Ajax-loader

Wass Albert könyvei a rukkolán


Wass Albert - Jónás ​és Ninive
A ​hagyatékban maradt, angol nyelven írt filmforgatókönyveket - Jónás és Ninive, Kísértet-patak - , rádiójátékot - Az öreg Fuller új élete - és egyfelvonásos színművet - Azok a Kedves kis öregasszonyok - Gálfalvi Ágnes ültette át magyarra.

Wass Albert - Évszakok ​teremtése
Tavak ​könyve sorozat 3. Harmadik mese, amelyben szó lesz a legkisebb és legtökéletlenebb nádi manóról, egy nagy háborúról, a rókáról és mindenféle varázslatokról, amiket Szille tesz a madarak békességéért, ahogy azt megígérte. Előkerül ebben a mesében a kígyó is, akit már jól ismersz, és aki nem éppen a legkedvesebb állat. A tó, ahol mindez történni fog, ugyanaz a tó, amit szintén ismersz.

Wass Albert - A ​kis szürke nyúl
A ​mezőségi kis nyúl ezzel a gyönyörű képeskönyvvel világkörüli útra indul, hogy meghódítsa az olvasók szívét. Szeretetével segíti az erdő állatait, még ha becsapják, kihasználják is, önzetlen marad. Gábor Emese illusztrációiva

Wass Albert - Tonuzoba
„István ​király tábori sátrában szemtől szembe álltak egymással, az őszülő uralkodó és a fiatal besenyő vezér. István király örömmel legeltette szemét Tonuzoba büszke tartású alakján, nemes fiatal arcán. – Keresztelkedjetek meg, te és a néped – mondta Tonuzobának István király –, és nem lesz bántódásotok.”

Wass Albert - Átoksori ​kísértetek
"Mert ​nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást. Azok a szerencsétlen fiatal testvérek nem tudják, mit cselekszenek, olyanok mint az állatok, szegények. Nyomorúságos szennyel vannak tele, de hiába próbálom, nem tudok segíteni rajtok, ameddig ők nem kívánnak segíteni magukon. S az ember nem tehet egyebet, mint elfordítja a fejét másfelé s gyönyörködik abban, amit Isten teremtett, mert csak az hibátlanul szép." Az Átoksori kísértetek Amerikában született főhőse - nagyapjához megtérve - húsz évet tölt Erdélyben. 1936-1956 között. Az archaikus élet ifjúkori emlékei... és megszállások, megaláztatások, börtön, forradalmi remények, félájult emigrálás.... Fájdalmak, kiábrándultság, helytállás, a remény fel nem adása jellemzi Wass Albert különböző idősíkokat felidéző regényét. Turcsány Péter

Wass Albert - Elvásik ​a veres csillag
Tánczos ​Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Ábeljének kissé korosabb rokona, aki már a Tizenhárom almafa lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit. A regény két nagy fejezetből áll. Az első a többé-kevésbé sikeres boldogulni próbálás krónikája: Tánczos Csuda Mózsit Dombi-Dombolov elvtárs, az „odesszai magyar”, a székely faluba küldött orosz komiszszár kinevezi „csertifikátos vadőrnek”. A „bizalmi állásban” a legkülönfélébb kalandokat éli meg Mózsi. Afféle húzd meg-ereszd meg játék ez a hatalommal: a főhős úgy próbál boldogulni az új keretek között, hogy egyetlenegyszer se tegyen olyat, ami erkölcsi érzékével szemben áll, viszont mindemellett együttműködjék annyira a bolsevista hatalom képviselőivel, hogy kényelmesen megélhessen a család. Szatirikus látlelet ez a diktatórikus rendszerek működéséről, ahol mindenki függ valakitől, és esetenként az alárendelt ember furfangja védheti meg felettesét a bukástól. Közben az olvasó betegre kacagja magát Mózsi kiszólásain, az abszurdnál abszurdabb jeleneteken. Aztán a regény második részében már kevesebbet kacagunk, mert az ott bemutatott események során minden tönkremegy. Először lecserélik az „odesszai magyart” egy másik komisszárra, majd Mózsi is megszűnik „csertifikátos vadőrnek” lenni. Ezzel kezdődik a Tánczos család és a falu életének megállíthatatlan romlása. Odafönn a bércen mind csak halványul a veres csillag, amelyet a falu népe elismerésként kapott kitűnő termelési eredményéért, amely nem is volt annyira kitűnő, csak Mózsi furfangossága miatt hitte azt róla a településre küldött ellenőrző bizottság. Fenn az ormon mindegyre vásik a veres csillag, miközben odalent az 1956-os forradalom után a szomszéd román falu lakói népirtást rendeznek a helyi székelyek között, s egyre gyakrabban indulnak vagonok a falubeliekkel Dobrudzsába. Az elhurcoltak helyébe besszarábiai románokat telepítenek, hogy a kötet végén Mózsival és feleségével, Rozálival is elinduljon a marhavagon a messzi lápvidék felé, s a családból egyedül az időközben felnőtté cseperedett kicsi Mózsi maradjon meg szülőföldjén, havasi bujdosóként. A regény zárlatából az elkeseredés helyett mégis a bizalom hangja sejlik elő. Akit érdekel, az olvassa el az Elvásik a veres csillag című Wass Albert-regényt, amely abba a mifelénk ismét egyre ismerősebbé váló időszakba kalauzolja el az olvasót, amelynek során „ami ezelőtt okosság volt, az ma lopás, s ami azelőtt lopás volt, az most törvény, s mindezt együtt úgy nevezik, hogy szociálizmus”.

Wass Albert - Mese ​a kék hegyekről
A ​távolságot ha eléred, akkor a hátrahagyott világ válik titokzatossá számodra, az elérhetetlen hegyekben véljük a boldogságot, de odaérve szétfoszlik a titokzatosság, s a farkasok ott is lesik az őzgidák könnyed nyomait… A titok magunkban él, bármerre is vet bennünket az élet, ettől vagyunk gazdagabbak. A képeskönyvet Csilléry Orsolya illusztrációi teszik rendkívül vonzóvá.

Wass Albert - A ​mátyás és az őz meséje
„Van ​az erdőben egy madár, amit mátyásnak neveznek, mátyásmadárnak, és más vidéken szajkónak. Ismered bizonyára. Szép kék tollai vannak a szárnyán, bóbitát is visel, és nagyon ügyes, élelmes madár. Okos is. És ebből származott a baj.” Gábor Emese illusztrációival.

Wass Albert - Wass ​Albert titkai
A ​nemzet íróóriása ebben a könyvben, egy eddig nem ismert oldaláról mutatkozik meg, a szerelmes, a szenvedéllyel teli, igazi magyar lelkű férfiú képében. Lássuk hát, miként érzett Wass Albert, olvassuk életének ezen titkos kincsestárát.

Wass Albert - A ​szikla alatti férfi
Az ​angol illetve német nyelven, az emigrációban írt rövid prózai írások gyűjteménye, amelyeket angolból Gálfalvi Ágnes, németből Horváth Ádám ültetett át magyarra. A hagyatékban maradt, eddig kiadatlan írásokat tematikájuk szerint sorolta a szerkesztő két ciklusba. Az elsőben, amelynek címe Farkasok a hóban, többnyire az óhazával kapcsolatos, soha ki nem meríthető emlékek mentén megfogalmazott gondolatok kaptak helyet, a másodikban, Valahol Floridában cím alatt az új hazához kapcsolódó élményeket megörökítő, illetve feldolgozó írások kerültek be. Ezek között van fontos, történelmi jellegű visszaemlékezés - Emberek szörnyek ellen, a szerző természetimádatát példázó írás - Dürgés a Kelemen-havasokban, de elsősorban igazi embersorsokat bemutató nagyszerű elbeszélések - A vörös szivárvány, A szikla alatti férfi a jelentősek, amelyek külön-külön is a műfaj kis remekei, s amelyek mindenekfölött Wass Albert kifogyhatatlan fantáziájáról és írásművészetéről tesznek tanúbizonyságot.

Wass Albert - A ​funtineli boszorkány
Erdély, ​havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.

Wass Albert - Jönnek ​/ Ember az országút szélén
A ​szerző 1940-ben született, Jönnek c. regénye a második bécsi döntés - Észak-Erdély visszacsatolása - nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között eltelt várakozásteli két hét "korérzületi" krónikája. Az Ember az országút szélén a szerző emigrációja kezdetén, még Németországban született, melyben részben a szülőföld elvesztése miatti fájdalmát, részben a történelmi Magyarország széthullásának okait fogalmazza meg egy magyar agrármérnök és családjának élettörténetén keresztül.

Wass Albert - Tizenhárom ​almafa
Az ​1953-ban írt Tizenhárom almafa a klasszikus történelmi regény hagyományai szerint a nagypolitika történései helyett inkább arra összpontosít, hogy e történések hatása miképpen jelenik meg a kisemberek életében, ez esetben a kommandói vadőr, Tánczos Csuda Mózsi és családja mindennapjaiban. Az újonnan kijelölt magyar-román határ éppen Mózsiék háza alatt szeli ketté Erdélyországot. Mózsi annak idején húsz almafát ültetett a ház mellé, melyekből Észak-Erdély hazatérésekor már csupán tizenhárom fácska növekszik a kommandói hegyoldalban. A remek humorral fűszerezett szatírikus mű visszatérő motívumaként szerepeltetett almafák így válnak a székely megmaradás jelképévé: a csonkokból életrevaló vesszők sarjadnak, bizonyítván azt, hogy „Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”

Wass Albert - Nem ​nyugaton kel fel a Nap
Ebben ​a kötetben Wass Albert három, angol nyelven megírt írását gyűjtöttük össze. Időrendben első, a Nem Nyugaton kel fel a nap című regény, pontosabban regénykezdemény. A kézirat sok helyen csak vázlatszerű, különösen a vége kidolgozatlan. Az író több helyen belejavított, illetve széljegyzettel látta el. A javításokat szögletes zárójelben közöljük, ezáltal az olvasónak ritka alkalma nyílik arra, hogy bepillantást nyerjen az író műhelytitkaiba, munkamódszerébe. A következő két írás, A Dien Bien Phu-ban látták viszont egymást 1. és a Dien Bien Phu-ban látták viszont egymást 2. ugyanannak a történetnek két változata. Mindkettő a Nem Nyugaton kel fel a nap egyik epizódját dolgozza ki különálló novellává. A két írás közül a második tekinthető befejezett, kiadásra szánt változatnak; az elsőbe az író helyenként belejavított. Egyébként a történetet egy harmadik változatban magyarul is megírta Wass Albert, a Valaki tévedett harmadik kötetében szerepel (Az ösvény)

Wass Albert - Wass ​Albert levelesládája
Egy ​írói levelesláda felnyitásakor, közreadáskor a kiadói szempontok miértjére kell elsőként választ adni, s mindjárt itt leszögezni, hol húzódik, hol húzódhat az etikai határ, amelyen túllépni nem ildomos. A kiadó Wass Albert Levelesládájával nem az írói életrajz bulvárszagú csemegéire kívánja ráirányítani az olvasók figyelmét, ezzel máris szűkítem a fenti kategóriát, hanem az író életének azon pillanataira, fázisaira világít rá, amelyek egymásutánisága rámutat tulajdonosának a köz, értsd: az erdélyi kultúra, a magyarság és Erdély ügye érdekében végzett tevékenységre; vagyis kulcsot ad Wass Albert (jobb) megértéséhez. Ahogy ez a bevezető is kulcsot ad e kulcshoz, mely szigorúan és szándékosan nem magánélet mezsgyéjén nyitogat.

Wass Albert - Krisztus ​vitézei
Az ​életmű-sorozat újabb kötete a hagyatékban maradt, magyarul írt, összesen 7 színműveket, TV- és rádiójátékokat, filmforgatókönyvet gyűjti egybe, ezek: -A huszonnegyedik óra után -Nyugaton kél a nap -Rendelének azért... -Krisztus vitézei -Az elfeledett csodaszer -Andrássy út 60 - Előjáték

Kollekciók