nyelv az előző könyvekhez képest letisztultabb, egyszerűbb; néhol csupán egy-két mondatból áll a vers; olykor pedig a már az előző könyvben (Szánalmasan közel) kikísérletezett dinamikus, önmagába forduló, vagy épp önmagát lebontó retorika jellemzi a különféle ciklusokat. Ironikus gesztusoktól sem mentes ez a világ, még ha ez rejtettebb módokon is fejeződik ki.

Király Levente - Hová ​menekülsz
Király ​Levente a párhuzamos világok utazója. Novellái váratlan ponton nyitnak, hirtelen érnek véget, és miközben az olvasó még folytatná az előző történetet, meg szeretné érteni, még forgatni szeretné mondatait, az író már egy új történetbe fog. A szellemes, frivol és szürreális írások egy-egy távoli világ rejtjeles üzeneteit sűrítik magukba, úgy, hogy gyakran a kód is elveszett, vagy nehezen rekonstruálható, hiszen az univerzális nyelven érkező üzenetet olyan lények fordították magyarra, mint például egy focirajongó pápa, beavatott baromfiak csoportja, vagy egy naiv holdutazó. Ezeket az üzeneteket megkapni egyáltalán nem veszélytelen, hordozóik, azaz a mesélők gyakran kerülnek fájdalmas határhelyzetekbe, amikor is rájönnek: el kell számolniuk egész eddigi életükkel, mert a háttérben, igaz, láthatatlanul, de állandóan felbukkan a küszöb megvesztegethetetlen őre. „Tégedet hívnak hogy?”, kérdezi, közben finoman végigsimít a hátamon. Megmondom neki a nevem. „Jól van, Dianna, te lenni szép, bőröd lenni barsóny. Most én elkezd massázs, te nem félni, csak ellazít magad mindenhonnan.” Úgy érzem, ellazultam, mindjárt lefolyok az ágyról. „Nem jó, kiccsillag, te lenni mindenhol vas. Mi baj veled történni?” Nagy levegőt veszek, és elkezdem mondani.

Király Levente - Hasonmások
A ​magyar Bud Spencer. Fél évszázada így él Bujtor István a köztudatban, ami egyrészt annak köszönhető, hogy ő volt az olasz színész ikonikus szinkronhangja, másrészt főhőse annak az Ötvös Csöpi-sorozatnak, amely a Piedone-filmek mintájára született. Persze nem csak ennyi kapcsolat van közte és a külsőre kísértetiesen hasonló nápolyi kollégája között. Spencer és Bujtor életpályája rengeteg hasonlóságban bővelkedik, kezdve azzal, hogy mindketten aktívan sportoltak, színészi végzettség nélkül kerültek a filmvászonra, illetve hogy nem elégedtek meg a csak előadóként elért sikereikkel. A könyvben eddig sosem hallott történetek elevenednek meg a két színész magánéletével és filmjeikkel kapcsolatban. Megtudhatjuk, hogyan instruálta egy szál zsebkendővel a kezében Steno rendező Bud Spencert a Piedone-filmekben, min nevettek és bolondoztak Caputo brigadérossal a forgatások közben, miért nézte a nápolyi rendőrség bankrablónak az olasz színészt, de az is kiderül, hogyan mentette Bud Spencer a vízbe esett kínai kaszkadőröket Hongkongban. A világ legnagyobb pofonosztója most először mesél arról, hogy milyen harcművészeti technikát tanult Bruce Leetől, miért ragaszkodott capoeiraharcosokhoz a filmjeiben és miért nem forgatták le végül a Piedone Rio de Janeiróban című filmet. A könyvből többek között az is kiderül, miért tartották színésztársai partizánnak Bujtor Istvánt és miért tisztelték szentként a balatoni emberek. Pályatársak vallanak arról, mik voltak Bujtor félelmei a forgatásokon, hogyan tudott helikoptert és rendőrautókat szerezni a produkcióihoz és mit vizsgáltak a Belügyminisztérium elvtársai a filmfelvételek átnézésekor. Érdekes és szellemes történetek, őszinte vallomások olvashatók az Ötvös Csöpi-filmek főszereplőjéről, Bujtor Istvánról és az olasz filmtörténet egyik legnagyobb legendájáról, Bud Spencerről, aki azt is elárulta, miért volt sokkal népszerűbb hazánkban, mint Olaszországban. "Ez számomra is hihetetlen. Lehet valami a magyarok életstílusában is, amitől jobban tudnak azonosulni az életművemmel. A magyar emberek erősek és nagylelkűek, akárcsak én a filmjeimben" - vallja a könyvben az olasz színészóriás. Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval, Ennio Morriconéval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere

Kollekciók