Ajax-loader

Hans Belting könyvei a rukkolán


Hans Belting - Giovanni ​Bellini: Pietà
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hans Belting - A ​hiteles kép
Mi ​a hiteles kép? Miért hiszünk vagy kételkedünk egy képben? S miért is kellene hinnünk a látványnak? És mitől hiteles az írás? Hogyan küzd egymással kultúránkban kép és írás? Hogyan fonódik össze a Torinói lepel Krisztus-képe és a nyugati individualizmus? Hogyan csap át keresztény képkultusz képellenességbe? Miért helyezi szembe a reformáció az írást a képpel? Miként hatják át a képekhez és a szövegekhez való egész mai viszonyunkat a vallástörténet, a hit dilemmái? S mindaz, amit a testről, az arcról és a maszkról gondolunk? Belting a művészettörténet és a művészetelmélet nyugtalanító kérdéseinek lenyűgözően eredeti gondolkodója, egy új képelmélet immár klasszikusnak számító megteremtője.

Hans Belting - Faces ​- Az arc története
"Az ​arc története? Merész vállalkozás egy olyan témába belevágni, mely szétfeszít minden keretet és az ember által ismert képek képéhez vezet. Mert mi is „az arc”? Arca mindenkinek van. Ám mindenkié egy a többi között, s csak akkor válik arccá, ha kapcsolatba lép a másokéval, ha megnézi őket vagy azok nézik meg őt."

Hans Belting - A ​művészettörténet vége
Léteznek-e ​egyáltalán műakotások művészettörténet nélkül? Elbeszélhető-e még egyáltalán valamifele művészettörtenet a modern művészetek lazadása után? S vajon műtárgyak, stílusok, eszmék, kultúrák vagy önmaga törtenete volna? Átalakul-e a művészettudomány valamilyen egyetemes képtudománya vagy még tágabban értett kultúratudománnyá? Belting 1983-ban írt, klasszikussá lett könyvét egy évtized múltán újraírta, nemrég pedig új zárófejezettel egészítette ki. Az Olvasó a művésszettörténetről - a műveszet világunkban őrzött szereperől - írt egyik legjobb könyvet tartja kezeben.

Hans Belting - Kép-antropológia
'Képekkel ​élünk és képekben értjük meg a világot' - állítja a szerző. A kép-antropológia (Belting professzor által kifejlesztett tudományág) lényege, hogy az emberábrázolás fejlődését középpontba állítva próbálja a mentális képeket, azok fejlődését, az ezekből tárgyiasult képek fejlődését, és a kettő folyamatos egymásra hatását követve 'a kép' fejlődését meghatározni. A könyv első tanulmányában Belting professzor tudományos módszerét mutatja be. A további írások az idők kezdetétől a fotó, film, video- és digitális képhalmazok koráig próbálják meghatározni A képek helyét (az emberi testtől, a mozitermen át a virtuális térig), az emberi test ábrázolását, a test képét és jelét, a Kép és halál kapcsolatát, Kép és árnyék viszonyát. Az utolsó fejezet, A médium transzparenciája korunk jelenségeiről, korunk és a múlt kapcsolatáról ír.

Hans Belting - Kép ​és kultusz
Hans ​Belting német művészettörténész és teoretikus nevét Giovanni Bellini: Pieta című művének 1989-es hazai megjelenésekor ismerhette meg a művészetkedvelő nagyközönség. E mostani munkájában arra a nagyszabású feladatra vállalkozott, hogy a kép (imago) történetét kövesse nyomon a kezdetektől a mai értelemben vett - és az újkorban kialakult - művészet fogalmáig. ; A kép kezdetben pogány kultuszok tárgya volt, majd a késő antikvitásban vette használatba a kereszténység, a 11. századi Bizáncban pedig már filozófiai megalapozottságú esztétikával bírt. A szerző - aki bizantológusként kezdte pályáját - vizsgálataiban főként a nyugati és keleti középkorra összpontosította figyelmét, amikor is a szobor és ikon együtt határozta meg a kultuszkép megjelenési formáját. A Kelet és Nyugat közös képtörténete kb. 1200-ig tartott, ekkor a kép története Nyugaton új szakaszába lépett: az oltárképek és kegyképek megjelenésével létrejött az újkori művészetfogalom, a keleti ikonok pedig a reneszánszban nosztalgikus képmítoszok és legendák témájává váltak. A különböző történelmi korok képhasználata az eltérések mellett sokféle összefüggést is mutat. A szerző húsz fejezetben történeti, eszme- és építészettörténeti, teológiai, ikonográfiai és más szempontok alapján behatóan, részletekbe menően vizsgálja a témát. A könyv függelékében az elemzett képek, illetve ereklyék eredetére és használatára vonatkozó egykorú forrásszövegeket is közöl, jegyzetapparátusában pedig a témára vonatkozó legfrissebb szakirodalom adatait, illetve bibliográfiáját is megadja. Hely-, név- és tárgymutató segíti az eligazodást a kötetben, amely 305, többnyire fekete-fehér illusztrációt tartalmaz. Az 1990 óta külföldön több kiadást megért és jelentős szakmai visszhangot kiváltott mű - elsősorban művészettörténészek, irodalom és médiaszakos hallgatók, felsőfokú művészeti tanulmányokat folytatók és a művészettel elmélyülten foglalkozó nagyközönség érdeklődésére számíthat.

Kollekciók