Ajax-loader

Slavoj Žižek könyvei a rukkolán


Slavoj Žižek - Revolution ​at the Gates
The ​idea of a Lenin renaissance might well provoke an outburst of sarcastic laughter. Marx is OK, but Lenin? Doesn’t he stand for the big catastrophe which left its mark on the entire twentieth-century? Lenin, however, deserves wider consideration than this, and his writings of 1917 are testament to a formidable political figure. They reveal his ability to grasp the significance of an extraordinary moment in history. Everything is here, from Lenin-the-ingenious-revolutionary-strategist to Lenin-of-the-enacted-utopia. To use Kierkegaard’s phrase, what we can glimpse in these writings is Lenin-in-becoming: not yet Lenin-the-Soviet-institution, but Lenin thrown into an open, contingent situation. In Revolution at the Gates, Slavoj Žižek locates the 1917 writings in their historical context, while his afterword tackles the key question of whether Lenin can be reinvented in our era of “cultural capitalism.” Žižek is convinced that, whatever the discussion—the forthcoming crisis of capitalism, the possibility of a redemptive violence, the falsity of liberal tolerance—Lenin’s time has come again.

Slavoj Žižek - A ​Kommunista Kiáltvány megkésett aktualitása
Slavoj ​Žižek filozófus a kordokumentumként is használható Kommunista kiáltvány-t vizsgálja: leltárt készít arról, hogy a marxizmus főbb elképzelései közül melyek számíthatnak továbbgondolandónak, és melyektől tanácsos inkább végleg megszabadulnunk. Az azóta száz nyelven kiadott mű megírásakor alig harmincéves publicista és filozófus Karl Marx szerzőtársával - és az intézményektől független gondolkodói egzisztenciáját biztosító -, Friedrich Engelsszel azt állapította meg (némi retorikai túlzással és megelőlegezve az eljövendőket), hogy a kommunizmus kísértete bejárja Európát. A szöveg bizonyos mondatai azóta - különböző előjellel használt - szállóigékké váltak. Az első magyar fordítása 1896-ban jelent meg.

Slavoj Žižek - Mladen Dolar - Opera's ​Second Death
Opera's ​Second Death is a passionate exploration of opera - the genre, its masterpieces, and the nature of death. Using a dazzling array of tools, Slavoj Zizek and coauthor Mladen Dolar explore the strange compulsions that overpower characters in Mozart and Wagner, as well as our own desires to die and to go to the opera.

Slavoj Žižek - A ​kettős zsarolás ellen
Slavoj ​Zizek szlovén filozófus a mai radikális baloldal emblematikus gondolkodója. Filozófiai munkásságának alapjait Marx, Freud, Althusser és mindenekelőtt Lacan művei képezik, ebből a szemszögből vizsgálódik, elemez és kalandozik a világszellem legkülönfélébb megnyilvánulásainak területén, a klasszikus és 20. századi német filozófiától (Kant, Schelling, Hegel, Heidegger), vagy Mozart és Wagner operáitól Franz Kafka Peréig, Alfred Hitchcock Psychójáig, a popkultúráig és a krimiig. A napjainkban zajló menekültválság kiváló alkalmat nyújt Zizeknek ahhoz, hogy ideológia-kritikai éleslátását gyakorolja. Könyve nem a válság történelmi, politikai okairól és megoldásának pragmatikus lehetőségeiről szól, hanem arról a kettős zsarolásról, amelynek csapdájába a menekültválságot kísérő konfliktusokban résztvevő valamennyi fél beleesett. Az ideológiai csapdahelyzetnek két fő részvevője van. Egyfelől a baloldali liberálisok, akik fel vannak háborodva azon, hogy Európa eltűrte ezrek elvesztését a Földközi tenger hullámsírjában, és azt követelik, hogy az EU legyen végre szolidáris, nyissa tágra kapuit a menekülő milliók felé. Másfelől a migránsellenes populisták, akik életformájukat, kultúrájukat féltve a menekülési útvonalak, határok lezárását követelik. Zizek szerint az egyik megoldás rosszabb, mint a másik.

Slavoj Žižek - Zűr ​a Paradicsomban
Bár ​olyan világban élünk, amelyben szinte állandósult a válság, mintha mégis elfogadnánk, hogy a kapitalizmus - ez az alaptalan reményekkel kecsegtető, szédítő és szédelgő ideológia - a lehetséges világok legjobbikát jeleníti meg. A nagyobb egyenlőség, a több demokrácia és az erősebb szolidaritás világa ellenben nehézkesnek és unalmasnak, sőt bizonyos szempontból egyenesen veszedelmesnek tűnik: megvalósítása csak szürke, túlszabályozott, falanszterszerű társadalomhoz vezethet. Slavoj Zizek azt fejtegeti e rendkívül időszerű könyvében, hogy mi sem áll távolabb az igazságtól. Ha valóban szeretnénk jobb, igazságosabb, az emberi kreativitás kibontakozását elősegítő és az emberi méltóságot védelmező társadalmat elképzelni, akkor fel kell ismernünk, mondja a filozófus, hogy a kapitalizmus kínálja a legunalmasabb, a legdermesztőbb jövőt: az állandó változás látszatát keltve ugyanis mindig ugyanazt tálalja fel, csak egyre nagyobb mennyiségben; ezzel szemben az igazi egyenlőségért, ha úgy tetszik, a kommunizmusért vívott harc az igazán merész és ígéretes vállalkozás. Míg Fukuyama a történelem végét és a liberális demokrácia teljes diadalát hirdette, míg Samuel P. Huntington szerint elkerülhetetlen a civilizációk összecsapása, és ezért minden erőnkkel védenünk kell saját kultúránkat, míg Thomas Piketty az egyre nagyobb egyenlőtlenség okozta veszélyekre figyelmeztet, és a kapitalista rendszeren belül próbál erre megoldást találni... addig a világhírű szlovén filozófus, a baloldali radikális gondolkodás legbefolyásosabb alakja amellett érvel, hogy mai problémáink csak a kommunizmus perspektívájából értelmezhetők és oldhatók meg. És hogy feltétlenül meg kell próbálnunk felépíteni az igazi egyenlőségen alapuló társadalmat, hacsak nem olyan világban akarunk élni, amelyben zombik és vámpírok uralkodnak. "A Nyugat legveszélyesebb filozófusa" (Adam Kirsch) "A kultúraelmélet Elvis Presleyje." (Chronicle of Higher Education) "A freudi és a lacani pszichoanalízisre, illetve Hegel és Marx dialektikus gondolkodására támaszkodva Zizek a hétköznapi ideológiák sok esetben üdítően irritáló kritikáját bontja ki. Mai globális kapitalizmusunknak és ideológiai jelenségeinek e szórakoztató és szellemes elemzése intellektuális és ideológiai szövetségese, a francia Alain Badiou megállapításainak gondolatébresztő ismertetésével párosul... A globális tiltakozó mozgalmakban megjelenő kommunista horizontot megőrizni és a politika alapjává megtenni: Zizek felfogása szerint ez napjaink voltaképpeni feladata." (Janosik Herder) "Kevés gondolkodó illusztrálja jobban a mai kapitalizmus ellentmondásait, mint Slavoj Zizek... Az elképesztő intellektuális túltermelést megvalósító életművében Zizek a jelen rendjének fantazmagorikus kritikáját alkotta meg, olyat, amely állítása szerint - s bizonyos szempontból valóban - gyakorlatilag mindent tagad, ami jelenleg létezik." (John Gray, New York Review of Books) "A pszichoanalízisnek, sőt általában a kultúraelméletnek az elmúlt évtizedek folyamán színre lépett legfélelmetesebben ragyogó képviselője." (Terry Eagleton, London Review of Books) "Nincs olyan társadalmi vagy természeti jelenség, amelyre ne terjesztené ki elméleti vizsgálódását." (Rebecca Mead, New Yorker) "Ha Szlovéniában maradt volna, Szlovénia pedig kommunista ország maradt volna, akkor Zizekből nem lett volna az az ártalmas fickó, akivé vált időközben. Valójában ha nem szólna komolyabb érv amellett, hogy sajnálkozzunk a kelet-európai kommunizmus összeomlásán, Zizek rászabadítása a nyugati tudományos életre alighanem önmagában elégséges volna. Jacques Lacan pszichoanalitikus vízióját mint az új, szocialista filozófia transzcendentális alapját elfogadva Zizeknek sikerül minden elődjét fölülmúlni az izgalom fokozásában." (Roger Scruton: Fools, Frauds and Firebrands. Thinkers of the New Left)

Slavoj Žižek - Demanding ​the Impossible
Where ​are we today and what is to be done? Slavoj Zizek ponders these questions in this unique and timely book. Based on live interviews, the book captures Zizek at his irrepressible best, elucidating such topics as the uprisings of the Arab Spring, the global financial crisis, populism in Latin America, the rise of China and even the riddle of North Korea. Zizek dazzles readers with his analyses of Hollywood films, Venezuelan police reports, Swedish crime fiction and much else. Wherever the conversation turns, his energetic mind illuminates unexpected horizons. While analyzing our present predicaments, Zizek also explores possibilities for change. What sort of society is worth striving for? Why is it difficult to imagine alternative social and political arrangements? What are the bases for hope? A key obligation in our troubled times, argues Zizek, is to dare to ask fundamental questions: we must reflect and theorize anew, and always be prepared to rethink and redefine the limits of the possible. These original and compelling conversations offer an engaging and accessible introduction to one of the most important thinkers of our time.

Slavoj Žižek - Violence
Philosopher, ​cultural critic, and agent provocateur Slavoj Žižek constructs a fascinating new framework to look at the forces of violence in our world. Using history, philosophy, books, movies, Lacanian psychiatry, and jokes, Slavoj Žižek examines the ways we perceive and misperceive violence. Drawing from his unique cultural vision, Žižek brings new light to the Paris riots of 2005; he questions the permissiveness of violence in philanthropy; in daring terms, he reflects on the powerful image and determination of contemporary terrorists. Violence, Žižek states, takes three forms--subjective (crime, terror), objective (racism, hate-speech, discrimination), and systemic (the catastrophic effects of economic and political systems)--and often one form of violence blunts our ability to see the others, raising complicated questions. Does the advent of capitalism and, indeed, civilization cause more violence than it prevents? Is there violence in the simple idea of "the neighbour"? And could the appropriate form of action against violence today simply be to contemplate, to think? Beginning with these and other equally contemplative questions, Žižek discusses the inherent violence of globalization, capitalism, fundamentalism, and language, in a work that will confirm his standing as one of our most erudite and incendiary modern thinkers.

Slavoj Žižek - A ​törékeny abszolútum
A ​tö­ré­keny ab­szo­lú­tum szin­te min­den olyan témát érint, ami­nek Žižek ön­ál­ló kö­te­tet is szen­telt: a poszt­mo­dern ka­pi­ta­liz­mus mű­kö­dés­lo­gi­ká­ja, a to­ta­li­tá­ri­us rend­sze­rek bor­zon­ga­tó esz­té­ti­ku­ma, a klasszi­kus német fi­lo­zó­fia örök­sé­ge, a lac­ani­á­nus pszi­cho­ló­gia kul­tú­ra­el­mé­le­ti kér­dé­sei, to­váb­bá a pénz és a ha­ta­lom és rek­lám de- és re­ter­ri­to­ri­a­li­zá­ci­ós fo­lya­ma­tai a glo­bá­lis vi­lág­ban, a sze­ku­la­ri­zá­ció és az új­val­lá­si fe­no­mé­nek. Kiss Lajos And­rás Žižek A tö­ré­keny ab­szo­lú­tum-ban meg­koc­káz­tat­ja azt az ál­lí­tást, hogy a ke­resz­tény­ség­nek és a mar­xiz­mus­nak együtt kel­le­ne fel­ven­nie a har­cot az új spi­ri­tu­a­liz­mus tá­ma­dá­sá­val szem­ben. A ke­resz­tény örök­ség fel­for­ga­tó erejű lé­nye­ge túl­sá­go­san is ér­té­kes ahhoz, hogy meg­hagy­juk a fun­da­men­ta­lis­ták­nak. Ide­vá­gó ál­lás­fog­la­lás ez egy mar­xis­tá­tól annak a Krisz­tus­nak 2000. szü­le­té­si év­for­du­ló­já­ra, aki tu­da­tá­ban volt, hogy vi­lá­gunk­ban a sze­re­tet gya­kor­lá­sá­hoz tűz és vas kell­het. „A leg­fé­lel­me­te­sebb, leg­bri­li­án­sabb ér­tel­me­zé­se a pszi­cho­ana­lí­zis­nek, és iga­zá­ból a kul­tu­rá­lis el­mé­let­nek ál­ta­lá­ban." Terry Eag­let­on Sla­voj Žižek írá­sai négy pil­lé­ren ala­pul­nak, ezek: a lac­ani pszi­cho­a­na­lí­zis, a he­ge­li fi­lo­zó­fia, az ideo­ló­gia mar­xis­ta el­mé­le­te, és a ke­resz­tény teo­ló­gia. Ennek a tu­do­má­nyos épít­mény­nek a szer­ke­ze­tét, mely mind a négy te­rü­le­ten köz­pon­ti be­avat­ko­zást esz­kö­zöl, a „nél­kü­löz­he­tet­len Žižek" név is alá­tá­maszt­ja. A The Sub­lime Ob­ject of Ideo­logy (Az ideo­ló­gia ma­gasz­tos tár­gya) c. mun­ká­já­ban Lacan mun­kás­sá­gá­nak je­len­tő­sé­gét he­lye­zi a kö­zép­pont­ba a fi­lo­zó­fi­á­ra és a kor­társ po­li­ti­kai küz­del­mek­re fó­kusz­ál­va. A The Tick­lish Sub­ject (A ké­nyes tárgy) c. mű­vé­ben a ger­mán ide­a­liz­must és a gon­dol­ko­dás utol­ér­he­tet­len ho­ri­zont­ja­it vizs­gál­ja. A The Pla­gue of Fan­ta­si­es (A fan­tá­zia pes­ti­se) c. írá­sá­ban azo­kat az ideo­ló­gi­ai me­cha­niz­mu­so­kat bon­col­gat­ja, me­lyek a hét­köz­na­pi ta­pasz­ta­la­ta­in­kat for­mál­ják, végül a The Fra­gi­le Ab­so­lu­te-ban (A tö­ré­keny ab­szo­lú­tum) fel­tár­ja ke­resz­tény egyen­lő­ség mag­vát. Sla­voj Žižek (Ljub­lja­na, 1949-) szlo­vén író, szo­cio­ló­gus, pszi­cho­ana­li­ti­kus, fi­lo­zó­fus és kul­tú­ra kri­ti­kus. Je­len­leg a ljub­lja­nai egye­tem pro­fesszo­ra, és a Uni­ver­sity of Lon­don Birk­beck Ins­ti­tu­te for Hu­ma­ni­ti­es nem­zet­kö­zi igaz­ga­tó­ja. A világ szá­mos egye­te­mé­nek ven­dég­ta­ná­ra: Uni­ver­sity of Chi­ca­go, Co­lum­bia, Lon­don Con­sor­ti­um, Prince­ton, The New Scho­ol, Euro­pe­an Gra­du­a­te Scho­ol, Uni­ver­sity of Min­ne­so­ta, Uni­ver­sity of Ca­li­for­nia, Ir­vi­ne, Uni­ver­sity of Mi­chi­gan. A poszt-lac­ani­á­nus el­mé­let egyik leg­je­len­tő­sebb kép­vi­se­lő­je, aki a po­pu­lá­ris el­mé­le­tek­kel kí­ván­ja Lacan te­ó­ri­á­ját ma­gya­ráz­ni, il­let­ve Lacan fo­gal­ma­i­val írja le a kor­társ po­li­ti­kai és tár­sa­dal­mi je­len­sé­ge­ket és prob­lé­má­kat. Olyan bal­ol­da­li gon­dol­ko­dó, akit erő­sen be­fo­lyá­sol­tak Hegel, Marx és Schel­l­ing el­mé­le­tei. Žižek po­li­ti­ka­i­lag is aktív: 1990-ben je­löl­tet­te magát az el­nök­vá­lasz­tás során. Szá­mos írása je­lent meg, több mint ötven köny­ve, emel­lett do­ku­men­tum­fil­mek is ké­szül­tek vele és róla.

Slavoj Žižek - In ​Defense of Lost Causes
Acclaimed, ​adrenalin-fuelled manifesto for universal values by 'the most dangerous philosopher in the West.' In this combative major new work, philosophical sharpshooter Slavoj Zizek looks for the kernel of truth in the totalitarian politics of the past. Examining Heidegger's seduction by fascism and Foucault's flirtation with the Iranian Revolution, he suggests that these were the 'right steps in the wrong direction.' On the revolutionary terror of Robespierre, Mao and the Bolsheviks, Zizek argues that while these struggles ended in historic failure and horror, there was a valuable core of idealism lost beneath the bloodshed. A redemptive vision has been obscured by the soft, decentralized politics of the liberal-democratic consensus. Faced with the coming ecological crisis, Zizek argues the case for revolutionary terror and the dictatorship of the proletariat. A return to past ideals is needed despite the risks. In the words of Samuel Beckett: 'Try again. Fail again. Fail better.'

Kollekciók