Ajax-loader

Molnár Ferenc könyvei a rukkolán


Molnár Ferenc - Egy ​gazdátlan csónak története
Molnár ​Ferenc két kisregényét tartalmazza a Millenniumi Könyvtár sorozat újabb darabja. Az 1901-ben írott Egy gazdátlan csónak történetében a századforduló szecessziós polgár- és művészvilága jelenik meg. A kisregény a tizennégy éves, lelkületében koraérett kislány, Wald Pirko első szerelmének és nővé érésének nyaráról szó. Tarkovics Endre újságíró, a nők bálványa magába bolondítja Pirkót. A férfi azonban már kétfelé is elkötelezte magát: a színésznő Melitta és a szőke, társasági nagyasszony, Waldné között vergődik. Pirko, aki felnőttesen okos, de érzelmeiben még gyermeki, ezen a nyáron - amikor beleszeret Tarkovicsba - találkozik a világ kegyetlen képmutatásával, az emberi kicsinyességgel és érzelmi sivársággal. A körülötte és benne kavargó érzelmekből bontakozik ki a századforduló erotikája: a józan polgárok földhözragadt érzelmeitől a művészvilág bohém erkölcséig. Pirko szinte öntudatlanul ringatódzik a. halálba, mert érzelmeiben megcsalatva egyedül marad, ám a világ hazugságait még a légkétségbeesettebb állapotában sem hajlandó elfogadni. A szecessziós szerelmi történetet mindvégig áthatja a szerzőre oly jellemző lírai humor, az érzelmesen érzékeny lélektaniság. A második kisregény, A gőzoszlop huszonhárom évvel később született, ezért érezhetően nosztalgikus motívumokat is tartalmaz, helyenkénti bizarr fordulatai különleges színt adnak a történetnek, amely a 'hóbortos huszárkapitányról' szól. 'Virtuozitás van ebben az írni-tudásban' - írta egykor Molnár Ferencről Babits Mihály. Ennek szellemében - a legszélesebb körben érdemes ajánlani a kötetet.

Molnár Ferenc - A ​Fehér Lovag
Mi ​határozza meg a jót és a rosszat? Talán egy hely, ahová születünk? Talán az, ahogyan felnövünk? Valójában egyik sem. Egyedül a döntéseink határozzák meg az utat, melyen járunk. Sebastian Norgen történetéből okulva döntsd el Te magad, hogy Ő a helyes úton jár-e. Ismerd meg történetét, ahogyan gyermekkorától kezdve küzd saját belső sötétsége ellen, hogy a fényben maradva ősi legendák lovagjává nője ki magát. Láss az Ő szemén keresztül és éld meg a csodákat, melyeket Ő tapasztalt és érezd át fájdalmát, mikor elvesztett valakit. Légy Te is erősebb minden egyes leküzdött akadállyal, ahogyan Sebastian is igyekszik beteljesíteni végzetét.

Molnár Ferenc - Pusztulás ​és Felemelkedés
Sebastian ​Norgen alig hagyta maga mögött eddigi kalandjait, már várják őt az újabb kihívások. Phyros isten hívőinek vadászata egy újabb szakaszba lépett, miután Geiron herceg átvette néhai apja helyét Gidoril császári trónján. Az Epszilon Kristályért folytatott verseny az idővel és a fanatikusokkal eddig nem várt áldozatokkal szembesíti a jóságot és igazságot képviselő hősöket. Vajon mennyi gonoszság átélése szükséges, hogy megrontsa a legtisztább, legragyogóbb lelkeket is? Csatlakozz Sebastian utazásához és légy tanúja, amint a Fehér Lovag legendája életre kel a szükség legnagyobb idején! Elég lesz egy regékből előlépett hős ereje, hogy megmentse a kontinenst a pusztulástól...? Derítsd ki magad!

Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk [Rovásírással]
Molnár Ferenc (1878-1953) bravúros technikájú színműveivel (Az ördög, Liliom, A hattyú, Olympia) világhírűvé vált. A századfordulón tűnt fel, realista szemléletű novellákkal. Ezekben a nagyvárosi kisemberek életét mutatta be (Széntolvajok). Később a pesti polgárság irodalmi képviselője lett. Élete utolsó éveit Amerikában töltötte. (Útitárs a száműzetésben című önéletrajzi regényében vall tengerentúli élményeiről.) Az 1907-ben írt, klasszikussá vált ifjúsági regény - sok idegennyelvi fordítása révén - a világirodalomban is közismert. A 1890-es évek pesti gyermekvilágának lírai krónikája. Szereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a játékszabadságot. A grund világának igazi törvényei, szokásai, egyesületei, erődítményei, vezérei és közkatonái vannak. A fennmaradásért háborúzni kell és a közkatonának áldozatul kell esnie, hogy ilymódon igazi hőssé váljon. Az író a gyermeklélek kitűnő ismerője. Főszereplője Nemecsek és a többiek: Boka és Ács Feri, a két tábor vezére, Geréb, a bűnbánó áruló, a finomkodó Csele, mind bonyolult, alakuló egyéniség. Gondolatviláguk, magatartásuk különböző. A hiteles lélekábrázolás mellett a könyv erénye a regényesség. A történet magával ragadja olvasóit, a grund már több, mint játszótér, jelkép ahol a harc az igazságért folyik. Nemecsek tulajdonképpen a kisember, aki nem bátor és nem hős, de azzá válik a grundért folyó háborúban. A regény a grund és a gyerekek valódi világát azonban soha nem lépi túl. Kiváló mesterségbeli tudással, a nagy író keze nyomáról árulkodó realizmussal, minden didakszist kerülő, csak a művészi és pszichológiai hatásra építő mű a 10-12 éves gyerekek maradandó élményt nyújtó olvasmánya. Ha Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig és Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem című könyvével együtt olvastatjuk, a századeleji gyermekéletről megközelítő körképet kaphatnak a kis olvasók. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu

Molnár Ferenc - Előjáték Lear királyhoz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hamza István - Karácsony István - Molnár Ferenc - Vigh László - Gyulai Gergely - Torna 1x1
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - A csók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Egyetlenegy ​asszony
Irodalmi ​szenzáció: ismeretlen Molnár Ferenc-regények egy kötetben! Századfordulós Monarchia-hangulat lengi át az olvasók számára eddig ismeretlen Molnár-regényeket, amelyek ugyan önálló művek, mégis közös témájuk mentén - ami a szerelem - akár összetartozóknak is hihetnénk. Az 1899 és 1902 között írt opuszok szereplői ugyanazt a kérdést járják körül újra és újra, s miközben meg kell küzdeniük számos társadalmi elvárással és konvencióval, pletykával és görcsösséggel, valamennyien felismerik, hogy az egyéni érdek, a tiszta érzelem vezérelte vágy és az elvárások korántsem fedik egymást. Sőt! Egyik történet Budapesten, a belvárosban és a Városliget környékén játszódik, a másik Felvidéken, egy világvégi bányászfalucskában, ahova elvált pesti hölgy érkezik és kavarja fel a hétköznapok szénporlepte unalmát, a harmadik pedig Selmec környékén: a bányásztelepülés világtól elzárt házai között sármos ügyvéd sétálgat különös megbízással, melynek tárgya az utolsó eladó ház, a gond azonban nem ez, hanem az eladó öregúr leánya által szabott feltétel. Mi a közös a pesti kisasszonyban, az elvált úrinőben és a nagyvárosba vágyó falusi álmodozó csitriben? És mit akar egy vidéki zárt közösség férfitársadalma a településre került dámával? Esetleg a pesti úrifiú él vissza hatalmával, amikor ujja köré csavarná a falu üdvöskéit? * Élettapasztalat és félreértés, atyai szigor és lázadás, rózsaszín leányálom és gaz csábító, éretlen férfi és tapasztalt hölgy, hozományvadász és hozományt hazudó, szerelem és álszerelem, bűn és csábítás, házasság és szeretők, cédák és huszárok... Molnár mindent tud az emberi kapcsolatokról, belelát a női lélek rejtelmeibe (némileg férfitársaiéba is) és a viszonyok hűs-izzó kettősségébe. A kiadatlan Molnár-kéziratok megjelentetése (hiszen a jelen kötet egy sorozat nyitánya) hosszú évek gyűjtőmunkájának eredménye, ami nemcsak a honi levéltári-könyvtári kutakodásra szorítkozott, hanem a tengerentúli gyűjteményekre is. Molnár köztudottan "grafomán" volt, a szakmai érdeklődésen túl (színház, irodalom, művelődés) szinte mindenről és mindenkiről írt, ha érdekesnek találta az adott témát vagy figurát. Mindez a korai tárcákra ugyanúgy igaz, ahogy az emigrációs időszak írásaira is. Jelenleg többezernyi oldalra rúg a kötetben meg nem jelent írások mappája, ezeket rendszerezi a sorozat gondozója, Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, akit a kiadatlan irodalmi kincsek vonzzanak évtizedek óta.

Molnár Ferenc - A ​zenélő angyal és más történetek
Vajon ​kit választ Aurél: a gazdag családból származó Elzát vagy a vagyonát elveszített, ápolónőként dolgozó Juditot? A kötet címadó kisregénye, az először 1933-ban megjelent A zenélő angyal egy velencei szerelmi háromszög története. A hol drámai, hol tragikomikus eseményeket a romantika városának ironikus bemutatása fűszerezi - s közben a szerző mély empátiával meséli el, milyen érzelmi vihar dúlhat egy tapasztalatlan szerelmes lány szívében. A kötet második szövege, az 1937-ben megjelent A zöld huszár talán a legmegrázóbb kisregény Molnár Ferenc életművében: egy "romlott" lány története, aki személyes varázsával és kacérságával próbál hatni a férfiakra. Annus számtalan viszonyba keveredik, a történetet elbeszélő újságíróba is kapaszkodni próbál, ám ő túl gyáva ahhoz, hogy felvállalja a lányt, s inkább önsajnálatba süllyed. De megmentheti-e így Annust a tragédiától? A harmadik kisregény, Az aruvimi erdő titka (1916) a szerző híres szatírája. Főhőse az állami benzinbűz-megállapító hivatal másodszaglásza, Tisztességes Lajos, aki alámerül a magyar korrupció poklába. Itt egyaránt betekintést nyer a lefizethető hivatalnokok "parfümös jólétébe" és a tisztességesek "bűzletes barlangjába". Végül választania kell sima és göröngyös út között: elveit félredobva meggazdagodjon, vagy becsületes szegényként küszködjön tovább?

Molnár Ferenc - Az ​aruvimi erdő titka
Molnár ​Ferenc három hosszabb elbeszélését, kisregényét gyűjti egybe kötetünk. Nem csupán azért éppen ezt a hármat az író gazdag életművéből, mert tematikai és stiláris tájékozódásának különféle változatairól tanúskodnak, hanem azért is, mert talán legsúlyosabb, legértékesebb elbeszélései. A Széntolvajok bravúrosan fölépített, remekül ellenpontozott története a századelő hagyományos novella-formájában azt a szociális nyugtalanságot jelzi már, amely ekkoriban a magyar társadalmat feszíti. Az aruvimi erdő titka gyilkos szatíra: ebben a "rémregény"-ében - ahogyan maga nevezte - Molnár Ferenc az abszurd környezetben abszurd figurákat mozgatva a becsületes kisember, sőt maga a becsület kálvária-járását, tragikomédiáját írja meg. A gőzoszlop egy különc császári és királyi lovaskapitány fura kalandjainak históriája; ebben a gazdagon áradó, a valós és romantikus részleteket szellemesen váltakoztató kisregényben, végsőkig oldva a hagyományos elbeszélő-formát, Molnár egyszerre engedi szabadjára realista-ironikus művészetét és képzeletét, mesélőkedvét.

Molnár Ferenc - A ​doktor úr / Józsi / Az ördög
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - A ​százados köpönyege
A ​Réz Pál által válogatott és összeállított kötet minden eddiginél igényesebb és teljesebb válogatást nyújt a világhírű magyar író, Molnár Ferenc novelláiból. A könyvben többek között a következő írások találhatók: A százados köpönyege, Galopp, Lohengrin halála, Tavaszi részegség, Muzsika, A bokorból lőtt ember stb.

Molnár Ferenc - A ​hattyú / Színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Ketten ​beszélnek / Éva
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - A ​kékszemű
János ​és Annuska édesanyja meghalt, öreg Bori Borcsa néni neveli őket. Egy karácsonyi kirakatban felfedeznek egy bábut, egy gyönyörű Kékszemű hölgyet, aki nagyon hasonlít az anyukájukra. Egyre többet álldogálnak a hidegben a kirakat előtt, végül még karácsonyi ajándékot is készítenek a "kisanyának". Közben az angyal-édesanyjuk az égből nézi őket, és engedélyt kap rá, hogy szeretetének jelét is adja a gyermekeinek. A Kékszemű hölgy először csak biccent a gyerekeknek, aztán a könnye is kicsordul. Végül karácsony napján, mikor János és Annuska a kirakatban átadja az ajándékot, lehajol és megcsókolja a két gyereket. A kirakatrendezők másnap kicserélik a hibás bábut, aminek a feje, majd a törzse is elmozdult… Felolvassa: Venczel Vera Szerkesztő-rendező: Varsányi Anikó (2007)

Molnár Ferenc - A ​zenélő angyal
A ​zenélő angyal főhőse Irma, egy gazdag bankár elkényeztetett, unatkozó lánya. Velencei luxusnyaralása közben beleszeret egy művelt, rokonszenves, ám rangján aluli fiúba, apja titkárába. A társadalmi különbség önmagában is megakadályozná a kapcsolat kialakulását, de a fiú nem is viszonozza Irma érzelmeit. Ő csupán szolgálatot teljesít a lány mellett, elkíséri sétáira, megmutatja a város szépségeit. A titkár Juditba, a bankárné mellett dolgozó ápolónőbe szerelmes. Irma kétségbeesett vetélytársként tudja, hogy a másik lány az igazi ellenfele. Ádáz harc indul a gazdag és a szegény lány között, amelyben csak a gazdag lánynak vannak hatékony fegyverei. Végül tisztességtelen lépésre szánja magát Irma: olyan helyzetet teremt, amelyben a szegény lányt közönséges lopással vádolhatják. Vajon győz-e az igazság, s ki fogja vesztesként, boldogtalanul elhagyni Velencét?

Molnár Ferenc - Az ​üvegcipő
Szabó ​Irmának, a kilencszázhúszas évek józsefvárosi Hamupipőkéjének nem jelenik meg a jó tündér, „szomorú kis rüsztjét” sem bújtatja üvegcipellőbe soha. Igaz, nem is a királyfi szerelme után sóvárog: ő Sipos Lajost, a szegény, éltes bútorrajzolót kívánja meghódítani. De a mostohának Molnár pesti meséjében is más tervei vannak.

Molnár Ferenc - A ​csókok éjszakája
A ​zenélő angyal és az Egy pesti leány története után újabb darabbal bővül a Molnár Ferenc életművét fölelevenítő sorozat. A csókok éjszakája címmel huszonöt novellát és jelenetet gyűjtöttünk össze, a szerelem létélményének megannyi változatát. A színes történetek mindegyike bizonyság a XX. század sikerszerzőjének mély emberismeretére, elragadó stílusára és formaművészetére. A történetek, mint megannyi szerelemmozaik, a féltékenység, a reménytelen vágyakozás, az ifjúkor érzelmi ébredése, a csalódás, a magány, a férfiúi és női gyász, az érzelmi útkeresés és az izzó vágy őstípusait villantják föl. Novelláról novellára haladva kijárjuk végül az érzelmek iskoláját, s ha oktatónk vagy a leckék elsőre kissé ódivatúaknak tűnnek is, bizonyítványunk mégis időtálló. Akár megértjük, akár kikacagjuk ugyanis e novellák loknis, cilinderes hőseit: a vágyhajhászó uraságot, a szerelmi életében társadalmilag is fölkapaszkodó banktisztviselőt, az elbocsátott szeretőt, a magát halálra álmodó zenészt, az egy fiókot mindig zárva tartó lánykát, vagy az elhagyott férjhez visszatérő és vissza nem térő feleségeket - minden történetben többé-kevésbé magunkra ismerhetünk, tanúságul arra, hogy az idők ugyan változnak, de a szerelem évszázadok múltán is ugyanaz marad.

Molnár Ferenc - Színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Egy ​haditudósító emlékei
"Emlékek: ​- nem napló, nem a háború története - egyesztendei haditudósítói vergődés emlékei. Utazások, tapasztalatok, tudósítások, képek, hallomások, beszélgetések vezérekkel és közkatonákkal, tanúvallomások egészen kicsiny és igen nagy eseményekről. Valakinek a siető sorai, aki újságot írni ment a harctérre - nem mindig mehetett oda, ahová indult, csak sodródott ide-oda a fronton és a front mögött a többivel együtt -, sok csodálkozással, sok fehéren maradt lappal a jegyzőkönyvében, öregedő szívében az egyre szótlanabb érzelmek végtelenségével. Valakinek a töredékes feljegyzései, aki az írott betű háborús szerepei közül azt választotta, hogy a magyar katona emberi dicsőségének történetéhez anyagot segítsen összehordani, négy ország földjéről és földje alól. Eljövendő, szabadabb és szebb szavak anyagát."

Molnár Ferenc - A ​férfi szíve
Színpadi ​művei árnyékában Molnár Ferenc kisprózája szinte ismeretlenné halványult. Nemcsak korai humoros-szatirikus munkái, de remek elbeszéléseinek tucatjai, a molnári életmű karakteres darabajai is felfedezésre várnak. A Pál utcai fiúk írója, számtalan világsikert aratott színmű szerzője ezekben az elbeszélésekben bizonyítja remek lélektani elemző erejét, ironikus humorát, gyengéd líraiságát vagy éppen társadalombíráló törekvéseit. A halhatatlan Molnár-hősök: Liliom, Nemecsek, Geréb ezekben a novellákban születnek meg, itt tűnik fel a félelmeit legyőző, önfeláldozó gyermekhős, a társadalom fonák berendezkedésére ráébredő kispolgár, a kétségek közt hánykódó megcsalt férj figurája. A tájékozott olvasót is meglepi e kisprózai ihletésű elbeszélés, nosztalgikus visszaemlékezés, haditudósításokból kinövő "rövid sztory", filmforgatóvázlatnak szánt detektív-történet, ironikus tárcanovella, lírai zsánerkép, szatirikus kroki gazdagítja Molnár-képünket. Gyűjteményünk 10 ismert és 37 kötetben eddig meg nem jelent írása egyértelműen bizonyítja, azt hogy Molnár a magyar nyelv kitűnő ismerője, rugalmas és hajlékony prózastílusa cseppet sem vesztett színeiből és erejéből.

Molnár Ferenc - Török Sándor - A ​Pál-utcai fiúk
"Van ​könyv, melyet ha elolvasunk, már elszáll tartalma, mint a füst. (...) Aztán van könyv, amelynek minden sora hosszú évek után is olyan frissen, elevenen él és ég bennünk, mintha csak tegnap tettük volna le a kezünkből. Ilyen könyv A Pál-utcai fiúk. Olvasd ezt a könyvet kora gyermekségedben, találkozzál vele később - esetleg már érett korodban - betűi égő pecsétként sütik szívedbe, elmédbe a grundért vívott harc históriáját, a gittegylet komédiáját és a kis "közlegény" hősi történetét. Alakjait jobban megismerjük sok személyes ismerősünknél. Nemecsek, Boka, Csónakos, Weisz és a többi Pál-utcai fiú alakja felejthetetlenül megmarad bennünk."

Molnár Ferenc - A ​meg nem értett nők
Molnár ​Ferenc-sorozatunk legújabb kötetét átlengi a századelős hangulat. Bohózatok, tragédiák, tragikomédiák... bennük a feleség-szerető-férj-háromszög újabb és újabb rejtélyei, emberi és társadalmi konfliktusok jelenetekbe és felvonásokba zsúfolt esszenciája - Molnár-módra. A szerző népszerűsége töretlen mind itthon, mind a világ nagyszínpadain - ez a kötet azonban más. Ismeretlen és kevéssé ismert, vagy teljességgel elfeledett Molnár-darabok és -villanások gyűjteménye, amelyek közt pazar egyperces bohózat és három felvonásos darab egyaránt található. A dialógusmester Molnár újra és újra megcsillogtatja bennük páratlan tehetségét.

Molnár Ferenc - A ​jó tündér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - A ​fehér felhő / Uri divat / Farsang
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - A ​Nagy Háború
Molnár ​Ferenc a galíciai frontról figyelte az első világháború hadi eseményeit. Utazások, tapasztalatok, hadi események, háborús elmélkedések és katonákkal folytatott beszélgetések írásos vetületei, tanúvallomások váltják egymást - és persze őrületes közelképek a katonák hétköznapjairól, az árokásás "szépségeiről", a mozgó tűzhelyek puskaporos romantikájáról, vasúti frontutazásról, a bakancsok és a szakácsok történeteiről, a lövészárok "otthonosságáról". Megrázó panorámakép a frontvonalból, a frontvonalról azzal a nyelvi leleményességgel, amely Molnár sajátja, s időnként oly plasztikus leírásokkal, hogy szinte fényképeket vetítenek elénk zaklatott sorai. A haditudósítás-sorozat Az Est felkérésére készült. Az akkor 36 éves Molnár a balkáni, majd a galíciai frontról jelentkezett újabb és újabb beszámolókkal. A rövidebb hírek és tárcák, valamint a novellisztikus hosszú jelentések és hadi beszámolók révén elsőkézből adott hírt a háború mindennapjairól, a katonai élet megpróbáltatásairól, a hadi előkészületek mikéntjéről, hadijelentéseinek kacifántos postára adásáról, a sebesültek ápolásáról, a lövészárok fagyos hullaszagáról, Belgrád, Limanova, Krakkó és Przemy?l ostromáról.Túl azon, hogy a mű megkerülhetetlen háborús krónika, benne visszatérően megcsillan Molnár zsenije.Így ír például a cári orosz tájról 1915 januárjában: "Az országúton a falvak közelében faoszlopok állnak. A tetejükön sárgarézből domborított szentképekkel. Ezek úgy össze-vissza vannak az erdő körül lőve, hogy a szentet sem látni már rajtuk. Ha ezek az apró tárgyak így ki vannak lyuggatva, mennyi golyó repülhetett ki abból az erdőből erre az országútra, amely az oroszok szemében akkor egyszerre Bécset és Berlint jelentette! Csodálatos vad látvány ez a megritkított, megtépett erdő, amelyben három emelet magas sudár fák dőlnek keresztül-kasul egymásra. Néhol torlaszok vannak hirtelen kivágott, vastagabb törzsekből. Itt a frissen hasított fenyőgerendák vérfoltosak. Most nyugodalmasan ragyogó teli nap süti az erdőt. Így néz be a leégett tetejű házak falai közé is. Az erdőn túl egy szétlőtt parasztház romjaira világít élesen. A szobák falai pirosra, kékre, sárgára voltak festve, belül most olyanok ezek az eltörött faldarabok, mint valami mesevilág színes sziklái." A Haditudósítások első részével Molnár-sorozatunk második kötetéhez érünk. Molnár Ferenc eddig kiadatlan kéziratainak gyűjtése és gondozása Kovács Attila Zoltán sorozatszerkesztő munkájának eredménye, aki nemcsak a hazai levéltári-könyvtári állományt kutatta, de a tengerentúli gyűjteményeket is. Molnár a szakmai (színházi, irodalmi, művelődéstörténeti) érdeklődésen túl szinte mindenről és mindenkiről írt - ha izgatta az adott téma vagy figura. Mindez a korai tárcákra ugyanúgy igaz, ahogy az emigrációs időszak írásaira is. A Nagy Háború második része már előkészületben.

Molnár Ferenc - Egy ​pesti leány története és más kisregények
A ​kötet a szerző három kisregényét tartalmazza. Az Egy pesti leány története (1905) pontos látleletet ad azokról a korabeli társadalmi elvárásokról, amelyek képesek megnyomorítani egy fővárosi polgárlány életét. A második regény, az Éva (1903) a Molnár-életműben páratlan módon egy világtól elzárt, hegyvidéki faluban játszódik. Molnár korai kisregénye, az Egy gazdátlan csónak története (1901) szokatlanul lírai mű. Főhőse, a tizenöt éves Pirkó már nagylánynak gondolja magát, hiszen elérte a halálos szerelem - vagy legalábbis az, amit ő annak érez. Az Egy pesti leány története (1905) pontos látleletet ad azokról a korabeli társadalmi elvárásokról, amelyek képesek megnyomorítani egy fővárosi polgárlány életét. Miután a csinos Elzát egyetlen ártatlan találka miatt megbélyegzik, a lány kénytelen belátni, hogy szerelmi kapcsolat ebben a közegben csak a sokat hangoztatott normák és erkölcsök ellenében képzelhető el. A szerelmi három-, négy- vagy többszögek drámáinak hátterében megelevenedik a századelő Budapestje, így válik a regény egyben kultúrtörténeti csemegévé is. A második regény, az Éva (1903) a Molnár-életműben páratlan módon egy világtól elzárt, hegyvidéki faluban játszódik. A címszereplő érkezése miatt felbolydul a település, a bányászközösség kiéhezett férfijai ölre mennek egymással, hogy elnyerjék a frissen elvált Éva szerelmét - vagy legalább a testét. Elkerülhetetlen, hogy a szenvedélyek idővel különböző személyes tragédiák előmozdítóivá ne váljanak. Kérdés, hogy Éva távozása a faluból megoldhat-e bármit is, különösen, ha ezt a távozást a távolból temetői harangzúgás, valamint a sztrájkoló bányászok ellen bevetett katonák puskáinak ropogása kíséri. Molnár korai kisregénye, az Egy gazdátlan csónak története (1901) szokatlanul lírai mű. Főhőse, a tizenöt éves Pirkó már nagylánynak gondolja magát, hiszen elérte a halálos szerelem - vagy legalábbis az, amit ő annak érez. Ám a választott férfiú - egy lump és csapodár költő - inkább az idősebb hölgyek kegyeire pályázik, lévén maga is kétszer annyi idős, mint a lány. Jelenleg éppen Pirkó édesanyját, a szép Waldnét ostromolja bókjaival. Közben mintha a vad szerelem mindent elsöprő ereje a természetben is utat törne magának: a Duna kiönt a medréből, elárasztja a Margitszigetet. Van, aki megmenekül, s van, aki nem. Valakit elvisz a víz.

Molnár Ferenc - A ​gőzoszlop és más elbeszélések
Molnár ​Ferenc szellemes és csípős, fanyar humorú íróként él az olvasók emlékezetében, s aki végiglapozza ezt a kötetet, megállapíthatja, hogy ez a szellemesség semmit sem kopott az idők folyamán, kesernyés humorát pedig - főként egyik legkitűnőbb írásában, A gőzoszlopban - úgy ízlelgetheti bárki, mint a nemes óbort. Méltán híres novellájának, a Széntolvajoknak pedig olyan lélegzetelállító a belső dinamikája, hogy az ember csak a novella végénél eszmél rá, milyen könnyedén birkózott meg az író a témában rejlő bonyolult konfliktusokkal. Ezen a novellán mérhető le legjobban, milyen nagyszerű megfigyelőképességgel gyűjtötte anyagát Molnár Ferenc, s milyen könnyedséggel alakította ki ennek kitűnően megfigyelt anyagnak belső művészi rendjét.

Molnár Ferenc - A ​testőr
A ​házasság "kölcsönös szerződés férfi és nő között, melyben kölcsönösen megállapodnak, hogy a szerződés napjától kezdve nem mondják el egymásnak, hogy kivel van viszonyuk. Aki e szerződést megszegi, akár azáltal, hogy megmondja a másiknak, miszerint ezzel és ezzel viszonya van, akár azáltal, hogy valami más módon tudtára adja, vagy nem ügyel eléggé arra, hogy a másik ne tudja meg: házasságtörést követ el." (Karinthy Frigyes) S hogy mit tehet az, aki meg akarja akadályozni, hogy házastársa hűtlen legyen hozzá? Ha minden kötél szakad, legjobb, ha úgy intézi a dolgot, hogy saját magával csalják meg. "Komédiások szerelme és szerelmesek komédiája." - jellemezte a darabot A Hét című folyóirat munkatársa az 1910-es vígszínházi ősbemutató idején. A testőr Molnár Ferenc majdnem száz éves örökifjú vígjátéka férfiról és nőről, színészről és színésznőről, házasságról, szerelemről és a "zöldszemű szörnyről", aki - mint tudjuk - rettentően bandzsít.

Molnár Ferenc - Az ​ördög
"A ​szem az emberi tisztesség biztonsági lámpája. Mikor már minden sötét a hazugságtól, az ő kis reszkető fénye titkosan csillog." Ezt Molnárnál nem más mondja, mint maga a megtestesült Ördög. Mert ilyen leleplezés csak az õ száját hagyhatja el, hisz szinte ő az egyetlen, minden tekintetben tisztességes lény, aki nem hazudik, aki tisztán lát, aki szerint a dolgokat úgy kell intézni, hogy a tisztesség minél kevésbé csorbuljon, már pedig az Ördög szerint a tisztesség a szenvedélyben van. Ha X gyógyíthatatlan szerelmet táplál Y iránt, Y pedig alig képes csillapítani vágyát X iránt, akkor a tisztesség azt kívánja, hogy továbbra ne hazudják, hogy Z kímélése miatt le kell mondaniuk egymásról, nem, épp, hogy muszáj egymást szeretniük.

Molnár Ferenc - ...or ​not to be
"Büszkeségem ​és dacom az egész világgal szemben, te drága gyerekem, hogy én egy ilyen párduccal akarok élni, mint te. Én nem akarok belőled feleség-tehetséget csinálni. Én tudom, hogy ki vagy. Én veled sírok a te nagy nosztalgiádon a sima élet után, mert én se bírom a sima életet, én is csak reménytelen szerelmese vagyok. Ahogy te nem szeretted az én lakásomat, én éppúgy megsirattam minden nap. Ahogy te szeretnél ebben a városban maradni, én éppúgy szenvedek azért, hogy elbolyonghassak innen. Ahogy neked nem kell, ami megvan, én éppúgy kínlódom az után, ami nincs. Engem bedöglesztett a langyos pocsolyába egy rossz év, én éppolyan sírva és ordítva kívánkozom belőle ki, mint te. Nem azért kapaszkodom beléd, mert ide vissza akarlak hívni, hanem azért, hagy vigyél ki innen" – írta, fogadkozta kétségbeesetten Molnár Ferenc, a középkorú, sikeres, világhírű, tehetős író, a színházi világ elismert és irigyelt fejedelme szerelmének, az éppen vele szakítani akaró, ígéretes pályája kezdetén álló fiatal színésznőnek, Darvas Lilinek 1925-ben. A kötetben közölt, fakszimile kéziratoldalakkal, ismeretlen vagy kevéssé ismert fotókkal, jegyzetekkel, életrajzokkal kiegészített hatvanhat levél elolvasása során megbizonyosodhatunk róla, Darvas Lili valóban nem "feleség-tehetség" lett. Tudása, képességei formálták Németországban, Ausztriában és Magyarországon is ismert, ünnepelt Reinhardt-színésznővé. Karrierje mégsem volt töretlen, az Anschlusst követően, 1938-tól hosszú időre színpad nélkül maradt, amerikai emigrációjában csak 1945 után jutott szerepekhez. Ezt a nehéz, tájékozódó, menekülő időszakot híven dokumentálják a riviérai visszavonultságban fokozatosan magába forduló író pártfogó előrelátással, féltéssel írt levelei, amelyekből egy eddig kevéssé ismert Molnár-kép és egy itthon csaknem elfeledett színésznő pályafutása tárul elénk.

Molnár Ferenc - A ​farkas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók