Ajax-loader

Szeghy Ernő könyvei a rukkolán


Szeghy Ernő - Örömünk ​oka
750 ​éve 1251-ben adta a Boldogasszony a Kármelitáknak az Ő áldott ruháját, a Skapulárét. mi az Ő testvérei vagyunk, lelkiségünk az Ő élete, hivatásunk -- ahogy Marcell atya megfogalmazta: -- _Mindent Máriával, mindent Jézusért, mindent szeretetből_. Ez a könyv legyen szerény emléke a skapuláré jubileumának, és szolgálja a lelkek üdvösségét Márián át Jézushoz. Hálával gondolunk P. Szeghy Ernő kármelita atyára, e könyv szerzőjére. Nagy tudása és mély lelkisége sok embert vezetett és vezet Istenhez. Az Ő és magunk számára sem kívánhatunk mást, mint amit a Skapuláré ének megfogalmaz: "Szűzanyánk, végy karjaidba minket, amidőn majd meghalunk!" Fr. Albert OCD provinciális

Szeghy Ernő - Japán
"1900 ​elején mentem ki Japánba, hogy monarchiánk tokiói követének, adamóci Ambró Béla úrnak kis fiát a távol Keleten, az idegen környezetben magyarrá neveljem. Három évet töltöttem ott, s a kedves hazámtól való hosszú távollét nehézségeit enyhítette úgy a kedves családi kör, mint azon csodás országnak kaleidoszkópszerű, változatos, kimeríthetetlen érdekessége. Amit a három év alatt ott a hely színén láttam és hallottam, annak tömegéből kiválogattam néhány érdekesebb részletet, s azt nyújtom most e kis könyvben hazám ifjúságának." Szeghy Ernő dr.

Szeghy Ernő - Gondolatok ​az élet késő alkonyán
Nincs ​kizárva, hogy lesz, akiben ez a könyv megütközést kelt. Azt fogja esetleg kérdezni, miképpen tudtam én kivinni a piacra legbelsőbb érzelmeimet, és föltárni a nyilvánosság előtt olyan dolgokat, amelyeket más ember gondosan szokott rejtegetni? Nem tagadom, hogy ebben van valami, s néha magam is restelkedem ezen lelki nekivetkőzésem miatt. (…) De arról is meg vagyok győződve, hogy ez a könyv, mint az előző „Emlékeim”, csakis akkor lehetnek más ember hasznára, ha teljes őszinteség jellegével bírnak. Mindig rendkívül érzékeny voltam a szeretet iránt. Aki olvassa a könyvet, gondoljon rám szeretettel legalább néhány pillanatig, viszonzásul azért a nagy szeretetért, amelyet életemben minden ember, tehát őiránta is éreztem. Akár az égben leszek már akkor, akár a tisztítóhelyen, jól fog nekem esni, s én egész szívemmel fogom viszonozni. Viszontlátásra odaát! Páter Ernő kármelita

Szeghy Ernő - A ​belső várkastély kapuja
Akinek ​csak némi érzéke van a lelki élet kérdései iránt, az a legnagyobb érdeklődéssel és valóságos lelki gyönyörűséggel fogja forgatni ezt a könyvet. P. Szeghy Ernő karmelita atya az ima különböző módjairól, a lelki élet rendes és rendkívüli jelenségeiről, az erényekről, s általában a lelkeknek Istenhez és a szentekhez való viszonyáról oly világosan, oly természetesen ír, hogy nemcsak szerzetesek és papok, hanem mélyebb lelki életre törekvő világiak is a legnagyobb haszonnal olvashatják. Hisszük, hogy ennek hatására sok ember előtt új világ tárul fel az imádságról. ___ ___ Wagner Mihály

Szeghy Ernő - Lisieux-i ​szent Terézke
Lisieux-i ​Szent Terézkének, korunk ezen legnagyobb és legszeretetreméltóbb szentjének nagyszámú tisztelői mind gyakrabban fordulnak hozzánk azon kérdéssel, hogy nincs-e róla magyar nyelven valami rövid életrajz. Évekkel ezelőtt, mikor még boldoggá sem volt avatva, Domonkos István írt róla egy körülbelül hatvan oldalas kis füzetet, amely két kiadást is ért, de már régóta teljesen elfogyott; különben is adatai most, a boldoggá és szentté avatás megtörténte után sok tekintetben nem volnának időszerűek. Mi tehát az általános óhajnak akartunk eleget tenni ezen rövid életrajzi vázlat kibocsátásával, amely egyrészt áttekintést nyújt a szent életéről, másrészt pedig kiegészíti és sok érdekes adattal toldja meg az Önéletrajzot. Eredetiségre ezen kis művecske nem tart igényt, amennyiben nem egyéb, mint P. Francesco Saverio di S. Teresa, carmelitano scalzo, Storia di S. Teresa del Bambino Gesú Milano, 1925, című terjedelmes művének rövid kivonata.

Szeghy Ernő - A ​buddhizmus és a kereszténység
A ​buddhizmusnak és a kereszténységnek összehasonlítása csak úgy lehetne teljes, ha mindkét rendszer párhuzamosan s körülbelül egyenlő terjedelemben volna ismertetve. Mivel azonban ezen kis tanulmány olyanoknak van szánva, akik ismerik a keresztény katholikus vallást, megengedhetőnek tartottam, a buddhizmus bővebb ismertetése mellett, az utóbbinak kifejtését rövid utalásokkal pótolni, annál inkább, mert a szűk keret, melyben mozognom kell, tiltja a bőbeszédűséget. Ugyanezen szempontból igyekeztem kihagyni mindent, ami kihagyható; mellőztem minden olyan adatot, nevet, évszámot, melynek fölemlítése a könnyű olvashatóság rovására történt volna, hogy ily módon elérhessem e tanulmány egyedüli célját: fogalmat nyújtani a nagyközönségnek a buddhizmusról, a kereszténységgel analóg intézményeiről s azzal való homlokegyenes elvi ellentétéről.

Szeghy Ernő - Emlékeim
Tegnap, ​1943. augusztus 26-án meglepetésszerűen ért elöljárómnak az a felszólítása, írnám meg életem emlékeit. Hosszú ideig lázongtam az eszme ellen, de hát jól van, legyen meg az Isten akarata. Művem irodalmi értékre egyáltalában nem tart számot. Nézetem szerint pongyola tákolmány, egy vén embernek a fecsegése, melyet csupán korom és keletkezésének körülményei mentenek. A parancs elhangzása után elöljárom és egy kedves rendtársam állandó biztatása mellett készült. Ha valami jó hatása lesz, az csupán annak lesz köszönhető, hogy becsületes, őszinte egyszerűségre törekedtem benne. Igyekeztem mindent úgy elmondani, amint tényleg megtörtént, amint van. De meg azután, azt hiszem, hitem sugárzik ki belőle, az pedig mindig jótékony. A pécsi nagy lelkigyakorlat alkalmával, valami húsz esztendeje, egyik kedves, de velem szemben mindig klerikustársi közvetlenségig őszinte cisztercita társam ezt mondta nekem: "Tudja, Ernő, azok a nagy szónokok (mert hiszen fel voltak sorakoztatva mind), hát hiszen szép: élvezet őket hallgatni. De mikor maga beszél, az ember érzi, hogy hiszi, amit mond." Ha ezt a kritikát megkapja a könyvem, minden várakozásom ki lesz elégítve.

Kollekciók