Ajax-loader

Takács Tibor könyvei a rukkolán


Takács Tibor - Klapka ​katonái
1849 ​őszén járunk. A magyar szabadság ügye elveszett már. Görgey letette a fegyvert Világosnál, az utolsó előtti erődítmény, Pétervárad is kapitulált. Egyedül Komárom várát őrzi még mindenre elszánt, hősi harcra, akár halálra is kész honvédsereg.... Klapka György a fővezérük, az a fiatal, de már vénséges vén bölcseknél is bölcsebb tábornok, aki mindaddig helytáll, amíg csak a hazaszeretet, a katonabecsület és a józan emberi ész engedi. Ellenfele pedig, Haynau, a bresciai hiéna attól sem retten vissza, hogy orgyilkosokkal törjön Klapka életére. Hiszen Ausztriának politikailag végtelenül kellemetlen, hogy még mindig áll a magyar szabadság utolsó fellegvára. A tábornokot tehát kémek és gyilkosok kerülgetik, testük eleven pajzsával védik azonban hívei, a szabadságharc nem is mindig magyar származású hősei. Róluk szól ez a regény...

Takács Tibor - Erdély ​köpönyegében
Az ​író könyvéről: "Áhítatos szívvel léptem át 1971-ben, egy augusztusi délelőttön a rodostói Rákóczi-ház küszöbét, ahová azzal a nem titkolt elhatározással érkeztem: regényt írok Mikes Kelemenről. Milyen sokszor álmodoztak a bujdosók Erdély hazahívó édességéről, a szülői házról, amely egyszeriben elérhető közelségbe került 1739 nyarán, amikor a szultán parancs Mikes Kelement és Zay Zsigmondot Iasiba, régi magyar nevén: Jászvásárra küldte, s ők ott mentek el Erdély köpönyege mellett. Mikes Kelemen levelei tanúskodnak arról, hogy mennyire tartott az úttól. Egész valóját felzaklatta az a lehetőség, hogy szülőfaluja, Zágon ott fekszik egynapi járóföldre.Erdély katonai kormányzója, Lobkowitz azonban cselt vet a bujdosóknak. És nemcsak a rájuk törő ellenségekkel kell megvívniuk, hanem a lelkiismeretükkel is. Arról kell határozniuk, melyik a nagyobb hűség: a hazatérés-e , a szülőföld hívásának megállása vagy a ragaszkodás meghalt fejedelmük emlékéhez és eszméikhez."

Takács Tibor - Sziklatörés
A ​Sziklatörés tizenhetedik könyvem a sorban és második a Kossuth Könyvkiadónál. Előző, itt megjelent regényem, a Halló, Tartsay lakás? is részben már félig-meddig önéletrajzi ihletésű történet volt, e mostani regényemben Vér István édesapjának a históriáját mondom el, vagyis Vér Bálint utolsó csodáját. E regényhős nagyon hasonlít édesapámra, az egykori vöröskatonára, az örökké daloló, viccelődő, tréfálkozó emberre, aki maga is regényhősként élte le életét. Olyan ember volt, mert már nem érhette meg a könyv megjelenését, akinek történeteit nem lehetett kitalálni, csak megélni és megírni. És a háttérben ott van a nagyon szeretett egykori kutyám és Szentendre varázslatosan gyönyörű hegyi világát.

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Takács Tibor - Thököly ​ifjúsága
A ​későbbi kurucvezér a regényben gyermek- és ifjúkorának határán áll. Megrokkant, haldokló apja, a legendás gazdagságú István gróf vagyonára a bécsi udvar teszi rá a kezét. Árva várát császári csapatok veszik körül, hű emberek megmenekítik az ifjú grófot az erősebb Illava várába, majd amikor már az sem védhető, tovább, Erdély felé. Közben az iskolapadból kikerült fiú megtanul országos távlatokban gondolkodni, megismerkedik a döntés súlyos felelősségével és a férfipróbáló harcokkal is. A szerző a kor alapos ismeretére és a helyszín gondos tanulmányozására alapozta írását. A hálásabb kalandosságról lemondott a hirtelen felserdülő fiú lelkivilágának és a drámai korszak levegőjének árnyalt, hiteles ábrázolás kedvéért. A regényhez Győry Miklós készített vonalas belső rajzokat és színes táblaborítót.

Takács Tibor - Unokáimról ​írtam
Érzelmekben ​gazdag, nagyszülő-unoka viszonyt tanulságosan felvillantó emlékeket, unokákhoz kapcsolódó verseket rögzített sajátságos naplójában Takács Tibor író, költő. A bő két évtized megidézésében az irodalom is szerepet kap: az unokák közül a gyermekként versekkel jelentkező, Székely Szabolcs néven publikáló fiú sikereit, és regényíró-hajós fia munkáit említő írások mellett a 68 kötetes szerző, Takács Tibor író, költő irodalmi jelenléte is szerepet kap.

Takács Tibor - Nem ​félek a haláltól...
A ​szerző történelmi regénye Gróf Batthány Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek az életét dolgozza fel. Batthány lemondása után harcolt a honvédseregben, országgyűlési követté választották, tagja volt Windischgratztől 1848 végén békét kérő küldöttségnek. Elfogása után kötél általi halálra ítélték, de az ítéletet később a nyakán saját kezével ejtett sebek miatt golyó általi halálra módosították. A mű a fogságba vetett ember vívódásait tárja elénk, a halál torkából visszapillantó rab nagy megjelenítő erővel ábrázolt emlékein keresztül megismerhetjük Batthány életét.

Takács Tibor - Döntéshozók ​- Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében
"Nyíregyháza ​rohamos fejlődését három folytonos munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vezető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését." Ezek a mondatok egy 1931-ben megjelent várostörténetből valók.

Takács Tibor - Aphrodité ​bikiniben / Kiűzetés a Paradicsomból
Az ​örökségünk könyvsorozat élő irodalmunk legjavát a szerzők kézjegyével hitelesítve őrzi meg az időnek. Idősebb íróink, összeálló gazdag életművükből személyesen válogatták ki legkedvesebb, általuk legtöbbre értékelt, legsikerültebbnek tartott - s mint szellemi hagyatékként - az utókornak leginkább ajánlott írásaikat.

Takács Tibor - A ​sors kiválasztottja
Négy ​évszázad távolából idézi fel Bocskai István alakját a magyar történelem avatott tollú krónikása, Takács Tibor. A múltba visszanéző olvasó szereti tudni: milyen volt, milyen lehetett a fejedelem, aki ma is benne él a köztudatban. Bocskai jelképe az örök szabadságnak. Izgalmas kérdés, hogyan lesz a császári udvarban nevelkedett, Habsburg-párti ifjúból nemzete hőse, hogyan ismeri föl és viszi végbe a némettől és töröktől független haza megteremtését. Hogyan lesz dédelgetett vezére a hajdúk sokat szenvedett népének, s viszi végbe a nagy csodát: két pogány közt is lehet független Magyarország.

Takács Tibor - A ​királynő katonája
Türr ​Istvánról, a múlt századi szabadságharcok legendás hőséről sokat tudunk: 1849-ben magyar légiót szervezett Itáliában, 1859-ben az olasz-francia-osztrák háború idején komoly feladatokat kapott, 1860-ban a híres marsalai ezer élén Garibaldi vezérkari főnöke lett, majd Nápoly kormányzója, 1864-ben Szerbiában tevékenykedett, s Kossuth és Garibaldi megbízásából egy Magyarországba való betörést készített elő, 1867 után hazatért, és csatornaépítő mérnök lett (Ferenc-csatorna), később a Panama-csatorna (1876) és a Korinthoszi-csatorna (1881-1893) építésében is részt vállalt. Ez az izgalmas és fordulatos regény azonban Türr István életének egy kevéssé ismert, de igen veszélyes, csaknem végzetes kalandjáról szól 1855. november 1-én Bukarestben letartóztatják az osztrák hatóságok, és csak a nemzetközi tiltakozás mentheti meg.

Takács Tibor - Huszár ​Sándor bujdosásai
Takács ​Tibor legújabb könyvében Huszár Sándor erdélyi magyar íróra, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójára emlékezik. Huszár Sándor Kolozsváron született 1929-ben. Fiatalon került az irodalmi élet sűrűjébe. 1970-ben alapította A Hét című kulturális hetilapot, melynek éléről 1983-ban botrányos körülmények között távolította el a Hatalom. Magyarországra emigrált, de az Óhazában sem találta meg nyugalmát. 2005-ben Békéscsabán hunyt el. „Ama kevesek közé tartozom, aki harmincegynéhány erdélyi és romániai ottlétem után is érzem, látom, ízlelem azt a másik világot, azt az átlag magyarnak nem szagolható levegőt, ami körülveszi nálatok az embert. Emlékszem, amikor Kányádi telefonált az ablakhoz állva, hátha ott nem hallgatható le a telefonja…akkor éreztem, hogy Bukarestben csak a megszállottak tudnak élni! Azt is tudom, hogy a legtöbb beszervezett – ismerősről, barátról, idegenről -, tudjátok, hogy ki a besúgó. De azért összeölelkeztek, aztán ki-ki hazamegy és megírja a maga jelentését. Mert ha nem, abból baj lehet. Az elhárítás nyilván mindig tudta, ki az igazi ellenség.” (részlet a könyvből)

Takács Tibor - Mire ​meghal a nyár
Ma ​mindenben divat a retro, a visszatekintés! Kinek-kinek mondanivalója van az elmúlt világról! Én sem maradhattam ki ebből. Nem a divat, hanem a lélek okán. 1989-ben - sok-sok történelmi regény után - az akkori jelenbe kalandoztam, mivel érdekesebbnek találtam a múlt idézésénél! Két hét alatt született, majd két évtizeden át aludt! Szerettem volna, ha valamelyik kiadó érdekesnek találja, de visszautasított még az is, amelyik 1985-87 között három regényemet jelentette meg nagy példányszámban! A letűnő, de még el nem tűnő világban hőseim döbbenten látták állásuk, munkahelyük megszűnését, a volt világ összeomlását. A szerelem köntösébe bújtattam hőseimet, abban az időben talán még túlságosan is merész módon. E könyv háttere 1989 augusztusa. Főhőse egy éppen állását vesztett harminc alatti, különleges nő. AZ ő különös sorsát mesélem érdekesen, izgalmasan, erotikusan! Ahogyan a retro kívánja!

Takács Tibor - A ​párttitkár halála
1956. ​december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? - vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? - teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb - és egyre zavarbaejtőbb - kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu, amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról, tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni? Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles elbeszélés. Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról gondolkodva? Mi az, hogy "forradalom"? Egyáltalán: mi az, hogy "1956"? TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.

Takács Tibor - Kócos ​kutyaságai
Az ​olvasókat két csoportra lehet osztani: akik szeretik s akik nem szeretik a kutyákat. Ezt a könyvet a kutyaszeretőknek írtam. De mindenekelőtt önmagamnak. Mert volt egyszer egy Kócos pulim, élt tíz évet és eltemettem szentendrei kertünkben, mert családtagot nem dobunk ki! Mikor a halálát követő évben Edingburghban jártam, örömmel láttam a vár egyik bástyáján a skót katonakutyák temetőjét. Én eltemettem és feltámasztottam. Kócos megérdemli a kutya-halhatatlanságot. Már soha többé nem lesz kutyám! Kócos egyszeri volt és pótolhatatlan! Két regényem szereplője! Versek születtek róla. A kezünkben halt meg. A barátaimnak, akik ismerték és szerették Kócost, verses gyászjelentést küldtem. E könyvet, halála után 14 évvel írtam, 1993-ban. Most mindazoknak ajánlom, akik szeretik a pulit, akik nem tudnak kutya nélkül írni és nem szégyellik a sírást.

Takács Tibor - Sorsunk ​a nevünkben
„Nomen ​est omen.” Ki ne ismerné ezt a szállóigét, de ki veszi ezt ma igazán komolyan? A régi rómaiak még tudták azt, amit a mai kor embere már elfelejtett, vagy nem is akar tudni. A nevünk nemcsak arra szolgál, hogy jelöljön s megkülönböztessen másoktól, hanem arra is, hogy elmondja, miért jöttünk a világra, mi végre születtünk. Kevés olyan dolog van, ami szinte minden embert egyaránt foglalkoztat. Az egyik ilyen talán a nevünk. Miért így neveztek el? Miért így hívnak? Megannyi kérdés, de mi lehet a valódi válasz? A szülőket, ha megkérdezik miért választották gyermeküknek az adott nevet, rendszerint dallamára, a vezetéknévhez való illeszkedésre, boldog emlékekre, a családi hagyományokra, a véletlenre hivatkoznak. Szerintem azonban a tudattalan sugallja a szülőknek, hogy melyik nevet adják majd a gyermeknek, ha megszületik. Az anyának, apának a sok név közül azért tetszik meg egy bizonyos, mert gyerekünknek erre lesz szüksége majd az életfeladata teljesítéséhez. A keresztnevünk elárulja, hogy az életfeladatunkat miként valósíthatjuk meg. Családi nevünk viszont a gyökereinket mutatja, amit hoztunk magunkkal. Sokan azt gondolják, hogy a névváltoztatás által a sorsuk is megváltozik, azonban ez fordítva működik. Amennyiben a sorsukat megváltoztatják, változtathatják nevüket is.

Takács Tibor - Dervistánc
Három ​szálból sodortam össze történetemet. Felvonul benne a keresztény nyugat, a Thökölytől elpártolt kurucok, és a törökök világa. Hőseit nem kellett kitalálnom: Marsigli gróf például azért jött Budára hadakozni hogy felkutassa és megmentse a hajdani híres könyvtár esetleg még fellelhető Corvináit. Petneházy Dávid tragikus sorsa végigíveli e regény lapjait, attól kezdve, hogy elhagyja a vesztébe induló Thököly Imrét, egészen addig amíg maga is tehetetlenné válik a császári és papi cselszövéssel szemben. Würtz Menyhért brassói kalmár alakja pedig előző regényemből az "Ezüstkard" történetéből lép újra elénk. Buda 1686.évi felszabadítása új korszakot nyitott a magyar történelemben. A "Dervistánc" lapjain e sors- és korforduló története bontakozik ki.

Takács Tibor - Császármadár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - Aranypávák ​az asszonyok
A ​talán legnagyobb Balassi-kutató, Eckhardt Sándor szellemének ajánlja életrajzi regényét Takács Tibor. Az író ugyan sok mindent megtanult Eckhardt Sándor műveiből hőse életéről (bár e vonatkozásban is bakizik néha), arról azonban hogy kicsoda is volt Balassi - akár emberként, akár költőként - alig-alig nyújt képet. Így regénye, amely elsősorban a szerelmes, asszonyszerető és nők után kószáló költőt mutatja be, nem több, mint enyhén erotikus lektűr, amelynek "zamatát" az adja, hogy a 16. században játszódik (hiányos történeti staffázzsal), és hogy hőse állítólag azonos az egyik legnagyobb magyar zsenivel. - A hitelességre keveset adó életrajzi regényeket is szívesen fogadó olvasóknak ajánlható.

Takács Tibor - Felvidéki ​várak
A ​Zrínyi Kiadó vártörténeti sorozatának legújabb kötete a felvidéki várakba kalauzolja el az Olvasót. Mondák, nevezetes várakhoz fűződő romantikus történetek nyomán kel új életre a felvidéki táj ezerarcú szépsége és a hősi küzdelmeket idéző korok hangulata.

Takács Tibor - Huszárok ​a hadak útján
Gróf ​Bercsényi László II. Rákóczi Ferenc vitézeként megmentette a fejedelem életét a vesztes trencsényi csatában. 1711 után Franciaországban a francia-magyar huszárezred alezredese volt, s megkapta a Franciaország marsallja-címet...

Takács Tibor - Szerelmek ​labirintusában
Takács ​Tibor önéletrajzi regénye 1954 nyarán veszi kezdetét a Pénzügyminisztérium Mária-fürdői üdülőjében. A frissen egyetemre került tizennyolc éves Georgina itt ismerkedik meg egy fiatalasszonnyal és kisfiával, náluk pillantja meg a kisfiú apjának fényképét. Ekkor még nem is sejti, hogy későbbi nagy szerelmi kalandja az édesapával, Vér Istvánnal íróval (a szerző alteregója) ekkor veszi kezdetét...Ez a szerelem adja a hátterét a nőhöz, a múzsához, Georginához írott és a regény szövegébe is beleszőtt verseknek, valamint a szerző utóbbi években megjelent, és itt az előzmények feltárása után újraközölt regényrészleteinek. A mű memoár, szerelmes regény és a versek keletkezéstörténetét megrajzoló művészi igényű irodalomtörténet egyszerre.

Takács Tibor - Örök ​csónak
Válogatott ​gyűjteményt nyújtok át az olvasóknak: negyven év nyolcban versét. Írói indulásom két verseskötettel kezdődött, de a regényírás éveiben sem lettem hűtlen a lírához, hiszen nem halt meg bennem a költő, csupán elbújt a történelmi regényeimbe. Igen, mert őket gyógyszerként szántam a kor ellen, vagy csupán magamat vigasztaltam velük. Mindig öröm volt a vers. Őriztem őket, mintha titkok lennének, bár néhány itt-ott, lapokban, folyóiratokban megjelent. A címet egyik költeményemből vettem: "Ó, magyar nyelv, nekem te örök csónak, utasod vagyok kezdettől halálig." Ez a kötet az esztendők ajándéka az olvasóknak, de csak azoknak, akik e riasztó és zaklatott korban is szeretik a versek virágait. Takács Tibor

Takács Tibor - Magyar ​csillag Palermo egén
A ​történelmi regények avatott tollú írója egy alig ismert korba hívja olvasóit, miközben Garibaldi fegyvertársa: Tüköry Lajos életútját meséli el. A mindössze 30 évet élt - és Palermo ostromakor szerzett sebesülésébe belehalt - Tüköry Lajos története mögött felsorakozik az olaszországi magyar emigráció világa? Az 1859-ben létrejött Magyar Légió története! Garibaldi, Alexandra Dumas, Kossuth Lajos, Klapka György, Teleki Sándor, Türr István, Bethlen Gergely, a Times világhírű tudósítója: Éber Sándor, Sréter Lajos, Figyelmessy Fülöp lép elénk e nagyívű regényben. A regény az 1859-1860-ban - vagyis a 145 évvel ezelőtt - történteket jeleníti meg. Az író bejárta az izgalmas kor helyszíneit: Isztambultól kezdve Solferinón át Bresciáig, Marsaláig, Palermóig. Utóbbi helyen a napjainkban ott járó magyarok is sétálhatnak a Corso Tukeryn, s letehetik virágaikat az olasz forradalom hőse, Tüköry Lajos sírján.

Takács Tibor - Apám, ​a vöröskatona
A ​könyv, amit az olvasó most kézbe vesz, regény és dokumentum egyszerre. Középpontjában az író édesapjának alakja áll, egy munkásember élete és sorsa, inaséveitől kezdve egészen a Tanácsköztársaság harcaiban való részvételéig. Az elénk idézett alakok megelevenednek, a történetek helyszínének hangulata élettel teli és hiteles, s nem hiányzik a magával ragadó cselekmény, az izgalmas kaland sem. Az ábrázolás azonban, mely az édesapa emlékeit eleven erővel jeleníti meg, egyben egy korszak történelmi, gazdasági és politikai eseményeit, viszonyait is megörökíti és dokumentálja.

Takács Tibor - A ​jövő kulcsa
"A ​mai korban nem egyértelműek az életünket meghatározó keretek, rendszerek: ahová születtünk, ott teljesedhettünk ki. Manapság sokszor nem tudjuk, miért születtünk, ezért azt sem tudjuk, mit valósíthatunk meg az életünkkel, azt meg végképp nem tudjuk, ezt hogyan kellene véghez vinnünk. Emiatt a sors hozza meg azokat az eseményeket, amelyek ezt megmutathatják. Takács Tibor jelen könyvében elemzéseit un. háromszintű horoszkópelemzésre váltja. A három szint (személyiség, sors, események) korábban szervesen összetartoztak. A személyiség hatott a sorsválasztásra, mely létrehozta az életeseményeket. Manapság is adott ez a hármas elrendeződés, viszont a megközelítések már mások. E nagyszerű könyv segítségével jövőnk kulcsa tehát több zárat is kinyithat életünkben, s a felszabadító felismerések megváltoztatják életünket."

Takács Tibor - Kígyó ​a koronán
A ​Kígyó a koronán a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakába hívja az olvasót. A XVII. század évtizedei hősöket adtak. Bukásuk a nemzet tragédiája is volt. A történet az 1670-72 között játszódik és a Nádasdy-Zrínyi-Frangepán összeesküvést meséli el, az őket eláruló, és ezért grófi rangot kapott Kéry Ferenc kaboldi várúr történetében. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretik a magyar történelem kor- és sorsfordulóit, és a múlt érdekes és izgalmas világát.

Takács Tibor - A ​kaftános fejedelem
1961. ​augusztusában vetődtem el a törcsvári szorosba, amelynek sziklakapuján hajdan beözönlött a kurucok serege Erdélybe. Megcsodáltam a nagy sziklatömbön ülő, épségben maradt szép várat, melyet Thököly Imre nem engedett leromboltatni, s álltam a zernyesti síkon, ott, ahol 1690. augusztus 25-én holtan esett el Teleki Mihály, a nagy vetélytárs, Erdélyország kancellárja. Az úton - melyen a győzelem után Brassó polgárai jöttek köszönteni az új fejedelmet - gondoltam először arra: meg kellene írni Thököly Imre sorsát, úgy, amint a krónikák lapjairól elénk lép, s ahogy maga-magát diáriumában leírta. Szenvedélyesen utazó, sehol meg nem pihenő ember lévén, ettől kezdve egy éven át útjaimat Thököly irányította. Jártam pártadíszes várában, napokra bevettem magam Árvába, ahol gyermekéveit töltötte. Likava romjai között idéztem alakját, ahová Árvából menekült, s honnan Transsylvániába futott, elmentem Rózsahegyre, el az eperjesi kollégiumba, Kassára, Zólyomba, Beszterbányára, s megint csak Erdélybe: Kővárra és Somkútra. Minden város, vár, szikla és síkság az Ő alakját idézte. Próbáltam megérteni a kaftános fejedelem tetteit. Lelkesedtem sikereiért, és vele búsultam a váradi megpróbáltatásban. Kétszer koronázták királlyá, egyszer mint kollégiumi teátristát Eperjesen, s egyszer a törökök Fülek vára alatt. Mégis csak a fejedelmi címre tartott igényt. Kaftános fejedelemnek csúfolták kortársai, de tisztelte és félt tőle Bécs és Erdélyország, nagyra becsülte a porta, kedvezett neki a Napkirály, s hívei voltak lengyel földön is. Legyen ez a könyv is adalék a nagy hadvezér arcképéhez. Aki kíváncsi életére, lapozzon bele, s keltse életre a kaftános fejedelmet.

Takács Tibor - Költő ​a vérpadon
Gróf ​Listi (Liszti) László (1628-1662) költő, a törvényeket semmibe vevő, erkölcsi korlátokat nem ismerő életmódot folytatott; sorozatos gyilkosságai, fajtalankodásai, oklevél-hamisításai, gyújtogatásai, s egyéb gaztettei magas összeköttetés miatt megtorlás nélkül maradtak. Végül hamis pénzverés miatt elfogták és lefejezték. E tragikus életről írt izgalmas, fordulatokban gazdag regényt Takács Tibor.

Takács Tibor - Szerelmesek ​tükör előtt
Giacomo ​Girolamo Casanova (1725-1798), a "velencei illetőségű úr" élete mítosszá vált, neve szexuális szimbólum lett; alakja egyaránt megihlette az irodalmat, a képzőművészetet és a filmipart is. A több nyelven beszélő író és világcsavargó - kevesen tudják - utazásai során Magyarországon is megfordult. A középkorú férfiú ekkortájt már ötvenes éveiben járt. Takács Tibor ennek az utazásnak a regényes krónikáját adja kötetében. A színes élet- és útirajz nyomán megelevenedik a korabeli Buda mozgalmas élete, miközben a kalandor és szerencsejátékos, a diplomata és kém, a javíthatatlan nőimádó arcéle is kirajzolódik. Bár a szerző éppen nem ezt a köztudatban élő képet erősíti, sokkal inkább azt a Casanovát állítja az olvasók elé, aki műveltségével, vonzó alkatával, kedvességével és a világ igazán értékes dolgait megbecsülni tudó ember életszeretetével közelített imádata fő tárgyához, a női nemhez. A gazdag kultúrhistóriai anyagot is magába olvasztó regény szerzője munkája megírásához az 1925-ben megjelent Casanova Emlékiratokat (legutóbb: 9825188) is fölhasználta, valamint bőséggel merített Fenyő Miksa 1911-ben megjelent Casanova tanulmányából is. A nagy kalandor emberi arcát megmutató kellemes kikapcsolódást ígérő, érdekes regény.

Takács Tibor - Életünk ​térképei
Van-e ​olyan iránytű, amely segít eligazodni az életünk útvesztőiben, és ha igen, vajon létezik-e térkép, ahol az iránytűt használni tudjuk azért, hogy sorsunkban tudatosan haladjunk előre? Az élet nevű színdarabban - amely a születési képletünk alapján íródott - ritkán játssza kizárólag egy bolygó vagy egy életterület a főszerepet. A születési képlet minden eleme szerepet kap, hol főszerepet, hol csak mellékszerepet, legyen szó akár bolygókról, akár az egyén életterületeit megjelenítő házakról. Születési képletünk nem más, mint az életünk, a sorsunk térképe. Az iránytűt életeseményeinknél bolygók és az életterületeinket megjelenítő házak képviselik. Azt, hogy milyen irányba fordul a sorsunk és milyen lehetőségeink vannak arra, hogy tudatosan megválasszunk a sorsunk megéléséhez vezető utat, azt a házak és azok levezetett rendszerének segítségével tudhatjuk meg. Takács Tibor - a már tőle megszokott módon - ismét egy új, egyedi aspektusból tárja elénk születési képletünk házainak értelmezési lehetőségét. Olyan felfedezéseket tehetünk a szerző analitikus módszerének köszönhetően, aminek hatására újabb lehetőség nyílik arra, hogy megértsük, miként függenek össze olyan események a sorsunkban, amelyeknek látszólag semmi közük sincs egymáshoz. Kiser Edina _asztrológus_

Takács Tibor - Kétfelé ​folynak a vizek
Bethlen ​Gábor fejedelem korába viszi el az olvasót a történelmi regények elismert írója, Takács Tibor. A XVII. század izgalmas időszaka az 1621. év. Ekkor Ferdinánd király és Bethlen Gábor fejedelem küldöttei a morvaföldi Nikolsburgban öt hónapon át tanácskoznak a békéről. A tét Erdély és Bethlen Gábor kárpótlása. Bethlen visszaadja a királynak a nála lévő Szent Koronát, lezárva ezzel a királyi Magyarország és Erdély közti háborút. A kárpótlás megteremti Erdély aranykorát, a korona ellenében hét vármegyét, Kassa városát és Tokaj várát, valamint Oppeln és Ratibor hercegi címét kapja a fejedelem. Az anabaptista közösség életét megrendítő erővel, hitelesen ábrázolja az író. A szilveszteri békekötés kimondja az anabaptisták Erdélybe költözésének jogát. Az író korfestő ereje a nikolsburgi habán fazekasok bemutatásával éri el a csúcspontját. Ez a könyv különleges híradás az alig ismert, rég letűnt világról.

Kollekciók