Ajax-loader

Paul Ricoeur könyvei a rukkolán


Paul Ricoeur - Az ​élő metafora
A ​nemrégiben elhunyt filozófus munkája az egyik legteljesebb a metaforáról megjelent írások között. A nyolc benne olvasható tanulmány egy-egy szemléletmód kifejtésének tekinthető, ám mindegyikük egy adott szakaszát képviseli annak az útvonalnak is, amely a klasszikus retorikánál kezdődik, keresztülvezet a szemiotikán és a szemantikán, végül pedig a hermeneutikáig jut el. A könyvnek nem az a szándéka, hogy az egyik szemléletmódot a másikra hivatkozva elutasítsa, hanem igyekszik mindegyiküket legitimmé tenni, hogy szisztematikus egymásba kapcsolódásukhoz kellő alapot nyújtson. A mű csúcspontjának mégis a szemantikából a hermeneutikába való átmenetet tekinthetjük, amelynek alapja a metaforikus mondat referenciája: a metafora egyfajta diskurzusstratégiaként mutatkozik meg, amely a fikció segítségével kibontakoztatott heurisztikus képességet fejleszti tovább, s igazsága feszültségben áll a mindennapi élet igazságával is. Itt már a valóság és igazság problematikáját boncolgatja a szerző, s ezzel bemutatja a metaforikus referencia elméletének belső filozófiáját is.

Paul Ricoeur - A ​diszkurzus hermeneutikája
Ha ​igaz, hogy a hermeneutika véget ér az önmegértésben, oly módon kell igazolnia ezen kijelentés szubjektivizmusát, hogy kimondja: önmagunk megértése szöveg előtt való megértés. Ennek megfelelően valamely szempont elsajátítása egyben egy másik szempont elsajátításának a megtagadása. Az elsajátítás annyit tesz, hogy az, ami idegen sajáttá válik. Az elsajátítás nyilván a szöveg dolga. Ám a szöveg dolga csak úgy válik sajátommá, hogy ha önmagam elsajátítását megtagadom: így engedem létezni a szöveg dolgát. Tehát önmagam énségét és maga felett gyakorolt úrvoltát felcserélem a magasággal, a szöveg követésével. Paul Ricour: Fenomenológia és hermeneutika Minden dolgot cselekedet közben látni annyi-e tehát, mint természetes virágzásként látni?... Ám akkor a cselekedet jelölése nem jelentené-e a lehetőség ábrázolását is abban az átfogó értelemben, amely minden mozgás és nyugalom megalkotására vonatkozik? A költő az volna-e tehát, aki a lehetőséget cselekedetként és a cselekedetet lehetőségként fogja fel? Aki befejezettnek és beteljesedettnek látja azt, ami kialakulóban van és éppen létrejön, aki minden elért formában az újdonság ígéretét veszi észre? Paul Ricour: Az élő metafora A diszkurzív megközelítés homlokterében az irodalmi jelenség áll, különös tekintettel az emberi szómű - a megnyilatkozás, a dialógus, a név, a jel-, a trópus- és történetképzés - poiésziszének vizsgálatára. A prózanyelvi és versnyelvi alkotás diszkurzív vetületében a szó megjelenésmódjait eseményként taglalhatjuk, mely a cselekvés világában fogan meg és a szövegben, azaz a kulturális emlékezet közegében teljesedik ki, ahol ez a saját jövője felé ,,kizökkent" tapasztalati világ minden elemében saját jelentésre tesz szert. Ám sorozatunk neve a tárgyi utaláson túl más értelmet is magában foglal, amennyiben szerzőink egy bizonyos költészettani dialektus kimunkálását és meghonosítását is feladatuknak tekintik. Ennyiben a Diszkurzívák megnevezés az interpretáció szolgálatába állított beszédmód sajátosságát emeli ki. S végül elgondolható emblémánk utalásiránya úgy is, mint párbeszédre invitáló jelzés mindazok számára, akik a köteteinkben felvetett kutatási irányok s a megoldási javaslatok kifejtésében megszólaló beszédmód és szellemiség iránt érdeklődnek. A szerzők és szerkesztők egyaránt feladatuknak tekintik a magyar- és a világirodalom eminens alkotásainak újraértelmezését a diszkurzív poétika által kínált megközelítés jegyében; keresik az együttgondolkodás lehetőségeit a magyar filológia és a modern filológiák között. Miként azt is, hogy a hazai tudományosságban kevésbé ismert irodalom- és kultúraelméleti értekezéseket magyar nyelven hozzáférhetővé tegyék.

Jean-Pierre Changeux - Paul Ricoeur - A ​természet és a szabályok
Ebben ​a különleges intellektuális élményt nyújtó könyvben egy kiváló idegtudós és egy nagyszerű filozófus és irodalmár vitatkozik az emberi természet megismerhetőségéről. Az olvasó a vita során megismerheti az idegrendszer kutatásának a magasabb értelmi működésekre és az embert irányító tényezőkre, az erkölcs természeti alapjaira vonatkozó újabb eredményeit, s ugyanakkor az ezek értelmezésével kapcsolatos filozófiai kételyeket is. A két vitapartner őszintén felveti azt is, milyen szerepe van a vallásnak az emberi élet irányításában, hogyan tudnak a vallások orientációt nyújtani a természettudományok diadalmenete közepette. Mi magyarázza az ember pusztító tendenciáit, hogyan lehet megmagyarázni a "gonoszt"? Tehetetlen-e vele szemben a tudomány, az erkölcs és a hit világa? A könyvben a természettudományos, a filozófiai és a vallási érdeklődésű olvasó egyaránt sok új tényt s szempontot talál.

Paul Ricoeur - André Lacocque - Bibliai ​gondolkodás
André ​Lacocque és Paul Ricoeur szokatlan vállalkozása ez a könyv. A Biblia részletekre kiterjedő, átfogó magyarázása többnyire magányos, elmélyült tudósmunka, ennek eredménye lehet egy-egy kommentár, tanulmány, prédikáció. Igen ritka azonban, amikor a Biblia két olvasója párbeszédben igyekszik föltárni a bibliai gondolkodás néhány dimenzióját. A kiválasztott bibliai szakaszokat, a teremtéstörténetet, a „Ne ölj!” parancsolatát, a csonttemető látomását Ezékiel próféta könyvéből, a 22. zsoltárt ("Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?"), Isten talányos önmegnevezését az Exodusban ("Vagyok, aki vagyok") és az Énekek énekét előbb Lacocque, a bibliatudós és elsősorban ószövetség-specialista feszegeti keletkezésük, irodalmi formájuk, (feltételezett) íróik elsőrendű szándéka és az alkalmazás céljának kérdései szerint. Ehhez történeti, régészeti és filológiai eszközöket alkalmaz. Ricoeur, „a filozófus, aki hisz”, hermeneutikai és filozófiai belátásokkal bővíti és igazítja ki Lacocque tételeit. Elsőrendű célja annak föltárása, hogy a bibliai szövegből hogyan bomlik ki az az értelemtöbblet, mely a bibliai beszédmód páratlan sajátsága, és hogyan követhető nyomon a bibliai gondolkodás elsajátítására tett kísérletekben az egész nyugati kultúrát átható folyamatos értelembővülés. Lacocque az eredetit keresi, Ricoeur azt, ami érvényes. Lacocque visszabont, Ricoeur továbbépít. Lacocque távolságot feltételez és hidakat épít a bibliai világ és a mai olvasó világa között, Ricoeurt a szövegek metaforikus közvetlensége hatja át, s éppen azért távolít, hogy még nagyobb értelemgazdagságra mutathasson rá, mint amit a szöveg jelentése közvetlenül sugall. A két szerző kétféle szemlélet- és gondolkodásmódja mindazonáltal a bibliai gondolkodásmód hatókörében marad, izgalmas és gazdag olvasmányt kínálva, szellemes és olykor szikrázó vitát hozva.

Paul Ricoeur - Egészen ​a halálig
„A ​halál valóban az élet vége abban az időben, amely közös számomra, aki élek, és azok számára, akik majd túlélnek engem. A halálon túli élet a többiek. […]az élet iránti szeretet átvitele a másikra. Szeretni a másikat, aki engem túlél. […] A bizalom a kegyelemben. Semmi nem jár nekem. Semmit nem várok önmagam számára; semmit nem kérek; lemondtam – próbálok lemondani! – a követelésről, a követelőzésről. Azt mondom: Isten, azzá teszel, amivé akarsz. Talán semmivé. Elfogadom, hogy többé nem leszek. Akkor feltámad egy másik reménység, amely más, mint a továbblétezés iránti vágy.”

Paul Ricoeur - Fenomenológia ​és hermeneutika
Paul ​Ricoeur napjaink legjelentősebb filozófusai közé tartozik. A husserli fenomenológia egyik első francia híve és ismertetője volt, majd rendre jelentek meg önálló, iskolateremtő munkái (az akarat, a bűn, az idő és az elbeszélés stb. témakörökben), amelyek egyúttal azt is jelentették, hogy szerzőjük eltávolodott a klasszikus értelemben vett fenomenológiától és egyre inkább a hermeneutika egyik kezdeményező nagyja lett, Gadamerrel nagyjából egyidőben, ám másféle hangsúlyokkal. Most megjelent alig félszáz (kis) oldalas traktátusa elsősorban azért rendkívül fontos mű, mert elvégzi benne a nagy leszámolást: állást foglal a hermeneutika mellett, a fenomenológia ellenében. Ha a kötet csak ezt a Ricoeur- értekezést tartalmazná, akkor is igen fontos kiadványként kellene értékelni. A műben azonban megtalálható Husserlnek az a tanulmánya is, amelyben mintegy összefoglalja - végsőkig kicsiszolva - fenomenológiájának lényegét. Ez a Husserl-szöveg is századunk legfontosabb filozófiai írásai közé tartozik, de ezúttal azért is igen jelentős a szerepeltetése, mert Ricoeur traktátusa elsősorban erre a Husserl-szövegre hivatkozik, fenomenológia és hermeneutika kontro-verziáját mintegy ennek ellenében dolgozza ki. A kötetben olvasható még egy igen fontos tanulmány is: a mű fordítója, összeállítója, Mezei Balázs ún. háttértanulmányt készített a Ricoeur- és Husserl-szövegek mellé. Ez a tanulmány önmagában is az újabb magyar filozófiai irodalom kis remekműve, ám ezúttal elsősorban azért fontos, mert megtudhatja belőle az olvasó, milyen kontextusban is helyezkednek el a korábbi Ricoeur- és Husserl-szövegek. A filozófiában némileg járatos olvasók számára jól érthetően vázolja fel Mezei Balázs mind a husserli fenomenológia világát (brentanoi, fichtei gyökereitől egészen heideggeri átformálásáig), mind a fenomenológia kialakulásának és szétágazásának problémakomplexusát, annak elsősorban persze ricoeuri, de persze gadameri és még újabb változatait is. Bekapcsolja e témakörbe a modern amerikai filozófiában is központi kérdésként szereplő megértés-megmagyarázás kontroverziát is. Maga ugyan a fenomenológia mellett foglal állást, ám a lényeg az, hogy a kötetben szereplő két klasszikus filozófiai szöveg mögé felvázolja a 20. század végének valószínűleg legjelentősebb filozófiai problémakomplexusát. - A kis kötet a legfontosabb filozófiai kiadványok közé tartozik, művelt olvasók széles körének érdemes melegen ajánlani.

Paul Ricoeur - A ​kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása / Bibliai hermeneutika
“Az ​Ige irodalmi műfajokat ölt magára s ez a tény arról is tanúskodik, hogy gyökereit a kultúrák testébe bocsátja.” – Paul Ricoeur, francia filozófus mondata a Szentírás legújabb kori értelmezéstörténetének alapvető felismerését összegzi. S a kultúra itt nem pusztán a szövegek keletkezésének környezetére, hanem azok hatástörténetére is utal. Ricoeur számos tanulmánya foglalkozik a Szentírás értelmezésének problémáival, ebből kettő található meg füzetünkben. A címadó tanulmány – Bibliai hermeneutika – a jézusi példázatok alapján tárja fel a hermeneu­tika nyelvészeti, filozófiai alapjait. A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása című másik tanulmány viszont a bibliai beszédmódok (narratív, prófétai, himnikus, bölcsesség, apokaliptikus, stb.) sajátosságait vizsgálja.

Paul Ricoeur - Válogatott ​irodalomelméleti tanulmányok
Paul ​Ricoeur (1913) századunk egyik legsokoldalúbb társadalomtudósa. A fenomenológiai alapozású hermeneutika távlatából átfogó igényű művek sorát írta a lélektan, a történelembölcselet, a hittudomány, az erkölcstan és az irodalomtudomány legalapvetőbb kérdéseiről, és rendkívüli tárgyszerűséggel folytat vitát egy sor tudományág kiemelkedő művelőivel - a strukturalizmustól a marxizmusig. A kötet e nagyigényű életmű legfontosabb munkáiból ad válogatást.

Kollekciók