Ajax-loader

Moravánszky Ákos könyvei a rukkolán


Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin - A ​stílus
Az ​"Építészetelmélet a 20. században" antológia harmadik kötete a stílus kérdésével foglalkozik. Könyvünk kiindulópontja annak a német nyelvű szöveggyűjteménynek a stílussal foglalkozó fejezete, amely 2003-ban, majd újabb kiadásban 2006-ban Architekturtheori im 20. Jahrhundert. Eine kritische Anthologie (Építészetelmélet a 20. században. Kritikai antológia) címmel jelent meg.

Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin - Monumentalitás
Kötetünk ​annak a szövegantológiának egy fejezetét tartalmazza, amely eredetileg Architekturtheorie im 20. Jahrhundert: Eine kritische Anthologie (Építészetelmélet a 20. században: Kritikai antológia) címmel 2003-ban jelent meg a Springer Kiadónál. A forrásszövegek szerzői - építészek, művészettörténészek és filozófusok - noha mindannyian az építészettel foglalkoznak, de indítékaik, érdeklődésük iránya igen különböző. A gyűjtemény szövegeit az Olvasó tetszése szerinti sorrendben olvasgathatja. Az álláspontok különbözősége, ellentmondásai remélhetően arra késztetnek majd, hogy mindenki kialakítsa, átgondolja saját véleményét.

Moravánszky Ákos - Építészet ​az Osztrák-Magyar Monarchiában
Az ​Osztrák-Magyar Monarchia fontos szerepet játszott Európa kultúrájában. A Habsburgok, illetve a Monarchia történetéről az utóbbi években számos könyv jelent meg, melyekből mind árnyaltabban bontakozik ki az egykori nagyhatalom szerepe az európai politikai és szellemi életben. Ezt a képet gazdagítja Moravánszky Ákos építész és építészettörténész könyve. A maga nemében első monográfia érzékletes képet ad arról, hogyan bontakozik ki a historizáló szemlélettel folytatott harcban a modern építészet, amelynek olyan nagy alakjaival büszkélkedhet a Monarchia, mint az osztrák Otto Wagner és Adolf Loos, a magyar Lechner Ödön, a cseh Jan Kotera. A mű megismerteti olvasóját a századforduló építészetét alakító legfontosabb szellemi-művészeti áramlatokkal, felvázolja a legjelentősebb alkotó egyéniségek pályáját és részletesen szól fő műveikről. Nemcsak Bécs központi szerepe kap hangsúlyt az elemzésben, hanem az is, hogy mindaz, aminek az osztrák főváros volt a fókusza, szétsugárzott a Monarchia távoli vidékeire. Ilyen módon Bécs, Budapest és Prága mellett a Vajdaság, Erdély és Csehország legszebb korabeli épületei is helyet kaptak a Monarchia építészeti arculatát megrajzoló feldolgozásban. A több mint 200 fotó és a 34 rajz megidézi a múlt építészeinek mesterségbeli tudását.

Moravánszky Ákos - Antoni ​Gaudí
Antoni ​Gaudínak, a századforduló nagy katalán építészetének jelentőségét korunkban ismerjük fel igazán. Művészete a szecesszió szellemi talajából sarjadt. Kortársaitól eltérően az épület organizmusának egészét a tervezési folyamat tárgyának tekintette, sőt e folyamatot magát az építés során meghatározott döntések sorozataként fogta fel, az építészetet művészi akcióként értelmezve. Egyéni, expesszív stílusának napjainkban több követője van, mint saját korában. A könyv részletesen ismerteti Gaudí építészetének előzményeit és a katalán környezet jelentőségeit, ami hozzásegíti művei jobb megértéséhez. Az egyes épületeket keletkezési sorrendben, az életrajz részeként ismerteti a szerző. Külön fejezet foglalkozik tervezési módszereivel, az alkalmazott anyagokkal és szerkezetekkel. Az illusztrációs anyag az életmű egészéről ad áttekintést.

Moravánszky Ákos - Versengő ​látomások
Moravánszky ​Ákos, a zürichi műszaki egyetem (ETH) építészetelmélet-professzora e könyvében a századforduló építészetét tárgyalja az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban. A szerző a közép-európai építészek nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségű formai újításainak elemzését összeköti a korszak és a régió kulturális arculatának vizsgálatával. Felvonultatja azokat a kérdéseket, melyek a legkiemelkedőbb közép-európai építészeket foglalkoztatták Budapesten, Prágában, Bécsben, Brünnben, Krakkóban, Zágrábban és Ljubljanában. A modernizációval, a nemzeti identitással, az ornamenssel vagy az építész, a művész társadalmi szerepével kapcsolatos viták elemzéséből az olvasó a szokásos lineárisan leíró építészettörténet helyett a kulturális összefüggések komplex és ellentmondásoktól sem mentes képét ismerheti meg. A kötet jelentős forrásirodalomra támaszkodva taglalja a modernizáció élménye által inspirált, azt lelkesen üdvözlő vagy elutasító szellemi áramlatok és az építészeti forma összefüggéseit. A modernizáció akkor megfogalmazott kérdéseiből jónéhány ma, az ezredforduló küszöbén is időszerű. Miben áll a modernizáció? Milyen viszonyban van a nemzeti identitással, hogyan hat az értékrend változására? Mindezekre van-e befolyása az építésznek a gazdasági-politikai átalakulás sodrában? Hogyan sarjadnak a kulturális örökség mindig változó, önkényesnek tűnő, szelektív konstrukcióiból újító, előrevivő eszmék? Hogyan kapcsolódhatnak össze eredetileg gyökeresen ellentétesként induló szellemi áramlatok? A kultúra egésze érzékenyen reagál a társadalmi változásokra, és az építészet, mely a szó legszorosabb értelmében a szemünk elé tárja anyaggá és látvánnyá sűrített mindenkori jelenünket, minden műszernél pontosabban mutatja be a háttérben zajló folyamatok természetét és jelöli irányukat. Ez a könyv szembesít a múltunkkal és feltárul benne a jelenünk. Sőt, ha figyelünk, a jövőnkre is vethetünk egy pillantást.

Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin - Technika ​és természet
Moravánszky ​Ákos a 20. század építészetelméletét feldolgozó kritikai antológiasorozatának negyedik tagja a természet és az emberi ráció kérdése köré épül. A természet, először is, gondolkozásunk olyan fogalmai közé tartozik, amelyekkel a legkülönbözőbb jelenségekre adunk végső, további mélyebb okokra vissza már nem vezethető magyarázatot. Másodszor, természet minden elemi erő, amely a világ sorát és az építészetet is meghatározza. Végül harmadszor, a természet magát az anyagi világot is jelentheti, aminek az építészet is része. A kötet szerzői, a 20. század meghatározó építészei a technikáról nem önmagában, hanem a természettel összefüggésben írtak. A század elején rohamosan terjedő gépi tömegtermelés és a kézművesség visszaszorulása az alkotói gondolkodás átértékelését követelte. Az antológia a legfontosabb művekből válogat rövid szemelvényeket, s ezzel mintegy hidat kíván verni az elmélet és a gyakorlati tervezés közé. Hasonlóan az előző három kötethez, ezt a szöveggyűjteményt is egy összefoglaló tanulmány előzi meg.

Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin - A ​tér
Az ​építészetelmélet alapfogalmait nem lehet egyszer s mindenkorra definiálni, ugyanúgy, mint ahogy a filozófia kategóriáit sem. Egészen más a helyzet a matematikában vagy a fizikában, ahol a fogalmak szigorú definíciója és a kétértelműségek kiküszöbölése nélkül elképzelhetetlen lenne a tudományos kommunikáció és fejlődés. Ezzel szemben a filozófia olyan fogalmakkal dolgozik, amelyek a köznapi beszédben sokféle értelemben használatosak, és nem az a szándéka, hogy ezeket az összefonódó jelentéseket egymástól szétválassza, hanem hogy felhívja a figyelmünket az összefonódásokra és következményeire gondolkodásunkban. Szent Ágoston sokat idézett megjegyzése, hogy csak addig tudjuk, mi az idő, ameddig nem kell megmagyaráznunk, rávilágit legalapvetőbb fogalmaink homályosságára. A tér fogalma is ilyen, hiszen a mindennapi beszédben ezt a szót olyan magától értetődően használjuk, mintha olyan szókapcsolatokban, mint "élettér", "háttér", "térfogat" vagy "téralkotás" ugyanazt jelentené.

Kollekciók