Ajax-loader

John Updike könyvei a rukkolán


John Updike - Szegényházi ​vásár / A farm
A ​farm történetét az elbeszélő szemével látjuk: Joey a harmincas éveiben járó üzletember elviszi újdonsült második feleségét, Peggyt és annak kisfiát, Robertet látogatóba édesanyja farmjára. A farm gazos, elvadult, használhatatlan, de anyja görcsösen ragaszkodik hozzá. A beteg, magányos öregasszonyban hallatlan hisztérikus energia van, a hétvégi látogatás csupa érzelmi hullámzás, sértődésekkel, vitákkal, veszekedésekkel és engesztelődésekkel, s közben mozaikokban feltárul Joey két házasságának valamint apja és anyja házasságának története.

Updike-p%c3%a1rok
elérhető
15

John Updike - Párok
A ​világhírű amerikai író e remek regénye megjelenése után kilenc hónapig vezette a könyvek népszerűségi listáját az USA-ban, s az egész könyvet átlengő erotika miatt nagy botrányokat kavart. A történet a közelmúltban, egy amerikai kisvárosban játszódik, ahol a munkán és a házasságtörésen kívül mást nem nagyon lehet csinálni. A párok - mindenki a másik párjával - kényelmes ágyakban űzik szeretkezéseiket: van akinek ez csupán játék, van akinek igazi szerelem, van akinek hódító és bódító érzés, van akinek csak pajzs a halálfélelem ellen. A házasságtörés - írta Updike - lehetőség egy jelentéktelen ember számára egy másik jelentéktelen ember élvezetére. A nyers szókimondás és a filmszerű, briliáns stílus egysége a mű, az amerikai házasság - és házasságtörés - kegyetlenül őszinte ábrázolása.

1687896_big
elérhető
16

John Updike - Nyúlháj
Az ​én koromban, ha az ember hátán viselné mindazt a nyomorúságot, aminek valaha tanúja volt, reggel föl se kelne – magyarázza Nyúl tétova, kapkodó, megházasodott és apai örömöknek elébe néző fiának, Nelsonnak, akivel nem tud zöld ágra vergődni, aki megállapodott polgári nevelésének rendjét kikezdi, akit szeret is, de inkább ki nem állhat, talán éppen azért, mert kísértetiesen hasonlít húsz évvel ezelőtti önmagára. 1979–80 fordulóján, az apósától örökölt Toyota- és használtkocsitelep vezetőjeként, változatlanul felesége, Janice oldalán, anyósával egy fedél alatt, rögzült baráti körébe zárva Nyúlnak már esze ágában sincs futni. Legfeljebb kocog: Valamikor régen, ha Janice ilyen volt, a félelme mintha őt is megfertőzte volna, és futott tőle; de most, hogy benne vannak a korban, tudja jól, hogy soha el nem fut... Mi marad hát Nyúlnak? A pennsylvaniai kisváros, Brewer mindennapi gondjai, a már szinte rutinszerű erotikus fantaziálgatások, no meg egy „igazi” kaland is: feleségcsere egy nyaralás alkalmával – s mindenekfelett a megbékélés egy gondolattal: hogy nagyapa lett, következésképpen negyvenhét éves korára újabb szög került a koporsója fedelébe.

John Updike - Terrorist
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Updike - Emlékek ​Gerald Ford elnökségéről
„Csúcsminőségű ​Updike-regény szenvedélyről és politikáról.” - New York Times Book Review Alfred Clayton történelemprofesszort felkérik, írja meg a benyomásait az 1974-77 közötti időszakról, amikor Gerald R. Ford volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ő azonban nem az akkori politikai eseményeket idézi fel, hanem saját múltjának szexuális szempontból igencsak viharos történéseit. Nemi életének részletezése mellett szemelvényeket közöl akkori munkájából is, amelynek témája James Buchanan volt, aki 1857-61 között töltötte be az USA elnöki tisztségét. Updike regényének e két szála ellenpontozza és tükrözi egymást – az egyik elbeszélésben a függetlenségi háború előtti Washington miliője és erotikus etikettje elevenedik meg, a másikban pedig a huszadik század végének New Hampshire-e. Alfred stílusa Nabokovra emlékeztet, megszállottságai azonban a hamisítatlan updike-i jellegzetességeket képviselik. „Csúcsminőségű Updike... komikus és melankolikus gondolatfutamok politikáról és szenvedélyről.” - New York Times Book Review „Updike kiváló érzékkel elevenít fel olyan időszakokat, amelyek izgalomban tartják olvasóit. Megragadja, miben is álltak a lényegi különbségek akkori és mostani életünk között.” - Chicago Tribune „Lenyűgöző... Alfred élete könnyed, mulatságos; ellenben Buchanané sötét, komoly. Updike mesteri érzékkel váltogatja a két szálat, a két hangütést - szórakoztat, miközben ismereteket közvetít, s teszi mindezt utánozhatatlanul szépséges prózában.” - Wall Street Journal

John Updike - Nyúlfark
A ​Nyúl-sorozat utolsó utáni darabja 1999 őszén-telén, az új évezred árnyékában zajlik. Harry “Rabbit” Angstrom már tíz éve halott. A Nyúlfarkban a regényfolyam számtalan szála fonódik egybe, a családtagok visszatekintenek Harry emlékére, miközben továbbra is saját boldogságukat keresik. „Nyúl” özvegye, Janice hozzáment Ronnie Harrisonhoz – annak a Thelmának az özvegyéhez, akivel Harrynek hosszú ideig viszonya volt. „Nyúl” fiát, Nelsont felesége, Pru elhagyta. Nelson leszokott a kokainról, és felnőtt létére otthon lakik Janice-szel és Ronnie-val. A múlt váratlanul bukkan fel Harry törvénytelen lánya képében, akit eddig senki nem ismert. Harryre emlékezve a hálaadási vacsora feszültségekkel telítődik, veszekedésbe és keserű vádaskodásba torkollik, majd megelevenedik a múlt, Harry hamvasztásának napja, amikor a „Nyúl” földi maradványait tartalmazó urnát véletlenül ott felejtették egy szállodai szekrényben. „Túllép azon, hogy pusztán becserkéssze a régi terepet – ehelyett valami felkavaróvá, egészen újjá formálja át.” New York Times „Gazdag és kielégítő.” Boston Globe A Nyúlszív John Updike híres regényfolyama, a Nyúl-sorozat ötödik kötete. Magyarul 2003-ban jelent meg először, Gy. Horváth László fordításában, a 21. Század Könyvkiadó most javított kiadásban adja közre a huszadik századi amerikai irodalom feledhetetlen klasszikusát.

John Updike - Rabbit ​At Rest
In ​John Updike’s fourth and final novel about Harry “Rabbit” Angstrom, the hero has acquired a Florida condo, a second grandchild, and a troubled, overworked heart. His son, Nelson, is behaving erratically; his daughter-in-law, Pru, is sending him mixed signals; and his wife, Janice, decides in midlife to return to the world of work. As, through the year of 1989, Reagan’s debt-ridden, AIDS-plagued America yields to that of the first George Bush, Rabbit explores the bleak terrain of late middle age, looking for reasons to live and opportunities to make peace with a remorselessly accumulating past.

John Updike - The ​Witches of Eastwick
In ​a small New England town in the late 1960s, there lived three witches Alexandra Spoffard, sculptress, could create thunderstorms. Jane Smart, a cellist, could fly. The local gossip columnist, Sukie Rougemont, could turn milk into cream. Divorced but hardly celibate, content but always ripe for adventure, our three wonderful witches one day found themselves quite under the spell of the new man in town, Darryl Van Horne, whose hot tub was the scene of some rather bewitching delights. To tell you any more, dear reader, would be to spoil the marvelous joy of reading this hexy, sexy novel by the incomparable John Updike.

John Updike - E ​gyönyörű zöld planétán
John ​Updike, akit a magyar olvasó eddig csak mint kíváló regényírót és novellistát ismerhetett, az amerikai kritikaírásnak is jelentős alakja, immár több, mint húsz éve az egyik legolvasottabb irodalmi hetilap, a New Yorker külső munkatársa. Mint könyvbírálót szinte minden érdekli: recenziót, miniesszét közöl - számos más egyéb között - Flaubert, Joyce, Kafka és Hemingway leveleiről, Bellow, Vonnegut, Cheever, Belij, Lem és Barbara Pym regényeiről, Bruno Schulzról, Roland Barthes-ról, Isaiah Berlinről, Cioranról. Ezeken kívül megtalálható még kötetünkben három fontos, alapos tanulmánya az amerikai irodalom három nagy úttörőjéről: Hawthorne-ról, Melville-ről és Whitman-ról. Élvezetes, nagy információs anyagot hordozó írások ezek: Updike földrajzi színteret, családi környezetet, vallási és politikai meghatározásokat, alkotói magánkörülményeket, irodalmi szokásokat és követelményeket vázol fel és rajzol hősei köré, hogy minél közelebb férkőzhessék a tárgyiasult művekhez.

John Updike - My ​Father's Tears and Other Stories
A ​beautiful, moving collection of short stories, in many of which Updike revisits the haunts of his childhood from the vantage point of old age. In "Fiftieth" old friends reconnect at a class reunion, and one of them is left wondering, 'What does it mean: the enormity of having been children and now being old, living next to death.' In the story "The Full Glass" the protagonist describes somewhat ruefully the rituals of old age. Before going to bed, he raises his nightly water glass 'drinking a toast to the visible world, his impending disappearance from it be damned.' In "Varieties of Religious Experiences" a grandfather, visiting his daughter in Brooklyn Heights, watches the tower of the World Trade Centre fall, and his view of a God is forever altered. Again and again in these memorable stories, Updike strikes to the heart, giving words to what is so often left unsaid. He is at once witty, devastatingly observant, touching - and, of course, a consummate storyteller. This is a collection that will be admired and cherished.

John Updike - S.
Sarah, ​aki levelei aláírásaként gyakorta használja nevének címadó kezdőbetűjét, egy jól kereső kórházi belgyógyász-orvos felesége. A negyvenes éveinek elején jár, lányuk - egyetlen gyermekük - egy angliai egyetem hallgatója, s a gyermeknevelés utáni, új életszakaszba érve a hősnőben lassan megérlelődik az elhatározás, hogy felmondja a férjét mindenben kiszolgáló, a háztartást rendben tartó, hűségesen várakozó hitves szerepét. Döntésében nem egy másik férfi iránt érzett szerelmi fellángolás vezeti, hanem az, hogy társaságban végzett közös jógagyakorlatok és meditációk során megismerkedik a védikus tanokkal, amelyek test és lélek addig soha nem tapasztalt harmóniáját, a mindentől és mindenkitől szabad függetlenség nyugalmát ígérik neki. Eloldozva a családi kötelékeket, egy Indiából áttelepült guru vezette vallási kommunába költözik, valahova a mexikói határ közelébe, ám a hónapok múlásával rá kell jönnie, hogy belső békéjét itt sem találhatja meg; túl sok álságosság és hamisság rejlik a közösség életében is... Közben lánya a boldog házasság kikötője felé tart, terhes lesz - így az esküvő sem késhet soká. Sarah csöndesen belenyugszik a nagymamai státuszba, férjéhez írt utolsó levele azonban arról tanúskodik, hogy a "nagy kaland" azért nem múlt el nyomtalanul: múltját-érzelmeit nem elnyomva, hanem tudatosítva vállalja a független magányt. Régi-új íz a regényben a bravúros irodalmi rájátszás Nathaniel Hawthorne klasszikus alkotására, A skarlát betűre. Finom megfelelések sora hangsúlyozza a hasonlóságot Sarah és Hawthorne hősnője között, jelezve, hogy e problematika korántsem újkeletű a földrésznyi országban, ami azonban csak az S. sajátja: az üzlet és magasztos gondolatok, praktikum és metafizika összefonódásának ábrázolása az amerikai mentalitásban.

John Updike - Trust ​Me
The ​theme of trust, betrayed or fulfilled, runs through this collection of short stories: Parents lead children into peril, husbands abandon wives, wives manipulate husbands, and time undermines all. Love pangs, a favorite subject of the author, take on a new urgency as earthquakes, illnesses, lost wallets, and deaths of distant friends besiege his aging heroes and heroines. One man loves his wife’s twin, and several men love the imagined bliss of their pasts; one woman takes an impotent lover, and another must administer her father’s death. Bourgeois comforts and youthful convictions are tenderly seen as certain to erode: “Man,” as one of these stories concludes, “was not meant to abide in paradise.”

John Updike - Nyúlszív
Nyúl, ​a „beszédes amerikai”, aki eddig három kötetre valót mesélt nekünk az amerikai kis-középpolgár hétköznapjairól, akinek köszönhetően itt, Közép-Európában is érezzük Amerika elmúlt évtizedeit – az 50-es évek nekilendülő virágzását és létbizonytalanságát, a 60-asok dühöngő rossz közérzetét és társadalmi bűntudatát, a 70-es évtized általános kimerültségét és apátiáját –, Nyúl tehát most, 1989–90-ben ötvenhat éves, öregnek érzi magát, megkeseredett. Krisztusi korba ért fia baklövést baklövés után követ el, unokái nyugodt életét nem látja biztosítva, felesége egyre függetlenedik tőle, egyszóval, legalább annyi a problémája, mint fiatal korában, amikor felhúzta a nyúlcipőt. De hová fusson az elhájasodott, szívbeteg, még mindig szeretetre méltó s még mindig kíméletlen, ám sokkal bölcsebb Nyúl? Természetesen Floridába, az öregek paradicsomába. És persze vissza az ifjúságába. Van mire visszatekintenie: érdekes és értelmes életet élt, gyávaságai ellenére bátrabb és józanabb volt, mint a legtöbbünk. Ember volt a XX. század második felében, Huck Finnként és Holden Caulfieldként kezdte, s talán nem túlzás azt állítani: Thomas Mann-i figurák szintjéig jutott.

John Updike - Bízzál ​bennem
1932-ben ​Pennsylvania államban született és 1957 óta Massachusettsben élő John Updike talán a legismertebb és legnépszerűbb kortárs amerikai iró ma Magyarországon. És méltán. Azt kapja tőle az olvasó, amit az irodalomtól hagyományosan elvár: hiteles, minden ízükben eleven figurákat, helyzeteket és környezetet - élete kitágítását. Ez a - nyolcadik - novelláskötete javarészt egyetlen témát jár körül hallatlanul sokoldalúan és érzékenyen, ez pedig a bizalom. A megédemelt vagy alaptalan, olykor kijátszott bizalom házastársban, szülőben és gyerekben, vagy a kapcsolatok és körülmények egész rendszerében, az élet megbízhatónak látszó kereteiben. A bizalom és a bizalom megrendülése. Amikor az észrevétlen hajszálrepedéseket egy váratlan esemény - egy enyhe földrengés, egy betegség, egy különös találkozás, egy tárca elvesztése - egyszeriben szakadékká tágítja. Amikor egy élet értelme vagy értelmetlensége megvilágossodik, alakot ölt. Tőlünk térben és a javarészt tehehős amerikai értelmiségiek vagy üzletememberek életkörülményeiben távol - Updike írásművészetésnek jóvoltából mégis ismerősen, a saját életünkre is rávilágítóan.

John Updike - Falvak
Az ​idősödő író összegez: John Updike huszonegyedik s bizonyára legönéletrajzibb jellegű regénye a vidéki, falusi-kisvárosi Amerikába visz el bennünket, a korai "olingeri elbeszélések" és kisregények tájára. Főhőse, Owen Mackenzie életútját követhetjük nyomon születési helyétől, a pennsylvaniai Willow városkától egészen nyugdíjas koráig, a massachusettsi Haskells Crossing gazdag öregek lakta falujáig. Időben a két település közé esik a connecticuti Middle Falls, ahol Owen, a korai komputerprogramozó, társával, Ed Mervine-nel, megalapítja a sikeres E-O Adatkezelés nevű vállalatot egy régi fegyvergyárban, a Chunkaunkabaug-folyó partján. Fejlődésregény a _Falvak_. Owen nemcsak technikai ismeretekben halad előre, hanem érzelmiekben is: a három "falu", ahol élnie adatik, főleg női lakosai révén, az ifjonti ártatlanságot is lehántja róla. Gyermekkora óta érezte a dolgok napsütötte, hétköznapi felszíne alatt ásító baljós szakadékot, ám arról is meg volt győződve, hogy szerencsés csillagzat alatt született. Az életében megforduló nők, köztük két felesége, Phyllis és Julia, a tanítómesterei. És Owen hálás, néha megrendült tanítvány: "Milyen szép is az asszony, meztelenül a sötétben! Mennyire méltatlanok a férfiak a nők szépségére és irgalmára! " Diadalokon és kudarcokon, sőt tragédiákon át szexuális élete egyre inkább beleolvad a "falvak" nyújtotta közösség menedékébe: "Egy falu titkokból szövődik, igazságokból, amelyeket jobb nem kimondani, házakból, amelyekben kevesebb az ablak, mint az átlátszatlan fal." Ez az egyszerre bölcs és szenvedélyes regény, amely éppúgy elénk idézi n_A farm_ világát, mint a _Párok_-ét, hetven esztendőt ível át, a gazdasági válság korától a huszonegyedik századig terjed.

John Updike - Bech ​befut
John ​Updike zsidó alteregója, a Bech bolyong-ban megismert Henry Bech 1923-ban született, és az ötvenes években első regénye, valamint egy kisregény megjelenése után világszerte óriási népszerűségnek örvendett; a nagyregénynek szánt művét érő kritikák hatására alkotói válságba került, s míg bestsellerét meg nem írta, jobbára egyetemeken és külföldi országokban tartott felolvasásokat és író-olvasó találkozókat, melyek során rendre pikáns kalandokba bonyolódott a legkülönfélébb korú, nemzetiségű és vallású nőkkel. Henry Bechet most hetvenévesen látjuk viszont: idősebb lett, de bölcsebb aligha. A gyengébb nem körében továbbra is változatlan népszerűségnek örvend; nem így írótársai és kritikusai között - vesztükre, mert az évek múltával Bechet mind rögeszmésebben foglalkoztatja (visszamenőleg is) tulajdon hírneve és műveinek fogadtatása, s szokatlan módját választja a bosszúállásnak. Vén fejjel egy nő miatt vállalja el a Francia Akadémia mintájára létrehozott különös művészeti testület elnöki posztját, aztán rájön, hogy nem is olyan rossz érzés hatalmat birtokolni. És jóllehet a Nagy merészen óta semmi említésre méltót nem publikált, végül olyan elismerésben részesül, amely termtőjének is régóta kijárna.

John Updike - A ​Rabbit Omnibus
Now ​in one volume the first three novels in John Updike's chronicles of Harry 'Rabbit' Angstrom.

John Updike - Nyúlketrec
Harry ​(„Nyúl”) Angstrom visszatért feleségéhez, befogta magát az igába: apja mellett robotol egy kis nyomdaüzemben. Most éppenséggel Janice az, aki szökni akar – házasságuk érzelmi elsivárosodása az autóügynök Charlie Stavroshoz, apja egyik beosztottjához űzi. Körülöttük ott tombolnak az 1960-as évek, a faji zavargások, a polgárjogi küzdelmek, a vietnami háború és nem utolsósorban a Holdra szállás évtizede. A társadalmi változások nagy korszaka Nyúl fejlődésének is jelentős állomása. Kristályosodik alapvető konzervativizmusa, de szabadság- és embereszménye is: egyfelől makacsul újra és újra kiáll Amerika vietnami „küldetése” mellett, nem hajlandó csakis rosszat feltételezni a politikusokról, másfelől az új jelenségeket is szeretné megérteni, nyitott minden interpretáció, minden vita előtt. Janice elköltözött, egyedül kell nevelnie fiukat, a tizenhárom éves Nelsont, s ráadásul befogad a házába két „forradalmárt”: a törvény elől bujkáló, kábítószer-élvező és -terjesztő, önjelölt Megváltó, fekete vietnami veteránt, Szúnyogot és az alig tizennyolc éves gazdag hippilánykát, Jillt. Éjszakába nyúló eszmecseréik, mozgalmi „szeminárjaik” hűen tükrözik a társadalmi felfordulás zavarosságát éppúgy, mint elkerülhetetlenségét és végső kilátástalanságát. A kendőzetlenül ábrázolt szerelmi háromszög s maga a történet megint csak tragédiába torkollik, hogy azután Janice és Nyúl, az emblematikus amerikai átlagházaspár tovább folytassa ketrecbe zárt, mégis egyre kiteljesedő életét.

John Updike - Gertrud ​és Claudius
Updike ​tizenkilencedik regénye a dán királyi pár előtörténetét meséli el, mielőtt még Shakespeare Hamlet-jének cselekménye megkezdődne. Megelevenedik Gertrud leánysága apja, Rorik király félig még őspogány, félig már reneszánsz udvarában, dinasztikus házassága azzal a férfival, akiből később Hamlet király lesz, valamint már érett fővel folytatott viszonya férjének öccsével, Claudiusszal, akit itt még Fengnek neveznek. Az ifjan a Német-római Birodalmat járó, művelődő és kalandokat kereső, nyelveket beszélő Claudius, valamint a meleg szívű, érzelemdús (s immár királyné) Gertrud között igazi (és nagyon érzéki) szerelem szövődik, amelyet azonban korán beárnyékol a férj halála s a diszfunkcionális családot előrevetítő, komor és hideg lelkű Hamlet királyfi figurája. A regény története ott ér véget, ahol a Shakespeare-dráma jószerivel indul: anyjának és mostohaapjának sikerül rávennie Hamletet, hogy ne menjen vissza Wittenbergbe, hanem maradjon az udvarban. �Most már minden rendben lesz�, sóhajt föl megkönnyebbülten Claudius...

John Updike - Végpont ​és más versek
John ​Updike, utolsó kötetét tartja kezében az olvasó, néhány héttel halála előtt állította össze verseiből. Mint költőt a magyar közönség eddig talán nem ismerte, pedig annak idején versekkel kezdte irodalmi pályafutását méghozzá humorosokkal. Regényei és novellái aztán túlragyogták ezeket, de Updike egész életében, a vég küszöbén is hű maradt a költészethez. A hetedik X-be már a 2001. szeptember 11-e utáni Amerikában lépett - ennek lenyomata is tetten érhető nagyrészt rímtelen szonettekből álló ciklusokban, de a hangsúly óhatatlanul az emlékezésen van, a szerző főleg a számára kedves személyeket és helyeket eleveníti fel.

John Updike - Majd ​ha fagy
Marshfield ​tiszteletes unja az életét, és egy kicsit unja a hivatását is. Baj akkor lesz belőle, amikor hívei, sőt családja kínos feszengésére a pulpituson kezdi kiélni pszichodrámáját. Még nagyobb baj azonban, hogy feleségétől a templomi orgonistanő karjaiba szédül, majd az egyházközség szexuális nyomorban szenvedő asszonyait részesíti lelki-testi vigaszban. Ám a legnagyobb baj mégis az, hogy a gyülekezet éppen akkor elégeli meg a dolgot és csap le rá, mikor az egyik asszonyba halálosan beleszeret. Püspöki parancsra egy sivatagi intézetbe szállítják Marshfieldet, ahol terápia gyanánt meg kell vallania a bűneit. Írásban, egy kerek hónap alatt. Így születik meg a regény harmincegy fejezete...

John Updike - A ​farm
Joey ​Robinson harmincöt éves. New Yorkban él második feleségével és tizenegy éves mostohafiával. Hazalátogat idősödő édesanyjához Pennsylvaniába, a farmra, ahol felnőtt. A háromnapos látogatás vallomások, viták, egyezkedések, könyörgések és megbocsájtó szavak áradatát indítja el. Nincsenek egyedül: ott kísértenek a múlt emlékei és a jövő fantomjai, vágyaik és ambícióik. John Updike negyedik regénye az emberi döntések sokféleségéről szól: arról, milyen környezetet választunk magunknak és milyen stratégiákkal igyekszünk helytállni a mindennapokban. „Kitűnő könyv. Ha a formáról, a kontúrokról és a színekről van szó, Updike festő… ha metaforákról, Updike költő… ha pedig történetmesélésről, vérbeli prózaíró.” - Harper’s „Mesteri formai elegancia.” - Los Angeles Times „Remekmű.” - The New York Times

John Updike - Rabbit, ​Run
It's ​1959 and Harry Angstrom, one-time high-school sports superstar, is going nowhere. At twenty-six he is trapped in a second-rate existence - stuck with a fragile, alcoholic wife, a house full of overflowing ashtrays and discarded glasses, a young son and a futile job. With no way to fix things, he flees his family and his home in Pennsylvania, beginning a thousand-mile journey that he hopes will free him from his mediocre life. Because, as he knows only too well, 'after you've been first-rate at something, no matter what, it kind of takes the kick out of being second-rate'.

John Updike - The ​Afterlife
To ​the hero of the title story of this collection, all of England has the glow of an afterlife: “A miraculous lacquer lay upon everything, beading each roadside twig . . . each reed of thatch, each tiny daisy trembling in the grass.” All of these stories, each in its own way, partake of this glow, as life beyond middle age is explored and found to have its own exquisite dearness. As death approaches, existence takes on, for some of Updike’s aging characters, a translucence, a magical fragility; vivid memory and casual misperception lend the mundane an antic texture, and the backward view, lengthening, acquires a certain grandeur. Here is a world where wonder stubbornly persists, and fresh beginnings almost outnumber losses.

John Updike - Bech: ​a Book
The ​Jewish American novelist Henry Bech—procrastinating, libidinous, and tart-tongued, his reputation growing while his powers decline—made his first appearance in 1965, in John Updike’s “The Bulgarian Poetess.” That story won the O. Henry First Prize, and it and the six Bech adventures that followed make up this collection. “Bech is the writer in me,” Updike once said, “creaking but lusty, battered but undiscourageable, fed on the blood of ink and the bread of white paper.” As he trots the globe, promotes himself, and lurches from one woman’s bed to another’s, Bech views life with a blend of wonder and cynicism that will make followers of the lit-biz smile with delight and wince in recognition.

John Updike - Az ​eastwicki boszorkányok
Három ​fiatal, több gyermekes elvált asszony éli az életét a magánnyal vívott nehéz küzdelemben, New England egy tengerparti kisvárosában. A női magány legyűréséhez viszont férfi szükségeltetik - s női praktika, boszorkánytudomány. Ez pedig, a férjüket elhagyott és férjüktől elhagyott asszonyok ereje, ellenségeskedést, megkövező indulatokat szül a jámbor polgárok szívében. Hiszen, mint köztudott, a boszorkány az ördöggel praktikál, lelkét is eladja neki. S lelkét az ördögtől csak másik boszorkány - vagy más férfi - perelheti vissza. Ennyi Updike új regényének lényegi mondandója. Sovány. Sovány? Attól függ, hogyan mondja el valaki. Updike mosolygós-frivolan, a témát a hétköznap szintjéről fél kézzel a boszorkánymítosz - festett - egére fölhajítva. S ez, ha jól meggondoljuk, nem is olyan könnyű - erre akkor jön rá az olvasó, ha a fejére visszahulló "mondanivalót", két kézzel, sikerül elkapnia. Updike mesteri könnyedséggel használja az időtlen idők óta meglevő írói eszközöket, ismeri alakjait - testüktől a lelkük, a múltjuk mélyéig -, ismeri a társadalmat, a közvetlen környezetet, ami formálja őket, s amit szakadatlanul formálnak maguk is. S legfőképp: ismeri a folyamatot, amelynek során a társadalom is, regényalakjai is formálódnak.

John Updike - Bech ​bolyong
Updike ​olyan író, aki szereti a hőseit; vissza-visszatér hozzájuk, hogy életük alakulásáról beszámoljon. A Magyarországon most először megjelenő Bech-sorozatból egy fiktív írói portré kerekedik ki. Címszereplője, Henry Bech 1923-ban született, s az ötvenes években megjelent első regénye, a Poggász nélkül egy csapásra ünnepelt íróvá teszi szerte a világon. A nagyregénynek szánt A kiválasztottak-at azonban a kritika úgy lehúzza, hogy Bechen elhatalmasodik a krónikus írásgörcs, és hosszú ideig abból él, hogy különböző egyetemeken és külföldi előadókörutakon tart felolvasásokat, mint a kortárs amerikai irodalom megbecsült képviselője. Kelet-Európába, a Távol-Keletre, Afrikába és Ausztráliába tett utazásai során Bech lépten-nyomon szexuális kalandokba bonyolódik rajongóival vagy kísérőivel, és rájön, hogy egy író egészen érdekes és fölöttébb jövedelmező pályát futhat be anélkül is, hogy bármit írna, pusztán múltbeli érdemei alapján. Aztán váratlanul feleségül veszi Bea-t, egy régi barátnője húgát. Jeruzsálemben, ahol a mézesheteiket töltik, Bech csak fanyalog, Skóciában, a keresztény Bea őseinek földjén viszont ő érzi otthonosabban magát. Élete akkor vesz újabb fordulatot, amikor tizenöt évi kínlódás után végre megírja a rég várt regényt, a Nagy merészen-t.

John Updike - Gyere ​hozzám feleségül
Jerry ​Conant szereti Sally Mathiast, - de Sally nem a felesége, Sally szereti Jerry Conantot, - de Jerry másnak a férje. Számtalanszor megírt téma: szerelmi háromszög, válás... A könyv azonban mást mond a szerelemről; azt, hogy az nem két ember magánügye, hogy van felelősség is, sőt hogy a szerelem maga nem egyértelmű érzés. Jerry is, Sally is tétován bolyong abban a morális félhomályban, amit a lelkiismerete, neveltetése ellen lázadó érzelmei borítanak rá; bolyong, de nem talál kiutat, a hagyományos kötöttség nem elég erős, hogy szerelmét lehűtse, a szerelem nem elég erős, hogy e félhomályt eloszlassa. Az élet nem fekete-fehér, mint a sakktábla, nincsenek szigorú szabályai - mindössze egy biztos: minden emberi kapcsolat, férj-feleség-szerető, szülő és gyermek kapcsolata egyaránt bonyolult, s mind fájdalmat rejt - a sérült lelkiismeret fájdalmát.

John Updike - The ​Widows of Eastwick
More ​than three decades have passed since the events described in John Updike’s The Witches of Eastwick. The three divorcées—Alexandra, Jane, and Sukie—have left town, remarried, and become widows. They cope with their grief and solitude as widows do: they travel the world, to such foreign lands as Canada, Egypt, and China, and renew old acquaintance. Why not, Sukie and Jane ask Alexandra, go back to Eastwick for the summer? The old Rhode Island seaside town, where they indulged in wicked mischief under the influence of the diabolical Darryl Van Horne, is still magical for them. Now Darryl is gone, and their lovers of the time have aged or died, but enchantment remains in the familiar streets and scenery of the village, where they enjoyed their lusty primes as free and empowered women. And, among the local citizenry, there are still those who remember them, and wish them ill. How they cope with the lingering traces of their evil deeds, the shocks of a mysterious counterspell, and the advancing inroads of old age, form the burden on Updike’s delightful, ominous sequel.

John Updike - Isten ​velünk vonul
1910-ben, ​egy forró júniusi délutánon Clarence Wilmot tiszteletest elhagyja a hite. Lemond lelkipásztori hivatásáról, és enciklopédiát áruló, házaló ügynöknek áll. A sikertelen, megkeseredett ember egyetlen vigasza az akkoriban terjedő újdonság: a mozi. Clarence fia, Teddy is híján van a hitnek, de egy derék metodista lányt vesz feleségül, s az ő lányukból, Estherből, aki legfőképpen önmagában hisz és imái mindig meghallgatásra találnak, huszadik századi amerikai istennő lesz - filmcsillag, egyike a legnagyobbaknak. Esther - művésznevén Alma De-Mott - elhanyagolt fia, Clark pedig egy fanatikus vallási szekta tagjaként olyan televíziós apokalipszisben találja magát, amilyenre az utóbbi években több, világszerte megdöbbenést keltő példa akadt. Így teljesíti be azt a sorsot, amely nemcsak a Wilmot család történetéből, hanem az amerikai nemzet életében máig is ható eszményekből következik: a hol rejtetten izzó, hol hevesen fellobbanó küldetéstudat egy önfeláldozó, a megváltásra reményt adó gesztusban csúcsosodik ki.

John Updike - Így ​látja Roger
Egy ​New England-i egyetem világába vezet, főhőse egyetemi tanár, teológus, a korai egyháztörténet kutatója. s ellenlábasa a kor hőse. Számítógép-szakember. Roger professzor istenképe a múltban gyökerezik, de felszínes - ellenlábasáé a jelenkorban, a természettudományban, de az ő hitét mély meggyőződés fűti: élete célja, hogy Isten létét a számítógéppel bizonyítsa. Kettőjük spirituális küzdelme eldöntetlenül végződik - Isten bizonyítatlan és bizonyíthatatlan. Mint ahogy eldöntetlen marad magánéletük küzdelme is, ami - meglehet - csak Roger professzor képzeletében zajlik: Roger gondolatban végigéli felesége és a számítógép-varázsló házasságtörő viszonyát. Miközben a maga óvatos módján ő is elmerészkedik a házasságtörés határvonaláig - hazulról elkóborolt fél-unokahúgával. Ez a viszony is, az a viszony is felemás módon ér véget. Mint ahogy felemás módon mindkettőjük hite is.

John Updike - A ​kentaur
Nemzeti ​Könyvdíj, 1964 A Kentaur egy görög, mitikus történet újramondása modern környezetben. Updike a Nyúl-sorozat első könyvét követően és A Farmot megelőzően írta, az USA-ban eredetileg 1963-ban jelent meg. Kheirón egy bölcs, nemes lelkű kentaur volt, aki fájdalmas sebet kapott, mégsem volt képes meghalni és lemondott a halhatatlanságáról Prométheusz javára. Updike huszadik századi változatában az Olymposzból egy kisvárosi középiskola lesz, Kheirónból George Caldwell középiskolai tanár, Prométheusz pedig nem más, mint Caldwell tizenöt éves fia, Peter. Kheirón agóniáját Caldwell életének utolsó három napja örökíti meg, amelyről az amerikai Nemzeti Könyvdíj zsűrije azt írta: „…merész beszámoló egy apa-fiú konfliktusról, amelynek során az apa rengeteg mindent nem képes kifejezésre juttatni, fia viszont annál inkább.”

Kollekciók