Ajax-loader

Makkai Sándor könyvei a rukkolán


Makkai Sándor - Ördögszekér
Az ​Ördögszekér történeti regény, de abban az értelemben hogy egy elmúlt kor keretében és jól ismert vezérszemélyiségeivel kapcsolatban egyetlen emberi lélek tragédiáját kívánja fölmutatni, egy asszony lelkét, aki nem korának gyermeke, s akire nézve ezért a kor amelyben élt, útvesztővé lett. Ezt a lelket nem lehet a történelem gyér adataiból megérteni, meg kellett álmodni őt, hogy életre keljen ismeretlen sírjából. A lélek el van rejtve az események között, s hiányzik a kulcs, amely titkait megnyitná. Engem éppen a nagynak és rendkívülinek megsejtett lélek szomorú kibontakozásának valószínű emberi okai izgattak arra, hogy ez a regény létrejöjjön, s az intuíció ereje megszője azt a képet, amely benső menetében tegye szomorúan természetessé a tragikus fejleményt, amely a történelmi adatokban talán csak egy ellentmondásokkal kevert könnyelmű asszonyélet érdekes, de nem jelentős vonalának látszik. De akinek megvan hozzá az érzéke, rögtön látja, hogy Báthori Anna nem lehetett csupán egyike a XVII. század első felében oly gyakori erdélyi dámácskáknak, akik léhaságukkal és érzikiségükkel szereztek kétes hírnevet.

Makkai Sándor - Magyarok ​csillaga
"Nincs ​többé széthúzás s apróka hadnagyok fejedelemségei... Utánam csak egy úr lehet: te, s csak egy akarat: a tied!... Mert különben nincs többé magyar nemzet!" - mondja a haldokló Géza fejedelem fiának István hercegnek, a későbbi királynak, amikor előkésziti őt feladatára, az uralkodásra, a királyi hatalom megteremtésére. Makkai Sándornak a magyar államalapítás születéséről és István királyról szóló történelmi regénye azokat a válságos pillanatokat a 900-as évek végét idézi fel, amikor a magyar urak, élükön Koppány vezérrel szövetkeznek Géza fejedelem központosító törekvései, a kereszténység felvétele ellen, de lázadásukat István leveri, s ezzel megteremti a magyar állam kialakulásának lehetőségét. A mozgalmas, fordulatokban bővelkedő regényben megelevenedik az esztergomi fejedelmi udvar élete, Koppány és híveinek tábora, de megismerheti az olvasó a korabeli szegényeket is, egy Balaton-parti halásztelepülés lakóinak hétköznapjait, s két fiatal minden akadályt legyőző romantikus szerelmi történetét.

Covers_29448
elérhető
0

Makkai Sándor - Egyedül
Makkal ​Sándor (Nagyenyed, 1890. máj. 13. ? Bp., 1951. júl. 19.): erdélyi református püspök, egyetemi tanár, író. Teológiai és filozófiai tanulmányai után Sárospatakon, 1918-tól a kolozsvári teológián tanított, 1922-től az erdélyi református egyházkerület püspökhelyettese, 1926-tól püspöke. Mint püspök sokat tett az erdélyi magyarság tanügyi, kulturális és irodalmi szintjének megtartásáért, felemeléséért. A román szenátus tagjaként harcolt az erdélyi magyarság politikai jogainak védelmében. A kisebbségi küzdelmekbe belefáradva hagyta el Erdélyt és 1936-tól Debrecenben egy.-i tanár. Számos irodalmi bírálatot, vallási, etikai, pedagógiai, filozófiai tárgyú cikket, tanulmányt írt, s kiterjedt szépirodalmi tevékenységet folytatott főleg történelmi regényeivel vált ismertté.

Makkai Sándor - Sárga ​vihar
A ​Táltoskirály folytatásában Makkai Sándor Magyarország történelmének egyik legtragikusabb időszakát: a tatárjárást örökítette meg. A fordulatos, mozgalmas cselekményű regény főhőse ezúttal is IV.Béla, a vívódó, szorongó lelki alkatú fiatal uralkodó, aki terveivel, határozataival és országátalakító elképzeléseivel csaknem mindig magára marad, ellenérzést ébreszt környezetében, de néha az ország egészében is. A sorozatos kudarcok (főként a kunok elleni lázadás) csak növelik magányosságát, s félelmét: Azt a végzethitet amely szerint őt közeli halál fenyegeti. Muhi pusztáról, a vesztes csatából hűséges emberei mentik meg. Életben maradt tehát, minden jóslat ellenére, s a tatárdúlás után "második világalapítóként" óriási energiával és nagyszabású tervekkel fog hozzá az ország újjáélesztéséhez - most már a benne hívő főurak támogatásával és segítségével. IV.Béla története így egybefonódik a tatárjárás mozzanatainak leírásával, az elpusztított ország életének rendkívül szuggesztív, megrázó erejű ábrázolásával - a korszak hiteles és érdekes társadalmi-történelmi rajzával.

Makkai Sándor - Magyar ​fa sorsa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Ágnes
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Az ​élet fejedelme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Tudománnyal ​és fegyverrel
Bethlen ​Gábor fejedelem címeres levelének jelmondatát írta Makkai Sándor új könyve elé: arte et marte dimicandum, – tudománnyal és fegyverrel kell küzdeni. A nemzetnevelés tervének nagyszabású körvonalazása ez a munka. Átfogó magyar életterv, amelyet a nemzet egészére kiterjedő köznevelés útján lehet és kell megvalósítani. A nemzeti önismeret sürgetése: a nemzet önmaga megismerése alapján, sajátos exisztenciájának öntudatos vállalása által feleljen az Idő kérdésére: ez vagyok, ezt akarom, így remélek! A nevelés új, tágabb értelmezése: nem elszigetelhető ügy és feladat a nemzet életének egészén belül, – a nemzetnevelésnek döntő politikai üggyé kell lennie. Makkai Sándor időszerű műve a modern Magyarország szellemi alapvetésének egyik legjelentősebb alkotása.

Makkai Sándor - Szolgálatom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Magyar ​nevelés, magyar műveltség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Itt ​és most
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Magunk ​revíziója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Élet ​fejedelme
Makkai ​Sándor (1890 - 1951) református püspök, kitűnő író. "Ami Makkai Sándor politikai nézeteit illeti, világosan kitűnik nemcsak írásaiból, hanem közéleti szerepléséből is, hogy tudatában volt "küldetésének", érezte politikusi elhívatottságát, de képtelen volt vállalni a közelharcot. A békés megegyezés útját látta alkalmasabbnak a forradaloménál, és nem egy esetben - bölcsen mérlegelve a lehetségeket, sikerült megvédnie ily módon a magyarság legelemibb jogait a politikai hatalommal és annak reprezentánsaival szemben. Nem volt könnyű feladat, ami rá várt, és amit erejéhez mérten teljesített. Nemcsak rámutatott a helyes útra, hanem példát is adott a helyes magatartásra: az elveket mint élő, ható, lüktető valóságot juttatta szóhoz és uralomhoz. "Olyan feladat volt ez, amelyet csak az tudott megoldani, akiben egy teológus és egy író találkozott és mind a kettő elég nagy öntudatos volt ahhoz, hogy nem vált megalkuvóvá a másik érdekében."

Makkai Sándor - Örök ​Erdély
Maros ​vize folyik csendesen Fenn, az erdélyi medence fellegvárának közepén, a távoli havasok egyre szelidülő lejtői között, széles, gyönyörű völgyének ágyában nyújtózik végig a folyó, melyről a nóta azt mondja: "Maros vize folyik csendesen..." Ahol ez a dal fakadt, ott bizonyára már meglassudott, elcsitult szilaj kedve. A Maros gyermek- és kamaszkora a Csiki-havasok lábától a Kelemen és Görgényi-havasok közötti dédai kapuig tart. Életének folyása igen kedvező reménységek között indul: a széles gyergyói fennsíkon nincs előtte semmi akadály. Gyorsan, vigan, zavartalanul növekedve szalad előre, észak felé, mint olyan gyermek, akinek biztos a jövője. Nagy barátai és védelmezői: a havasok jóakarattal nyitnak utat előtte. Délről az öreg Hargita integet neki, biztatólag lengetve feléje fenyves üstökét. Keletről a Csiki és Gyergyói havasok, nyugatról a Görgényi-havasok állanak neki védőfalat s mint fehérfejű nagybácsik, gyönyörködnek vidám futásában. Jól is megy minden, egészen addig, amíg a hózivataros vén Kelemen, ez a mord medve meg nem irigyli jósorsát s köszvényes, dagadt lábával rosszindulatú gáncsot vet neki. Az elkényesztetett Maros-kölyök orrára bukik. Bőgve tápászkodik fel. Megtorpan. Hirtelen nyugatnak fordul s könnyelmű fiatalságának dühével nekiveti magát a keskeny sziklanyílásnak. Ettől kezdve már meg kell tanulnia, hogy az élet nem olyan szép és egyszerű futás a virágos mezőn, mint ahogy eddig gondolta.

Makkai Sándor - A ​fejedelem rózsája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Nyirő József - Az ​Erdélyi Helikon magyarországi barátainak Aranykönyve 1937
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Szép ​kísértet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Mi ​Ernyeiek I-II.
Van ​egy "félmúlt", amelyről öreg emberek néha még beszélnek, az előttünk járt harmadik nemzedék fiatalsága: az idő különösen bővizű forrásvidéke a történelmi regényeknek. Még nem jegecesedett meg semmi, az apróbb családi és közéleti események átsejlenek a ráncosodó-fátyolosodó sejtfalakon, tárgyakat tapinthatunk, amiket a nagyapák még használtak, öreg szekrények különös illatot őriznek, de az író már bizonyos magasságból tekintheti át a tájat, látja az indulatok áramlásának irányát, tudja, hol rántanak a mélybe veszélyes örvények, hőseit és az eseményeket titkos összefüggésekben lesheti meg. A napoleoni harcok évtizede, az akkori Oroszország és Európa volt ilyen "félmúlt", amikor Tolsztoj a "Háború és béké"-t írta. Makkai Sándor is ezt a szerencsés időt választja: megírja a másfél évtizedet, mely a szabadságharc 49-es ájulására következett. Mindenfelé üszkös gerendák füstölnek még, sebesült, véres, nagyon fáradt emberek rejtőznek padlásokon és présházakban, a győztes hatalom szomjasan, kegyetlenül vadászik áldozataira, néha-néha felcsapnak a remény mocsárba csaló, veszélyes lidérctüzei, szúnyogként rajzanak az árulók, vannak akik nem tudnak kijózanodni, s öntudatlanul kezdenek kis csoportokba verődni azok, akik nagyon keserűen józanok lesznek. Makkai Mi Ernyeiek c. regénye Gárdonyi Géza Egri csillagok-jához, vagy Jókai Mór Aranyemberéhez hasonlítható. Forrás: http://makkaisandor.ro

Makkai Sándor - Sárga ​vihar / Táltos király
A ​Táltoskirály folytatásában Makkai Sándor Magyarország történelmének egyik legtragikusabb időszakát: a tatárjárást örökítette meg. A fordulatos, mozgalmas cselekményű regény főhőse ezúttal is IV. Béla, a vívódó, szorongó lelki alkatú fiatal uralkodó, aki terveivel, határozataival és országalakító elképzeléseivel csaknem mindig magára marad, ellenérzést ébreszt környezetében, de néha az ország egészében is. A sorozatos kudarcok (főként a kunok elleni lázadás) csak növelik magányosságát, s félelmét: azt a végzethitet, amely szerint őt közeli halál fenyegeti. Muhi pusztáról, a vesztes csatából hűséges emberei mentik meg. Életben maradt tehát, minden jóslat ellenére, s a tatárdúlás után "második világalapítóként" óriási energiával és nagyszabású tervekkel fog hozzá az ország újjáélesztéséhez - most már a benne hívő főurak támogatásával és segítségével. IV. Béla története így egybefonódik a tatárjárás mozzanatainak leírásával, az elpusztított ország életének rendkívül szuggesztív, megrázó erejű ábrázolásával - a korszak hiteles és érdekes társadalmi-történelmi rajzával.

Makkai Sándor - Holttenger
A ​református püspök-író regényének újrakiadása több mint esemény: magyarságismeretünk és magyarságtudatunk ünnepe. A Mezőség regénye ez az 1936-ban megjelentett mű, de az 1. világháború fiatalságának és a mindent elsöprő szerelemnek is emléket állít, egy apró település hétköznapi történetén keresztül hitelesen mutatja be az ősi, erdélyi tájegységet. A szerző által VIRÁGOS névvel illetett települést, belső harcai és visszásságai ellenére is, a szerelem falujaként értelmezhetjük.

Makkai Sándor - Rónai András - Asztalos Miklós - Gergely Pál - A ​mi Erdélyünk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Táltoskirály
A ​13.század harmincas éveinek Magyarországát IV.Béla ifjúkorát , trónra kerülésének történetét, a tatárjárás előzményeit idézi föl Makkai Sándor érdekfeszítő, mozgalmas cselekményű, a bonyolult ellentmondásokkal terhes korszakot híven tükröző történelmi regényében. A tatárjárás eseményeit e könyv folytatásában a Sárga vihar-ban írta meg a szerző. Az alig húszéves, koraérett, komor Béla királyfinak nincs helye apja, II. Endre fényűző udvarában: Erdélybe száműzik - feleségét, Máriát is úgy kell megszöktetnie apja fogságából. "Kisebbik királyfiként", Erdély uralkodójaként készül arra, hogy majd átveszi a trónt, rendet teremt az országban, s bosszút áll anyja, a merániai Gertrúd gyilkosain. A királyi udvar hatalomra és vagyonra éhes főnemesei - élükön a nádorral - összeesküvést szőnek II. Endre ellen. A leleplezett összeesküvés hírétől megtört király visszahívja kitagadott fiát; de Béla már csak apja temetésére érkezik meg; elfoglalja a trónt, mely körül újabb fenyegető jelek sokasodnak: keletről érkezett utazók a sárga veszedelem, a tatárok közeledéséről adnak hírt. A két háború közti időszak egyik legnépszerűbb, több kiadást megért regénye ma sem vesztett fényéből: lélegzetelállító kalandokban bővelkedő cselekménye, költői ragyogású stílusa feledhetetlen olvasmánnyá teszi.

Kollekciók