Ajax-loader

Takács Tibor könyvei a rukkolán


Takács Tibor - Sziklatörés
A ​Sziklatörés tizenhetedik könyvem a sorban és második a Kossuth Könyvkiadónál. Előző, itt megjelent regényem, a Halló, Tartsay lakás? is részben már félig-meddig önéletrajzi ihletésű történet volt, e mostani regényemben Vér István édesapjának a históriáját mondom el, vagyis Vér Bálint utolsó csodáját. E regényhős nagyon hasonlít édesapámra, az egykori vöröskatonára, az örökké daloló, viccelődő, tréfálkozó emberre, aki maga is regényhősként élte le életét. Olyan ember volt, mert már nem érhette meg a könyv megjelenését, akinek történeteit nem lehetett kitalálni, csak megélni és megírni. És a háttérben ott van a nagyon szeretett egykori kutyám és Szentendre varázslatosan gyönyörű hegyi világát.

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Takács Tibor - Prémium a sorstól
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - A ​párttitkár halála
1956. ​december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? - vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? - teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb - és egyre zavarbaejtőbb - kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu, amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról, tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni? Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles elbeszélés. Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról gondolkodva? Mi az, hogy "forradalom"? Egyáltalán: mi az, hogy "1956"? TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.

Takács Tibor - Sorsunk ​a nevünkben
„Nomen ​est omen.” Ki ne ismerné ezt a szállóigét, de ki veszi ezt ma igazán komolyan? A régi rómaiak még tudták azt, amit a mai kor embere már elfelejtett, vagy nem is akar tudni. A nevünk nemcsak arra szolgál, hogy jelöljön s megkülönböztessen másoktól, hanem arra is, hogy elmondja, miért jöttünk a világra, mi végre születtünk. Kevés olyan dolog van, ami szinte minden embert egyaránt foglalkoztat. Az egyik ilyen talán a nevünk. Miért így neveztek el? Miért így hívnak? Megannyi kérdés, de mi lehet a valódi válasz? A szülőket, ha megkérdezik miért választották gyermeküknek az adott nevet, rendszerint dallamára, a vezetéknévhez való illeszkedésre, boldog emlékekre, a családi hagyományokra, a véletlenre hivatkoznak. Szerintem azonban a tudattalan sugallja a szülőknek, hogy melyik nevet adják majd a gyermeknek, ha megszületik. Az anyának, apának a sok név közül azért tetszik meg egy bizonyos, mert gyerekünknek erre lesz szüksége majd az életfeladata teljesítéséhez. A keresztnevünk elárulja, hogy az életfeladatunkat miként valósíthatjuk meg. Családi nevünk viszont a gyökereinket mutatja, amit hoztunk magunkkal. Sokan azt gondolják, hogy a névváltoztatás által a sorsuk is megváltozik, azonban ez fordítva működik. Amennyiben a sorsukat megváltoztatják, változtathatják nevüket is.

Takács Tibor - Nem ​félek a haláltól...
A ​szerző történelmi regénye Gróf Batthány Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek az életét dolgozza fel. Batthány lemondása után harcolt a honvédseregben, országgyűlési követté választották, tagja volt Windischgratztől 1848 végén békét kérő küldöttségnek. Elfogása után kötél általi halálra ítélték, de az ítéletet később a nyakán saját kezével ejtett sebek miatt golyó általi halálra módosították. A mű a fogságba vetett ember vívódásait tárja elénk, a halál torkából visszapillantó rab nagy megjelenítő erővel ábrázolt emlékein keresztül megismerhetjük Batthány életét.

Takács Tibor - Ördögkút
Sok ​híres ember raboskodott hajdan a krími tatár kánok legendás palotavárosában, Bahcsiszerájban, de kevesen tudják, hogy néhány magyar, erdélyi főúr is ott morzsolgatta fogsága bús napjait. Arra vártak a szerencsétlenek, hogy a kor szokása szerint váltságdíjért kiválthassák őket hozzátartozóik. A rabok közt a leghíresebb Kemény János, a későbbi erdélyi fejedelem volt. A lengyelekkel szövetséges krími tatárok serege 1657-ben támadta meg a Kemény vezette erdélyi hadakat, és július 31-én foglyul ejtette a kiváló vezért. Sikerül-e hűséges menyasszonyának, Lónyay Annának összeszednie a tatárok által követelt száztizenhatezer tallért? Hogyan menekül meg a börtönből a fogságot emelt fővel viselő, örök reménykedő Kemény János? Erről szól ez a ritka érzelmeket elemző, színes és lenyűgözően érdekes történelmi regény.

Takács Tibor - Thököly ​ifjúsága
A ​későbbi kurucvezér a regényben gyermek- és ifjúkorának határán áll. Megrokkant, haldokló apja, a legendás gazdagságú István gróf vagyonára a bécsi udvar teszi rá a kezét. Árva várát császári csapatok veszik körül, hű emberek megmenekítik az ifjú grófot az erősebb Illava várába, majd amikor már az sem védhető, tovább, Erdély felé. Közben az iskolapadból kikerült fiú megtanul országos távlatokban gondolkodni, megismerkedik a döntés súlyos felelősségével és a férfipróbáló harcokkal is. A szerző a kor alapos ismeretére és a helyszín gondos tanulmányozására alapozta írását. A hálásabb kalandosságról lemondott a hirtelen felserdülő fiú lelkivilágának és a drámai korszak levegőjének árnyalt, hiteles ábrázolás kedvéért. A regényhez Győry Miklós készített vonalas belső rajzokat és színes táblaborítót.

Takács Tibor - Döntéshozók ​- Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében
"Nyíregyháza ​rohamos fejlődését három folytonos munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vezető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését." Ezek a mondatok egy 1931-ben megjelent várostörténetből valók.

Takács Tibor - Besúgók ​a besúgásról
A ​kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.

Takács Tibor - Költő ​a vérpadon
Gróf ​Listi (Liszti) László (1628-1662) költő, a törvényeket semmibe vevő, erkölcsi korlátokat nem ismerő életmódot folytatott; sorozatos gyilkosságai, fajtalankodásai, oklevél-hamisításai, gyújtogatásai, s egyéb gaztettei magas összeköttetés miatt megtorlás nélkül maradtak. Végül hamis pénzverés miatt elfogták és lefejezték. E tragikus életről írt izgalmas, fordulatokban gazdag regényt Takács Tibor.

Takács Tibor - Halálvágta
A ​regény az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején játszódik. Azokról a tisztekről és közkatonákról szól, akik a császári sereg katonáiként külföldön szolgáltak, és a forradalom hírére úgy döntöttek, hogy hazajönnek és fegyverükkel hazájuk ügyét szolgálják. A katona- és a magánélet konfliktusairól, a szerelem és a hazaszeretet harcáról, a hazatérés komoly fizikai és lelki nehézségeiről, és az itthoni fogadtatásról is szól a regény, melynek szereplői valós, történelmi személyiségek.

Takács Tibor - A ​jövő kulcsa
"A ​mai korban nem egyértelműek az életünket meghatározó keretek, rendszerek: ahová születtünk, ott teljesedhettünk ki. Manapság sokszor nem tudjuk, miért születtünk, ezért azt sem tudjuk, mit valósíthatunk meg az életünkkel, azt meg végképp nem tudjuk, ezt hogyan kellene véghez vinnünk. Emiatt a sors hozza meg azokat az eseményeket, amelyek ezt megmutathatják. Takács Tibor jelen könyvében elemzéseit un. háromszintű horoszkópelemzésre váltja. A három szint (személyiség, sors, események) korábban szervesen összetartoztak. A személyiség hatott a sorsválasztásra, mely létrehozta az életeseményeket. Manapság is adott ez a hármas elrendeződés, viszont a megközelítések már mások. E nagyszerű könyv segítségével jövőnk kulcsa tehát több zárat is kinyithat életünkben, s a felszabadító felismerések megváltoztatják életünket."

Takács Tibor - Huszár ​Sándor bujdosásai
Takács ​Tibor legújabb könyvében Huszár Sándor erdélyi magyar íróra, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójára emlékezik. Huszár Sándor Kolozsváron született 1929-ben. Fiatalon került az irodalmi élet sűrűjébe. 1970-ben alapította A Hét című kulturális hetilapot, melynek éléről 1983-ban botrányos körülmények között távolította el a Hatalom. Magyarországra emigrált, de az Óhazában sem találta meg nyugalmát. 2005-ben Békéscsabán hunyt el. „Ama kevesek közé tartozom, aki harmincegynéhány erdélyi és romániai ottlétem után is érzem, látom, ízlelem azt a másik világot, azt az átlag magyarnak nem szagolható levegőt, ami körülveszi nálatok az embert. Emlékszem, amikor Kányádi telefonált az ablakhoz állva, hátha ott nem hallgatható le a telefonja…akkor éreztem, hogy Bukarestben csak a megszállottak tudnak élni! Azt is tudom, hogy a legtöbb beszervezett – ismerősről, barátról, idegenről -, tudjátok, hogy ki a besúgó. De azért összeölelkeztek, aztán ki-ki hazamegy és megírja a maga jelentését. Mert ha nem, abból baj lehet. Az elhárítás nyilván mindig tudta, ki az igazi ellenség.” (részlet a könyvből)

Takács Tibor - Öt ​tenger kék vizén
Több ​mint három évtizeddel ezelőtt, 1974-ben úgy hozta a sors, hogy Takács Tibornak lehetősége nyílott csatlakozni az akkor még létező és működő magyar tengeri flotta egyik hajója, a Hungária legénységéhez. Az ott töltött kalandos idők krónikáját tartalmazza a kötet, egy szubjektív hangvételű úti beszámoló, amelyben nyomon követhetjük a 6200 tonnás hajócsoda útját a Fekete-tengertől a Boszporuszon keresztül, a Földközi-tengeren át Algírba, Spanyolországba, majd onnan tovább Belgiumba és Hollandiába

Takács Tibor - Várak, ​városok varázsa
A ​szerző Csehországba, Morvaföldre és Szlovákiába hívja utazni az úti élmények kedvelőit. Északi szomszédaink varázslatos tájaira juthat el képzeletben. Látogatást tehet többek között Pöstyénben, Lőcsén, Selmecbányán és Körmöcbányán, Mikszáth és Madách földjén, megcsodálhatja a felvidéki várakat és a Tátra hegyvilágát .

Takács Tibor - Szülővárosom, ​szép Szeged
A ​szegedi származású író vall a Városról, gyermek- és ifjúkorának szegedi emlékeiről, felmenőiről, első szárnypróbálgatásairól, Szegedről való kényszerű távozásának okairól.

Takács Tibor - Tiszai ​mesék
Szerző ​annak idején, a ’30-as években kisgyermekként a Tisza-parton hallgatta cimboráival együtt az öreg halász, Hajagos Illés történeteit. Az egykori kisfiúból mára szintén tiszteletreméltó mesélő lett – ezt bizonyítják ezek a hangulatos „vízi-fabulák” is, amelyekből pontosan tizet találunk a könyvben. A klasszikus stílusú, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt ajánlható írásokat színes rajzok, Majzik Andrea grafikus munkái illusztrálják.

Takács Tibor - Aranykereszt ​a félhold fölött
"1959-től ​jelennek meg történelmi regényeim: szeretek elbújni a magyar múltba. A tatárjárás korától végigírtam hazám múltját úgy, hogy mindig bejártam a helyszíneket, úgy éreztem, ezzel tartozom olvasóimnak." (Takács Tibor) A szerző - immár a harmincadik - történelmi regényében, a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium közös pályázatára készült műben rajzolta és örökítette meg a nándorfehérvári győzelmet.

Takács Tibor - Krahulcsán Zsolt - Müller Rolf - Állambiztonság ​és olimpia 1956-1988
Az ​olimpiai játékok a második világháború után a hidegháborús szembenállás, a két világrendszer vetélkedésének egyik terepévé váltak. Ebből következett, hogy a keleti tömb országai, így Magyarország számára is nagy kihívást jelentett a játékokon való részvétel...

Takács Tibor - Csalánruha
A ​szabadságharcot leverték, a megtorlás elől menekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan 1849. augusztus 23-án Orsova mellett, a Cserna patak árterében negyedmagával elásta a magyar koronázási ékszereket tartalmazó nagy vasládát. Az ifjú - és bosszúvágytól fűtött - uralkodó, Ferenc József parancsára az önkényuralom éveiben az osztrák hatalom sokáig kerestette ezt a ládát, amelyet aztán több mint négy évvel elrejtése után, 1853. szeptember 8-án találtak meg. A rejtekhely kutatásával Titus Karger osztrák hadbíró százados foglalkozott, ismételten is: ez a rendkívül kényes feladat először őt égette, akár a csalánruha, aztán pedig Kempen rendőrfőnököt, aki 1852-ben indíttatta el vele újra a nyomozást. A lenyűgözően érdekes történelmi regény színes, eleven képet fest nemcsak a gyötrelmes büntetésekkel sújtott, megalázott országról, hanem a párizsi és londoni Kos-suth-emigrációról, továbbá a bécsi udvarról is.

Takács Tibor - Tatárcsillag
1968 ​nyarán jártam először Trogir (Trau) csodálatos szigetén, majd felautóztam a klisszai fellegvárig, hogy lássam azokat a helyeket, amelyek színterei voltak IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária 1241-42-es menekülésének. Azután Splitben (Spalato) tisztelegtem az ott eltemetett két magyar királylány síremléke előtt. Miközben a Diocletioanus-palota hatalmas csarnokaiban sétáltam, felidéztem az idemenekült magyarokat fogadó Gargano podeszta alakját, vagyis mindazokét, akik e mostani regényem hősei, szereplői. S közben módszeresen eljutottam mindazokra a helyekre, amelyeket jó volt látni ahhoz, hogy hiteles legyen a helyszínek rajza. Voltam Hainburgban, jártam Frigyes, osztrák herceg sírjánál Heiligenkreuzban, sétáltam a Muhi-pusztán, ültem Várad kövein. Jó szívvel ajánlom könyvemet minden olvasómnak: fiataloknak és nem fiataloknak, vagyis mindazoknak, akik szeretik a történelmet és kíváncsiak a titkaira.

Takács Tibor - Örök ​csónak
Válogatott ​gyűjteményt nyújtok át az olvasóknak: negyven év nyolcban versét. Írói indulásom két verseskötettel kezdődött, de a regényírás éveiben sem lettem hűtlen a lírához, hiszen nem halt meg bennem a költő, csupán elbújt a történelmi regényeimbe. Igen, mert őket gyógyszerként szántam a kor ellen, vagy csupán magamat vigasztaltam velük. Mindig öröm volt a vers. Őriztem őket, mintha titkok lennének, bár néhány itt-ott, lapokban, folyóiratokban megjelent. A címet egyik költeményemből vettem: "Ó, magyar nyelv, nekem te örök csónak, utasod vagyok kezdettől halálig." Ez a kötet az esztendők ajándéka az olvasóknak, de csak azoknak, akik e riasztó és zaklatott korban is szeretik a versek virágait. Takács Tibor

Takács Tibor - Kígyó ​a koronán
A ​Kígyó a koronán a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakába hívja az olvasót. A XVII. század évtizedei hősöket adtak. Bukásuk a nemzet tragédiája is volt. A történet az 1670-72 között játszódik és a Nádasdy-Zrínyi-Frangepán összeesküvést meséli el, az őket eláruló, és ezért grófi rangot kapott Kéry Ferenc kaboldi várúr történetében. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretik a magyar történelem kor- és sorsfordulóit, és a múlt érdekes és izgalmas világát.

Takács Tibor - Kétfelé ​folynak a vizek
Bethlen ​Gábor fejedelem korába viszi el az olvasót a történelmi regények elismert írója, Takács Tibor. A XVII. század izgalmas időszaka az 1621. év. Ekkor Ferdinánd király és Bethlen Gábor fejedelem küldöttei a morvaföldi Nikolsburgban öt hónapon át tanácskoznak a békéről. A tét Erdély és Bethlen Gábor kárpótlása. Bethlen visszaadja a királynak a nála lévő Szent Koronát, lezárva ezzel a királyi Magyarország és Erdély közti háborút. A kárpótlás megteremti Erdély aranykorát, a korona ellenében hét vármegyét, Kassa városát és Tokaj várát, valamint Oppeln és Ratibor hercegi címét kapja a fejedelem. Az anabaptista közösség életét megrendítő erővel, hitelesen ábrázolja az író. A szilveszteri békekötés kimondja az anabaptisták Erdélybe költözésének jogát. Az író korfestő ereje a nikolsburgi habán fazekasok bemutatásával éri el a csúcspontját. Ez a könyv különleges híradás az alig ismert, rég letűnt világról.

Takács Tibor - Dervistánc
Három ​szálból sodortam össze történetemet. Felvonul benne a keresztény nyugat, a Thökölytől elpártolt kurucok, és a törökök világa. Hőseit nem kellett kitalálnom: Marsigli gróf például azért jött Budára hadakozni hogy felkutassa és megmentse a hajdani híres könyvtár esetleg még fellelhető Corvináit. Petneházy Dávid tragikus sorsa végigíveli e regény lapjait, attól kezdve, hogy elhagyja a vesztébe induló Thököly Imrét, egészen addig amíg maga is tehetetlenné válik a császári és papi cselszövéssel szemben. Würtz Menyhért brassói kalmár alakja pedig előző regényemből az "Ezüstkard" történetéből lép újra elénk. Buda 1686.évi felszabadítása új korszakot nyitott a magyar történelemben. A "Dervistánc" lapjain e sors- és korforduló története bontakozik ki.

Takács Tibor - Büntetőterület
Focit ​sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit? A Büntetőterület a fociról szól - de nem csak arról. A szerző a futballt mint nagy tömegekre ható társadalmi és kulturális jelenséget vizsgálja, amelyet a szocialista rendszer irányítói, a legfelsőbb állami és pártvezetés mindig is komoly veszélyforrásnak tekintettek. Egy meccsen könnyen elszabadultak az indulatok, amelyek aztán ragályosnak bizonyulhattak. Ezért is utalták a politikai rendőrség hatáskörébe a klubok játékosainak és szurkolóinak ellenőrzését. Ám a hatalom birtokosai azt is tudták, milyen fontos szerepet játszanak a sporteredmények a rendszer elfogadottságában, hogy az angol-magyar 3:6-nál mi sem népszerűsítheti jobban a szocializmust. Takács Tibor könyve a foci szemszögéből rajzolja meg az 1945 és 1990 közti magyar valóság képét különleges dokumentumok, párttitkári feljegyzések, ügynökjelentések, nyomozati jegyzőkönyvek, titkosszolgálati tisztek beszámolói alapján. A játék és az együttszurkolás örömét azonban ezek sem vehették el - a virsli íze, a rossz, de mégis jó mustáré, a sör keserű büdöse megmaradt. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére, amelyet többek között A párttitkár halála és a Szoros emberfogás című könyveiben dolgozott fel.

Takács Tibor - Farkasparancs
Az ​1848-1849-es szabadságharc utolsó napjait éli a magyarság. A koronázási ékszereket - köztük a Szent Koronát - rejtő ládát Szemere Bertalan belügyminiszter titokban Szegedre szállíttatja. Haynau megbízatásából Titus Karger hadbíró százados mindent elkövet, hogy a láda elrejtését megakadályozza. Titokzatos gyilkosságok jelzik, hogy a koronát rejtő láda útját vér és parázs kíséri. Ki a tettes? Míg mindenre fény derül, felvillan előttünk a kor pontos rajza, egy gyönyörű szerelem kibontakozása, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan ellentéte, vagyis ahogyan mindazt látja és láttatja lenyűgöző regényében a történelmi regények hivatott írója: Takács Tibor.

Takács Tibor - Apám, ​a vöröskatona
A ​könyv, amit az olvasó most kézbe vesz, regény és dokumentum egyszerre. Középpontjában az író édesapjának alakja áll, egy munkásember élete és sorsa, inaséveitől kezdve egészen a Tanácsköztársaság harcaiban való részvételéig. Az elénk idézett alakok megelevenednek, a történetek helyszínének hangulata élettel teli és hiteles, s nem hiányzik a magával ragadó cselekmény, az izgalmas kaland sem. Az ábrázolás azonban, mely az édesapa emlékeit eleven erővel jeleníti meg, egyben egy korszak történelmi, gazdasági és politikai eseményeit, viszonyait is megörökíti és dokumentálja.

Takács Tibor - Égi ​úton
Az ​asztrológia egyik legizgalmasabb és talán legvitatottabb területe a fényszögek értelmezése. Ez a könyv ebben segít eligazodni. Nem elméleti munka, sokkal inkább gyakorlati útmutatás gyakorlati tapasztalatokkal. Egy módszer, amit érdemes megismerni. Aki elolvassa, az biztos kipróbálja, aki kipróbálja, az remélem használni is fogja. S aki használja, az segíteni is tud. Talán ez a legfontosabb.

Takács Tibor - Magyar ​csillag Palermo egén
A ​történelmi regények avatott tollú írója egy alig ismert korba hívja olvasóit, miközben Garibaldi fegyvertársa: Tüköry Lajos életútját meséli el. A mindössze 30 évet élt - és Palermo ostromakor szerzett sebesülésébe belehalt - Tüköry Lajos története mögött felsorakozik az olaszországi magyar emigráció világa? Az 1859-ben létrejött Magyar Légió története! Garibaldi, Alexandra Dumas, Kossuth Lajos, Klapka György, Teleki Sándor, Türr István, Bethlen Gergely, a Times világhírű tudósítója: Éber Sándor, Sréter Lajos, Figyelmessy Fülöp lép elénk e nagyívű regényben. A regény az 1859-1860-ban - vagyis a 145 évvel ezelőtt - történteket jeleníti meg. Az író bejárta az izgalmas kor helyszíneit: Isztambultól kezdve Solferinón át Bresciáig, Marsaláig, Palermóig. Utóbbi helyen a napjainkban ott járó magyarok is sétálhatnak a Corso Tukeryn, s letehetik virágaikat az olasz forradalom hőse, Tüköry Lajos sírján.

Takács Tibor - Szerelmesek ​tükör előtt
Giacomo ​Girolamo Casanova (1725-1798), a "velencei illetőségű úr" élete mítosszá vált, neve szexuális szimbólum lett; alakja egyaránt megihlette az irodalmat, a képzőművészetet és a filmipart is. A több nyelven beszélő író és világcsavargó - kevesen tudják - utazásai során Magyarországon is megfordult. A középkorú férfiú ekkortájt már ötvenes éveiben járt. Takács Tibor ennek az utazásnak a regényes krónikáját adja kötetében. A színes élet- és útirajz nyomán megelevenedik a korabeli Buda mozgalmas élete, miközben a kalandor és szerencsejátékos, a diplomata és kém, a javíthatatlan nőimádó arcéle is kirajzolódik. Bár a szerző éppen nem ezt a köztudatban élő képet erősíti, sokkal inkább azt a Casanovát állítja az olvasók elé, aki műveltségével, vonzó alkatával, kedvességével és a világ igazán értékes dolgait megbecsülni tudó ember életszeretetével közelített imádata fő tárgyához, a női nemhez. A gazdag kultúrhistóriai anyagot is magába olvasztó regény szerzője munkája megírásához az 1925-ben megjelent Casanova Emlékiratokat (legutóbb: 9825188) is fölhasználta, valamint bőséggel merített Fenyő Miksa 1911-ben megjelent Casanova tanulmányából is. A nagy kalandor emberi arcát megmutató kellemes kikapcsolódást ígérő, érdekes regény.

Kollekciók