Ajax-loader

Clara Dubois könyvei a rukkolán


Clara Dubois - Álomkergetők
Michaélle ​elvált asszony, se kutyája, se macskája, se gyereke. Az előbbiek hiánya nem zavarja, és már beletörődött abba is, hogy gyermeke sem lehet. Ám ekkor találkozik Marionnal, aki elhiteti vele, hogy jól szituált családban élő kislány, holott valójában az utcán tengődik, árva, de folyamatosan arról álmodozik, hogy egyszer ő is tartozni fog valakihez. A két lelkileg sérült ember mind közelebb kerül egymáshoz, Marion nagy szabású hadműveletbe kezd, hogy valóra válhasson mindaz, amiről csak képzelgett egész rövid életében. Gyerekes, illúzió táplálta cselszövései azonban komoly kalamajkát okoznak, kis híján felborítják Michaélle és egy férfi kezdődő kapcsolatát és az ő terveit is, ám végül - természetesen - az álmok győzedelmeskednek, elkezdődik három sorsüldözött ember egy másik, egy új élete.

Clara Dubois - Angyalok ​Párizs felett
Szundítani ​egy jót a párizsi park illatos füvén igen kellemes időtöltés, ám előfordulhat, hogy az ébredés után kiábrándító események következnek el. Például körmönfont módon ellopják az ember holmiját, mint az Patrice-szal, a történet főhősével megesett. És még rosszabb a helyzet, ha az illető főhős momentán hajléktalan és munkanélküli, bár amúgy egyetemi diplomával büszkélkedhet. De Patrice-t nem a gólya költötte, hamarosan szert tesz állásra és lakásra is, s mivel fiatal és jóképű, egy csinos asszony is kitünteti a kegyeivel. A fiú nem sejtheti, hogy ez utóbbi tényt később aligha fogja a sikerei között számon tartani, egyelőre élvezi a tüzes testiség adományait, a következmények még a jövő leple mögött rejteznek. A függöny azonban félrelibben, egy gyönyörű fekete lány arca nevet a férfira, egy sötét bőrű szépségé, aki akarva-akaratlan átveszi az irányítást a történetben és lassacskán Patrice szívében is. Sajnálatos módon az élet ritkán respektálja az ifjú szerelmesek vágyait, törvényszerű módon belép az idillbe az irigység, az ármánykodás, majd a gonoszság és a bűn is, a fekete lány eltűnik, Patrice hiába keresi lázasan a forrongó párizsi külvárosok zűrzavarában, már-már kénytelen tudomásul venni, hogy a szerelem, az új élet ígérete csalóka ábránd volt csupán. De a sors képes igazságos is lenni, a szeszélyei, no meg a jóbarátok néha segítenek, és Patrice meglepetéssel konstatálja, hogy Béatrice, a fekete lány ismét testet öltött, ismét fogják egymás kezét, és azt is megtanulja: ha angyalszárnyak suhognak a város fölött, ha a szerencse istenasszonya lépdel mellette, akkor mégsem annyira veszélyes és kellemetlen következményekkel járó dolog elszunnyadni egy párizsi park pázsitján. Mert hiszen ennek az óvatlanságnak köszönhet mindent...

Clara Dubois - A ​fény városa
Szigorúan ​vigyáznak a szülei Lizetának, a tizenhét éves görög lánynak az ártatlanságára, hogy érintetlenül menjen férjhez, s már a jelöltet is kinézték neki a faluból. De egy távolról érkezett krétai fiú szerelme közbe szól.

Clara Dubois - Hullámtörés
Amélie ​Lazaroni csak egy nő a sok közül. Csinos, de nem csillogóan, fiatal is, ha már nem is a legelső ifjúkorát éli. Egy valamiben mégis különbözik a többi meglehetősen csinos és meglehetősen fiatal asszonytól: rettenetes tragédia érte, annak az emlékei béklyózzák meg a mindennapjait. Ám az élet kiköveteli a magáét, létezni kell, tenni valamit, akár azok kedvéért is, akik elmentek tőle egy másik világba. A létezés pedig nem más, mint a cselekvés, a munka: Amélie egy jóindulatú öregasszony segítségével éttermet bérel Monacóban, lassan-lassan sínre kerül az élete, sikerei vannak, már egy férfi is feltűnik a színen, ám, mint a szólás tartja, az istenek mindig azt teszik próbára, akit szeretnek. Összeesküszik ellene a világ, anyáskodó öreg barátnője meggyűlöli, gonosztevőkkel kerül szembe, az irigység és a rosszindulat hegyeket képes megmozgatni. Már-már kihúznak mindent a lába alól, veszni látszik a visszatért élet, csalódva és megkeseredetten ő üldözi el új szerelmét, amikor egy nap a sors megelégeli a próbatételeket: az siet a segítségére, akivel igazságtalan volt. Eric, az elhajított kedves fogja meg ismét a kezét, példát mutatva arra, hogy a világon létezik jóság és önzetlen szeretet is, és bizonyítva: az újrakezdés sokadszorra is lehetséges.

Clara Dubois - Korzika ​napsugara
Nicolas, ​az egykori francia csendőrtiszt nem tudja, hogy a fejével baj van. Méghozzá a szó szoros értelmében: lassan cserbenhagyja a józan ítélőképessége, mind gyakrabban kerül összetűzésbe a feleségével és a környezettel. Márpedig ez a környezet amúgy is ellenséges, hiszen Korzika szigetén nem kedvelik a bevándorlókat, ahol lehet, ártanak nekik, aminek nemcsak Nicolas, de a felesége is megissza a levét. Joelle, az asszony összebarátkozik egy különös személyiségű kislánnyal, majd annak apjával, az Algériából betelepült Farahhal, és amikor Nicolas a botrányai miatt arra kényszerül, hogy elhagyja a szigetet és egy füst alatt a feleségét is, Joelle és a kétszemélyes arab család mind szorosabb kapcsolatba kerül egymással. A helyi közösség nem nézi jó szemmel a barátságukat, sokan áskálódnak ellenük, ám ők a fogukat összeszorítva küzdenek a létért és a befogadtatásért, és közben, észrevétlenül, a férfi és a magányossá vált nő között megjelennek az érzelmek is. Az élet azonban még egyszer próbára teszi őket: Joelle-nek el kell utaznia, Párizsban él egy ideig, ám mindvégig tudja, hogy vissza fog menni Korzikára, ahol a kislány és apja várják őt. Aztán egy szép napon meghozza a döntést, hajóra száll, és hazaérkezve, a kikötőből már egy új család indul el kézen fogva, hogy megkezdjék közös és végre nyugodt életüket

Kollekciók