Ajax-loader

Tóth Eszter Zsófia könyvei a rukkolán


Tóth Eszter Zsófia - Murai András - Szex ​és szocializmus
Délegyházi ​nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.

Tóth Eszter Zsófia - Antall József és az állambiztonság
"E kötet szerves folytatása az Antall József útja a miniszterelnökségig című, a VERITAS Könyvek sorozatában 2015-ben megjelent kiadványnak. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok közül Antall József miniszterelnökre vonatkozó teljes dossziét és válogatott ügynökjelentéseket közlünk bevezető tanulmánnyal. A szövegek olvasása közben bepillantást nyerhetünk az Antall-család mindennapjaiba, politikai nézeteibe az 1960-as években, de fény derül arra is, hogyan működött az állambiztonsági megfigyelés a gyakorlatban: a tartótisztjével akár kéthetente reggel nyolckor találkozó ügynöknek rendszeresen telefonon kellett kapcsolatot tartania a megfigyeltekkel. Előfordult azonban olyan is, hogy az állambiztonság embere nem ismerte fel azt, akit meg kellett figyelnie, és ebből komikus helyzet alakult ki. Figyelmébe ajánljuk e kötetet mindazoknak, akik érdeklődnek közelmúltunk történelmének eddig feltáratlan, rejtett titkai iránt."

Tóth Eszter Zsófia - Antall ​József útja a miniszterelnökségig (1932-1989)
Amikor ​a VERITAS Történetkutató Intézetben megfogalmaztuk a gondolatot, hogy 2015. április 8-ra, Antall József születésének 93. évfordulójára kötettel emlékezünk, úgy gondoltuk, hogy életútja egyes állomásairól - miniszterelnökké választásáig - még eddig kiadatlan dokumentumokat publikálunk. Antall József halála után még 22 évvel is kevéssé ismert, hogy a felső-középosztálybeli értelmiségi családból származó miniszterelnök - édesapja, id. Antall József, a második világháború alatt embermentő, majd újjáépítési miniszter és országgyűlési képviselő szellemi örökségének letéteményese - a diktatórikus környezetben hogyan volt képes élhetővé tenni mindennapjait a középiskolai, majd az egyetemi közegben. Hogyan vett részt az 1956-os forradalomban, és a megtorlás során miképpen hurcolták meg éveken át. Kevéssé közismert, hogy az 1956-os forradalom első évfordulóján, 1957. október 23-án a Toldy Gimnáziumban néma megemlékezést tartott a diákokkal. Többéves szakmai megnyugvást és a kiteljesedést a Semmelweis Orvostörténeti Intézetben és Múzeumban talált a leendő miniszterelnök. Számos hazai és külföldi előadást tartott, orvostörténeti publikációkat írt. Jelen kötet a rendszerváltozás folyamatával zárul le, akkor, amikor a politika porondjára lépett. Kötetünkben válogatást közlünk korabeli, a miniszterelnök személyével kapcsolatos levéltári és állambiztonsági dokumentumokat, levelezéséből, korabeli, eddig még nem publikált fényképeiből. Célunk, hogy nemcsak a szűkebb szakmai közönség is megismerhesse a miniszterelnök pályafutását.

Horváth Sándor - Pethő László - Tóth Eszter Zsófia - Munkástörténet ​- munkásantropológia
Kik ​azok a munkások? Miben különböznek egymástól a különböző történelmi korok munkásai? Hogyan változnak mindennapjaik, életmódjuk, lakóhelyeik vagy az őket is meghatározó társadalmi viszonyaik? Mennyiben azonos a mai munkásság piaci kapitalizmus liberális vagy félig elitista korszakának proletariátusával; beszélhetünk-e egyáltalán folytonosságról e téren? A kötet szerzői - többnyire történészek, antropológusok és szociológusok - kollektív fellépésükkel nyomatékosítják, hogy alig több mint egy évtizeddel a rendszerváltás után a munkásként azonosított társadalmi makrocsoport szocializmusbeli története is helyet kaphat végre a tudományos diskurzusban. A kötet egyúttal beszédesen tanúsíthatja, hogy a múlt elbeszélésének velejárója, hogy a történésznek le kell olykor térnie a fogalomalkotás addig követett útjáról. Az új téma új forrásokat és természetesen a források megszólaltatásának merőben új módját követeli meg, amely így együtt teszi különösen vonzóvá e gyűjteményes munkát.

Tóth Eszter Zsófia - Poós Zoltán - Csemege ​ajándékkosár
„Nem ​megmondtam, bontott csirkét hozzál” – a szocialista időszak emblematikus reklámjából idézünk. E mondatok hívószavak, melynek nyomán beindul az emlékezés a szocialista időszak ma már elsüllyed világára, tárgyaira, meghatározó termékeire, zenéire élményeire. Egy olyan időszak emlékezeti lenyomatai ezek, mikor a háttérben mindig szól a Sokol Rádió és a hétfői adásszünet után a keddi televíziós sorozatokat várták a kedves nézők. E könyv kaleidoszkópszerűen bemutatja, felvillantja mindazt, amely a Kádár-korszak mindennapjait jellemezte, évtizedek szerint rendezve. Ahhoz az évtizedhez soroltuk be a terméket, melyben már kapható volt. Egyúttal különleges vállalkozás is egyben könyvünk, ugyanis egy író és egy történész közös munkájának izgalmas eredménye. Így forrásaink a korabeli sajtó, saját és ismerőseink emlékezete, akiket megkértünk arra, hogy idézzék fel emlékeiket az egyes témákkal kapcsolatban. Olyan témákat választottunk ki, melyeket jellemzőnek tartottunk a szocialista időszak mindennapjaira. Nem egyszerűen fogyasztástörténet vagy zenetörténet, hanem annál több: megéléstörténet is olvasmányos formában. Bárhol felüthető olvasókönyv. A történetekben ott vagyunk mi, szerzők is, ahogyan mi gyermekként, kamaszként éltük át ezt az időszakot. E kötet a generációs emlékezet lenyomata is, de nagy szeretettel ajánljuk azoknak a nemzedékeknek is, akik nem élték át ezt a kort, így számukra egy egzotikus időutazás lehet az olvasás. Mindeközben folyamatosan szól a zene. Kötetünk célja az emlékek előhívása, az olyan jellegzetességek bemutatása, melyek manapság is jelentéssel bírnak, időutazásra invitálnak. Leletmentés egy félig elsüllyedt hétköznapi világból.

Tóth Eszter Zsófia - Ceruzavonások ​Antall József arcéléhez
Célunk, ​hogy nemcsak szakmai, hanem szélesebb körben is megismertessük az első szabadon megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek az életútját. Az e kötetben közölt levelek, dokumentumok és interjúk alapján megrajzolható a pályakezdő bölcsész fiatalember életútjának íve. Rekonstruálható, hogyan fejlődött személyisége, és hogyan lehetett 1990-ben az ország demokratikusan megválasztott miniszterelnöke. Olvasás közben érzékelhetjük a pályakezdés gyötrelmeit, de a választási győzelem euforikus hangulatát is, azt az irgalmatlanul kemény küzdelmet, amely a demokratikus intézményrendszerek kiépítésével járt. A demokratikus államrend megalapozásának központi kérdése a szovjet csapatok kivonása volt Magyarország területéről, amely végül 1991. június 19-én következett be, akkor hagyta el az utolsó szovjet katona hazánk területét. Ezzel kapcsolatban eddig nem publikált dokumentumokat teszünk közzé. A tanári pálya éveiről interjúkat közlünk Antall József egykori diákjaival. Ez a kötet szerves folytatása a VERITAS Történetkutató Intézet könyvsorozatában eddig napvilágot látott, Antall József miniszterelnök életútját, majd kormányának külpolitikáját bemutató munkáinknak.

Tóth Eszter Zsófia - A ​rendszerváltoztatás tükörreflexei
Ebben ​a legújabb, Antall József miniszterelnökkel és korával foglalkozó kötetünkben politikustársak és közéleti szereplők reflexiói találhatók. Az első szabadon választott kormányzat iránt érdeklődők kifejezetten e könyv számára készült interjúkat olvashatnak az Antall kormány minisztereivel. Ezen visszaemlékezésekből eddig ismeretlen, vagy kevéssé ismert részletek ismerhetők meg a rendszerváltozatás folyamataiból, a miniszterek életútjából, a korabeli társadalmat foglalkoztató izgalmas kérdésekről, egyebek mellett a kárpótlási folyamatokról, a privatizációról, a taxisblokádról. Sokszínű kép rajzolódik ki olvasás közben: beleláthatunk az egykori döntési folyamatokba is, megismerkedhetünk egy-egy kérdéskörrel kapcsolatos, árnyalt véleményekkel. A kötet második és harmadik részében Antall Józsefről kortárs visszaemlékezéseket, kevéssé közismert interjúit, televíziós nyilatkozatait tesszük közzé, melyek alapján mind személyisége, mind a korabeli gazdasági, politikai helyzet mélyebben megismerhetőbbé, jobban érthetőbbé válik. E kötet szerves folytatása a VERITAS Történetkutató Intézet Antall Józsefről szóló eddigi köteteinek is.

Tóth Eszter Zsófia - Csömöri ​hősök
"Egy ​nép kiáltott, aztán csend lett" - idézzük gyakran Márai Sándor 1956-os forradalomról szóló sorait. Ahhoz azonban, hogy egy nép kiálthasson, szükség volt a bátrak helytállására már az 1950-es években, a Rákosi-diktatúra idején is, majd a forradalomban. Kötetünk a csömöri hősök helytállásáról emlékezik meg, eddig nem publikált levéltári források, visszaemlékezések és interjúk alapján. Winkler János a NEM ellenállási mozgalom tagja volt, emiatt megjárta az ÁVH poklát, több évet töltött börtönben. Dömötör Zoltán az 1956-os forradalomban egri főiskolásként a fegyveres őrség tagja volt, a rendfenntartásban vett részt, és a megtorlás során szintén több éves börtönbüntetésre ítélték. Hőstörténeteik felelevenítésén túl megemlékezünk a többi csömöri hősről is, akik bátrak voltak szembeszállni a diktatúrával.

Murai András - Tóth Eszter Zsófia - 1968 ​Magyarországon
A ​20. század második felének egyik legtöbbször hivatkozott évszáma: 1968. Tekinthetünk rá úgy, mint határkőre, a második világháború utáni időszak meghatározó esztendejére, amely felforgatta a világot, és fordulópontja lett a nyugati demokráciáknak. De fordulópont lett a keleti blokkban is: ez a prágai tavasz éve, a remény eltiprásáé... 1968 a lázadás és az erőszakhullám esztendeje is, amikor meggyilkolták Martin Luther Kinget és Robert Kennedyt. De ez az az év, amikor Magyarország kicsit fellélegzett, mintha a szabadság szele itt is éreztette volna a hatását: új filmek, új termékek, új gondolatok formálódtak, majd jött a feketeleves: Csehszlovákia lerohanása...

Bakó Boglárka - Tóth Eszter Zsófia - Határtalan ​nők
A ​kötet írásai olyan nőkről vagy női csoportokról szólnak, akik valamilyen szempontból eltérnek közösségük női normáitól, mivel tudatosan, esetleg véletlenül megsértették azokat, eltávolodtak tőlük. Ezek a nők határátlépésükkel új életszemléletet vagy csak a világnak egy sajátos olvasatát hozták létre. Olyan nők, akik valamilyen szempontból mások, mint a körülöttük levő világ. A köréjük fonódó történetek kapcsán a kötet tanulmányai jelenségeket elemeznek, annak a következményeit, hogy a szereplők eltávolodtak a normáktól. Hogyan reagált erre a társadalom, a közösségük, az a csoport, amelyhez tartozónak vélték magukat, vagy éppen a családjuk? A normatörés sokszínű palettáját vonultatja fel a tanulmánykötet. Olvashatnak prostituáltakról, "frivol szüzekről", galerik női tagjairól, hisztériás betegekről, "kenyérkereső" nőkről, "vérvádas" asszonyokról, gyilkos nőkről, "cigánykurvákról", leszbikus és "harcos" nőkről; nőkről a tudomány és a hit világából.

Tóth Eszter Zsófia - "Puszi ​Kádár Jánosnak"
1970. ​április 1-jén a Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás brigádjának tagjai izgatottan várakoztak a Parlamentben, hogy átvegyék az Állami Díjat, amelyet szocialista brigádjuk teljesítményeinek elismeréséül adományozott nekik az állam. Miután a kitüntetést megkapták, hivatalosak voltak az április 4-i parlamenti fogadásra is... Az ünnepségsorozat a Parlamentben nem fejeződött be: a gyári április 4-i ünnepségen az első sorba ültették, és az ünnepi beszédben külön felköszöntötték őket. A kilenc munkásasszony életében talán ez volt az egyetlen pillanat, amikor úgy érezhették: a szocialista államban mindenki egyenlő, mindenki számára azonosak a lehetőségek. Ekkor már évtizedek óta dolgoztak betanított munkásként a Budapesti Harisnyagyár formázóműhelyében... Tóth Eszter Zsófia könyve elsősorban azokon az életútinterjúkon alapul, amelyeket a brigád tagjaival, férjükkel, munkatársaikkal, főnökeikkel készített 1999 és 2004 között. A visszaemlékezők három - húszas, harmincas, negyvenes évekbeli - generációjának életútján keresztül azt vizsgálja, milyen szerepet játszott a brigád életében a kitüntetés, de persze azt is, mi vezetett oda, hogy egyáltalán kitüntetett szocialista brigáddá válhattak. Hogyan éltek és hogyan élték meg - napjainkban pedig, a rendszerváltás gellere után hogyan értelmezik - életüket a többnyire vidékről Budapestre bevándorló lányok és asszonyok, akik számára a harisnyagyári nehéz fizikai munka, a nehezen megszerzett panellakás előrelépést jelentett a cselédeskedéshez, a még nehezebb mezőgazdasági munkához képest? Bár a brigád története a mikrotörténeti megközetítésekre jellemző módon sajátos és egyedi, mégsem pusztán a korszak munkás- és nőtörténetének sajátos metszete. A brigádtagok történetein keresztül érthetőbbé válnak a társadalmi folyamatok, amelyek egy része a politikatörténeti írásokból vagy a makrotársadalmi folyamatokat szem előtt tartó társadalomtörténeti írásokból kevésbé érthető meg.

Bajzáth Sándor - Tóth Eszter Zsófia - Rácz József - Repülök ​a gyógyszerrel
„Ment ​ez a Codeine-korszak. Egyre nehezebb volt, rohadt nehéz volt előbb-utóbb már hozzájutni. Gyógyszertárból ki, gyógyszertárba be, folyamatosan a vergődések. Közben ezeken az útjaimon mindig eszembe jutott Berkesi könyvének a címe, hogy Akik nyáron is fáznak. És amikor elvonásban gyalogoltam végig ott a Dimitrov tér környékén, Kiskörút, Nagykörút, a végén már 50 fokos melegben, és közben, tudod, rázott a hideg, állandóan ez a könyvcím ugrott be. És aztán, igazából, ebből a rabságból akkor a hirtelen kiutat valahogy az jelentette, hogy összefutottam az Abigéllel, és mondtam neki: kurva nehezen megy a váltás, és egyszer így hozzám vágta, hogy »hát baszd meg, miért nem veszel mákot, aztán főzöd ki«.” 2010 nyarán Tóth Eszter Zsófia levéltári munkája során bukkant rá dr. Kisszékelyi Ödön orvos 1974-es levelére, amelyben Aczél György politikus figyelmét hívta fel a fiatalok között terjedő kábítószerezésre, és állami beavatkozást sürgetett ez ellen. A történész a levelet az Archivnet internetes folyóiratban publikálta. Ennek nyomán kereste fel őt Rácz József, a kutatás vezetője, azzal a javaslattal, hogy kutassanak közösen a szocialista időszak kábítószer-fogyasztási szokásairól. Bajzáth Sándor felépülő függő bevonásával közös, izgalmas, intenzív hároméves kutatómunka kezdődött. Nemcsak a levéltárak porában kerestük az egykori szerhasználók nyomait, gyűjtöttünk korabeli rendőrségi jelentéseket, újságcikkeket, hanem számos életút- és témainterjút készítettünk akkori szakértőkkel, szerhasználókkal. Részt vettünk „exnarkósok” rendszeres baráti találkozóján, megtaláltuk a korabeli ifjúságvédelmi rendőröket. 25 év után találkozott újra rendőr és egykori kihallgatottja. Kutatásunk eredményeit mutatjuk be e kötetünkben.

Tóth Eszter Zsófia - Kádár ​leányai
Miért ​nem sikerült pesti udvarlót fognia egy munkásszállón lakó lánynak, aki csipkebugyiban ment randevúzni? Miért ferdült el Vékony Rózsi traktorista lány képe a falon? Mikor jártak fodrászhoz az országgyűlési képviselőnők? Miért mondta el Losonczi Pálnak egy képviselőnő a „Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk” kezdetű mondókát? Milyen fényképeket nézegettek a lakótelepi bisztróban a Falfúró című filmben? Tóth Eszter Zsófia történelmi források és interjúk felhasználásával mutatja be a nők önmagukról és másokról való elképzeléseit a szocialista időszakban. Bepillantást nyerhetünk mindennapi életükbe, és a történeteket olvasva talán a sajátunkhoz hasonló élethelyzetekre ismerünk, vagy megidéznek bennünk olyanokat, amilyenekről anyáink, nagyanyáink elbeszéléseiben hallottunk. E könyv a Mindennapok Rákosi és Kádár korában, a Kádár gyermekei és a K-vonal után a szocialista mindennapokat bemutató sorozatunk legújabb, negyedik darabja. Tóth Eszter Zsófia (1975) történész, a Magyar Országos Levéltár fõlevátlárosa, az ELTE Társadalomtörténeti Doktori iskola oktatója. Fõ kutatási területe az 1945 utáni társadalomtörténet (munkásnõk, 1956, gender, ügynökügyek). Számtalan tanulmány és recenzió szerzõje, a Kádár leányai a második önálló kötete.

Kollekciók