John Updike könyvei a rukkolán

John Updike - Nyúlcipő
Nyúl ​– nemrég még egy kisváros középiskolájának kosarassztárja, ma, huszonévesen, az 1950-es évek vége felé áruházi ügynök – nemigen akar beleszokni a házaséletbe. A gépies-népies amerikai udvarlás után (légyottok kölcsönlakásban meg az autó hátsó ülésén) feleségül vett Janice hamar teherbe esett, és máris iszik: az asszony méla unatkozása mintegy eljövendő életük szürkeségét vetíti a körvonalazatlan, de igen intenzív ábrándokat kergető Nyúl elé. Azt a fajta szürkeséget, amely szülei megsavanyodott házasságában, apja robotéletében, apósa kisszerű ügyeskedésében, anyja és anyósa örök elégedetlenségében ölt testet előtte. Az első szökési kísérlet csupán egy eszeveszett autózás, a második azonban egy prostituált karjai közé vezet – Ruthban az igazi szerelem (talán csak félig csalóka) ígéretét látja hősünk. Ám Janice közben megszüli második gyereküket, s Nyulat visszarántja a kötelesség – testi-lelki terelgetői nemcsak a család, a mindkét ági szülők, a munkáját fáradt-lelkesen végző pap, hanem önnön, alakulófélben lévő felelősségérzete is.

John Updike - Nyúlháj
Az ​én koromban, ha az ember hátán viselné mindazt a nyomorúságot, aminek valaha tanúja volt, reggel föl se kelne – magyarázza Nyúl tétova, kapkodó, megházasodott és apai örömöknek elébe néző fiának, Nelsonnak, akivel nem tud zöld ágra vergődni, aki megállapodott polgári nevelésének rendjét kikezdi, akit szeret is, de inkább ki nem állhat, talán éppen azért, mert kísértetiesen hasonlít húsz évvel ezelőtti önmagára. 1979–80 fordulóján, az apósától örökölt Toyota- és használtkocsitelep vezetőjeként, változatlanul felesége, Janice oldalán, anyósával egy fedél alatt, rögzült baráti körébe zárva Nyúlnak már esze ágában sincs futni. Legfeljebb kocog: Valamikor régen, ha Janice ilyen volt, a félelme mintha őt is megfertőzte volna, és futott tőle; de most, hogy benne vannak a korban, tudja jól, hogy soha el nem fut... Mi marad hát Nyúlnak? A pennsylvaniai kisváros, Brewer mindennapi gondjai, a már szinte rutinszerű erotikus fantaziálgatások, no meg egy „igazi” kaland is: feleségcsere egy nyaralás alkalmával – s mindenekfelett a megbékélés egy gondolattal: hogy nagyapa lett, következésképpen negyvenhét éves korára újabb szög került a koporsója fedelébe.

John Updike - Szegényházi ​vásár / A farm
A ​farm történetét az elbeszélő szemével látjuk: Joey a harmincas éveiben járó üzletember elviszi újdonsült második feleségét, Peggyt és annak kisfiát, Robertet látogatóba édesanyja farmjára. A farm gazos, elvadult, használhatatlan, de anyja görcsösen ragaszkodik hozzá. A beteg, magányos öregasszonyban hallatlan hisztérikus energia van, a hétvégi látogatás csupa érzelmi hullámzás, sértődésekkel, vitákkal, veszekedésekkel és engesztelődésekkel, s közben mozaikokban feltárul Joey két házasságának valamint apja és anyja házasságának története.

John Updike - Párok
A ​világhírű amerikai író e remek regénye megjelenése után kilenc hónapig vezette a könyvek népszerűségi listáját az USA-ban, s az egész könyvet átlengő erotika miatt nagy botrányokat kavart. A történet a közelmúltban, egy amerikai kisvárosban játszódik, ahol a munkán és a házasságtörésen kívül mást nem nagyon lehet csinálni. A párok - mindenki a másik párjával - kényelmes ágyakban űzik szeretkezéseiket: van akinek ez csupán játék, van akinek igazi szerelem, van akinek hódító és bódító érzés, van akinek csak pajzs a halálfélelem ellen. A házasságtörés - írta Updike - lehetőség egy jelentéktelen ember számára egy másik jelentéktelen ember élvezetére. A nyers szókimondás és a filmszerű, briliáns stílus egysége a mű, az amerikai házasság - és házasságtörés - kegyetlenül őszinte ábrázolása.

John Updike - Terrorist
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Updike - Couples
Ten ​couples live in Tarbox, an out-of-the-way New England town. They form an exclusive group that feeds on petty rivalries, secrets, wordplays, entertaining, skiing and sex. Discreetly swapping partners, they conduct their rituals under the watchful eye of their self-appointed ringmaster, Freddy Thorne. But when Piet Hanema and Foxy Whitman have an affair, they reject expediency and caution, and for once the other unshockable couples are deeply shocked. Soon couples at play will become couples at war.

John Updike - Galambtollak
– ​Hát ott élünk. És ott is maradunk mindörökre. – Habozott egy kicsit, csak utána mondta, hogy »mindörökre«, aztán megint habozott, és utána azt mondta: – Csak te nem maradsz ott, Allen. Te el fogsz menekülni, el fogsz repülni. – Néhány madár körözött a völgy fölött, a szemünk magasságában, róluk jutott eszébe anyámnak ez a kép, ösztönösen, én mégis úgy éreztem, hogy erre az utat mutató szóra vártam egész gyerekkoromban.” Updike második, immár klasszikusnak számító novelláskötete az 1959 és 1962 között írt darabokat tartalmazza, amelyeket azóta is életműve javához sorolnak. A Nyúlcipő, A kentaur és A farm születésének ideje ez, s maga a szerző így jellemzi akkori írásait: „Időben és térben is elhagyunk embereket, mintegy akaratlagosan, s ezáltal bűntudat ébred bennünk, tartozunk nekik, a holtaknak, a cserbenhagyottaknak, legalább annyi tisztelettel, hogy újrateremtjük őket.” A kisvárosokban vagy akár isten háta mögötti farmokon cseperedő fiúk, az elbeszélések hősei valamiképpen mind kirínak környezetükből: vagy „többre hivatottak”, vagy kitaszítottak, sokszor az elviselhetetlenségig önközpontúak. Ki is repülnek egytől egyig, ki külföldre, ki a nagyvárosba, ki csak egy másik államba, és korántsem biztos, hogy sokra viszik, de egy biztos: nem tudnak végképp elszakadni. Hol a gyermekkor színtere, hol csak a „csupasz föld”, hol egy régi szerelem, hol egy haldokló szülő vagy nagyszülő húzza-vonzza vissza őket abba a másik, másfajta természetbe, ahol, úgy érzik, talán teljesebb, lekerekítettebb volt az életük. De ott sem mindig találnak nyugalmat. Valami hiányzik az amerikai létformából, s ezt éppen olyan jól illusztrálhatja az, ami a kocsicserénél történik, mint bármi más: „Apám elhajtott a régi kocsival a dűlőúton, éppúgy, mint máskor, s amikor visszajött, új volt a kocsi, a régi eltűnt, nyoma veszett, visszamállott az ásványi világba, amelyből elővarázsolták, el volt bocsátva egy áldás, egy csók, mindenféle végrendelkezés és búcsúceremónia nélkül. Nekünk, amerikaiaknak szükségünk van a ceremóniákra, talán ez az értelme, tengerész, annak, amit írtam.”

John Updike - Konspiráció
"Két ​énem létezik: a cselekvő én, és az az "én", aki tapasztal. Az utóbbi passzív még az előbbi tetteinek kavargása közepette is, tétlen, bűntelen és csodálkozó" - írja magáról Hakim Félix Ellellou ezredes, az afrikai Kús diktátora. Ellellounak négy felesége van (köztük egy amerikai), s hol teljes állami pompával, azaz fellobogózott Mercedesszel járja sivatagi országát, hol kútásónak álcázva, tevekaravánnal, hogy megtudja, mit gondol róla a nép. Kúsban ugyanis, a kifinomult és örömteli üresség honában, amely egy eltűnt királyságról kapta nevét, nagyszabású kísérlet zajlik: a gyarmati sorból felszabadult ország irányítását az alkotmányos uralkodó megdöntése után tizenegy fős forradalmi tanács vette át, élén a fiatal korában Amerikában tanult, s az Egyesült Államok iránt kulturális, ideológiai és személyes ellenszenvvel viseltető Ellellouval, aki a Marx megálmodta tiszta szocializmust és az iszlám reformmozgalmak teokratikus populizmusát igyekszik átültetni a gyakorlatba. A sokéves aszállyal sújtott Kús terméketlen földjén azonban nem fogan meg az eszme - viszont orosz műszaki segédlettel megszólal IV. Edumu király levágott feje, egy amerikai máglyahalált hal a másodosztályú cirok- és zellerkrémleves-szállítmány tetején, a vodkaszagot árasztó leples tuaregek pedig valószínűleg azonosak az orosz rakétabázisnak álcázott orosz rakétabázis kezelőivel. Ellellou, mire története végére ér, a róla elnevezett városban kóborol mezítláb, pénztárcájától, a légiriadókódoktól, Brezsnyev titkos telefonszámától és a hatalomtól megfosztva, ráadásul szeretője, aki időközben belügyminiszterré és nőjogi biztossá lépett elő, letartóztatja árulásért, exhibicionizmusért és csavargásért. Igazán kiérdemelte hát a nyugdíjat, amelyet az ország új vezetői nagylelkűen folyósítanak is neki - Franciaországba. John Updike, az utóbbi négy évtized átlag-Amerikájának krónikása ezúttal új terepre kalandozott: ebben a regényében, amelybe saját Afrika-élményét is beleszőtte, a diktatúráról írt fergeteges szatírát. Könyve nemcsak remek mulatság, hanem igazi irodalmi csemege, amely az egyes szám első és harmadik személyt váltogató, arabeszkes narrációjával és a sivatagi Afrika gyönyörű, helyenként látomásszerű leírásaival elvarázsolja az olvasót.

John Updike - The ​Widows of Eastwick
More ​than three decades have passed since the events described in John Updike’s The Witches of Eastwick. The three divorcées—Alexandra, Jane, and Sukie—have left town, remarried, and become widows. They cope with their grief and solitude as widows do: they travel the world, to such foreign lands as Canada, Egypt, and China, and renew old acquaintance. Why not, Sukie and Jane ask Alexandra, go back to Eastwick for the summer? The old Rhode Island seaside town, where they indulged in wicked mischief under the influence of the diabolical Darryl Van Horne, is still magical for them. Now Darryl is gone, and their lovers of the time have aged or died, but enchantment remains in the familiar streets and scenery of the village, where they enjoyed their lusty primes as free and empowered women. And, among the local citizenry, there are still those who remember them, and wish them ill. How they cope with the lingering traces of their evil deeds, the shocks of a mysterious counterspell, and the advancing inroads of old age, form the burden on Updike’s delightful, ominous sequel.

John Updike - Az ​élet alkonyán
Az ​amerikai próza talán legkiválóbb élő mesterének új kötete huszonkét elbeszélést tartalmaz. Többnyire csendes alkonyfényben izzó novellákat, amelyek szereplői, rég túljutva a fontos eseményeken, a halál közeledtével önmagukba visszahúzódva azt vizsgálják, ki vagy mi is volt igazán az övék, hogyan összegezhető az életük, mi marad utánuk. Szemükben a világ áttetszővé, varázslatosan törékennyé válik, de azért tartogat meglepetéseket, az egyre távlatosabb emlékezés pedig az egykor kevésbé jelentős történéseket, dolgokat is felnagyítja, új színben mutatja. A kötet néhány írása megrázó erejű, felkavaró remekmű: A farmház, amelynek szereplője, miközben anyja halálát követően kiüríti a régi házat, felidézi anyja és a saját életét, szülei házasságát; az Utazás a holtakhoz, amelynek hőse a kórházban halálos betegen fekvő barátnőjénél tett látogatása után szégyentelenül gyáván menekül a halál elől; a Nagyszülősködés, amelyben az újdonsült nagyapa csecsemő unokáját a kezében tartva futó idegenséget érez és rájön, hogy "semmi sem a miénk, hacsak nem az emlékeinkben". Emellett olvashatók könnyedebb hangvételű, szórakoztató történetek is külföldön - Olaszországban, Írországban, Skóciában, a Földközi-tengeren - turistáskodó amerikaiakról. Updike, az emberi érzelmek olykor kegyetlenül éles szemű és mindenkor finom tollú ábrázolója nemegyszer szemérmes, férfias megrendüléssel vagy alig leplezett szentimentalizmussal ír az élet alkonyáról - kézbe veszi és felmutatja a vigyorgó koponyát, de ezzel nem lehangol, hanem gyönyörködtet bennünket.

John Updike - Nyúlketrec
Harry ​(„Nyúl”) Angstrom visszatért feleségéhez, befogta magát az igába: apja mellett robotol egy kis nyomdaüzemben. Most éppenséggel Janice az, aki szökni akar – házasságuk érzelmi elsivárosodása az autóügynök Charlie Stavroshoz, apja egyik beosztottjához űzi. Körülöttük ott tombolnak az 1960-as évek, a faji zavargások, a polgárjogi küzdelmek, a vietnami háború és nem utolsósorban a Holdra szállás évtizede. A társadalmi változások nagy korszaka Nyúl fejlődésének is jelentős állomása. Kristályosodik alapvető konzervativizmusa, de szabadság- és embereszménye is: egyfelől makacsul újra és újra kiáll Amerika vietnami „küldetése” mellett, nem hajlandó csakis rosszat feltételezni a politikusokról, másfelől az új jelenségeket is szeretné megérteni, nyitott minden interpretáció, minden vita előtt. Janice elköltözött, egyedül kell nevelnie fiukat, a tizenhárom éves Nelsont, s ráadásul befogad a házába két „forradalmárt”: a törvény elől bujkáló, kábítószer-élvező és -terjesztő, önjelölt Megváltó, fekete vietnami veteránt, Szúnyogot és az alig tizennyolc éves gazdag hippilánykát, Jillt. Éjszakába nyúló eszmecseréik, mozgalmi „szeminárjaik” hűen tükrözik a társadalmi felfordulás zavarosságát éppúgy, mint elkerülhetetlenségét és végső kilátástalanságát. A kendőzetlenül ábrázolt szerelmi háromszög s maga a történet megint csak tragédiába torkollik, hogy azután Janice és Nyúl, az emblematikus amerikai átlagházaspár tovább folytassa ketrecbe zárt, mégis egyre kiteljesedő életét.

John Updike - Így ​látja Roger
Egy ​New England-i egyetem világába vezet, főhőse egyetemi tanár, teológus, a korai egyháztörténet kutatója. s ellenlábasa a kor hőse. Számítógép-szakember. Roger professzor istenképe a múltban gyökerezik, de felszínes - ellenlábasáé a jelenkorban, a természettudományban, de az ő hitét mély meggyőződés fűti: élete célja, hogy Isten létét a számítógéppel bizonyítsa. Kettőjük spirituális küzdelme eldöntetlenül végződik - Isten bizonyítatlan és bizonyíthatatlan. Mint ahogy eldöntetlen marad magánéletük küzdelme is, ami - meglehet - csak Roger professzor képzeletében zajlik: Roger gondolatban végigéli felesége és a számítógép-varázsló házasságtörő viszonyát. Miközben a maga óvatos módján ő is elmerészkedik a házasságtörés határvonaláig - hazulról elkóborolt fél-unokahúgával. Ez a viszony is, az a viszony is felemás módon ér véget. Mint ahogy felemás módon mindkettőjük hite is.

John Updike - Gertrud ​és Claudius
Updike ​tizenkilencedik regénye a dán királyi pár előtörténetét meséli el, mielőtt még Shakespeare Hamlet-jének cselekménye megkezdődne. Megelevenedik Gertrud leánysága apja, Rorik király félig még őspogány, félig már reneszánsz udvarában, dinasztikus házassága azzal a férfival, akiből később Hamlet király lesz, valamint már érett fővel folytatott viszonya férjének öccsével, Claudiusszal, akit itt még Fengnek neveznek. Az ifjan a Német-római Birodalmat járó, művelődő és kalandokat kereső, nyelveket beszélő Claudius, valamint a meleg szívű, érzelemdús (s immár királyné) Gertrud között igazi (és nagyon érzéki) szerelem szövődik, amelyet azonban korán beárnyékol a férj halála s a diszfunkcionális családot előrevetítő, komor és hideg lelkű Hamlet királyfi figurája. A regény története ott ér véget, ahol a Shakespeare-dráma jószerivel indul: anyjának és mostohaapjának sikerül rávennie Hamletet, hogy ne menjen vissza Wittenbergbe, hanem maradjon az udvarban. �Most már minden rendben lesz�, sóhajt föl megkönnyebbülten Claudius...

John Updike - Nyúlfark
A ​Nyúl-sorozat utolsó utáni darabja 1999 őszén-telén, az új évezred árnyékában zajlik. Harry “Rabbit” Angstrom már tíz éve halott. A Nyúlfarkban a regényfolyam számtalan szála fonódik egybe, a családtagok visszatekintenek Harry emlékére, miközben továbbra is saját boldogságukat keresik. „Nyúl” özvegye, Janice hozzáment Ronnie Harrisonhoz – annak a Thelmának az özvegyéhez, akivel Harrynek hosszú ideig viszonya volt. „Nyúl” fiát, Nelsont felesége, Pru elhagyta. Nelson leszokott a kokainról, és felnőtt létére otthon lakik Janice-szel és Ronnie-val. A múlt váratlanul bukkan fel Harry törvénytelen lánya képében, akit eddig senki nem ismert. Harryre emlékezve a hálaadási vacsora feszültségekkel telítődik, veszekedésbe és keserű vádaskodásba torkollik, majd megelevenedik a múlt, Harry hamvasztásának napja, amikor a „Nyúl” földi maradványait tartalmazó urnát véletlenül ott felejtették egy szállodai szekrényben. „Túllép azon, hogy pusztán becserkéssze a régi terepet – ehelyett valami felkavaróvá, egészen újjá formálja át.” New York Times „Gazdag és kielégítő.” Boston Globe A Nyúlszív John Updike híres regényfolyama, a Nyúl-sorozat ötödik kötete. Magyarul 2003-ban jelent meg először, Gy. Horváth László fordításában, a 21. Század Könyvkiadó most javított kiadásban adja közre a huszadik századi amerikai irodalom feledhetetlen klasszikusát.

John Updike - A ​terrorista
John ​Updike huszonkettedik regénye nagyon időszerű témát dolgoz fel: hogyan születik a nyugati társadalomban a potenciális terrorista. Főhőse egy tizennyolc éves amerikai fiú, Ahmad Ashmawy Mulloy, ír-amerikai anya és egyiptomi apa szülötte. Apja korán otthagyja őket, Ahmad tizenegy évesen felfedezi az iszlámot, egy lerobbant amerikai iparvároska mecsetjében okítgatja jemeni "tanítója" az igaz Hitre. Ahmad az évek során egyre inkább úgy érzi, tiszta hitét fenyegeti az anyagias, hedonisztikus társadalom, amelyet a New Jersey-i New Prospectben maga körül lát. Nem vigasztalja osztálytársának, a csábos fekete Joryleennek a közeledése sem. Pályaválasztási tanácsadója a középiskolában egy öregedő zsidó tanár, aki rég kiábrándult már az amerikai létformából, de igyekszik valami tisztességes, normális pálya felé terelni Ahmadot. Ám érettségi után a fiú egy nemrég bevándorolt libanoni család fuvarozóvállalatánál talál munkát, ahol megint más irányt próbálnak szabni Ahmad sorsának. Az újonnan létrehozott Belbiztonsági Minisztérium pedig a sötétben tapogatózik... John Updike teljes elfogulatlansággal, mindkét oldal szemléletmódjába belehelyezkedve kísérli meg feltérképezni a két világ szembenállását, megtalálni mindkettőben azokat az alapvető értékeket, amelyek a megbékélést elhozhatnák.

John Updike - Végpont ​és más versek
John ​Updike, utolsó kötetét tartja kezében az olvasó, néhány héttel halála előtt állította össze verseiből. Mint költőt a magyar közönség eddig talán nem ismerte, pedig annak idején versekkel kezdte irodalmi pályafutását méghozzá humorosokkal. Regényei és novellái aztán túlragyogták ezeket, de Updike egész életében, a vég küszöbén is hű maradt a költészethez. A hetedik X-be már a 2001. szeptember 11-e utáni Amerikában lépett - ennek lenyomata is tetten érhető nagyrészt rímtelen szonettekből álló ciklusokban, de a hangsúly óhatatlanul az emlékezésen van, a szerző főleg a számára kedves személyeket és helyeket eleveníti fel.

John Updike - The ​Afterlife
To ​the hero of the title story of this collection, all of England has the glow of an afterlife: “A miraculous lacquer lay upon everything, beading each roadside twig . . . each reed of thatch, each tiny daisy trembling in the grass.” All of these stories, each in its own way, partake of this glow, as life beyond middle age is explored and found to have its own exquisite dearness. As death approaches, existence takes on, for some of Updike’s aging characters, a translucence, a magical fragility; vivid memory and casual misperception lend the mundane an antic texture, and the backward view, lengthening, acquires a certain grandeur. Here is a world where wonder stubbornly persists, and fresh beginnings almost outnumber losses.

John Updike - Nyúlfark ​és más történetek
A ​tucatnyi vadonatúj elbeszélés a régi, megszokott Updike-témakörök háza tájára látogat el ismét: az Olinger nevű pennsylvaniai kisvárosba, a magányos farmra, ahová a hős kamaszkorában költözött ki családjával (s ahol A farm című kisregény is játszódott), a hajdani, mára megöregedett iskolatársak nosztalgikus - szexuálisan még mindig vonzó összejöveteleire, a nem csupán talmi csillogású, de mindig bohém New York értelmiségi világába. A humánum, a szeretet dominál mindegyikben, legyen szó akár egy öregasszony macskakolóniájáról, akár egy fiúnak esendő, de esendőségében is horgonyként - s talán példaként - szolgáló apja iránti érzéseiről. A hidegháború idején a Szovjetunióban turnézó bendzsóművész pedig éppúgy a Bech-regények terepét idézi föl, mint a valóban Bechről szóló darab, amely meghatóan kerekíti le ennek a bűbájos-amorális figurának a történetét. A kötet fő attrakciója azonban a Nyúl-tetralógia kisregény méretű kódája. Olvasók ezrei kérték számon az írón a Nyúlszív megjelenése után: vajon tényleg meghalt-e Harry Angstrom azokban a rejtélyes utolsó mondatokban. Nos, meghalt, de nem felejthető - számunkra éppoly kevéssé, mint hozzátartozói számára. A szokásos tíz év elteltével megjelenik hát a színen egy új figura, Harry és Ruth törvénytelen lánya, immár harminckilenc esztendősen, az új évezred hajnalán. És éppen úgy felkavarja ennek a jellegzetes-tipikus amerikai családnak az életét, ahogyan az az apjának volt szokása. Nyúl művét folytatja, mondhatnánk: emberségükre emlékezteti az embereket.

John Updike - Nyúlszív
Nyúl, ​a „beszédes amerikai”, aki eddig három kötetre valót mesélt nekünk az amerikai kis-középpolgár hétköznapjairól, akinek köszönhetően itt, Közép-Európában is érezzük Amerika elmúlt évtizedeit – az 50-es évek nekilendülő virágzását és létbizonytalanságát, a 60-asok dühöngő rossz közérzetét és társadalmi bűntudatát, a 70-es évtized általános kimerültségét és apátiáját –, Nyúl tehát most, 1989–90-ben ötvenhat éves, öregnek érzi magát, megkeseredett. Krisztusi korba ért fia baklövést baklövés után követ el, unokái nyugodt életét nem látja biztosítva, felesége egyre függetlenedik tőle, egyszóval, legalább annyi a problémája, mint fiatal korában, amikor felhúzta a nyúlcipőt. De hová fusson az elhájasodott, szívbeteg, még mindig szeretetre méltó s még mindig kíméletlen, ám sokkal bölcsebb Nyúl? Természetesen Floridába, az öregek paradicsomába. És persze vissza az ifjúságába. Van mire visszatekintenie: érdekes és értelmes életet élt, gyávaságai ellenére bátrabb és józanabb volt, mint a legtöbbünk. Ember volt a XX. század második felében, Huck Finnként és Holden Caulfieldként kezdte, s talán nem túlzás azt állítani: Thomas Mann-i figurák szintjéig jutott.

John Updike - Falvak
Az ​idősödő író összegez: John Updike huszonegyedik s bizonyára legönéletrajzibb jellegű regénye a vidéki, falusi-kisvárosi Amerikába visz el bennünket, a korai "olingeri elbeszélések" és kisregények tájára. Főhőse, Owen Mackenzie életútját követhetjük nyomon születési helyétől, a pennsylvaniai Willow városkától egészen nyugdíjas koráig, a massachusettsi Haskells Crossing gazdag öregek lakta falujáig. Időben a két település közé esik a connecticuti Middle Falls, ahol Owen, a korai komputerprogramozó, társával, Ed Mervine-nel, megalapítja a sikeres E-O Adatkezelés nevű vállalatot egy régi fegyvergyárban, a Chunkaunkabaug-folyó partján. Fejlődésregény a _Falvak_. Owen nemcsak technikai ismeretekben halad előre, hanem érzelmiekben is: a három "falu", ahol élnie adatik, főleg női lakosai révén, az ifjonti ártatlanságot is lehántja róla. Gyermekkora óta érezte a dolgok napsütötte, hétköznapi felszíne alatt ásító baljós szakadékot, ám arról is meg volt győződve, hogy szerencsés csillagzat alatt született. Az életében megforduló nők, köztük két felesége, Phyllis és Julia, a tanítómesterei. És Owen hálás, néha megrendült tanítvány: "Milyen szép is az asszony, meztelenül a sötétben! Mennyire méltatlanok a férfiak a nők szépségére és irgalmára! " Diadalokon és kudarcokon, sőt tragédiákon át szexuális élete egyre inkább beleolvad a "falvak" nyújtotta közösség menedékébe: "Egy falu titkokból szövődik, igazságokból, amelyeket jobb nem kimondani, házakból, amelyekben kevesebb az ablak, mint az átlátszatlan fal." Ez az egyszerre bölcs és szenvedélyes regény, amely éppúgy elénk idézi n_A farm_ világát, mint a _Párok_-ét, hetven esztendőt ível át, a gazdasági válság korától a huszonegyedik századig terjed.

John Updike - A ​farm
Joey ​Robinson harmincöt éves. New Yorkban él második feleségével és tizenegy éves mostohafiával. Hazalátogat idősödő édesanyjához Pennsylvaniába, a farmra, ahol felnőtt. A háromnapos látogatás vallomások, viták, egyezkedések, könyörgések és megbocsájtó szavak áradatát indítja el. Nincsenek egyedül: ott kísértenek a múlt emlékei és a jövő fantomjai, vágyaik és ambícióik. John Updike negyedik regénye az emberi döntések sokféleségéről szól: arról, milyen környezetet választunk magunknak és milyen stratégiákkal igyekszünk helytállni a mindennapokban. „Kitűnő könyv. Ha a formáról, a kontúrokról és a színekről van szó, Updike festő… ha metaforákról, Updike költő… ha pedig történetmesélésről, vérbeli prózaíró.” - Harper’s „Mesteri formai elegancia.” - Los Angeles Times „Remekmű.” - The New York Times

John Updike - A ​Rabbit Omnibus
Now ​in one volume the first three novels in John Updike's chronicles of Harry 'Rabbit' Angstrom.

John Updike - Emlékek ​Gerald Ford elnökségéről
„Csúcsminőségű ​Updike-regény szenvedélyről és politikáról.” - New York Times Book Review Alfred Clayton történelemprofesszort felkérik, írja meg a benyomásait az 1974-77 közötti időszakról, amikor Gerald R. Ford volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ő azonban nem az akkori politikai eseményeket idézi fel, hanem saját múltjának szexuális szempontból igencsak viharos történéseit. Nemi életének részletezése mellett szemelvényeket közöl akkori munkájából is, amelynek témája James Buchanan volt, aki 1857-61 között töltötte be az USA elnöki tisztségét. Updike regényének e két szála ellenpontozza és tükrözi egymást – az egyik elbeszélésben a függetlenségi háború előtti Washington miliője és erotikus etikettje elevenedik meg, a másikban pedig a huszadik század végének New Hampshire-e. Alfred stílusa Nabokovra emlékeztet, megszállottságai azonban a hamisítatlan updike-i jellegzetességeket képviselik. „Csúcsminőségű Updike... komikus és melankolikus gondolatfutamok politikáról és szenvedélyről.” - New York Times Book Review „Updike kiváló érzékkel elevenít fel olyan időszakokat, amelyek izgalomban tartják olvasóit. Megragadja, miben is álltak a lényegi különbségek akkori és mostani életünk között.” - Chicago Tribune „Lenyűgöző... Alfred élete könnyed, mulatságos; ellenben Buchanané sötét, komoly. Updike mesteri érzékkel váltogatja a két szálat, a két hangütést - szórakoztat, miközben ismereteket közvetít, s teszi mindezt utánozhatatlanul szépséges prózában.” - Wall Street Journal

John Updike - Ugyanaz ​az ajtó
Az ​ifjúkor, a felnőtté válás történetei. Egy fiatalember maga mögött hagyja a farmot és a kisvárost, megy vissza az egyre messzebb távolító egyetemre. A kezdő tanár lelkifurdalást érez, amiért megszégyenítette néhány butuska nebulóját - majd elbizonytalanodik, nem azok szégyenítették-e meg őt (talán A kentaur előképe). A Maple házaspár beköltözik a bohém Greenwich Village-be, és felbukkan életükben az első csábító, de lehet, hogy ez csak a hely szelleme - később egész novellaciklus fog majd szólni róluk. Ifjúházas férfi gusztálja a nőket a zsúfolt New York-i buszon, azután, hazaérve, zsémbes felesége és nyűgös kisbabájuk mellől a kinti háztetőn villogó fényreklámot nézve a mindenségről vizionál. Egy fiatal férj és apa, nemrég még a középiskola kosaras-sztárja sehogy sem találja a helyét, állásról állásra vándorol - utóbb egész regénysorozat, a Nyúl-kötetek főszereplője lesz... Tizenhat elbeszélés - mind-mind az élet sűrűjében kezdődik és végződik, belemerítve az olvasót is, mintegy ajtót nyitva neki az odabenn vagy odakinn zajló jelenetekre, a hétköznapok örökké ismétlődő színjátékára. John Updike első novelláskötete az 1950-es években született írásokat tartalmazza.

John Updike - Rabbit ​Is Rich
The ​hero of John Updike's Rabbit, Run (1960), ten years after the hectic events described in Rabbit Redux (1971), has come to enjoy considerable prosperity as Chief Sales Representative of Springer Motors, a Toyota agency in Brewer, Pennsylvania. The time is 1979: Skylab is falling, gas lines are lengthening, the President collapses while running in a marathon, and double-digit inflation coincides with a deflation of national confidence. Nevertheless, Harry Angstrom feels in good shape, ready to enjoy life at last -- until his son, Nelson, returns from the West, and the image of an old love pays a visit to his lot. New characters and old populate these scenes from Rabbit's middle age, as he continues to pursue, in his erratic fashion, the rainbow of happiness.

John Updike - Bech ​befut
John ​Updike zsidó alteregója, a Bech bolyong-ban megismert Henry Bech 1923-ban született, és az ötvenes években első regénye, valamint egy kisregény megjelenése után világszerte óriási népszerűségnek örvendett; a nagyregénynek szánt művét érő kritikák hatására alkotói válságba került, s míg bestsellerét meg nem írta, jobbára egyetemeken és külföldi országokban tartott felolvasásokat és író-olvasó találkozókat, melyek során rendre pikáns kalandokba bonyolódott a legkülönfélébb korú, nemzetiségű és vallású nőkkel. Henry Bechet most hetvenévesen látjuk viszont: idősebb lett, de bölcsebb aligha. A gyengébb nem körében továbbra is változatlan népszerűségnek örvend; nem így írótársai és kritikusai között - vesztükre, mert az évek múltával Bechet mind rögeszmésebben foglalkoztatja (visszamenőleg is) tulajdon hírneve és műveinek fogadtatása, s szokatlan módját választja a bosszúállásnak. Vén fejjel egy nő miatt vállalja el a Francia Akadémia mintájára létrehozott különös művészeti testület elnöki posztját, aztán rájön, hogy nem is olyan rossz érzés hatalmat birtokolni. És jóllehet a Nagy merészen óta semmi említésre méltót nem publikált, végül olyan elismerésben részesül, amely termtőjének is régóta kijárna.

John Updike - Trust ​Me
The ​theme of trust, betrayed or fulfilled, runs through this collection of short stories: Parents lead children into peril, husbands abandon wives, wives manipulate husbands, and time undermines all. Love pangs, a favorite subject of the author, take on a new urgency as earthquakes, illnesses, lost wallets, and deaths of distant friends besiege his aging heroes and heroines. One man loves his wife’s twin, and several men love the imagined bliss of their pasts; one woman takes an impotent lover, and another must administer her father’s death. Bourgeois comforts and youthful convictions are tenderly seen as certain to erode: “Man,” as one of these stories concludes, “was not meant to abide in paradise.”

John Updike - Bízzál ​bennem
1932-ben ​Pennsylvania államban született és 1957 óta Massachusettsben élő John Updike talán a legismertebb és legnépszerűbb kortárs amerikai iró ma Magyarországon. És méltán. Azt kapja tőle az olvasó, amit az irodalomtól hagyományosan elvár: hiteles, minden ízükben eleven figurákat, helyzeteket és környezetet - élete kitágítását. Ez a - nyolcadik - novelláskötete javarészt egyetlen témát jár körül hallatlanul sokoldalúan és érzékenyen, ez pedig a bizalom. A megédemelt vagy alaptalan, olykor kijátszott bizalom házastársban, szülőben és gyerekben, vagy a kapcsolatok és körülmények egész rendszerében, az élet megbízhatónak látszó kereteiben. A bizalom és a bizalom megrendülése. Amikor az észrevétlen hajszálrepedéseket egy váratlan esemény - egy enyhe földrengés, egy betegség, egy különös találkozás, egy tárca elvesztése - egyszeriben szakadékká tágítja. Amikor egy élet értelme vagy értelmetlensége megvilágossodik, alakot ölt. Tőlünk térben és a javarészt tehehős amerikai értelmiségiek vagy üzletememberek életkörülményeiben távol - Updike írásművészetésnek jóvoltából mégis ismerősen, a saját életünkre is rávilágítóan.

John Updike - Majd ​ha fagy
Marshfield ​tiszteletes unja az életét, és egy kicsit unja a hivatását is. Baj akkor lesz belőle, amikor hívei, sőt családja kínos feszengésére a pulpituson kezdi kiélni pszichodrámáját. Még nagyobb baj azonban, hogy feleségétől a templomi orgonistanő karjaiba szédül, majd az egyházközség szexuális nyomorban szenvedő asszonyait részesíti lelki-testi vigaszban. Ám a legnagyobb baj mégis az, hogy a gyülekezet éppen akkor elégeli meg a dolgot és csap le rá, mikor az egyik asszonyba halálosan beleszeret. Püspöki parancsra egy sivatagi intézetbe szállítják Marshfieldet, ahol terápia gyanánt meg kell vallania a bűneit. Írásban, egy kerek hónap alatt. Így születik meg a regény harmincegy fejezete...

John Updike - Rabbit, ​Run
It's ​1959 and Harry Angstrom, one-time high-school sports superstar, is going nowhere. At twenty-six he is trapped in a second-rate existence - stuck with a fragile, alcoholic wife, a house full of overflowing ashtrays and discarded glasses, a young son and a futile job. With no way to fix things, he flees his family and his home in Pennsylvania, beginning a thousand-mile journey that he hopes will free him from his mediocre life. Because, as he knows only too well, 'after you've been first-rate at something, no matter what, it kind of takes the kick out of being second-rate'.

John Updike - Rabbit ​Redux
The ​year is 1969, the end of a revolutionary decade, when men walked the moon and controversies raged over the Vietnam War, civil rights, women's liberation, morality and its decline. A liberated Rabbit Angstrom loses his wife to a hotshot used car salesman dripping with Vitalis and acquires a menage that includes his teenage son, a spaced-out white chick, and an evangelical black man. Rabbit lives a life that is bent, a normal life refracted in a funhouse mirror. He courts complications, all the more bizarre for their believability.

John Updike - My ​Father's Tears and Other Stories
A ​beautiful, moving collection of short stories, in many of which Updike revisits the haunts of his childhood from the vantage point of old age. In "Fiftieth" old friends reconnect at a class reunion, and one of them is left wondering, 'What does it mean: the enormity of having been children and now being old, living next to death.' In the story "The Full Glass" the protagonist describes somewhat ruefully the rituals of old age. Before going to bed, he raises his nightly water glass 'drinking a toast to the visible world, his impending disappearance from it be damned.' In "Varieties of Religious Experiences" a grandfather, visiting his daughter in Brooklyn Heights, watches the tower of the World Trade Centre fall, and his view of a God is forever altered. Again and again in these memorable stories, Updike strikes to the heart, giving words to what is so often left unsaid. He is at once witty, devastatingly observant, touching - and, of course, a consummate storyteller. This is a collection that will be admired and cherished.