Ajax-loader

Takács Tibor könyvei a rukkolán


Takács Tibor - Farkasparancs
Az ​1848-1849-es szabadságharc utolsó napjait éli a magyarság. A koronázási ékszereket - köztük a Szent Koronát - rejtő ládát Szemere Bertalan belügyminiszter titokban Szegedre szállíttatja. Haynau megbízatásából Titus Karger hadbíró százados mindent elkövet, hogy a láda elrejtését megakadályozza. Titokzatos gyilkosságok jelzik, hogy a koronát rejtő láda útját vér és parázs kíséri. Ki a tettes? Míg mindenre fény derül, felvillan előttünk a kor pontos rajza, egy gyönyörű szerelem kibontakozása, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan ellentéte, vagyis ahogyan mindazt látja és láttatja lenyűgöző regényében a történelmi regények hivatott írója: Takács Tibor.

Takács Tibor - Apám, ​a vöröskatona
A ​könyv, amit az olvasó most kézbe vesz, regény és dokumentum egyszerre. Középpontjában az író édesapjának alakja áll, egy munkásember élete és sorsa, inaséveitől kezdve egészen a Tanácsköztársaság harcaiban való részvételéig. Az elénk idézett alakok megelevenednek, a történetek helyszínének hangulata élettel teli és hiteles, s nem hiányzik a magával ragadó cselekmény, az izgalmas kaland sem. Az ábrázolás azonban, mely az édesapa emlékeit eleven erővel jeleníti meg, egyben egy korszak történelmi, gazdasági és politikai eseményeit, viszonyait is megörökíti és dokumentálja.

Takács Tibor - Sziklatörés
A ​Sziklatörés tizenhetedik könyvem a sorban és második a Kossuth Könyvkiadónál. Előző, itt megjelent regényem, a Halló, Tartsay lakás? is részben már félig-meddig önéletrajzi ihletésű történet volt, e mostani regényemben Vér István édesapjának a históriáját mondom el, vagyis Vér Bálint utolsó csodáját. E regényhős nagyon hasonlít édesapámra, az egykori vöröskatonára, az örökké daloló, viccelődő, tréfálkozó emberre, aki maga is regényhősként élte le életét. Olyan ember volt, mert már nem érhette meg a könyv megjelenését, akinek történeteit nem lehetett kitalálni, csak megélni és megírni. És a háttérben ott van a nagyon szeretett egykori kutyám és Szentendre varázslatosan gyönyörű hegyi világát.

Covers_105772
elérhető
0

Takács Tibor - Dervistánc
Három ​szálból sodortam össze történetemet. Felvonul benne a keresztény nyugat, a Thökölytől elpártolt kurucok, és a törökök világa. Hőseit nem kellett kitalálnom: Marsigli gróf például azért jött Budára hadakozni hogy felkutassa és megmentse a hajdani híres könyvtár esetleg még fellelhető Corvináit. Petneházy Dávid tragikus sorsa végigíveli e regény lapjait, attól kezdve, hogy elhagyja a vesztébe induló Thököly Imrét, egészen addig amíg maga is tehetetlenné válik a császári és papi cselszövéssel szemben. Würtz Menyhért brassói kalmár alakja pedig előző regényemből az "Ezüstkard" történetéből lép újra elénk. Buda 1686.évi felszabadítása új korszakot nyitott a magyar történelemben. A "Dervistánc" lapjain e sors- és korforduló története bontakozik ki.

Takács Tibor - Klapka ​katonái
1849 ​őszén járunk. A magyar szabadság ügye elveszett már. Görgey letette a fegyvert Világosnál, az utolsó előtti erődítmény, Pétervárad is kapitulált. Egyedül Komárom várát őrzi még mindenre elszánt, hősi harcra, akár halálra is kész honvédsereg.... Klapka György a fővezérük, az a fiatal, de már vénséges vén bölcseknél is bölcsebb tábornok, aki mindaddig helytáll, amíg csak a hazaszeretet, a katonabecsület és a józan emberi ész engedi. Ellenfele pedig, Haynau, a bresciai hiéna attól sem retten vissza, hogy orgyilkosokkal törjön Klapka életére. Hiszen Ausztriának politikailag végtelenül kellemetlen, hogy még mindig áll a magyar szabadság utolsó fellegvára. A tábornokot tehát kémek és gyilkosok kerülgetik, testük eleven pajzsával védik azonban hívei, a szabadságharc nem is mindig magyar származású hősei. Róluk szól ez a regény...

Takács Tibor - Erdély ​köpönyegében
Az ​író könyvéről: "Áhítatos szívvel léptem át 1971-ben, egy augusztusi délelőttön a rodostói Rákóczi-ház küszöbét, ahová azzal a nem titkolt elhatározással érkeztem: regényt írok Mikes Kelemenről. Milyen sokszor álmodoztak a bujdosók Erdély hazahívó édességéről, a szülői házról, amely egyszeriben elérhető közelségbe került 1739 nyarán, amikor a szultán parancs Mikes Kelement és Zay Zsigmondot Iasiba, régi magyar nevén: Jászvásárra küldte, s ők ott mentek el Erdély köpönyege mellett. Mikes Kelemen levelei tanúskodnak arról, hogy mennyire tartott az úttól. Egész valóját felzaklatta az a lehetőség, hogy szülőfaluja, Zágon ott fekszik egynapi járóföldre.Erdély katonai kormányzója, Lobkowitz azonban cselt vet a bujdosóknak. És nemcsak a rájuk törő ellenségekkel kell megvívniuk, hanem a lelkiismeretükkel is. Arról kell határozniuk, melyik a nagyobb hűség: a hazatérés-e , a szülőföld hívásának megállása vagy a ragaszkodás meghalt fejedelmük emlékéhez és eszméikhez."

Takács Tibor - Thököly ​ifjúsága
A ​későbbi kurucvezér a regényben gyermek- és ifjúkorának határán áll. Megrokkant, haldokló apja, a legendás gazdagságú István gróf vagyonára a bécsi udvar teszi rá a kezét. Árva várát császári csapatok veszik körül, hű emberek megmenekítik az ifjú grófot az erősebb Illava várába, majd amikor már az sem védhető, tovább, Erdély felé. Közben az iskolapadból kikerült fiú megtanul országos távlatokban gondolkodni, megismerkedik a döntés súlyos felelősségével és a férfipróbáló harcokkal is. A szerző a kor alapos ismeretére és a helyszín gondos tanulmányozására alapozta írását. A hálásabb kalandosságról lemondott a hirtelen felserdülő fiú lelkivilágának és a drámai korszak levegőjének árnyalt, hiteles ábrázolás kedvéért. A regényhez Győry Miklós készített vonalas belső rajzokat és színes táblaborítót.

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Takács Tibor - Huszár ​Sándor bujdosásai
Takács ​Tibor legújabb könyvében Huszár Sándor erdélyi magyar íróra, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójára emlékezik. Huszár Sándor Kolozsváron született 1929-ben. Fiatalon került az irodalmi élet sűrűjébe. 1970-ben alapította A Hét című kulturális hetilapot, melynek éléről 1983-ban botrányos körülmények között távolította el a Hatalom. Magyarországra emigrált, de az Óhazában sem találta meg nyugalmát. 2005-ben Békéscsabán hunyt el. „Ama kevesek közé tartozom, aki harmincegynéhány erdélyi és romániai ottlétem után is érzem, látom, ízlelem azt a másik világot, azt az átlag magyarnak nem szagolható levegőt, ami körülveszi nálatok az embert. Emlékszem, amikor Kányádi telefonált az ablakhoz állva, hátha ott nem hallgatható le a telefonja…akkor éreztem, hogy Bukarestben csak a megszállottak tudnak élni! Azt is tudom, hogy a legtöbb beszervezett – ismerősről, barátról, idegenről -, tudjátok, hogy ki a besúgó. De azért összeölelkeztek, aztán ki-ki hazamegy és megírja a maga jelentését. Mert ha nem, abból baj lehet. Az elhárítás nyilván mindig tudta, ki az igazi ellenség.” (részlet a könyvből)

Takács Tibor - Balkáni ​barangolás
A ​szerző kötetében egykori balkáni úti élményeinek krónikáját osztja meg az olvasókkal, személyes hangvételű alternatívát kínálva a hagyományos felépítésű, objektív útikönyvek mellé. Az első egy 1966-os bulgáriai körutazás a rilai kolostortól a Fekete-tenger partvidékén át Kossuth Lajos egykori sumeni lakhelyéig. A második, 1968-ban megtett út a korabeli Jugoszlávián kalauzol végig bennünket, kiegészítve a szerző fiainak tanulságos naplórészleteivel. A harmadik és egyben befejező rész az 1968-as al-dunai utazás. Az utazás élményeit számos verssel növeli.

Takács Tibor - A ​királynő katonája
Türr ​Istvánról, a múlt századi szabadságharcok legendás hőséről sokat tudunk: 1849-ben magyar légiót szervezett Itáliában, 1859-ben az olasz-francia-osztrák háború idején komoly feladatokat kapott, 1860-ban a híres marsalai ezer élén Garibaldi vezérkari főnöke lett, majd Nápoly kormányzója, 1864-ben Szerbiában tevékenykedett, s Kossuth és Garibaldi megbízásából egy Magyarországba való betörést készített elő, 1867 után hazatért, és csatornaépítő mérnök lett (Ferenc-csatorna), később a Panama-csatorna (1876) és a Korinthoszi-csatorna (1881-1893) építésében is részt vállalt. Ez az izgalmas és fordulatos regény azonban Türr István életének egy kevéssé ismert, de igen veszélyes, csaknem végzetes kalandjáról szól 1855. november 1-én Bukarestben letartóztatják az osztrák hatóságok, és csak a nemzetközi tiltakozás mentheti meg.

Takács Tibor - Kétfelé ​folynak a vizek
Bethlen ​Gábor fejedelem korába viszi el az olvasót a történelmi regények elismert írója, Takács Tibor. A XVII. század izgalmas időszaka az 1621. év. Ekkor Ferdinánd király és Bethlen Gábor fejedelem küldöttei a morvaföldi Nikolsburgban öt hónapon át tanácskoznak a békéről. A tét Erdély és Bethlen Gábor kárpótlása. Bethlen visszaadja a királynak a nála lévő Szent Koronát, lezárva ezzel a királyi Magyarország és Erdély közti háborút. A kárpótlás megteremti Erdély aranykorát, a korona ellenében hét vármegyét, Kassa városát és Tokaj várát, valamint Oppeln és Ratibor hercegi címét kapja a fejedelem. Az anabaptista közösség életét megrendítő erővel, hitelesen ábrázolja az író. A szilveszteri békekötés kimondja az anabaptisták Erdélybe költözésének jogát. Az író korfestő ereje a nikolsburgi habán fazekasok bemutatásával éri el a csúcspontját. Ez a könyv különleges híradás az alig ismert, rég letűnt világról.

Takács Tibor - Huszárok ​a hadak útján
Gróf ​Bercsényi László II. Rákóczi Ferenc vitézeként megmentette a fejedelem életét a vesztes trencsényi csatában. 1711 után Franciaországban a francia-magyar huszárezred alezredese volt, s megkapta a Franciaország marsallja-címet...

Takács Tibor - Aranypávák ​az asszonyok
A ​talán legnagyobb Balassi-kutató, Eckhardt Sándor szellemének ajánlja életrajzi regényét Takács Tibor. Az író ugyan sok mindent megtanult Eckhardt Sándor műveiből hőse életéről (bár e vonatkozásban is bakizik néha), arról azonban hogy kicsoda is volt Balassi - akár emberként, akár költőként - alig-alig nyújt képet. Így regénye, amely elsősorban a szerelmes, asszonyszerető és nők után kószáló költőt mutatja be, nem több, mint enyhén erotikus lektűr, amelynek "zamatát" az adja, hogy a 16. században játszódik (hiányos történeti staffázzsal), és hogy hőse állítólag azonos az egyik legnagyobb magyar zsenivel. - A hitelességre keveset adó életrajzi regényeket is szívesen fogadó olvasóknak ajánlható.

Takács Tibor - Költő ​a vérpadon
Gróf ​Listi (Liszti) László (1628-1662) költő, a törvényeket semmibe vevő, erkölcsi korlátokat nem ismerő életmódot folytatott; sorozatos gyilkosságai, fajtalankodásai, oklevél-hamisításai, gyújtogatásai, s egyéb gaztettei magas összeköttetés miatt megtorlás nélkül maradtak. Végül hamis pénzverés miatt elfogták és lefejezték. E tragikus életről írt izgalmas, fordulatokban gazdag regényt Takács Tibor.

Takács Tibor - Ördögkút
Sok ​híres ember raboskodott hajdan a krími tatár kánok legendás palotavárosában, Bahcsiszerájban, de kevesen tudják, hogy néhány magyar, erdélyi főúr is ott morzsolgatta fogsága bús napjait. Arra vártak a szerencsétlenek, hogy a kor szokása szerint váltságdíjért kiválthassák őket hozzátartozóik. A rabok közt a leghíresebb Kemény János, a későbbi erdélyi fejedelem volt. A lengyelekkel szövetséges krími tatárok serege 1657-ben támadta meg a Kemény vezette erdélyi hadakat, és július 31-én foglyul ejtette a kiváló vezért. Sikerül-e hűséges menyasszonyának, Lónyay Annának összeszednie a tatárok által követelt száztizenhatezer tallért? Hogyan menekül meg a börtönből a fogságot emelt fővel viselő, örök reménykedő Kemény János? Erről szól ez a ritka érzelmeket elemző, színes és lenyűgözően érdekes történelmi regény.

Takács Tibor - Széchy ​Mária, a fekete rózsa
Nekem ​minden korok közül a XVII. század a legkedvesebb, és e korból mostani regényem hőse, Széchy Mária, a "Márssal társalkodó murányi Vénusz". Úgy írtam meg életét, hogy miután szokásomhoz híven bejártam minden helyszínt, a murányi vár platójaról elláttam a XVII. századba. Láttam Széchy Mária felemelkedését és bukását, tündökléseit és börtöneit, szerelmeit és tragédiáját. Azoknak ajánlom regényemet, akiket érdekel a história, a romantikus élet, a csillogó asszonyi sors, s mindezek mögött a történelem fordulatossága, a más-más elveket valló Erdély és Magyarország harca - egy asszony sorsán keresztül látva mindezt, aki csak boldog akart lenni. Takács Tibor

Takács Tibor - Kígyó ​a koronán
A ​Kígyó a koronán a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakába hívja az olvasót. A XVII. század évtizedei hősöket adtak. Bukásuk a nemzet tragédiája is volt. A történet az 1670-72 között játszódik és a Nádasdy-Zrínyi-Frangepán összeesküvést meséli el, az őket eláruló, és ezért grófi rangot kapott Kéry Ferenc kaboldi várúr történetében. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretik a magyar történelem kor- és sorsfordulóit, és a múlt érdekes és izgalmas világát.

Takács Tibor - Magyar ​csillag Palermo egén
A ​történelmi regények avatott tollú írója egy alig ismert korba hívja olvasóit, miközben Garibaldi fegyvertársa: Tüköry Lajos életútját meséli el. A mindössze 30 évet élt - és Palermo ostromakor szerzett sebesülésébe belehalt - Tüköry Lajos története mögött felsorakozik az olaszországi magyar emigráció világa? Az 1859-ben létrejött Magyar Légió története! Garibaldi, Alexandra Dumas, Kossuth Lajos, Klapka György, Teleki Sándor, Türr István, Bethlen Gergely, a Times világhírű tudósítója: Éber Sándor, Sréter Lajos, Figyelmessy Fülöp lép elénk e nagyívű regényben. A regény az 1859-1860-ban - vagyis a 145 évvel ezelőtt - történteket jeleníti meg. Az író bejárta az izgalmas kor helyszíneit: Isztambultól kezdve Solferinón át Bresciáig, Marsaláig, Palermóig. Utóbbi helyen a napjainkban ott járó magyarok is sétálhatnak a Corso Tukeryn, s letehetik virágaikat az olasz forradalom hőse, Tüköry Lajos sírján.

Takács Tibor - A ​sors kiválasztottja
Négy ​évszázad távolából idézi fel Bocskai István alakját a magyar történelem avatott tollú krónikása, Takács Tibor. A múltba visszanéző olvasó szereti tudni: milyen volt, milyen lehetett a fejedelem, aki ma is benne él a köztudatban. Bocskai jelképe az örök szabadságnak. Izgalmas kérdés, hogyan lesz a császári udvarban nevelkedett, Habsburg-párti ifjúból nemzete hőse, hogyan ismeri föl és viszi végbe a némettől és töröktől független haza megteremtését. Hogyan lesz dédelgetett vezére a hajdúk sokat szenvedett népének, s viszi végbe a nagy csodát: két pogány közt is lehet független Magyarország.

Takács Tibor - Tatárcsillag
1968 ​nyarán jártam először Trogir (Trau) csodálatos szigetén, majd felautóztam a klisszai fellegvárig, hogy lássam azokat a helyeket, amelyek színterei voltak IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária 1241-42-es menekülésének. Azután Splitben (Spalato) tisztelegtem az ott eltemetett két magyar királylány síremléke előtt. Miközben a Diocletioanus-palota hatalmas csarnokaiban sétáltam, felidéztem az idemenekült magyarokat fogadó Gargano podeszta alakját, vagyis mindazokét, akik e mostani regényem hősei, szereplői. S közben módszeresen eljutottam mindazokra a helyekre, amelyeket jó volt látni ahhoz, hogy hiteles legyen a helyszínek rajza. Voltam Hainburgban, jártam Frigyes, osztrák herceg sírjánál Heiligenkreuzban, sétáltam a Muhi-pusztán, ültem Várad kövein. Jó szívvel ajánlom könyvemet minden olvasómnak: fiataloknak és nem fiataloknak, vagyis mindazoknak, akik szeretik a történelmet és kíváncsiak a titkaira.

Takács Tibor - Aranytányér
"Most ​jó lenni katonának..." énekeltem vidáman, amikor 1949 őszén bevonultam Esztergom táborba, arra a felhívásra, amelyet az Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium adott ki, s lényege az volt: írók, gyertek katonának. Fél év katonáskodás és utána tartalékos alhadnagyi fokozat - ezért vonultam be, de valójában azt várták tőlünk (mert voltunk jó néhányan, akik jelentkeztünk a felhívásra), hogy mi írjuk meg az új katonairodalmat: verseket, novellákat, regényeket. Akkor, leszerelésem után azt gondoltam, e fél év történetét soha nem lehet megírni. Amikor immáron obsitosként visszavittem a katonaruhámat, elhatároztam: megírom a mélybehullott éveket, kiásom a múltból az aranytányér emlékét s felmutatom a világnak.

Takács Tibor - Császármadár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - A ​kaftános fejedelem
1961. ​augusztusában vetődtem el a törcsvári szorosba, amelynek sziklakapuján hajdan beözönlött a kurucok serege Erdélybe. Megcsodáltam a nagy sziklatömbön ülő, épségben maradt szép várat, melyet Thököly Imre nem engedett leromboltatni, s álltam a zernyesti síkon, ott, ahol 1690. augusztus 25-én holtan esett el Teleki Mihály, a nagy vetélytárs, Erdélyország kancellárja. Az úton - melyen a győzelem után Brassó polgárai jöttek köszönteni az új fejedelmet - gondoltam először arra: meg kellene írni Thököly Imre sorsát, úgy, amint a krónikák lapjairól elénk lép, s ahogy maga-magát diáriumában leírta. Szenvedélyesen utazó, sehol meg nem pihenő ember lévén, ettől kezdve egy éven át útjaimat Thököly irányította. Jártam pártadíszes várában, napokra bevettem magam Árvába, ahol gyermekéveit töltötte. Likava romjai között idéztem alakját, ahová Árvából menekült, s honnan Transsylvániába futott, elmentem Rózsahegyre, el az eperjesi kollégiumba, Kassára, Zólyomba, Beszterbányára, s megint csak Erdélybe: Kővárra és Somkútra. Minden város, vár, szikla és síkság az Ő alakját idézte. Próbáltam megérteni a kaftános fejedelem tetteit. Lelkesedtem sikereiért, és vele búsultam a váradi megpróbáltatásban. Kétszer koronázták királlyá, egyszer mint kollégiumi teátristát Eperjesen, s egyszer a törökök Fülek vára alatt. Mégis csak a fejedelmi címre tartott igényt. Kaftános fejedelemnek csúfolták kortársai, de tisztelte és félt tőle Bécs és Erdélyország, nagyra becsülte a porta, kedvezett neki a Napkirály, s hívei voltak lengyel földön is. Legyen ez a könyv is adalék a nagy hadvezér arcképéhez. Aki kíváncsi életére, lapozzon bele, s keltse életre a kaftános fejedelmet.

Takács Tibor - Csalánruha
A ​szabadságharcot leverték, a megtorlás elől menekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan 1849. augusztus 23-án Orsova mellett, a Cserna patak árterében negyedmagával elásta a magyar koronázási ékszereket tartalmazó nagy vasládát. Az ifjú - és bosszúvágytól fűtött - uralkodó, Ferenc József parancsára az önkényuralom éveiben az osztrák hatalom sokáig kerestette ezt a ládát, amelyet aztán több mint négy évvel elrejtése után, 1853. szeptember 8-án találtak meg. A rejtekhely kutatásával Titus Karger osztrák hadbíró százados foglalkozott, ismételten is: ez a rendkívül kényes feladat először őt égette, akár a csalánruha, aztán pedig Kempen rendőrfőnököt, aki 1852-ben indíttatta el vele újra a nyomozást. A lenyűgözően érdekes történelmi regény színes, eleven képet fest nemcsak a gyötrelmes büntetésekkel sújtott, megalázott országról, hanem a párizsi és londoni Kos-suth-emigrációról, továbbá a bécsi udvarról is.

Takács Tibor - Nem ​félek a haláltól...
Takács ​Tibor új történelmi regénye gróf Batthányi Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek az életét dolgozza fel.

Takács Tibor - Felvidéki ​várak
A ​Zrínyi Kiadó vártörténeti sorozatának legújabb kötete a felvidéki várakba kalauzolja el az Olvasót. Mondák, nevezetes várakhoz fűződő romantikus történetek nyomán kel új életre a felvidéki táj ezerarcú szépsége és a hősi küzdelmeket idéző korok hangulata.

Takács Tibor - Halló, ​Tartsay lakás?
1944 ​ősze, Budapest. A fővárost már-már körülzárták a szovjet csapatok, de a gyűrűn belül még a nyilas terror garázdálkodik. Vér Pista a Szegedről jött, vasutasnak készülő kamaszfiú, diáktársaival és tanáraival a fővárosban reked, ahol napról napra újabb kalandokba sodródik. Nagybátyja, Bene Gyula villamoskalauz, ha szerény mértékben is, de részese annak az összeesküvésnek, mely egy csöndes pesti lakásban, antifasiszta érzelmű katonatisztek irányításával tervezgeti az ellenállás lehetőségeit. Tartsay Vilmos lakása ez, innét hurcolják el a Kiss János altábornagy vezette mozgalom tagjait, akiket a soraikba furakodott áruló kiszolgáltatott a nyilasoknak. Börtönben várják a hadbíróság ítéletét, a fiatalok azonban, akik inkább csak sejtik, mint tudják, hogy mire készültek, romantikus terveket szőnek kiszabadításukra... Takács Tibor regényében, a történelmileg dokumentált eseménysor, az ellenállási mozgalom szervezkedése, szorosan egybefonódik az írói fantázia termékével, és nemcsak meggyőző egységet alkot, de lebilincselő érdekességű mesévé változik.˝

Takács Tibor - Büntetőterület
Focit ​sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit? A Büntetőterület a fociról szól - de nem csak arról. A szerző a futballt mint nagy tömegekre ható társadalmi és kulturális jelenséget vizsgálja, amelyet a szocialista rendszer irányítói, a legfelsőbb állami és pártvezetés mindig is komoly veszélyforrásnak tekintettek. Egy meccsen könnyen elszabadultak az indulatok, amelyek aztán ragályosnak bizonyulhattak. Ezért is utalták a politikai rendőrség hatáskörébe a klubok játékosainak és szurkolóinak ellenőrzését. Ám a hatalom birtokosai azt is tudták, milyen fontos szerepet játszanak a sporteredmények a rendszer elfogadottságában, hogy az angol-magyar 3:6-nál mi sem népszerűsítheti jobban a szocializmust. Takács Tibor könyve a foci szemszögéből rajzolja meg az 1945 és 1990 közti magyar valóság képét különleges dokumentumok, párttitkári feljegyzések, ügynökjelentések, nyomozati jegyzőkönyvek, titkosszolgálati tisztek beszámolói alapján. A játék és az együttszurkolás örömét azonban ezek sem vehették el - a virsli íze, a rossz, de mégis jó mustáré, a sör keserű büdöse megmaradt. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére, amelyet többek között A párttitkár halála és a Szoros emberfogás című könyveiben dolgozott fel.

Takács Tibor - Aranykereszt ​a félhold fölött
"1959-től ​jelennek meg történelmi regényeim: szeretek elbújni a magyar múltba. A tatárjárás korától végigírtam hazám múltját úgy, hogy mindig bejártam a helyszíneket, úgy éreztem, ezzel tartozom olvasóimnak." (Takács Tibor) A szerző - immár a harmincadik - történelmi regényében, a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium közös pályázatára készült műben rajzolta és örökítette meg a nándorfehérvári győzelmet.

Takács Tibor - Besúgók ​a besúgásról
A ​kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.

Takács Tibor - Örök ​csónak
Válogatott ​gyűjteményt nyújtok át az olvasóknak: negyven év nyolcban versét. Írói indulásom két verseskötettel kezdődött, de a regényírás éveiben sem lettem hűtlen a lírához, hiszen nem halt meg bennem a költő, csupán elbújt a történelmi regényeimbe. Igen, mert őket gyógyszerként szántam a kor ellen, vagy csupán magamat vigasztaltam velük. Mindig öröm volt a vers. Őriztem őket, mintha titkok lennének, bár néhány itt-ott, lapokban, folyóiratokban megjelent. A címet egyik költeményemből vettem: "Ó, magyar nyelv, nekem te örök csónak, utasod vagyok kezdettől halálig." Ez a kötet az esztendők ajándéka az olvasóknak, de csak azoknak, akik e riasztó és zaklatott korban is szeretik a versek virágait. Takács Tibor

Kollekciók