Ajax-loader

Molnár Ferenc könyvei a rukkolán


Molnár Ferenc - Az ​aruvimi erdő titka
Molnár ​Ferenc három hosszabb elbeszélését, kisregényét gyűjti egybe kötetünk. Nem csupán azért éppen ezt a hármat az író gazdag életművéből, mert tematikai és stiláris tájékozódásának különféle változatairól tanúskodnak, hanem azért is, mert talán legsúlyosabb, legértékesebb elbeszélései. A Széntolvajok bravúrosan fölépített, remekül ellenpontozott története a századelő hagyományos novella-formájában azt a szociális nyugtalanságot jelzi már, amely ekkoriban a magyar társadalmat feszíti. Az aruvimi erdő titka gyilkos szatíra: ebben a "rémregény"-ében - ahogyan maga nevezte - Molnár Ferenc az abszurd környezetben abszurd figurákat mozgatva a becsületes kisember, sőt maga a becsület kálvária-járását, tragikomédiáját írja meg. A gőzoszlop egy különc császári és királyi lovaskapitány fura kalandjainak históriája; ebben a gazdagon áradó, a valós és romantikus részleteket szellemesen váltakoztató kisregényben, végsőkig oldva a hagyományos elbeszélő-formát, Molnár egyszerre engedi szabadjára realista-ironikus művészetét és képzeletét, mesélőkedvét.

Molnár Ferenc - A ​fehér felhő / Uri divat / Farsang
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Széntolvajok
Molnár ​Ferenc villódzóan szellemes színműveivel kápráztatta el annak idején a világot: a nagy sikerek árnyékában szerényen húzódtak meg prózai művei - az elbeszélések is. Pedig az idő mellettük szavazott: változatos és gazdag életművéből prózája bizonyult maradandóbbnak. Legjava novelláinak gyűjteménye ez a kötet. Az író a fiatal magyar főváros szülötte, a világvárossá növekedő Budapesté. Jóformán vele együtt nő fel: ismeri, érti ezt a világot, új színeivel. árnyoldalaival, jellegzetes alakjaival. Együttérzése azoké az esett, bús figuráké, akiket magához vonzott, de nem ölelt keblére a város: a tüdőbajos éjszakai pincéré, a beteg betűszedőke, a nagyárosba szédült kishivatalnokoké, s a fáradt undorba révült kávéházi lumpnak is juttat részvéte irgalmas fénysugarából. Szereti, szánja az élet kárvallottjait, a szelíd erélyteleneket, akiket felmorzsol a kegyetlen létharc, és tudja, a városligeti vagánynak is van szíve, áldozat ő is, gyengeségének és körülményeinek áldozata. Ez az érzelmes azonosulás egyértelmű állásfoglalássá kristályosul a Széntolvajok című novellában, mely nemcsak Molnár Ferenc kisprózájának csúcsa, de méltán a magyar novellairodalom remekei között foglal helyet.

Molnár Ferenc - Báró ​Március
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Egy ​gazdátlan csónak története
Molnár ​Ferenc két kisregényét tartalmazza a Millenniumi Könyvtár sorozat újabb darabja. Az 1901-ben írott Egy gazdátlan csónak történetében a századforduló szecessziós polgár- és művészvilága jelenik meg. A kisregény a tizennégy éves, lelkületében koraérett kislány, Wald Pirko első szerelmének és nővé érésének nyaráról szó. Tarkovics Endre újságíró, a nők bálványa magába bolondítja Pirkót. A férfi azonban már kétfelé is elkötelezte magát: a színésznő Melitta és a szőke, társasági nagyasszony, Waldné között vergődik. Pirko, aki felnőttesen okos, de érzelmeiben még gyermeki, ezen a nyáron - amikor beleszeret Tarkovicsba - találkozik a világ kegyetlen képmutatásával, az emberi kicsinyességgel és érzelmi sivársággal. A körülötte és benne kavargó érzelmekből bontakozik ki a századforduló erotikája: a józan polgárok földhözragadt érzelmeitől a művészvilág bohém erkölcséig. Pirko szinte öntudatlanul ringatódzik a. halálba, mert érzelmeiben megcsalatva egyedül marad, ám a világ hazugságait még a légkétségbeesettebb állapotában sem hajlandó elfogadni. A szecessziós szerelmi történetet mindvégig áthatja a szerzőre oly jellemző lírai humor, az érzelmesen érzékeny lélektaniság. A második kisregény, A gőzoszlop huszonhárom évvel később született, ezért érezhetően nosztalgikus motívumokat is tartalmaz, helyenkénti bizarr fordulatai különleges színt adnak a történetnek, amely a 'hóbortos huszárkapitányról' szól. 'Virtuozitás van ebben az írni-tudásban' - írta egykor Molnár Ferencről Babits Mihály. Ennek szellemében - a legszélesebb körben érdemes ajánlani a kötetet.

Molnár Ferenc - A ​Pál utcai fiúk
Játék ​és harc, barátság és árulás, győzelem és halál. Molnár Ferenc regénye már száztíz éve a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány. Szereplői - akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei - ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol otthon érezhetjük magunkat, akárcsak a Pál utcai fiúk a grundon. A regény alapján készült, azonos című zenés játékot Marton László rendezésében a budapesti Vígszínház mutatta be 2016. november 5-én. Jelen kiadás a nagy sikerű színdarab emlékezetes pillanatait idézi fel Gordon Eszter színes fotóinak segítségével.

Molnár Ferenc - Pusztulás ​és Felemelkedés
Sebastian ​Norgen alig hagyta maga mögött eddigi kalandjait, már várják őt az újabb kihívások. Phyros isten hívőinek vadászata egy újabb szakaszba lépett, miután Geiron herceg átvette néhai apja helyét Gidoril császári trónján. Az Epszilon Kristályért folytatott verseny az idővel és a fanatikusokkal eddig nem várt áldozatokkal szembesíti a jóságot és igazságot képviselő hősöket. Vajon mennyi gonoszság átélése szükséges, hogy megrontsa a legtisztább, legragyogóbb lelkeket is? Csatlakozz Sebastian utazásához és légy tanúja, amint a Fehér Lovag legendája életre kel a szükség legnagyobb idején! Elég lesz egy regékből előlépett hős ereje, hogy megmentse a kontinenst a pusztulástól...? Derítsd ki magad!

Molnár Ferenc - A ​Fehér Lovag
Mi ​határozza meg a jót és a rosszat? Talán egy hely, ahová születünk? Talán az, ahogyan felnövünk? Valójában egyik sem. Egyedül a döntéseink határozzák meg az utat, melyen járunk. Sebastian Norgen történetéből okulva döntsd el Te magad, hogy Ő a helyes úton jár-e. Ismerd meg történetét, ahogyan gyermekkorától kezdve küzd saját belső sötétsége ellen, hogy a fényben maradva ősi legendák lovagjává nője ki magát. Láss az Ő szemén keresztül és éld meg a csodákat, melyeket Ő tapasztalt és érezd át fájdalmát, mikor elvesztett valakit. Légy Te is erősebb minden egyes leküzdött akadállyal, ahogyan Sebastian is igyekszik beteljesíteni végzetét.

Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk [Rovásírással]
Molnár Ferenc (1878-1953) bravúros technikájú színműveivel (Az ördög, Liliom, A hattyú, Olympia) világhírűvé vált. A századfordulón tűnt fel, realista szemléletű novellákkal. Ezekben a nagyvárosi kisemberek életét mutatta be (Széntolvajok). Később a pesti polgárság irodalmi képviselője lett. Élete utolsó éveit Amerikában töltötte. (Útitárs a száműzetésben című önéletrajzi regényében vall tengerentúli élményeiről.) Az 1907-ben írt, klasszikussá vált ifjúsági regény - sok idegennyelvi fordítása révén - a világirodalomban is közismert. A 1890-es évek pesti gyermekvilágának lírai krónikája. Szereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a játékszabadságot. A grund világának igazi törvényei, szokásai, egyesületei, erődítményei, vezérei és közkatonái vannak. A fennmaradásért háborúzni kell és a közkatonának áldozatul kell esnie, hogy ilymódon igazi hőssé váljon. Az író a gyermeklélek kitűnő ismerője. Főszereplője Nemecsek és a többiek: Boka és Ács Feri, a két tábor vezére, Geréb, a bűnbánó áruló, a finomkodó Csele, mind bonyolult, alakuló egyéniség. Gondolatviláguk, magatartásuk különböző. A hiteles lélekábrázolás mellett a könyv erénye a regényesség. A történet magával ragadja olvasóit, a grund már több, mint játszótér, jelkép ahol a harc az igazságért folyik. Nemecsek tulajdonképpen a kisember, aki nem bátor és nem hős, de azzá válik a grundért folyó háborúban. A regény a grund és a gyerekek valódi világát azonban soha nem lépi túl. Kiváló mesterségbeli tudással, a nagy író keze nyomáról árulkodó realizmussal, minden didakszist kerülő, csak a művészi és pszichológiai hatásra építő mű a 10-12 éves gyerekek maradandó élményt nyújtó olvasmánya. Ha Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig és Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem című könyvével együtt olvastatjuk, a századeleji gyermekéletről megközelítő körképet kaphatnak a kis olvasók. Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu

Molnár Ferenc - Előjáték Lear királyhoz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hamza István - Karácsony István - Molnár Ferenc - Vigh László - Gyulai Gergely - Torna 1x1
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - A csók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Az ​üvegcipő
Szabó ​Irmának, a kilencszázhúszas évek józsefvárosi Hamupipőkéjének nem jelenik meg a jó tündér, „szomorú kis rüsztjét” sem bújtatja üvegcipellőbe soha. Igaz, nem is a királyfi szerelme után sóvárog: ő Sipos Lajost, a szegény, éltes bútorrajzolót kívánja meghódítani. De a mostohának Molnár pesti meséjében is más tervei vannak.

Molnár Ferenc - Józsi ​és egyéb kis komédiák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - A ​zenélő angyal
A ​zenélő angyal főhőse Irma, egy gazdag bankár elkényeztetett, unatkozó lánya. Velencei luxusnyaralása közben beleszeret egy művelt, rokonszenves, ám rangján aluli fiúba, apja titkárába. A társadalmi különbség önmagában is megakadályozná a kapcsolat kialakulását, de a fiú nem is viszonozza Irma érzelmeit. Ő csupán szolgálatot teljesít a lány mellett, elkíséri sétáira, megmutatja a város szépségeit. A titkár Juditba, a bankárné mellett dolgozó ápolónőbe szerelmes. Irma kétségbeesett vetélytársként tudja, hogy a másik lány az igazi ellenfele. Ádáz harc indul a gazdag és a szegény lány között, amelyben csak a gazdag lánynak vannak hatékony fegyverei. Végül tisztességtelen lépésre szánja magát Irma: olyan helyzetet teremt, amelyben a szegény lányt közönséges lopással vádolhatják. Vajon győz-e az igazság, s ki fogja vesztesként, boldogtalanul elhagyni Velencét?

Molnár Ferenc - Toll
"Rövid, ​igaz történetek, megjegyzések, feljegyzések, kuriózumok gyűjteménye" - így jellemezte Molnár Ferenc ennek a kis kötetnek hatvannyolc miniatűrjét. Majd mindjárt elöljáróban azt írta: "Toll, mert könnyű. Toll. mert elrepül. Toll, mert írni is lehetett volna vele. Sok toll, egymáshoz nőve: szárny, amivel emelkedni lehet. De ez itt csak szeszélyesen, lazán van összerakva. Eddig elszórtan hevert mind a memóriámban, nem is az összegyűjtésre várt, hanem a szélre, amely szétfújja. Így hát: rendszertelenül összesöpört emlékek, kis képek, amiket átéltem vagy hallottam; morzsák egy író emlékirataiból, amelyeket sose fog megírni. Megjegyzések, amelyek nemigen kerülnek már bele egy regénybe. Ötletek, amelyekből nem lesz vígjáték. Gondolatok, amelyek szerényebbek, mintsem hogy tanulmányokká dagadjanak. Viccek és könnyek. Pehely, toll, amiből nem szárnyat, hanem párnát csináltam. Használati utasítása: munkától, gondtól nehéz fejet az ágyban, karosszékben vagy vonaton ráhajtani, elpihenni egy kicsit rajta, elfelejteni és továbbmenni."

Molnár Ferenc - Integrált ​áramkörös berendezések szerelése
TARTALOM Előszó 11 Bevezetés 13 A ​generáció fogalma az elektronikában 13 A harmadik és negyedik generációs berendezések 13 Építőelemek 14 Általános összehasonlítás 14 Gyártási (szerelési) munkafolyamatok 15 Szerelési módszerek 15 A szerelési módszerek megválasztása 16 Gazdaságosság és műszaki színvonal 17 A megbízhatóság összetevői 17 Élettartam 17 Alkatrészválaszték 18 Szereléstechnológia 18 Emberi tényező 18 Környezetállóság 18 Hőmérséklet-nedvesség igénybevétel 19 Mechanikai igénybevételek 20 Környezetállósági szabványok 21 Alkatrészek I: Integrált áramkörök 23 Paraméterek 23 Tokozás, szabványos házméterek 29 Üzemi és tárolási hőmérséklet 31 Tápfeszültség, teljesítményfelvétel 32 Zajvédettség 34 Típusjelölések 35 Digitális integrált áramkörök 36 Bipoláris monolit áramkörcsaládok 36 MOS áramkörök 40 Működési sebesség 41 Lineáris integrált áramkörök 43 A lineáris áramkörök felhasználása 44 Optoelektronikai integrált áramkörök 45 Optikai csatolók 46 Alfanumerikus kijelzők 47 Integrált áramkörök zajvédelme 51 A zavarójelek keletkezési helyei 51 Szerelési sűrűség, tápvezetők ellenállása 51 Kártyák közötti huzalozás 54 Hazai és szocialista gyártmányú integrált áramkörök 54 A tőkés import kiváltásának lehetőségei 54 Integrált áramkörök összehasonlító táblázata 55 Alkatrészek II: diszkrét elemek 61 Diszkrét elemek a harmadik generációs berendezésekben 61 Tranzisztorok és diódák 62 Fényimitáló diódák 72 Ellenállások és kondenzátorok 74 Tekercsek és transzformátorok 74 Elektromechanikus alkatrészek 101 Nyomtatott áramkörök felépítése 131 Nyomtatott áramkörök felépítése 131 Alkatrész-előkészítés 142 Alkatrész-beültetés 151 MOS integrált áramkörök szerelése 163 Az alkatrészek beforrasztása 166 Szerelt lapok tisztítása, ellenőrzése 173 Szerelt lapok javítása 176 Kísérleti kártyák előállítása 177 Vázak szerelése 179 Rendszerttechnikai felépítés 179 Hőelvezetés 187 Szekrények 190 Betétek és önhordó műszerdobozok 201 Egységelőlapok szerelése 213 Érintésvédelem 219 Kábelezés 225 Vezetékkötések 225 Huzalok és kábelek 228 Huzalcsévélés 235 Nyomtatott hátlaphuzalozás 241 Csatlakozók szerelése 244 Lengő- (összekötő) kábelek készítése 256 A kábelezés ellenőrzése 259 Az elektronikus berendezések megbízhatósága 261 A megbízhatóság fogalma 261 Az alkatrészek megbízhaósága 265 Példa a megbízhatóság számítására 270 Rajzolvasás, rajzjelek 273 A rajzdokumentáció felépítése 273 Rajzjelek 277 A gyártás- és szereléstechnológia várható fejlődése 291 Alkartészgyártás 292 Berendezésgyártás 298

Molnár Ferenc - Egy ​pesti leány története
A ​századelőn játszódó történet főhőse Elza. Egy pesti középosztálybeli család eladósorban lévő leánya, aki a társadalmi elvárások ellen flörtökkel és merész olvasmányokkal lázadozik. Szertelen életében tolonganak az udvarlók és a kérók, őt azonban titkon hosszú évek óta az első szerelem tartja érzelmi fogságban. A regény feszültségét ennek a meghatározó érzelemnek a továbbélése biztosítja. A kisregény és a hozzá kapcsolt három novella a romlatlanság alaptételének és az életszerűség ellentételének ütköztetéséből a szerelem sokszínű szintézisét tárja az olvasó elé.

Molnár Ferenc - Az ​ördög
"A ​szem az emberi tisztesség biztonsági lámpája. Mikor már minden sötét a hazugságtól, az ő kis reszkető fénye titkosan csillog." Ezt Molnárnál nem más mondja, mint maga a megtestesült Ördög. Mert ilyen leleplezés csak az õ száját hagyhatja el, hisz szinte ő az egyetlen, minden tekintetben tisztességes lény, aki nem hazudik, aki tisztán lát, aki szerint a dolgokat úgy kell intézni, hogy a tisztesség minél kevésbé csorbuljon, már pedig az Ördög szerint a tisztesség a szenvedélyben van. Ha X gyógyíthatatlan szerelmet táplál Y iránt, Y pedig alig képes csillapítani vágyát X iránt, akkor a tisztesség azt kívánja, hogy továbbra ne hazudják, hogy Z kímélése miatt le kell mondaniuk egymásról, nem, épp, hogy muszáj egymást szeretniük.

Molnár Ferenc - A ​zöld huszár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Egy ​haditudósító emlékei
"Emlékek: ​- nem napló, nem a háború története - egyesztendei haditudósítói vergődés emlékei. Utazások, tapasztalatok, tudósítások, képek, hallomások, beszélgetések vezérekkel és közkatonákkal, tanúvallomások egészen kicsiny és igen nagy eseményekről. Valakinek a siető sorai, aki újságot írni ment a harctérre - nem mindig mehetett oda, ahová indult, csak sodródott ide-oda a fronton és a front mögött a többivel együtt -, sok csodálkozással, sok fehéren maradt lappal a jegyzőkönyvében, öregedő szívében az egyre szótlanabb érzelmek végtelenségével. Valakinek a töredékes feljegyzései, aki az írott betű háborús szerepei közül azt választotta, hogy a magyar katona emberi dicsőségének történetéhez anyagot segítsen összehordani, négy ország földjéről és földje alól. Eljövendő, szabadabb és szebb szavak anyagát."

Molnár Ferenc - A ​doktor úr / Az ördög / Liliom / A testőr / A farkas / A hattyú
A ​doktor úr című darab (1902) a szerző legelső színpadi alkotása, mégis valódi mestermű. Megismerhetjük benne Dr. Sárkányt, híres és gátlástalan ügyvédet, a doktor urat, akinek semmi sem számít, csak saját dicsősége és karrierje. Üzleti, és részben szellemi partnere egy tizenkilencszer felmentett, minden hájjal megkent, de mégis szeretetre méltó, az igazságot kimondó, céljainak elérése szempontjából meghökkentően gátlástalan tolvaj, Puzsér. Izgulhatunk, hogy vajon siker koronázza-e az önmagában is bizonytalan Sárkányné flörtjét a korrupt rendőrtiszttel. Mindezek mellett tanúi lehetünk egy angyali humorral ábrázolt, nyiladozó szerelemnek, az ilyenkor elengedhetetlen félreértéseknek, és még számtalan váratlan fordulattal tarkított élethelyzetnek, amelyek végül meghozzák a várva-várt megoldást.

Molnár Ferenc - Kisregények
A ​színdarabjai révén világhíressé, nemzetközi sikerszerzővé vált (és maradt) Molnár Ferenc pályája minden szakaszában igyekezett "komoly" munkákkal is kiérdemelni az irodalmi halhatatlanságot. Az irodalomtörténészek váltig vitatják, vajon novellái, regényei, kisregényei jobbak-e, irodalmilag értékesebbek-e, mint drámái. Ezúttal három - legjobbnak ítélt - kisregénye jelenik meg egy kötetben. Pályája három különböző időszakából származik a három mű, ám a mai olvasó aligha veszi észre a meglehetősen nagy időbeli különbséget. Az 1901-es Egy gazdátlan csónak története, amely egy tizenöt éves kislány reménytelen szerelméről szól, és a főszereplő öngyilkosságával zárul (Pirkónak rá kell ugyanis jönnie, hogy nagy szerelme gyönyörű édesanyjának lesz a szeretője), a húszas évekből való A gőzoszlop, amely egy szélhámoskodó állítólagos huszártiszt öngyilkosságáról számol be, és a harmincas évekből való A zöld huszár, amely ugyan- csak öngyilkossággal zárul (ezúttal egy jobb sorsra érdemes prostituált veti el reménytelen szerelem miatt magától az életet) - egyaránt szentimentális, némi társasági cinizmussal enyhített-fűszerezett, érzelmes história. Sem társadalomrajzuk (amelyre talán leginkább az utolsó törekszik), sem pszichológiájuk (amely a legsikeresebb az elsőben), sem iróniájuk (amelyben a középső jeleskedik) nem szárnyalja túl a drámák Molnárjának ügyességét, technikai tudását. Nem színvonaltalan mű egyik kisregény sem, ám arra együttesen sem alkalmasak, hogy Molnárt nagy íróként revelálják. Kellemes, üdén szentimentális történetek, jó olvasmányok, csak épp messze állnak attól, hogy (a sorozat címéhez illően) klasszikus prózáknak lennének tekinthetők. - Régi típusú, a századelő "lírai" elbeszélőit kedvelő olvasóknak ajánlható a kötet.

Molnár Ferenc - A ​férfi szíve
Színpadi ​művei árnyékában Molnár Ferenc kisprózája szinte ismeretlenné halványult. Nemcsak korai humoros-szatirikus munkái, de remek elbeszéléseinek tucatjai, a molnári életmű karakteres darabajai is felfedezésre várnak. A Pál utcai fiúk írója, számtalan világsikert aratott színmű szerzője ezekben az elbeszélésekben bizonyítja remek lélektani elemző erejét, ironikus humorát, gyengéd líraiságát vagy éppen társadalombíráló törekvéseit. A halhatatlan Molnár-hősök: Liliom, Nemecsek, Geréb ezekben a novellákban születnek meg, itt tűnik fel a félelmeit legyőző, önfeláldozó gyermekhős, a társadalom fonák berendezkedésére ráébredő kispolgár, a kétségek közt hánykódó megcsalt férj figurája. A tájékozott olvasót is meglepi e kisprózai ihletésű elbeszélés, nosztalgikus visszaemlékezés, haditudósításokból kinövő "rövid sztory", filmforgatóvázlatnak szánt detektív-történet, ironikus tárcanovella, lírai zsánerkép, szatirikus kroki gazdagítja Molnár-képünket. Gyűjteményünk 10 ismert és 37 kötetben eddig meg nem jelent írása egyértelműen bizonyítja, azt hogy Molnár a magyar nyelv kitűnő ismerője, rugalmas és hajlékony prózastílusa cseppet sem vesztett színeiből és erejéből.

Molnár Ferenc - Égi ​és földi szerelem / A vörös malom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Egy, ​kettő, három
Norrison ​úr egy európai világváros hatalmas bankjának elnök-vezérigazgatója. Fél éve házában vendégeskedik Lydia, egy amerikai iparmágnás egyetlen, féltett lánya. Norrison éppen üdülni készül, amikor bombaként robban a hír: Lydia titokban férjhez ment Fusz Antal taxisofőrhöz, sőt mi több, már a baba is úton van...

Molnár Ferenc - Égi ​és földi szerelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Az ​éhes város
Orsovai ​úr fiatal, pénztelen pesti zsidó. Kisebb gyógykúrára Abbáziába utalják, ahol megismeri egy amerikai milliárdos lányát, fondorlatos módon magába bolondítja, és elveszi, megszerezve ezzel apósa hihetetlen vagyonát. Az Abbáziából hazatért urak klubjaitól a feleségek szalonjain át a kávéházakig és irodákig mindenhol végigsöpör a hír: friss pénz érkezik Pestre. És a pályaudvaron százak, ezrek tolonganak, persze "minden érdek nélkül"", hogy fogadják az újdonsült dollármilliárdost. Eladósodott miniszter, korrupt újságíró, a lipótvárosi zsidó kereskedők maffiája, politikusok, üzletemberek és kis slemilek hada tör rá Orsovai úrra, aki ezt mérhetetlenül élvezi, használja és kihasználja. Hogy közben mi lesz a naiv, kedves feleséggel? Az életnyi küzdelem után már csak szórakozásra vágyó apóssal? A néppel? Az országgal? Kit érdekel! Molnár Ferenc, a magyar regény aranykorának egyik legragyogóbb csillaga első bestsellerében a pénzéhes Pest megannyi figurája fosztogatja és kóstolgatja egymást, anyagilag és szexuálisan is. Maró gúnnyal, letehetetlen izgalmakkal fűszerezett, filmszerűen pergő regényét egy éjszaka alatt behabzsolja az ember, és aztán belelapoz a napisajtóba, elolvas pár hírt, majd visszatér Az éhes városhoz, megnézi a megírás évszámát (1912), és nem tudja eldönteni, hogy vajon Molnár Ferenc mégis él, és a mai, friss pénzre vágyó, korrupt és önző Pestről írta-e első bestsellerét, vagy mégis ennyire nem változott volna semmi Magyarországon közel száz év alatt sem?

Molnár Ferenc - Isten ​veled szívem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Ferenc - Útitárs ​a száműzetésben
A ​század első felében Molnár Ferenc nevét itthon és külföldön is megtanulták. 1939-ben azonban el kellett hagynia hazáját, a fasizálódás elől Svájcba, majd az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Itt, New Yorkban halt meg 1952-ben. Utolsó műve ez a kötet, amelynek eredeti kéziratát - a kiadói utószó szerint - New Yorkban sem sikerül föllelni, ezért az Útitárs a száműzetésben - magyar író alkotásához képest szokatlan módon - fordításban jelent meg először Magyarországon, 1958-ban. ; A "Jegyzetek egy önéletrajzhoz" alcímet viselő kötet a megkésett szerelem, az igaz barátság krónikája. Önvádtól terhes emlékezés ez Vandára, a szerző titkárnőjére, aki tökéletes útitársként kísérte az írót, egészen addig, amíg korai halála (1947) el nem szólította Molnár Ferenc mellől. "Vanda meghalt - életem fénye kialudt" - írja emlékező sorainak kezdetén a szerző. Majd Vanda alakja, jelleme formálódik teljessé, a kínlódva életrehívott emlékezés jelen idejűségében. Ez a törékeny teremtés, aki hallatlan tehetsége, empátiája révén minden rezdülését képes volt "fogni" szeretett főnökének, olyan feltétlen odaadással, érzékenységgel és megejtő őszinteséggel - mégis szinte észrevétlenül - állt Molnár mellett, amellyel hallatlan biztonságot adott munkaadójának. Molnár érzelmeit a - Vanda halála után értelmezett - szemérmes, plátói szerelem hatotta át, ám ennek a belsőleg és külsőleg is tökéletesen tiszta nőnek a testét soha, csakis a lelkét "ölelhette" meg. Az önéletrajzi jegyzetek végén olvasható drámarészlet, halottsirató méltó emléket állít ennek, a páratlan kisugárzású asszonynak, aki földi mércével szinte nem is volt mérhető, hiszen leginkább a szentekhez, angyalokhoz volt hasonlatos. Lírai képsorokban elevenednek meg a munkában eltöltött amerikai esztendők, és a krónikás szomorú számvetése "És íme, ez a vége az ellenállhatatlan kényszerből íródott töredékes, zavaros, soha meg nem írandó, halva született színdarab-vázlatnak". - Molnár Ferenc életművének megkerülhetetlen darabja a kötet.

Molnár Ferenc - ...or ​not to be
"Büszkeségem ​és dacom az egész világgal szemben, te drága gyerekem, hogy én egy ilyen párduccal akarok élni, mint te. Én nem akarok belőled feleség-tehetséget csinálni. Én tudom, hogy ki vagy. Én veled sírok a te nagy nosztalgiádon a sima élet után, mert én se bírom a sima életet, én is csak reménytelen szerelmese vagyok. Ahogy te nem szeretted az én lakásomat, én éppúgy megsirattam minden nap. Ahogy te szeretnél ebben a városban maradni, én éppúgy szenvedek azért, hogy elbolyonghassak innen. Ahogy neked nem kell, ami megvan, én éppúgy kínlódom az után, ami nincs. Engem bedöglesztett a langyos pocsolyába egy rossz év, én éppolyan sírva és ordítva kívánkozom belőle ki, mint te. Nem azért kapaszkodom beléd, mert ide vissza akarlak hívni, hanem azért, hagy vigyél ki innen" – írta, fogadkozta kétségbeesetten Molnár Ferenc, a középkorú, sikeres, világhírű, tehetős író, a színházi világ elismert és irigyelt fejedelme szerelmének, az éppen vele szakítani akaró, ígéretes pályája kezdetén álló fiatal színésznőnek, Darvas Lilinek 1925-ben. A kötetben közölt, fakszimile kéziratoldalakkal, ismeretlen vagy kevéssé ismert fotókkal, jegyzetekkel, életrajzokkal kiegészített hatvanhat levél elolvasása során megbizonyosodhatunk róla, Darvas Lili valóban nem "feleség-tehetség" lett. Tudása, képességei formálták Németországban, Ausztriában és Magyarországon is ismert, ünnepelt Reinhardt-színésznővé. Karrierje mégsem volt töretlen, az Anschlusst követően, 1938-tól hosszú időre színpad nélkül maradt, amerikai emigrációjában csak 1945 után jutott szerepekhez. Ezt a nehéz, tájékozódó, menekülő időszakot híven dokumentálják a riviérai visszavonultságban fokozatosan magába forduló író pártfogó előrelátással, féltéssel írt levelei, amelyekből egy eddig kevéssé ismert Molnár-kép és egy itthon csaknem elfeledett színésznő pályafutása tárul elénk.

Molnár Ferenc - Keserű ​mesék a szívről
Hogyan ​dolgozik? Mindig éjjel, igen nagy gonddal, sok szenvedéssel és kevés örömmel. Igen szigorúan bírálom szerény képességeimet és szeretnék mindig innen maradni a képességeim határán. [...] Mi az életbölcselete, és milyen úton jutott el hozzá? Életbölcseletem: jónak kellene lenni. Úgy jutottam el hozzá, hogy észrevettem magamon, hogy nem vagyok jó. Érzem, hogy sose leszek olyan jó, mint a született jó emberek, de minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy megközelítsem őket. Fájdalmas tapasztalatom, hogy azt majdnem lehetetlen megtanulni. A vigasztalásom, hogy aki erre nézve becsületesen mindent elkövet, az teljesítette kötelességét ezen a földön. (Interjúrészlet, 1921.)

Kollekciók