Ajax-loader

Ferencz Antal könyvei a rukkolán


Ferencz Antal - Orvosi laboratóriumi vizsgálatok
A könyv elsősorban a háziorvosok számára készült, áttekinti a korszerű laboratóriumi medicina szinte minden területét a felnőttek és időskorúak orvosi laboratóriumi vizsgálatai lehetőségeinek körében, kitér azokra a vizsgálatokra is, amelyeket a beteg saját maga végezhet, vagy amelyek elvégezhetőek a háziorvosi rendelő laboratóriumában.

Ferencz Antal - A ​bioetika alapjai
Megteheti-e ​az orvostudomány mindazt, amit meg tud tenni? Alapkérdés ez a mai társadalomban, amikor hatalmasak a lehetőségek az ember gyógyítása érdekében, ugyanakkor – részben épp ezekkel a lehetőségekkel összefüggésben – bizonytalanná vált az emberi élet védelmének klasszikus szabálya. A bioetika kérdéseinek súlya nagyobb annál, hogy orvosi belügyként kezeljék. Ezért – az országban elsőként – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán bevezették a bioetika és az orvosi jog oktatását. A 2005-ben elhunyt Ferencz Antal professzor tankönyve az elméleti alapok után sorra tárgyalja napjaink égető problémáit: magzatvédelem, betegjogok, orvosi titoktartás, eutanázia, embereken végzett klinikai kutatások, állatkísérletek, környezetvédelmi kérdések stb. A kötet végén közli a téma legfontosabb hazai és nemzetközi dokumentumainak jegyzékét is. Ferencz Antal magas szintű, ugyanakkor olvasmányos könyve jó szívvel ajánlható az egyetemi hallgatókon kívül a témában érintett szakembereknek és minden érdeklődőnek.

Ferencz Antal - Kosztolányi György - Falus András - Kellermayer Miklós - Somfai Béla - Jelenits István - Hámori Antal - Biogenetika ​és etika
Füzetünk ​a főiskola 2003. november 15-én tartott tudományos konferenciáján elhangzott előadások szövegét tartalmazza. A tanulmányok szerzői: Ferencz Antal, Kosztolányi György, Falus András, Kellermayer Miklós, Somfai Béla, Jelenits István, Hámori Antal. „Az ember nem tehető soha eszközértékűvé. A genetikai, immunológiai és más természettudományos ismeretek gyarapodásával együtt kell járnia az etikai és erkölcsi érzék fejlődésének (orvosi etika, etikai bizottságok, távolabbi társadalmi hatások figyelembevétele, képzés, szemléletformálás). A tudomány nem öncélú, ezért a kutatási irányok kijelölésének és az eredmények felhasználásának ellenőrzött körülmények között kell történnie, ahol a keresztény antropológiai szemlélet meghatározó jelentőségű. Az emberi egészség és a társadalom java előmozdításának számos eleme nem tehető gazdaságilag rövid távon kifizetődővé. Ezért az ezzel kapcsolatos állandó etikai reflexiót és a belõle fakadó társadalmi és jogi kontrollt állandóan támogatni kell a gazdasági lobbyérdekek olykor kíméletlen nyomásával szemben.” Az Élet kultúrájáért. A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele a bioetika néhány kérdéséről. Budapest, 2003.

Kollekciók