Ajax-loader

Viktor Pelevin könyvei a rukkolán


Viktor Pelevin - Titkos ​pillantások a Fudzsi-hegyre
"A ​boldogságot nem lehet pénzért megvásárolni", tartja a mondás, de vannak, akik szerint megfelelő összegért cserébe valójában bármi megszerezhető - különösen Oroszországban. Így gondolja az oligarchák aranyéletébe belefásult Fjodor Szemjonovics is, és befizet egy speciális startup-szolgáltatásra, amely a lelki harmónia azonnali elérését kínálja. A projekt azonban túlságosan is jól sikerül: Fjodor véletlenül betekintést nyer az üdvözülés titkos szféráiba, ezért kénytelen egy bizarr rehabilitációs kúrán is részt venni, hogy visszanyerje a heveny megvilágosodás hatására megingott egykori "én"-jét, mielőtt személyiségét (és ezáltal kétes eredetű magánvagyonát) elveszítve végleg elmerülne a nirvánában. Mindeközben Fjodor egykori osztálytársa és szerelme, Tánya is elindul az önmegvalósítás rögös útján. Egy titkos feminista csoport, a fallogocentrikus világrend ellen ezoterikus hadviselést folytató Új Vadásznők tagja lesz, és megtanulja fegyverként használni mindaddig elnyomott nőiességét. És egyre csak közeleg Tánya és Fjodor újbóli találkozása - a "mágikus feminizmus" és az "újorosz individualizmus" végső összecsapása... Viktor Pelevin továbbra sem fogyott ki a rá jellemző abszurd történetekből és eszement ötletekből, amelyek világszerte népszerűvé tették az olvasók körében. A Titkos pillantások a Fudzsi-hegyre szürreális-parodisztikus látlelet napjainkról: az újfeudalista elit szinte már felfoghatatlan gazdagságáról, a divat-buddhizmusról, a MeToo-mozgalomról és az új matriarchátusról, amely lassan, de biztosan felváltja a férfiuralmat a világban...

Viktor Pelevin - iPhuck10
Viktor ​Pelevin legújabb regényével a nem túl távoli jövőbe tekint: az iPhuck10 groteszk víziójában a darabokra szakadt néhai Egyesült Államokat már hatalmas fal választja el Mexikótól, Oroszország felett válogatott génekből kitenyésztett klón-cár uralkodik, a volt szovjet tagországok alkotta EU pedig jó pénzért bérbe adja légterét egymást rakétázó szomszédai számára. A XXI. század második felére nemcsak a politikai, de a nemi élet is radikálisan megváltozott; globális járványok következtében a szexualitás - különféle high-tech segédeszközök közvetítésével - immáron a virtuális terekben zajlik, bármiféle tabuk nélkül; Hitler németjuhásza pedig Angela Merkel alakjában is reinkarnálódhat egy erotikus iFilmben. Ebben a szürreális világban végzi munkáját a regény főhőse, Porfirij Petrovics rendőrségi-irodalmi algoritmus, aki a XXI. század elején alkotott rejtélyes (és értékes) műalkotások nyomába ered. Kalandjait ezzel párhuzamosan detektívregény formájában rögzíti - ám mint azt hamarosan megtapasztalja, a szépírói tevékenység még egy számítógépes program esetében is könnyen "életveszélyes" vállalkozássá fajulhat... Pelevin, mint már megszoktuk tőle, a jövőről ír, de a mi korunk legizgalmasabb kérdéseivel foglalkozik (mesterséges intelligencia, új világrend, politikai korrektség stb.), és teszi ezt a korábbi kultregényeit (Az agyag géppuska, Generation P, A metamor szent könyve) jellemző utánozhatatlan fantáziával és humorral. Viktor Pelevin (sz. 1962) a mai orosz irodalom kultikus, világszerte népszerű szerzője. Nevezték már a "gogoli hagyományok továbbírójának", a "posztmodern orosz irodalom fenegyerekének" és a "cyberkor pszichedelikus Nabokovjának" is, míg ő maga "turbórealistaként" határozta meg prózáját. Sztahanovi tempóban bővülő, jelen állás szerint tucatnyinál is több regényből és megannyi elbeszélésből összeálló életműve javarészt magyarul is olvasható. Az 1992-ben megjelent Omon Ré az első regénye.

Viktor Pelevin - Homo ​Zapiens
The ​collapse of the Soviet Union has opened up a vast market ripe for capitalist exploitation. Everybody wants in on the action, but how do you sell things to a generation that grew zp with just one brand of cola? Enter Tartarsky, the hero of HOMO ZAPIENS, a lowly shop assistant who is hired as an advertising copywriter and discovers a hidden talent for devising homegrown alternatives to Western ads. Tartarsky - fueled by cocaine and hallucinogens - is propelled into a world of gangsters, spin doctors, and drug dealers, but as his fortunes soar, reality soon loosens its grip. Who is the boss - man or television? When advertisers talk about "twisting reality," do they mean it quite literary? And what exactly goes on at the Institute of Apiculture?

Viktor Pelevin - Generation ​P
Babilen ​Tatarszkij a szovjet rendszer utolsó éveiben eredetileg költőnek készül, de amikor egyszercsak eltűnik a világból az „örökkévalóság” fogalma (s így mindenféle költészet értelmetlenné válik), a villámgyors meggazdagodással kecsegtető orosz reklámbizniszben talál munkát. Mivel a regénybeli Oroszországban már régóta nem termelnek semmit, külföldi termékekhez kell megtalálnia az orosz kulturális sajátosságokhoz legjobban illő jelképeket és szövegeket. S miközben Tatarszkij próbálja kiismerni a bizarr posztkommunista világot, melyet átszőnek a maffiakapcsolatok, még különösebb jelenségekkel kerül kapcsolatba: hol Che Guevara szelleme tart neki előadást a modern reklám filozófiájáról, hol az ókori Babilon mítoszai elevenednek meg kábítószeres hallucinációi során, s fejtik ki hatásukat mai világunkban. Tatarszkij végül ahhoz a céghez kerül, amely az orosz politikai életet „gyártja” – annak vezetői ugyanis, Jelcin, Lebegy, Zjuganov és a többiek már csak számítógépes animációval alkotott virtuális lények, csak a tömegmédiumokban léteznek, s mellesleg nagy nyugati cégek hatékony reklámfigurái. S ugyanakkor hasztalan minden erőfeszítés, hogy Tatarszkij – vagy bárki más – megtudja, milyen érdekek mozgatják ezt a világot, s kik döntenek arról, hogy milyen valóságot kell kreálni. Csak a szörnyű sejtelem lebeg minden fölött, hogy ez immár a világvége kezdete, mely „egyszerű tévéadás lesz”. S mint Che Guevara szelleme mondja: az isteni kegyelem „abban nyilvánul meg, hogy krematóriumok helyett televízióitok és szupermarketjeitek vannak”.

Viktor Pelevin - Az ​agyag géppuska
Az ​elmúlt évek orosz irodalmának legnagyobb világsikere Az agyag géppuska, s az orosz Playboy szerint ez a XX. század második felének legjobb orosz regénye. Főhőse, Pjotr Puszta egy elmegyógyintézet lakója valamikor a kilencvenes években, s "hamis személyisége" szerint valójában a tizenhetes forradalom után, a polgárháborús Oroszországban él, éspedig ő Csapajev híres komisszárja, Petyka. A két valóságszint a regényben egyenlő mértékben valós (vagy virtuális): hol az elmegyógyintézeti ápoltak között vagyunk, hol a polgárháborús frontokon, ahol Csapajev és Petyka mély filozófiai beszélgetéseket folytat (a regénybeli Csapajev ugyanis nem annyira egy vörös hadvezér, mint inkább keleti guru). A mintegy számítógépes virtuális valóságokat létrehozó mű azonban a részleteiben vaskosan s gyakran parodisztikusan realista: Pelevin remekül ábrázolja mind a polgárháború Oroszországát, mind az elmegyógyintézet világát, ahol Pjotr a többi beteg hallucinációit is végighallgatja, s ezek betétnovellaként szerepelnek a műben - az egyik ilyen például egy mexikói szappanoperahős, Maria és Arnold Schwarzenegger szürreális kalandjait meséli el.

Viktor Pelevin - P5 ​- Pindosztán politikai pigmeusai - Pá, pederaszták
Figyelem! ​A könyv a harci NLP technikáinak felhasználásával készült. Based on true story Pelevin az ötödiken: azaz öt elbeszélés, melyek mindegyike a szerző féktelen fantáziájáról tanúskodik - s egyben arról is, hogy a mai Oroszországnak nincs még egy olyan éles szemű és kegyetlen humorú ábrázolója, mint ő. Először is a dúsgazdag oligarchák számára létesített titkos, föld alatti szórakoztató-központba pillanthatunk be. A szigorúan hazafias célokat szolgáló luxuskuplerájban dolgozik Léna, aki társaival együtt meztelen, mozdulatlan kariatidát alakítva várja, hogy megkérjék valamilyen szexuális szolgáltatásra. Majd Dél-Franciaországban utazgató orosz újgazdagokkal együtt élvezzük a helyi bűvész mutatványait, de hirtelen az ókori Egyiptomban találjuk magunkat. S az író bűvésztrükkjei nyomán egyik hátborzongató kalandot a másik után éljük át: megtapasztalhatjuk egy fekvőrendőr aszfaltérzékeinek rezdüléseit, a különlegesen nagy gazdagság által kiváltott megváltozott tudatállapotot, valamint egy arab bérgyilkos kéjes kalandjait a Paradicsomban… S mindezen kalandok mögött ott van annak az új orosz valóságnak a képe, amely leszámolt Pindosztán politikai pigmeusaival, vagyis az Amerikát, a Nyugatot kiszolgáló, az orosz nép egységét megbontó politikusokkal - s innen már egyenes út vezet a földi Paradicsomhoz… már ha egy kariatida le nem harapja a fejünket.

Viktor Pelevin - A ​hunok harmóniája
Minden ​azzal kezdődött, hogy egyszer napközben Vera életében először nem a létezés értelmén gondolkodott el, mint előtte szinte mindig, hanem a titkán. Ennek az lett az eredménye, hogy beleejtette a rongyot a sötét, szappanos vízzel teli vödörbe, és egy halk "ah" vagy valami "ah"-hoz hasonló hagyta el a torkát. A gondolat váratlan és elviselhetetlen volt, és ami a legfontosabb, semmihez sem kapcsolódott, amit maga körül láthatott - egyszerűen csak az eszébe jutott hirtelen, ott volt a fejében hívatlanul, és ebből a gondolatból az a következtetés adódott, hogy az értelem keresésére fordított szellemi munka sok-sok éve mind elpocsékolt idő volt, mert, lám csak, nem az a lényeg, hanem a titok.

Viktor Pelevin - A ​Sárga Nyíl
A ​Sárga Nyíl mintha egy tömegtársbérletben játszódna. Aztán kiderül, hogy minden egy végtelen hosszúságú, nem tudni, mikor, hogyan keletkezett, hová (talán egy lerombolt híd felé?) száguldó vonaton történik. A főhős - egyike azon keveseknek, akik egyáltalán felfogják, hogy egy vonaton utaznak - élve akar leszállni róla. Tudja, hogy ez lehetetlen, s mégis ezt akarja, "mert bármi mást akarni egyszerűen őrültség". És egyszer, ismeretlen okból, váratlanul megáll a vonat... A Remete és Hatujjú két ember (?) filozofikus beszélgetésével kezdődik: Remete világlátott bölcs, aki minden kérdésre tud válaszolni; Hatujjú viszont szerencsétlen flótás, torzszülött, akit kitaszított a közössége. Hamarosan kiderül, hogy számukra az emberek az istenek - s hogy ők maguk kicsodák: nos, azt kellene megérteniük, hogy életben maradhassanak, amikor jön a "döntő szakasz", és társaik mind eltűnnek valahol, ahonnan még senki sem tért vissza... A Hírek Nepálból és a Buldózeristák napja visszavarázsol minket a kései szocializmus éveibe, azokba az időkbe, amikor semmi sem az volt, aminek látszott, s gyakran a maga pőre tisztaságában mutatkozott meg a világ illuzórikus természete.

Viktor Pelevin - The ​Blue Lantern
The ​short stories of Victor Pelevin are as individual, reality-warping and endlessly inventive as his novels, moving effortlessly between different genres and moods, bursting with absurd wit and existential satire. In The Blue Lantern he brings together sex-change prostitutes, melancholy animals and a cabinful of young boys obsessed by death. Sidestepping the world we take for granted, these stories show in miniature the fantastical talent for which the Observer acclaimed Pelevin's work as 'the real thing, fiction of world class'.

Viktor Pelevin - A ​tervhivatal hercege
"Hiszen ​hallgatok rád - mondta a torkát fojtogató sírástól eltorzult arccal -, hallgatok rád gyerekkoromtól fogva. Mindenben utánozlak. De hát neked rég elment az eszed, nővérkém, Varja. Most vált nyilvánvalóvá számomra... Nézd meg, hogy nézünk ki - kopaszok vagyunk, trikót hordunk, egy szardíniásdobozon hajózunk, és iszunk, iszunk... És most ez a sakk is... - De harc folyik - válaszolta a második. - Engesztelhetetlen harc, Hisz nekem is nehéz, Tamara húgocskám." "Ottlenni Pelevinnél nem időfecsérlés, mert elragad a talált világok karneválja, mert hihetetlen bátor ez a fickó, nem pöcsöl a mondatokkal, nem érdekli tetszik-e vagy nem, hogy elvárásoknak megfelel-e vagy nem. Az érdekli, hogy odategye, amit oda akar." (Háy János)

Viktor Pelevin - Kristályvilág
Ott ​lenni Pelevinnél nem időfecsérlés, mert elragad a talált világok karneválja, mert hihetetlen bátor ez a fickó, nem pöcsöl a mondatokkal, nem érdekli tetszik-e vagy nem, hogy elvárásoknak megfelel-e vagy nem. Az érdekli, hogy odategye, amit oda akar.

Viktor Pelevin - A ​rettenet sisakja
„Miért ​van a Minótaurosznak bikafeje? És mi jár az eszében, milyen az észjárása? Thészeusz bent van-e a labirintusban? Sokan állították, hogy birtokában vannak az igazságnak. Ám mindezidáig senki nem találta meg a labirintusból kivezető utat. Úgyhogy kellemes sétát. És ha összefutnának a Minótaurosszal, semmiképp ne mondják, hogy MÚÚÚÚÚ! Az ilyesmi kimondottan sértő.” Az agyag géppuska és A rovarok élete szerzőjének új kötete a Minótaurosz és a labirintus témájának merészen XXI. századi feldolgozása. Helyszíne nem más, mint a kibertér, melyben egy maroknyi csoport tagjai egy nap arra ébrednek, hogy megmagyarázhatatlan módon egy internetes útvesztőben találják magukat. Csak számítógép útján tudnak érintkezni egymással, egy közös csevegőszobában, és felfedezéseiket így megosztva próbálnak értelmet találni a különös helyzetben. Egy idő után többen kimerészkednek szobájukból, ám odakint félelmetes és riasztó tapasztalatok várnak rájuk... melyek középpontjában a Rettenet Sisakja áll. Vajon beletörődnek-e, hogy az áradó információ világában a megismerés végső soron hiú remény?

Viktor Pelevin - Empire ​'V'
Roman ​Storkinnak keze-lába egy bordásfalhoz van kötözve, és nem tudja, mi történt vele - csak azt, hogy egy álarcos őrülttel tartózkodik egy szobában. Ráadásul egy perverz őrülttel, aki közli vele, hogy ő vámpír, Brahmának hívják, és hősünket választotta ki, hogy az utódjává változtassa. Szegény Roman eddig egy áruházban dolgozott, és reménye sem volt rá, hogy belekóstoljon a "glamourba", a színes magazinokban ábrázolt édes életbe. Egyszer, szomorúan kóborolva Moszkvában, meglátott egy feliratot: "Reális esély bekerülni az elitbe. 06. 22. 18.40 - 18.55. Második esély nem lesz." Ostoba viccnek gondolta, de azért bement. Épp annyi idő volt. És ki tudja... Most hát itt van az "elit" képviselőjének szobájában - mert Brahma valóban vámpír, s mint hamarosan kiderül, a világnak ők az urai: ők tenyésztették ki az embert, s belőlük nyerik a "babloszt": az italt, amely táplálja őket. S ők tisztán látják a világ felépítését, melynek két alappillére a "glamour" és a "diskurzus". Romannak - immár II. Rama néven - sok mindent meg kell tanulnia, hogy igazi vámpírrá - a tápláléklánc legfelső és leghumánusabb lényévé - váljon. Majd számot is kell adnia e tudásáról: arról például, hogyan tudja észrevétlenül úgy megharapni egy ember nyakát, hogy a kevéske vörös folyadékból az illető lelkének minden titka föltáruljon előtte.

Viktor Pelevin - S. ​N. U. F. F. – Utøpia
Bizáncium ​és az Urkajnai Urkaganátus háborújáról szól Pelevin új könyve. Meg egy nagy szerelmi háromszögről, melynek középpontjában egy gyönyörűséges „guminő” áll. Ebben a fantáziavilágban, valamikor a távoli jövőben a Bizáncium nevű, antigravitációs pányván lebegő, hatalmas gömbben él az emberiség szupermodern technológiával felszerelt elitje, s az alatta elterülő síkságon senyvednek az orkok milliói egyre hanyatló – s közben egyre nagyobb harci és munkasikereket elérő – diktatórikus társadalmukban. A bizánciumiak minden évben indítanak egy kis háborút ellenük, amely abból áll, hogy a Cirkuszban halomra gyilkolják az orkokat (majd hagyják, hogy azok „győzelmet arassanak”), s az erről készült filmfelvételek, a „sznaffok” jelentik az „emberek” mindennapos szórakozását. A „sznaff” tehát egyszerre a tévéhíradó, az esti film és a Való Világ számukra – valamint a legfőbb vallási szentség… A regény főhőse, a bizánciumi Damilola összenőtt harci tévékamerájával, melyet otthonról irányít – s ő a háborúk indításához szolgáló „videoürügyek” megszervezésének és lefilmezésének legfőbb mestere. De közben életének igazi értelme Kája, a „szúrája”, avagy guminője, aki minden hús-vér nőnél kívánatosabb. A „maximális dögségre” beállított Kája azonban nem őt szereti, hanem egy ork fiatalt… Pelevin ezúttal is különleges képzelőerővel teremt meg egy bizarr világot, mely lehetővé teszi, hogy filozófiai gondolatait újabb megvilágításban tárja elénk, s a szerelem és bosszú megható történetén keresztül tűnődjön el azon: Mi a szerelem? Mi az ember? Mi az élet?

Viktor Pelevin - Ananászlé ​a szépséges hölgynek
Öt ​ízig-vérig mai történet, s mindegyik - ahogy azt már megszokhattuk Pelevintől - bizarr ötletre épül, s miközben maró gúnnyal ábrázolja világunk válságát és káoszát, örök filozófiai kérdésekről is elmélkedik. A "Burning Bush művelet" az orosz titkosszolgálat hihetetlen akciójáról szól, melynek az a célja, hogy hamis Isten-hangot ültessenek be George W. Bush tudatába. Főhőse egy zseniális utánzóképességgel megáldott odesszai zsidó, akit kiképeznek rá, hogy a mennyei "igazságokat" közvetítse az Egyesült Államok elnökének, s így valójában Oroszországból irányítsák a döntéseit - s ehhez hősünknek előbb valóban látnia kell Istent, majd a pokol fenekét is... A második elbeszélés hősét a tálibokhoz építik be, hogy segítsen nekik az Amerika elleni háborúban. Az orosz ügynök újfajta fegyvert talál ki: a sivatag homokjára írja szavait, amelyek halálos fegyverként összezavarják a szupermodern amerikai robotrepülőgépek mesterséges intelligenciáját... Platón barlangja és a Wikileaks-botrány, a buddhizmus ősi tanításai és az angyalok mai divatja, high-tech, a modern háborúk eszközei, ősi és mai mítoszok elegye, a mesterséges intelligencia problémája és az örök kérdés, hogy van-e Isten, s ha igen, akkor miért ilyen világot teremtett... Szédítő, rabul ejtő, elgondolkodtató kaleidoszkóp Pelevin új könyve: az ő könyveit olvasva biztosan más szemmel fogjuk látni a világot - mert semmi sem az, aminek látszik...

Viktor Pelevin - Omon ​Ré
A ​regény olyan rétegeket vont egymás hatása alá, mint a gyermekkori képzelet világa, a viszonylag spontán telő világ, és a már-már valóságosra manipulált világ. Ez a három világ játszik folyamatosan egymásba, és ebből jön ki egy negyedik, ami úgy épül föl a háromból, hogy azok közül mindig a legnagyobb valószínűséggel magyarázatot adó világ érvényesül úgy, hogy nincsen benne zökkenő, és a többi világban sem vezet ellentmondásra, legfeljebb ellenérzésre. Ha valójában azt vesszük alapul, hogy valójában ez a napi gyakorlat - csak a regényben regényesebben van éreztetve -, akkor mindjárt nem olyan bonyolult, mint mondjuk, kaszáspókot találni a lucernásban. És itt most a lucernásból kifelé, kénytelen vagyok kerülgetni a forró kását, mert a regény olvashatóságának elemi érdeke az, hogy minderre magától jöjjön rá az olvasó, ne kelljen neki hozzá egy előszó. Arra meg főleg nincs szükség, hogy bármi konkrétat adjak itt a regényből.

Viktor Pelevin - Számok
Sztyopa ​Mihajlov üzletember a kilencvenes évek orosz vadkapitalizmusában. Látszólag semmiben sem különbözik a posztszovjet korszak zűrzavarosában halászó többi "bizniszmen"-től, de csak látszólag! Sztyopa ugyanis zsenge gyermekkorától fogva a számok bűvöletében él, és a 34-et választja ki szerencseszámának. Minden komoly döntését a 34-es jelenléte vagy hiánya vezérli, miközben elvégzi a Pénzügyi Főiskolát, majd számítógépekkel kezd kereskedni, s aztán saját bankot alapít. Eleinte csodálkozik, hogy sikeresebb versenytársainál, akik komoly üzleti elemzésekre alapozzák pénzügyi döntéseiket, de aztán megérti, hogy a tökéletesen irracionális orosz gazdasági életben kudarcra van kárhoztatva minden racionális megközelítés, s így ő továbbra is a számok mágiájára alapozza az életét. S miközben megjelennek a történetben Pelevin állandó motívumai: a maffia és az államhatalom összefonódása, az új orosz folklór, a reklámok rátelepedése az életünkre, a keleti filozófiák, az orosz tévé és a "valóság" különös kapcsolata, Sztyopa belebonyolódik egy nagyszabású - az orosz politikai és gazdasági élet bizarr elitjéhez kapcsolódó - üzleti vállalkozásba, s egyszer csak, úgy tűnik, mindent elveszíthet: méltóságát, pénzét, szerelmét... A Generation P, Az agyag géppuska és más sikerkönyvek szerzője, az orosz új nemzedék világszerte népszerű kultikus írója ezúttal is hátborzongató, egyszerre lenyűgözően reális és rémálomszerűen ijesztő regényvilágot teremtett... "Tisztelt olvasó, semmi kedvem mismásolni, lyukat beszélni a hasadba: őszintén megmondom: Pelevin legújabb regénye egész egyszerűen zseniális. Egyik-másik bajtársam az én kedves kritikusi köreimből, miután sebtében átlapozza a könyvet, kéjes arccal máris pötyögi számítógépe billentyűzetén a szent szót: sz...r. De hazudik az ebadta: hazudik magának is, az olvasóknak is. És hogy miért hazudik? Mert irigyli Pelevin hírnevét, példányszámait, honoráriumait - azt, hogy minden elképzelhető nyelvre lefordítják... Miről is szól ez a regény? Hát megint csak ugyanarról: az életről és a halálról, a szerelemről és a gyűlöletről, a hűségről és az árulásról, a szabadságról és a rabságról, a szentről és a szentségtelenről, a szépről és a hitványról, és ami a legfőbb, arról, hogy milyen különleges veszélyekkel jár, ha az ember a mai Oroszország üzleti életének résztvevője (a főhős egy moszkvai bankár). Eh, olvasó, ne húzd a szád, mondván, hogy ilyesmivel van tele bármelyik új orosz krimi vagy női regény. Igen is meg nem is. A Számok-ban nem az a lényeg, hogy MI van benne, hanem az, HOGYAN." Vaszilij Prigogyics

Viktor Pelevin - T
Tolsztoj ​halálának századik évfordulójára időzítve írta meg Pelevin új nagyregényét, melynek hőse T. gróf - azaz maga Lev Tolsztoj. Bár hogy kicsoda ő, azt maga sem tudja pontosan; a sodró lendületű filozófiai kalandregényben a keleti harcművészet mestereként jelenik meg, s hiába igyekszik hű maradni fő tanításához, hogy "ne állj ellen a gonosznak erőszakkal", kénytelen a legváltozatosabb módszerekkel pusztítani üldözőit, akik meg akarják ölni, mert... nos, hogy miért, az megint nem egészen világos számára. T. gróf csak azt tudja biztosan, hogy egy bizonyos Optyina-pusztába igyekszik. S útközben találkozik Ariellel, a kabbalista démonnal, aki arról akarja meggyőzni, hogy ő -meg néhány társa- teremti az egész világot, amelyben T. gróf él, s természetesen őt magát is. És hősünk egyre több jelét látja annak, hogy Ariel igazat mond. A szövevényes történetben T. gróf aztán - végre - találkozik Dosztojevszkijjel is, aki egy számítógépes játék főhőse, és a holt lelkeket kell pusztítania Péterváron, hogy megszerezze a radioaktív sugárzás ellen védelmező napi vodkaadagját. Végül pedig a gróf Szolovjovtól, a nagy filozófustól kap választ gyötrő kérdéseire...

Viktor Pelevin - Apolló ​batman
"Hamarosan ​véget ér Oroszországban a hülyék kora - és más hülyék ideje jön el." Második Ráma ifjú vámpír, még épp csak kitanulta a vámpírmesterséget, de az alapokat már ismeri: meg tudja harapni az ember nyakát észrevétlenül, úgy, hogy a kevéske vörös folyadékból az illető lelkének minden titka föltáruljon előtte. És tudja, hogy a világban a vámpírok uralkodnak, és az emberek szenvedéséből nyerik a "babloszt", amely táplálja őket. Most újabb nagy feladat áll előtte: kiképzik "búvárnak" - s ettől kezdve újra és újra lemerül a "limbóba", az élet és halál közötti régióba, s közben megismerkedik a legfőbb vámpírral, az örök életű Drakulával is, aki megosztja vele a világ titkait, már amennyit ő megértett belőle. Azt is tőle tudja meg, hogy a vámpírok között vannak olyanok, akik azon igyekeznek, hogy az embereknek kevesebbet kelljen szenvedniük, s mégis elegendő babloszt termeljenek számukra. Második Ráma, az orosz vámpír mind újabb merülései során nagy szerelmi kalandokat és misztikus élményeket él át - s mintha egyre közelebb kerülne a világ és az emberi és vámpíri létezés igaz magyarázatához is, de mindig rá kell döbbennie, hogy az igazi titok, ha egyáltalán megismerhető, messze túl van az ő még mindig túlságosan is emberi elméjén. Közben Oroszországban a vámpírokkal szövetséges emberek nagyszabású akcióba kezdenek (természetesen a fővámpírok áldásával): nagy tüntetéssorozatot szerveznek annak érdekében, hogy a társadalomban helyreálljon a rend - az emberek újból komolyan vegyék a "diskurzust"... Új regényében a mai világirodalom egyik legkülönösebb szerzője olyan mélyre hatol részben buddhista, részben utánozhatatlanul pelevini filozófiájába, hogy szédítő élmény vele tartani ezen a merülésen. Oroszországban a könyv óriási siker - annak ellenére (vagy talán azért is), mert keserű iróniával ábrázolja a putyini rendszer elleni tüntetéseket éppúgy, mint magát a rendszert.

Viktor Pelevin - A ​rovarok élete
Ez ​a könyv -amely most ÚJ BORÍTÓVAL jelent meg- volt az ELSŐ magyarul megjelent regénye az 1962-ben született Viktor Pelevinnek, az új orosz írónemzedék fenegyerekének. Gogoli hagyományban gyökerező regényeit és novelláit folyamatosan közlik a folyóiratok, műveit eddig tizenöt nyelvre fordították le. A SZERZŐ 2001-ben a KÖNYVFESZTIVÁL DÍSZVENDÉGE volt. Egy krími üdülőhelyen alkoholmérgezést kap a helyi lakosság véréből próbát venni érkezett amerikai szúnyog, hasist szívnak és megvilágosodnak a keleti filozófiáról értekező, nonkonformista éjjeli lepkék, a ganajtúró bogár saját példájával teszi világossá a fia számára, mi az élet értelme, a hangyalány romantikus szerelemről álmodik, de sivár magány lesz a sorsa, egyetlen lánya is elhagyja. És közben ragyognak a csillagok, hullámzik a tenger, születnek és meghalnak a rovaremberek.

Viktor Pelevin - A ​Metamor Szent Könyve
Különös ​lények Pelevin új regényének szereplői: metamorok, azaz róka- és farkasemberek, akiknek létezéséről mindeddig talán csak sejtelmeink voltak, s itt-ott borzongató történeteket olvashattunk róluk. Ám azok mind emberek - "farkatlan majmok" - művei voltak. Pelevin most egy metamor saját kezűleg írott igaz történetét adja közre. A Hu-li, a róka Moszkvában él már vagy száz éve, s mint fajtájának valamennyi tagja, ő is prostitúcióval foglalkozik. A rókák ugyanis, akik ránézésre gyönyörű, keleties arcvonású igazi nőnek (kis lolitának) látszanak, sajátos vámpírok: a férfiak szexuális energiájának lecsapolásával nyerik életenergiájukat. A Hu-li életébe egyszer csak beköszönt az igazi, nagy szerelem, amikor megismerkedik az FSZB (a KGB utódszervezete) magas rangú tisztjével, Szásával, akiről aztán kiderül, hogy szintén metamor, csak ő farkasember. Majd egyszer csak Szibériában vagyunk, egy olajlelőhelyen, ahol az FSZB titkos metamorjai rituális farkasüvöltéssel bírják rá a meggyötört, egyre jobban kiszipolyozott föld szellemeit, hogy adjanak még kőolajat - ami a mai orosz gazdaság - és gazdagság - egyetlen alapja. Pelevin új regénye - a szerzőtől meglepő módon - a szerelemről szól. A ugyanakkor fantasztikus szellemi kaland: a buddhizmusból, Berkeley püspök gondolataiból, Wittgensteinből, posztmodern filozófusok elméleteiből, nabokovi motívumokból és persze a világ illuzórikus természetéről szóló hamisítatlan pelevini eszmefuttatásokból szőtt filozófiai párbeszédek ragyogó gyűjteménye egy egészen eredeti történetbe ágyazva, miközben a háttérben ott lüktet az a józan ésszel szinte megközelíthetetlen bizarr mai orosz világ, melyet senki sem tud olyan hátborzongatóan leírni, mint Pelevin.

Kollekciók