Pataki Balázs könyvei a rukkolán

Pataki Balázs - A ​völgy
Egy ​fiatal nő a társával együtt eltűnik a Himalájában. Egy harmadik utazó a keresésükre indul, de a mágikus Indiában hamar spirituális küldetéssé válik a nyomozás - főleg, ha valakinek két kacér hindu istennő az útitársa. Talán éppen ők segítik a keresésben? Vagy majd a kincsként őrzött whiskey segít elválasztani a rémálmokat a valóságtól? Kalandok egy egzotikus földrészen, valódi bűnügyön alapuló fikció, sok érzelem, és még több rejtély. Mágikus realista történet, amely akkor is az olvasóval marad – kísérti, mocorog a tudatalattijában, betölti álmait, nappali gondolatait. Muszáj újra kézbe venni. Ahányszor olvassuk, mindig más és más értelmezést kap. Egy történet, sok befejezéssel. Egy történet, melyet ugyan lezár a szerző, mégis, az olvasó bármikor, újra és újra, hangulatától függően újraírhatja, bebarangolva közben az általa megteremtett számtalan dimenziót.

Hadházi László - Pataki Balázs - Litkai Gergely - Kovács András Péter - A Föld 99 legkevésbé ismert csodája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.

Brenyó József - Pataki Balázs - Hecker Walter - A ​Kisbéri Ménes története
A ​Kisbéri Ménes története szervesen összefügg a magyar lóversenyzés és telivértenyésztés történetével. A könyv témájának mintegy 200 éves, megszületésének pedig sok évtizedre visszanyúló előzményei vannak. Vajon miért Kisbéren alapított I. Ferenc József császár állami ménest, adódik a kérdés! Nos, az osztrákok úgy tartják, hogy jó lovakat tenyészteni keleten lehet. A földrajzi és éghajlati viszonyok pedig erre Kisbéren kiválóan alkalmasak. A reformkorban a Batthyány testvérek Kisbéren fejlett lótenyésztési kultúrát alakítottak ki, amelyet a bécsi udvar hozzáértő döntéshozói jó szemmel felismertek, figyelemmel kísértek. Herceg Batthyány Gusztáv (1803-1883), a kiváló úrlovas, az Angol Jockey Club első külföldi tagja 1829-ben két angol telivér kancát és egy mént hozatott be Angliából, a közeli Ivánkapusztán pedig lóversenypályát építtetett. Gusztáv vásárolta meg a híres Privateert gróf Károlyi György részére. Privateer az 1830-as "Gyepkönyvben" már a győztes lovak között szerepel, 1831-ben pedig Kisbéren fedez 20 aranyért. Ez a nagyszerű mén nemzette az 1836-ban született Furiosót, a kiváló mezőhegyesi törzsalapító mént. Érdekesség továbbá, hogy Hesp Róbert huntsman-ként Kisbéren volt alkalmazásban, a kopófalkát irányította. Mint tudjuk, később Kincsem idomárjaként vált híressé és Kincsem is sok-sok szállal kötődik Kisbérhez. Gróf Batthyány Kázmér, Magyarország első külügyminisztere a szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, és 1854 júliusában meghalt. Testvére Gusztáv Angliában telepedett le, ahol az általa vásárolt Galopinnal Epsom Derbyt nyert, de ő tenyésztette St. Simont is, az évszázad versenylovát és örökítőjét. A Kisbéri Ménes alapításának első írásos nyoma egy 1852. július 9-én keltezett dokumentum, amely e könyv kristályosodási pontja, ahonnan napjainkig kalauzolják a szerzők a tisztelt olvasót, bepillantást nyújtva lóversenyzésünk, lótenyésztésünk dicsőséges korszakaiba, de megmutatják a dicstelen pillanatokat is, jelesül a ménes felszámolásának okait és felelőseit is. Kis-Bér, ez az egykori puszta a Közép-Dunántúlon, melyet okleveleink először 1277-ben említenek, méltán került nemzeti emlékhelyeink sorába. Kisbér, az egykori Magyar Királyi Ménes méltán vált világhírűvé, mely a korabeli hippológusok szerint a Monarchia legszebb ménese lett -, ennek sorsa a Kiegyezés után, a két világháború között, dicsősége és hanyatlása, maga is egy regényes történelem. Kisbér az első (és egyetlen) Epsom Derbyt nyerő magyar tenyésztésű angol telivér lovunk, itt született. Itt fogant, született és múlt ki az 54 versenyben veretlen csodakanca Kincsem, és itt született és nevelkedett a XX. század magyar versenylova, Imperiál, mely 25 versenyből húszat megnyert, és háromszor volt helyezett. No és ha azt is hozzágondoljuk, hogy az itteni rögön jött létre egy olyan nemes, kiváló fajta, a kisbéri-félvér, amely révén Magyarország lótenyésztése számos elismerést szerzett szerte itthon és a világban, akkor érthetjük meg Kisbér jelentőségét. A kisbéri-félvér lófajtát - annak ellenére, hogy eredeti tenyészhelyét közel 60 éve elhagyni kényszerült - ma is több mint háromszázan tenyésztik az országhatáron kívül és belül, ami azt is jelenti, hogy tenyésztői, használói szeretik, bíznak benne. A Kisbéri Ménes - mely számos magyar és külföldi pályán sikert sikerre halmozó, Derbyk sorát nyerő lovat adott - mára szinte feledésbe merült. Története szorosan összefügg a magyar lóversenyzés és a magyar telivértenyésztés dicsőséges történetével. A szerzők kísérletet tettek e patinás hely történetének bemutatásával a Kisbéri Ménes mint intézmény, a ménesben született, tenyésztett, valaha itt megfordult lovak és a Kisbéri Ménesben dolgozó emberek sorsán, áldozatos munkáján, sikerein és kudarcain keresztül felvillantani valamit e másfél évszázad történéseiből... Kisbér, ez a magyar kisváros, lovas múltjával és építészeti emlékeivel pedig méltán ejti rabul ma is azokat, akik egyszer idelátogatnak. Dr. Pataki Balázs Kisbéri félvér Lótenyésztő Országos Egyesület Tenyésztői Bizottságának vezetője

Pataki Balázs - Novotni Péter - Nyeregben ​és bakon
Ebben ​a könyvben szeretnénk bemutatni, hogy hol foglal helyet a ló korunk emberének életében. Képekben és szövegben igyekszünk bepillantást engedni a kedvtelésből tartott lovak és gazdáik mindennapjaiba, a lovak és a gyerekek meghatóan őszinte kapcsolatába, a lovassportok izgalmaiba. Megmutatjuk, hogy a ló hogyan használható a gyógyászatban, a hagyományőrzésben, és bizony speciális feladatok elvégzésére munkában is előfordul, hogy a lóhoz fordulunk segítségért. Látni fogjuk, hogy ugyan a ló feladata, szerepe megváltozott, de ahogyan a mondás tartja: ló nélkül lehet élni, de nem érdemes…

Mihók Sándor - Pataki Balázs - Ernst Kalm - Ernst József - Ló ​és szamár
A ​kötet az áttekintő bevezető fejezetekkel kezdődik, majd a keleti lófajtákat, a spanyol-nápolyi eredetűeket, az angol telivéreket és az ügető melegvérű lófajtákat ismerteti. A hidegvérűek tárgyalása után a pónik, majd a fajtába nem sorolható lótípusok következnek. A szamárfajták, illetve az öszvértípusok leírása zárja a kötetet. A szerzők az egyes fajtákat azonos elvek alapján, egységes szerkezetbe jellemzik. Eredetük, történeti múltjuk felderítése alapos kutatómunkát igényelt. Származásukon, küllemi jegyeiken kívül megismerhetők a fajták értékmérő tulajdonságai, használhatóságuk, elterjedési területük. A csaknem száz lófajtát és a szamárfajtákat nemcsak a klasszikus felállításban, hanem munkavégzés közben is bemutatják a színes felvételek. Ajánljuk ezt a szép és értékes könyvet a lótenyésztőknek, a lovakkal foglalkozó szakembereknek, de örömüket lelhetik benne az állatokat, természetet szerető és tisztelő olvasók is.

Pataki Balázs - Örmények
Egy ​album, mely magkapó képekkel mutatja be az örmény tájakat, az örmény építészeti emlékeket, Örményföld lakóit, és eligazít az itt élők több évezredes történetében.

Hadházi László - Litkai Gergely - Pataki Balázs - Kovács András Péter - A ​Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája
A ​világnak 7, 10, 77, 100 vagy 1000 csodája létezik, attól függően, hogy milyen vastag albumot szeretnének kiadni a készítőik, és mennyit akarnak ezzel keresni. Ez a hozzáállás természetesen teljesen elfogadhatatlan és elítélendő. Az ilyen exkluzív albumokban leírt csodálatos helyeket felkeresni ráadásul fáradságos, időrabló, drága és felesleges tevékenység, különösen azon látványosságok esetében, amelyek időközben leégtek, összedőltek vagy swinger klubot építettek a helyükbe. A hagyományos albumok és útikönyvek alapján ugyanis csak ugyanazokra a helyekre juthatunk el, ahol mások már jártak, útikönyv nélkül meg olyan helyekre, ahova mások sem akartak menni. (Kivéve talán a swinger klubokat). A „Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája” szerzői nemes célt tűztek maguk elé: igen vastag könyvükkel a nagyon sok és a hihetetlenül sok tartományába eső pénzösszeget akarnak keresni. E cél elérése érdekében olyan helyekre kalauzolják el a gyanútlan olvasót, melyekről a „csoda albumok” készítői megfeledkeznek vagy tudomást sem vesznek róluk. Kit érdekelnek a gizai piramisok, ha megismerkedhetünk a Szent Ottomár Bazilikával - a világ legtöbbször lerombolt és újjáépített egyházi együttesével? Mi izgalmas van az Eiffel-toronyban egy huszita látványerődhöz képest, amelyet ugyan 1973-ban egy elcsatangolt kisgyerek vattacukorja romokba döntött, ám romjai közt továbbra is működőképes az ellenséget megfélemlítő, lidérces hatást keltő macskacsembaló? Nem érdekesebb-e az eleddig ismeretlen Tuesday szentély - ami nélkül őseink nem tudták volna megállapítani, hogy a hét melyik napja esik keddre -, mint néhány kósza vonal a Nazca sivatagban, amelyek vagy állatokat ábrázolnak, vagy UFÓ leszállópályák, vagy csak néhány nagyon részeg nazca gimnazista szórakozott pár ezer éve? És vajon hányan és hányszor gyalogoltak már el gyanútlanul a Lazarovka külvárosában, Panelovóban álló Munkás Szent Joszif kolostor mellett, azt gondolván, hogy az egy egyszerű panelház, nem is sejtvén, hogy abban látható Danyilo Rebencev: A halászok a genezáreti tónál túlteljesítik a tervet című munkája vagy A szentlélek látogatása a plovdivi kohóban című freskó. A Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája csak arra vár, hogy olvasóink felfedezzék őket, s ezek a helyek váljanak a jövő új turisztikai célpontjaivá, a legismertebb csodákká. Felfedezésre vár Kínában Din-Sey-land, a világ legnagyobb szórakoztatópark utánzata; Kovács Ignáczné (Aranka néni) függőkertje a Benczúr utca 3-ban; a przynezówi búcsújáróhely Lengyelországban, a Jean-Claude Van Damme hívők központja; a vatikáni logisztikai központ, az „UPS dei” székhelye; illetve a Transz-kazah vasútvonal, amit kizárólag részeg munkások építettek és az űrből nézve Jenga toronynak néz ki. De a szerzők célja az is, hogy a helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó történelmi események hiteles bemutatásán túl eddig sohasem publikált kutatási eredményeiket is nyilvánosságra hozzák. A Colosseum végül is napórának vagy gyümölcscentrifugának épült? Milyen nehézségei vannak a vizeletírásnak? Hol található Halászpilis, az elfeledett város, amit soha, senki nem keresett és nem talált meg? Hogyan készült a Ming-Hano tartománybeli agyag erőszakszervezet? Minderre választ kaphatnak e könyv tanulmányozásával. Mivel tudjuk, hogy az olvasók nem szeretnek olvasni, ezért a könyvünkben leírt csodákat számtalan, az adott helyszínt megjelenítő illusztrációval színesítettük. Az illusztrációk között megtalálható egy kép, amelyen vietnámi Waldorf óvodások nyolcat mutatnak, egy Chaplinnek öltözött R2D2, Roberto Da Vinci részecskegyorsítójának működőképes modelljének rekonstrukció-utánzatát ábrázoló rajzának másolatáról készült illusztrációja biomotoros íjvisszaszállítóval és noszogató-paskoló célszerszámmal, valamint a kišoveci Mária szíve katedrális, amelyben az oltár mellett lámpás kereszteződés és gyalogosátkelő üzemel. A könyvet minden otthonülő világutazónak ajánljuk, aki szereti a fotelből megismerni a világ eddig elfeledettnek hitt, ám meg sem épült csodáit.

Pataki Balázs - Magyar ​népi fogatok
A ​Magyar Állattenyésztők Szövetsége őszinte örömmel, és teljes szakmai támogatásával ajánlja a kedves olvasó kezében lévő kiadványt, valamint a Lovaskultúra sorozat valamennyi kötetét, a magyar lovas ágazat jobbításáért tenni akaró, minden lószerető, lovas barát számára. A szakkönyvre, a szaktudás terjesztésére talán soha nem volt akkora szükség, mint most, amikor a hagyományos magyar lovaskultúrát ismét Európa és a világ versenypályáin mutathatjuk be. A mai lovas generációnak minden lehetőséget meg kell ragadnia a legszélesebb szakmai ismeretek elsajátítására annak érdekében is, hogy újból legyenek lótenyésztő, lóval foglalkozó famíliák, ahol a szaktudás ismét apáról fiúra száll. Fekete Balázs a MÁSZ elnöke Pataki Balázst, könyvünk szerzőjét kétéves korában a vassurányi faluvégen lelték meg szülei, mert elszökött otthonról, hogy gyönyörködhessen a 12 km-re fekvő Szombathelyen látható, díszes kumet szerszámba fogott, hatalmas, hidegvérű lovak látványában. A lovak iránti vonzalma azóta is töretlen. 1966 óta aktív résztvevője a magyar lovaséletnek. Volt méngondozó, technikus, agrármérnök, lótenyésztési felügyelő, kutató, tenyésztésszervező, versenybíró, egyetemi oktató. Bejárta az ország különböző tájait (Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország, Tiszántúl, Közép-Dunántúl), és tanulmányozta a különböző fogatolási módokat, a korabeli paraszti gazdálkodás helyi sajátosságait. 1968 óta a Hortobágyi Lovasnapok, 1970 óta az Országos Mezőgazdasági Kiállítások lovasprogramja lebonyolításában támaszkodnak szakértelmére, valamint sok más lovasrendezvény szervezésében is. Könyvében több mint negyven év tapasztalatát összegzi, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik az eredeti forráshoz visszanyúlva, méltó módon szeretnék megőrizni lovas hagyományainkat. Ehhez röviden bemutatja a magyarság pásztorkultúráját, részletesen a népi fogatokat, a kordék, taligák, kocsik, szekerek funkcióját, tájanként változó stílusjegyeit. A kiegészítő felszerelési tárgyak használatához, ápolásához, tárolásához és a hagyományőrző rendezvényeken való illő megjelenéshez is ad ötleteket.

Mihók Sándor - Pataki Balázs - Lófajták
A ​könyv a lovak kialakulásának, történelemben játszott szerepének rövid áttekintésével kezdődik, majd a fajtaleírások következnek. A fejezetek egységes szerkezetben adják meg a legfontosabb tudnivalókat az egyes fajták kialakulásáról, legfontosabb küllemi tulajdonságairól, méreteiről, használhatóságáról és elterjedéséről. A bemutatott fajták: Melegvérű lovak: arab telivér, shagya-arab, anglo-arab, ahal-teke, berber, tyerszki, kabardin, doni, andalúz, alter-real, lusitano, kladrubi, lipicai, fríz, knabstruppi, kelet-fríz, musztáng, appaloosa, quarter, paint, criollo, paso peruano, angol telivér, gidrán, furioso-north star, nóniusz, kisbéri félvér, trakehneni, holsteini, oldenburgi, würtembergi, hannoveri, zweibrückeni, vesztfáliai, brandenburgi, bajor melegvérű, wielkopolska, francia hátas, bugyonnij, orlov ügető, orosz ügető, amerikai ügető, francia ügető, magyar ügető, hackney, morgan, Cleveland bay, frederiksborgi. Hidegvérű lovak: suffolk, shire, clydesdale, percheron, comtois, boulonnais, breton, ardenni, freibergi, jütlandi, schleswigi, rajna-vesztfáliai, feketeerdei sárga, délnémet hidegvéxű, nóri, magyar hidegvérű. Pónik és kislovak: shetland, welsh, exmoor, dartmoor, connemara, felt, dales, new forest, highland, izlandi, camargue, mérens, fjord, dülmen, haflingi, konik, hucul, bosnyák hegyiló. Fajtába nem sorolható típusok: törpeló, pólópóni, hunter, jukker, hack, pintó, palominó, magyar sportló, sportpóni.