Ajax-loader

Berend T. Iván könyvei a rukkolán


Berend T. Iván - Gazdasági ​útkeresés 1956-1965
A ​vizsgált évtized jelenünk szerves része. Mégis indulásától már negyedszázad, egy emberöltő választ el. A világ gyors változásai is hangsúlyozott távlatba helyezték és ezáltal értelmezhetőbbé tették közvetlen múltunkat. S nem utolsósorban rendelkezésre állnak a források, közöttük a levéltárak eddig még fel nem tárt gazdag állagai. Az 1956 és 1965 közötti évtizedet tehát ugyanazon források felhasználásával, ugyanazon módszerekkel kísérelhetem meg vallatóra fogni, mint korábbi, "befejezett", régebben letűnt korokat. Bár még az egyes meghatározó személyiségek szerepének értékelése úgyszólván lehetetlen, mégis a korszak szereplői ott élnek, vitáznak, döntenek munkám lapjain. Jelen vannak cselekedeteikkel és nézeteikkel. Ennél többet a jelenkor kutatója nem tehet. Talán még ennyit sem. Félig ugyanis megszegtem Voltaire tanácsát. A francia bölcselő úgy vélte: "nem hiszem, hogy a történetírásnak az élőkről is szabad beszélnie". Mégis történelmet próbálok írni, s ezzel részt vállalni a vitákban, a "történelmet alakító felismerések kialakításának közös munkájában." Berend T. Iván

Berend T. Iván - Terelőúton
A ​békés rendszerváltást követően érdeklődésem középpontjába az államszocialista kísérlet fél évszázados történetének elemzése került, amelyet a közép- és kelet-európai térség hosszú távú történeti folyamataiba beleillesztve vizsgáltam. Meggyőződésem ugyanis, hogy csakis egy ilyen történelmi mérleg elkészítésével válhat érthetővé mindaz, amit a kísérlet tartós történelmi hatásának tekinthetünk és ami végső kudarcához vezetett. Ez a munka egy tervezett trilógia harmadik része. A visszafelé írt történelmi trilógia második, a század első felét tárgyaló darabja, Válságos évtizedek c. könyvem 1998-ban jelent meg. A tervezett első kötetet most írom a térség 19. századi történetéről.

Berend T. Iván - A ​történelem - ahogyan megéltem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berend T. Iván - Válságos ​évtizedek
A ​könnyed, olvasmányos formában megírt, sok képi és szövegillusztrációt közlő könyv egy nagy ívű tudományos pálya fontos állomása. Egyúttal igazi közönségsiker is: 1982-es első kiadását már 1983-ban követte a változatlan második. A szerzőnek a kötet témájából tartott cambridge-i előadás-sorozatát 1986-ban a Cambridge University Press kötetben tette közzé. A siker elsősorban a sokak által oly régóta s oly lankadatlan érdeklődéssel kísért téma újszerű és átfogó, sok szempontú megközelítésének szólt - de bizonyára a témának magának is. A két világháború közötti Kelet- és Közép-Európa ellentmondásos történelmének, válságainak és erőfeszítéseinek, gyászos és kusza, elkeserítő és távoli reményeket ébresztő eseményeinek - a közelmúltnak. S e válságos évtizedek számos szereplőjének: politikusoknak és ideológusoknak, katonáknak és tudósoknak, diktároroknak és művészeknek. A jelenlegi, átdolgozott változat mintegy egyharmados terjedelmi bővítéssel, lényeges szerkezeti átalakításokkal sok újdonságot tartalmaz. A szerző az eredeti kézirat 1980-as lezárása óta - a lengyel, amerikai és angol kiadás előkészítésével is összefüggésben - megszakítás nélkül tovább dolgozott a könyvön. Ennek eredményeként korábban nem tárgyalt kérdések bekapcsolásával árnyaltabban, sokoldalúbban és a vizsgált térség kisebb országainak szélesebb körű áttekintésével mutatja be a munka központi gondolatát: a századforduló körül Közép- és Kelet-Európában a gazdasági, társadalmi, politikai és nemzeti-birodalmi modernizálás, felzárkózás félsikereiből és kudarcaiból bontakozott ki az a lázadás, amely hol forradalomként, hol jobboldali radikalizmus képében, esetenként a korábban elmaradt nemzeti forradalmak kései pótlási törekvéseként, illetve mindezek keveredéseként jelent meg századunk első felében. Az új kiadásban jelentősen gyarapodott az ideológiai és politikai folyamatok elemzése, teljesebbé vált s a történelem egészének szervesebb részeként jelenik meg a művészetek tárgyalása. Az eredetileg is újszerű, értékes képanyag felfrissült, számos újabb, ritkaságszámba menő portréval és művészeti reprodukcióval egészült ki.

Berend T. Iván - Ránki György - Magyarország ​gyáripara 1900-1914
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berend T. Iván - Szuhay Miklós - A ​tőkés gazdaság története Magyarországon
Ellenmondásokkal ​terhes volt az út, amelyet a magyar gazdaság száz év alatt - 1848. március 15-től 1945. április 4-ig, hazánk felszabadulásáig - megtett. Történelmünk főbb szakaszai - a márciusi forradalom, az abszolutizmus, a dualizmus korszaka, az 1918-1919. évi forradalmak, a Horthy-rendszer negyedszázada - mind más-más módon nyomták rá bélyegüket társadalmunkra és gazdaságunkra. Gazdaságunk fejlődése e 100 év alatt nem volt egyenes vonalú. Az osztrák abszolutisztikus kormányzat 1848 forradalmi vívmányai közül csak azokat fogadta el, amelyeket megváltoztathatatlanoknak ítélt, s mesterséges korlátok közé szorította hazánk gazdasági fejlődését. A kiegyezést követően kibontakozott a tőkés agrárfejlődés, meggyorsult az ipar tőkés átalakulása, megjelentek az első monopóliumok, modern infrastruktúra jött létre. Ugyanakkor a tőkehiány, a dualista állam gazdaságpolitikája, a mezőgazdaság feudális kötöttségei fékezőleg hatottak e folyamatokra. Az őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság intézkedéseket hozott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, a földkérdés demokratikus megoldására stb. A Tanácsköztársaság bukása után a magyar gazdaság növekedése vesztett a korábbi évtizedekre jellemző dinamizmusából, fejlődési üteme a lassan fejlődő Európában is a legalacsonyabbak közé tartozott. Az olvasó részletes elemzést kap ennek okairól, a magyar ipar és mezőgazdaság technikai színvonaláról és ágazati szerkezetéről, arról, hogyan hatott a magyar gazdaságra a nagy gazdasági világválság. Hogyan bontakozott ki a második világháború éveiben és milyen következményekkel járt a német térnyerés a magyar gazdaságban? Erre a kérdésre válaszol befejezésül a könyv, amely a gazdasági fejlődés problémáinak elemzése során kitér a társadalmi haladás kérdéseinek vizsgálatára is.

Berend T. Iván - Ránki György - A ​monopolkapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berend T. Iván - Napjaink ​- a történelemben
A ​történettudomány társadalmi hasznossága (1979) Valóság Televízió-interjú (A Magyar tudósok sorozat 1974. évi adása) Tíz év után - mérleg helyett (Töprengések a gazdasági reform évfordulóján) (1978) Valóság Gazdaságpolitikánk központi fejlesztési kérdése - a struktúrapolitika (1976. januári feljegyzés) Észrevételek legfőbb gazdaság- és társadalompolitikai tennivalóinkról a hatodik ötéves terv (1981-1985) időszakában (1979. júniusi feljegyzés) A magyar gazdaság és a világpiac a XX. században (1979)

Berend T. Iván - A ​magyar gazdasági reform útja
Különös ​és nem könnyű vállalkozás a jelenről történelmet írni. Még nehezebbé teszi ezt, ha a vizsgált folyamatok legtöbb szereplőjét személyesen is ismeri a szerző. S ha lehet még fokozni a nehézséget, akkor nyilvánvalóan ilyen hatása van annak a ténynek is, hogy az e kötetben tárgyalt mintegy három évtizedes történetből két évtizednek nemcsak kortársa, szemtanúja, de - a magam területén - közvetlen részese is voltam, részt vettem egyik-másik idézett vitában, jelen voltam több hivatkozott testület munkájában. A személyes érintettség erősen motivált a kötet műfajának megválasztásában: beszéljenek minél többet maguk az események szereplői, szólaljanak meg - a befogadóképesség határai között - minél részletesebben az eredeti dokumentumok, a levéltárak iratai, az egykori folyóirat- vagy újságcikkek, s a szerző lehetőség szerint "húzódjon minél hátrább". A forrásanyag kiválasztásában, szerkesztésében és értelmezésében végül is a legteljesebb mértékben jelen van, és saját álláspontját közvetíti az olvasónak.

Berend T. Iván - Kisiklott ​történelem
A ​16-19. században egyre inkább elvált egymástól az Elbától nyugatra és keletre fekvő területek fejlődése; a Kelet egyre inkább lemaradt gazdaságilag, társadalmilag, de világszemléletét, értékrendjét tekintve is. A romantika művészei kezdték el – a haladó gondolatokkal együtt – a nacionalizmus értékeit a köztudatba ültetni, s ezáltal „nemzetté”tenni a kelet-európai népeket. Reformok és felkelések, forradalmak követték egymást. A 19. század második felében megindult a gazdasági modernizáció, Közép- és Kelet-Európa igyekezett felzárkózni; de a hiányos (vagy kettős) társadalmak, a megkésett fejlődés nagyon sok visszásságot hagyott hátra. A politikai rendszerek is tovább küzdöttek az előző korszakok visszamaradt gyakorlatával és eszméivel. Berend T. Iván a „hosszúnak” nevezett 19. század történelmét, gazdaságát, politikai, eszmei változásait, szociológiai jellemzőit mutatja be, egészen az első világháborúig.

Berend T. Iván - Ránki György - Magyarország ​gazdasága az első világháború után 1919-1929
E ​sorozat keretében hét évvel ezelőtt megjelent kötetünk után ismét a XX. századi magyar gazdasági fejlődés egyik fejezetének feldolgozásával lépünk olvasóink elé. A választott témának különleges fontosságot, sőt aktualitást kölcsönöznek azok a változások, melyek éppen az első világháborút követően játszódtak le - s részben maradtak el - meghatározva az ország gazdasági fejlődésének új kereteit, irányait. Ezúttal a Magyarország gyáripara helyett a Magyarország gazdasága címet választottuk, amivel érzékeltetni szeretnénk, hogy jelen kötet bizonyos mértékben eltér azoktól az ipartörténeti munkáinktól, melyek részben az előző, részben a következő történeti szakasz problémáit tárgyalták, s jellegét tekintve közelebb áll a felszabadulás utáni gazdasági fejlődést vizsgáló monográfiáinkhoz. Ezúttal is megkíséreltük a gazdasági fejlődést a politikai történésekkel való összefüggésben ábrázolni, s részletesen vizsgáltuk a gazdaságpolitika mozzanatait. Erőteljesebben törekedtünk a magyarországi fejlődés összehasonlító vizsgálatára, nemzetközi egybevetésére. A gyáripar mellett azonban nagyobb súlyt helyeztünk a nemzetgazdaság egyé ágazataira is, a kisiparra, közlekedésre és mezőgazdaságra, a nemzeti jövedelem termelésének problémáira, s a munkásosztály struktúrája mellett az egész magyar társadalom szerkezetéről áttekintést adunk. Mindezek mellett - erre már elöljáróban is szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét - változatlanul erőteljesebben, részletesebben állítottuk középpontba a gyáripar helyzetét, s ez nemcsak a tárgyalás terjedelme - mélysége és szélessége -, de még módszere, forrásanyaga szempontjából is különbségeket mutat. A műfaj tehát sok tekintetben sajátos; átfogóbb nemzeti gazdaságtörténeti szemlélet a teljesen átfogó nemzeti gazdaságtörténeti feldolgozás igénye nélkül. Reméljük, munkánk igazolhatja vállalkozásunk indokoltságát.

Berend T. Iván - Ránki György - A ​magyar gazdaság száz éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berend T. Iván - Ránki György - Európa ​gazdasága a 19. században
Berend ​T. Iván és Ránki György közel harminc esztendeje publikál a 19. századi Európa különböző országainak és régióinak gazdaságtörténeti kérdéseiről összefoglalókat. Ezeket a műveket ötvözte szintézissé a szerzőpáros ebben az imponálóan gazdag forrásokra, előmunkálatokra támaszkodó könyvében. A szerzők terminológiája szerint "a hosszú 19. század", amely az angol ipari, illetve a francia forradalomtól az első világháborúig tartó időszakot öleli fel, Európa - beleértve természetesen Angliát - minden országában fordulatot hozott. Az ipari forradalom Angliából és az azt gyorsan követő nyugat-európai országokból indult ki, s hatott az európai periférián elhelyezkedő országokra is. A szerzők ezeket az országokat vizsgálják gazdasági szempontból a 19. században. Több mint 250 táblázatot használnak fel bizonyításaikhoz és értékeléseikhez, s több mint 800 lábjegyzet szolgál forrásul, valamint egy igen hatalmas irodalomjegyzék, amely a felhasznált művek sorát ismerteti. A kötet használhatóságát mutatók segítik.

Berend T. Iván - Ránki György - Magyarország ​gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában (1933-1944)
Az ​utóbbi évtized történetkutatásai nagy figyelmet fordítottak hazánk közel egy évszázadot felölelő tőkés iparfejlődésének vizsgálatára. Jelen munkánk, amely szervesen illeszkedik a tőkés iparfejlődést tárgyaló monográfiák sorába, időben lezárja azokat. A felszabadulást megelőző, mintegy tíz esztendő részletes elemzése során mód nyílik arra, hogy összegezve a gyáripari fejlődés tőkés viszonyok között elért eredményeit, képet adjunk az ipari fejlődés színvonaláról, mellyel Magyarország a társadalmi fejlődés új szakaszába lépett. A munkánk által felölelt időszak világtörténeti jelentőségű események korszaka volt, melyre rányomta bélyegét a fasizmus nemzetközi előretörése, a II. világháború előkészítése és kirobbantása, végül pedig a demokrácia és szocializmus erőinek győzelme.

Berend T. Iván - Öt ​előadás gazdaságról és oktatásról
"... ​eddigi gazdasági értékrendünkben - nagyjából szükségszerűen - a gazdaságfejlődéstől függött a képzés fejlesztése. A jövőben azonban gazdasági és képzés kölcsönös meghatározottsága értékrendünkben megfordulhat, és a képzés fejlesztésse határozhatja meg a gazdaságfejlődést."

Berend T. Iván - A ​szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon
„A ​tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944" címmel a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tananyagként s a magyar gazdaság története iránt érdeklődőknek kézikönyvként szolgáló kötet, amelyet — mint a szerzők az előszóban jelezték is — egy háromkötetes összefoglalás első darabjaként adtunk olvasóink kezébe. Jelen kötet, amely a második világháborút követő szocialista átalakulás gazdaságtörténetének negyedszázados útját elemzi, ennek az összefoglalásnak újabb darabja, a tőkés korszakot vizsgáló munka folytatása. Műfaját tekintve hasonlóképpen tananyag és kézikönyv, amely tömören s nem részletekbe veszően íveli át gazdaságtörténetünk máig terjedő fejezetét. A könyvben szemünk elé tárul a második világháború súlyos pusztításaiból a társadalom és a gazdaság forradalmi átalakítása nyomán példátlan gyorsasággal kiemelkedő ország képe, a földosztás, a tőkekorlátozás és -kisajátítás hatása és a tervgazdaság kialakulása. A gazdaságpolitika új célkitűzései és az ezeket alátámasztó tervezési-irányítási rendszer kibontakozása a negyvenes-ötvenes évek fordulója körül nagyvonalú történelmi beállításba kerülnek. A könyv rávilágít a gazdasági stratégia eredményeire, ellentmondásaira s az ötvenes évek közepétől-végétől megindult korrekciójára. A gazdasági stratégia változásai és változatlanságai határozták meg a magyar gazdaság növekedési ütemét és szerkezeti átalakulását, amelyet a kötet az iparban, a mezőgazdaságban, a külkereskedelemben és a szolgáltatások szférájában egyaránt áttekint. Az olvasó a gazdaság és a társadalom fejlődési összefüggéseiről is képet alkothat, hiszen a kötet bemutatja a gazdasági átalakulással együtt lezajlott változásokat a magyar társadalom szerkezetében, az osztálystruktúra változásaitól az urbanizáció folyamatainak következményeiig. Mindezt pedig az életviszonyok, a fogyasztás és az életmód változásainak konzekvenciáival együtt vizsgálja. Most közreadott kötetünket, amelyben ismét gazdag statisztikai anyag, szemléletes grafikonok és diagramok, időrendi táblázat segítik az olvasó tájékozódását, a gazdasági reform bevezetése óta eltelt fél évtized történeti értékelését megkísérlő áttekintés zárja.

Berend T. Iván - Ránki György - Magyarország ​a fasiszta Németország "életterében" 1933-1939
A ​Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszéke az utóbbi években folytatott gazdaságtörténeti kutatásainak eredményeivel kívánja megismertetni az érdeklődőket. E kötetben a német imperializmus magyarországi térhódításának rohamos kifejlődését láthatjuk. A szerzők új, sokak számára eddig ismeretlen dokumentumok feltárásával megmutatják, hogy a politikai összefonódáson túl hogyan szolgálták ki a magyar uralkodó osztályok az ország gazdasági érdekeinek elárulásával a német imperializmust.

Berend T. Iván - Ránki György - Közép-Kelet-Európa ​gazdasági fejlődése a XIX-XX. században
Munkánk ​az első kísérlet Közép- és Kelet-Európa modernkori gazdaságtörténetének összefoglaló feldolgozására. Nem titkoljuk, hogy mennyire riasztott bennünket a hasonló jellegű vállalkozások teljes hiánya. Mégis évek óta foglalkoztatott a téma, és merült fel bennünk ismételten ilyen jellegű munka megírásának gondolata. Az elhatározást végül is két tényező érlelte meg. Egyrészt jelenünk égető gazdasági, de tegyük hozzá politikai problémái, amelyek újból és újból aláhúzzák, hogy mennyire elválaszthatatlan egymástól Közép- és Kelet-Európa népeinek sorsa, milyen szoros kölcsönhatásban van gazdasági fejlődésük, a különbségek ellenére is mennyire hasonlóak problémáik, amelyekkel történelmük során szembe kell nézniük. De ösztönzést kaptunk a társadalomtudományok és ezen belül a gazdaságtörténeti diszciplína fejlődéséből is. A tudományos szemléletnek ugyanis ma már elengedhetetlen követelményévé vált a történeti és különösen a gazdaságtörténeti folyamatok nemzetközi összehasonlítás jegyében történő vizsgálata. Annak felismerése, hogy az egyes országok fejlődésének folyamatait sem lehet önmagukban igazán megérteni, s az összehasonlító módszer, a marxista komparatisztika az egyes országok fejlődéstörténete ábrázolásának legeredményesebb módszere.

Kollekciók