Ajax-loader

Jean-Pierre Montcassen könyvei a rukkolán


Jean-Pierre Montcassen - A ​legionárius
A ​regény cselekménye az ókorban, a római birodalom területén játszódik. Marcus Etrurio százados szemszögén át pillantunk be a híres légiók szerkezetébe, részesei leszünk egy nagy szerelemnek, egy nagy utazásnak, megismerkedünk a főhős érdekes barátaival, azon túl Germanicus hadvezérrel, és kisfiával, akinek a neve Gaius Caligula, akiből a későbbi hírhedt császár lett. Az olvasó már ebből is láthatja, hogy egy lebilincselő történelmi, korfestő kalandregényről van szó. Akik már olvasták Jean-Pierre Montcassen történeteit, tudják, hogy az író éppolyan érzékletességgel játszik az érzelem húrjain, mint amilyen tehetséggel szövi a cselekményeket. A könyv, drámaiságát tekintve megegyezik A gladiátor c. nagyszerű filmmel, témájában is van hasonlóság, de mégis más, egyedi. Erotika, spiritualitás, küzdelem életre-halálra, játékosság, humor, barátság, emberség, minden életre kel a könyv lapjain.

Jean-Pierre Montcassen - A ​halál vámszedője
Több ​mint négyezer évet szányalunk vissza a múltba. Észak-Afrikába, a Nílus vidékére. Az egyiptomi Ó-birodalom legendákkal áthatott hétköznapjaiba, VI. dinasztia korában teszünk feledhetetlen látogatást. A regény egyedülálló, lebilincselő, helyenként misztikus, mely a tudományos kutatások eredményeit messzemenően tiszteletben tarta. A hitelesség kedvéért el kell mondani, hogy még a rézkorban járunk, a bronz pár száz esztendő múlva, a vas majd másfélezer évvel később áll az ember szolgálatába, a vágóeszközök jobbára aithiotpia vagy obszidián kőből valók. A háziállatok közül a szarvasmarhát, a szamarat, a kecskét, a juhot, a kutyát már ismerik, de szelídítettek hiénát, antilopot és vadludat is. Nincs jelen még a ló, teve, baromfi, macska, bármennyire is jellemzőek voltak ezek a későbbi korokra. Ez idő tájt hitelt érdemlő bizonyíték a kerékre vonatkozóan sincs, a szállítás, teherhordás tehát még igen kezdetleges lehetett. Ennek dacára az Ó-birodalom idején épültek fel a leghatalmasabb piramisok, folytak a városok, paloták építései, a gazdagság - a Nílus áradásától függően - virágzott. Ebben a környezetben él egy céltudatos földműves fiú, aki a fejébe veszi, hogy balzsamozó lesz, a halál és a túlvilág titkainak tudója. Thimun az akaraterő és csibészség megtestesítője, aki nem tekinti követendőnek a hagyományos értékrendet, sajátos módszerekkel egyengeti útját. Hogy mivé lesz személyisége, hogyan formálja át környezetét, milyen érzelmeket szít különc viselkedésével, legyen a regény titka. Előjáróban még talán annyit, a kaland az izgalom, a szerelem természetes alkotórészei a történetnek. Mindennek hátterében ott zajlik a fáraódinasztiák hatalmi torzsalkodása, véres belháborúkkal.

Jean-Pierre Montcassen - A ​fény leánya
Tetiserinek, ​az előkelő, de elszegényedett családból származó Szaszharé lányának az élete váratlanul szerencsés fordulatot vesz, amikor kéjsóvár nagybátyja közbenjárásának köszönhetően bekerül Hatsepszut fáraó udvarhölgyei közé. Hamarosan maga a fáraó is felfigyel rá, és ezután a fiatal, szenvedélyes lány pályája egyre magasabbra ível. Szépsége és fiatalsága azonban nem elég, hogy akár csak esélye legyen megállni a helyét az udvar intrikái és cselszövései közepette: elég egyetlen végzetes hiba, és a legnagyobb magasságból a legnagyobb mélységbe kell zuhannia, ahonnan talán már nincs is visszatérés... Jean-Pierre Montcassen (Cselenyák Imre) többek között "A fáraó lánya", "A sivatag hercegnője", "Az egyiptomi kéjnő" és a "Szamuráj és gésa" című nagy sikerű regények írója a tőle megszokott nyíltsággal és alapossággal, helyenként már-már mellbevágó nyersességgel mutatja be az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiája korának mindennapjait, szenvedélyeit és cselszövéseit.

Jean-Pierre Montcassen - Attila, ​Isten ostora
Ez ​a mű hiánypótló történelmi regény, olvasása közben érzékeljük, hogy Attila mekkora egyéniség volt. Egyik hun uralkodó sem jutott olyan magasságokba, mint ő, s ennek okát többé-kevésbé fölfedi a szerző. Attila életét végigkíséri egy különös, drámai szerelem, amely a szemünk előtt lobban föl, és lángol az egekig.

Jean-Pierre Montcassen - Tajgetosz ​kegyeltje
A ​kitűnő történelmi regényíró, Jean-Pierre Montcassen legújabb könyvét olvashatja az olvasó. Az író lebilincselő stílusát, olvasmányos modorát, széleskörű korismeretét már a korábban megjelent A halál vámszedője című regényből megismerhették. Az egyiptomi történet után most az ókori Görögország nagy korszakába teszünk időutazást. A klasszikus világ legmegrázóbb időszakában, a perzsa-görög háború éveiben találjuk magunkat. Alkmeon, a regény főhőse, miután túléli születését, otthont talál idegen égbolt alatt, legyőzi csenevész testét, beleveti magát a plataiai csatába, mely a két földrész között lezajlott legnagyobb szabású viadal volt. Hogyan leli meg elveszettnek hitt szerelmét a kis hoplita, hogyan veszi ki részét a nagy háborúból? Istenek, bájos pillanatok, férfias küzdelmek, lelket gyönyörködtető érzelmi hullámzások teszik szívbemarkolóvá és diadalmassá ezt a páratlan elbeszélést.

Jean-Pierre Montcassen - Szamuráj ​és gésa
A ​neves íro most a Távol-Kelet egy különleges történelmi eseményét dolgozta föl. 1274-ben megtámadja egy hatalmas mongol-kínai hadsereg Japánt azzal a szándékkal, hogy hódoljanak Kubilaj kán, Dzsingisz unokája előtt. A tengeren, nyugat felől közeledő flotta elfoglalja az útjába eső szigeteket, köztük Iki szigetét, ahol senkinek sem kegyelmeznek. Hiro, szinte még gyerek, szüleit lemészárolják, maga alig bír elmenekülni az "ördögök" elől...

Jean-Pierre Montcassen - A ​fáraó lánya
Valahol ​mindnyájunk vágyálmát ébreszti fel ez a csodába illő történet. Egy szegény sorsú thébai kislányról, Itauréról egyik pillanatról a másikra kiderül, hogy nem hétköznapi halandó, hanem az isteni Arany Hór, Szeszósztrisz fáraó gyermeke. A szembesülés lélegzetelállító pillanatában,amely konfliktusoktól sem mentes, már-már eltávolodik egymástól apa és lánya, de végül is Itauré látnoki képességei a jó irányba fordítjáka történetet. A lány előtt megnyílik a titokzatos palota kapuja.

Jean-Pierre Montcassen - A ​jezsuita
Matteo ​Ricci hithű jezsuita szerzetes, a világ jelenségei iránt érdeklődő, szenvedélyes tudós, mellette renitens lázadó, akit nem kötnek a formák, és mindig új és új kihívások felé fordul - kevéssé törődve a következményekkel. A vallási ellentétektől és dinasztikus harcoktól forrongó 16. századi Európából vágyik a távoli Keletre, a mesebeli Kínába, hogy a felfedezők nyomdokaiba lépve terjessze a kereszténységet, elvigye az Evangélium üzenetét. Hisz fel kell emelni a tévelygő emberiséget még ott, távol, a mesés Keleten is... De megőrizheti-e identitását az ember egy tőle teljesen eltérő, természetétől idegen környezetben? Vajon lehet-e mozdítani egy mozdíthatatlannak tűnő óriáson? Vajon elég-e a hit egy hanyatló, pártviszályoktól, lázadásoktól forrongó birodalomban? És mit tegyen az ember, ha fogadalmával ellentétes erotikus vágyak kereszttüzébe kerül? Jean-Pierre Montcassen monumentális regénye a nagy földrajzi felfedezések korába vezet el bennünket, s valós eseményeken, személyeken keresztül mutatja be, mi történik akkor, ha két, látszólag teljesen ellentétes világ találkozik egymással. Valahol a Nagy Falon túl, a világok határán...

Jean-Pierre Montcassen - Azálea
A ​Jóslat folytatása, mely önmagában is érdekfeszítő olvasmány. Akik olvasták az első kötetet, mégis pótolhatatlan élménnyel lesznek gazdagabbak: régi ismerősként találkozhatnak újra Szidónival, a nyughatatlan világcsavargóval. Már-már azt hittük, több kalandban egy embernek nemigen lehet része, az írói lelemény azonban ugyanolyan kiapadhatatlan forrása a meglepetéseknek, mint maga az élet, amely valamennyiünk legkiismerhetetlenebb vállalkozása. Nézőpont kérdése csupán, hogy e vállalkozásban ki a főszereplő, és kinek jut epizódszerep. Szidóni megismerkedik Homérosszal is, ebben a történetben mégsem a korszak legkiemelkedőbb alakja lesz a főhős. A központban az ember áll, akit itt éppen Szidóninak hívnak. Jó és rossz, agresszor és áldozat egyaránt része az életnek, amelyet minden megpróbáltatás ellenére mégiscsak szeretni lehet. Nem is érhet véget soha; az utódok újra és újra megható izgalommal készülnek a felfedezésére.

Jean-Pierre Montcassen - A ​sivatag hercegnője
Egy ​letűnt mesevilág utolsó éveit örökítette meg Jean-Pierre Montcassen ebben a regényében. Méghozzá az őrá jellemző képzelőerővel, lebilincselő stílusban, egy Zubeida nevű bagdadi lány szemszögén át. Aki nekilát ennek a könyvnek, többek között arra is ráébred, hogy milyen magas volt az arab kultúra, milyen civilizáltak voltak az iraki emberek a XIII. században. Zubeida nem mindennapi körülmények között szakad ki a meghitt családi fészekből, s kerül a mara házba, ahol a élete teljesen megváltozik. Szabadságának elvesztését pótolja-e a zene, a tánc, a kényelem, az igaz barátság? Túléli-e Zubeida az évezred árvizét, meg tud-e menekülni ibn Atabeg karmaiból, beteljesül-e végre szerelme az-Zahir herceggel? A válaszok benne vannak a könyvben, amely az ezeregyéjszaka mesevilágával vetekszik.

Jean-Pierre Montcassen - Jóslat
Valós ​helyszíneken, eredeti környezetben játszódik ez a sok tekintetben hiteles történelmi, illetve korfestő regény. Ahogy már megszokhatták az írótól, ez a történet sem a "nagy" események vagy hírneves személyiségek bemutatásán keresztül kívánja a múltat kibontani, inkább a hétköznapok, az egyszerű emberek mindennapjai által. A mű fő mondanivalója kalandos mesébe ágyazva teljesíti azon hivatását, hogy könnyed, időnként elmélkedő, egyszersmind érdekes legyen. Szidóni, a föníciai világjáró élete derekán elzarándokol a delphoi jósdába, hogy választ kapjon hányatott sorsa és jövője értelmére. A csupaszív, de egyben gyarló embe életútján át bepillanthatunk a föníciai és görög kultúrába, s bebarangolhatjuk az akkor ismert világ szinte valamennyi helyszínét az Asszír Birodalomtól egész Galliáig. A főhős vándorlása nem végződik – hisz nem is végződhet – önléte titkának megfejtésével, azonban annyi bölcsesség ülepszik le benne kalandjaiból, hogy immár bátran tekint a jövő elé. Föníciáról még nem készült eddig ehhez mérhető történelmi regény.

Jean-Pierre Montcassen - A ​légionárius szerelme
A ​regény cselekménye az ókorban, a Római Birodalom területén játszódik. Marcus Etrurio százados szemszögén át pillantunk be a híres légiók világába, részesei leszünk egy nagy szerelemnek, egy nagy utazásnak, megismerkedünk a főhős érdekes barátaival, azon túl Germanicus hadvezérrel, és kisfiával, akinek a neve Gaius Caligula, akiből a későbbi hírhedt császár lett. Erotika, spiritualitás, küzdelem életre-halálra, játékosság, humor, barátság, emberség, minden életre kel a könyv lapjain.

Jean-Pierre Montcassen - A ​magyarok nyilaitól...
Európa ​valaha rettegte a magyarokat... Amit még eddig sehol nem olvashatott a magyar olvasó, azt éppen Jean-Pierre Montcassen írta meg. A honfoglalás után húsz évvel, a kalandozások korában járunk. Egy bajor lovászlegényt a véletlen Magyarországra vezérli, és az ő szemén keresztül tárul föl a Kárpát-medencében élő nép élete.

Jean-Pierre Montcassen - Az ​új Isten szerelmesei
VILÁG ​ÖRÖK ÚTJA Jean-Pierre Montcassen regénye az I. (Szent) István király halálát és a velencei Orseolo Péter trónra lépését követő évtizedben játszódik. A pogány hagyományokhoz makacsul ragaszkodó Békés vármegyei Vata törzsfő kisebbik fia, Zétény beleszeret egy cserzővarga lányába, Csernébe. Szerelme viszonzásra talál, ám a két fiatalnak nemcsak a vagyoni, hanem a vallási különbségekkel is meg kell küzdeniük: a lány családja keresztény, Zétény atyja pedig többször is parancsot adott már a birtokaira lépő térítő papok megölésére. Miközben az ország nagyurainak egyik fele az ősi vallást megőrizve fordul szembe az új, idegen és keresztény királlyal és talpnyalóival, Zéténynek is meg kell vívnia a maga küzdelmét a szerelméért – a lelkében és az apjával szemben egyaránt. AZ ŐSÖK IGAZSÁGA Jean-Pierre Montcassen (Cselenyák Imre), többek között _A fáraó lánya, A sivatag hercegnője, Az egyiptomi kéjnő,_ a _Szamuráj és gésa_ és _A fény leánya_ című nagy sikerű regények írója a magyar történelem egyik legérdekesebb korszakát dolgozza fel történelmi kalandregényében, a tőle megszokott könnyedséggel, humorral és romantikával.

Jean-Pierre Montcassen - Meliki
Ferhat, ​a kiszolgált janicsár a rabszolgapiacon egy koszos rongycsomó alól magyar szavakat hall. Felrémlik előtte régi hazája és nyelve, és önmagát is meglepi azzal, hogy otthonába viszi a haldokló kislányt. Boriska a mindene lesz, az egyetlen, aki örömet hoz a napjaiba, és akivel oly' szívesen megy solymászni. De a környezettől óvakodni kell, a véletlenül elejtett magyar szavak veszélybe sodorják őket. Kettejük csodaszép barátságának és gyöngéd szerelmének története ez a regény, melyet átitat az ezerhatszázas évek történelme, és az Oszmán Birodalom színes, kavargó világa.

Jean-Pierre Montcassen - Az ​egyiptomi kéjnő
Nedzsita ​Kr. e. 350-300 között élt Egyiptomban, éppen a Macedón Alexandros (Nagy Sándor) hódításainak korában, de akár ma is élhetne, annyira örök, emberi és Nő. Ahogyan a regény címéből is kiderül, Nedzsita kéjnő volt, méghozzá a legkülönb, amit ez a "hivatás" megkövetelhet. Bármilyen is manapság a prostituáltak megítélése, mindig voltak és lesznek a hivatásos kurtizánok között kivételes személyek, különleges egyéniségek, akiket érdemes megismerni, hiszen életük számos érdekességet és titkot rejt. Izgalmas kérdésekre kap az olvasó választ ebből az őszinte vallomásból. Hogyan emelkedik egy papíruszkészítő lánya olyan magasságokba, hogy még az uralkodó is kegyeibe fogadja? Hogyan zajlik le Nedzsita páratlan szerelme Ankaf herceggel? Milyen sors vár a gyönyörű kéjnő különleges kisfiára? Mi a titka annak, hogy a férfiak mindent elsöprő rajongó imádattal veszik körül Nedzsitát? Azt hiszem, ezekre a kérdésekre a ma lányai és asszonyai is kíváncsiak. Ezért annyira lebilincselő és torokszorító ez az eredeti emlékirat.

Kollekciók