Ajax-loader

Huszár Tibor könyvei a rukkolán


Covers_533935
elérhető
7

Huszár Tibor - Kádár
Huszár ​Tibor akadémikus Kádár-életrajza - amely a politikusnak az 1956-os forradalom leverése utáni hatalomra kerülésétől haláláig terjedő időszakot öleli fel - a nagyközönség számára készült, színes stílusban megírt, ugyanakkor átfogó, tudományos igényű biográfia. Kádár János személye és politikája modern történelmünk központi és legvitatottabb kérdései közé tartozik.

Huszár Tibor - A ​magyar szociológia története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Huszár Tibor - Beszélgetőkönyv ​Bálint Géza professzorral
Huszár ​Tibor szociológus, akadémikus és Dr. Bálint Géza reumatológus főorvos, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) egykori főigazgatója beszélgetéseiben egy orvosi életpálya gazdagsága bontakozik ki. A családról, az iskolákról, a neveltetésről és a hitről, a szakmai kérdésekről, az orvos-beteg viszonyról, a kórházak állapotáról és sorsáról nyíltan és közérthetően beszélő orvos pályaképe nemcsak hivatása 20. századi történetéről és a magyar egészségügy elmúlt évtizedeiről ad hiteles képet, hanem megrajzolja egy hivatásának élő ember megnyerő arcképét is.

Huszár Tibor - Szabó János - Restauráció ​vagy kiigazítás
Ez ​a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek - két kivétellel - először látnak napvilágot, első eredményeiként egy szisztematikus kutatásnak. E kutatás résztvevői arra vállalkoztak, hogy a lehetséges mértékig dokumentálják, s empirikus módszerekkel feltárják XX. századi történelmünk "Kádár-korszak" néven elhíresült periódusában a politikai főhatalom természetét, közelebbről annak centrális jelentőségű mozzanatát, a hatalmi represszió külső és belső kondícióit, szerveződését, intézményesülését és használatának tényeit, valamint folyamatait. Az olvasóban felvetődhet a kérdés, hogy miért csupán az 1956-63 közötti időszakkal foglalkozunk, ám a dolgozatok megismerése nyilvánvalóvá teheti. hogy e periódus a totalitárius állam "restaurációja, vagy kiigazítása" kondícióinak folyamataiban logikailag egységes, így a különböző aspektusokból történt elemző körüljárások nem jogosulatlanok. A szerkesztők éppen e logika teljessé tétele érdekében döntöttek két kutatáson kívüli, folyóiratban már publikált tanulmány (Markó György: A katonai bíróságok statáríáiis ítéletei 1956. december-1957. október között, valamint Ripp Zoltán: Zártállami Parlament v. tanulmányok) beemelése mellett. A kötet valamennyi dolgozatán áthúzódó alapprobléma az, hogy vajon hogyan őrződött meg a forradalmi kataklizma után a hatalom totalitárius alapszerkezete, minek kellett történnie, s milyen szándékos változtatásokra volt szükség ahhoz, hogy a hatalom lényegi kontinuitása megőrződjék. A kutatók és a szerkesztők is tudatában vannak annak, hogy a kádárrendszer genezisének teljes történetéhez további ismeretekre lesz szükség, s ezek minden bizonnyal előállanak majd a kutathatósági korlátok teljes megszűnésével.

Huszár Tibor - Metszetek ​nyolc évtized magántörténelméből
Huszár ​Tibor 1930-ban született - éppen jókor, mondhatni, hogy belenőjön a világháborúba, Budapest ostromába, s aztán a Rákosi-korszakba, a moszkvai diákévekbe, a funkcionárius életbe, majd - még mindig fiatalemberként s egyre tanácstalanabbul - szemtanúja legyen a zaklatott 1956-os esztendőnek és a forradalomnak. Felnőtt ember már, amikor új életet kezd, és elhatározza, hogy a tudománynak szenteli az életét, mely azonban a békésebb korokban sem volt éppenséggel eseménytelen. A 20. század második fele magyar történelmének csapdáit kerülgetve telt az élete - és ehhez nyitott szemmel kellett járnia. Ezért olyan érdekes, sok meglepetést is rejtő olvasmány az önéletrajza. Huszár Tibort, aki a véletlen folytán sok fontos esemény hol közelebbi, hol távolabbi szemtanúja volt, számos neves emberrel - politikusokkal, tudósokkal - hozta össze a sors. "Magántörténelemnek" nevezi könyvét - a történelemhez írott személyes hangvételű lábjegyzeteknek, melyek azonban nemegyszer más megvilágításba helyezik az eseményeket, amelyeknek gazdag életpályája során a tanúja volt - hiszen csak ilyenekről ír. Nem a Nagy Történelemről, hanem mindig csak arról, amit megélt. Önéletrajzában még nagy ívű tudományos munkássága is háttérbe szorul az átéltekhez képest. Huszár Tibor nemcsak éles szemű, pontos megfigyelő, de roppant élvezetes elbeszélő is, írását személyesség hatja át, az oldott emlékezés hitele.

Huszár Tibor - Történelem ​és szociológia
Rendkívül ​izgalmas műhelymunkából kapunk ízelítőt és egyben rangos szellemi izgalmat e kötet tanulmányozása során. A könyv témái - értelmiségtörténet, Korunk, Erdei Ferenc, NÉKOSZ-mozgalom - külön-külön is monografikus feldolgozást igénylő és sürgető feladatok. Ezek közül egyhez, talán a legizgalmasabbhoz, Erdei Ferenc monográfiájához hozzá is kezdett Huszár Tibor. S miközben kutatásait végezte, azt tapasztalta, "hogy a magyar progresszió szinte minden lényeges kezdeményezése a harmincas évek kezdetétől összefonódik Erdei életútjával". Így, amikor a körülményekre, a társadalmi, történelmi, intellektuális meghatározókra koncentrálva felrajzolja - e kötetben egyelőre 1935-ig - a fiatal tudós portréját, egyben a harmincas évek szellemi tablójának felvázolására is vállalkozik. Ekként találkozik a kötet négy tanulmánya: felmutatja az eddig elért eredményeket, jelzi a további feladatokat, s hangsúlyozza, példázza a felismerést: "Saját kísérleteink arról győztek meg bennünket, hogy e megközelítések csak akkor hasznosulnak, ha a szociológus kutató a történeti tényanyagban - különösen az értelmiségi mozgalmak, szellemi áramlatok történetében - jól tájékozódik. Mert nem kívántuk vitatni, hogy a szociológia jelen-tudomány, mint hogy az sem vitatható, hogy a tudati jelenségek elsődlegesen a jelen ellentmondásai által meghatározottak. Mégis újra és újra beleütköztünk abba a ténybe, hogy a "múlt" mintegy belerétegződik a jelenbe, s hogy az idősíkoknak ez az egymásba játszása különösen jellemző az értékek, érzelmek, szokások, hagyományok világában."

Huszár Tibor - Találkozások
Huszár ​Tibor egyetemi tanár, szociológus a hetvenes évek második felében olyan értelmiségiekkel: írókkal, szociológusokkal, politikusokkal (Bibó István, Donáth Ferenc, Illyés Gyula, Fejtő Ferenc, Szabó Zoltán, Cs. Szabó László, Kovács Imre, Püski Sándor, Gombos Gyula, Kiss Sándor, Nagy Ferenc) készített dokumentumértékű interjúkat, akik a harmincas-negyvenes évek hazai szellemi mozgalmaiban meghatározó szerepet játszottak. Jelen kiadvány ezeket a magnóra rögzített, kötetlen hangú beszélgetéseket tartalmazza. Az érdekes találkozásokból, amelyeknek egy részére itthon, többségükre azonban - az emigrációban akkoriban ott élő szereplőkkel - Nyugaton (Párizsban, New Yorkban, Washingtonban) került sor, hű képet kaphatunk a két világháború közötti magyar szellemi mozgalmakról, irányzatokról. Huszár Tibor beszélgetőtársai visszaemlékezéseikben felidézik a magyar szellemi élet azon nevezetes sorsfordulóit, amelyekben ők maguk is kulcsszerepet játszottak: így többek között szólnak a "népi" és "urbánus" csoportok tevékenységéről, a nevezetes Márciusi Front megszervezéséről és működéséről, a híres 1943-as balatonszárszói tanácskozásról, a németellenes mozgalmak létrejöttéről, a korabeli jelentősebb folyóiratok működéséről és sok más egyéb korabeli eseményről. A beszélgetések - amelyeknek egy része most jelenik meg először - új és pontos információkkal egészíthetik ki ismereteinket erről a sokat vitatott időszakról. A kötetet Huszár Tibornak az interjúk - sokszor igencsak nehéz körülmények között létrejött - születését megvilágító érdekes bevezetője, valamint a legfontosabb szereplőket és dokumentumokat tartalmazó jegyzetszótár egészíti ki.

Huszár Tibor - Erdei ​Ferenc
Huszár ​Tibor Erdei-monográfiája a Makóról indult empirikus szociográfus, társadalomtudós, többszörös miniszter politikai életrajza. Erdei egykoron a Szegedi Fiatalok Művészeti kollégiumának tagja volt – s néhány társával, köztük testi-lelki jó barátjával, Bibó Istvánnal már ekkor készült a jövendő Magyarország átépítésére. 1941-ben egy Sárközi Mártának írott levelét ekként írja alá: „Erdei Ferenc dr, mezőgazda, szociológus, a jövő társadalmának 1. számú hajnalhasítója és formaképzője”. Az 1943-as szárszói találkozó egyik nagyhatású szónoka volt (a másik Németh László), majd 1945-ben, parasztpártiként is kikötött a kommunisták mellett. 1948 és 1955 között (változó posztokon) – még Nagy Imre kormányában is – miniszter volt. 1956-ban az oroszok Maléter Pállal letartóztatták. Erdei megmenekült, s ezután már csak szakpolitikusi feladatokat vállalt. Az ő nevéhez is köthető a forradalom után a magyar mezőgazdaság modernizálása, a termelőszövetkezetek rendszerének kialakítása és bevezetése, s mindezzel az 1968-as reformfolyamat beindítását is támogatta. Huszár Tibor – az ELTE professzor emeritusa, az MTA tagja – dokumentumok, levéltári források alapján megírt monográfiája az első nagy terjedelmű Erdei-monográfia, amely nemcsak nagy anyagot mozgat, de számot vet Erdei politikai behódolásaival, vívódásaival és önkorrekciójával is.

Huszár Tibor - Gondolatok ​a munkaerkölcsről
"... ​a jövedelemszabályozás további finomítása nyilvánvalóan a munkafegyelem javításának fontos feltétele. Semmilyen gazdasági szabályozó vagy szigorító rendszabály nem képes azonban kikényszeríteni a munka ethoszát, a vállalati célokkal való azonosulás szándékát. A munka-fegyelem nem azonos a munka-morállal, amely elválaszthatatlan az ember világnézetétől, az élet céljáról és értelméről vallott felfogásától, bensővé tett, sajátjának vallott értékrendjétől. E kérdéskomplexumnak nyilvánvalóan vannak társadalmi s személyes vonatkozásai. A társadalmiak egyrészt kapcsolatosak a munka objektív feltételeivel, másrészt azzal, hogyan értékeli a társadalom a szellemi és a kétkezi munkát. A munkatevékenység, a hivatástudat az egyén személyiségképletének is fontos jellemzője. A pontosság, az igényesség, a tökéletességre törekvés nemcsak >>dologi érték<<, a termelés csereértékké átváltható emberi tényezője, de jellemvonás, személyiségjegy is. Az emberi cselekvés motivációs bázisát a szocializmus viszonyai között különösen nem szűkíthetjük le az érdekvonatkozásokra: a munkás élet, a köz javát is gyarapító munkateljesítmény, a hivatástudat társadalmi-erkölcsi megbecsülése ösztönzési rendszerünk szerves alkotóelme kell hogy legyen."

Huszár Tibor - Az ​elittől a nomenklatúráig
Az ​ELTE szociológiaprofesszorának új könyve a magyar szocialista korszak, ezen belül főként a Kádár-kor politikai vezetőinek összetételét térképezi fel a szociológia módszereivel. Kimutatja és megmagyarázza, milyen hátterű, milyen művettségű, iskolázottságú rétegekből jöttek az új elit, a pártvezetés új nómenklatúrájának tagjai.

Huszár Tibor - A ​pokol malmai
Dokumentumok, ​interjúk Szűcs Ernő tevékenységéről, a tettestársak és áldozatok vallomásai. Huszár Tibor dokumentumkötete esettanulmány, mely Szűcs Ernő (1908-1951), egykori államvédelmi ezredes, szovjet ügynök, az ÁVO egyik vezetője életét, tevékenységét, és halálának rendkívüli körülményeit idézi fel, de kitér az akkori hatalom legmagasabb köreit érintő szövevényes ügy számos elágazására is. Közreadja a korabeli dokumentumokat, az egykor szigorúan titkosított jelentéseket, kihallgatási jegyzőkönyveket, bizalmas levéltári anyagokat - köztük a lefolytatott és a meg nem valósult álperek nyomozati előkészületeit. Közli a magát Szűcs Ernőt, egyik megalkotóját is elpusztító terrorgépezet tagjainak a felelősségre vonásuk idején készült önvallomásait, az áldozataik visszaemlékezéseit, a dokumentum értékű interjúkat. A könyv lapjain testet öltő értelmetlen szenvedés és tragikum, a politikai célzatú koncepciógyártás és szadizmus hűen tükrözi azt az infernót, amelyet a közbeszéd is ÁVO-ként tart számon.

Huszár Tibor - Tiszakécskétől ​a Bródy Sándor utcáig
A ​hosszú történelmi fordulatokban gazdag életpálya, alkalmas monografikus feldolgozásra. E képes könyv nem kívánja e fordulatokat: gazdasági, politikai eseményeket érdemben elemezni. De a fordulatok, az azokat keretbe foglaló szociográfiailag jelezhető történeti feltételek annyiban jelen vannak e (képes) könyvben, amennyiben keretéül szolgálnak H. Soós Mária Marika életútjának, pontosabban az életút első, az unokák születéséig tartó szakaszának. Ami a műfajt illeti: az a szándékunk, hogy a megőrződött naplók, levelek, feljegyzések, előadások, rádióadások segítségével, élete fontosabb történéseit az Ő látószögéből idézzük fel. Nincs izgalmasabb, mint az olyan ember, aki sokszínű és látszólag ellentmondásos egyéniség. Ilyen volt Mari! ÉRTELMISÉGI SZABAD NŐ, aki műsorokat talál ki és megújítja a rádiózást, aki csapatot tud vezetni és mindig kitalál valami revelálót, és ezzel egy időben: példás családanya és remek háziasszony. Szinetár Miklós

Huszár Tibor - "Nem ​középiskolás fokon..."
"... ​a felsőoktatási rendszeren belül nem érvényesül a minőségi szelekció: mind az oktatók, mind a hivatalos szervek azt tekintik a felsőoktatási rendszer alapfunkciójának, hogy a bejutott, a 'keretszámokat kitöltő hallgatóanyag' biztosítsa az ország 'szakemberellátását'. A tanulmányok megszakítása ezen értékszempontok szerint abszolút kudarcnak, a diploma megszerzése pedig alapvetően kielégítő eredménynek minősül, függetlenül attól, hogy a diploma milyen szintű tudást, készségeket, hivatástudatot szentesít..." "... már a pályakezdés első mozzanata, az elhelyezkedés is feszültség forrása, mivel a munkába állás rendjét szigorúan szabályozó intézkedések ellenére sincs biztosíték arra, hogy a munkáltatók valóban az arra érdemes és nem az összeköttetéssel rendelkező hallgatókat alkalmazzák. Ugyanakkor egyes pályákon az álláskínálat korlátai és a pályakezdők munkahely-változtatását gátló adminisztratív intézkedések következtében a végzősök jelentős hányada olyan állások betöltésére kényszerül, amelyek a munkafeltételek, egzisztenciális tényezők és egyéb okok miatt nem felelnek meg egyéni törekvéseiknek..."

Huszár Tibor - Anekdoták
Huszár ​Tibor akadémikus új könyvében eseményekben gazdag életpályájának azokat az anekdotikus mozzanatait meséli el, melyeknek magántörténelmi hátterét Metszetek című önéletrajzában írta meg. A történetek, az ismert - Puskás Öcsi, Kádár János, Rákosi Mátyás, Lukács György, Szabó Zoltán, Szentágothai János, hogy csak néhányat említsünk - és kevésbé ismert szereplők különleges élethelyzetek sokaságát elevenítik meg. A szerző ismét bizonyítja, hogy nemcsak éles szemű, pontos megfigyelő, hanem roppant élvezetes elbeszélő is, írását személyesség hatja át, az oldott emlékezés hitele.

Huszár Tibor - 1968 ​Prága - Budapest - Moszkva
Huszár ​Tibor megrendítően izgalmas könyve az 1968-as augusztusi katonai megszállást közvetlenül megelőző időszak prágai, budapesti, moszkvai politikai próbálkozásait, cselekvéseit, döntéseit foglalja össze, mindmáig titkosnak minősített, korábban hozzáférhetetlen, nemrég napvilágra került, páratlanul értékes dokumentumok alapján, amelyek közül jónéhány ebben a kötetben kerül először nyilvánosságra. A kötet lebilincselő olvasmány, amely a rendszerváltozás óta első ízben ábrázolja drámai erővel egy működésképtelen struktúra belső viszonyait, benne a folyamatoknak kiszolgáltatott személyek jószándékú törekvéseit, vergődését, gyötrelmeit, eleve elvetélt erőfeszítéseit, majd végül árulásait.

Huszár Tibor - Kádár ​János I-II.
Kádár ​János életútjáról kevés mű született, pedig személye és politikája modern történelmünk középponti, talán legvitatottabb kérdése. Ő maga önéletírásre nem vállalkozott, s ritkán szólt keresetlenül élete fontosabb fordulópontjairól. Huszár Tibor kétkötetes művének első része a születéstől a forradalomig, a második a forradalomtól a halálig terjedő időszakot dolgozza fel. Ez a monográfia az első átfogó, tudományos igénnyel, a nagyközönség számára készült Kádár-életrajz, amelyet értékes fényképfelvételek egészítenek ki.

Huszár Tibor - A ​hatalom rejtett dimenziói
Az ​1948/1949-es évek az Akadémia, a magyar egyetemek, kutatóintézetek történetében is mélyreható változásokat eredményező, viharos időszak volt. A tét: intézmények korszerűsítése, szellemi önállósága, a tanszabadság. A folyamatok vezérlésében kulcsszerepet játszott az 1948-ban létrehozott és 1949 végén megszűnt Magyar Tudományos Tanács, illetve annak Pártkollégiuma. Mindkét testület elnöke Gerő Ernő volt. E testületek iratanyaga teljességgel megőrződött. Ily módon lehetővé vált az időben és térben körülhatárolt, modellértékű történet bemutatása. Annak felidézése, hogy a kezdődő hidegháború időszakában, a korlátozott pluralizmus feladását követően hogyan módosulnak a célok, a taktikai eszköztár, hogyan épül ki a _masinéria,_ amely a változások hatékonyságának s a folytonosság látszatának egyidejű megőrzése érdekében a döntéshozatal újabb és újabb rejtett tereit kényszerül létrehozni. E történet részleteit idézi fel könyvünk.

Huszár Tibor - Adalékok ​a munkaerkölcs történetéhez és szociológiájához
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Huszár Tibor - Beszélgetések
Huszár ​Tibor 1977 őszén felkereste a nyugati magyar emigráció néhány képviselőjét, akik a harmincas-negyvenes évek hazai értelmiségi mozgalmaiban fontos szerepet játszottak. A magnóra rögzített beszélgetéseket tartalmazza kiadványunk. Huszár Tibor a kötet utószavában a következőket írja beszélgetőtársairól: Fejtő Ferenc-et mint az illegális kommunista párt egyetemista aktivistáját 1931-ben letartóztatják, később szakít a kommunista párttal, és a neoliberális "Szép Szó"-ban - amelynek egyik szerkesztője -, valamint a Szociáldemokrata Párt elméleti folyóiratában, a "Szocializmus"-ban folytatja munkásságát. Cs. Szabó László, az esszé műfajának egyik legszuggesztívebb képviselője - az erdélyi protestáns szellemiség öntudatos örököseként - a neoliberalizmus más változatát képviselte. A Magyar Rádió Irodalmi Osztálya szerkesztőjeként kapcsolatban állt a hivatalos Magyarországgal - Kozma Miklóssal való meghitt barátságáról maga is szól a beszélgetésben -, de szoros szálakkal kötődik a "Nyugat" köréhez, a határozottan européer, a Duna-völgyi népek barátságát alternatívaként megfogalmazó "Apolló" című folyóirathoz, s hídépítő szerepet vállal a harmincas évek magyar progresszióját megosztó "népi" és "urbánus" csoportosulások között. Kovács Imre és Teleki Pál és Szekfű Gyula által támogatott reformkonzervatív cserkész- és diákmozgalmakból indult s vált a népi írói mozgalom balszárnyának egyik markáns egyéniségévé. A "Néma forradalom" szerzője vállalta a kommunista diákfiatalokkal való együttműködést, s kulcsszerepet játszott a Márciusi Front megszervezésében. Gombos Gyula is a népi írók mozgalmához kapcsolódott, de a mozgalmon belül a jobbszárnyon helyezkedett el: a nemzeti-radikális "Magyar Út" című lap szerkesztője volt. Nagy Ferenc parasztgazdálkodóként kapcsolódott be a harmincas évek elején a Gaál Gaszton vezette Független Kisgazdapártba, a Parasztszövetség képviseletében vett részt a népi írók 1943. évi balatonszárszói tanácskozásán. Püski Sándor a Magyar Élet Kiadó tulajdonosaként a népi írók műveinek kiadásában és terjesztésében vállalt szerepet, és egyik kezdeményezője volt az említett szárszói táborozásnak. (Ő nem emigráns, konzuli útlevéllel telepedett le New Yorkban.) Kiss Sándor - egy fiatalabb évjárat képviselőjeként - a negyvenes évek elején jut szerephez: a népi irodalom, mindenekelőtt Szabó Dezső és Németh László neveltjeként a Turul-mozgalom németellenes szárnyának egyik vezető egyénisége: 1944. március 19-ét követően jelentős szerepet vállal a diákellenállás szervezésében.

Huszár Tibor - Bibó ​István
Bibó ​István nem írt önéletrajzot. "1956. november 4. hajnala: Tildyvel is próbáltam egy kicsit szondírozni, hogy mi most a tennivaló, ha egyszer Nagy Imre nem cselekvõképes, és mind határozottabban kialakult bennem az a benyomás, hogy az itt jelenlévõ együttesben kollektíve csinálni semmit se lehet, reménytelen, és ha nagyon elkezdenék egyénieskedni, akkor egyszerûen engem õk lebénítanának. Úgyhogy azt mondtam, hogy kimegyek, körülnézek, sétálok egyet. És a zsebemben lévõ, az aznapi, tervbe vett minisztertanácsra szánt elõterjesztéssel átsétáltam a Szabadság téren lévõ amerikai követségre, ahová bementem..."

Huszár Tibor - Mit ​ér a szellem, ha...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Huszár Tibor - Beszélgetések ​Nyers Rezsővel
Az ​elmúlt időt a történelem mindenki életében újraalakítja - írja Shakespeare. Már az észlelet válogat, s az emlékezet az idő előrehaladtával folyamatosan módosítja, újraírja magán- és köztörténelmünket. A könyvbeli beszélgetés szereplői, Nyers Rezső politikus, közgazda és Huszár Tibor szociológus ezen intelem tudatában vállalták a múlt felidézését. Dokumentumokat Nyers Rezső politikusi-kormányzati szerepére tekintettel használtak és idézte, a műfaj azonban vállaltan szubjektív, és eszmecseréjük arról szól, hogyan látták, látják történelmünket, szerepvállalásukat.

Huszár Tibor - Történelem ​és önismeret
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Huszár Tibor - Bibó ​estéje
Ez ​a könyv azért viseli a Bibó estéje címet, mert ama két közismert írás – az egykori népi mozgalom jeles alakjához, Borbándi Gyulához, illetve a Magyar Közösség perében 12 évre ítélt Arany Bálinthoz intézett levél –, melyet a szerző elemez benne, alig egy évvel Bibó István halála előtt íródott. Huszár Tibor a Bibó leveleiben érintett kérdések jobb érthetősége végett mintegy bizonyító anyaggal is kiegészíti a kötetet. Ezek közül a legjelentősebbek Donáth György országgyűlési felszólalásai és az utolsó szó jogán elmondott beszédének most először publikált hiteles gyorsírói jegyzőkönyve.

Kollekciók