Ajax-loader

Gábor Endre könyvei a rukkolán


Gábor Endre - Sztárvadászat
A ​televíziózás függőséget okozhat. Nemcsak azok válhatnak azonban rabjává, akik nézik, hanem azok is, akik készítik a műsorokat. A hírnév és a siker utáni hajsza számítóvá, érzéketlenné és törtetővé változtatja a média közelébe sodródókat, ahogyan a könyv szereplőit is. Egyeseknek a képernyőn való megjelenés maga az élet, másoknak viszont a halált hozza el. Főleg, ha egy pszichopata sorozatgyilkos vadászik a sztárokra, s módszeresen kiírtja az általa kiválasztott ismert személyiségeke A brutálisan megkínzott és összeszurkált műsorvezetőnők hóhéra után ezúttal nemcsak a rendőrség nyomoz, hanem a folyton szenzációra éhes televíziósok is. Az sem zavarja őket, hogy ezzel a saját és kollégáik életét teszik kockára, hiszen a véres sztori mindennél előbbre való. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egy titkos szervezet a hazai média megtisztítására buzdítja tagjait, akikről nem lehet tudni, hogy milyen módszereket vetnek be céljaik elérése érdekében.

Pierrot - Gábor Endre - Magister ​M
Elrejtett ​kincs Sopianae városában... Egy díszes karperec Janus Pannonius hagyatékából... Egy eltűnt corvina... Jonathan Hunt Pécsett nyomoz... Egy visegrádi ásatáson a Mátyás korabeli várfal kis cellájában harmincöt év körüli férfi földi maradványait tárják fel a régészek. Az egykor befalazott rab csontváza önmagában nem számítana világrengető szenzációnak, azonban a felirat, amelyet a fogoly vélhetően a kínhalála előtti órákban börtöne falába kapart, igencsak meghökkenti a kutatókat: Magister M 1872 Pécs - 1488 Visegrád. Hogyan születhetett valaki négyszáz évvel a halála után? Tévedés történt, netán zseniális lelethamisítás áll a háttérben? A rejtély megoldása most is Jonathan Huntra vár. A New York Times Magyarországon élő újságírója Eger (Jumurdzsák gyűrűje) és Debrecen (Az ördög köve) után ezúttal Pécsre utazik, ahol rég elfeledett, római kori kincsről szóló legendára bukkan, amely már Janus Pannonius képzeletét is megmozgatta. Ám az értékes lelet ígéretére furcsán reagálnak új ismerősei. Valaki hazudik vagy másnak mutatja magát. De ki? A kissé rámenős, ám igencsak gáláns múzeumigazgató? A dúsgazdag osztrák műkincsgyűjtő? A csinos, de bizalmatlan pesti régésznő? Netán a fiú a nevelőintézetből, aki azt állítja, őriz egy darabot Ábray professzor időgépéből? A sorozat harmadik epizódja fantasztikus történelmi kalandregény, amely patinás helyszíneken, Pécsett, Visegrádon, Budapesten és Bécsben, több idősíkban - Kr. u. 433-ban, a reneszánsz korban, a huszadik század elején és napjainkban - játszódik, s benne életre kel Janus Pannoniuson kívül Galeotto Marzio és Hunyadi Mátyás csakúgy, mint Angster József, a neves pécsi orgonakészítő.

Pierrot - Gábor Endre - Az ​ördög köve
Egy ​mecseki falu rejtélyes pusztulása 1407-ben... Egy égből zuhant lebkő titka... Szerencsevadászok és tudósok küzdelme... Jonathan Hunt, a New York Times újságírója visszatér... A "Jumurdzsák gyűrűjé"-nek főhőse a bravúros egri nyomozás után két évvel Debrecenbe látogat, ahol szinte az égből pottyan ölébe egy újabb rejtély. Megismerkedik egy vonzó atomfizikusnővel és forrófejű öccsével. A fiú eltűnik, és a szálak ezúttal is a múltba vezetnek. A kalandokban és váratlan fordulatokban bővelkedő nyomozás évszázadokkal repíti vissza az időben Jonathan Huntot. A könyvtárakban, múzeumokban meglelt dokumentumok, kéziratok és levelek különös természeti jelenség létezésére utalnak. A Magyar Faustként ismert legendás debreceni tanár, Hatvani István hagyatékából kiderül, már ő is vizsgált a 18. században egy bizonyos égi eredetű követ, amely óriási kristályt, talán gyémántot rejt. Az értékes kincsért századokon átívelő hajsza kezdődik. A tét óriási, Jonathan Hunt ugyanis kideríti: az "ördög köve" halálos miazmát rejt, amely akár az egész emberiséget elpusztíthatja...

Kollekciók