Ajax-loader

Podani János könyvei a rukkolán


Podani János - Tengeri ​állatok 1.
1979 ​- Rajzolta Lexa Klára A tengerek és óceánok Földünk kétharmadát borítják. Rengeteg állatnak nyújtanak otthon, közöttük kétségtelenül gazdaságilag a halak a legfontosabbak. Itt él a legnagyobb állatfaj, a nemritkán 130 tonna súlyú kékbálna is. Az igazi élőtömeget azonban az alacsonyabb rendű állatok képviselik. Becslések szerint a tengeri állatok összsúlyának több mint 90 százaléka a gerinctelenekre esik. Nemcsak mennyiségük, hanem formagazdagságuk is nagy. Csak a csigák közül 65000 faj él a tengerben. Ebből a változatosságból csupán ízelítőt adhat ez a könyv, mely a hozzánk legközelebb levő s így mindenki számára elérhető tengerek - a Balti- és a Fekete-tenger, valamint az Adria - gerinctelenek állataink leggyakoribb képviselőit mutatja be.

Kovács Margit - Podani János - Tuba Zoltán - Turcsányi Gábor - A ​környezetszennyezést jelző és mérő élőlények
Környezetünkben ​(a levegőben, a vizekben, a talajban) mind nagyobb mennyiségben jelennek meg a különböző szennyező anyagok. Ezek egy része a víz, az oxigén vagy a fény hatására átalakul vagy teljesen lebomlik. A környezetbe jutott vegyületeknek (kemikáliáknak) azonban egy jelentős része felhalmozódhat, és még az élő szervezetekben is kimutatható. Szükség van a levegőd, a víz- és a talajszennyeződés mértékének, a toxikus elemek jelenlétének, mennyiségének állandó ellenőrzésére. Ez lehetséges műszeres mérésekkel és emellett vagy ezt helyettesítve az ún. biológiai indikátorokkal. A biológiai indikátorok jelzik a környezet károsodását, a végbement változásokat, de egyúttal a védekezés eszközei is. Jelzésük alapján a további károsodások elkerülhetők, illetve a károsodás mértéke csökkenthető. Az UNESCO „Ember és környezete" (MAB) programjában kiemelt feladat a biológiai indikátorok kutatása. E vizsgálatok alapján ma már az erősen iparosodott, gazdaságilag fejlett országokban kiépített monitoring rendszerekben és az ún. környezeti mintabankokban (Environmental Specimen Bank) kiterjedten alkalmazzák a biológiai indikátorokat. Magyarországon is tervezik az élő szervezeteken alapuló országos mérőhálózat kiépítését. Könyvünk a hazai és a külföldi kutatások alapján ismerteti a vizsgálati eredményeket és a különböző megfigyelési módszereket abban a reményben, hogy az élő szervezetek információtartalmát mindinkább felhasználják a mező és erdőgazdaságban, a különböző tájtervezési munkákban.

Podani János - Egy ​hadapród naplója az első világháborúból
A ​szerző, Podani (Patonai) János 1892-ben született Szarvason Podani János szabó mester és Kotvan Julianna második gyermekeként. Szarvason járt iskolába, 1912-ben tanítói oklevelet szerzett. 1914. október 2-án hívták be sorozásra Gyulára, s alkalmasnak találták katonai szolgálatra. Október 6-án egyévi önkéntességért folyamodott. 26-án vonult be a 101. gyalogezredhez Békéscsabára. November 13-án a nagyváradi 4. honvéd gyalogezredhez helyezték át kiképzésre. December 30-án őrvezetővé léptették elő, és Lugosra, tartalékos tiszti iskolára vezényelték. 1915. március 1-jén hadapródjelölti rangot kapott. Májusban szakaszparancsnok lett, és századával a keleti frontra vezényelték. Mielőtt a frontvonalat elérték volna, ezredét az olasz frontra irányították. Június elején bocsátkoztak harcba az Alpok hófödte sziklái között, de június 16-án már fogságba esett. Különböző észak-olaszországi fogolytáborokban élt, fogsága idején kapta meg a hadapródi majd a zászlósi rangot. Egy ízben szökést kísérelt meg társaival, de nyolc nap múlva elfogták őket. A háború befejezése után, 1919. április 9-én térhetett haza, 14-én lépte át a magyar határt. Három évet és 10 hónapot töltött olasz fogságban. Hazatérte után Szarvason kapott tanítói állást. Hosszú ideig tanyai iskolákban (Örményzug, Bikazug, Inkey-Káka) dolgozott. 1943-ban „Patonai”-ra magyarosította nevét. Az államosítás után a szarvasi II. Sz. Általános Iskola felső tagozatán rajzot tanított. 1920-ban megnősült, felesége Szlovák Erzsébet. Két gyermekük született: Ervin és Jolán. (Ervin középiskolai tanár, Jolán orvos lett. Mindketten elhunytak. Ervin két gyermeke közül az ifjabb Ervin is elhalálozott. Podani (Patonai) János hagyatékából Patonai Zoltán, az ifjabbik unoka őriz néhány iratot és fényképet.) A család az 50-es évek végén elköltözött Szarvasról. A családfő 1970-ban hunyt el Budapesten. Feleségével együtt a Farkasréti temetőben nyugszik. Naplója – a Podani- (Patonai) hagyaték egy részével együtt – Melis János szarvasi régiségkereskedő birtokába került, ő őrizte évtizedeken át, és mentette meg a pusztulástól. Nála talált rá dr. Demeter László gyűjtő a 80-as évek közepén, csere útján lett a tulajdonosa. 1993-tól a Szarvasi Krónika Alapítvány Kuratóriuma tervezte megjelentetését hasonmás formában a Szarvasi Krónika Kiskönyvtára sorozatban. A szerkesztési munkákat megkezdték, de kiadása meghaladta az Alapítvány lehetőségeit. 2002-ben a Korona Kiadó vette gondozásába a kéziratot, de ekkor sem jelent meg. A Szarvasi Krónika Alapítvány és a Digitális Kalamáris összefogásával született meg 2012-ben a könyv Podani János olaszországi jegyzetfüzete nyomán, Egy hadapród naplója az első világháborúból címmel.

Podani János - A ​szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
A ​könyv célja a szárazföldi növények (mohák, harasztok, nyitva- és zárvatermők) rendszerének ismertetése a legújabb kutatások tükrében. Az utóbbi évtized molekuláris alapon álló vizsgálatai nagy mennyiségű információt eredményeztek, amelyek az osztályozásban is alkalmazhatók. Az eredmények azt sugallják, hogy sok ponton meg kell változtatnunk a zöld növények evolúciójával kapcsolatos elképzeléseinket, ennek következtében pedig osztályozásukat is. Ily módon klasszikus törzsek (mohák, harasztok, nyitvatermők) és osztályok (kétszikűek) tűnnek el a rendszerből, utat engedve a leszármazást jobban tükröző finomabb csoportosításoknak. A könyv a molekuláris ismereteket paleobotanikai és morfológiai ismeretekkel egészíti ki. A kötet ábrái elsősorban a gyakorlati tananyagban ritkábban szereplő taxonokat, illetve törzsfákat mutatják be. A függelék hasznos információi a témakörben való komolyabb elmélyülést segítik elő mind a kutatók, mind pedig az egyetemi és főiskolai hallgatók számára. A kötetet egy CD-melléklet egészíti ki, amelyen több ezer digitális növényképet talál az érdeklődő Olvasó.

Podani János - Trópusi ​csigák, kagylók
Az ​élővilág formagazdagsága és színbeli változatossága a trópusi tájakon a legfeltűnőbb. Jól példázzák ezt a csigák, kagylók és lábasfejűek; összefoglaló nevükön puhatestűek. Bár a trópusok messze esnek tőlünk, az ott élő puhatestűek színes világának hírmondóival olykor mi is találkozunk, gondoljunk csak a lakásdíszként őrizgetett pompás csiga- és kagylóhéjakra. A távoli tájakra eljutó szerencsésebbek pedig nem mulasztják el az alkalmat, hogy különös formájú héjakat gyűjtsenek örök emlékül a tengerparti fövenyen.

Podani János - Földindulás ​a szárazföldi növények osztályozásában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Podani János - A ​növények evolúciója és osztályozása
Az ​élõ szervezetek leginkább természetes osztályozása a leszármazáson alapszik. A molekuláris filogenetika módszereinek köszönhetően mai tudásunk már elegendő ahhoz, hogy a korábbi rendszereket teljes egészében evolúciós alapokra helyezzük. Ennek megfelelően a szerző jelentős újításokat vezet be a könyv előző kiadásához képest. Növénynek tekint minden fotoszintetikus szervezetet, melynek plasztisza elsődleges endoszimbiózis eredménye, vagyis közvetlen cianobaktérium eredetű. Ennek a feltételnek a kékeszöld moszatok, a vörösmoszatok és a zöld növények felelnek meg. A másik lényeges változás, hogy szakít a hagyományos taxonómiai rangokkal, mert használatuk nem egyeztethető össze az evolúcióval. A családokat, rendeket, osztályokat és hasonló kategóriákat kládok váltják fel, amelyek természetes egymásba ágyazottsága szinte magától adja meg a taxonómiai hierarchiát.

Kollekciók