Ajax-loader

Pusztay János könyvei a rukkolán


Pusztay János - Szabáriától ​Szibériáig
70. ​évét tölti 2018 augusztusában a Szerző. Erre az alkalomra jelentetjük meg úti jegyzeteit, mely sokkal több egyszerű útijegyzetnél: átfogó történelmi távlatokat ad, statisztitkákat idéz, felhívja a figyelmünket a 20. és 21. századi oktatás problémáira, az egész "finnugor" területen. Olyan helyekről tudósít, amelyek ma nem "divatosak", pedig azoknak kellene lenniük! Ha a múltunk, eredetünk társainak nem mindenki tekinti is ma az "ugor" közösség le- és elszármazottait, azért még mi hiszünk a professzornak: a nyelvésznek, a közművelődés Prima Primissima díjas kiemelkedő alakjának! És ezek az útirajzok a tudományos tények és adatok mellett olvasmányosak, megszólítanak, akár egy regény - mert a Szerző szépírói tehetsége elvitathatatlan!

Pusztay János - Szakszógyűjtemény ​az uráli nyelvek tanulmányozásához
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztay János - A ​paleoszibériai nyelvek kutatásának jelentősége az uráli nyelvészet számára / Nyelvi helyzet, nyelvi tervezés a kis uráli népek körében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztay János - Nyelvével ​hal a nemzet
A ​finnugor népek nemzettudata szoros egységben áll a nyelvvel, ezért úgy tűnik, hogy az erőteljes oroszosítás miatt megpecsételődött körülbelül két tucat, a magyarral nyelvrokon nemzet sorsa. A kötet saját magával szembesíti az orosz szakirodalmat. Oroszbírálat olvasható ki belőle, de ez nem az ember vagy a kultúra, hanem a politika ellen szól, mutat rá a szerző. Hogy lehet megállítani a pusztulást? - teszi fel a kérdést. Egyáltalán értéknek tekintik-e ezek a kis népek a nyelvüket? A szerző véleménye szerint az értelmiség egy része igen, de az emberek többsége számára közömbös témáról van szó. Úgy véli, tíz, húsz év múlva eltűnnek nyelvük autentikus hordozói, az idős korosztály tagjai. Japán példája követendő lehet, hiszen a tradíciókat megtartó, de a modernizáció terén éllovas országról van szó. ,,Öntudatra kell ébreszteni a finnugor népeket! Ennek a szellemében született ez a könyv" (A szerző)

Pusztay János - Gyökereink
Két ​nagy fejezetre oszlik a kötet: az első fejezetben szinte az uralisztika kutatási módszerének jelentős megújítójaként, a paleoszibériai nyelvek vizsgálatával foglalkozik, mivel ezek területileg közel találhatók az uráliakhoz, továbbá sok tipológiai hasonlóságot mutatnak ez utóbbiakkal, sok kérdésre választ tudnak adni. A szerző sorra veszi az egyes nyelvekben a grammatikai kategóriákat, egybeveti őket, vizsgálja tipikus vonásaikat. Ezzel az egybevetéssel már túllép a hagyományos uralisztika határain, olyan területre tapos utat, amely néhány évtizeddel ezelőtt még kívül esett az uralisztika kutatási körén. A Pusztay felvázolta kép igen egységes, de a szerző maga sem zárja ki a tévedések lehetőségét. A második fejezetben elsősorban a személyét ért kritikákra válaszol, félreértéseket tisztáz, hosszasabban tárgyalja a tudományos munkában felmerülő etikai kérdéseket, szervesen kiegészítve az első rész tartalmát. Bár szakszerűen tudományos mű, igen olvasmányos, és a napjainkban sokakat érdeklő magyar nyelv eredetével foglalkozik.

Pusztay János - A ​szölkupok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztay János - Nyelv? ​Politika?
Az ​optimista várakozás szerint századunk végére eltűnik a ma még használt nyelvek fele, a pesszimisták szerint 80-90 százalékuk. Hogy lesz-e még valaki, aki megszólal nyenyecül? Talán jobb, ha nem próbálunk meg válaszolni erre a kérdésre. Ma azonban születnek versek nyenyecül, működik a mind fenyegetettebb nyelv kultúrateremtő ereje. Énekelj, míg énekelhetsz mondja egy nyenyec költő. Előre siratja népe sorsát, mint aki tudja, majd, egyszer, amikor már nem lesz kinek énekelni, a világ úgy veszít el valami pótolhatatlan értéket, hogy észre sem veszi. Ahogy a globalizáció elefántja sem figyel az eltaposott nemzet-hangyákra. A Prima primissa díjas szerző, végső fenyegetettségben élő közelebbi és távolabbi nyelvrokonaink legelmélyültebb ismerője és nemzetközi tekintélyű védelmezője, Pusztay János úgy gondolja: nekünk ez a sokszínűség tetszik, és a világ nem egy nagyvállalat. És hogy a nyelvi sokszínűség is érték, és mert pótolhatatlan: megfizethetetlen. A nyelv személyiségünk része, amely a múlt feneketlen kútjának mélyéből hozott emlékeket őrzi. Az a közösség, amelyik elveszíti, önmagát veszíti el. A könyv a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült..

Pusztay János - Suomunkakontut
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztay János - Közép-Európa: ​nyelvi konvergenciatáj
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztay János - "Ha ​én szólok Észak beszél..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztay János - Az ​"ugor-török háború" után
"Aeneas ​Sylvius Piccolomini a XV. században egy veronai szerzetes észrevételével örökítette meg, miszerint a magyar nyelv rokona a vogulnak és az osztjáknak." Az uráli összehasonlító nyelvtudomány történetével, "játékszabályaival" és újabb eredményeivel, nyelvünk finnugor származásának perdöntő bizonyítékaival ismerteti meg az olvasót közérthető, világos előadásban a szerző.

Pusztay János - Nyelvek ​bölcsőjénél
Szibéria ​titokzatos világ. Évszázadokon át a száműzetések színhelye és mérhetetlen gazdagság kincsesbányája. Szibéria azonban jelentős, bár alig ismert kulturális tényező is. Évezredes múltra visszatekintő népek lakják. Számos - köztük az uráli - nyelvcsalád bölcsőjének tekinthető. A sok tízezer esztendős nyelvi és kulturális kapcsolatok következtében a bölcső egyszersmind olvasztótégellyé, kohóvá is vált, amelyben a különböző eredetű és szerkezetű nyelvek nagymértékben homogenizálódtak. A könyv bemutatja Szibéria számunkra talán legkevésbé ismert, egzotikus népeit, nyelvüket; megkísérli fölvázolni a nyelvi egységesülés folyamatát, és bemutatni az uráli alapnyelv kialakulásában szerepet játszó komponenseket.

Kollekciók