Ajax-loader

Wass Albert könyvei a rukkolán


Wass Albert - Összegyűjtött ​versek
"Az ​írót és a magyar irodalmat ne kell félteni. Ez a törmelék-magyarság, aki él ma még, elvész, felszívódik, nyoma sem marad. De évtizedek múltán majd itt-ott, régi ládákról, ócska padlásokról előkerülnek az igazi nagy kéziratok, a lopva írottak, hogy egy új reneszánszba bontsák a magyar irodalmat, mihelyt megérik rá az idő és megérik hozzá egy új közönség. A tehetség Istentől való és a katakombákba vonult író még az éj sötétjében is kőbe vési az isteni mondanivalókat, mert másként nem tehet. Kevesebb lesz az írás, de ami lesz, az nagy lesz és eget ostromló, leszűrt óbor. Istenek itala. Mert az elhivatás és isteni parancs elől elmenekülni nem lehet, még barlangok mélyébe se, televíziók izzó lámpái elé se, vadnyugati ostobaságok gyártása mögé se. Ha igazán író az író és Isten gondolata feszíti belülről: a gondolat könyvvé lesz előbb-utóbb." (részlet Wass Albert 1955-ben megjelent írásából)

Wass Albert - Amerikai ​híradó I-II.
A ​szerző az 50-es években pontos és igényes megfigyelője volt környezetének, amelyben élni kényszerült. Észrevételeit, véleményét megfogalmazta és a Nyugat szabad rádióiban azt közre is adta.

Wass Albert - A ​medve és a huszár
„Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy, barna medve. Ez a medve olyan kíváncsi volt ám, hogy nem akart tanulni sem apjától, sem anyjától, hanem saját szemével kívánt látni mindent.”

Wass Albert - Wass ​Albert titkai
A ​nemzet íróóriása ebben a könyvben, egy eddig nem ismert oldaláról mutatkozik meg, a szerelmes, a szenvedéllyel teli, igazi magyar lelkű férfiú képében. Lássuk hát, miként érzett Wass Albert, olvassuk életének ezen titkos kincsestárát.

Wass Albert - Egyesülés ​a székelyekkel
„Mindjárt ​azon a helyen, a Szamos folyó partján, egy magyar táltos és egy görög pap előtt Ménmarót és a székelyek rabonbánja elmondták az eskü szent szavait, a szövetség ezzel a bolgár telepesek és a magyarok között megpecsételődött… A vén Szamos hallotta az eskü szavait, s körös-körül a dombok tanúi voltak a vezéri kézfogásnak.”

Wass Albert - Isten ​ostora
A ​mese a hun király tetteit meséli el az ismert adoma- és mondatöredékek alapján. Hogyan igázta le Belső-Ázsia népeit, miért támadt Rómára, milyen volt a viszonya a szomszédos nagyhatalmakkal? Persze a kortörténet mögött felsejlik a királyi udvar krónikája is, nemkülönben Attila életének eseménytörténete is.

Wass Albert - A ​zenélő ezüstkecske
Mi ​értékesebb még egy igaz jó barátnál is? – Az első és legnagyobb érték a világon – válaszolt a katona, és a királykisasszonyra nézett – a szerető, hűséges szív!

Wass Albert - Egyedül ​a világ ellen
Az ​Egyedül a világ ellen (1943) népmesei fordulatokkal beszéli el az Istenszékén élő árva legényke igazságkeresését. Mártonka egy magányos öregember oltalmában nőtt fel, aki halála után nem hagyott rá mást örökül, mint a hitet az igazságosság győzelmében. Mártonka elindul, hogy megszerezze jussát, és közben naiv gyermekből furfangos legénnyé érik, aki az általános emberi értékek szerinti életre tanítja meg az elrománosodott falu magyar bíráját, akárcsak a már-már hitevesztett papot. A farkasölő fiú a háborús nemzedék szimbolikus alakjaként fogalmazza meg a háborúban „két pogány közt” ismét magára hagyott magyarság életérzését és helytállását. Az ironikus-humoros kisregény fordulatait Hangya János különleges-képregényszerű grafikái teszik feledhetetlen élménnyé.

Wass Albert - Tókirály ​és Szille
Ez ​a sorozat első meséje, amelyben arról lesz szó, hogy miképpen teremtette meg a Jóisten a tavakat s azokat a népeket, akik a tavakat lakják, továbbá szó lesz a Tókirályról, aki nagyon öreg és hosszú hínárszakálla van, és így illendő, hogy róla beszéljünk először. Szó lesz továbbá Szilléről, a tündérről és még sok minden másról, ahogy az majd a mese során szépen kiderül.

Wass Albert - Isten ​kardja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Wass Albert - A ​törpék és az óriás
Mese ​arról, hogy egy óriás is lehet jóságos, mint ahogyan a kedvesnek hitt törpék között is lehetnek gonosznak. De törpék és óriások látszólagos összeférhetetlenségére van gyógyír - a barátság. Căbuz Annamária illusztrációi összhangban vannak a (felnőtteknek is szoló) mese szépségével.

Wass Albert - Ember ​az országút szélén
"- ​A szomszéd szobában ott aludt békésen az unokám, a Lajos fia. Egy darab tiszta ember. Egy darab tiszta erdélyi ember. Egy alapkő a jövendőhöz, ahhoz a jövendőhöz, amelyiknek majd egyszer mindezen véres részegség után el kell jönnie, mert hiszen a világot nem személyes démonok kormányozzák, hanem Isten, aki tudja, mit akar. És én rádöbbentem, hogy ez a feladatom: megőrizni ezt az alapkövet tisztának és fölnevelni erősnek és átadni neki azt az erkölcsi mértéket, mellyel önmagunkban bent mérnünk kell a cselekedeteinket, s mely egyetlen maradandó öröksége a mi régi világunknak, a valamikor majd elkövetkezendő új világ számára." (Részlet a Regényből)

Wass Albert - Átoksori ​kísértetek
"Mert ​nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást. Azok a szerencsétlen fiatal testvérek nem tudják, mit cselekszenek, olyanok mint az állatok, szegények. Nyomorúságos szennyel vannak tele, de hiába próbálom, nem tudok segíteni rajtok, ameddig ők nem kívánnak segíteni magukon. S az ember nem tehet egyebet, mint elfordítja a fejét másfelé s gyönyörködik abban, amit Isten teremtett, mert csak az hibátlanul szép." Az Átoksori kísértetek Amerikában született főhőse - nagyapjához megtérve - húsz évet tölt Erdélyben. 1936-1956 között. Az archaikus élet ifjúkori emlékei... és megszállások, megaláztatások, börtön, forradalmi remények, félájult emigrálás.... Fájdalmak, kiábrándultság, helytállás, a remény fel nem adása jellemzi Wass Albert különböző idősíkokat felidéző regényét. Turcsány Péter

Wass Albert - Tavaszi ​szél és más színművek
"Hallod ​a tavaszi szelet? Törvény, hogy zúgassa a fákat. Rügyeket bontson, vizeket árasszon, illatot kavarjon. Fákat is döntsön, korhadó fákat. Isten törvénye, egyetlen törvény. S ha ettől elszakad az ember, akkor elvéti az ösvényt s eltéved a világban"... "Ha az én szememmel látná a körülöttünk élőket, az ország felett szaporodó bajokat, a fajtám lassú sorvadását, ha mindezt az én szememmel látná, ha igazán társam, igazán asszonyom lenne, akkor segítene tisztogatni, láttatni, akkor velem szárnyalna, mint a szél, amelyik vizeket áraszt, új életeket serkent"... (Részletek a Tavaszi szélből)Wass Albert családja és rokonsága sokat tett Erdély és Kolozsvár magyar színházi életéért. Az író maga is több drámai művet írt, s ezek közül a legkülönbet - amely az erdélyi nemzetrész trianoni fájdalmait s a politikai változások haláltáncát dolgozza fel - éppen 1944 karácsonyán készült műsorára tűzni a budapesti Nemzeti Színház. A nagyszerű posztumusz-mű végre a kezünkben van, s előadóira vár.

Wass Albert - Az ​Antikrisztus és a pásztorok
"Nem ​volt puszta véletlen, ami azzal a bányával történt, mivel véletlenül soha nem történik semmi. Viszont, ami az Úristent illeti... hát megmondom azt is, miképpen gondolkozok én erről. Ha az Úristen csudát akarna tenni mivelünk, emberekkel, megtehette volna azt a bánya nélkül is. Már azelőtt, mikor az első katonák megérkeztek azzal a zsidó fiúval. Elpusztíthatta volna őket abban a pillanatban, amikor fölértek volt oda a hágóra, és sok emberélet megkímélődött volna, sok nyomorúságtól megmentődhetett volna ez a falu..." - Wass Albert egyetlen falu orosz katonai megszállásának történetébe sűrítette az erdélyi nép találkozását a bolseviki diktatúrával.

Wass Albert - A funtineli boszorkány II.
Helyére tudta tenni tudatában a megélt szépet, és a megtapasztalt rontást is, csak azzal a furcsa ténnyel nem tudott mit kezdeni, hogy ott van a homlokán a jel, tenyerében az írás: boszorkánynak született, megérzi a szemek mögött a gondolatot, meghallja a szavakat, amiket mások nem mondanak el, de aki vele alszik, a halállal alszik, aki megkívánja...

Wass Albert - A funtineli boszorkány 2
Helyére tudta tenni tudatában a megélt szépet, és a megtapasztalt rontást is, csak azzal a furcsa ténnyel nem tudott mit kezdeni, hogy ott van a homlokán a jel, tenyerében az írás: boszorkánynak született, megérzi a szemek mögött a gondolatot, meghallja a szavakat, amiket mások nem mondanak el, de aki vele alszik, a halállal alszik, aki megkívánja...

Wass Albert - Magyar szemmel II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Wass Albert - Válogatott magyar mondák és népmesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Wass Albert - Válogatott ​magyar mondák
Egy ​mindmáig ismeretlen ritkaságot vehet most kezébe az Olvasó: Wass Albert mondafeldolgozásait, melyek idehaza még nem jelentek meg. A kötet mondái két csoportra oszlanak: történelmi mondákra és olyan regékre, melyek egy-egy természeti vagy földrajzi jelenség eredetét mesélik el. A történetek nagy része ismerős, mégis különbözik az ismert feldolgozásoktól. Az egyik különbség a stílus erejében, az olvasmányosságban rejlik. A másik az író szemléletében: Wass Albert ugyanis a mondák erdélyi, pontosabban székely változatait közli.

Wass Albert - Erdők ​könyve
"A ​tizenkét kis tarka mesét az erdő tündéreiről, manókról, állatokról, virágokról, a "rontó" és a "gyűjtő" emberek gonoszsága elől a természetbe menekülő költő álmodta, s a gyermekei lelkét féltő apa meséli el, hogy ők is a szépre fogékony "látó" emberek legyenek, fű, fa, szirom, selymes harmat, édes madárszó és patakcsörgés barátaivá. Mert a gyűlölködés, az irigység és önzés lakatjaival lezárt szívek csak akkor nyílnak meg jóság, szeretet és békesség számára, ha előbb a világ szépségén való boldog ámulástól lehullanak róluk az ősi, rozsdás lakatok..." (Várady Imre)

Wass Albert - A ​szikla alatti férfi
Az ​angol illetve német nyelven, az emigrációban írt rövid prózai írások gyűjteménye, amelyeket angolból Gálfalvi Ágnes, németből Horváth Ádám ültetett át magyarra. A hagyatékban maradt, eddig kiadatlan írásokat tematikájuk szerint sorolta a szerkesztő két ciklusba. Az elsőben, amelynek címe Farkasok a hóban, többnyire az óhazával kapcsolatos, soha ki nem meríthető emlékek mentén megfogalmazott gondolatok kaptak helyet, a másodikban, Valahol Floridában cím alatt az új hazához kapcsolódó élményeket megörökítő, illetve feldolgozó írások kerültek be. Ezek között van fontos, történelmi jellegű visszaemlékezés - Emberek szörnyek ellen, a szerző természetimádatát példázó írás - Dürgés a Kelemen-havasokban, de elsősorban igazi embersorsokat bemutató nagyszerű elbeszélések - A vörös szivárvány, A szikla alatti férfi a jelentősek, amelyek külön-külön is a műfaj kis remekei, s amelyek mindenekfölött Wass Albert kifogyhatatlan fantáziájáról és írásművészetéről tesznek tanúbizonyságot.

Wass Albert - Tavaszébresztő ​cinege
„– ​Hát ide figyelj, kis cinege – szólt az angyal elkomolyodva –, nagy szeretet s nagy hűség lakozik benned, bármilyen apró is vagy. Jutalmat érdemelsz. Tudod-e, mivel jutalmazlak meg? Rád bízom a tavaszt!” Példázatos állattörténet, mely a klasszikus fabula keretein túlnőve egyszerre teremtéstörténet és az emberi küldetéstudat mesei állomásai. A mesét nagy gyermeki átérző képességgel Gábor Emese illusztrálta.

Wass Albert - Örökösök
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Wass Albert - Mese ​a kék hegyekről
A ​távolságot ha eléred, akkor a hátrahagyott világ válik titokzatossá számodra, az elérhetetlen hegyekben véljük a boldogságot, de odaérve szétfoszlik a titokzatosság, s a farkasok ott is lesik az őzgidák könnyed nyomait… A titok magunkban él, bármerre is vet bennünket az élet, ettől vagyunk gazdagabbak. A képeskönyvet Csilléry Orsolya illusztrációi teszik rendkívül vonzóvá.

Wass Albert - Karácsonyi ​üzenetek / A Temető megindul
Az ​életműsorozat új kötete tartalmazza az ifjú költő 1933-ban, A Temető megindul címmel írott és Marosvásárhelyen előadott vers-oratóriumát, amely emlék és tiltakozás a XX. század háborús szörnyűségei ellen, és szegénnyé nyomorított népei mellett. Ugyanakkor ajándék is olvasóinknak Wass Albert karácsonyi írásainak gyűjteménye, közöttük a szintén először újrapublikált Ötven erdélyi gyermek levele a Jézuskához összeállítás megrázó üzeneteivel.

Wass Albert - Magyar ​Mondák 2.
Leírás: ​Eljött az ideje, hogy visszaszerezzük örökségünket, Atilla földjét. Úgy kívánja a törvény, hogy közös vezért válasszon magának a nemzet, aki úgy háborúban, mint békében összetartja a törzseket. Mert nem lesz könnyű ám visszafoglalni őseink földjét, és még nehezebb lesz megtartani azt! A törzseknek nemzetté kell kovácsolódniuk megint, egy vezér és egy akarat alatt, mint ahogy Atilla idejében volt.

Wass Albert - Egyedül ​a világ ellen / Magukra hagyatottak
A ​híres főnemesi család képviselője, 1945-ben, Romániából való kimenekülése után Amerikában, emigrációban teljesítette ki írói pályáját. Mindegyik regénye az erdélyi magyarság sorsával foglalkozik - közvetlenül vagy áttételesen.

Wass Albert - Magyar ​számadás
Kényszerű ​emigrációjának éveiben Wass Albert figyelmét elsősorban a nemzet sorsát érintő kérdések kötötték le, soha meg nem feledkezve szülőföldjéről, Erdélyről, a gondokról, amellyel lakói szembesültek. E kérdésekről, gondokról írt cikkeiben, jegyzeteiben nem csak magyarul, de angolul is. A kötet a magyarság sorsáról szóló írásokat tartalmazza, amelyek kötetben eddig nem jelentek meg. Az angol szövegeket Gálfalvi Ágnes fordította.

Wass Albert - Gyepesedő ​utak
A ​kötet azokat az eddig könyvben kiadatlan prózai műveket ­ - egy regénytorzó, novellák, karcolatok, tárcák - ­ tartalmazza, amelyek a hagyaték átolvasásakor kerültek elő, illetve az 1920-30-as években jelentek meg különböző erdélyi és magyarországi kiadványokban.

Wass Albert - Ötlet ​és bátorság I-II.
A ​szerző Nyugati levelek (Letter from west) címmel az ötvenes években a Szabad Európa Rádiónak írt, többségükben ott el is hangzott novella értékű rádiójegyzetei.

Wass Albert - Zsoltár ​és trombitaszó / Örökösök
A ​szelíd végtelenség emberfeletti erejével álltunk a helyünkön, míg az idegen trombitaszó jött, belerikoltott zsoltárainkba és aztán elvonult megint. Mi pedig álltunk a zsoltár árnyéka alatt… és magyarok maradtunk.” (Részlet a Zsoltár és trombitaszó című novellából) „Ti vagytok Európa örökösei! Ti már annyi gyűlöletet tapasztaltatok a saját bőrötökön, ti már láttátok, hogy hova vezet ez az oktalanság, nektek tudnotok kell, hogy ha ez így megy tovább, úgy a végső összeomlás kell, következzék, s az európai kultúra helyén csak romok és temetetlen hullák maradnak! Nektek kellene összefogni, különböző nemzetek fiataljainak, tisztázni végre a kérdéseket, a vitás szavak jelentőségét, eltakarítani az útból a féligazságokat! Össze kellene hozni egy csoportot, mely az ellentétek keresése helyett végre már kihámozza a jelszavak halmaza alól a közös alapokat: a közös kultúrát, a közös érdeket, a közös célokat, az igazi Európa alapjait!” (Részlet az Örökösök című kisregényből)