Ajax-loader

Takács Tibor könyvei a rukkolán


Takács Tibor - Sziklatörés
A ​Sziklatörés tizenhetedik könyvem a sorban és második a Kossuth Könyvkiadónál. Előző, itt megjelent regényem, a Halló, Tartsay lakás? is részben már félig-meddig önéletrajzi ihletésű történet volt, e mostani regényemben Vér István édesapjának a históriáját mondom el, vagyis Vér Bálint utolsó csodáját. E regényhős nagyon hasonlít édesapámra, az egykori vöröskatonára, az örökké daloló, viccelődő, tréfálkozó emberre, aki maga is regényhősként élte le életét. Olyan ember volt, mert már nem érhette meg a könyv megjelenését, akinek történeteit nem lehetett kitalálni, csak megélni és megírni. És a háttérben ott van a nagyon szeretett egykori kutyám és Szentendre varázslatosan gyönyörű hegyi világát.

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Takács Tibor - Prémium a sorstól
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - Apám, ​a vöröskatona
A ​könyv, amit az olvasó most kézbe vesz, regény és dokumentum egyszerre. Középpontjában az író édesapjának alakja áll, egy munkásember élete és sorsa, inaséveitől kezdve egészen a Tanácsköztársaság harcaiban való részvételéig. Az elénk idézett alakok megelevenednek, a történetek helyszínének hangulata élettel teli és hiteles, s nem hiányzik a magával ragadó cselekmény, az izgalmas kaland sem. Az ábrázolás azonban, mely az édesapa emlékeit eleven erővel jeleníti meg, egyben egy korszak történelmi, gazdasági és politikai eseményeit, viszonyait is megörökíti és dokumentálja.

Takács Tibor - Aranykereszt ​a félhold fölött
"1959-től ​jelennek meg történelmi regényeim: szeretek elbújni a magyar múltba. A tatárjárás korától végigírtam hazám múltját úgy, hogy mindig bejártam a helyszíneket, úgy éreztem, ezzel tartozom olvasóimnak." (Takács Tibor) A szerző - immár a harmincadik - történelmi regényében, a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium közös pályázatára készült műben rajzolta és örökítette meg a nándorfehérvári győzelmet.

Kovácsné Cohner Judit - Takács Tibor - Ismerkedés ​az SSADM-mel
A ​könyv nem kifejezetten a szakembereknek készült(ők ezt már mind tudják), hanem azon érdeklődőknek , akik még nem ismerik az SSADM világát , vagy más területekről kacsintgatnak át a rendszerkészítés felé . A kiadvány jelentős része az SSADM rendszerelemzési és -tervezési módszerét tárgyalja közérthető módon.

Takács Tibor - Besúgók ​a besúgásról
A ​kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.

Takács Tibor - Unokáimról ​írtam
Érzelmekben ​gazdag, nagyszülő-unoka viszonyt tanulságosan felvillantó emlékeket, unokákhoz kapcsolódó verseket rögzített sajátságos naplójában Takács Tibor író, költő. A bő két évtized megidézésében az irodalom is szerepet kap: az unokák közül a gyermekként versekkel jelentkező, Székely Szabolcs néven publikáló fiú sikereit, és regényíró-hajós fia munkáit említő írások mellett a 68 kötetes szerző, Takács Tibor író, költő irodalmi jelenléte is szerepet kap.

Takács Tibor - Botrányt ​akarunk!
1983-ban ​Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat menedzsere és a magyar könnyűzene mindenható ura röpiratban szólalt fel a zenei életben jelentkező "szennyhullám" ellen. Csúsztatásokkal és hazugságokkal teli írása nem csupán az őt személyében támadó CPg együttest vette célba, de elítélően szólt az egész akkoriban jelentkező újhullámos és punk zenei irányzatokról is. Erdős valótlan állításai aztán furamód önálló éltre keltek, és néhány év leforgása alatt már közvélekedésnek számított, hogy a punkok szélsőséges eszméket vallottak, a CPg pedig fajgyűlölő zenekar volt... De kik voltak valójában a punkok? Hogyan és mikor jelentek meg a magyar könnyűzenei életben? Milyen kép élt róluk a sajtóban? Mit gondolt róluk a párt ifjúsági szervezete vagy éppen az állambiztonság? Miféle titkos és nem titkos nyomozások folytak a CPg tagjai ellen, és miért kapott az együttes három tagja letöltendő börtönbüntetést? Legfőképpen pedig: hogy terjedt el róluk az a hazugság, hogy cigányellenes dalokat énekeltek? És mi köze volt mindehhez Erdős Péternek, a hivatalos és a szamizdat sajtónak vagy épp a punk szubkultúra sajátos nyilvánosságának? Takács Tibor történészt nem hagyta nyugodni a kérdés, és nyomozásba kezdett, hogy kiderítse: mi állhatott a makacs hazugság hátterében. A korabeli újságcikkek és az állambiztonsági iratok alapos feldolgozása révén a szerző nem csupán a CPg történetét és legendáját helyezi új megvilágításba, de könyve bepillantást enged az állampárti rendszer könnyűzenei életének hatalmi viszonyaiba és a kései Kádár-korszak többrétegű nyilvánosságába is.

Takács Tibor - Huszárok ​a hadak útján
Gróf ​Bercsényi László II. Rákóczi Ferenc vitézeként megmentette a fejedelem életét a vesztes trencsényi csatában. 1711 után Franciaországban a francia-magyar huszárezred alezredese volt, s megkapta a Franciaország marsallja-címet...

Takács Tibor - Csalánruha
A ​szabadságharcot leverték, a megtorlás elől menekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan 1849. augusztus 23-án Orsova mellett, a Cserna patak árterében negyedmagával elásta a magyar koronázási ékszereket tartalmazó nagy vasládát. Az ifjú - és bosszúvágytól fűtött - uralkodó, Ferenc József parancsára az önkényuralom éveiben az osztrák hatalom sokáig kerestette ezt a ládát, amelyet aztán több mint négy évvel elrejtése után, 1853. szeptember 8-án találtak meg. A rejtekhely kutatásával Titus Karger osztrák hadbíró százados foglalkozott, ismételten is: ez a rendkívül kényes feladat először őt égette, akár a csalánruha, aztán pedig Kempen rendőrfőnököt, aki 1852-ben indíttatta el vele újra a nyomozást. A lenyűgözően érdekes történelmi regény színes, eleven képet fest nemcsak a gyötrelmes büntetésekkel sújtott, megalázott országról, hanem a párizsi és londoni Kos-suth-emigrációról, továbbá a bécsi udvarról is.

Takács Tibor - Prémium ​a sorstól
Talán ​az egyik legtalányosabb része az asztrológiának a dekádok rendszere. Nagyon sok olyan módszer halt el az asztrológiában, amit a hétköznapokban használtak. Nem nagyon maradtak olyan tanítók, akik ezt a módszert a gyakorlatból ismerik. Ennek az oka nagyon sok összetevőből áll, de a lényege a gyorsuló világ. Nincs kétségem afelől, hogy ma egy képletet sokkal kevésbé mélyebben elemeznek, mint régen. Sem idő, sem türelem nincs meg ahhoz, hogy a részleteket kifejtsük. Az érdeklődők a lényegre kíváncsiak, emiatt ezek a részletek lassan feledésbe merülnek. Ezért is szeretném megmutatni ezt a módszert, hátha lesznek olyanok akik, képesek újra használni. Kevés olyan rendszer van, amely ennyire nyíltan és egyértelműen mutat rá a saját felelősségünkre. Számomra teljesen egyértelműen bizonyítja a sors egyszerűségét és Isten létezését.

Takács Tibor - Huszár ​Sándor bujdosásai
Takács ​Tibor legújabb könyvében Huszár Sándor erdélyi magyar íróra, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójára emlékezik. Huszár Sándor Kolozsváron született 1929-ben. Fiatalon került az irodalmi élet sűrűjébe. 1970-ben alapította A Hét című kulturális hetilapot, melynek éléről 1983-ban botrányos körülmények között távolította el a Hatalom. Magyarországra emigrált, de az Óhazában sem találta meg nyugalmát. 2005-ben Békéscsabán hunyt el. „Ama kevesek közé tartozom, aki harmincegynéhány erdélyi és romániai ottlétem után is érzem, látom, ízlelem azt a másik világot, azt az átlag magyarnak nem szagolható levegőt, ami körülveszi nálatok az embert. Emlékszem, amikor Kányádi telefonált az ablakhoz állva, hátha ott nem hallgatható le a telefonja…akkor éreztem, hogy Bukarestben csak a megszállottak tudnak élni! Azt is tudom, hogy a legtöbb beszervezett – ismerősről, barátról, idegenről -, tudjátok, hogy ki a besúgó. De azért összeölelkeztek, aztán ki-ki hazamegy és megírja a maga jelentését. Mert ha nem, abból baj lehet. Az elhárítás nyilván mindig tudta, ki az igazi ellenség.” (részlet a könyvből)

Takács Tibor - Farkasparancs
Az ​1848-1849-es szabadságharc utolsó napjait éli a magyarság. A koronázási ékszereket - köztük a Szent Koronát - rejtő ládát Szemere Bertalan belügyminiszter titokban Szegedre szállíttatja. Haynau megbízatásából Titus Karger hadbíró százados mindent elkövet, hogy a láda elrejtését megakadályozza. Titokzatos gyilkosságok jelzik, hogy a koronát rejtő láda útját vér és parázs kíséri. Ki a tettes? Míg mindenre fény derül, felvillan előttünk a kor pontos rajza, egy gyönyörű szerelem kibontakozása, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan ellentéte, vagyis ahogyan mindazt látja és láttatja lenyűgöző regényében a történelmi regények hivatott írója: Takács Tibor.

Takács Tibor - A ​kaftános fejedelem
1961. ​augusztusában vetődtem el a törcsvári szorosba, amelynek sziklakapuján hajdan beözönlött a kurucok serege Erdélybe. Megcsodáltam a nagy sziklatömbön ülő, épségben maradt szép várat, melyet Thököly Imre nem engedett leromboltatni, s álltam a zernyesti síkon, ott, ahol 1690. augusztus 25-én holtan esett el Teleki Mihály, a nagy vetélytárs, Erdélyország kancellárja. Az úton - melyen a győzelem után Brassó polgárai jöttek köszönteni az új fejedelmet - gondoltam először arra: meg kellene írni Thököly Imre sorsát, úgy, amint a krónikák lapjairól elénk lép, s ahogy maga-magát diáriumában leírta. Szenvedélyesen utazó, sehol meg nem pihenő ember lévén, ettől kezdve egy éven át útjaimat Thököly irányította. Jártam pártadíszes várában, napokra bevettem magam Árvába, ahol gyermekéveit töltötte. Likava romjai között idéztem alakját, ahová Árvából menekült, s honnan Transsylvániába futott, elmentem Rózsahegyre, el az eperjesi kollégiumba, Kassára, Zólyomba, Beszterbányára, s megint csak Erdélybe: Kővárra és Somkútra. Minden város, vár, szikla és síkság az Ő alakját idézte. Próbáltam megérteni a kaftános fejedelem tetteit. Lelkesedtem sikereiért, és vele búsultam a váradi megpróbáltatásban. Kétszer koronázták királlyá, egyszer mint kollégiumi teátristát Eperjesen, s egyszer a törökök Fülek vára alatt. Mégis csak a fejedelmi címre tartott igényt. Kaftános fejedelemnek csúfolták kortársai, de tisztelte és félt tőle Bécs és Erdélyország, nagyra becsülte a porta, kedvezett neki a Napkirály, s hívei voltak lengyel földön is. Legyen ez a könyv is adalék a nagy hadvezér arcképéhez. Aki kíváncsi életére, lapozzon bele, s keltse életre a kaftános fejedelmet.

Takács Tibor - Felvidéki ​várak
A ​Zrínyi Kiadó vártörténeti sorozatának legújabb kötete a felvidéki várakba kalauzolja el az Olvasót. Mondák, nevezetes várakhoz fűződő romantikus történetek nyomán kel új életre a felvidéki táj ezerarcú szépsége és a hősi küzdelmeket idéző korok hangulata.

Takács Tibor - Égi ​úton
Az ​asztrológia egyik legizgalmasabb és talán legvitatottabb területe a fényszögek értelmezése. Ez a könyv ebben segít eligazodni. Nem elméleti munka, sokkal inkább gyakorlati útmutatás gyakorlati tapasztalatokkal. Egy módszer, amit érdemes megismerni. Aki elolvassa, az biztos kipróbálja, aki kipróbálja, az remélem használni is fogja. S aki használja, az segíteni is tud. Talán ez a legfontosabb.

Takács Tibor - Erdély ​köpönyegében
Az ​író könyvéről: "Áhítatos szívvel léptem át 1971-ben, egy augusztusi délelőttön a rodostói Rákóczi-ház küszöbét, ahová azzal a nem titkolt elhatározással érkeztem: regényt írok Mikes Kelemenről. Milyen sokszor álmodoztak a bujdosók Erdély hazahívó édességéről, a szülői házról, amely egyszeriben elérhető közelségbe került 1739 nyarán, amikor a szultán parancs Mikes Kelement és Zay Zsigmondot Iasiba, régi magyar nevén: Jászvásárra küldte, s ők ott mentek el Erdély köpönyege mellett. Mikes Kelemen levelei tanúskodnak arról, hogy mennyire tartott az úttól. Egész valóját felzaklatta az a lehetőség, hogy szülőfaluja, Zágon ott fekszik egynapi járóföldre.Erdély katonai kormányzója, Lobkowitz azonban cselt vet a bujdosóknak. És nemcsak a rájuk törő ellenségekkel kell megvívniuk, hanem a lelkiismeretükkel is. Arról kell határozniuk, melyik a nagyobb hűség: a hazatérés-e , a szülőföld hívásának megállása vagy a ragaszkodás meghalt fejedelmük emlékéhez és eszméikhez."

Takács Tibor - Költő ​a vérpadon
Gróf ​Listi (Liszti) László (1628-1662) költő, a törvényeket semmibe vevő, erkölcsi korlátokat nem ismerő életmódot folytatott; sorozatos gyilkosságai, fajtalankodásai, oklevél-hamisításai, gyújtogatásai, s egyéb gaztettei magas összeköttetés miatt megtorlás nélkül maradtak. Végül hamis pénzverés miatt elfogták és lefejezték. E tragikus életről írt izgalmas, fordulatokban gazdag regényt Takács Tibor.

Takács Tibor - Halálvágta
A ​regény az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején játszódik. Azokról a tisztekről és közkatonákról szól, akik a császári sereg katonáiként külföldön szolgáltak, és a forradalom hírére úgy döntöttek, hogy hazajönnek és fegyverükkel hazájuk ügyét szolgálják. A katona- és a magánélet konfliktusairól, a szerelem és a hazaszeretet harcáról, a hazatérés komoly fizikai és lelki nehézségeiről, és az itthoni fogadtatásról is szól a regény, melynek szereplői valós, történelmi személyiségek.

Takács Tibor - Mire ​meghal a nyár
Ma ​mindenben divat a retro, a visszatekintés! Kinek-kinek mondanivalója van az elmúlt világról! Én sem maradhattam ki ebből. Nem a divat, hanem a lélek okán. 1989-ben - sok-sok történelmi regény után - az akkori jelenbe kalandoztam, mivel érdekesebbnek találtam a múlt idézésénél! Két hét alatt született, majd két évtizeden át aludt! Szerettem volna, ha valamelyik kiadó érdekesnek találja, de visszautasított még az is, amelyik 1985-87 között három regényemet jelentette meg nagy példányszámban! A letűnő, de még el nem tűnő világban hőseim döbbenten látták állásuk, munkahelyük megszűnését, a volt világ összeomlását. A szerelem köntösébe bújtattam hőseimet, abban az időben talán még túlságosan is merész módon. E könyv háttere 1989 augusztusa. Főhőse egy éppen állását vesztett harminc alatti, különleges nő. AZ ő különös sorsát mesélem érdekesen, izgalmasan, erotikusan! Ahogyan a retro kívánja!

Takács Tibor - Öt ​tenger kék vizén
Több ​mint három évtizeddel ezelőtt, 1974-ben úgy hozta a sors, hogy Takács Tibornak lehetősége nyílott csatlakozni az akkor még létező és működő magyar tengeri flotta egyik hajója, a Hungária legénységéhez. Az ott töltött kalandos idők krónikáját tartalmazza a kötet, egy szubjektív hangvételű úti beszámoló, amelyben nyomon követhetjük a 6200 tonnás hajócsoda útját a Fekete-tengertől a Boszporuszon keresztül, a Földközi-tengeren át Algírba, Spanyolországba, majd onnan tovább Belgiumba és Hollandiába

Takács Tibor - Ördögkút
Sok ​híres ember raboskodott hajdan a krími tatár kánok legendás palotavárosában, Bahcsiszerájban, de kevesen tudják, hogy néhány magyar, erdélyi főúr is ott morzsolgatta fogsága bús napjait. Arra vártak a szerencsétlenek, hogy a kor szokása szerint váltságdíjért kiválthassák őket hozzátartozóik. A rabok közt a leghíresebb Kemény János, a későbbi erdélyi fejedelem volt. A lengyelekkel szövetséges krími tatárok serege 1657-ben támadta meg a Kemény vezette erdélyi hadakat, és július 31-én foglyul ejtette a kiváló vezért. Sikerül-e hűséges menyasszonyának, Lónyay Annának összeszednie a tatárok által követelt száztizenhatezer tallért? Hogyan menekül meg a börtönből a fogságot emelt fővel viselő, örök reménykedő Kemény János? Erről szól ez a ritka érzelmeket elemző, színes és lenyűgözően érdekes történelmi regény.

Takács Tibor - Létezésünk ​tükre
Létezésünk ​tükre maga a valóság. A valóság pedig nem más, mint amit mi magunk a tetteinkkel, cselekedeteinkkel létrehozunk, amelyek következményének köszönhetően életünket éljük. Azonban van a mi létezésünknek egy másik nagyon fontos valóságformáló eleme, ez pedig a történés. Életünket tehát e két elem a kölcsönös egymásra hatása határozza meg, de amíg a cselekedeteinknek aktív szereplői vagyunk, addig a történéseket passzív elszenvedőként éljük meg. Ha életünk során azt éljük meg, hogy cselekedeteinkkel tudjuk irányítani a létünket, akkor úgy gondoljuk, a sors puszta kitaláció. Sorsról, mint létezésünk tükréről akkor beszélünk, ha úgy érezzük, csak történnek velünk a dolgok és nincs beleszólásunk az eseményekbe. Minden történés és cselekvés csak akkor és úgy formálhatja sorsunkat, ahogy ott és akkor lehetőség van rá. Törvényszerűen. Mint ahogyan a bolygók egy meghatározott és megváltoztathatatlan, előre jól kiszámítható pályán mozognak, amióta világ a világ... A szerző új könyve azokat a gondolatokat tartalmazza, amelyeket tanításai során megosztott tanítványaival, és amely gondolatokat azon kedves olvasók figyelmébe is ajánlom, akik nem járatosak az asztrológia szimbólum- és elvrendszerében, viszont felfigyeltek a világot mozgató törvényszerűségre: nincsenek véletlenek. Pogonyi Edina

Takács Tibor - Életünk ​térképei
Van-e ​olyan iránytű, amely segít eligazodni az életünk útvesztőiben, és ha igen, vajon létezik-e térkép, ahol az iránytűt használni tudjuk azért, hogy sorsunkban tudatosan haladjunk előre? Az élet nevű színdarabban - amely a születési képletünk alapján íródott - ritkán játssza kizárólag egy bolygó vagy egy életterület a főszerepet. A születési képlet minden eleme szerepet kap, hol főszerepet, hol csak mellékszerepet, legyen szó akár bolygókról, akár az egyén életterületeit megjelenítő házakról. Születési képletünk nem más, mint az életünk, a sorsunk térképe. Az iránytűt életeseményeinknél bolygók és az életterületeinket megjelenítő házak képviselik. Azt, hogy milyen irányba fordul a sorsunk és milyen lehetőségeink vannak arra, hogy tudatosan megválasszunk a sorsunk megéléséhez vezető utat, azt a házak és azok levezetett rendszerének segítségével tudhatjuk meg. Takács Tibor - a már tőle megszokott módon - ismét egy új, egyedi aspektusból tárja elénk születési képletünk házainak értelmezési lehetőségét. Olyan felfedezéseket tehetünk a szerző analitikus módszerének köszönhetően, aminek hatására újabb lehetőség nyílik arra, hogy megértsük, miként függenek össze olyan események a sorsunkban, amelyeknek látszólag semmi közük sincs egymáshoz. Kiser Edina _asztrológus_

Takács Tibor - A ​modern állam és jog történeti alapjai
Tartalom: ​Az antik állam- és jogfejlődés, Német állam- és jogfejlődés, Francia állam- és jogfejlődés, Angol állam- és jogfejlődés, Az Olasz államszervezet és jogrendszer fejlődése, Orosz állam- és jogfejlődés, Az európai integráció történeti előzményei, A magyar országgyűlés és nemzetgyűlés története, Magyarország központi végrehajtó szervei, Magyarország helyi igazgatásának szervei, Modern Magyar Büntetőjog, Modern Magyar magánjog és kereskedelmi jog, Modern eljárások Magyarországon.

Takács Tibor - Széchy ​Mária, a fekete rózsa
Nekem ​minden korok közül a XVII. század a legkedvesebb, és e korból mostani regényem hőse, Széchy Mária, a "Márssal társalkodó murányi Vénusz". Úgy írtam meg életét, hogy miután szokásomhoz híven bejártam minden helyszínt, a murányi vár platójaról elláttam a XVII. századba. Láttam Széchy Mária felemelkedését és bukását, tündökléseit és börtöneit, szerelmeit és tragédiáját. Azoknak ajánlom regényemet, akiket érdekel a história, a romantikus élet, a csillogó asszonyi sors, s mindezek mögött a történelem fordulatossága, a más-más elveket valló Erdély és Magyarország harca - egy asszony sorsán keresztül látva mindezt, aki csak boldog akart lenni. Takács Tibor

Takács Tibor - Szülővárosom, ​szép Szeged
A ​szegedi származású író vall a Városról, gyermek- és ifjúkorának szegedi emlékeiről, felmenőiről, első szárnypróbálgatásairól, Szegedről való kényszerű távozásának okairól.

Takács Tibor - Klapka ​katonái
1849 ​őszén járunk. A magyar szabadság ügye elveszett már. Görgey letette a fegyvert Világosnál, az utolsó előtti erődítmény, Pétervárad is kapitulált. Egyedül Komárom várát őrzi még mindenre elszánt, hősi harcra, akár halálra is kész honvédsereg.... Klapka György a fővezérük, az a fiatal, de már vénséges vén bölcseknél is bölcsebb tábornok, aki mindaddig helytáll, amíg csak a hazaszeretet, a katonabecsület és a józan emberi ész engedi. Ellenfele pedig, Haynau, a bresciai hiéna attól sem retten vissza, hogy orgyilkosokkal törjön Klapka életére. Hiszen Ausztriának politikailag végtelenül kellemetlen, hogy még mindig áll a magyar szabadság utolsó fellegvára. A tábornokot tehát kémek és gyilkosok kerülgetik, testük eleven pajzsával védik azonban hívei, a szabadságharc nem is mindig magyar származású hősei. Róluk szól ez a regény...

Takács Tibor - Balkáni ​barangolás
A ​szerző kötetében egykori balkáni úti élményeinek krónikáját osztja meg az olvasókkal, személyes hangvételű alternatívát kínálva a hagyományos felépítésű, objektív útikönyvek mellé. Az első egy 1966-os bulgáriai körutazás a rilai kolostortól a Fekete-tenger partvidékén át Kossuth Lajos egykori sumeni lakhelyéig. A második, 1968-ban megtett út a korabeli Jugoszlávián kalauzol végig bennünket, kiegészítve a szerző fiainak tanulságos naplórészleteivel. A harmadik és egyben befejező rész az 1968-as al-dunai utazás. Az utazás élményeit számos verssel növeli.

Takács Tibor - Császármadár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - A ​párttitkár halála
1956. ​december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? - vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? - teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb - és egyre zavarbaejtőbb - kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu, amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról, tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni? Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles elbeszélés. Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról gondolkodva? Mi az, hogy "forradalom"? Egyáltalán: mi az, hogy "1956"? TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.

Kollekciók