Ajax-loader

J.I. könyvei a rukkolán


Termek_cimlapfoto
elérhető
0

J.I. - A ​létezés ára
„Amióta ​csak az emberiség létezik, valami ősi ösztön hajt minket, hogy igazolni tudjuk, nem vagyunk egyedül a mindenségben. Bár több milliárd ember él a Földön, mégis magányosnak érezzük magunkat. Űrhajókat építettünk, és elhagyva a bolygónkat tovább kerestünk. Látni akartunk fényéveken át a messzeségbe. De miért? Mi az a génjeinkbe kódolt vágy, ami arra késztet minket, hogy tovább kutassunk? Miért hisszük megszállottan, hogy nem lehetünk egyedüli értelmes civilizáció az ésszel fel nem fogható nagyságú mindenségben? A sok csalódás után miért tart még ki mindig a hitünk, erősebben, mint az életösztönünk? Miért tekintünk fel az éjszakai csillagos égboltra, és tesszük fel magunkban a kérdést újra és újra: ti ott, kiket időtlen idők óta keresünk, melyik bolygón vagytok? Merre induljunk? Mi lesz akkor, ha ezekre a kérdésekre megkapjuk a hőn áhított választ? Ha eljönnek azok, akikre oly régóta várunk már… túl fogjuk élni? Felvirradt a nap. Az utolsó háború napja.”

Cover_big
elérhető
0

J.I. - Rezgések
Edward ​Mills nyomozó egy tragikusan végződő túszmentési akcióban elveszíti a feleségét. A rendőr az elkövetkező egy évben alkohollal próbálja orvosolni fájdalmát, mialatt nyomozóként csak kisebb ügyek felderítésére kap megbízásokat. Egy napon rejtélyes emberi öngyulladások történnek a városában és Millst utasítják a meghökkentő tűzesetek okainak kiderítésre.

81jw65fxsll
elérhető
0

J.I. - Titanic ​2212
Driscol ​ebben a pillanatban kételkedni kezdett a tervük sikerében. Azt tudta Bryce-ról, hogy félőrült, de most már arra gondolt, biztos, hogy teljesen elment az esze a pasinak. – Kishitű vagy, barátocskám! – veregette meg a vállát atyáskodva Bryce. – Ez a hajó a legtökéletesebb gép, ami csak épült a történelemben. Első osztályú felszereléssel és a világ legjobb szakembereivel. Biztos, hogy megoldják a problémát és nem engedik darabjaira esni ezt a csodajárgányt. Nagyon kínos lenne ez nekik… Amúgy meg köti őket a minden hatalom felett álló esküjük, nem emlékszel? Ha kell, az életük árán is megvédik az utasaikat. Ha én bízok bennük, te miért nem, Driscol? – És mi van az utasokkal? Más egy-két embert kinyírni, mint közel hatvanhatezret egyszerre… – hüledezett Golsdtein. – Miért lenne más? Nem tök mindegy, hogy egyet, vagy tízezreket teszel el láb alól? Engem baromira nem zavar, hogy hányan pusztulnak itt. Inkább ők, mint én. A lényeg, hogy én megússzam. De ha téged ennyire megvisel ez lelkileg, akkor én nem tartóztatlak, húzhatsz vissza a Marsra! Különben is, most jól jönnek az utasok, legalább elterelik a figyelmet rólunk, és a zűrzavarban mi meg közben nyugiba lepattanunk.

Kollekciók