Ajax-loader

John Updike könyvei a rukkolán


John Updike - Így ​látja Roger
Egy ​New England-i egyetem világába vezet, főhőse egyetemi tanár, teológus, a korai egyháztörténet kutatója. s ellenlábasa a kor hőse. Számítógép-szakember. Roger professzor istenképe a múltban gyökerezik, de felszínes - ellenlábasáé a jelenkorban, a természettudományban, de az ő hitét mély meggyőződés fűti: élete célja, hogy Isten létét a számítógéppel bizonyítsa. Kettőjük spirituális küzdelme eldöntetlenül végződik - Isten bizonyítatlan és bizonyíthatatlan. Mint ahogy eldöntetlen marad magánéletük küzdelme is, ami - meglehet - csak Roger professzor képzeletében zajlik: Roger gondolatban végigéli felesége és a számítógép-varázsló házasságtörő viszonyát. Miközben a maga óvatos módján ő is elmerészkedik a házasságtörés határvonaláig - hazulról elkóborolt fél-unokahúgával. Ez a viszony is, az a viszony is felemás módon ér véget. Mint ahogy felemás módon mindkettőjük hite is.

Covers_13444
elérhető
7

John Updike - A ​kentaur
A ​könyv egy esendő, hétköznapi amerikai tanárember életének keserves utolsó három napjáról szó. Minden apróságnak megvan a maga mély értelme, a függönyt meglibbentő szellő a sors szele, s emlékezete mélyén a könyv minden szereplője az emberiség közös emlékkincsét hordozza. Az ősi múlt és a legmaibb ma kibogozhatatlanul egybeszövődik. Ám az író nem reflektorral világít az ember legmélyébe, nem sebészkézzel, hideg fejjel vájkál az élő és titkos sötétben, csak szelíd és láttató fényeket villant, a többit az olvasóra bízza. A múltat és jelent, a merész, modern képeket és a mitológiát, az átélt és képzelt történést nem kell szálaira szedni: az a maga teljességében kerek, lírai megformált egész.

1687896_big
elérhető
16

John Updike - Nyúlháj
Az ​én koromban, ha az ember hátán viselné mindazt a nyomorúságot, aminek valaha tanúja volt, reggel föl se kelne – magyarázza Nyúl tétova, kapkodó, megházasodott és apai örömöknek elébe néző fiának, Nelsonnak, akivel nem tud zöld ágra vergődni, aki megállapodott polgári nevelésének rendjét kikezdi, akit szeret is, de inkább ki nem állhat, talán éppen azért, mert kísértetiesen hasonlít húsz évvel ezelőtti önmagára. 1979–80 fordulóján, az apósától örökölt Toyota- és használtkocsitelep vezetőjeként, változatlanul felesége, Janice oldalán, anyósával egy fedél alatt, rögzült baráti körébe zárva Nyúlnak már esze ágában sincs futni. Legfeljebb kocog: Valamikor régen, ha Janice ilyen volt, a félelme mintha őt is megfertőzte volna, és futott tőle; de most, hogy benne vannak a korban, tudja jól, hogy soha el nem fut... Mi marad hát Nyúlnak? A pennsylvaniai kisváros, Brewer mindennapi gondjai, a már szinte rutinszerű erotikus fantaziálgatások, no meg egy „igazi” kaland is: feleségcsere egy nyaralás alkalmával – s mindenekfelett a megbékélés egy gondolattal: hogy nagyapa lett, következésképpen negyvenhét éves korára újabb szög került a koporsója fedelébe.

Covers_10237
elérhető
29

John Updike - Nyúlszív
Nyúl, ​a „beszédes amerikai”, aki eddig három kötetre valót mesélt nekünk az amerikai kis-középpolgár hétköznapjairól, akinek köszönhetően itt, Közép-Európában is érezzük Amerika elmúlt évtizedeit – az 50-es évek nekilendülő virágzását és létbizonytalanságát, a 60-asok dühöngő rossz közérzetét és társadalmi bűntudatát, a 70-es évtized általános kimerültségét és apátiáját –, Nyúl tehát most, 1989–90-ben ötvenhat éves, öregnek érzi magát, megkeseredett. Krisztusi korba ért fia baklövést baklövés után követ el, unokái nyugodt életét nem látja biztosítva, felesége egyre függetlenedik tőle, egyszóval, legalább annyi a problémája, mint fiatal korában, amikor felhúzta a nyúlcipőt. De hová fusson az elhájasodott, szívbeteg, még mindig szeretetre méltó s még mindig kíméletlen, ám sokkal bölcsebb Nyúl? Természetesen Floridába, az öregek paradicsomába. És persze vissza az ifjúságába. Van mire visszatekintenie: érdekes és értelmes életet élt, gyávaságai ellenére bátrabb és józanabb volt, mint a legtöbbünk. Ember volt a XX. század második felében, Huck Finnként és Holden Caulfieldként kezdte, s talán nem túlzás azt állítani: Thomas Mann-i figurák szintjéig jutott.

John Updike - Szegényházi ​vásár / A farm
A ​farm történetét az elbeszélő szemével látjuk: Joey a harmincas éveiben járó üzletember elviszi újdonsült második feleségét, Peggyt és annak kisfiát, Robertet látogatóba édesanyja farmjára. A farm gazos, elvadult, használhatatlan, de anyja görcsösen ragaszkodik hozzá. A beteg, magányos öregasszonyban hallatlan hisztérikus energia van, a hétvégi látogatás csupa érzelmi hullámzás, sértődésekkel, vitákkal, veszekedésekkel és engesztelődésekkel, s közben mozaikokban feltárul Joey két házasságának valamint apja és anyja házasságának története.

Nyulcipo
elérhető
17

John Updike - Nyúlcipő
Nyúl ​– nemrég még egy kisváros középiskolájának kosarassztárja, ma, huszonévesen, az 1950-es évek vége felé áruházi ügynök – nemigen akar beleszokni a házaséletbe. A gépies-népies amerikai udvarlás után (légyottok kölcsönlakásban meg az autó hátsó ülésén) feleségül vett Janice hamar teherbe esett, és máris iszik: az asszony méla unatkozása mintegy eljövendő életük szürkeségét vetíti a körvonalazatlan, de igen intenzív ábrándokat kergető Nyúl elé. Azt a fajta szürkeséget, amely szülei megsavanyodott házasságában, apja robotéletében, apósa kisszerű ügyeskedésében, anyja és anyósa örök elégedetlenségében ölt testet előtte. Az első szökési kísérlet csupán egy eszeveszett autózás, a második azonban egy prostituált karjai közé vezet – Ruthban az igazi szerelem (talán csak félig csalóka) ígéretét látja hősünk. Ám Janice közben megszüli második gyereküket, s Nyulat visszarántja a kötelesség – testi-lelki terelgetői nemcsak a család, a mindkét ági szülők, a munkáját fáradt-lelkesen végző pap, hanem önnön, alakulófélben lévő felelősségérzete is.

John Updike - Terrorist
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Updike - Brazília
John ​Updike tizenhatodik regénye századunk hatvanas éveinek Brazíliájába viszi az olvasót. A tizenkilenc éves, fekete bőrű utcagyerek, Tristáo és a tizennyolc éves, fehér bőrű, gazdag Isabel a Copacabanán ismerkedik meg egymással. Lángoló szenvedélyük szembeállítja őket a konvenciókra épülő brazil társadalom szokásaival és magatartási normáival, ezért állandó konfliktusba kerülnek környezetükkel. Tristáo anyja, a Rio de Janeiro nyomornegyedében élő prostituált ugyanúgy ellenzi kapcsolatukat, mint Isabel politikus apja, aki mindenre elszánt bérencek segítségével igyekszik visszaszerezni eltévelyedett lányát. A szerelmesek azonban családjuk ármánykodásai ellenére kitartanak egymás mellett, s Brazília ősrengetegében próbálnak új otthonra lelni, tudatosan vállalva az elkerülhetetlen szenvedést hozó házasság minden következményét, s egyetlen percre sem inognak meg abban a hitükben, hogy a sors egymásnak rendelte őket. Életük fontos fordulóponthoz érkezik, amikor a gyötrelmekbe belefáradt Isabel végső kétségbeesésében egy sámánhoz fordul segítségért, s e találkozás a szó szoros értelmében varázslatos módon megváltoztatja sorsukat. Az átfogó társadalomábrázolásra törekvő regény bepillantást enged a modernizálódó Brazília legkülönbözőbb népcsoportjainak és társadalmi rétegeinek hétköznapjaiba. Updike a tőle megszokott fantáziadús metaforákkal teletűzdelt nyelven, vaskos naturalizmussal és szigorú tárgyilagossággal beszéli el a modern kori Trisztán és Izolda csodás eseményeket sem nélkülöző, mértani pontossággal kifeszített szerkezetbe foglalt történetét.

John Updike - Végpont ​és más versek
John ​Updike, utolsó kötetét tartja kezében az olvasó, néhány héttel halála előtt állította össze verseiből. Mint költőt a magyar közönség eddig talán nem ismerte, pedig annak idején versekkel kezdte irodalmi pályafutását méghozzá humorosokkal. Regényei és novellái aztán túlragyogták ezeket, de Updike egész életében, a vég küszöbén is hű maradt a költészethez. A hetedik X-be már a 2001. szeptember 11-e utáni Amerikában lépett - ennek lenyomata is tetten érhető nagyrészt rímtelen szonettekből álló ciklusokban, de a hangsúly óhatatlanul az emlékezésen van, a szerző főleg a számára kedves személyeket és helyeket eleveníti fel.

John Updike - Az ​élet alkonyán
Az ​amerikai próza talán legkiválóbb élő mesterének új kötete huszonkét elbeszélést tartalmaz. Többnyire csendes alkonyfényben izzó novellákat, amelyek szereplői, rég túljutva a fontos eseményeken, a halál közeledtével önmagukba visszahúzódva azt vizsgálják, ki vagy mi is volt igazán az övék, hogyan összegezhető az életük, mi marad utánuk. Szemükben a világ áttetszővé, varázslatosan törékennyé válik, de azért tartogat meglepetéseket, az egyre távlatosabb emlékezés pedig az egykor kevésbé jelentős történéseket, dolgokat is felnagyítja, új színben mutatja. A kötet néhány írása megrázó erejű, felkavaró remekmű: A farmház, amelynek szereplője, miközben anyja halálát követően kiüríti a régi házat, felidézi anyja és a saját életét, szülei házasságát; az Utazás a holtakhoz, amelynek hőse a kórházban halálos betegen fekvő barátnőjénél tett látogatása után szégyentelenül gyáván menekül a halál elől; a Nagyszülősködés, amelyben az újdonsült nagyapa csecsemő unokáját a kezében tartva futó idegenséget érez és rájön, hogy "semmi sem a miénk, hacsak nem az emlékeinkben". Emellett olvashatók könnyedebb hangvételű, szórakoztató történetek is külföldön - Olaszországban, Írországban, Skóciában, a Földközi-tengeren - turistáskodó amerikaiakról. Updike, az emberi érzelmek olykor kegyetlenül éles szemű és mindenkor finom tollú ábrázolója nemegyszer szemérmes, férfias megrendüléssel vagy alig leplezett szentimentalizmussal ír az élet alkonyáról - kézbe veszi és felmutatja a vigyorgó koponyát, de ezzel nem lehangol, hanem gyönyörködtet bennünket.

John Updike - A ​zeneiskola
"...Sűrű ​ködpára gyűlt meg az ívlámpák felső szegélyének fényplafonja körül, ragyogásuk kioltotta a csillagokat, s az ég romantikusan üres és meghitten közeli lett, mint a halál, amely lenyúlt néha, és kicsippentette egyik-másikunkat egy totálkáros autó roncsai közül. Ha felmentünk a hátsó sorba, és felálltunk a padra, a stadion kőpereme fölött kiláttunk a város házaira, és éreztük a hideg novemberi levegőt, mint valami óceán fekete jelenlétét a hajókorláton túl, s amikor a meccs után eljöttünk, és ennek a lakónegyed-városrésznek a csöndbe borult utcáiból visszanéztünk, hatalmas, fénytől gőzölgő járművet láttunk mögöttünk, az oszlopsorok ívei lángoltak, mint a kabinablakok, a stadion nagy, süllyedő hajónak rémlett, és mi voltunk a híres-hírhedt katasztrófa túlélői..." Vidéki futballmeccsről hazafelé ballagó gimnazisták - egy tengerparti kisváros rejtélyes, kortalan lakója, a mindenkit ismerő, de senki által sem ismert indián - egy örökké elválóban levő, de egymástól se véradáson, se Rómában szabadulni nem tudó házaspár - egy mitikussá növő bolond angol, a hely szelleme az amerikaiak számára idegen egyetemi városban - a Trisztán és Izolda-történet levélformában előadva - látogatás egy furcsa pszichológusnál - emlékek a szívszorongató gyermekkorból - egy bolgár költőnő a hidegháború kulturális közegében... Érzések, hangulatok, remények, tétova várakozás, újrakezdés, veszteség és megszenvedett harmónia. John Updike-nak, a XX. század egyik legnagyobb novellistájának ez a kötete 1966-ban született.

John Updike - Ilyen ​boldog se voltam
John ​Updike, bár kitűnő regényeivel hódította meg a magyar olvasóközönséget, voltaképpen az elbeszélés mestere. Nyersanyaga: a tiszta naturália, az élet egy-egy jelentéktelen, futó pillanata - amelyből a felfogás és a feldolgozás érzékenysége formál "örök érvényű" műalkotást. Legfőbb érdeme: az árnyalatok bősége és finomsága, a jelzések váratlansága és költői igazságtartalma - és mindenekelőtt: a stílus, a metaforákba sűrített, pontos és fantáziadús elbeszélő nyelv. A kötet Updike gazdag novellaterméséből nyújt reprezentatív válogatást.

John Updike - Falvak
Az ​idősödő író összegez: John Updike huszonegyedik s bizonyára legönéletrajzibb jellegű regénye a vidéki, falusi-kisvárosi Amerikába visz el bennünket, a korai "olingeri elbeszélések" és kisregények tájára. Főhőse, Owen Mackenzie életútját követhetjük nyomon születési helyétől, a pennsylvaniai Willow városkától egészen nyugdíjas koráig, a massachusettsi Haskells Crossing gazdag öregek lakta falujáig. Időben a két település közé esik a connecticuti Middle Falls, ahol Owen, a korai komputerprogramozó, társával, Ed Mervine-nel, megalapítja a sikeres E-O Adatkezelés nevű vállalatot egy régi fegyvergyárban, a Chunkaunkabaug-folyó partján. Fejlődésregény a Falvak. Owen nemcsak technikai ismeretekben halad előre, hanem érzelmiekben is: a három "falu", ahol élnie adatik, főleg női lakosai révén, az ifjonti ártatlanságot is lehántja róla. Gyermekkora óta érezte a dolgok napsütötte, hétköznapi felszíne alatt ásító baljós szakadékot, ám arról is meg volt győződve, hogy szerencsés csillagzat alatt született. Az életében megforduló nők, köztük két felesége, Phyllis és Julia, a tanítómesterei. És Owen hálás, néha megrendült tanítvány: "Milyen szép is az asszony, meztelenül a sötétben! Mennyire méltatlanok a férfiak a nők szépségére és irgalmára! " Diadalokon és kudarcokon, sőt tragédiákon át szexuális élete egyre inkább beleolvad a "falvak" nyújtotta közösség menedékébe: "Egy falu titkokból szövődik, igazságokból, amelyeket jobb nem kimondani, házakból, amelyekben kevesebb az ablak, mint az átlátszatlan fal."

John Updike - A ​farm
Joey ​Robinson harmincöt éves. New Yorkban él második feleségével és tizenegy éves mostohafiával. Hazalátogat idősödő édesanyjához Pennsylvaniába, a farmra, ahol felnőtt. A háromnapos látogatás vallomások, viták, egyezkedések, könyörgések és megbocsájtó szavak áradatát indítja el. Nincsenek egyedül: ott kísértenek a múlt emlékei és a jövő fantomjai, vágyaik és ambícióik. John Updike negyedik regénye az emberi döntések sokféleségéről szól: arról, milyen környezetet választunk magunknak és milyen stratégiákkal igyekszünk helytállni a mindennapokban. „Kitűnő könyv. Ha a formáról, a kontúrokról és a színekről van szó, Updike festő… ha metaforákról, Updike költő… ha pedig történetmesélésről, vérbeli prózaíró.” - Harper’s „Mesteri formai elegancia.” - Los Angeles Times „Remekmű.” - The New York Times

John Updike - A ​Rabbit Omnibus
Now ​in one volume the first three novels in John Updike's chronicles of Harry 'Rabbit' Angstrom. RABBIT RUN, RABBIT REDUX, RABBIT IS RICH

John Updike - Rabbit ​At Rest
In ​John Updike’s fourth and final novel about Harry “Rabbit” Angstrom, the hero has acquired a Florida condo, a second grandchild, and a troubled, overworked heart. His son, Nelson, is behaving erratically; his daughter-in-law, Pru, is sending him mixed signals; and his wife, Janice, decides in midlife to return to the world of work. As, through the year of 1989, Reagan’s debt-ridden, AIDS-plagued America yields to that of the first George Bush, Rabbit explores the bleak terrain of late middle age, looking for reasons to live and opportunities to make peace with a remorselessly accumulating past.

John Updike - Gertrud ​és Claudius
Updike ​tizenkilencedik regénye a dán királyi pár előtörténetét meséli el, mielőtt még Shakespeare Hamlet-jének cselekménye megkezdődne. Megelevenedik Gertrud leánysága apja, Rorik király félig még őspogány, félig már reneszánsz udvarában, dinasztikus házassága azzal a férfival, akiből később Hamlet király lesz, valamint már érett fővel folytatott viszonya férjének öccsével, Claudiusszal, akit itt még Fengnek neveznek. Az ifjan a Német-római Birodalmat járó, művelődő és kalandokat kereső, nyelveket beszélő Claudius, valamint a meleg szívű, érzelemdús (s immár királyné) Gertrud között igazi (és nagyon érzéki) szerelem szövődik, amelyet azonban korán beárnyékol a férj halála s a diszfunkcionális családot előrevetítő, komor és hideg lelkű Hamlet királyfi figurája. A regény története ott ér véget, ahol a Shakespeare-dráma jószerivel indul: anyjának és mostohaapjának sikerül rávennie Hamletet, hogy ne menjen vissza Wittenbergbe, hanem maradjon az udvarban. �Most már minden rendben lesz�, sóhajt föl megkönnyebbülten Claudius...

John Updike - Párok
A ​világhírű amerikai író e remek regénye megjelenése után kilenc hónapig vezette a könyvek népszerűségi listáját az USA-ban, s az egész könyvet átlengő erotika miatt nagy botrányokat kavart. A történet a közelmúltban, egy amerikai kisvárosban játszódik, ahol a munkán és a házasságtörésen kívül mást nem nagyon lehet csinálni. A párok - mindenki a másik párjával - kényelmes ágyakban űzik szeretkezéseiket: van akinek ez csupán játék, van akinek igazi szerelem, van akinek hódító és bódító érzés, van akinek csak pajzs a halálfélelem ellen. A házasságtörés - írta Updike - lehetőség egy jelentéktelen ember számára egy másik jelentéktelen ember élvezetére. A nyers szókimondás és a filmszerű, briliáns stílus egysége a mű, az amerikai házasság - és házasságtörés - kegyetlenül őszinte ábrázolása.

John Updike - Rabbit ​Redux
The ​year is 1969, the end of a revolutionary decade, when men walked the moon and controversies raged over the Vietnam War, civil rights, women's liberation, morality and its decline. A liberated Rabbit Angstrom loses his wife to a hotshot used car salesman dripping with Vitalis and acquires a menage that includes his teenage son, a spaced-out white chick, and an evangelical black man. Rabbit lives a life that is bent, a normal life refracted in a funhouse mirror. He courts complications, all the more bizarre for their believability.

John Updike - A ​terrorista
John ​Updike huszonkettedik regénye nagyon időszerű témát dolgoz fel: hogyan születik a nyugati társadalomban a potenciális terrorista. Főhőse egy tizennyolc éves amerikai fiú, Ahmad Ashmawy Mulloy, ír-amerikai anya és egyiptomi apa szülötte. Apja korán otthagyja őket, Ahmad tizenegy évesen felfedezi az iszlámot, egy lerobbant amerikai iparvároska mecsetjében okítgatja jemeni "tanítója" az igaz Hitre. Ahmad az évek során egyre inkább úgy érzi, tiszta hitét fenyegeti az anyagias, hedonisztikus társadalom, amelyet a New Jersey-i New Prospectben maga körül lát. Nem vigasztalja osztálytársának, a csábos fekete Joryleennek a közeledése sem. Pályaválasztási tanácsadója a középiskolában egy öregedő zsidó tanár, aki rég kiábrándult már az amerikai létformából, de igyekszik valami tisztességes, normális pálya felé terelni Ahmadot. Ám érettségi után a fiú egy nemrég bevándorolt libanoni család fuvarozóvállalatánál talál munkát, ahol megint más irányt próbálnak szabni Ahmad sorsának. Az újonnan létrehozott Belbiztonsági Minisztérium pedig a sötétben tapogatózik... John Updike teljes elfogulatlansággal, mindkét oldal szemléletmódjába belehelyezkedve kísérli meg feltérképezni a két világ szembenállását, megtalálni mindkettőben azokat az alapvető értékeket, amelyek a megbékélést elhozhatnák.

John Updike - Rabbit, ​Run
It's ​1959 and Harry Angstrom, one-time high-school sports superstar, is going nowhere. At twenty-six he is trapped in a second-rate existence - stuck with a fragile, alcoholic wife, a house full of overflowing ashtrays and discarded glasses, a young son and a futile job. With no way to fix things, he flees his family and his home in Pennsylvania, beginning a thousand-mile journey that he hopes will free him from his mediocre life. Because, as he knows only too well, 'after you've been first-rate at something, no matter what, it kind of takes the kick out of being second-rate'.

John Updike - Nyúlketrec
Harry ​(„Nyúl”) Angstrom visszatért feleségéhez, befogta magát az igába: apja mellett robotol egy kis nyomdaüzemben. Most éppenséggel Janice az, aki szökni akar – házasságuk érzelmi elsivárosodása az autóügynök Charlie Stavroshoz, apja egyik beosztottjához űzi. Körülöttük ott tombolnak az 1960-as évek, a faji zavargások, a polgárjogi küzdelmek, a vietnami háború és nem utolsósorban a Holdra szállás évtizede. A társadalmi változások nagy korszaka Nyúl fejlődésének is jelentős állomása. Kristályosodik alapvető konzervativizmusa, de szabadság- és embereszménye is: egyfelől makacsul újra és újra kiáll Amerika vietnami „küldetése” mellett, nem hajlandó csakis rosszat feltételezni a politikusokról, másfelől az új jelenségeket is szeretné megérteni, nyitott minden interpretáció, minden vita előtt. Janice elköltözött, egyedül kell nevelnie fiukat, a tizenhárom éves Nelsont, s ráadásul befogad a házába két „forradalmárt”: a törvény elől bujkáló, kábítószer-élvező és -terjesztő, önjelölt Megváltó, fekete vietnami veteránt, Szúnyogot és az alig tizennyolc éves gazdag hippilánykát, Jillt. Éjszakába nyúló eszmecseréik, mozgalmi „szeminárjaik” hűen tükrözik a társadalmi felfordulás zavarosságát éppúgy, mint elkerülhetetlenségét és végső kilátástalanságát. A kendőzetlenül ábrázolt szerelmi háromszög s maga a történet megint csak tragédiába torkollik, hogy azután Janice és Nyúl, az emblematikus amerikai átlagházaspár tovább folytassa ketrecbe zárt, mégis egyre kiteljesedő életét.

John Updike - Bech ​bolyong
Updike ​olyan író, aki szereti a hőseit; vissza-visszatér hozzájuk, hogy életük alakulásáról beszámoljon. A Magyarországon most először megjelenő Bech-sorozatból egy fiktív írói portré kerekedik ki. Címszereplője, Henry Bech 1923-ban született, s az ötvenes években megjelent első regénye, a Poggász nélkül egy csapásra ünnepelt íróvá teszi szerte a világon. A nagyregénynek szánt A kiválasztottak-at azonban a kritika úgy lehúzza, hogy Bechen elhatalmasodik a krónikus írásgörcs, és hosszú ideig abból él, hogy különböző egyetemeken és külföldi előadókörutakon tart felolvasásokat, mint a kortárs amerikai irodalom megbecsült képviselője. Kelet-Európába, a Távol-Keletre, Afrikába és Ausztráliába tett utazásai során Bech lépten-nyomon szexuális kalandokba bonyolódik rajongóival vagy kísérőivel, és rájön, hogy egy író egészen érdekes és fölöttébb jövedelmező pályát futhat be anélkül is, hogy bármit írna, pusztán múltbeli érdemei alapján. Aztán váratlanul feleségül veszi Bea-t, egy régi barátnője húgát. Jeruzsálemben, ahol a mézesheteiket töltik, Bech csak fanyalog, Skóciában, a keresztény Bea őseinek földjén viszont ő érzi otthonosabban magát. Élete akkor vesz újabb fordulatot, amikor tizenöt évi kínlódás után végre megírja a rég várt regényt, a Nagy merészen-t.

John Updike - Az ​eastwicki boszorkányok
Három ​fiatal, több gyermekes elvált asszony éli az életét a magánnyal vívott nehéz küzdelemben, New England egy tengerparti kisvárosában. A női magány legyűréséhez viszont férfi szükségeltetik - s női praktika, boszorkánytudomány. Ez pedig, a férjüket elhagyott és férjüktől elhagyott asszonyok ereje, ellenségeskedést, megkövező indulatokat szül a jámbor polgárok szívében. Hiszen, mint köztudott, a boszorkány az ördöggel praktikál, lelkét is eladja neki. S lelkét az ördögtől csak másik boszorkány - vagy más férfi - perelheti vissza. Ennyi Updike új regényének lényegi mondandója. Sovány. Sovány? Attól függ, hogyan mondja el valaki. Updike mosolygós-frivolan, a témát a hétköznap szintjéről fél kézzel a boszorkánymítosz - festett - egére fölhajítva. S ez, ha jól meggondoljuk, nem is olyan könnyű - erre akkor jön rá az olvasó, ha a fejére visszahulló "mondanivalót", két kézzel, sikerül elkapnia. Updike mesteri könnyedséggel használja az időtlen idők óta meglevő írói eszközöket, ismeri alakjait - testüktől a lelkük, a múltjuk mélyéig -, ismeri a társadalmat, a közvetlen környezetet, ami formálja őket, s amit szakadatlanul formálnak maguk is. S legfőképp: ismeri a folyamatot, amelynek során a társadalom is, regényalakjai is formálódnak.

John Updike - Rabbit ​Is Rich
The ​hero of John Updike's Rabbit, Run (1960), ten years after the hectic events described in Rabbit Redux (1971), has come to enjoy considerable prosperity as Chief Sales Representative of Springer Motors, a Toyota agency in Brewer, Pennsylvania. The time is 1979: Skylab is falling, gas lines are lengthening, the President collapses while running in a marathon, and double-digit inflation coincides with a deflation of national confidence. Nevertheless, Harry Angstrom feels in good shape, ready to enjoy life at last -- until his son, Nelson, returns from the West, and the image of an old love pays a visit to his lot. New characters and old populate these scenes from Rabbit's middle age, as he continues to pursue, in his erratic fashion, the rainbow of happiness.

John Updike - Ugyanaz ​az ajtó
Az ​ifjúkor, a felnőtté válás történetei. Egy fiatalember maga mögött hagyja a farmot és a kisvárost, megy vissza az egyre messzebb távolító egyetemre. A kezdő tanár lelkifurdalást érez, amiért megszégyenítette néhány butuska nebulóját - majd elbizonytalanodik, nem azok szégyenítették-e meg őt (talán A kentaur előképe). A Maple házaspár beköltözik a bohém Greenwich Village-be, és felbukkan életükben az első csábító, de lehet, hogy ez csak a hely szelleme - később egész novellaciklus fog majd szólni róluk. Ifjúházas férfi gusztálja a nőket a zsúfolt New York-i buszon, azután, hazaérve, zsémbes felesége és nyűgös kisbabájuk mellől a kinti háztetőn villogó fényreklámot nézve a mindenségről vizionál. Egy fiatal férj és apa, nemrég még a középiskola kosaras-sztárja sehogy sem találja a helyét, állásról állásra vándorol - utóbb egész regénysorozat, a Nyúl-kötetek főszereplője lesz... Tizenhat elbeszélés - mind-mind az élet sűrűjében kezdődik és végződik, belemerítve az olvasót is, mintegy ajtót nyitva neki az odabenn vagy odakinn zajló jelenetekre, a hétköznapok örökké ismétlődő színjátékára. John Updike első novelláskötete az 1950-es években született írásokat tartalmazza.

John Updike - Bech ​befut
John ​Updike zsidó alteregója, a Bech bolyong-ban megismert Henry Bech 1923-ban született, és az ötvenes években első regénye, valamint egy kisregény megjelenése után világszerte óriási népszerűségnek örvendett; a nagyregénynek szánt művét érő kritikák hatására alkotói válságba került, s míg bestsellerét meg nem írta, jobbára egyetemeken és külföldi országokban tartott felolvasásokat és író-olvasó találkozókat, melyek során rendre pikáns kalandokba bonyolódott a legkülönfélébb korú, nemzetiségű és vallású nőkkel. Henry Bechet most hetvenévesen látjuk viszont: idősebb lett, de bölcsebb aligha. A gyengébb nem körében továbbra is változatlan népszerűségnek örvend; nem így írótársai és kritikusai között - vesztükre, mert az évek múltával Bechet mind rögeszmésebben foglalkoztatja (visszamenőleg is) tulajdon hírneve és műveinek fogadtatása, s szokatlan módját választja a bosszúállásnak. Vén fejjel egy nő miatt vállalja el a Francia Akadémia mintájára létrehozott különös művészeti testület elnöki posztját, aztán rájön, hogy nem is olyan rossz érzés hatalmat birtokolni. És jóllehet a Nagy merészen óta semmi említésre méltót nem publikált, végül olyan elismerésben részesül, amely termtőjének is régóta kijárna.

Alice Adams - Amy Bloom - John Cheever - Ernest Hemingway - A. M. Homes - Andrea Lee - Joyce Carol Oates - Edna O'Brien - Julie Orringer - James Purdy - Graham Swift - John Updike - David Foster Wallace - Fay Weldon - Poolside
Poolside ​is a waterproof collection of fourteen stories about the satisfactions (and tribulations) of swimming lessons, summer scenes at club pools, chance encounters at the rec center-and just plain floating. The perfect companion for a day of dipping and people watching, Poolside is as necessary as sunscreen for achieving maximum poolside bliss. Poolside features internationally acclaimed authors Alice Adams, John Updike, Joyce Carol Oates, David Foster Wallace, Ernest Hemingway, John Cheever, and AM Homes, as well as emerging voices such as Julie Orringer and Andrea Lee.

John Updike - Az ​idő vége felé
Updike ​regénye 2019-ben és 2020-ban játszódik, mintegy tíz évvel egy amerikai-kínai háború után; a föld lakossága alaposan megritkult, hatalmas területek még mindig radioaktivak, a háborút gazdasági és társadalmi káosz követte, de azért lassan helyrerázódik az élet. Ebben a világban él Ben Turnbull hatvanhat éves visszavonult befektetési tanácsadó, aki nyomot akar hagyni maga után naplójával, mely egy haszontalan, törékeny életről szól a 2020. földi esztendőben. A regény szervező elve egy természettudományos hipotézis: a kvantumelmélet határozatlansági relációja következtében egyszerre több univerzum létezik, s ezek egymásba játszhatnak, hirtelen változásokat okozhatnak az idő szövetségében. Így változik át a főhős Márk evangélistává, vagy egyiptomi sírrablóvá, vagy X. századi ír szerzetessé... A történelem különböző szakaszaiban, illetve a 2020. esztendei jelenben átélt kalandjai után Ben beteg, öreg emberként tűnődik a beteg, öreg világegyetemen.

John Updike - Bech: ​a Book
The ​Jewish American novelist Henry Bech—procrastinating, libidinous, and tart-tongued, his reputation growing while his powers decline—made his first appearance in 1965, in John Updike’s “The Bulgarian Poetess.” That story won the O. Henry First Prize, and it and the six Bech adventures that followed make up this collection. “Bech is the writer in me,” Updike once said, “creaking but lusty, battered but undiscourageable, fed on the blood of ink and the bread of white paper.” As he trots the globe, promotes himself, and lurches from one woman’s bed to another’s, Bech views life with a blend of wonder and cynicism that will make followers of the lit-biz smile with delight and wince in recognition.

John Updike - Gyere ​hozzám feleségül
Jerry ​Conant szereti Sally Mathiast, - de Sally nem a felesége, Sally szereti Jerry Conantot, - de Jerry másnak a férje. Számtalanszor megírt téma: szerelmi háromszög, válás... A könyv azonban mást mond a szerelemről; azt, hogy az nem két ember magánügye, hogy van felelősség is, sőt hogy a szerelem maga nem egyértelmű érzés. Jerry is, Sally is tétován bolyong abban a morális félhomályban, amit a lelkiismerete, neveltetése ellen lázadó érzelmei borítanak rá; bolyong, de nem talál kiutat, a hagyományos kötöttség nem elég erős, hogy szerelmét lehűtse, a szerelem nem elég erős, hogy e félhomályt eloszlassa. Az élet nem fekete-fehér, mint a sakktábla, nincsenek szigorú szabályai - mindössze egy biztos: minden emberi kapcsolat, férj-feleség-szerető, szülő és gyermek kapcsolata egyaránt bonyolult, s mind fájdalmat rejt - a sérült lelkiismeret fájdalmát.

John Updike - Apám ​könnyei és más elbeszélések
John ​Updike posztumusz novelláskötete ez: már csak fél évvel a halála után jelenhetett meg. Búcsúzik benne irodalmi világától, mintegy még egyszer, utoljára körbejárva örök témáit: ifjúkor, szerelmek, kisvárosi lét, házasság, külföldi utazgatások. A „Magánrégészet” félig eltemetett rétegek soraként veszi szemügyre az életet, a „Teli pohár” a megrögzött öregkori szokások egy-egy túlcsorduló pillanatába sűrít egy életnyi boldogságot. A „Séta Elizanne-nel” és a „Hazáig” osztálytalálkozói visszaviszik hősüket a rég múlt, közös ifjúságba, ahol a címadó darab narrátora a számára legbecsesebb énjét „tartja letétben”, „ha mégoly ritkán néz is felé”. A felnőtt kori utazgatásokat Marokkó, Florida, Spanyolország, Itália, India egzotikus helyszínei idézik. A gyermeklét meghatározó mozzanatait és misztériumait „A gyámok”, az „Égilakók nevetsége”, a „Kinderszenen” térképezi fel. A szerelmi élet esetlegességei, sutaságai és fájdalmai a „Szabad”, az „Esendő asszonyok”, „A jelenés”, a „Kimaradás” savanyú komédiáiban öltenek testet. Vagyis, ahogyan már Updike-tól megszokhattuk: Amerika, az amerikai létforma rémlik föl előttünk a nagy gazdasági válságtól a 9/11-es borzalomig, ragyogó megfigyelésekben, emlékidézésekben, fantáziafutamokban.

Kollekciók