Ajax-loader

Pataki Ferenc könyvei a rukkolán


Pataki Ferenc - Az ​én és a társadalmi azonosságtudat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pataki Ferenc - Nemzet ​és baloldal
A ​címben idézett két fogalomcsoport feltételezi a kizárólagosság igényének megfogalmazását és érvényesítését. Egyfelől a nemzeti elkötelezettségű, nacionalista, hazafi, patrióta, másfelől az internacionalista, nemzetközi, világpolgár, kozmopolita, bizonyos értelemben a hazátlan, sőt hazaáruló és hasonló kifejezések egyaránt arra vallanak, hogy nyelvünk felettébb gazdag, sokfajta árnyalatban képes leírni e két oppozícióban élő szellemi, politikai áramlatot. Valójában az idézett szókapcsolatok valami nem elegyíthető, belső ellentmondást hurcolnak magukban az internacionalista nem lehet hazafi, és a maga természetes módján nem lehet nacionalista, és viszont; a hazafi, a szakrálissá emelt nemzet tagja nem lehet internacionalista is egyúttal. Ez az elmúlt két évszázad történelmét is mélyen befolyásoló, mesterkélt és hamis alternatívaképzés gerjesztője volt számos történelmi konfliktusnak, etnikai mészárlásnak, világháborúnak, de egyúttal a napjainkig elhúzódó tartós gyűlölködéseknek is. Más esetekben tanúi lehetünk ezek sikeres feloldásának és meghaladásának, tehát a szembenállás tényét mind pozitív, mind negatív formájában módunk volt megtapasztalni. Az alább következő fejtegetésekkel amellett szeretnénk érvelni, hogy ez az alternatívaképzés hibás vágányon halad, és mesterkélt úton, társadalmi-történelmi konstruálások eredményeképpen jött létre amelyek ugyanakkor elkerülhetetlenek voltak a nemzetállamok létrejöttének, megszilárdulásának folyamataiban. Feloldásuk és meghaladásuk nem az ebből is egy kicsit, meg abból is egy kicsit logikája szerint, hanem a tertium datur új kontextusba emelő elgondolása és értelmezési kerete szerint lehetséges csupán. Ennek körvonalazására teszünk kísérletet és kínáljuk föl ennek a kísérletnek az eredményeit olyan eszmecserékre, amelyek révén közelebb kerülhetünk mind a történelem, mind napjaink egyik hevesen vitatott kérdésének konstruktív tárgyalásmódjához.

Pataki Ferenc - A ​Nékosz-legenda
A ​Nékosz a modern magyar neveléstörténet igen fontos, alapvető fejezete. Pataki Ferenc a Nékosz-"mozgalom" és a hazai nevelésügy közismert krónikása, elismert szociálpszichológiai munkássága mellett e kérdéskör legnevesebb résztvevő elemzője. Pataki Ferenc könyve kiválóan összeegyezteti a résztvevő érzelmi hitelességét a tájékozott szociálpszichológiai elemzéssel. A könyv egyszerre fontos neveléstörténeti forrás, gazdag szociográfia és finom szociálpszichológiai munka.

Gazsó Ferenc - Pataki Ferenc - Várhegyi György - Diákéletmód ​Budapesten
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Andorka Rudolf - Ruda Béla - Donga Katalin - Kolozsi Béla - Moksony Ferenc - Münnich Iván - Pataki Ferenc - Vág András - György István - Társadalmi ​beilleszkedési zavarok Magyarországon
Az ​elmúlt évtizedekben - legjobb tudomásom szerint - nem jelent meg hazánkban olyan munka, amely együtt s kölcsönös kapcsolataikban tárgyalta volna valóságunk egyes tömeges, nyugtalanító és konfliktusgerjesztő jelenségeit, folyamatait. E nyugtalanító jelenségeken ezúttal pontosan körvonalazható tartományt értek: a társadalmi beilleszkedés zavarait, a társadalmi deviáció tényeit. Az előbbi - kissé bőbeszédű - formula ugyanis ugyanazokat a társadalmi tényeket nevezi meg, amelyeket a nemzetközi tudományos irodalom hagyományosan a "deviáns viselkedés" fogalma alá rendel... Azok a tények és tapasztalatok, amelyekről e könyvben olvashatunk, önmagukban véve semmiképpen sem újak és szokatlanok. Sem nálunk, sem a világ bármely más országában! Szokatlan viszont az, hogy a kötet szerzői ezúttal komplex módon, a tények pontos nyelvén, köntörfalazás nélkül beszélnek a szóba jöhető tényekről... Félreértés ne essék: korántsem e lapokon olvashat először a hazai olvasó a bűnözés állapotáról és alakulásáról, az alkoholizmus okozta bajokról vagy az öngyilkosságok terén elfoglalt "világelsőségünkről", a veszélyeztetett fiatalok - főképpen az állami gondozottak - sorsáról... Az eddigi vitáknak, elemzéseknek azonban minden jel szerint nem sikerült kellően átütniük a közöny, a megelégedett rutin vagy a "szégyenlősség" falait. Az elhangzott szavak mennyisége, a javaslatok intése és megalapozottsága korántsem volt ugyanis arányban a széles körű cselekvésre, az intézményrendszer korszerűsítésére s a társadalmi aktivitás serkentésére fordított erőfeszítésekkel... Nos, a kérdéseknek ez az összetettebb és egyúttal genetikus szemlélete, az összes érintett szakembercsoportok termékeny együttműködése alighanem újszerű mozzanatnak ítélhető... Az olvasó olyan írást tart a kezében, amely minden tekintetben kollektív erőfeszítés, közös szellemi munka, sok és olykor kiélezett - bár mindig jóízű - vita gyümölcse... Hiszen a feladat az állampolgári felelősség leckéje is volt, nem csupán szakemberi minőségükben tartott igényt a résztvevőkre.

Pataki Ferenc - A ​tömegek évszázada
Pataki ​Ferenc könyve a társas jelenségek sokáig elhanyagolt oldalát, a tömegek lélektanát fogja át. Századunkat Ortegától Canettiig és Riesmanig számos sokkolt értelmiségi nevezte már a tömeg évszázadának. Mégis: a tömeglélektant, mely a szociálpszichológia egyik első próbálkozásaként a századfordulón született, sokszor eltemettük, mint a múlt spekulatív vállalkozását. Pataki kitekint a tömegjelenségek társadalmi valóságára, a lincselésektől a bársonyos forradalmakig. A részletes kifejtés bemutatja a tömeglélektan bonyolult útját Tarde-tól s Le Bontól Freudon és Frommon át a mai szociálpszichológia és szociológia olyan elméletalkotóiig, mint Serge Moscovici. A tömegfolyamatok magyarázatára született elméletek a kezdetektől mindmáig a társas szabályozás alapfolyamatait érintik (az utánzás, a modellkövetés szerepe, a nem tudatos szabályozás a társas életben), s a normák létformáját, a normaszegést és az új normák létrehozását. Pataki egyszerre mutatja be a mai kísérleti szociálpszichológia, a megfigyeléseket és esetelemzéseket használó megközelítések, a fejlődéslélektan és a pszichoanalízis relevanciáját a mi világunkat is oly mértékben átható tömegfolyamatok megértésére. A kötet a pszichológusok mellett a filozófia, a szociológia, a politológia iránt érdeklődők figyelmére is számíthat.

Pataki Ferenc - Rendszerváltás ​után: társadalomlélektani terepszemle
A ​szociálpszichológus szerző e kötetben olvasható tanulmányai 1989 és 1992 között születtek; a rendszerváltás tanúi és termékei. A 80-as évek végétől a kelet-európai térség különös "természetes" társadalomlélektani laboratóriummá vált. Az akadémikus társadalomtudományi diszciplinák kedvelt témája - a "társadalmi változások elmélete" - hirtelen és drámai módon valóságos alakot öltött; megtelt hússal és vérrel, s így vagy úgy magával ragadta a változások sodrában élőket. Érthető hát, hogy a hazai társadalomtudományok művelői - így a szerző is - megkísérelték "fülöncsípni" a kínálkozó történelmi esélyeket. Milyen rálátás nyílik tudományuk felől a kibontakozó történelmi fordulatra? Egyáltalán nyílhat-e már bármifajta "rálátás"? Hiszen így vagy úgy, maguk is foglyai és egyúttal részesei az eseményeknek: túszai önnön múltjuknak, személyes sorsuknak; hiányzik a hűvös történelmi rápillantás távlata. Ma még minden nyitott: többesélyes játszma zajlik. Ilyen viszonyok közepette a gyors és kockázatos "terepszemlék" és felderítő vállalkozások évadját éljük. Egy-egy társadalomtudományi diszciplina szemlélete és fogalmi eszközei - akár csupán publicisztikai változatban vagy hozzávetőlegesen, közelítő feltevések alakjában - bepillantást kínálhatnak a szemünk előtt zajló fejlemények "titkaiba". A kötetben foglalt tanulmányok adalékok egy nagyszabású, ma még csak alakuló témához: a magyarországi rendszerváltozás históriájának megszerkesztéséhez. Az írások a szó valódi értelmében vett "terepszemlére" invitálják az olvasót. Az olykor alkalminak tetsző és sokfajta jelenséget érintő írásokat a szociálpszichológus látásmódja és a közös tárgyuk - az átmenet valósága - markolja egybe. A kötet gerincét a társadalmi bűnbakképzési folyamatokat elemző tanulmány alkotja. Ennek mintegy történelmi háttereként esik szó a rendszerváltásban működő társadalomlélektani tényezőkről és az új magyar parlament társadalomlélektani dimenzióiról. De a "terepszemle" kiterjed a tudomány világára s a benne feszülő dilemmákra csakúgy, mint a hazai deviációkutatás egynémely időszerű tanulságára. A kötetbe illesztve két interjú pedig árnyaltabbá teszi a "terepszemlét".

Pataki Ferenc - Szuromi Pál - A ​teljesedés évgyűrűi
Angol ​és magyar nyelvű művészeti album.

Pataki Ferenc - Rendszerváltók ​és bűnbakok
A ​rendszerváltás kezdetei óta az átmenet kutatása a tudományosság divattémája lett. A kutatók főképpen a jól megragadható és adatszerűen elemezhető jelenségekre függesztették a tekintetüket, viszonylag kisebb figyelemben részesült a változásoknak egy kevésbé megközelíthető szférája: a közérzület és a közhangulat tünékeny világa, vagyis az átalakulás emberi dimenziója. A kötetben olvasható társadalom-lélektani esszék erről óhajtanak amolyan pillanatfelvételeket nyújtani. A szociálpszichológus szerző a rendszerváltozás társadalom-lélektanának megírásához kínál adalékokat.

Pataki Ferenc - Érzelem ​és identitás
Napjaink ​identitás-kutatásának - egészen a legutóbbi időkig - volt egy különös és némiképp talányos vonása, jelesül: az identitás szerkesztésében és működésében ható érzelmi (affektív) tényezők mellőzése vagy legalábbis elégtelen méltánylása. Általánosságban természetesen korábban is hangoztatták az érzelmi élmények szerepét az én-rendszer alakulásában. Az első értelmezési változatok már Jamesnél meglelhetőek. A kategorizációs identitás-elmélet kidolgozásának kezdeti szakaszában Tajfel világosan leszögezte: az identitás nem egyéb, "mint az egyén tudása arról, hogy bizonyos társadalmi csoportokhoz tartozik, együtt ennek a csoporthoz tartozásnak számára való bizonyos érzelmi és érték-jelentőségével". E közkeletű felismerés ellenére az identitás érzelmi összetevője és dimenziója a közelmúltig nem vált önálló és módszeres kutatás tárgyává. Az újszerű tájékozódást és a vele járó hangsúlykitételeket lényegében véve a '90-es évtized hozta el. A fejlemények hátterében az én-pszichológia új hulláma és az érzelmek kutatásának a '80-as évek elejével elkezdődő fellendülése ("affektív forradalom") húzódik meg.

Pataki Ferenc - A ​varázsát vesztett jövő
"A ​kollektív félelmek fontos forrása a társadalmi instabilitás és az időlegesség, az átmenetiség tömeges érzete. Ha a mindennapi élet keretei és létviszonyai alig követhető gyorsasággal változnak, állandósul az egész rendszer provizórikusságának képzete. S ha ehhez még a felgerjesztett tömegindulatok által folytonosan táplált tömegmozgalmak is társulna, továbbá leleplezett álösszeesküvések, újra és újra napvilágra került leleplező "titkok" borzolják a kedélyeket, valóban félelmek és bizonytalanságok hínárjába bonyolódik a szerve demokratikus tapasztalatfelhalmozás." (idézet a könyvből)

Pataki Ferenc - Hosszú ​menetelés
"Napjaink ​magyar társadalmában a Fidesznek jutott a "pillanat hőse" szerep. Tegyük tüstént hozzá, a történelmi pillanatok felettébb képlékenyek, olykor hetekig-hónapokig, máskor évekig-évtizedekig tartanak. Bármennyi szó esett is az elmúlt években a Fidesz történetéről és útjáról a kétharmadig, a hatalom osztatlan birtoklásáig, bármily sokféleképpen mérlegelték az érintett szakemberek azt az alig negyedszázados utat, amely a rendszerváltás lázában született ifjú csapatot eljuttatta a hatalom csúcsaira, valójában ennek az útnak számos részletét homály fedi. 2011. nyarán adtam közre a XXI. század első évtizedének egyes honi fejleményeiről szóló társadalom-lélektani esszékötetet. De ekkor még nem állt rendelkezésre elegendő anyag és kellő tapasztalat ahhoz, hogy átfogó mérleget vonhassunk a Fidesz-világról, erről a sajátos, új pártállami rendszerről. Az alábbiakban valójában arra vállalkozunk, hogy kissé alaposabban szemügyre vegyük ezt a különös jelenséget, ezt a minden ízében hungarikumnak nevezhető képződményt..." (a Szerző)

Czelnai Rudolf - Kroó Norbert - Almár Iván - Csaba László - Pataki Ferenc - Falus András - Fürst Zsuzsanna - Varga János - Csányi Vilmos - Székely János - Válság ​és apokalipszis
Egymást ​érik a világvégejóslatok, a világ gazdasága válságos helyzetbe jutott, az erőforrások végességéről szóló híradások mindennaposak, a vallás hétköznapokban betöltött szerepe csökkenni látszik... Egy újabb világvége. Kijelenthetjük-e, hogy a virtuális világ fokozódó jelenléte csökkenti a transzcendens gondolkodás esélyeit, illetve a felgyorsult fejlődés előrébb hozza-e a vég kezdetét? Milyen deformációk figyelhetők meg az emberen, a civilizáción? A klímaváltozás kérdésének politikai Maya-fátyla mennyire engedi, hogy valóban a mögötte rejlő problémákra fókuszálhassunk? A Manréza-füzetek legújabb kötete ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a lehetséges válaszokat Almár Iván csillagásszal, Csaba László közgazdásszal, Csányi Vilmos etológussal, Czelnai Rudolf meteorológussal, Falus András genetikussal, Fürst Zsuzsanna farmakológussal, Kroó Norbert fizikussal, Pataki Ferenc pszichológussal, Székely János esztergomi püspökkel és Varga János virológussal folytatott beszélgetések formájában.

Kollekciók