Ajax-loader

Barát Endre könyvei a rukkolán


Bihari Klára - Barát Endre - Bahcsiszeráji ​látomás
Moszkvai ​és Krími úti élményeiről számol be a Bihari - Barát íróházaspár. Útjuk a moszkvai Kremlnél kezdődik, és a krími Bahcsiszerájban ér véget.

Barát Endre - Szerelmeslevél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barát Endre - Egy ​asszony vallomása
Egy ​kisregényt és két hosszabb elbeszélést tartalmaz Barát Endre új kötete, amelyet a közös tematika tesz feszesen egységessé: sorsüldözött, gyámoltalan, kallódó emberekről szól a kötet valamennyi írása. A címadó kisregény hősnője gyilkossági perének tárgyalása előtt mondja el életét védőügyvédjének; a Fájdalom fizikatanárjának sorozatos megaláztatásokat kell elszenvednie; a Lidércnyomás grafikus hőse a katonai szolgálat elől szökik meg a második világháború idején, és számtalan jó ismerősnél, barátjánál nem talál mnedéket, csak egy majdnem vadidegen ember fogadja be. Izgalmas, feszültségekkel teli életsorsokat ábrázol Barát Endre mindhárom írása. Színes, találóan megrajzolt körkép és plasztikusan ábrázolt figurák váltják egymást, veszik körül a főhősöket, akik mindhárman egyet akarnak: életben maradni. De éppen ebben akadályozza meg őket sorsuk. S talán a lgmegrendítőbb az, hogy a puszta élnivágyáson kívül éppen akkor ébrednek föl bennük az emberi igények, a más, a szebb élet utáni vágy, amikor éltük leginkább veszélyben van. S ez egyúttal e három írás legjobb értelemben vett tanulsága is.

Covers_111454
elérhető
0

Barát Endre - Bolygótűz
A ​szerző a magyar verbunkoszene három nagy mesterének (Bihari János, Lavotta János és Csermák Antal György) életét egységes történetbe, egységes korképbe foglalta össze. Jól érzékelteti a három muzsikus közös sorsát; összeütközésüket az értetlen környezettel, a búfeledés keresését, amely kettőjüknél iszákossággá, elzülléssé fajult. Ennek oka az elmaradott magyar társadalom volt, amely nem tekintette napi élete szerves részének a nemzeti muzsikát, és nem is vállalkozott annak fenntartására, támogatására. Ezért kellett minden nemes törekvésnek és a verbunkoszene három kiváló képviselőjének is feltétlenül kátyúba jutnia. Barát Endre regénye azonban nem áll meg e szomorú igazság feltárásánál, hanem hitet tesz a magyar kultúra akkoriban elindult fejlődése mellett is.

Barát Endre - Delfin ​követi a hajót
E ​kötet különféle témáit a következetes írói szemlélet, a humánus tartás és a sajátos elrendezés köti össze. A mozgalmas életképek, színes útleírások, hangulatos karcolatok közül is azok a gazdag cselekményű portrék emelkednek ki, melyeket felejthetetlen emlék, ifjúkori érzés vagy háborús tapasztalat hevít. Úgy, hogy valami jellemzőt, fontosat mond az író a korról is, amelyben hősei élnek, illetve a maguk módján tájékozódnak s igazodnak el. A sokszor anekdotikusan formált események - feszültséggel teli találkozások, váratlan összeütközések - valódi vagy vélt sérelmekre utalnak. A fonák helyzetek, kecsegtető lehetőségek furcsaságaira - és mindenekelőtt az emberiség elemi követelményeire - döbbentenek rá. Barát Endre jól ismeri a hajdani nyomortanyák életét, a kiáltó társadalmi ellentéteket, de észreveszi a ma változásaiban megbúvó kontrasztokat, emberi gyarlóságokat is. Tiltakozik mindenféle megaláztatás, jogtalan megkülönböztetés, ártalmas előítélet ellen, s rá-rávilágít a közömbösség néha drámai következményeire. Az emberbe vetett hite, meggyőződése segíti át alakjait a buktatókon, óvja őket a "kegyes hazugságoktól", cinizmustól.

Barát Endre - Bergamói ​ballada
Ki ​ne ismerné a Don Pasquela híres férfi-duettjét, a Lammermoori Lucia őrülési jelenetét, a Szerelmi bájital hősének, Nemorinóniak románcát, Az ezred lánya, A kegyencnő, a Linda di Chamounix dallamait? Mindig szívesen hallgatjuk a XIX. század eleji olasz operák egyik legnagyobb mesterének, a Bellini-Rossini-Donizetti triász világhírű tagjának hol édes-bús, hol vérbő, sodró lendületű melódiáit. Jó ismerőseink közé tartozik Dulcamara, a kuruzsló, Malatesta doktor, Norina, az életvidám özvegy, Adina, Linda, Mari és még sok-sok más Donizetti-hős és -hősnő. Az olasz bel canto nagy mesterének küzdelmes, sikerekben gazdag, ugyanakkor megrázóan tragikus élettörténetét mondja el Barát Endre utolsó regényében, a gyermekkortól a diadalmas művészpálya kiemelkedő állomásain keresztül az elmegyógyintézetig és a korai halálig.

Barát Endre - Alvó ​Vénusz
Megpróbáltam ​egy a múlt században élt ember, egy nagy művész sorsát felidézni, életművét bemutatni. Valahogyan így próbálják kielemezni - a földre eljutott sugaraikból - égitestek anyagát, természetét a csillagászok. Színképelemzés. ... Véletlenül adódott e hasonlat, mégis találóan hangzik: hiszen a festő színeiben él. Lotz Károly fantáziája, ihlete, tudása, szenvedélye, minden érzése, indulata színek és formák kavargásban mutatkozott meg, s maradt örökül reánk, hogy feltárjuk belőle megközelítő hűséggel életsorsát. Ez a sors megkímélte nyomortól, nélkülözéstől, kortársi közönytől, mellőzéstől, mely annyi pályatársának osztályrésze volt. Életét végigkísérte a siker. Magas megbízásokkal, kitüntetésekkel halmozták el. Életének nyugalmát, látszólag, csak a heves és holtáig nem szűnő munka izgalma kavarta fel. De kevesen tudják, s ma még kevesebben tudják, hogy e nagyon boldognak és elégedettnek hitt férfi megismerte a boldogtalanság, az elégedetlenség, a kétség, az elfojtott szenvedély és az önvád gyötrődéseit is.

Barát Endre - Élt ​harminchárom évet
Paál ​Lászlónak, a festőművésznek első találkozása a szerelemmel másként is történhetett, a 48-as múlt emléke másként is eljuthatott hozzá, nemcsak a vértanúk koldussá lett hóhérján keresztül - ez a könyv azonban regény, s közelebb viszi az olvasót a magyar "barbizoni", Monsieur Paál, a plein-air tájképfestés kiváló alakja, a charentoni klinika tragikus-fiatalon elhunyt betege művészetéhez. Egy zaklatott lelkivilágú, hányatott sorsú egyéniség képe bontakozik ki a kiegyezés előtti évek Erdélyének és a kommün Párizsának háttere előtt. A festészet forradalmának évtizedei ezek, s a "barbizoniak", köztük Paál László munkássága, ennek egyik győztes csatája. Bizonyítékként szolgáljon a regényt illusztráló nyolc színes reprodukció Paál szép és jellegzetes erdőrészleteivel.

Barát Endre - Boszorkánytánc
Százharminchét ​éve halt meg Niccoló Paganini, minden idők legcsodálatosabb hegedűművésze. Kortársai "az ördög hegedűsének", a "genovai varázslónak" nevezték. Rajongás, csodálat, irígység, gyűlölet, elragadtatás és idegenkedés vette körül. Játékának hatása nem csupán nagyszerű technikájában rejlett, hanem abban a különös lelki izgalomban, amelyet az emberekben előidézett. Halálhírét a zenei világ mély megrendüléssel fogadta. A lapok hónapokon át írták megemlékezéseiket a nagyszerű újítóról, aki lenyűgöző technikájával, érzéseinek végtelen skálájával, szilaj lendületével, személyiségének szuggesztív erejével bámulatba ejtette Európa hangversenylátogató közönségét. Barát Endre drámai megjelenítéssel, átéléssel kelti életre Paganini alakját; küzdelmeit, sorsának meglepő fordulatait a történelem sodrásában mutatja be az olvasónak. A megtörtént események hű leírásán túl, regénye költői újjáteremtése annak, ami Paganini érzésvilágában lezajlott, s ami a valóságban megtörténhetett vele.

Barát Endre - Szikraeső
1944 ​késő őszén különös kis társaság találkozik a városligeti vurstli barlangvasútjának egyik rejtett zugában. Szinte gyerekek még, a legidősebb sincs több húsz évesnél. A zseblámpa gyenge világánál kísértetiesen imbolyognak a barlangvasút csendes törpe lakói, s a fiúk tekintete csodálkozva végigsiklik a mesevilág kis hősein. Pedig nem játszani jöttek ide. Egy tervet beszéltek meg. Egy támadó akció pontos tervét, amelynek során egy német hadianyag-szállító gépkocsisor repül majd a levegőbe. A fiatal partizánok között van Tamás is, az új fiú, a későbbi Parázs, aki tágra nyílt szemmel, izgatottan hallgatja társait. Gondolataiban már megelevenedik a jövő, látja saját magát, amint gránátot dob, verekszik, harcol... Ki ez a fiatal gyerek? Hogyan kerül az ellenállók soraiba, s hogyan lesz végül a csoport hőse?

Barát Endre - Lidérc
Barát ​Endre izgalmasan és fordulatosan meséli el Csuklya Miklós hányatott életét.A szerző igyekszik hűséges és pontos képet adni a cigányok életéről Regénye tulajdonképpen szenvedélyes és segíteni akaró hozzászólás mai életünknek ehhez a nem jelentéktelen társadalmi problémájához.

Barát Endre - Izzik ​a vas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barát Endre - Égő ​lándzsa
"Égő ​lándzsa repül a fekete kenyai éjszakában. S a magasba suhanó jelre fekete emberek indulnak meg, kúsznak a nyirkos páfrányok között, a lombsűrűben, ágról ágra lendülve, a hegyek szakadékaiból előbújva, lezúdulnak a lejtőkön, súlyos tömegben, vad dobogással. A Föld és a Szabadság harcosai ezek, a kikuju szabadságküzdelem hősei, akik vezérük, Égő Lándzsa hívó szavára indulnak meg, hogy felkeljenek az idegen gyarmatosítók, a földrablók, az elnyomók ellen. A könyv főhőse Tala Morava, vagyis Égő Lándzsa, aki meztelen kis vademberből híres tudós férfi és népének vezére, hazájának szabadítója lett. Igyekeztem a valósághoz híven megfesteni Kenyaföld növény- és állatvilágát, a kenyai népek életkörülményeit, szokásait. Mindebben - földrajzi és néprajzi források itthoni tanulmányozásán kívül - segített az a tény, hogy jómagam nem egyszer jártam már Afrikában."

Barát Endre - Szirtek ​és csillagok
A ​18. század nagy felfedezői közül kétségkívül Cook kapitány egyénisége, életútja, sorsa a legérdekesebb - s egyszersmind az ő utazásai a legfontosabbak. Cook nemcsak az angol Admiralitás tisztje, és a brit birodalom gyarmatszerző utazója volt, hanem kora egyik legképzettebb természettudósa, aki földrajzi, csillagászati, néprajzi, hidrográfiai, növény- és állattani szempontból is igyekezett feltárni az általa felfedezett, távoli vidékek minden sajátosságát. Három nagy tengeri útja sornál száznál több új szigetet rajzolt a világtengerek térképeire - köztük a szépséges Hawaii-szigeteket. Itt lett kutató hivatásának áldozata hawaii harcosok dárdái oltották ki életét.

Barát Endre - Repülő ​szőnyeg
Barát ​Endre - regényein, elbeszélésein kívül - színes cikkeivel, útikalandjainak láttató leírásával tette ismertté és kedveltté nevét. Kora ifjúságában mint költőt, szenvedélyes hangú versek íróját tartották számon; majd jó néhány kalandos regény után a magyar múlt és jelen történelmi és társadalmi kérdései foglalkoztatták regényeiben. ("Látástól vakulásig", "Hontalan", "Mit akar kend, Táncsics?", "Lobog a mécses", "A históriás", "Nehezen virrad", "Hajnalban indultak el", "A parlamenter", "Bátrak krónikája", stb.) Az utóbbi években az "Égő lándzsa" és a "Boszorkánytánc" című regényei mellett főként útirajzaival aratott sikert: "A Gellérthegytől a piramisokig", "Vihar az Égei-tengeren" s a Táncsics Útikalandok sorozatában megjelent "Zengő szobrok", majd a "Bahcsiszeráji látomás" (feleségével, Bihari Klárával közösen). "Repülő szőnyeg" című új könyvében a szerző ismét egzotikus országokkal, gyönyörű városokkal, különös tájakkal, érdekes emberekkel s kalandozásának meglepő fordulataival ismerteti meg az olvasót.

Kollekciók