Ajax-loader

Takács Tibor könyvei a rukkolán


Takács Tibor - Sziklatörés
A ​Sziklatörés tizenhetedik könyvem a sorban és második a Kossuth Könyvkiadónál. Előző, itt megjelent regényem, a Halló, Tartsay lakás? is részben már félig-meddig önéletrajzi ihletésű történet volt, e mostani regényemben Vér István édesapjának a históriáját mondom el, vagyis Vér Bálint utolsó csodáját. E regényhős nagyon hasonlít édesapámra, az egykori vöröskatonára, az örökké daloló, viccelődő, tréfálkozó emberre, aki maga is regényhősként élte le életét. Olyan ember volt, mert már nem érhette meg a könyv megjelenését, akinek történeteit nem lehetett kitalálni, csak megélni és megírni. És a háttérben ott van a nagyon szeretett egykori kutyám és Szentendre varázslatosan gyönyörű hegyi világát.

Takács Tibor - Klapka ​katonái
1849 ​őszén járunk. A magyar szabadság ügye elveszett már. Görgey letette a fegyvert Világosnál, az utolsó előtti erődítmény, Pétervárad is kapitulált. Egyedül Komárom várát őrzi még mindenre elszánt, hősi harcra, akár halálra is kész honvédsereg.... Klapka György a fővezérük, az a fiatal, de már vénséges vén bölcseknél is bölcsebb tábornok, aki mindaddig helytáll, amíg csak a hazaszeretet, a katonabecsület és a józan emberi ész engedi. Ellenfele pedig, Haynau, a bresciai hiéna attól sem retten vissza, hogy orgyilkosokkal törjön Klapka életére. Hiszen Ausztriának politikailag végtelenül kellemetlen, hogy még mindig áll a magyar szabadság utolsó fellegvára. A tábornokot tehát kémek és gyilkosok kerülgetik, testük eleven pajzsával védik azonban hívei, a szabadságharc nem is mindig magyar származású hősei. Róluk szól ez a regény...

Takács Tibor - Erdély ​köpönyegében
Az ​író könyvéről: "Áhítatos szívvel léptem át 1971-ben, egy augusztusi délelőttön a rodostói Rákóczi-ház küszöbét, ahová azzal a nem titkolt elhatározással érkeztem: regényt írok Mikes Kelemenről. Milyen sokszor álmodoztak a bujdosók Erdély hazahívó édességéről, a szülői házról, amely egyszeriben elérhető közelségbe került 1739 nyarán, amikor a szultán parancs Mikes Kelement és Zay Zsigmondot Iasiba, régi magyar nevén: Jászvásárra küldte, s ők ott mentek el Erdély köpönyege mellett. Mikes Kelemen levelei tanúskodnak arról, hogy mennyire tartott az úttól. Egész valóját felzaklatta az a lehetőség, hogy szülőfaluja, Zágon ott fekszik egynapi járóföldre.Erdély katonai kormányzója, Lobkowitz azonban cselt vet a bujdosóknak. És nemcsak a rájuk törő ellenségekkel kell megvívniuk, hanem a lelkiismeretükkel is. Arról kell határozniuk, melyik a nagyobb hűség: a hazatérés-e , a szülőföld hívásának megállása vagy a ragaszkodás meghalt fejedelmük emlékéhez és eszméikhez."

Takács Tibor - Thököly ​ifjúsága
A ​későbbi kurucvezér a regényben gyermek- és ifjúkorának határán áll. Megrokkant, haldokló apja, a legendás gazdagságú István gróf vagyonára a bécsi udvar teszi rá a kezét. Árva várát császári csapatok veszik körül, hű emberek megmenekítik az ifjú grófot az erősebb Illava várába, majd amikor már az sem védhető, tovább, Erdély felé. Közben az iskolapadból kikerült fiú megtanul országos távlatokban gondolkodni, megismerkedik a döntés súlyos felelősségével és a férfipróbáló harcokkal is. A szerző a kor alapos ismeretére és a helyszín gondos tanulmányozására alapozta írását. A hálásabb kalandosságról lemondott a hirtelen felserdülő fiú lelkivilágának és a drámai korszak levegőjének árnyalt, hiteles ábrázolás kedvéért. A regényhez Győry Miklós készített vonalas belső rajzokat és színes táblaborítót.

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Takács Tibor - Huszár ​Sándor bujdosásai
Takács ​Tibor legújabb könyvében Huszár Sándor erdélyi magyar íróra, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójára emlékezik. Huszár Sándor Kolozsváron született 1929-ben. Fiatalon került az irodalmi élet sűrűjébe. 1970-ben alapította A Hét című kulturális hetilapot, melynek éléről 1983-ban botrányos körülmények között távolította el a Hatalom. Magyarországra emigrált, de az Óhazában sem találta meg nyugalmát. 2005-ben Békéscsabán hunyt el. „Ama kevesek közé tartozom, aki harmincegynéhány erdélyi és romániai ottlétem után is érzem, látom, ízlelem azt a másik világot, azt az átlag magyarnak nem szagolható levegőt, ami körülveszi nálatok az embert. Emlékszem, amikor Kányádi telefonált az ablakhoz állva, hátha ott nem hallgatható le a telefonja…akkor éreztem, hogy Bukarestben csak a megszállottak tudnak élni! Azt is tudom, hogy a legtöbb beszervezett – ismerősről, barátról, idegenről -, tudjátok, hogy ki a besúgó. De azért összeölelkeztek, aztán ki-ki hazamegy és megírja a maga jelentését. Mert ha nem, abból baj lehet. Az elhárítás nyilván mindig tudta, ki az igazi ellenség.” (részlet a könyvből)

Takács Tibor - Felvidéki ​várak
A ​Zrínyi Kiadó vártörténeti sorozatának legújabb kötete a felvidéki várakba kalauzolja el az Olvasót. Mondák, nevezetes várakhoz fűződő romantikus történetek nyomán kel új életre a felvidéki táj ezerarcú szépsége és a hősi küzdelmeket idéző korok hangulata.

Takács Tibor - Aranytányér
"Most ​jó lenni katonának..." énekeltem vidáman, amikor 1949 őszén bevonultam Esztergom táborba, arra a felhívásra, amelyet az Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium adott ki, s lényege az volt: írók, gyertek katonának. Fél év katonáskodás és utána tartalékos alhadnagyi fokozat - ezért vonultam be, de valójában azt várták tőlünk (mert voltunk jó néhányan, akik jelentkeztünk a felhívásra), hogy mi írjuk meg az új katonairodalmat: verseket, novellákat, regényeket. Akkor, leszerelésem után azt gondoltam, e fél év történetét soha nem lehet megírni. Amikor immáron obsitosként visszavittem a katonaruhámat, elhatároztam: megírom a mélybehullott éveket, kiásom a múltból az aranytányér emlékét s felmutatom a világnak.

Takács Tibor - A ​modern állam és jog történeti alapjai
Tartalom: ​Az antik állam- és jogfejlődés, Német állam- és jogfejlődés, Francia állam- és jogfejlődés, Angol állam- és jogfejlődés, Az Olasz államszervezet és jogrendszer fejlődése, Orosz állam- és jogfejlődés, Az európai integráció történeti előzményei, A magyar országgyűlés és nemzetgyűlés története, Magyarország központi végrehajtó szervei, Magyarország helyi igazgatásának szervei, Modern Magyar Büntetőjog, Modern Magyar magánjog és kereskedelmi jog, Modern eljárások Magyarországon.

Takács Tibor - Farkasparancs
Az ​1848-1849-es szabadságharc utolsó napjait éli a magyarság. A koronázási ékszereket - köztük a Szent Koronát - rejtő ládát Szemere Bertalan belügyminiszter titokban Szegedre szállíttatja. Haynau megbízatásából Titus Karger hadbíró százados mindent elkövet, hogy a láda elrejtését megakadályozza. Titokzatos gyilkosságok jelzik, hogy a koronát rejtő láda útját vér és parázs kíséri. Ki a tettes? Míg mindenre fény derül, felvillan előttünk a kor pontos rajza, egy gyönyörű szerelem kibontakozása, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan ellentéte, vagyis ahogyan mindazt látja és láttatja lenyűgöző regényében a történelmi regények hivatott írója: Takács Tibor.

Takács Tibor - Tiszai ​mesék
Szerző ​annak idején, a ’30-as években kisgyermekként a Tisza-parton hallgatta cimboráival együtt az öreg halász, Hajagos Illés történeteit. Az egykori kisfiúból mára szintén tiszteletreméltó mesélő lett – ezt bizonyítják ezek a hangulatos „vízi-fabulák” is, amelyekből pontosan tizet találunk a könyvben. A klasszikus stílusú, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt ajánlható írásokat színes rajzok, Majzik Andrea grafikus munkái illusztrálják.

Takács Tibor - Létezésünk ​tükre
Létezésünk ​tükre maga a valóság. A valóság pedig nem más, mint amit mi magunk a tetteinkkel, cselekedeteinkkel létrehozunk, amelyek következményének köszönhetően életünket éljük. Azonban van a mi létezésünknek egy másik nagyon fontos valóságformáló eleme, ez pedig a történés. Életünket tehát e két elem a kölcsönös egymásra hatása határozza meg, de amíg a cselekedeteinknek aktív szereplői vagyunk, addig a történéseket passzív elszenvedőként éljük meg. Ha életünk során azt éljük meg, hogy cselekedeteinkkel tudjuk irányítani a létünket, akkor úgy gondoljuk, a sors puszta kitaláció. Sorsról, mint létezésünk tükréről akkor beszélünk, ha úgy érezzük, csak történnek velünk a dolgok és nincs beleszólásunk az eseményekbe. Minden történés és cselekvés csak akkor és úgy formálhatja sorsunkat, ahogy ott és akkor lehetőség van rá. Törvényszerűen. Mint ahogyan a bolygók egy meghatározott és megváltoztathatatlan, előre jól kiszámítható pályán mozognak, amióta világ a világ... A szerző új könyve azokat a gondolatokat tartalmazza, amelyeket tanításai során megosztott tanítványaival, és amely gondolatokat azon kedves olvasók figyelmébe is ajánlom, akik nem járatosak az asztrológia szimbólum- és elvrendszerében, viszont felfigyeltek a világot mozgató törvényszerűségre: nincsenek véletlenek. Pogonyi Edina

Takács Tibor - Ezüstkard
Ez ​a könyvem ott kezdődik, ahol "A kaftános fejedelem" regénye véget ér, Nikomédiában, török földön, a virágmezei házban. Thököly Imre, a halni készülő fejedelem kardot küld haza, magyar földre, mintegy jelképesen, hogy küzdjön helyette is, az ő bukott álmait is megvalósító kuruc seregek soraiban. A kard útja ez a regény. Az ezüstkardért kezek emelődnek a magasba, és de sokan nyúlnak érte. Thököly Imre indítja haza, zsákmányos kardként Vak Bottyánhoz kerül, Jávorka Adám a legméltóbbnak: Ocskay brigadérosnak ajánlja fel. És itt álljunk meg egy pillanatra. Hiszen tulajdonképpen Jávorka Adám és Ocskay László históriáját mondom el az ezüstkard ürügyén. Ocskay Lászlóét, a kuruc idők legnépszerűbb ezereskapitányának történetét, akit a "tűz fejedelmének", "Rákóczi villámának" neveztek, amíg hátat nem fordított az 1708-as bukott, trencséni csata után a kurucok ügyének. És az áruló elfogás ára megesküvő s ezt véghezvivő nagykosztolányi Jávorka Adám történetét beszélem el, akképpen, amint az két és fél évszázada megtörtént. A magyar történelem sok izgalmas epizódja közül is messzire fénylik az árulás és a hűség különös története. Az Ezüstkard történelem is, regény is. Mérföldköveit, útjelzőkaróit mégsem kellett kitalálni: megtörtént események, valaha volt emberi sorsok irányították kezem. Ocskay László élete az izgalmasabb, rendkívülibb, én mégis Jávorkát szeretem jobban. Nálánál hűségesebb, töretlenebb hitű katonát nem ismerek abból a korból, olyan hős, aki megérdemli a késői elismerést. Kilenc esztendőt fog át a történet. Az ezüstkard sorsa 1703-tól 1712-ig ível, s a színhely az akkori haza, s egy kicsit Európa is: Érsekújvár, Nagyszombat, Pozsony, Nyitra, Zboró, Budatin, Beckó, Buda és Brassó adja a regény keretét, Nikomédia meg Vsetin, Tisnov és Gdansk falai magasodnak az ezüstkard útját kísérő olvasók fölé. Akik szeretik a múltat idézni, azoknak ajánlom regényemet. Takács Tibor

Takács Tibor - A ​fejlődés iskolája
"Takács ​Tibor munkája egy összefoglaló munka az asztrológiáról. Még azokra az asztrológiai területekre is kitér, amelyekre az utóbbi évek hazai könyvkiadásában az asztrológiai tárgyú könyvek nem tértek ki, egy-két kivételtől eltekintve. Gondolok itt az orvosi asztrológiára, a születési idő pontosítására és az úgynevezett prognosztikai asztrológiára. Ezek az utóbbi témák akkora kaliberűek, hogy mindegyikről több önálló könyvet lehetne írni. Takács Tibor ezeket a témákat érinti, s ezzel könyve átfogóbbá válik. Minden embernek, aki az asztrológia iránt érdeklődik, megadhatja azt a kezdő lökést, amely alapját szolgálhatja egy komolyabb asztrológiai tudás megszerzésének, illetve tájékoztatja azokat a laikus, ám mégis érdeklődő olvasókat, akik nem mennek el egy kézlegyintéssel, ha asztrológiáról esik szó." (Kalo Jenő asztrológus)

Takács Tibor - A ​jövő kulcsa
"A ​mai korban nem egyértelműek az életünket meghatározó keretek, rendszerek: ahová születtünk, ott teljesedhettünk ki. Manapság sokszor nem tudjuk, miért születtünk, ezért azt sem tudjuk, mit valósíthatunk meg az életünkkel, azt meg végképp nem tudjuk, ezt hogyan kellene véghez vinnünk. Emiatt a sors hozza meg azokat az eseményeket, amelyek ezt megmutathatják. Takács Tibor jelen könyvében elemzéseit un. háromszintű horoszkópelemzésre váltja. A három szint (személyiség, sors, események) korábban szervesen összetartoztak. A személyiség hatott a sorsválasztásra, mely létrehozta az életeseményeket. Manapság is adott ez a hármas elrendeződés, viszont a megközelítések már mások. E nagyszerű könyv segítségével jövőnk kulcsa tehát több zárat is kinyithat életünkben, s a felszabadító felismerések megváltoztatják életünket."

Takács Tibor - Halálvágta
A ​regény az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején játszódik. Azokról a tisztekről és közkatonákról szól, akik a császári sereg katonáiként külföldön szolgáltak, és a forradalom hírére úgy döntöttek, hogy hazajönnek és fegyverükkel hazájuk ügyét szolgálják. A katona- és a magánélet konfliktusairól, a szerelem és a hazaszeretet harcáról, a hazatérés komoly fizikai és lelki nehézségeiről, és az itthoni fogadtatásról is szól a regény, melynek szereplői valós, történelmi személyiségek.

Takács Tibor - Apám, ​a vöröskatona
A ​könyv, amit az olvasó most kézbe vesz, regény és dokumentum egyszerre. Középpontjában az író édesapjának alakja áll, egy munkásember élete és sorsa, inaséveitől kezdve egészen a Tanácsköztársaság harcaiban való részvételéig. Az elénk idézett alakok megelevenednek, a történetek helyszínének hangulata élettel teli és hiteles, s nem hiányzik a magával ragadó cselekmény, az izgalmas kaland sem. Az ábrázolás azonban, mely az édesapa emlékeit eleven erővel jeleníti meg, egyben egy korszak történelmi, gazdasági és politikai eseményeit, viszonyait is megörökíti és dokumentálja.

Takács Tibor - Balkáni ​barangolás
A ​szerző kötetében egykori balkáni úti élményeinek krónikáját osztja meg az olvasókkal, személyes hangvételű alternatívát kínálva a hagyományos felépítésű, objektív útikönyvek mellé. Az első egy 1966-os bulgáriai körutazás a rilai kolostortól a Fekete-tenger partvidékén át Kossuth Lajos egykori sumeni lakhelyéig. A második, 1968-ban megtett út a korabeli Jugoszlávián kalauzol végig bennünket, kiegészítve a szerző fiainak tanulságos naplórészleteivel. A harmadik és egyben befejező rész az 1968-as al-dunai utazás. Az utazás élményeit számos verssel növeli.

Takács Tibor - Ördögkút
Sok ​híres ember raboskodott hajdan a krími tatár kánok legendás palotavárosában, Bahcsiszerájban, de kevesen tudják, hogy néhány magyar, erdélyi főúr is ott morzsolgatta fogsága bús napjait. Arra vártak a szerencsétlenek, hogy a kor szokása szerint váltságdíjért kiválthassák őket hozzátartozóik. A rabok közt a leghíresebb Kemény János, a későbbi erdélyi fejedelem volt. A lengyelekkel szövetséges krími tatárok serege 1657-ben támadta meg a Kemény vezette erdélyi hadakat, és július 31-én foglyul ejtette a kiváló vezért. Sikerül-e hűséges menyasszonyának, Lónyay Annának összeszednie a tatárok által követelt száztizenhatezer tallért? Hogyan menekül meg a börtönből a fogságot emelt fővel viselő, örök reménykedő Kemény János? Erről szól ez a ritka érzelmeket elemző, színes és lenyűgözően érdekes történelmi regény.

Takács Tibor - Aranykereszt ​a félhold fölött
"1959-től ​jelennek meg történelmi regényeim: szeretek elbújni a magyar múltba. A tatárjárás korától végigírtam hazám múltját úgy, hogy mindig bejártam a helyszíneket, úgy éreztem, ezzel tartozom olvasóimnak." (Takács Tibor) A szerző - immár a harmincadik - történelmi regényében, a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium közös pályázatára készült műben rajzolta és örökítette meg a nándorfehérvári győzelmet.

Takács Tibor - Büntetőterület
Focit ​sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit? A Büntetőterület a fociról szól - de nem csak arról. A szerző a futballt mint nagy tömegekre ható társadalmi és kulturális jelenséget vizsgálja, amelyet a szocialista rendszer irányítói, a legfelsőbb állami és pártvezetés mindig is komoly veszélyforrásnak tekintettek. Egy meccsen könnyen elszabadultak az indulatok, amelyek aztán ragályosnak bizonyulhattak. Ezért is utalták a politikai rendőrség hatáskörébe a klubok játékosainak és szurkolóinak ellenőrzését. Ám a hatalom birtokosai azt is tudták, milyen fontos szerepet játszanak a sporteredmények a rendszer elfogadottságában, hogy az angol-magyar 3:6-nál mi sem népszerűsítheti jobban a szocializmust. Takács Tibor könyve a foci szemszögéből rajzolja meg az 1945 és 1990 közti magyar valóság képét különleges dokumentumok, párttitkári feljegyzések, ügynökjelentések, nyomozati jegyzőkönyvek, titkosszolgálati tisztek beszámolói alapján. A játék és az együttszurkolás örömét azonban ezek sem vehették el - a virsli íze, a rossz, de mégis jó mustáré, a sör keserű büdöse megmaradt. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére, amelyet többek között A párttitkár halála és a Szoros emberfogás című könyveiben dolgozott fel.

Takács Tibor - Aphrodité ​bikiniben / Kiűzetés a Paradicsomból
Az ​örökségünk könyvsorozat élő irodalmunk legjavát a szerzők kézjegyével hitelesítve őrzi meg az időnek. Idősebb íróink, összeálló gazdag életművükből személyesen válogatták ki legkedvesebb, általuk legtöbbre értékelt, legsikerültebbnek tartott - s mint szellemi hagyatékként - az utókornak leginkább ajánlott írásaikat.

Takács Tibor - A ​kaftános fejedelem
1961. ​augusztusában vetődtem el a törcsvári szorosba, amelynek sziklakapuján hajdan beözönlött a kurucok serege Erdélybe. Megcsodáltam a nagy sziklatömbön ülő, épségben maradt szép várat, melyet Thököly Imre nem engedett leromboltatni, s álltam a zernyesti síkon, ott, ahol 1690. augusztus 25-én holtan esett el Teleki Mihály, a nagy vetélytárs, Erdélyország kancellárja. Az úton - melyen a győzelem után Brassó polgárai jöttek köszönteni az új fejedelmet - gondoltam először arra: meg kellene írni Thököly Imre sorsát, úgy, amint a krónikák lapjairól elénk lép, s ahogy maga-magát diáriumában leírta. Szenvedélyesen utazó, sehol meg nem pihenő ember lévén, ettől kezdve egy éven át útjaimat Thököly irányította. Jártam pártadíszes várában, napokra bevettem magam Árvába, ahol gyermekéveit töltötte. Likava romjai között idéztem alakját, ahová Árvából menekült, s honnan Transsylvániába futott, elmentem Rózsahegyre, el az eperjesi kollégiumba, Kassára, Zólyomba, Beszterbányára, s megint csak Erdélybe: Kővárra és Somkútra. Minden város, vár, szikla és síkság az Ő alakját idézte. Próbáltam megérteni a kaftános fejedelem tetteit. Lelkesedtem sikereiért, és vele búsultam a váradi megpróbáltatásban. Kétszer koronázták királlyá, egyszer mint kollégiumi teátristát Eperjesen, s egyszer a törökök Fülek vára alatt. Mégis csak a fejedelmi címre tartott igényt. Kaftános fejedelemnek csúfolták kortársai, de tisztelte és félt tőle Bécs és Erdélyország, nagyra becsülte a porta, kedvezett neki a Napkirály, s hívei voltak lengyel földön is. Legyen ez a könyv is adalék a nagy hadvezér arcképéhez. Aki kíváncsi életére, lapozzon bele, s keltse életre a kaftános fejedelmet.

Takács Tibor - A ​párttitkár halála
1956. ​december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? - vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? - teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb - és egyre zavarbaejtőbb - kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu, amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról, tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni? Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles elbeszélés. Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról gondolkodva? Mi az, hogy "forradalom"? Egyáltalán: mi az, hogy "1956"? TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.

Takács Tibor - Aranypávák ​az asszonyok
A ​talán legnagyobb Balassi-kutató, Eckhardt Sándor szellemének ajánlja életrajzi regényét Takács Tibor. Az író ugyan sok mindent megtanult Eckhardt Sándor műveiből hőse életéről (bár e vonatkozásban is bakizik néha), arról azonban hogy kicsoda is volt Balassi - akár emberként, akár költőként - alig-alig nyújt képet. Így regénye, amely elsősorban a szerelmes, asszonyszerető és nők után kószáló költőt mutatja be, nem több, mint enyhén erotikus lektűr, amelynek "zamatát" az adja, hogy a 16. században játszódik (hiányos történeti staffázzsal), és hogy hőse állítólag azonos az egyik legnagyobb magyar zsenivel. - A hitelességre keveset adó életrajzi regényeket is szívesen fogadó olvasóknak ajánlható.

Takács Tibor - Egymás ​szemében
Napjainkban ​szinte mindegyikünk életében kulcskérdés a párkapcsolat. Ha nincs, azért, ha van, akkor meg azért. Közben folyamatosan szembesülünk a párkapcsolatok tartósságának nehézségével is, hogy milyen hamar és könnyen bomlanak fel ezek a kapcsolatok sokszor anélkül, hogy tudnánk az okát. A világ változik és ezzel együtt minden, ami része és alapja volt ennek a korszaknak, lassan átalakul. A párkapcsolatok csupán addig tartanak, amíg hajlandóak vagyunk tenni értük. Ezért gyakran jó lenne, ha a másik szemével is látnánk a világot, tudnánk, hogy ő mire gondol, mit érez, mit szeretne. És néha érdemes lenne magunkat is látni a másik szemével, hogy jobban megértsük és elfogadjuk a másikat. Minden ember boldogságra születik. És ha egymás szemébe nézve őszintén látjuk magunkat, akkor az odavezető út is könnyebb lehet. Ebben nyújt gyakorlati segítséget ez a könyv.

Takács Tibor - A ​királynő katonája
Türr ​Istvánról, a múlt századi szabadságharcok legendás hőséről sokat tudunk: 1849-ben magyar légiót szervezett Itáliában, 1859-ben az olasz-francia-osztrák háború idején komoly feladatokat kapott, 1860-ban a híres marsalai ezer élén Garibaldi vezérkari főnöke lett, majd Nápoly kormányzója, 1864-ben Szerbiában tevékenykedett, s Kossuth és Garibaldi megbízásából egy Magyarországba való betörést készített elő, 1867 után hazatért, és csatornaépítő mérnök lett (Ferenc-csatorna), később a Panama-csatorna (1876) és a Korinthoszi-csatorna (1881-1893) építésében is részt vállalt. Ez az izgalmas és fordulatos regény azonban Türr István életének egy kevéssé ismert, de igen veszélyes, csaknem végzetes kalandjáról szól 1855. november 1-én Bukarestben letartóztatják az osztrák hatóságok, és csak a nemzetközi tiltakozás mentheti meg.

Takács Tibor - Krahulcsán Zsolt - Müller Rolf - Állambiztonság ​és olimpia 1956-1988
Az ​olimpiai játékok a második világháború után a hidegháborús szembenállás, a két világrendszer vetélkedésének egyik terepévé váltak. Ebből következett, hogy a keleti tömb országai, így Magyarország számára is nagy kihívást jelentett a játékokon való részvétel...

Takács Tibor - Császármadár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - Szerelmesek ​tükör előtt
Giacomo ​Girolamo Casanova (1725-1798), a "velencei illetőségű úr" élete mítosszá vált, neve szexuális szimbólum lett; alakja egyaránt megihlette az irodalmat, a képzőművészetet és a filmipart is. A több nyelven beszélő író és világcsavargó - kevesen tudják - utazásai során Magyarországon is megfordult. A középkorú férfiú ekkortájt már ötvenes éveiben járt. Takács Tibor ennek az utazásnak a regényes krónikáját adja kötetében. A színes élet- és útirajz nyomán megelevenedik a korabeli Buda mozgalmas élete, miközben a kalandor és szerencsejátékos, a diplomata és kém, a javíthatatlan nőimádó arcéle is kirajzolódik. Bár a szerző éppen nem ezt a köztudatban élő képet erősíti, sokkal inkább azt a Casanovát állítja az olvasók elé, aki műveltségével, vonzó alkatával, kedvességével és a világ igazán értékes dolgait megbecsülni tudó ember életszeretetével közelített imádata fő tárgyához, a női nemhez. A gazdag kultúrhistóriai anyagot is magába olvasztó regény szerzője munkája megírásához az 1925-ben megjelent Casanova Emlékiratokat (legutóbb: 9825188) is fölhasználta, valamint bőséggel merített Fenyő Miksa 1911-ben megjelent Casanova tanulmányából is. A nagy kalandor emberi arcát megmutató kellemes kikapcsolódást ígérő, érdekes regény.

Takács Tibor - Kócos ​kutyaságai
Az ​olvasókat két csoportra lehet osztani: akik szeretik s akik nem szeretik a kutyákat. Ezt a könyvet a kutyaszeretőknek írtam. De mindenekelőtt önmagamnak. Mert volt egyszer egy Kócos pulim, élt tíz évet és eltemettem szentendrei kertünkben, mert családtagot nem dobunk ki! Mikor a halálát követő évben Edingburghban jártam, örömmel láttam a vár egyik bástyáján a skót katonakutyák temetőjét. Én eltemettem és feltámasztottam. Kócos megérdemli a kutya-halhatatlanságot. Már soha többé nem lesz kutyám! Kócos egyszeri volt és pótolhatatlan! Két regényem szereplője! Versek születtek róla. A kezünkben halt meg. A barátaimnak, akik ismerték és szerették Kócost, verses gyászjelentést küldtem. E könyvet, halála után 14 évvel írtam, 1993-ban. Most mindazoknak ajánlom, akik szeretik a pulit, akik nem tudnak kutya nélkül írni és nem szégyellik a sírást.

Takács Tibor - Kétfelé ​folynak a vizek
Bethlen ​Gábor fejedelem korába viszi el az olvasót a történelmi regények elismert írója, Takács Tibor. A XVII. század izgalmas időszaka az 1621. év. Ekkor Ferdinánd király és Bethlen Gábor fejedelem küldöttei a morvaföldi Nikolsburgban öt hónapon át tanácskoznak a békéről. A tét Erdély és Bethlen Gábor kárpótlása. Bethlen visszaadja a királynak a nála lévő Szent Koronát, lezárva ezzel a királyi Magyarország és Erdély közti háborút. A kárpótlás megteremti Erdély aranykorát, a korona ellenében hét vármegyét, Kassa városát és Tokaj várát, valamint Oppeln és Ratibor hercegi címét kapja a fejedelem. Az anabaptista közösség életét megrendítő erővel, hitelesen ábrázolja az író. A szilveszteri békekötés kimondja az anabaptisták Erdélybe költözésének jogát. Az író korfestő ereje a nikolsburgi habán fazekasok bemutatásával éri el a csúcspontját. Ez a könyv különleges híradás az alig ismert, rég letűnt világról.

Kollekciók