Ajax-loader

Chris Kraus könyvei a rukkolán


Chris Kraus - I ​Love Dick
Chris, ​a harmincas évei végén járó, független filmekkel foglalkozó nő és egyetemi tanár férje vacsorázni indulnak a férj egyik ismerősével, a titokzatos és karizmatikus Dickkel. A férfi és Chris közt szinte izzik a levegő, és a találkozást követő hetekben a nő képtelen kiverni a fejéből a különös estét. Sylvère, a férj a kezdeti sértettség után rájön, hogy csak úgy tarthatja meg feleségét, és csempészhet egy kis izgalmat kettejük egyre inkább ellaposodó házaséletébe, ha valamilyen módon ő is részt vesz a játékban. Mivel nem lehetséges a közeljövőben újabb találkozó Dickkel, a legtöbb, amit a pár tehet, hogy hosszú leveleket írnak neki szerelemről, irodalomról, művészetről, és persze a szexualitásról. A kérdés csak az, hogy mit szól mindehhez Dick… A kilencvenes évek feminista kultuszkönyvéből az Amazon 2016-ban saját gyártású sorozatot készített. „Az I Love Dick a vágy megismeréséről szól, a vágyról, ami nem feltétlenül jelent egyet a passzivitással és a hiánnyal. Az író-rendező a romantikus hajszát nem az önfeladás, hanem a kreativitás és az alkotás aktusaként értelmezi, és nem fél feltenni a kérdést: vajon miért gondoljuk kínosnak, ha egy nő kitárulkozik, és őszintén megvallja az érzéseit?” New York Times „… mintha egy olyan Bovarynét olvasnánk, amit Emma írt. Kraus mesterien forgatja ki a sorsával elégedetlen, unatkozó nő történetét, és alakítja a nyolcvanas évek művészvilágának érzékeny krónikájává. Az I Love Dick elképesztően intelligens könyv, egyszerre vallomásos próza, szerelmes levél és dokumentumregény.” Artnet „Egy könyv a párkapcsolatokról; mindenkinek el kellene olvasnia.” The Guardian

Chris Kraus - Aliens ​& Anorexia
As ​the rope was tightening around my neck, an Alien made love to me. Belief is a technology for softening the landscape. The world becomes more beautiful when God is in it. Here is what happens inside a person’s body when they starve.-from Aliens and Anorexia In Aliens & Anorexia, Kraus argues for empathy as the ultimate perceptive tool, and reclaims anorexia from the psychoanalytic girl-ghetto of poor “self-esteem.” Anorexia, Kraus writes, could be an attempt to leave the body altogether: a rejection of the cynicism this culture hands us through its food.

Kollekciók