Ajax-loader

Rácz István könyvei a rukkolán


Rácz István - Emlékeim ​Weöres Sándorról
A ​szerző, műgyűjtő és művészeti szakíró, 1940-ben, a Várkonyi Nándor szerkesztette Sorsunk ifjú munkatársaként ismerkedett össze Weöres Sándorral Pécsett; akkoriban mind a ketten ott éltek, a költő a Városi könyvtár alkalmazottja volt. Az ismeretségből barátság kerekedett, amely a költő haláláig, 1989 januárjáig kitartott, s a közösen eltelt idő eseményeit, emlékeit ihletett tollal felidéző emlékirat rengeteg olyan mozzanatát örökíti meg "a magyar Orpheus" életének, gondolkodás- és alkotásmódjának, ami e hatalmas életmű jobb és teljesebb megértése szempontjából nélkülözhetetlen, méghozzá a személyes tanúskodás kétségbevonhatatlan hitelével.

Rácz István - A ​hajdúk a XVII. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király Kálmán - Rácz István - Török Ibolya - Bőr- ​és nemi betegségek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rácz István - A ​vikingek öröksége
Kik ​voltak a rettegett vikingek? Ezek a merész hajósok, akik könnyű és gyors hajóikkal nemcsak az akkori Anglia, Franciaország és Spanyolország parti városait látogatták és fosztogatták rendszeresen, hanem benépesítették Izlandot és Grönlandot, sőt félezer évvel Kolumbus előtt Észak-Amerikába is eljutottak? Nemcsak kitűnő hajósok, rettegett harcosok, hanem pompás kereskedők is voltak, akik az orosz folyók vonalát követve Bizánccal, Bagdaddal is élénk kereskedelmet folytattak. Remek kézműveseik sajátos stílusú művészetet teremtettek A Helsinkiben élő Rácz István pompás felvételek során mutatja be a skandináv országokban fellelhető legszebb tárgyi emlékeket. Az előszóban sort kerít arra is, hogy beavasson a különböző, egymást követő stíluskorszakok jellegzetességeibe, ismertesse, ismertesse az északi népek mitológiáját, társadalmi berendezkedésüket, történelmüket. A 16 színes és 179 fekete-fehér reprodukció segítségével valóban átfogó képet kapunk nem az ún. ,,kalandozások koráról", hanem a 400-as évektől kezdve egészen 1200-ig.

Rácz István - Niilo Valonen - A ​finnugor népek népművészete
A ​kötet az egymástól évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt elvált finnugor népek díszítőművészetének rokon és eltérő vonásait vizsgálja. A díszítőművészet korszakait és műfajait egységben látja és láttatja, s egységes szemlélettel mutatja be az egymást követő történeti korok finnugor népművészetének alakulását.

Rácz István - Parasztok, ​hajdúk, cívisek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rácz István - Dr. Selmeczi Béla - Gyógyszertechnológia ​I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rácz István - Bene ​Géza
Bene ​Géza a húszas években induló festőnemzedék s egyben a modern magyar művészet legkiválóbb képviselői közé tartozik. Munkássága mégis csak az utóbbi években kezdi elfoglalni méltó helyét a művészeti köztudatban. Bene művészetének alapélménye az ember és természet kapcsolata. De a táj számára nem csupán felszíni hangulatok keresését vagy a látvány ábrázolását, hanem a természet titkaiba való behatolást, a természet modern szellemű újrafogalmazását jelentette. Bár Bene Nagy István és Egry József hagyományainak folytatója, felhasználja és saját egyénisége szerint formálja át a kubizmus, a konstruktivizmus számos látásmódbeli eredményét. Rácz István tanulmányában behatóan ismerteti Bene Géza életútját, és sokrétegű képet rajzol a festő művészi pályájáról. A kötet 56 egyszínű és 7 színes reprodukciót tartalmaz.

Rácz István - Fényes ​telihold - Négy évszak Nipponban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rácz István - Egy ​fotográfus vallomásai
Egy ​rendkívüli ember rendkívüli könyvét tartja kezében az olvasó. Rendkívüli ember, noha alig tett mást, mint követte nemes gondolkodásának és érzelmeinek tanácsát, úgy élve meg e század nehéz évtizedeit, ahogy azt bensője diktálta. Ha munkálkodása előtt egy-egy kapu be is zárult, mindig képes volt arra, hogy új, még gazdagabb zsákmányra nyíló kapukat nyisson meg. Nem anyagi gazdagsággal kecsegtető zsákmányra, hanem a lélek, a szellem legmaradandóbb értékeit másokkal is megossza, milliók számára teremtve gazdagító élményt. Ezt tette fotóművészetének gyönyörű termékeivel, a szebbnél szebb és értékésebbnél értékesebb könyveivel, de ezt tette valóban remek szépirodalmi fordításaival: Aleksis Kivi Hét testvérével, a Kalevalával, kiöltői Kanteletár fordításával is. Az évek - mondhatnánk - eljártak felette. De akinek megadatott, hogy lássa nyolcvan évesen, élvezhesse társaságát, annak nem az életkor jut eszébe. Ma is csodálhatjuk ugyanis mozgásának frisseségét, humorának üdeségét, lenyűgöző vitalitását, szellemiségének finomságát, egyéniségének, emberségének magával ragadó melegségét. Magyar nyelve - évtizedek finnországi tartózkodása ellenére - sem vesztett gazdagságából, bámulatos kifejező erejéből, hangulatiságából. Leginkább azonban talán mégis művészi értékű fotói és nagy hatású szépirodalmi fordításai beszélnek helyette, s jelölik ki helyét nemcsak a magyar és a finn, hanem az egyetemes művészet történetében is. Hatalmas magyar és finn, valamint európai, sőt egyetemes kulturális ismeret- és élményanyag sugárzik át a képein. Vegyük a fáradtságot, s ne csak vizuálisan, hanem mentálisan is éljük át egy magyar-finn szellem, egy magyar-finn művész élményeit ragyogó képei alapján! Hiszem, hogy az élmény lenyűgöző lesz, mert Rácz István képes arra, hogy tükröztesse a táj lélegzését, a lefényképezett tárgy alkotójának legmélyebb gondolatait, érzelmi életének legrejtettebb mozzanatait, az alkotó elme géniuszát.

Rácz István - Gadányi
A ​közelmúlt magyar művészetének egyik legkövetkezetesebb egyénisége volt Gadányi Jenő. A szélesebb közönség körében eddig kevéssé ismert művésze nemcsak festményeiben, grafikáiban valósította meg művészi elképzeléseit, hanem számos írást is hagyott hátra, amelyekben világosan megfogalmazza elveit. Rácz István, a kötet szerzője, a művek ismertetése mellett több idézetet közöl a művész írásos hagyatékából is. A szöveget illusztráló 56 reprodukciót a legszebb művekből válogatta össze.

László Gyula - Rácz István - A ​nagyszentmiklósi kincs
A ​nagyszentmiklósi (Sinnicolau Mare) kincset 1799-ben találták meg az akkori Dél-Magyarországon: egy hajdnai mocsárral körülvett szigeten rejtették el egykori tulajdonosai. A korai középkor legnagyobb aranykincs-lelete huszonhárom aranyedényből áll, súlya csaknem tíz kilogramm. Több mint száz régészeti, művészettörténeti, nyelvészeti és írástörténeti munka foglalkozott már a kinccsel. A múlt században még azt hitték, hogy Attila kincsét találták meg Nagyszentmiklódon, hiszen azon a tájon került elő, ahol Priszkosz rhétor követségben járt Attilánál. A Kunsthistorisches Museum (Bécs) kiállításán már óbolgár kincsként szerepel. A kincs eredetének kérdését azonban a szerző az elődökhöz képest árnyaltabban közelítette meg, s ennek eredményeként - többek között - sikerült megállapítania, hogy a kincs két asztali készletre bomllik. Az egyik (amelyen a rovásírások vannak) a fejedelemé, a másik (szép ember- és állatábrázolásokkal) a fejedelemasszonyé lehetett. A fejedelem készletének ornamentikája, rovásírásának néhány sajátossága a magyar királyság első pénzeivel tart rokonságot, így a X-XI. század fordulójára keltezhetjük. A fejedelemasszony asztali készlete archaikusabb, a késő avar-magyar-bolgár körhöz köthető. Az ötvöseljárásokat is kitűnően ismerő régész-szerzőn kívül az embertan, az állattan és a növénytan szakemberei is megvizsgálták a tárgyakat. Vizsgálataik a szerző megállapításait erősítik meg: Az az ember-állat-növény-ábrázolás együttes, amely az edényeket díszíti, Európa és Ázsia határán alakulhatott csak ki. S azok a népek, amelyekhez a kincs két azstali készletének művészete köthető, a régészeti leletek tanúsága szerint is erről a területről kerültek a Kárpát-medencébe.

Szabóky Zsolt - Rácz István - Finnország
Finnország ​az emberek többségének tudatában úgy él mint ,,az ezer tó országa", ,, nyelvrokonaink földje", ,,gránitsziklák és fenyvesek birodalma" vagy ,, az emberközpontú építészet példaképe", ,,világhírű iparművészek szülőföldje", ,,a béke és biztonság szorgalmazója". Ezt az ezerarcú Finnországot mutatja be könyvünk Szabóky Zsolt fotóművész felvételein és az ugyancsak fotóművészként - no meg fordítóként- ismert Rácz István előszaván keresztül. Szigorúan átgondolt vezérfonálra fűzte fel Szabóky Zsolt mindazt, amit Finnországról elmondani szándékozott. A táj, a természet ember-és környezetformálószerepét hangsúlyozza, azt a bensőséges természetszeretetet, ami északi rokonainkra oly jellemző. A vad sodrású patakokat és a szél borzolta hómezőt bemutató felvételek, a vízparton sorakozó szénaboglyákról és a ,,rénszarvasember" kemény munkájáról készült fotók egyazon gondolati tartalom hordozói, amelybe könnyedén kapcsolódnak a finn múlt és jelen rekvizítumai: a gerendaházak és a fatemplomok, no meg a modern lakótelepek vagy a Finlandiapalota. Élmény ez a könyv annak is, aki már járt Finnországban s annak is, aki még csak ezután készül ,,rokonlátogatóba".

Czáka Sarolta - Rácz István - Fenyők ​és örökzöldek
A ​faiskolák örökzöld választéka örvendetesen növekszik. A jól ismert és elterjedt fenyőféléken, lomblevelű örökzöldeken kívül mind több újdonságot, alak- és színváltozatot, hazánkban korábban soha nem ültetett növényt hoznak forgalomba. A választáshoz, az ültetéshez , a társításhoz kívánunk könyvünkkel segítséget nyújtani az olvasónak. A bemutatott 115 növény között 70 fenyő és 45 örökzöld lomblevelű szerepel. A fenyők között akad egy-két lombhullató, s a lomblevelűek egyik-másika csupán télizöld, ami azt jelenti, hogy hideg télen, vagy legkésőbb a tavaszi kihajtáskor lehullik az előző évi lomb. A két növénycsoport összekapcsolását az indokolja, hogy igényeik hasonlóak, s a kertben rendszerint együtt telepítjük őket. A fenyőket és a lomblevelű örökzöldeket egyaránt tudományos nevük abc sorrendjében mutatjuk be. A növények magyar nevét is megadtuk, a könyv végén pedig névmutatóba foglaltuk. Számos fajtát azonban - s nem csupán a legújabbakat - csak a tudományos névvel nevezhetünk meg pontosan, nincs magyar nevük. Ilyen esetben a leíró szövegben szerepel a kiinduló alapfaj magyar neve (például az Eunonymus japonicus 'Aureovariegatus' a japán kecskerágó sárga-tarka levelű fajtája). Hazánk éghajlata szárazföldi (kontinentális), az egzotikus növények számára bizony gyakran szélsőséges. A fagytűrő északi fenyők számára száraz és meleg, a szubtrópusi és mérsékelt övi örökzöldeknek száraz és kevés a páratartalom, a mediterránból származó, jó szárazságtűrőknek pedig hideg. Nem véletlen, hogy a fenyőknek mindössze négy faja honos hazánkban: a feketefenyő, az erdeifenyő, a közönséges boróka és a közönséges luc. Ezek sem általánosan elterjedtek, csak megfelelő termőhelyen élnek vadon. Éppen ezért szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy idegenül hat az örökzöldekkel telezsúfolt, netán színes lombú fenyőkkel tarkán beültetett kert. Válasszon ki-ki a kertje adottságainak, öntözési lehetőségeinek és ízlésének megfelelő örökzöld növényeket, de társítsa őket lombhullató fákkal, bokrokkal, évelő és egynyári virágokkal. Legyen a növényegyüttes tájba illő, egyéni, ne csupán a szomszéd kert mása! Könyvünk végén táblázatba foglaltuk a növények várható kifejlett méretét, örökzöld-jellegét, igényeit és díszértékét. A különleges igényekre, érzékenységre, ápolási tennivalókra az egyes leírásokban is kitértünk. A színes felvételek kivétel nélkül Magyarországon készültek, az elmúlt 10-12 évben, magán- és közgyűjteményekben, kiskertekben, parkokban. Egyes növényeknél szükségesnek tartottuk, hogy a helység megjelölésével bizonyságot szolgáltassunk egy-egy egzóta hazai megtelepítéséről.

Rácz István - Csöndes ​vizeken
Rácz ​István, világhírű magyar fotográfus, műtárgyfotós izgalmas önéletrajzi írása.

Debreczy Zsolt - Rácz István - Fenyők ​a Föld körül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kereszty Zoltán - Kósa Géza - Rácz István - Botanikus ​kert: Vácrátót
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók