Ajax-loader

Miroslav Krleža könyvei a rukkolán


Miroslav Krleža - Ezeregy ​halál
Miroslav ​Krleza, a világszerte ismert horvát elbeszélő, regény- és drámaíró, költő Magyarországon is régóta népszerűségnek örvend - elsősorban éppen az elbeszélései révén. Ez indokolja, hogy az eddigieknél teljesebb, sokoldalú válogatásban ismét közreadjuk legjobb írásait. A zágrábi gimnáziumból a pécsi hadapródiskolába, majd a budapesti Ludovikára kerülő Krlezát, a Monarchia világába születő horvát írót elkerülhetetlenül sok szál fűzi Magyarországhoz - de a magyar irodalomhoz is. Vallomása szerint Petőfi A farkasok dala című verse késztette írásra fiatal korában, Az apostol-t ő fordította le horvát nyelvre.

Miroslav Krleža - A ​horvát hadisten
A ​nálunk is jól ismert jugoszláv író elbeszélésciklusa viszontagságos pályát futott be megjelenése óta (1917). Sok kiadást ért meg, és sokszor betiltották otthon is, külföldön is egyaránt. Az író Pécsett és Budapesten végezte tanulmányait, majd maga is kivette részét az első világháború minden megpróbáltatásából. Legszemélyesebb élményei alapján a tőle megszokott kegyetlen realitással rajzolja meg az Osztrák-Magyar monarchia hadseregének drilljében őrlődő horvát honvédek kálváriáját a kaszárnyák világában és a fronton. Írása már csak azért is számot tarthat a magyar olvasó érdeklődésére, mert a horvát nép sorsa a világháborús évek viharában rokon a magyar sorssal.

Miroslav Krleža - Út ​a paradicsomba
A ​könyvet Miroslav Krleza, az irodalom világhírű "nagy öregje" írta a misztériumjátékok modorában életről és halálról, háborúról és békéről, erőszakról és felelősségről, költészet és valóság viszonyáról. a filmeben, amely készült rendezői utasításban Krleza a következőket írja: "A film ne legyen sem verista, sem neorealista. A téma szimbolikája a macabre, többé-kevésbé a fekete humor határán, magának a kompozíciónak azonban, noha nem a halál és elmúlás motivációja valósul meg benne, nem szabad sem leverően, sem komoran hatnia. A partitúrát szellemesen és tüzesen játsszák, élénk temperamentummal, de mindenekelőtt szellemesen. A fantasztikum fokozatosan erősödik a kacaj és a bolondos iszony közepette, s paradicsomi operettben végződik."

Miroslav Krleža - Bankett ​Blitvában
Miroslav ​Krleza, a horvát irodalom nagy öregje, 1938-ban jelentette meg Bankett Blitvában című regényének első könyvét, 1939-ben a másodikat, majd negyedszázaddal később, 1962-ben a harmadikat. A nagy hatású regény első két könyve 1960-ban már megjelent magyarul, s másfél évtizedes adósságot törleszt a magyar könyvkiadás most azzal, hogy a mű teljes szövegét hozzáférhetővé teszi. A Bankett Blitvában a horvát valóság megközelítésében és írói módszerében rokonságot tart a magyarul is olvasható Filip Latinovicz hazatérése és Az ész határán című Krleza-regényekkel, vagyis ez is többé-kevésbé műfaji újdonságnak számított megírásának idején: nemcsak cselekményben gazdag, izgalmas fordulatokban bővelkedő regény, hanem szenvedélyes társadalmi és politikai pamflet is, egyesítvén magában mindkét műfaj minden lényeges elemét. A regény világa két főalak köré kristályosodik. Az egyik Niels Nielsen, a krlezai életmű más-más néven és alakban vissza-visszatérő jellegzetes értelmiségi figurája; fő vonásai magára az íróra emlékeztetnek: minden politikai illúzióját elvesztett, hajdani eszményeiben és harcostársaiban is csalódott, tündöklő intellektusú, filozofikus hajlandóságú értelmiségi, aki a hatalmat katonai diktatúrává aljasító Barutanskival nem képes többé együttműködni, sőt mindent kockáztatva szembefordul vele. A másik főalak Barutanski ezredes, a fasiszta diktátor előképe, aki börtönné, kínzókamrává, temetővé változtatta az országot; alakjában Európa kis népeinek diktátorai testesülnek meg; olyan politikus, aki népének nemzeti hőseként, fölszabadító-jaként indult, de a hatalom mámorában véres kezű önkényúrrá lett. Képzelt ország a regény cselekményének a színhelye, Blitvában mégis ráismerünk a húszas-harmincas évek Lengyelországára, de néhány balti-skandináv államra is, akárcsak az író hazájára, Horvátországra. Ez a szikrázóan szellemes, sodró erejű, kíméletlen logikájú Krleza-regény könyörtelenül csap le minden politikai és társadalmi kalandorságra; a leszámolás, a végleges szakítás regénye is - leszámolás minden illúzióval is, szembefordulás a népnyomorító politikai és társadalmi banditizmussal.

Miroslav Krleža - Drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Miroslav Krleža - Versek ​/ Emlékiratok
Miroslav ​Krleza a legutóbbi fél évszázad legtermékenyebb, európai színvonalon álló, legnagyobb hatású jugoszláv írója. Sorozatunkban a költőt, a regényírót és novellistát, a dráma-, tanulmány- és memoárírót mutatjuk be az olvasónak, hatalmas életműve legkiemelkedőbb alkotásainak gondos válogatásában. Krleza lírikusként indult pályáján, s már első versesköteteiben feltűnik szokatlanul merész, önálló egyénisége, új hangja. Drámái közül drámai trilógiáját mutatjuk be, amelyben a horvát dzsentri, a "Glembay család" hanyatlását és bukását ábrázolja teljes realitással. Emlékirataiból főleg azokat a darabokat válogattuk ki, amelyek vonatkozásaikkal közelebb állnak a magyar olvasóhoz, s ezekhez az emlékiratokhoz kapcsolódik "Kirándulás Oroszországba" című útirajza.

Miroslav Krleža - A ​fekete sas árnyékában
A ​nálunk is népszerű nagy jugoszláv író ebben a művében, amelyet akár történelmi regénynek is jellemezhetnénk, az első világháború előtti évtized és az első háborús évek horvát és magyar valóságát ábrázolja. Az érdekes epizódokkal tarkított cselekmény színhelye jórészt Budapest és Zágráb, középpontjában pedig a két Emericzy, az apa és a fiú, a régi és az új nemzedék harca áll. Krleza személyes élményei alapján kitűnően ismeri a századvégi magyar világot, hitelesen rajzolja meg jellegzetes alakjait, és átfogó, elemző társadalomrajzot ad. Tekintve sok magyar vonatkozást, regénye különös érdeklődésre tarthat nálunk számot. A magyar olvasó már korábban megjelent műveiből - _Filip Latinovics hazatérése_, _A Glembay család_, _A horvát hadisten_ - megismerhette ezt az enciklopédikus műveltségű, érdekesen komponáló, sajátos stílus-fordulatokat bátran alkalmazó kiváló írót.

Miroslav Krleža - A ​Glembay család
A ​családtörténet méltán csatlakozhat a Thibault-k, a Buddenbrookok, a Forsythe-ok sorához, a nagy nyugat-európai családregények osztrák-magyar monarchiabeli társaként. A névtelen céhes iparosok ivadékai a 19. század végére, a 20. század elejére a Krleza által nagyon jól ismert tájakon, a Zágráb-Bécs-Budapest alkotta háromszögben bankárok, magas rangú tisztviselők, katonatisztek, lumpok és csalók, szép és züllött feleségek, nagycsaládot összetartó anyák lettek. A Glembayok egy gátlástalanul meggazdagodott, nagyon hamar felfutott világnak a teremtményei. Fénykoruk éppoly fényes, hanyatlásuk éppoly tragikus, mint e kor fénykora és széthullása.

Miroslav Krleža - Filip ​Latinovicz hazatérése
Filip ​Latinovicz, a nagyvárosi élettől s művészi válságától megcsömörlött festő, huszonhárom esztendő után tér haza szülőföldjére, a Száva menti kisvárosba. Fölkeresi a házat, ahol nevelkedett, a Barátok utcájabeli ódon trafikot, ahol édesanyja, Regina asszony árulta valaha a szivart, s mérte a szilvóriumot az uraknak. Elüldögél a kávéházban is, azután továbbutazik Kostanjevecbe, anyjához, aki ott, saját házában, szőlejében tölti özvegyi napjait. Telnek a hónapok, s Filip képtelen elutazni Kostanjevecből. Művészi törekvéseinek értelme, egész emberi tartása kétessé válik számára. Belebonyolódik a környék furcsa, félresiklott figuráinak sorsába, nyűgözi egy romlott és gyönyörű asszonyhoz fűződő, képtelen szerelem is. Úgy tűnik, nincs ereje kitépni magát ebből a szövevényből; s ekkor, mintha mások döntenének helyette - váratlan, véres tragédia tesz pontot kostanjeveci tartózkodása végére. A stilirális rendkívül gazdag, a világot, az emberek mindvégig egy festő szemének súlyos, ragyogó látomásain keresztül láttató regényt a kitűnő író nyolcvanéves születésnapja alkalmából jelentetjük meg ismét.

Miroslav Krleža - A ​Glembay Ltd
A ​Glembay Ltd., Krleza egyik legsikerültebb drámája, témáját az osztrák-magyar monarchia idejéből meríti. A szerző jól ismeri ezt a kort, ezt a miliőt, hiszen az első világháború előtt Pécsett, majd néhány évig Budapesten tanult. A Glembay család című kötet elbeszéléseiben - a Glembay-ciklus első, magyar nyelven megjelent könyvében - már megismerkedtünk a szereplőkkel: dáridózó katonatisztek, léha szépasszonyok, reménytelenül szerelmes gimnazisták, enervált bohémek, kíméletlen és könnyelmű üzletemberek mozognak a színpadon, amelynek hátterét a széthulló monarchia adja. Ezt a korszakot és társadalmat a magyar irodalomban - Ady kivételével - egy író sem örökítette meg ilyen művészien és ennyire hitelesen.

Miroslav Krleža - Az ​ész határán
Miroslav ​Krlezának, a nagy horvát írónak ez a magyarul eddig nem olvasható alkotása 1938-ban jelent meg először, s azóta több kiadást ért meg. Az ész határán a horvát valóság megközelítésének módjában és írói módszerében rokonságot tart a magyarul is jól ismert és nagy sikert aratott Filip Latinovicz hazatérése és a Bankett Blitvánban című regényeivel, de ebben még epésebb, szatírája maróbb, s gondolatai nemcsak szikrázóan szellemesek, hanem kíméletlenül logikusak, következetesek is, könyörtelenül csapnak le minden emberi ostobaságra, elszánt erénycsőszködésre, szemforgató képmutatásra, a jóság és nagyság álarcába bújt társadalmi és politikai banditalizmusra. Ez a kitűnő alkotás műfaji újdonság is volt megírása idején: nemcsak hibátlanul megszerkesztett, cselekményben gazdag, izgalmas regény, hanem szenvedélyes társadalmi pamflet is, egyesítvén magában mindkét műfaj minden lényeges elemét. Krleza művének gondolatisága, a modern emberi értéket okosan tisztelő és a minden emberi aljasságot, butaságot ingerülten elutasító gondolatiság ennek a könyvnek a legfőbb erénye. A leszámolás, a szakítás regénye is ez a Krleza-mű - leszámolás a polgári világ minden torz jelenségével, szakítás és szembefordulás a társadalmi-politikai kalandorsággal, az író utolsó nagy bírálata és figyelmeztetése a fasizmus horvátországi végleges térhódítása és hatalomrajutása előtt.

Miroslav Krleža - Zászlók ​I-II.
Miroslav ​Krleža legújabb és magyar szempontból is a legnagyobb érdeklődésre számot tartó alkotása a "Zászlók" című hatalmas történelmi regény. Ebben a művében a tízes és húszas évek életéről fest képet a századeleji magyar politikai és irodalmi világ lenyűgöző ismeretével. Krleža nemcsak rendkívül sokoldalú író, hanem sajátos kifejezési formát is teremtett, azt a merész képekkel hasonlatokkal telített, gazdagon áradó stílust, amely forradalmi újítást jelentett a jugoszláv irodalomban.

Kollekciók