Ajax-loader

Cséfalvay Zoltán könyvei a rukkolán


Cséfalvay Zoltán - Kérdések Robin Hoodhoz
Ebben a kötetben a szerző 1997 novemberétől 2006 februárjáig megjelent írásait gyűjtötte össze, amelyek Magyarország saját útjait keresik egy gyorsan globalizálódó világban, a hirtelen ránk zúduló piacgazdaságban, az életformák gyors változásában, az uniós csatlakozásban, a hazai gazdasági és politikai nézetek vitájában .

Cséfalvay Zoltán - A ​modern társadalomföldrajz kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cséfalvay Zoltán - Kapuk, ​falak, sorompók
Az ​izgalmas urbanisztikai munka napjaink egyik tipikus építészeti-szociológiai jelenségét, a lakóparkot vizsgálja. A szerző bevezetésként áttekinti a jelenség nemzetközi példáit és tendenciáit (észak-amerikai zárt lakóparkok, dél-amerikai lakóparkok, lakóparkok Dél és Kelet-Európában), megvizsgálja a zárt lakópark közgazdasági és társadalmi hátterét, végül konkrét példákból kiindulva foglalkozik a hazai lakóparképítés által felvetett problémákkal és előítéletekkel.

Cséfalvay Zoltán - Globalizáció ​2.0
Miért ​éppen a globalizációról? Mert a globalizációról vitázunk már több mint egy évtizede - csak nem vesszük észre! Vitáinkról, amelyekről azt hisszük, hogy égető hazai kérdések - legyen szó a gazdasági-politikai rendszerváltozás problémáiról vagy az Európai Uniós csatlakozásról -, többnyire nagyon hamar kiderül: a háttérben szinte mindenütt a globalizáció húzódik meg. Magyarországon azonban végletesen leegyszerűsödött a globalizációs vita; pontosabban: vita helyett csupán dogmákká rögződött hitvallások állnak szemben egymással. Az egyik, és napjainkban meghatározó felfogás szerint, GLOBALIZÁCIÓ = HALADÁS. A globalizáció - szeretjük, vagy sem - az elkerülhetetlen jövő. Aki tehát ellenzi a globalizációt, az egyúttal maradi, haladásellenes, ne adj Isten mucsai. A másik felfogás szerint GLOBALIZÁCIÓ = NEMZETI ÖNFELADÁS, a gyarmatosítás és a kizsákmányolás legújabb formája. Aki tehát a globalizációt támogatja, az a hazája ellen cselekszik, idegen érdekek kiszolgálója. Más megközelítés mintha nem is lenne ?vitáinkban?, az árnyalt kép, az előnyök és hátrányok, a kedvezőés kedvezőtlen hatások bemutatása, értékelése és összevetése szinte teljesen hiányzik. Két ilyen ellentétes dogmából pedig nehéz, ha nem lehetetlen, értelmes cselekvési alternatívákat megfogalmazni. A Globalizáció 1.0 és Globalizáció 2.0 kötetek azoknak íródtak, akik nem elégszenek meg egy kurta igennel, vagy nemmel. Azoknak, akik arra is kíváncsiak, hogy miért igen, és miért nem. Akik tudják, hogy a világ, így globalizáció sem fekete vagy fehér, és legkevésbé sem rózsaszín. Ezek a kötetek azoknak íródtak, akik mernek és szeretnek kérdezni, vitatkozni, egy-egy félbeszakadt gondolatot továbbgondolni. Hiszen miért ne vitatkoznánk magáról a globalizációról? Ha tisztábban látnánk magát a globalizációt, akkor valószínűleg tisztábban látnánk azt is, ami napjaink Magyarországán zajlik. Akkor a globalizáció sem lenne a haladás megkérdőjelezhetetlen és egyedül lehetséges útja, vagy elkerülhetetlen nemzetellenes sorscsapás, hanem egy olyan folyamat, amelyben mind az ország, mind annak városai, falvai, vállalatai és lakosai - egyenként és együttesen is - döntési lehetőségekkel rendelkeznek.

Cséfalvay Zoltán - Térképek ​a fejünkben
Az ​egyik budapesti metrómegálló tájékoztatásul szolgáló Budapest-térképén sokáig egy filctollal "elkövetett" rajz fintorgott. "Itt lakik Mari", "I love Ferencváros", "Káderdűlő" - ilyen és ehhez hasonló feliratok díszítették a jobb sorsra érdemes térképet. Valaki - nem éppen örvendeztető módon - hirtelen közkinccsé tette mindazt, amit a városról tud vagy csak tudni vél, amit Budapesten valóban fontosnak tart, azt, ami kedves számára a fővárosban és azt, ami ellenérzéssel tölti el. Egyszóval - noha nem kértük erre - tudomásunkra hozta azt a képet, ha úgy tetszik "térképet", amit fejében a fővárosról kialakított. Az egyszerű rajzocska ugyan könnyedén elintézhető lenne a vandálság címkéjével, ám a felvetődő kérdések sorát mégsem kerülhetjük meg. Végül is, mi az, amit egy-egy város vagy egy ország "képéből" a tudatunkba elraktározunk? Megragadható-e, és ha igen, milyen módszerekkel vizsgálható az ilyen tudati "térkép"? Egyáltalán, miként születik meg fejünkben a környező világ képe? Mechanikusan "lefényképezzük" környezetünket, avagy csupán a számunkra fontos elemekből rakosgatunk össze egy teljesen önkényes szubjektív térképet? Valósághűek-e ezek a szubjektív "térképek", vagy csupán azt mutatják meg, hogy milyennek szeretnénk látni a valóságot? Mennyire manipuláltak földrajzi ismereteink, hogyan tükrözik vissza a turisztikai ipar szlogenjeit vagy a régen rögzült előítéletek jelszavait? Az sem mellékes itt és most ebben a sorban, hogy az illetékes politikai döntéshozók mennyire ismerik azt a térbeli környezetet, amellyel kapcsolatban döntéseket hoznak? Ez a rövidke könyv - a földrajz, a pszichológia és a szociológia vonatkozó eredményeinek a felhasználásával - ezernyi példa segítségével ezekre a kérdésekre próbál választ találni.

Cséfalvay Zoltán - Globalizáció ​1.0
Miért ​éppen a globalizációról? Mert a globalizációról vitázunk már több mint egy évtizede - csak nem vesszük észre! Vitáinkról, amelyekről azt hisszük, hogy égető hazai kérdések - legyen szó a gazdasági-politikai rendszerváltozás problémáiról vagy az Európai Uniós csatlakozásról -, többnyire nagyon hamar kiderül: a háttérben szinte mindenütt a globalizáció húzódik meg. Magyarországon azonban végletesen leegyszerűsödött a globalizációs vita; pontosabban: vita helyett csupán dogmákká rögződött hitvallások állnak szemben egymással. Az egyik, és napjainkban meghatározó felfogás szerint, GLOBALIZÁCIÓ = HALADÁS. A globalizáció - szeretjük, vagy sem - az elkerülhetetlen jövő. Aki tehát ellenzi a globalizációt, az egyúttal maradi, haladásellenes, ne adj Isten mucsai. A másik felfogás szerint GLOBALIZÁCIÓ = NEMZETI ÖNFELADÁS, a gyarmatosítás és a kizsákmányolás legújabb formája. Aki tehát a globalizációt támogatja, az a hazája ellen cselekszik, idegen érdekek kiszolgálója. Más megközelítés mintha nem is lenne ?vitáinkban?, az árnyalt kép, az előnyök és hátrányok, a kedvezőés kedvezőtlen hatások bemutatása, értékelése és összevetése szinte teljesen hiányzik. Két ilyen ellentétes dogmából pedig nehéz, ha nem lehetetlen, értelmes cselekvési alternatívákat megfogalmazni. A Globalizáció 1.0 és Globalizáció 2.0 kötetek azoknak íródtak, akik nem elégszenek meg egy kurta igennel, vagy nemmel. Azoknak, akik arra is kíváncsiak, hogy miért igen, és miért nem. Akik tudják, hogy a világ, így globalizáció sem fekete vagy fehér, és legkevésbé sem rózsaszín. Ezek a kötetek azoknak íródtak, akik mernek és szeretnek kérdezni, vitatkozni, egy-egy félbeszakadt gondolatot továbbgondolni. Hiszen miért ne vitatkoznánk magáról a globalizációról? Ha tisztábban látnánk magát a globalizációt, akkor valószínűleg tisztábban látnánk azt is, ami napjaink Magyarországán zajlik. Akkor a globalizáció sem lenne a haladás megkérdőjelezhetetlen és egyedül lehetséges útja, vagy elkerülhetetlen nemzetellenes sorscsapás, hanem egy olyan folyamat, amelyben mind az ország, mind annak városai, falvai, vállalatai és lakosai - egyenként és együttesen is - döntési lehetőségekkel rendelkeznek.

Kollekciók