Ajax-loader

Poczai Péter könyvei a rukkolán


Poczai Péter - In ​medias rēs
In ​medias rēs, latin kifejezés jelentése „a dolgok közepébe vágva” egy olyan írói technika, amelynél az elbeszélés a történet közepén kezdődik. A későbbi eseményeket az alkotó gyakran visszapillantások alapján mutatja be. A technika elnevezése Quintus Horatius Flaccus (Kr.e. 65 - 8) római költőhöz köthető, aki Ars Poetica (kb. Kr.e. 13) címen ismert tankölteményében azért dicséri Homéroszt, mert a trójai háború történetét nem Léda tojásától kezdve meséli el, hanem rögtön az események sűrűjébe (in medias rēs) vezeti az olvasót. Az irodalomtörténetben számos példája akad e narratív technika alkalmazásának, mint a portugál Luís Vaz de Camões: Lusiadák (1572) c. alkotása vagy John Milton: Elveszett paradicsoma (1668). A technika alkalmazása nem csak az eposzi költeményekre korlátozódik, gondoljunk csak „A három almafa” történetére az Ezeregyéjszaka meséiből vagy akár a modern novellisták William Faulkner és Toni Morrison műveire. Az in medias rēs technikának a filmművészetre is nagy hatása van. Stanley Kubrick Lolita (1962) c. film adaptációja in medias rēs kezdődik, míg az eredeti novella nem. Napjaink egyik legnépszerűbb rendezője Quentin Tarantino is gyakran nyúl e módszer alkalmazásához. A jelen kötetben a költő visszapillant élete korábbi eseményeire mely során számos kép és élethelyzet elevenedik meg a hétköznapokból. Megtudhatjuk, mit csinál a keszthelyi Festetics parkban a magányosan álló ginkgo fa vagy milyen költői szemmel egy hosszú vonatút. A kötet különlegessége, hogy olvasható benne négy igen korai vers is, ami a kötet legvégén kapott helyett.

Covers_387176
elérhető
1

Poczai Péter - Tuonela
Tuonela, ​a holtak birodalma az alvilág a finn mitológiában. Az ősi hiedelmek szerint a jó és a gonosz emberek sorsa ugyanaz: árnyékszerű kísértetként járják az alvilágot. Ezt az árnyékvilágot, a halál istene Tuoni és felesége Tuonetar uralja. Tuonelát egy folyó fogja közre melyen a holtakat Tuoni lánya szállítja. Az túlvilág és az ahhoz kapcsolódó hiedelmek fontos szerepet töltött be a történelem során a finnek körében, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Tuonela megjelenik a nemzeti eposzukban, a Kalevalában. Jean Julius Christian Sibelius finn zeneszerzőt a nemzeti-romantikus zene megteremtőjét például kezdetben szintén a Kalevala ihlette meg és a Tuonela hattyúja című zenekari művével világhírre tett szert. A finn mitológia alap gondolata és a lelkek bolyongása a központi témája a jelen verses kötetnek. Hiszen jó és rossz örökös harca, életünk során elkövetett bűneink emberi létünk gyarlósága az, ami meghatározza a mindennapjainkat.

Poczai Péter - Álmok ​Apollónak
Az ​álmok az agyunkon átfutó különböző gondolatok, érzelmek, képek olykor indulatok sorozatából jönnek létre, az alvás egy meghatározott fázisában. Az álmok tartalmát és okát ugyan még nem értjük teljesen, de mindmáig számos tudományos vizsgálat, filozófiai nézet és vallás témájául szolgálnak a történelem kezdete óta. Legkorábbi írásos emlékünk, ami az álmok értelmezésével foglakozik, egy körülbelül 5000 éves mezopotámiai agyagtábláról származik. Újabb tudományos eredmények szerint a madarak, hüllők és emlősök szintén álmodnak. Habár nem kétséges, hogy a legnagyobb jelentőséget mi emberek tulajdonítjuk álmainknak, hiszen azok akarva akaratlanul is befolyásolják mindennapjainkat. Sigmund Freud, Álomfejtés c. munkájában úgy tekint az álmokra, mint szimbólumokra, melyek szoros kapcsolatban vannak az álmodó személlyel és annak közelmúltbeli tevé- kenységével. Mi több, Rudolf Steiner szerint, az elmúlt napok reminiszcenciái távolabbi emlékeket is felszínre hozhatnak. Nem is csoda, ha olyan alkotók merítettek álmaikból, mint Francisco Goya, Salvador Dalí vagy Jorge Luis Borges. A könyvben található szabad versek többnyire szimbolikus formában, kaotikusan jelennek meg akár az álmok. A versek ugyan megtartják, az álomképek ritmusát, de a sorok helyét átveszi a gondolatfolyam. A kötet szimbolikusan 7 hét, 7 napjának álomképeit jeleníti meg és egy egyedülálló világba kalauzolja az olvasót, melyhez Kuczogi Boglárka illusztrációi próbálnak megfelelő hangulatot teremteni.

Poczai Péter - A ​Tükör
Ha ​tükörbe nézünk, szembesülünk a valósággal, ami nem mindenki számára elfogadható. Sőt T.S. Eliot szerint „Az emberiség nem képes túl sok igazságot elviselni”. De ha a tükör reflexiójának alapvető igazsága számunkra elviselhetetlen, akkor vajon visszariadunk a világ egyéb undorítóbb igazságaitól is? Ha a tükör hullámzó üvegén túl a hiú meglátja csúf önmagát vajon beismeri e tévedését vagy haragjában magát a tükröt töri össze? Peresze, felfoghatjuk a dolgokat úgy is ahogyan Jules de Gaultier teszi, mely szerint „A képzelet az egyetlen fegyverünk a valóság elleni háborúban”. A képzelet valóban álomvilágba ringat és megszépítő ereje főleg a távoli emlékekre hat igazán erősen. De valóban érdemes elefántcsonttoronyba menekülnünk a valóság elől, esetleg helyesebb lenne azt teljes egészében megélnünk? A könyvben található szonett párok párbeszédén keresztül ez a vita bontakozik ki, melynek tárgya az ember maga. Az emberi test segítségével tett metaforikus utazás során a „képzelet” és a „valóság” konfrontálódik és próbál megoldást keresni, amely nem lehet más, mint a remény maga. Friedrich Schiller szavaival élve „A föld tavaszra, télre válik/Az ember remél mindhalálig”.

Kollekciók