Ajax-loader

Kiss Noémi könyvei a rukkolán


Kiss Noémi - Rongyos ​ékszerdoboz
Az ​utazás késztetése: elindulni a máshol hívására, otthagyni az ismerőst, az otthont, hogy azután csupa ismerőset és otthonosat keressünk abban, amit épp az idegensége, a mássága tett vonzóvá számunkra. Utazás nincs emlékezés nélkül. Az otthon emlékével megpakolva indulunk, és a változás emlékeivel érkezünk vissza. Mert az utazás mindenekelőtt csevej; tapogatózás, (verbális) topográfia. Bemélyedések és kiugrások, egyenesek és kanyarulatok feltérképezése a tájban, az arcokban és a mondatok mögötti szándékokban, hangulatokban. Ha az ember képes megnyílni, ha hagyja magába áradni az idegent, akkor nemcsak saját magát hozza haza az utazásról. Így lesz Kiss Noémi Közép-Európája érzékeny, sokhangú, ellentmondásosságában izgalmas és maradandó. A figyelem hozza elő kopottas díszletekből a történelmi csillogást, és teremt távlatokat a jelenkori szűkösségben. Nyitottsága teszi hitelessé, csakis ennek köszönhetően hisszük el neki, hogy nemcsak a világ legszebb és legrondább nője, de a közepe is Ukrajnában van.

874531_5
elérhető
22

Kiss Noémi - Ikeranya
Mit ​jelent életet adni és mit jelent a világra jönni? Kiss Noémi különleges könyve magzatpróza. Az elbeszélések, monológok, jegyzetek és töprengések ritmikus sorozata a szülés-születés folyamatát járja végig a mesterséges megtermékenyítéstől a vajúdáson át az első születésnapig. Hol az anya, hol pedig az ikerpár szemszögéből bontakoznak ki a szuggesztív történetek. A könyv egyszerre számol be a szülés élettani valóságáról és spirituális csodájáról, az anyaszült meztelenség állapotáról és a világba érkezés számtalan kalandjáról. A várakozás és a kiszolgáltatottság stációit ugyanúgy megismerhetjük belőle, mint a közös nyelv keresés keserves-gyönyörűséges pillanatait. Az én és a te mellett kozmikus-banális módon megszületik a mi. A szerző közkedvelt blogjából született szöveg felszabadító olvasmány, amely a terhesség és gyermeknevelés megannyi tabujával foglalkozik.

Kiss Noémi - Sovány ​angyalok
A ​negyvenéves tanárnő bírósági ítéletére vár, és közben a kórházban próbálja összerakni sorsa mozaikdarabkáit. Hol tört meg az élete? Létezésének kudarca a testébe, a történelembe vagy a házasság természetébe volt írva? A Sovány angyalok lapjain Lívia visszaemlékezéseit olvashatjuk: egy kizökkent személyiség múltmentési kísérleteit. Hogyan ismerkedtek meg férjével, az ígéretes atlétával, hogyan küzdöttek, majd adták fel, hogy gyerekük legyen, miképpen élték meg a rendszerváltás kalandos zűrzavarát - és végül miként néztek szembe azzal, hogy nincs már hova futniuk egymás elől. Kiss Noémi új regényében az irodalom nyelvén beszél az élethazugságokról, a családon belüli erőszakról, a testi-lelki meddőségről. A Sovány angyalok egyszerre érzéki és idegen, forrón közelítő és hidegen absztrakt.

Kiss Noémi - Trans
A ​"trans" nagyjából annyit tesz: át. Határokon, nemeken, viszonyokon. Kiss Noémi rendkívül színes és sok nézőpontú elbeszéléskötete. A keleti és a közép-európai bevándorlók vagy csak időlegesen ott-tartózkodók helyzete Németországban éppúgy kirajzolódik benne, mint az ennek kontrasztját képező otthon-lét; a maradás vagy a hazatérés problematikája. Izzóan aktuális európai témák, friss és üde (pontos) elbeszélői nyelv. A megélt és megírt tapasztalatok, a kritikus társadalomszemlélet, a plasztikus ábrázolás, a helyén kezelt obszcenitástól a finom pszichológiai következtetésekig terjedő, sokszínű hang Kiss Noémit az idei év egyik legígéretesebb elsőkötetesévé avatják.

Kiss Noémi - Határhelyzetek
A ​Határhelyzetek monografikus igénnyel megírt munka, amely Paul Celan költészetét, és ennek az 1945 utáni német és magyar irodalomban betöltött szerepét, hatását vizsgálja. Két nagyobb fejezete közül az első Celan életét, szülőhelyét, a bukovinai irodalmat írja le, az elemzés vezérelvéül a verseknek a történelemhez és a különböző ideológiákhoz való viszonyát választva. A korábbi – magyar és német – Celan-monográfiákhoz képest Kiss Noémi munkájának újdonsága éppen ez a kérdésfeltevési mód, amelynek révén Paul Celan és a hermetikus líra irodalmi és filozófiai hatásának eddig még alig, vagy csak részben érintett területeit tárja fel, s egyúttal elhelyezi Celan költészetét a kelet európai líra speciális huszadik századi áramaiban. A kötet a magyar irodalom nézőpontjából ütközteti egymással azokat a dialógusokat, amelyeket Celan nyelvének a háborúhoz és a holokauszt költészetéhez való viszonya kezdeményezett a filozófiában és az európai irodalom 1945 utáni alakításában. A dialogikus irodalom- és ideológia-felfogás határozta meg például Peter Szondi, Adorno, Habermas, Gadamer és Derrida viszonyát Celanhoz. E szerzők esztétikai vitái csak a kilencvenes években váltak ismertté Magyarországon. A Határhelyzetek felfedezései közé azonban nem csak e viták bemutatása, reflexív ismertetése tartozik: a szerző bevezeti olvasóját a bukovinai irodalomba, oda, ahonnan Celan könyvei „származnak”. A csernovici költők és az ottani emlékező versek toposzai, vagyis Bukovina mint irodalmi táj sok tekintetben meghatározta Celan költői hangjának kialakulását. Földrajzi értelemben igencsak kelet-európai lírát olvasunk, írja Kiss Noémi, ha Celan versei kíváncsivá tesznek minket – nem lehetett véletlen, hogy e költészet a magyar irodalomban is oly nagy hatást váltott ki.A könyv szerkezetileg két részre bontja Celan befogadásának elemzését: német és magyar fogadtatásról beszél. Ahogy a német irodalomban, úgy a magyar költészetben és irodalomtörténetben is feltűnően nagy párbeszédképző erővel rendelkeztek Celan költészetének olvasói. Itt kétféle hatást különböztet meg a szerző: egyrészt Celannak a magyar fordítókra gyakorolt hatását, másrészt a magyar értelmezői irodalom kitüntetett figyelmét. Elemzi Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes és Celan költészetének kapcsolódási pontjait, valamint Oravecz Imre, Marno János és Schein Gábor verseit, amelyekre az előzőeknél nagyobb hatást gyakorolt Celan. Lényeges kérdése a kötetnek az is, hogy hogyan értelmezték a magyar irodalomban a nyugati hermetikus lírát. Végül Paul Celan Tenebrae című versének négy magyar változatát veti össze egymással, s arra a következtésre jut, hogy a fordítás soha nem nyugvó, a magyar irodalom alapvető létét meghatározó esztétikai élménnyé válik annak az olvasónak a számára, aki összeveti az eredetit és a magyar változatokat.A szélesebb olvasóközönség ebben a könyvben olvashat először Celan és a háború utáni magyar líra kapcsolatáról. Miután az első részben az egyes interpretációs nézőpontok kialakulásának vizsgálata kerül előtérbe – feltevődik a kérdés, vajon mi az oka a különféle olvasói, esztétikai közelítési módok sokféleségének, a megjelenő értelmezői hangok olykor jelentős módszertani eltéréseinek; hogyan hatott a hatvanas évek szerző-vitája, a hermeneutika és a dekonstrukció olvasási gyakorlata és az egyre inkább a kultúratudományokba illeszkedő irodalomtudomány horizontja egyes kiemelten olvasott versek megítélésére –, a második olyan kérdéseket intéz az életműhöz, melyeket a németországi gyakorlat elmulasztott, vagy még fel sem tett. A „magyar” kérdésfeltevésnek nem titkolt szándéka, hogy valamilyen módon összekapcsolja az értelmezők következtetéseit. Ezért is hoz újabb, meggyőző eredményeket néhány Celan- és Oravecz-vers újraolvasása két retorikai alakzat, az irónia és a hermetikus beszéd szempontjából.

Kiss Noémi - Tájgyakorlatok
Nem ​akarok túlzott várakozásokat kelteni, de. mert először is szerelem, halál, kaland, izgalom, fontos dolgokról van szó ebben a könyvben, bár mondjuk ilyenekről sok könyvben van szó, de itt ezek a súlyos gondolati kísérletek kivételesen szép alakot öltenek, például két egymástól távol eső tóét (b. és B.), vagy egy eliparosított városét (M.), a városi temetőét, vagy például különböző alakok alakját öltik (A., J., egy üknagymama és még sokan mások), akik egyben tájak, országok, világok, más gondolatok és azokat is milyen gyakorlatokkal megérteni, nem ám csak szórakozás. másodszor pedig, hogy ebben a nagy befogadói gyakorlatban és közlési kísérletben ártatlanul, de mindenre és mindenkire gyanakodva egy bátor személyiség utazik, és visz oda ezt-azt, meglepő ajándékokat, onnan meg furcsa történeteket hoz, de azok is valahogy a sajátjai, és végül úgy csodálkozik el önmagán, hogy mind magunkra ismerünk.

Kiss Noémi - Lámpaoltó ​Pöttyös néni
Amália ​és Dodó ikerpár, a Kolumbusz utcában laknak. És hogy ki Pöttyös néni? Talán boszorkány, vasorrú bába? Furfangos, hóbortos öreg, aki mindig tettre készen a város felett lebeg? Bors néni vagy Csudálatos Mary távoli rokona? Egy biztos: pöttyös a pongyolája, felhőn lakik, fő foglalkozása pedig a lámpaoltás. De ért ő mindenhez, amire a gyerekek vágynak... - Dodó, Amália és Pöttyös néni csodálatos kalandokat és bonyodalmakat élnek át Budapesten, Zuglótól a Római partig, a Margitszigettől a Füvészkertig. Nem a Marson, hanem a Duna felett! Kiss Noémi (Ikeranya, Sovány angyalok) első gyerekeknek szóló regényében egy ikerpár mindennapjai elevenednek meg: egy kis varázslattal - és Nagy Norbert csodálatos illusztrációival - fűszerezve. Óvodás és kisiskolás gyerekeknek ajánljuk.

Kiss Noémi - Fekete-fehér
„Régóta ​tudott — miként Barthes írja —, hogy a fénykép rászorul a szavakra, mert csak közvetett módon képes megragadni tárgyait.” Azonban ennél is régebbi tudásunk, hogy a szavak viszont a képekre szorulnak rá, mert közvetett tartalmakat leginkább közvetlen módon, képek által lehet leghatásosabban kifejezni. Ha e két állítást igaznak fogadjuk el, aligha tűnhet paradoxnak, hogy a fényképet és a Történelmet ugyanabban a században találták fel. Mindkettőben a múltat, a múlt képeit véljük felfedezni, ám ez a múlt csak akkor válhat számunkra jelentőssé, ha egyúttal saját magunkat és jelenünket is meglátjuk benne. Ahogy az írást nem csak én olvasom, hanem az írás is olvas engem, úgy a fényképet sem csak én nézem, hanem az is engem — visszanéz. Éppen e kettős kötés az, ami olyan ellenállhatatlan erővel vonz bennünket mindkettő irányába. S ha egy műben esztétikailag érvényes módon keveredik a kettő, akkor ez az erő összeadódik, s nemegyszer kivételes hatást képes kiváltani. Így aztán aligha lehet csodálkozni azon, hogy az efféle művekkel való foglalkozás feladata is épp olyan ellenállhatatlan, sőt magától értetődő, mint az, hogy magunkat lássuk meg egy tizenkilencedik századi nő szenvedéstörténetében vagy egy körtefa virágzásában. Kiss Noémi írásai e vonzás árnyalt szövegképeit nyújtják az olvasónak. (Bán Zsófia)

Kollekciók