Ajax-loader

Publius Vergilius Maro könyvei a rukkolán


Caius Valerius Catullus - Publius Vergilius Maro - Quintus Horatius Flaccus - Publius Ovidius Naso - Költői ​mesterség
Catullus, ​Vergilius Horatius Ovidius műveiből.

Publius Vergilius Maro - Aeneis II. (VII-XII. ének)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Aeneis I. (I-VI. ének)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Vergilius ​Aeneise
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Aeneis, ​liber primus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Aeneis, ​liber sextus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Szemelvények ​Publius Vergilius Maro Aeneiséből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Vergilius ​eclogái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Vergilius ​eklogái
Vergilius ​élete köré a későbbi antik és keresztény hagyomány számos legendát szőtt, épp ezért a jelen kiadás bevezetőjében igyekszik a költő fiatalkori életútját e torzításoktól megszabadítva bemutatni, de nem úgy, hogy a régi tradícióból mindent elvet, hanem megpróbálja megkeresni lehetőség szerint az egyes misztikus történetek valóságmagvát, amely köré a majdani legendák kijegecesedtek. Így tárul fel előttünk Vergilius ifjúsága Észak-Itália polgárháborúk rázta komor valóságában, s válik kézzel foghatóvá az eclogák költőjének élményalapja. Feltárul előttünk az az út is, ahogy a kezdő poéta fokozatosan eljut Octavianus, a későbbi Augustus köréhez, akinek végül is majd egyik politikai eszmehirdetője lesz elkövetkezendő műveiben. A kötet elvezeti olvasóját a vergiliusi művészet forrásvidékéhez; a görög bukolikus és epigrammaköltészethez, mindenekelőtt Theokritos művészetéhez, valamint a római elődökhöz és kortársakhoz, akiknek műveiből az alkotóművész egyéni koncepciójának megfelelően merített. Feltárul előttünk a költő eszmeiségének sokszínűsége, amely sajátos módon egymással ellentétes filozófiai irányzatok, az epikureizmus, neopythagoreizmus, sztoicizmus érdekes ötvözetéből jött létre. Vergilius olyan újszerű szemléletmódot alakított ki, amelynek a segítségével a költészet horizontja egész a világmindenségig kitágult, s lehetőség nyílt az univerzum sajátos, Lucretiusétól eltérő értelmezésére a római költészeten belül. Vergiliushoz a környező világ fényei nem a görög költőktől kapott prizmán érkeznek el, hanem olyanon át, amely a maga összetettségében teljesen egyedi. Ez a szemlélet egyszerre speciálisan római és hellenisztikus módon egyetemes. Megismerjük költészetének népi vonásait is, amelyek az emelkedetten elvont gondolatok rendkívül lenyűgöző külső foglalatát megadják. Végül tömör összegzést kapunk Vergilius utóéletéről - a későbbi századokra egyetlen ókori költőnek, még Homerosnak sem volt olyan nagy hatása, mint neki -, nyelvének, stílusának és verselésének sajátosságairól, illetve a témába vágó legfontosabb szakirodalomról. A latin szöveg nyelvi, tárgyi és történeti megértését komplex magyarázatok segítik elő.

Publius Vergilius Maro - Dido ​et Aeneas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Aeneis
AENEAS A ​12 énekből álló, homéroszi mintára készült hatalmas eposz Róma nemzeti hőskölteménye. Témája a trójai Aeneasnak - az eposzban a gens Iulia, Augustus nemzetsége mitikus ősének - mondai honfoglalása. Az első hat ének - Aeneas bolyongásai - cselekményben, szerkezetben az Odüsszeiát követi, a második rész (7-12 ének) - Itália meghódítása - az Iliászt. Aeneas, Venus istennő fia az égő trójából elmenekülve, hosszú bolyongás után Chartagóba érkezik Dido királynőhöz. Dido beleszeret az isteni szépségű hősbe, de Aeneasnak az istenek parancsára tovább kell mennie. Dido öngyilkos lesz. Aeneas Itáliába érkezve leszáll az Alvilágba, ahol meglátja még meg nem született utódait, Róma jövendő nagyjait, és megerősödik népének Itália- és világhódító tudatában. A második rész a latiumi harcok története. Aeneas hosszas küzdelem után legyőzi a vele szembeszegülő itáliai népeket, végül párviadalban megöli fő ellenfelét Turnust. A trójaiak és itáliaiak békét kötnek, szövetségüket Aeneas és a latiumi király lányának házassága pecsételi meg. Vergilius az Aeneis történetének keretében Róma történelmi hivatását énekli meg. Ez a mű tartalmi-formai szempontból egyaránt a római klasszicizmus legnagyobb alkotása, elegánsan gördülő hexametereiben páratlan könnyedséggel ötvöződnek a homéroszi, hellenisztikus görög, valamint a római eposzi és költői hagyományok. Gazdagon árnyalt nyelve az érzelmek és hangulatok legszélesebb skáláján tud megszólalni.

Publius Vergilius Maro - Georgica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Publius Vergilius Maro - Georgica ​(latin)
Az ​Eclogák publikálása (i. e. 37) meghozta Vergilius számára a költői sikert, az elismerést és a jólétet. Következő nagyobb munkáján, a Gerogicán - amelynek címét Nikandrosz ihlette - már nyugodt anyagi körülmények között dolgozhatott. A mű négy könyvben, összesen 2188 hexameterből álló mezőgazdasági tanköltemény formájában vázlatosan áttekinti a fölművelés és az állattenyésztés fő területeit, bemutatja a fontosabb gazdasági munkákat. A költeményt áthatja a régi, egyszerű falusi élet, a kemény munka megbecsülése, a szívós munkát megjutalmazó termőföld (iustissima tellus) s Itália földjének (Saturnia tellus) szeretete. - A Georgica elkészítését - Vergilius saját nyilatkozata (III 41) és az antik irodalmi hagyomány szerint - Maecenas javasolta, szorgalmazta. A költő természetszeretete, az állatvilág iránti bensőséges érdeklősdése már az eclogák számos helyén megnyilatkozott. Így érthető, hogy az óhajt szívesen teljesítette.

Publius Vergilius Maro - Vergilius ​összes művei
Vergiliust ​két erénye jelölte ki a nagy alkotásra. Az egyik magas és gáncstalan művészete. A másik a világ sorsán, Róma hivatásán csüggő törődése. A nagy szándék egyúttal nagy élmény lehetett ennek a költőnek. Ilyen szándék még nem volt a világon. Homérosz nem akart nemzeti eposzt írni. Ő egyszerűen hősöket énekelt. A hősök egyének: semmi más. Egy egész nemzetet szimbolizálni egy reprezentatív ősben, egy nemzet sorsát egy ember végzetében: ez Vergiliusra várt. Az Aeneis az első nemzeti eposz a világon... A gyengéd, szelíd költő, anyagtalan édességű versek zenésze, pásztorok, parasztok, szőlők és méhek és jámbor daliák poétája, aki legharciasabb jeleneteibe is bájos kisgyermekek, felejthetetlen holdas éjszakák és szerelmes asszonyok képeit szövi be: a világot átfogó római politika prófétája lett.

Kollekciók