Ajax-loader

Kolozsvári Grandpierre Emil könyvei a rukkolán


Kolozsvári Grandpierre Emil - Szépen ​gondolj rám!
Kettőnk ​története, a Magdáé meg az enyém, emberi történet, teli ellentmondásokkal, félreértésekkel, mulasztásokkal, gyarlóságokkal, következetlenségekkel, ismétlésekkel, önámításokkal, őszinteséggel és őszintétlenséggel, megválaszolatlan kérdések tömegével, mint minden emberi történet. Egy negyven éven át tartó szerelem örömével, bánatával. Egyetlen vonás különbözteti meg minden más szerelmi történettől, nevezetesen az, hogy a nőszereplő, azaz Magda álláspontját nem az író formálja meg írói eszközökkel, de férfilélekkel, hanem ő maga, azokban a levelekben, amelyeket a szerző felesége halála után talált meg a nagyszekrény alján, elrejtve egy csomó újság, folyóirat alatt, és a levelekből olyan részleteket tudott meg, amelyek a meglepetés erejével hatottak rá, új fényben mutatják meg mindazt, amit szerelmük negyven éve folyamán átéltek.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​törökfejes kopja
"Nagy ​ideje, hogy ez a történet megesett. De a Bakony alján ma is őrzik még emlékezetét a hajdani hősök kései ivadékai. Ma is emlegetik Kopjás Danit, Akibár agát, a tudós Habil defterdárt, Bugyogós Borkának és Süke Menyhártnak sem enyészett el régi jeles híre." Így kezdi regényét a neves magyar író, a magyar történelem kiváló ismerője, és ezen a nemes, kicsit patetikus hangon vezeti le olvasóit a Bakony vidékének vad tájaira, a magyar történelem egyik jelentős korszakába, a török hódoltság idejébe. Hőse, Kopjás Dani egyszerű parasztlegényből emelkedik kapitánnyá, és vele együtt emelkedik hőssé Borka is, a kis szelíd parasztlány. A végig izgalmas, ízes magyarsággal és a finom pátosz mellett sok humorral megírt regény lebilincselő és szórakoztató olvasmány.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Eljegyzés ​mai módra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Egy ​szereplő visszatér
Kolozsvári ​Grandpierre Emil új kötete három kisregényt és számos új novellát tartalmaz. A kisregények és novellák a két világháború közti korszak Magyarországát idézik fel, javarészt vidéken játszódnak. Az író érett művészete plaszticitásával, iróniájával rajzolja meg szatírikus, kritikai szenvedélyével tárja fel az ún. úri magyar középosztály jellegzetes alakjait, életük belső tartalmatlanságát, léhaságát, erkölcstelenségét. A kötet címadó kisregényében Grandpierre Emil elbeszélő művészete új vonásokkal gazdagodik, újszerű, merész, valamiképpen Haydn Búcsú-szimfóniájára emlékeztető szerkezeti megoldással kísérletezik az író. A Bőcső-szimfóniában a muzsikusok eljátszván szólamukat, csendben kivonulnak a zenekarból, s végezetül csak két hegedűs marad a színen. Az "Egy szereplő visszatér" két hegedűse két fiatal ember, egy férfi meg egy lány - s az ő sorsuk jelenti a kisregény tulajdonképpeni témáját. De mielőtt egyedül maradnának a színen, fölvonul a két család, hozzák a hazugságokat, a meghasonlásokat, a képmutatást, a fülledt indulatokat s a szeretetet, a ragaszkodást azokhoz, akik fölött már nincs hatalmuk. Ki-ki lerakja a maga érzelmi poggyászát, aztán eltűnik a zenekarból. A két fiatal pedig elindul az élet útján ezzel a családi örökséggel, a polgári, úri életforma szomorú örökségével az idegeiben, ízlésében, érzéseiben.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Egy ​szereplő visszatér
Kolozsvári ​Grandpierre Emil új kötete három kisregényt és számos új novellát tartalmaz. A kisregények és novellák a két világháború közti korszak Magyarországát idézik fel, javarészt vidéken játszódnak. Az író érett művészete plaszticitásával, iróniájával rajzolja meg szatírikus, kritikai szenvedélyével tárja fel az ún. úri magyar középosztály jellegzetes alakjait, életük belső tartalmatlanságát, léhaságát, erkölcstelenségét. A kötet címadó kisregényében Grandpierre Emil elbeszélő művészete új vonásokkal gazdagodik, újszerű, merész, valamiképpen Haydn Búcsú-szimfóniájára emlékeztető szerkezeti megoldással kísérletezik az író. A Bőcső-szimfóniában a muzsikusok eljátszván szólamukat, csendben kivonulnak a zenekarból, s végezetül csak két hegedűs marad a színen. Az "Egy szereplő visszatér" két hegedűse két fiatal ember, egy férfi meg egy lány - s az ő sorsuk jelenti a kisregény tulajdonképpeni témáját. De mielőtt egyedül maradnának a színen, fölvonul a két család, hozzák a hazugságokat, a meghasonlásokat, a képmutatást, a fülledt indulatokat s a szeretetet, a ragaszkodást azokhoz, akik fölött már nincs hatalmuk. Ki-ki lerakja a maga érzelmi poggyászát, aztán eltűnik a zenekarból. A két fiatal pedig elindul az élet útján ezzel a családi örökséggel, a polgári, úri életforma szomorú örökségével az idegeiben, ízlésében, érzéseiben.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Az ​utolsó hullám / Hullámtörők / Béklyók és barátok
A _Hármaskönyv_ ​az író három nagy sikerű önéletrajzi regényét: _Az utolsó hullám_-ot, a _Hullámtörők_-et és a _Béklyók és barátok_-at foglalja egybe. A trilógia nem csupán egy emberi és írói tapasztalatokban gazdag, fordulatos életpálya - mely a tízes évek Kolozsvárjától napjaink Budapestjéig ível - mindvégig szellemes, plasztikus "élménybeszámolója", hanem századunk magyar társadalmának látványos és nagyszabású körképe is. Hiszen ezek a látszólag nagyon is személyes sorsot, életutat vizsgáló írások valójában sohasem csak egyedi élményeket tükröznek, hanem a két háború közötti polgárság életformáját ábrázolják és elemzik, a "beteg valóságérzék"-ből fakadó, az öncsalásokra, "talmi alibikre", képmutatásra berendezkedő, cselekvésképtelen vagy irreálisan cselekvő "középosztály" anakronisztikus voltára mutatnak rá. Ebből az osztályból, amelynek tagjai sem magánéletükben, szerelmeikben, sem a közügyekbe nem képesek őszintén mérlegelni és felelősségteljesen, józanul dönteni, az írónak önmegvalósítása érdekében ki kellett szakadnia, s tudatos művészi szándék eredménye, hogy jellemének fejlődésrajza e letűnt korszak hiteles és szigorú kritikájává válik. Az önéletrajzi ciklus harmadik darabja, a _Béklyók és barátok_ már a felszabadulás utáni időkbe kalauzol el. A front és a hadifogság poklát megjáró író úgy érzi, a szervezés, az építés lehetőségével "eljött az ő ideje", ám a hamarosan kibontakozó személyi kultusz egyre nyomasztóbb légkörében alkotói szándékai mindinkább meghiúsulnak. Mikor e korszak torzult irodalmi és közéletéről mulattató, olykor már-már abszurdnak tűnő szatírát ír - éppúgy, mint korábbi műveiben -, az értelmes emberi élet ügyének szolgálata vezeti. _Az utolsó hullám_, a _Hullámtörők_, a _Béklyók és barátok_ első ízben jelenik meg együtt, s egymásmellettiségükben bontakozik ki igazán, hogy e regények századunk magyar társadalmának "emberi színjátékát" mekkora megjelenítő erővel rajzolják meg.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Csinnadári ​a királyné szolgálatában
Ki ​nem hallott Csinnadáriáról, az öreg obsitostól, Mária Terézia állhatatos hívéről, akinek a hadiéletben fő-fő istene Hadik András volt? Senki nem hallott róla, nem is hallhatott, mert most kelt csak életre írója, Kolozsvári Grandpierre Emil jóvoltából, hogy elmondja viszontagságos hadi kalandozásait. Színhely a 18. századi Európa, de itt a történelmi személyek és maga a történelem is pusztán csak hangulati hátteréül szolgálnak, mert maga a főhős, Csinnadári a fontos e történetben, hiszen az ő képtelen haditettei, rettenthetetlen bátorsága, ágyúval helyre szaladó ereje, három vezérkaron túljáró fifikus esze, és általában a puszta jelenléte döntötte el tulajdonképpen azokat a hajdani csatákat, melyekben Csinnadári, azaz közönséges polgári nevén Büdes István megjelent. Sajnos, a történelem hálátlan mert Mária Terézia, Lotharingiai Károly, Nagy Frigyes (aki Csinnadári elbeszélésében csak "Álnok Frederik"-ként szerepel) ott van az illetékes történelem könyvekben, Csinnadári meg a mai napig sehol nem volt megtalálható, s most is csak ebben a könyvben. Úgy gondolja meg az olvasó, hogy ez az egyetlen alkalom, amikor megismerkedhet a rettenthetetlen hős életével - és olvassa végig történetét. Ha történelmet nem is tanul belőle, sok nevetésre lesz alkalma.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Örömalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​csodafurulya
A ​csodafurulyában a kiváló szerző a magyar népmese-kincs legszebb virágait gyűjtötte össze. A mestermű Erdélytől Somogyig, Baranyáig, Szeged környékétől a Nyírségig a magyar nyelvterület valamennyi vidékét képviseli nem is egy, hanem több mese. Nem maradtak ki a gyűjteményből a palóc népköltészet remekei, sem a csángók csodálatos, ősi meséi. A könyv szerzője a különböző tájszólásokban közölt vagy magnetofonba mondott meséket egységes, a mai gyerekeknek is érthető nyelven adja elő. Külön említést érdemel az a gyermeki lélek egészséges fejlődése szempontjából rendkívül fontos tény, hogy A csodafurulyából hiányoznak a szorongást, rossz álmokat előhívó históriák, a gyűjteményben csak a népi humortól duzzadó, költészettel átszőtt tündérmesék kaptak helyet. Az a szülő, aki szép magyar beszédre akarja szoktatni gyermekeit, ebből a könyvből olvasson föl nekik, amíg még nem járnak iskolába, és ezt a könyvet adja kezükbe, ha már megtanultak olvasni. A mintegy két és fél tucatnyi ritkán használatos, de a mese hangulatához hozzátartozó szó magyarázatát a kötet végén találja meg az olvasó. Reich Károly kedves, vidám rajzaiban elevendenek meg a mesehősök.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Alvajárók ​I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​csillagszemű
Kolozsvári ​Grandpierre regényének hőse a csillagszemű juhász a népmesék varázsos világából lép közénk - a bolondos-bölcs fenegyerek Till Eulenspiegel vagy a kalandos furfangos Ludas Matyi testvéröccse is lehetne. Hol volt, hol nem volt, élt egyszer a hortobágyi nagy magyar pusztaságon egy szegény parasztember. Ennek a parasztembernek volt a tizedik fia a csillagszemű Kicsi Jankó, aki hamuba sült pogácsával a tarisznyájában indult világgá szerencsét próbálni. A szerencse eleinte kedvezett neki, hamarosan munkát, tisztességes megélhetést talált, a becsületes Darkóczy uraság juhásza lett, s megszerette feleségül vette az öreg számadó juhász tündérszép lányát, Anyicskát. Élt azonban a szomszédban egy kegyetlen gonosz harácsoló uraság. Ambrus püspök, aki addig-addig próbálkozott, míg csellel-csalással elfoglalta Darkóczy birtokát, elrabolta Kicsi Jankó feleségét. A furfangos juhász azonban túljárt Ambrus püspök eszén, megszabadítja Anyicskát, s sokszorosan megfizet a püspök minden gazságáért: megszégyeníti, kiforgatja minden vagyonából, s a harácsolt összegeket visszajuttatja a jogos tulajdonosoknak: társaiknak, a megkárosított szegényparasztoknak, mesterembereknek.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Villanások ​és összefüggések
_Az ​elfoglalt ember könyve_ Kolozsvári Grandpierre Emil új művében érdekes vállalkozásba fogott: olyan kötetet kívánt összeállítani, amelyet az olvasó bármikor, bárhol felüthet, tetszés szerint belelapozhat és abbahagyhat, idejétől és érdeklődésétől függően. A novellák, anekdoták, aforizmák, viccek és "vegyes berzenkedések" laza együttese mindig újat, meglepőt és érdekeset kínál - akár folyamatosan, akár szemelgetve olvassuk -, sziporkázóan szellemes, humoros, ironikus történetek váltakoznak benne magvas gondolatokkal - a szerelemről, az erotikáról, férfi és nő kapcsolatáról éppúgy, mint gazdasági, társadalmi és művészeti életünk visszásságairól, aktuális politikai kérdéseinkről, múltunk, magatartásformáink visszásságairól. A rövid, tömör fogalmazás, a filmszerűen gyors vágásmód, a korszerű szerkesztés formálja az író egyéni tapasztalatait modern életünk színes magazinjává, a "villanások és összefüggések" gazdag tárházává, az életbölcsességek könyvévé, melyből - sűrű kacagások között - olyan tanácsokat meríthetünk, hogy hogyan éljünk, hogyan szeressünk és szeretkezzünk, hogyan viseljük el történelmünk és mindennapjaink sorscsapásait úgy, hogy közben személyiségünket töretlenül meg tudjuk őrizni.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Emberi ​környezet / Szabadság / Tegnap
Az ​Emberi környezetnek, melyet 1986-ban publikált először a szerző, "az a becsvágya hogy megragadja a megragadhatatlant: tehát kísérlet a társadalomkritika és a személyes élmények együttes ábrázolására, hogy kellő nagyképűséggel fejezzem ki magam. Azon igyekszem tehát, hogy minél részletesebben minél dúsabban ábrázoljam azt az emberi környezetet, amihez tartozom, a keresztény középosztály beteg valóságérzéken alapuló életstílusát, hiszen a gyökereim ebbe kapaszkodnak..." ".... a Tegnapban ízeire szedtem emlékeimet, feltártam amennyire láttam az összefüggéseket, életem alakulását, és környezetem életformája között - s ezzel párhuzamosan leszámoltam mindazokkal az aggályokkal és kétségekkel amelyek megbénították regényírói képzeletemet, sőt modernista törekvéseimet is kiéltem méghozzá az anyag megszabta törvényekhez képest, azaz szervesen...." "...az emlékezés gépezetét továbbvitte a lendület, s egy csomó olyan mozzanat vetődött felszínre melyekről valamilyen okból megfeledkeztem a Tegnap szerkesztése közben. Ezek az utólagosan felbukkant emlékek alkotják az anyagát az 1945-ben Szabadság címen megjelent önéletrajzi regénynek.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Keresztben ​az úton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Darvas József - Kádár Gyula - Kolozsvári Grandpierre Emil - Kovács András - Októberi ​vasárnap
Ötlettől ​a filmig

Kolozsvári Grandpierre Emil - Bolondos ​mesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​nagy ember
A ​nagy ember azt mutatja meg, miként fut be szédületes karriert egy buta, korlátolt, ám lebírhatatlan nyers nyers erejű fiatalember.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​boldogtalanság művészete
A ​regény egy vidéki újságíró életét beszéli el, egy középszerű emberét, aki értelem, becsület és hiúság dolgában közepes, s az átlag fölé csupán abban az egyetlen tulajdonságában emelkedik hogy - akarja , nem akarja - tetszik a nőknek. Civilizált, úriember mivoltában üres figura, s a hajdani uralkodó osztálynak azt a rétegét képviseli mely a modern viszonyokat teljességükben elfogadni nem tudja. Életének célt és tartalmat a szerelem ad, meg a menekvés a házasságtól. Hiába menekül azonban, egy erélyes lány férjül veszi, s ezzel a végzet beteljesedik rajta. Ez a pórul járt Don Juan központi alakja, de nem hőse a regénynek, a szerkezetet viszont az ő jelleme, s az ő foglalkozása határozza meg. Újságíró, módja van tehát arra, hogy munkahelyét gyakran változtassa. Így mentesülhet legkényelmesebben szerelmei következményeitől. Ahány nőalak, annyi jellegzetes miliő, annyi különleges mégis jellemző eset. Mire az olvasó a végére ér a regénynek a régi Magyarország széles képe rajzolódik ki a szeme előtt.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​nagy ember / Lófő és kora
Ebben ​a kötetben két kisregényét kapja kézhez az olvasó: elsőnek a háború előtti értelmiségi hátborzongató szatíráját, A nagy ember-t, amelyben egy tehetségtelen brutálisan korlátolt, s ennek megfelelően szélsőséges gátlástalan vidéki tanárjelöltből barátja a hiperérzékeny, művelt bölcsészhallgató új embert teremt: filmcézárt, amíg ő maga megmarad névtelen, szürke hivatalnoknak, és saját teremtményének szolgálatába kényszerül. Íme a harmincas évek társadalmának paradox szituációja: az unalomból, kíváncsiságból teremtett gólemek önállósodnak és egyre veszélyesebbé válnak. Emlékezzünk: a két világháború között mindinkább kiszolgáltatottá vált az értelem, a racionalizmus eszményei fokozatosan elértéktelenedtek, csak a gátlástalan üresfejűség a nyers erő érvényesülhetett szabadon.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Összefüggések
...főiskolai ​végzettséggel a munkavállalót automatikusan előnyösebb bérkategóriába sorolják, akármilyen területen dolgozik. Tehát - a példa túlzott - ha egy gépészmérnök elmegy villamosvezetőnek, több fizetést kap, mint egy átlagos villamosvezető. Ilyenformán ezzel a gondosan átgondolt szisztémával három legyet ütünk egy csapásra, először is emelkedik az általános műveltség, mivel egyre több az értettségizett és a főiskolát végzett dolgozók száma, másodszor a szakmai tudás nem emelkedik, mert az érettségi semmire sem képesít, a főiskolát végzettek nagy része pedig nem a szakmájában dolgozik, viszont - harmadszor - tervszerűen gazdálkodunk a káderekkel.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Tegnap
Grandpierre ​irodalmunkban ritka tudatossággal az eszmélés történetét mondja el önéletrajzi keretben, mely nemcsak egy ember egyéni magatartásának kialakulás- és fejlődéstörténete, hanem egy osztály erkölcsi-szellemi-társadalmi létéről - melyből ki kell szakadni az egyéniség megvalósításának érdekében - adott kórkép is. Mert Grandpierre a különböző magatartás-formákat mint a polgári osztály lehetséges és valóságban leggyakoribb létformáját értelmezi, szellemesen és kétségbevonhatatlan tényekre apellálva diagnosztizálja ennek a létformának a betegségeit: a valóság és érzékelés s főleg a kifejezés közti koreláció hiányát, a közönyt, a tehetetlenséget a boldogságra.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Harminc ​kalap, harminc majom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​két kicsi bocs meg a róka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Az ​aquincumi Vénusz
A ​hölgy feje gyönyörű, teste ámulatra készteti a legigényesebb ínyenceket is, mégis csalódást kelt: a fejet ugyanis egy magyar múzeum őrzi, a test egy amerikai milliomosnő gyűjteményében van. De a magyar régész is, a milliomosnő is egész szoborra áhítozik. Miért sikerül a nőnek az, ami a régésznek nem? Hogyan lakik jól a kecske, s marad meg a káposzta, azaz hogyan kapja meg a régész a szobrot, a csodacsatár a nőt, a nő mindent, azaz semmit? - ezekre a kérdésekre ad választ Kolozsvári Grandpierre Emil új, vidám regénye.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Polgári ​szerelem
Grandpierre ​Emil (1907-1992) huszonnégy éves sem volt, amikor nyomdába adták első könyvét, és hosszú élete során több mint hatvan regénye, novelláskötete, tanulmány- és esszégyűjteménye, meséje, drámája jelent meg (franciából, olaszból, románból készült fordításait nem is említve). Válogatásunk főként az 1940-es években megjelent novellákból merít. Ekkoriban talált rá nagy témájára, a szerelmi erkölcsök és a társadalmi berendezkedés, a hagyományok, a közszellem kölcsönhatására, összefüggés-rendszerére. Büszkén írta kötetünk címadó novellájáról: „...egyetlen szeretkezés történetébe sűrítettem egy osztály erkölcsi felfogását". A könyvet felesége haláláról szóló megrázó visszaemlékezése, A hamis diagnózis zárja, amely kötetben most jelenik meg először.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​halhatatlanságra vágyó királyfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Változatok ​hegedűre / Dráma félvállról
Kolozsvári ​Grandpierre Emil életműsorozatának új kötete két regényt tartalmaz. A Változatok hegedűre szereplői, Géza és Kornél, Olgi és Ditta idegesen várakoznak a kórház folyosóján. Rettegve és reménykedve várják az orvost s az orvos válaszát a kérdésre: életben marad-e Renáta? Az orvos tehetetlenül tárja szét a karját, még nem tud bizonyosat mondani - így kezdődik a regény, így is végződik. A két vállrándítás között lezajlik a történet, Renáta és Géza, Renáta és Walter szerelme, tehetség és középszerűség, tehetség és dilettantizmus élethalálharca, melyből Renáta számára nem nyílik más kiút, csak az öngyilkosság. "Mi sem nehezebb, mint tetten érni a folyamatot, ami közben a lélek föleszmél látszaterejéből, és élni kezd..." - írta Grandpierre egyik könyvében, s most visszajárva fordítva a folyamatot, megírja, hogy sodorják tragédiába az eszmélet kihasználatlanul hagyott pillanatai a regény hősét, hogy gyilkolja meg a tehetséget a tehetetlenségre szabott létforma. Walter durvasága, Walter dilettantizmusa vagy Géza közönye és könyörtelen hivatástudata volt-e Renáta végzete? - így szokványos lenne a kérdésre a válasz, bonyolultabb, gazdagabb és sokrétűbb a kérdés, s a feleletet nem rágja az olvasó szájába az író, ahogy a filmszerűen pergő, modern montázsokból összeálló, izgalmas történetet Grandpierre nem a mindent tudó író szemszögéből ábrázolja, aki jó előre eldöntötte - amolyan kisebb rangú istenként - szereplői sorsát. A Dráma félvállról főszereplője így vall saját magáról: "Én sikeresen egyesítem magamban a mai nők férfias nemi erkölcsét és a régimódi nők túlzott nőiességét. Velem senki sem tud mihez kezdeni, és én sem tudok mihez kezdeni saját magammal. Különben is, akinek peche van, az hiába gondolkodik, mert a gondolat elszáll, a pech marad. Az élet átmeneti valami, tehát gondolkodni is csak átmenetileg szabad, az üresjáratokban, ha már nincs erő védekezni a gondolatok ellen, mert belepnek, mint a penész. Az ember igyekezzék elfoglalni magát, hogy minél kevesebb üresjárata legyen, és minél kevesebb gondolat zavarja. Ez az egyetlen ésszerű állapot." "Különben is mihez kezdhet egy ember, egyetlen nyomorult pacák, ha személyes sikertelenségeinek a történelmi sikertelenségek egész gyűjteménye ad hátteret?" A hős vallomását az íróé egészíti ki a regényről: "Úgy vettem észre, hogy az egyik legértékesebb jótétemény, amit ember embertársának adhat, ha meghallgatja. Nem mindegy, miként. Együttérzéssel kell figyelni az elbeszélőre, mert aki vall, nem a partner életbölcsességeire és tanácsaira kíváncsi, hanem meg akar könnyebbülni. Így hallgatni: művészet. Ezekből a bizalmas vallomásokból, olykor a valószínűség határát súrolóan őszinte és részletes gyónásokból különféle típusok és miliők kelnek életre. Az életformát, a miliőt, a típust írom meg, s nem magát a vallomást."

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​kárhozat angyala
A ​közös ágy koporsó. Megkéri a kezem, igent mondok, máris ott fekszem kinyúlva a koporsóban egy másik halott oldalán. Egyik testből a másikba hideg árad, zúzmara lepi be a hajunkat, az ágyékunkat. Kisüt a nap, és elolvadunk, mint a tavaszi hó. Körülnézünk, két tócsa az ágy alatt. Ez volt a szerelem.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Csendes ​rév a háztetőn
A ​Csendes rév a háztetőn című regény főhősét Olajkár Lőrincet kopaszsága teszi rettentő gátlások, rettentő képzelgések rabjává, "lelki szörnyeteggé". Számtalanszor nyílna rá alkalom, hogy kiszabaduljon dermesztő magányából, ha észrevenné hivatali kolléganői vonzalmát, köztük a fiatal, talpraesett gépírónő, Lilla feléje áradó szeretetét, ha nem volna "lelki szörnyeteg". De mivel az, hát elhiteti magával a legfélreérthetetlenebb szituációkban is, hogy ő Lillának csak az apja lehet, más soha. Sikerül-e legyőzni ezt a lelki betegséget Olajkárnak, képes-e még a boldogságra ez az öregedéstől rettegő, jó negyvenes mintahivatalnok? - erről szól a pikáns, ironikus regény, és sok kedves mulatságos szituáción át vezeti el Olajkárt a boldogság csendes révébe. Olajkár alakjában a cselekvésre való képtelenség a beteges valóságérzék következtében a lehetőségei mellett ügyetlenül elmenő ember típusát ábrázolja mosollyal és ítélettel az író.

Kollekciók