Ajax-loader

Bárdosi Vilmos könyvei a rukkolán


Bárdosi Vilmos - Francia ​kiejtésiskola
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárdosi Vilmos - Chmelik Erzsébet - TOP ​2500 francia–magyar szótár
A ​TOP 2500 francia–magyar szótár egyesíti a szótárak és a társalgási könyvek nyújtotta előnyöket. A francia nyelv 2500 olyan alapvető szavát tartalmazza, amelyek segítségével a nyelvhasználó könnyen elboldogulhat a mindennapi életben. A szótárban az alapszókincs szavai, fordulatai mellett helyet kaptak – többnyire a hétköznapok jellegzetes beszédszituációit tükröző példamondatokban – a francia kultúrát, életmódot felidéző ikonikus szavak (pl. carte bleue ’bankkártya, hitelkártya’, réveillon ’karácsonyeste, karácsonyesti vacsora’), valamint a mindennapi életünket meghatározó újabb keletkezésű vagy divatos elemek is (pl. coronavirus ’koronavírus’, antivax ’oltásellenes’, site internet ’internetes honlap’, réseau ’hálózat’, ’térerő’ (mobiltelefon-hálózatban), infox ’álhír, fake news’, ringard ’divatjamúlt, silány, béna’). A TOP 2500 francia–magyar szótár minden egyes francia címszónak megadja a helyes kiejtését, főnevek esetében azok nemét, rendhagyó többes számát, továbbá magyar megfelelőjét. A kiadvány a francia címszavak jelentését egy-egy találó francia példamondattal, tipikus helyzetmondattal és azok hű magyar fordításával világítja meg, továbbá – igazi újdonságként – esetenként szócikközi információs ablak keretében kiegészítő nyelvtani, lexikai és nyelvhasználati érdekességekkel is szolgál. A szótár végén található függelék a magyar anyanyelvűek számára további információkat tartalmaz a gyakori magyar–francia lexikai hamis barátokról, a francia igékről, azok ragozási módjairól néhány gyakori rendhagyó francia ige ragozási mintájának bemutatásával. A TOP 2500 francia–magyar szótár ezáltal a legfontosabb francia szavak és jelentéseik elsajátításának, valamint helyes használatának hatékony és nélkülözhetetlen segédeszköze. Hasznos lehet mindazoknak, akik most kezdenek ismerkedni a francia nyelvvel, de azoknak is, akik korábbi franciatudásukat kívánják fölfrissíteni, továbbfejleszteni, sőt még a magyar nyelv iránt érdeklődő francia anyanyelvűeknek is. A kötet szerzői Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Francia Tanszékének egyetemi tanára, lexikográfus, illetve Chmelik Erzsébet, évtizedek óta Franciaországban élő nyelvész.

Bárdosi Vilmos - Mi ​a szösz?
Amikor ​olyan mondatértékű fordulatokat hallunk, olvasunk, hogy Egyszer volt Budán kutyavásár, Nem hajt a tatár, Hiba van a kréta körül, Sok az eszkimó, kevés a fóka vagy Nyelvében él a nemzet, azok jelentését többnyire értjük. Azt azonban már kevésbé tudjuk, hogyan kapták átvitt értelmüket, milyen szemléleti, nyelvi, művelődéstörténeti, történelmi, irodalmi, néprajzi, szokástörténeti háttér alapján alakultak ki bennük a mára már gyakran elhomályosult képek. A kötet 300 ilyen jellemzően magyar, közkeletű, népies, bizalmas vagy éppen a mai nyelvhasználatra jellemző szlenges helyzetmondat, konvencionális szójárás, szállóige, közmondás – összefoglaló szóval szólásmondás – jelentését, eredetmagyarázatát, kultúrtörténeti hátterét tartalmazza. A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja. Több francia nyelvészeti szakkönyv, egyetemi tankönyv szerzője, a magyar és a francia szólások elismert kutatója, a Francia–magyar szólásszótár, a Francia–magyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval, a Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár szerzője, a Magyar–francia–magyar jogi szótár és a Francia–magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a Tinta Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat társszerkesztője.

Bárdosi Vilmos - Csobothné Hegedűs Mária - Szólások ​és közmondások
A ​munkafüzet Bárdosi Vilmos Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri szómutatóval című, a Tinta Könyvkiadó által 2012-ben megjelentetett szótárának anyagára épül. E kézikönyv évtizedes gyűjtőmunka eredményeképpen 14 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe.), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel.) tartalmaz, és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számban természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne. A szótár a szólások, helyzetmondatok és közmondások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, népies, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is. Mindezen tulajdonságai által a szótár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban. A munkafüzet e roppant gazdag, nyelvünk virágainak is nevezett anyag sokoldalú feldolgozásához nyújt segítséget, ötleteket. A diákok dolgozhatnak vele otthon vagy az iskolában, egyéni munkával vagy párban, vagy a manapság divatos csoportmunka keretében is. A fiatalabb korosztály számára a feladatok megfogalmazásán túl a tanár könnyítésként további kiegészítéseket, magyarázatokat adhat. Bárdosi Vilmos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Francia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munka­bizottságának tagja. Több nyelvészeti szakkönyv, egyetemi tankönyv szerzője, a magyar és a francia szólások, közmondások kutatója. Csobothné Hegedűs Mária több évtizedes tapasztalattal rendelkező gyakorló pedagógus, magyar–német–orosz szakos szakvizsgázott tanár, fejlesztőpeda­gógus. Elkötelezett híve az anyanyelvi nevelésben a szólások és közmondások változatosan történő felhasználásának.

Bárdosi Vilmos - Lassan ​a testtel!
Minden ​nyelv sava-borsát a szólások (vkinek vmihez nem fűlik a foga), szóláshasonlatok (vkinek úgy jár a keze, mint a motolla), szójárások (A nyakamat teszem rá!), közmondások (Szemet szemért, fogat fogért.) alkotják. Ezek építőelemei, szavai többnyire az embert körülvevő világhoz, az emberhez, különösen pedig az emberi testrészekhez kapcsolódnak. A most közreadott gyűjtemény 4582 olyan magyar állandósult szókapcsolatot tartalmaz, amelyben valamilyen emberi testrész vagy szerv található. A kötetben a magyar nyelv ősi, évszázadok óta a mai napig használatos szokásmondásai mellett hagyományőrző és népszerűsítő szándékkal szép számmal szerepel régebbi gyűjtésekből származó népies, nyelvjárási kifejezés is. Pl. Fejéről nyáron se megy el a hó ’megőszült’; Nagy ördög jár a lábán ’rossz ember’. A szótár a kifejezésekben található régies és tájnyelvi szavak jelentését is megadja. A testrészek egyszavas, átvitt jelentésű használatára is hoz példákat a könyv: keményfejű, nyakas, szőrösszívű. Érdekességként megemlíthető, hogy a legtöbb állandósult szókapcsolat a következő öt testrészhez tartozik: fej 433; szem 400; kéz 367; száj 324; láb 268. A szerző Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK egyetemi tanára, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja, a szólások, közmondások neves kutatója. Több szótára jelent meg a témában a TINTA Könyvkiadónál, összefoglaló munkája a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri szómutatóval címet viseli.

Bárdosi Vilmos - Kiss Gábor - Szólások
Ki ​ne ismerné a szegény, mint a templom egere vagy a bedobja a törülközőt, illetve a köti az ebet a karóhoz és az ezekhez hasonló, több elemből álló szólásokat. Ezek egyik jellemzője, hogy a jelentésüket nem szó szerint kell értenünk. Másik érdekességük, hogy gyakran olyan szavak is találhatók bennük, amelyeket ma már nem használunk: fabatkát sem ér, dugába dől, eben gubát cserél. Ezért sok esetben még a magyar anyanyelvűek számára is gondot okoz egy-egy szólás megértése és helyes használata. Szótárunk 5000 ilyen és ehhez hasonló magyar állandósult szókapcsolat jelentését adja meg, és segítséget nyújt ahhoz, hogy mindig a megfelelővel színesítsük beszédünket, írásunkat.

Bárdosi Vilmos - Szabó Dávid - Francia-magyar ​kéziszótár / Dictionnaire français hongrois
A ​több mint 50 000 címszót tartalmazó új Francia-magyar kéziszótár szerkesztése folyamán alapvetően az élő francia nyelv, a mindennapok során használt köznyelv bemutatása és illusztrálása volt a szerkesztők célja, ugyanakkor törekedtek arra, hogy fontosságának megfelelően teret kapjon olyan fontos szaknyelvek szókincse is, mint pl. az informatika, a jog, a sport, az orvostudomány vagy - francia szótárról lévén szó - a gasztronómia nyelve. A szótár fontos újítása, hogy a franciaországi regionális köznyelvi és nyelvjárási alakok mellett igyekeztek a belgiumi, svájci és kanadai francia nyelv jellemző szavaiból és kifejezéseiből is minél többet bemutatni. A szótár használatát egyszerűsíti, hogy a gyakoribb rövidítések, mozaikszók, csakúgy mint a földrajzi és egyéb tulajdonnevek is címszóállományban kaptak helyet. A szerkesztők egyik legfőbb törekvése volt, hogy a gyorsan változó világunkban tömegesen felbukkanó új szavak minél nagyobb számban jelenjenek meg a szótárban, míg a jellemző szóhasználat bemutatását szolgálja a gazdag példaanyag, amelyhez bőven merítettek a világháló adta lehetőségekből. A használati minősítések szisztematikus megadása a sok esetben szükséges szemantikai pontosításon túl a CD-ROM formájában megjelentetett változat használhatóságát hívatott növelni. A szavak kifejezésekbe, mondatokba fűzését segítő bő példaanyaggal az is céljuk volt, hogy segítsék a nyelvtanulókat a francia nyelvben való elmélyülésben, a franciául már jól tudókat pedig a nyelv aktív használatában. A jobb áttekinthetőség végett a szólásokat és közmondásokat egy csokorba gyűjtve a szócikkek végén adták közre.

Bárdosi Vilmos - Itt ​van a kutya elásva!
A ​kötet 550 olyan magyar szólást és közmondást magyaráz, melyekben valamilyen állat neve szerepel. Pl. itatja az egereket; A kutya ugat, a karaván halad; kiugrasztja a nyulat a bokorból; Nehogy már a nyúl vigye a puskát!; egérutat nyer; Egyszer volt Budán kutyavásár; felhúzza a nyúlcipőt; sárkánytejet szopott. Ezekben legtöbbször valós (egér, kutya, nyúl stb.), ritkábban képzeletbeli állatnév (pl. sárkány) vagy állatnévből képzett szó (pl. egérút, kutyavásár, nyúlcipő, sárkánytej) található. A szótár 235 esetben a kifejezésnek a művelődéstörténeti előzményét és eredetmagyarázatát is közli. Megtudhatjuk például, hogy a farkasszemet néz szólás azon a megfigyelésen alapszik, hogy egyes állatok - főként a farkas és néhány kutyaféle -, mielőtt egymásnak ugranának, mereven szembenézve kerülgetik egymást, mintha ki akarnák olvasni ellenfelük szeméből annak szándékát. Az Itt van a kutya elásva szólásmondásunk pedig babonás hiedelmet őriz: ha valaki megbotlik, az annak jele, hogy ott ördögtől elvarázsolt kutya van elásva, és alatta kincsek rejlenek. A kötet szerzője BÁRDOSI VILMOS, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja, a magyar és a francia szólások elismert kutatója. A TINTA Könyvkiadónál jelentek meg korábban a következő népszerű munkái: Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval; Szólások, közmondások eredete - Frazeológiai etimológiai szótár. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 56. tagja.

Bárdosi Vilmos - Karakai Imre - A ​francia nyelv lexikona
A ​francia nyelv lexikona közérthetően, bőséges példaanyaggal illusztrálva, újszerű módon, egymást betűrendben követő közel 900 szócikkben tartalmazza mindazokat a hasznos és érdekes információkat, amelyeket a francia nyelvről, használatának szabályairól és szabálytalanságairól tudni kell. A nyelvtani jelenségek teljes körű, kontrasztív módszerű tárgyalásán túl számtalan érdekes, izgalmas adalékkal is szolgál. A kötet szerzői Bárdosi Vilmos, az ELTE Francia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Karakai Imre, franciatanár, fordító, mindketten több sikeres nyelvkönyv, nyelvtan és szótár írói. E művüket középiskolásoknak és egyetemistáknak, magántanulóknak és tanfolyami hallgatóknak, franciatanároknak, továbbá mindazoknak ajánlják, akiket érdekel a francia nyelv

Kiss Gábor - Bárdosi Vilmos - Szinonimák
Gyakran ​változatosságra törekedve igyekszünk elkerülni egy-egy szó unalmas ismétlődését. Máskor valamely szó helyett pontosabb, találóbb kifejezést keresünk. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Szinonimák című dióhéjszótár, amely rokon értelmű szavakat kínál fel az olvasónak gyakorlatias elrendezésben. Hatékonyan segíti az anyanyelvének tudatos és igényes használatára törekvő olvasót, hasznos segédeszköz a gondos, pontos magyar nyelvű szövegek fogalmazásához. A szótár elsősorban a tanulóifjúság számára készült. A magyar nyelv oktatásának és az egyéni szókincs gazdagításának is jól hasznosítható segédeszköze. A 4000 címszóhoz felsorakoztatott 20 000 rokon értelmű szó jelentős részét a mai köznyelv szavai alkotják, de a jól ismert szavakon kívül előfordulnak régi, régies, nyelvjárási, népi és idegen hangzású alakok is. Nem maradtak ki a diáknyelv és a szleng lexikai elemei sem. A szerzők a magyar szótárírás szakemberei, az MTA Szótári Munkabizottságának tagjai. Bárdosi Vilmos az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára, Kiss Gábor pedig a TINTA Könyvkiadó főszerkesztője.

Bárdosi Vilmos - Nincsen ​rózsa tövis nélkül
A ​kötet 280 olyan magyar szólást és közmondást magyaráz, amelyekben valamilyen növény, virág vagy gyümölcs neve (pl. babér, banán, gyökér, káposzta, retek), illetve ezekkel kapcsolatos, ezekből képzett szó (pl. babérkoszorú, banánhéj, gyökerezik, káposztalé, retkes) található. A szótár 107 esetben a kifejezés eredetmagyarázatát is közli. Megtudhatjuk például, hogy az unja a banánt kifejezés Zerkovitz Bélának az 1920-as években komponált, Jaj de unom a banánt! című slágeréből maradt fenn, és az első tengerentúli banánszállítmányok megérkezése után Magyarországon kitört divathóbortra utal. A Nem minden/mindig papsajt mondásban pedig a papsajt a papsajtmályva növényre utal, amelyet régen falun gyógynövényként (gyomorfekély ellen) és főleg ínséges időkben ízletes zöldségként, salátaként is használtak. A kötet szerzője BÁRDOSI VILMOS, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja, a magyar és a francia szólások elismert kutatója. A TINTA Könyvkiadónál jelentek meg korábban a következő népszerű munkái: Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval; Szólások, közmondások eredete – Frazeológiai etimológiai szótár.

Bárdosi Vilmos - Szólások, ​közmondások eredete
Tudjuk-e, ​hogy a _Kolumbusz tojása_ szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a _kígyót-békát kiált valakire_ kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a _kosarat ad/kap_ szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: _Canossát jár_? Kire mondták először: _félelem és gáncs nélküli lovag_? Milyen babonás hit húzódik meg a _tűvé tesz valamit_ kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik – a Bibliából _(egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.)_, – a görög–római mitológiából _(Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját)_, – a magyar és a világirodalomból _(leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat)_, – a magyar és a világtörténelemből _(nem enged a negyvennyolcból, Utánam az özönvíz!​)_​? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás _(kivágja a rezet)_, szóláshasonlat _(szegény, mint a templom egere)_, helyzetmondat _(Hátrább az agarakkal!)_, közmondás _(A kutya ugat, a karaván halad.)_, szállóige _(A stílus maga az ember.)_ pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.

Bárdosi Vilmos - Kiss Gábor - Közmondások
Mindenki ​ismeri az Aki másnak vermet ás, maga esik bele vagy az Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér szemléletes közmondásokat. Ugyanígy senki előtt nem ismeretlenek a következő szójárások sem: Egyik kutya, másik eb vagy Több is veszett Mohácsnál. A legismertebb 100-150 közmondást sokan használják is beszédjük színesítésére. Azonban a leggyakoribbak mellett számos olyan közmondás is van a magyar nyelvben, amelyeknek jelentése nem mindenki számára világos. Kötetünk 3000 közmondás és szójárás pontos jelentését adja meg.

Bárdosi Vilmos - Francia-magyar ​szólásszótár
A ​könyv a mai francia nyelv mintegy 1000 igen gyakori állandósult kifejezését, ún. gallicizmusát és ezek magyar megfelelőjét dolgozza fel újszerű, tematikus elrendezésű szótár formájában. Azoknak nyújt segítséget, akik már túljutottak a francia nyelv alapjainak elsajátításán, s szeretnének mihamarabb zöld ágra vergődni a minden nyelv sava-borsát adó, közkeletű szólásokkal is, vagyis szeretnék azokat pontosan értelmezni és helyesen alkalmazni. Az első rész tematikus francia-magyar szólásszótárához kapcsolódó változatos gyakorlatok, a rajzos szólásrejtvények mind képszerű kifejezésmódra, a francia szólások beszédben való felismerésére és alkalmazására serkentik a könyvből tanulót, legyen az diák vagy felnőtt. Az egyéni vagy csoportos tanulást a gyakorlatokhoz tartozó megoldási kulcsok, továbbá a témakörök, a francia szólások, valamint magyar megfelelőik betűrendes mutatói segítik. A frazeológia, valamint a francia nyelv szólásainak általános jellemzői és osztályozási lehetőségei iránt is érdeklődő olvasó pedig az előszóban talál ezekről a kérdésekről útmutatót. A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem Francia Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője, a francia frazeológia elismert szakértője, A francia nyelv lexikona (Corvina, 1996) című könyv társszerzője.

Bárdosi Vilmos - Au ​son des sons
Az ​Au son des sons hiánypótló mű. Francia olvasási, megértési, kiejtési és helyesírási gyakorlókönyv, amely elsősorban azoknak az egyetemi és tanfolyami hallgatóknak nyújt nélkülözhetetlen segítséget, akik már előrehaladott ismeretekkel rendelkeznek a mai francia nyelvről, és akik azokat – változatos gyakorlatsorok által – az alábbi területeken és módszerekkel szeretnék tovább mélyíteni: • fonetikai alapismeretek, összefoglaló táblázatok, • francia-magyar fonetikai alapterminológia, • fonetikus átírás, • francia kiejtésszótárak, • beszédértés, hallásfejlesztés, • tudatos és helyes hangképzés, • az artikulációs bázis tréningje, nyelvtörők, • normatív kiejtés, • hangsúly, hanglejtés, • a beszéd és az írás közötti eltérések tudatosítása, • tollbamondás, helyesírás, központozás. A kötet szerzője az ELTE Francia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, többek között a Francia-magyar szólásszótár. Tematikus gyűjtemény és gyakorlókönyv szerzője, A francia nyelv lexikona társszerzője, valamint a Magyar-francia / Francia-magyar jogi szótár és a Magyar szólástár. Szólások, helyzetmondatok, közmondások értelmező és fogalomköri szótára főszerkesztője.

Bárdosi Vilmos - Francia-magyar ​tematikus szólásszótár
A ​könyv a mai francia nyelv 1000 gyakori állandósult kifejezését, ún. gallicizmusát és ezek magyar megfelelőjét dolgozza fel újszerű, tematikus elrendezésű szótár formájában. Azoknak nyújt segítséget, akik már túljutottak a francia nyelv alapjainak elsajátításán, s szeretnének mihamarabb zöld ágra vergődni a minden nyelv sava-borsát adó, közkeletű szólásokkal is, vagyis szeretnék azokat pontosan értelmezni és helyesen alkalmazni. Az első rész tematikus francia-magyar szólásszótárához kapcsolódó változatos gyakorlatok, a rajzos szólásrejtvények a képszerű kifejezésmódra, a francia szólások beszédben való felismerésére és alkalmazására serkentik a könyvből tanulót, legyen az diák vagy felnőtt. Az egyéni vagy csoportos tanulást a gyakorlatokhoz tartozó megoldási kulcsok, a szólások önálló feldolgozásához adott ötletek, továbbá a témakörök, a francia szólások, valamint magyar megfelelőik betűrendes mutatói segítik. A frazeológia, valamint a francia nyelv szólásainak általános jellemzői és osztályozási lehetőségei iránt is érdeklődő olvasó pedig az előszóban talál e kérdésekről útmutatót. A szerző az ELTE Francia Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a francia frazeológia nemzetközileg is elismert szakértője, többek között a Magyar szólástár főszerkesztője, valamint A francia nyelv lexikona, a Francia-magyar/Magyar-francia jogi szótár és a Francia-magyar kéziszótár társszerzője.

Bárdosi Vilmos - Magyar ​szólások, közmondások
A ​Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára évtizedes gyűjtőmunka eredményeképpen több mint 14 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe.), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel.) tartalmaz, és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne. E gazdag gyűjteményből nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára az alábbi két részből áll: A betűrendes értelmező szótári rész a szólások, helyzetmondatok és közmondások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, népies, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is. A fogalomköri szótári rész a szólások, helyzetmondatok és közmondások aktív használatát segíti elő azok számára, akik egy-egy fordulatot nem a bennük előforduló egyedi szavak, hanem a sokkal általánosabb fogalomkörök (pl. BUTA, BUTASÁG vagy MUNKA, MUNKAVÉGZÉS) alapján kívánnak megtalálni. A Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban. Haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok, akik beszédjüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni. Mindenkinek segítséget nyújt a gyakran ismeretlen vagy homályos jelentésű szólások, közmondások értelmezéséhez és megmutatja azok pontos használatát. A kötet szerkesztője Bárdosi Vilmos, az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja.

Bárdosi Vilmos - Trócsányi László - Magyar-francia-magyar ​jogi szótár
A ​Magyar-francia-magyar jogi szótár hiánypótló mű. E területen ugyanis az elmúlt 70 évben nem jelent meg Magyarországon szótár. A mintegy 7000 francia és magyar jogi címszót, valamint további több ezer kapcsolódó jogi kifejezést tartalmazó szótár anyagának kiválasztásakor a "jogi szaknyelv" értelmezése elsősorban az alábbi területekre korlátozódott: a jogalkotás intézményei (francia, magyar és EU-intézmények) és folyamata; a joganyag: polgári jog, büntetőjog, családjog, munkajog, gazdasági jog stb.(benne kiemelten az EU-jog); a jogalkalmazás intézményei (hatóságok, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek: magyar és francia bíróságok és az Európai Közösségek Bírósága) és folyamata.

Kollekciók