Ajax-loader

Szálinger Balázs könyvei a rukkolán


Sz%c3%a1linger
elérhető
3

Szálinger Balázs - 360°
Szálinger ​Balázs új kötete részletekben gazdag nagytotál, lírai körpanoráma. Nem egyetlen pillanatfelvétel, hanem felvett pillanatok páratlanul izgalmas sorozata. A 360° lapjain egy teljes világ bontakozik ki fokról-fokra: tájjal és idővel, újabb és újabb rétegekkel. Természettel és történelemmel, illetve e kettő szintéziseként: természettörténettel. Szálinger ebben a kötetben - éppen a térkép metaforáján keresztül is - új poétikai úton indul el: szabad verseiben messzebb kerül a zárt, szabályos formáktól, az alanyiságtól és a tárgyszerűség, egyfajta visszavont személyesség lesz a hangsúlyosabb a szabálytalan szépségű nyitott szerkezetekben.

Szalinger_361
elérhető
0

Szálinger Balázs - 361°
Szálinger ​Balázs új kötete részletekben gazdag nagytotál, lírai körpanoráma, előző kötetének (360°) sajátos és izgalmas továbbírása. Folytatás, de még inkább újabb vetület. Nem egyetlen pillanatfelvétel, hanem felvett pillanatok páratlanul izgalmas sorozata. A könyv lapjain egy teljes közép-európai világ bontakozik ki fokról fokra, színről-színre a zalai domboktól Bözödújfaluig: tájjal és idővel, újabb és újabb rétegekkel; természettel és történelemmel, illetve e kettő szintéziseként: természettörténettel. ,,Dunántúl összes nyűge, hogy Európa tenyere, / Amit kinyújtattak egy keleti, sztyeppés ügy fele" Ebben a különleges, szikes-metaforikus térben mozoghatunk Szálinger új verseskönyvében.

Szálinger Balázs - Köztársaság
Szálinger ​Balázs új könyve különleges költői körutazás, mely napjaink Magyarországáról indul, hogy a három műnemen (líra, dráma, epika) és Róma birodalmán keresztül a közeljövő Budapestjére térjünk vissza. Szálinger nagy témája a közélet és a magánélet egymástól elválaszthatatlan egységellentéte. A feszült egymásrautaltságot humorral és iróniával, sokszor a történelem segítségével oldja fel, ez távolítja és nagyítja a Köztársaság tétjét: hogyan tudunk hitelesen megszólalni privát dolgainkról a nyilvánosság előtt? Hogyan lehet közünk saját magunkhoz a mindenkori többieken keresztül? Ezt járja körül több versciklusban és egy drámában, hogy a Háború című utópisztikus szerelmi verses elbeszélés zárja a könyvet. Napjaink Budapestje, látszólag minden rendben, mindenki rohan, teszi a dolgát, tehát semmi sincs rendben. Ugyanazon a napon robban ki a III. világháború és érkezik visszafordíthatatlan pontjához egy szakítás is. A Köztársaság Szálinger pályájának fontos állomása: összegzés és előretekintés egyazon mozzanatban. A költő játékos és termékeny lírai teret hozott létre, melyben a műnemek és a műfajok, a témák és a motívumok is változatos módon illeszkednek a kötet történetívéhez. A köztársaságok, a respublikák közös részeihez.

Szálinger Balázs - Oidipusz ​gyermekei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szálinger Balázs - Szűcs Krisztián - Ennyit ​tudtunk segíteni
A ​magyar költészet és a zene mindig is társak voltak - de a Szűcsinger valami egészen más. A zene itt rangján kezeli, de nem tiszteli túl a verseket, nem csupán tolmácsolója a versnek, hanem veleszületett testvére, új esélye is. Szűcs Krisztián zenész és Szálinger Balázs költő jó pár éve vándorolnak közös sorozatukkal, mely egyszerre popzenei koncert és irodalmi est, kabaré és paródia, a visszapillantó tükörben pedig öröm és bánat, sírás és nevetés gombafelhői emelkednek, egyre magasabbra. Duójuk a költészet és a zene viszonyának újabb, mégis hagyományosabb világát idézi meg. A Szűcsinger hősei ekhós szekereken járnak-kelnek, eltévednek és korábban érkeznek, olykor felléptetik magukkal a barátaikat, bolondoznak és haragszanak, és egyformán meghatja őket a szerelem, a világháború fájdalma vagy egy falusi kultúrház impozáns mérete. Első kiadványuk az Ennyit tudtunk segíteni címet viseli. A kötethez mellékelt lemezen - amelyen vendégelőadóként Bödőcs Tibor és Kovács Krisztián is közreműködik - főként saját szövegek, részben pedig Karinthy-, Petőfi-, Kosztolányi- és Háy János-művek felhasználásával írott dalok hallhatók, amelyek közé itt-ott prózai betétek ékelődnek. Maga a kötet pedig egy sokszínű kis válogatás, amelyben a lemez anyagai mellett helyet kapnak a Szűcsinger műsorából mára már kikerült szövegek, van interjú a legelkötelezettebb rajongókkal, és egy Szűcsinger-térkép is, a duó országjárásának eddigi állomásaival.

Szálinger Balázs - A ​sík
A ​több rangos, köztük a 2000. év legjobb elsőkötetes prózai-epikai teljesítményéért járó Bródy Sándor-díjjal kitüntetett Szálinger Balázs negyedik könyve újabb kísérlet a magyar kiseposz műfajának feltámasztására. A zalai születésű, de egy erdélyi irodalmi csoport tagjaként indult huszonéves költő az embernek a természethez való viszonyán keresztül próbálja bemutatni az ember egyéni és közösségi történelmét. A szabályos hexameterekben írott, ritmusváltásokkal teli mű olvasmányos, költői képekben, fordulatokban gazdag, és alighanem meghatározó állomás lesz a költő pályáján.

Szálinger Balázs - Első ​Pesti Vérkabaré
Az ​EPVK színpadra akart születni, és nem arra született. Nevettetni akart, és nem fog. Megríkatni akart, és nem fog megríkatni senkit. Az EPVK huszadik századi tabló akart lenni, és nem lett az sem. Pestről akart szólni, de máshol fogant. Fájni akart, és imitálta a fájdalmat. Játszani akart, de ahhoz túl komolyan vette magát.Végül csak egy egyszerű verseskötet akart lenni. Ki lepődik meg azon, hogy ez sem sikerült?

Szálinger Balázs - Kievezni ​a vajból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szálinger Balázs - Zalai ​passió
"Az ​elmúlt száz esztendőben nagyon sokan meghaltak. Azonban a huszadik század eget és földet rengető förtelmességeit csak még inkább tetézi annak az igazságtalanságnak a ténye, mely igazságtalanságot Kolon vármegyének, későbbi nevén Zala vármegyének, mai nevén Zala megyének kellett elszenvednie. Ennek területét többszörösen megcsonkították hol nyugati nagy-, hol pedig magyar hatalmak. Főként az 1949. évi területcsatolás ütött mély sebet Zalának a történelem keresztjére szögelt, fájdalomtól égő testén: az azelőtt hozzá tartozó Balaton-felvidék egésze az ipari Veszprém megyéhez került. Harminc szűk esztendő kellett, hogy sajgástól eltompult érzékei ismét működni kezdvén jelezzék: Zala nem élhet majd egy évezredig öntejével táplált városai és falvai nélkül, s az elindult népi mozgalom eredménnyel járt, a zöld zalai lobogó újabb árnyalattal lett élénkebb: Veszprém hamar és ingyen jött zsákmányából Zala visszakapta a Balaton fővárosát, Keszthelyt és még néhány (köztük három balaton-parti) települést, mely megoldás viszont - és én látom ezt - csupán részmegoldás volt. Azonban az elmúlt évtizedek népbutító propagandája folytán teljesen kiveszett a köztudatból azon időszaknak a képe, mikor még a fél Balaton és három folyó (Zala, Mura, Dráva) mosta Zala partjait. Így állhatott elő az a szomorú helyzet, hogy az országból nemcsak hogy már senki sem kívánja visszarendezni az 1000 és 1949 közti területi állapotokat, de a földmíves-szőlőmíves Zala és az elcsatolásokon szépen meghízott ipari Veszprém megye népe között még a legapróbb jele sincs a haragnak, tanújelét adván a megyei öntudatok országos méretű elsekélyesedésének. Ezért én, azzal a nemes céllal, hogy a köztudatba vonjam szűkebb pátriám nevét, vállalom az első magyar zalai-revizionista költő nehéz szerepét és az ezzel járó kellemetlenségeket, hogy az ősi kolonéz öntudat csíráit ültessem el az ifjú szívekben. Költeményemben a hatalmi szóval kikényszerített területcsonkítás során fellépett szomorú állapotokról, az azok mögött sajnos csak megbúvó érzelmekről kívánok írni, hogy példaként állítsam hős nagyapámat, Kolon Istvánt az új nemzedékek elé."

Szálinger Balázs - A ​százegyedik év
Szálinger ​Balázs fiatal költő pályája elejétől törekszik a verstörténeti hagyományok megőrzésére, sőt megújítására, különösen a verses epika területén. Első ilyen könyve egy vígeposz volt: a Zalai Passió. Ez a humorral átszőtt kötete még 2000-ben jelent meg Erdélyben, mellyel a szerző a Bródy Sándor-díjat és a Magyar Rádió Petőfi-díját is elnyerte, de nagy sikere ellenére mára hozzáférhetetlen a hazai olvasóközönség számára. Majd következett az istenek és emberek harcáról szóló eposz, A sík, ez a monumentális történelmi látomás, mely többek közt Vörösmarty Mihály A Rom és Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásaival mutat rokonságot. A százegyedik év a szerző új verses regénye, mely 2007-ben játszódik Budapest egyik kerületében, de történései megeshetnének bárhol Magyarországon: egy tehetséges fiatal újságíró, majd szóvivő, egy Hahóthy nevű életének egy évét meséli el a felemelkedéstől a bukásig. A százegyedik év című kötet egybegyűjti mindhárom művet, hogy megjelenésükkel az olvasó szemtanújává váljon a magyar epikus költészet megújulásának.

Szálinger Balázs - Fehérlófia
Szálinger ​Balázs bábdarabja olyan területen hoz újat az irodalomban és a magyar kulturális hagyományban, ahol már nem remélt újdonságot a legvadabb újraértelmezői lendület sem: a Fehérlófia című hősmesét dolgozza át korszerű nyelvi eszközökkel, rengeteg leleménnyel és a szövegintegritást csöppet sem csorbító kikacsintásokkal úgy, hogy mind a gyermeknézőket, mind pedig a felnőtt befogadókat a jóllakottság (kásával, krumplipürével és kiváló szöveggel való jóllakottság) érzetével tölti el. Fehérlófia elindul és barátai segítségével, majd később egyedül legyőzi a Gonoszt; és természetesen elnyeri méltó jutalmát három, a darab végén eggyé olvadó királylány személyében. Közben szóba kerül a krumplipüré készítésének módozatain túl néhány olyan filozófiai kérdés is, hogy a gyermeki reakciókat megfigyelni kívánó felnőtt néző csak kapkodja a fejét - nem csupán a gondolatok mélységén és kidolgozottságán, hanem a szerző azon képességén is, hogy a kiváló előadás eszközeivel milyen természetes módon tudja mindezt a gyerekek gondolatai közé szivárogtatni. Mindazoknak tehát, akik azt hitték, hogy ezernyi feldolgozás (közülük talán a Bëlga együttes 2005-ös újraértelmezése a legújabb, melyet a Zsolti a béka című, gyerekeknek szóló albumon hallhatunk) után már nem lehet újat mondani Fehérlófia-témakörben, javasoljuk, hogy nézzék meg és olvassák el Szálinger Balázs darabját, illetve könyvét.

Szálinger Balázs - M1/M7
"Legkisebb ​és legnagyobb számozású Autópályák közös folyásán talál magára A középszerűség, s béklyói nélkül lép a gázra Bennem az isten és a féreg." Szálinger Balázs harmadik verseskönyvének különös címe van: M1/M7. Az elmúlt hét évben született költeményeiből válogatott kötetben a magánélet és a közköltészet versautópályái futnak össze. Korábbi versesköteteiből és kisepikai műveiből ismert formatudása ebben a kötetben is megcsillan, de a humort és a játékosságot egy más hangvétel váltja föl, a hétköznapok sokszínűségéé. Az M1/M7-ben olvasható költemények a nagybetűs Élet versei.

Kollekciók