Ajax-loader

Terézia Mora könyvei a rukkolán


Terézia Mora - Szerelmes ​ufók
Lépten-nyomon ​elveszett, magukra hagyott, zsákutcába jutott figurákkal találkozhatunk Terézia Mora új elbeszéléskötetében. Furcsák, idegenek, mégsem ismeretlenek. Köztünk élnek, főképp bennünk. A mániákus futó, aki a zsebtolvaj nyomába ered, a szenvedélybeteg fiatal pár, akik külön világuk foglyai, a nyugalmazott egyetemi tanár, akinek új életet kell kezdenie, és a többiek: egymástól elszakított rokonok, eltűnt emberek, illegális menekültek - csupa küzdő és kereső hős, akik vívják a maguk harcát a magány, a közöny és a kaotikus világ ellen. Róluk ír, őket szólaltatja meg Terézia Mora. A kortárs német irodalom egyik legfontosabb szerzője a nagysikerű regények után ezúttal fanyar érzékenységgel, ironikus empátiával megírt emberi történetekkel jelentkezik.

Terézia Mora - A ​szörnyeteg
A ​Darius Kopp-trilógia második kötetében Darius a munkája után a feleségét is elveszíti: az asszony öngyilkos lesz. A férfi Flora laptopjával és a hamvait tartalmazó urnával a kocsijában nekivág Kelet-Európának. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy valójában saját fájdalma elől menekül. Felkeresi felesége magyarországi szülővárosát, de továbbűzi a nyugtalanság: városról városra, országról országra, egészen a földrész keleti pereméig, ahol korábbi titokzatos örmény üzletfeleire is rábukkan. Mindeközben a laptopon Flora naplóbejegyzéseit olvassa, de egy szinte ismeretlen nő arcképe bontakozik ki előtte. Flora szövege és Darius bolyongásának krónikája meg-megszakadó, olykor szürreális dialógust alkot: túlvilági párbeszédet, Orpheusz és Eurüdiké modern történetét. "De jobb lett volna a testet eltemetni. Fekete föld, barna föld, vörös föld, fehér föld. Homok, üledék, agyag, sár. Flóra és fauna. Ezt kellett volna tennem. De figyelmetlen voltam. És most itt van nekem ez a maréknyi hamu. Csináltasson belőle gyémántot! Ültettesse be a metszőfogába. A nyelvbe, piercingként. Mintha nem rágódnánk mindannyian, egész életünkben valami totális őrületen. Ne haragudj. A mellette levő ülésre pillantott. Flora kinézett az ablakon, az alkonyati derengésben Kopp csak a sötét haját látta."

Terézia Mora - Az ​egyetlen ember a kontinensen
Terézia ​Mora neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, hiszen a Németországban élő írónak több könyve jelent már meg magyarul, és neki köszönhetjük fordítóként többek közt Esterházy Péter Harmonia cælestis című művének német nyelvre való átültetését. Terézia Mora regénye, Az egyetlen ember a kontinensen a kortárs Berlinben játszódó szerelmi történet, egy szerelem férj és feleség közt… A könyv két olyan ember kapcsolatának szépségét és bonyodalmait meséli el, akik semmi másban nem hasonlítanak, minthogy szeretik egymást. Flora és férje, Darius Kopp néhány hétköznapjának humoros és színes története arról mesél, hogy életünk minden napja egy regény, ha odafigyelünk, mi is történik velünk és szeretteinkkel.

Terézia Mora - Nap ​mint nap
Abel ​Nema egy kelet-európai országban dúló háború elől egy német nagyvárosba menekül, ahol illegális bevándorlóként az alvilágban bolyongva kénytelen boldogulni. Kétes egzisztenciák veszik körül: parkban tanyázó hajléktalanok, melegek látogatta félvilági mulatóhely törzsközönsége, szintén keletről bevándorolt, bandázó cigánygyerekek és vándorzenészek, akik egy időre megosztják Abellal kaotikus lakóhelyüket és életmódjukat. A férfi élete lassan mégis egyenesbe kerül, amikor megismerkedik Mercedessel, akinek élettársa ösztöndíjat szerez számára. Kiderül, hogy Abelnek zseniális nyelvérzéke van. Már a tizedik nyelvet beszéli hibátlanul, amikor az időközben megözvegyült Mercedessel látszatházasságot köt, hogy állampolgárságot szerezzen, és felrémlik egy egyetemi karrier lehetősége is. Ám a végzet mást tartogat számára - az alvilág Abel után nyúl.Terézia Mora első regénye a nyüzsgő, modern nagyváros pikareszk tablója, melyben a kétnyelvű szerző a beszéd és a hallgatás, az elbeszélhetőség és az elhallgathatóság kérdéseit is izgalmas, újszerű módon helyezi középpontba. "Állítólag a férfi is valahogy úgy nézett ki, mint egy madár, vagy mint egy denevér, de valami óriási, ahogy ott lógott, fekete kabátszárnyai meg-megrándultak a szélben. Először azt hitték, vallották később a nők, hogy valaki csak ottfelejtette a kabátját azon a szőnyegporolón, vagy min, mászókán. De aztán látták, hogy alul kéz lóg ki belőle, két fehér kéz, a begörbült ujjak hegye szinte a földet érintette. Egy kora őszi szombat reggelen a pályaudvari negyed elhanyagolt játszóterén három munkásnő egy mászókán fejjel lefelé himbálózva találta Abel Nema fordítót és tolmácsot. Ezüst színű ragasztószalaggal volt összekötve a lába, hosszú fekete ballonkabátja rálógott a fejére. Enyhén himbálózott a reggeli szélben."

Terézia Mora - Der ​einzige Mann auf dem Kontinent
Er ​ist Anfang 40, verheiratet und einziger Vertreter einer US-amerikanischen Firma für drahtlose Netzwerke in den Ländern Mittel- und Osteuropas: In einer Zeit globaler Wirtschaftskatastrophen macht sich Darius Kopp daran, sein Lebensidyll zu verteidigen. Seine Firma hat sich zwar in ein Phantom verwandelt (seine Chefs sitzen ohnehin in London und in Kalifornien), und auch seine Ehe mit seiner großen Liebe steht vor dem Aus. Dennoch möchte er lange daran glauben, dass alles gut gehen wird und er in der besten aller möglichen Welten lebt. Vor allem aber, dass es ihm geglückt ist, sich vom schönen Leben ein großes Stück zu sichern …

Terézia Mora - Különös ​anyag
A ​könyv történetei anélkül, hogy a szerző pontosan megnevezné a helyszínt minden kétséget kizáróan az Ausztriával szomszédos magyar határvidéken, a Fertő-tó környékén játszódnak. A címben szereplő különös anyag maga a szülőföld, egy lepusztult tájék földje. Terézia Mora elbeszéléseiben szigorú, rideg tájék ez, lakói között sok az elesett, kiszolgáltatott ember, akik tehetetlenségükben egy-mást pusztítják el. A szerzőről: 1999 őszén robbant be a német irodalmi köztudatba Terézia Mora. A magyar származású írónő első kötete, a Különös anyag rangos irodalmi díjat kapott, és néhány hét alatt sikerkönyv lett belőle.

Kollekciók