Ajax-loader

Takács Tibor könyvei a rukkolán


Takács Tibor - Thököly ​ifjúsága
A ​későbbi kurucvezér a regényben gyermek- és ifjúkorának határán áll. Megrokkant, haldokló apja, a legendás gazdagságú István gróf vagyonára a bécsi udvar teszi rá a kezét. Árva várát császári csapatok veszik körül, hű emberek megmenekítik az ifjú grófot az erősebb Illava várába, majd amikor már az sem védhető, tovább, Erdély felé. Közben az iskolapadból kikerült fiú megtanul országos távlatokban gondolkodni, megismerkedik a döntés súlyos felelősségével és a férfipróbáló harcokkal is. A szerző a kor alapos ismeretére és a helyszín gondos tanulmányozására alapozta írását. A hálásabb kalandosságról lemondott a hirtelen felserdülő fiú lelkivilágának és a drámai korszak levegőjének árnyalt, hiteles ábrázolás kedvéért. A regényhez Győry Miklós készített vonalas belső rajzokat és színes táblaborítót.

Takács Tibor - Klapka ​katonái
1849 ​őszén járunk. A magyar szabadság ügye elveszett már. Görgey letette a fegyvert Világosnál, az utolsó előtti erődítmény, Pétervárad is kapitulált. Egyedül Komárom várát őrzi még mindenre elszánt, hősi harcra, akár halálra is kész honvédsereg.... Klapka György a fővezérük, az a fiatal, de már vénséges vén bölcseknél is bölcsebb tábornok, aki mindaddig helytáll, amíg csak a hazaszeretet, a katonabecsület és a józan emberi ész engedi. Ellenfele pedig, Haynau, a bresciai hiéna attól sem retten vissza, hogy orgyilkosokkal törjön Klapka életére. Hiszen Ausztriának politikailag végtelenül kellemetlen, hogy még mindig áll a magyar szabadság utolsó fellegvára. A tábornokot tehát kémek és gyilkosok kerülgetik, testük eleven pajzsával védik azonban hívei, a szabadságharc nem is mindig magyar származású hősei. Róluk szól ez a regény...

Takács Tibor - Sziklatörés
A ​Sziklatörés tizenhetedik könyvem a sorban és második a Kossuth Könyvkiadónál. Előző, itt megjelent regényem, a Halló, Tartsay lakás? is részben már félig-meddig önéletrajzi ihletésű történet volt, e mostani regényemben Vér István édesapjának a históriáját mondom el, vagyis Vér Bálint utolsó csodáját. E regényhős nagyon hasonlít édesapámra, az egykori vöröskatonára, az örökké daloló, viccelődő, tréfálkozó emberre, aki maga is regényhősként élte le életét. Olyan ember volt, mert már nem érhette meg a könyv megjelenését, akinek történeteit nem lehetett kitalálni, csak megélni és megírni. És a háttérben ott van a nagyon szeretett egykori kutyám és Szentendre varázslatosan gyönyörű hegyi világát.

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Takács Tibor - Életünk ​térképei
Van-e ​olyan iránytű, amely segít eligazodni az életünk útvesztőiben, és ha igen, vajon létezik-e térkép, ahol az iránytűt használni tudjuk azért, hogy sorsunkban tudatosan haladjunk előre? Az élet nevű színdarabban - amely a születési képletünk alapján íródott - ritkán játssza kizárólag egy bolygó vagy egy életterület a főszerepet. A születési képlet minden eleme szerepet kap, hol főszerepet, hol csak mellékszerepet, legyen szó akár bolygókról, akár az egyén életterületeit megjelenítő házakról. Születési képletünk nem más, mint az életünk, a sorsunk térképe. Az iránytűt életeseményeinknél bolygók és az életterületeinket megjelenítő házak képviselik. Azt, hogy milyen irányba fordul a sorsunk és milyen lehetőségeink vannak arra, hogy tudatosan megválasszunk a sorsunk megéléséhez vezető utat, azt a házak és azok levezetett rendszerének segítségével tudhatjuk meg. Takács Tibor - a már tőle megszokott módon - ismét egy új, egyedi aspektusból tárja elénk születési képletünk házainak értelmezési lehetőségét. Olyan felfedezéseket tehetünk a szerző analitikus módszerének köszönhetően, aminek hatására újabb lehetőség nyílik arra, hogy megértsük, miként függenek össze olyan események a sorsunkban, amelyeknek látszólag semmi közük sincs egymáshoz. Kiser Edina _asztrológus_

Takács Tibor - Égi ​úton
Az ​asztrológia egyik legizgalmasabb és talán legvitatottabb területe a fényszögek értelmezése. Ez a könyv ebben segít eligazodni. Nem elméleti munka, sokkal inkább gyakorlati útmutatás gyakorlati tapasztalatokkal. Egy módszer, amit érdemes megismerni. Aki elolvassa, az biztos kipróbálja, aki kipróbálja, az remélem használni is fogja. S aki használja, az segíteni is tud. Talán ez a legfontosabb.

Takács Tibor - Nem ​félek a haláltól...
A ​szerző történelmi regénye Gróf Batthány Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek az életét dolgozza fel. Batthány lemondása után harcolt a honvédseregben, országgyűlési követté választották, tagja volt Windischgratztől 1848 végén békét kérő küldöttségnek. Elfogása után kötél általi halálra ítélték, de az ítéletet később a nyakán saját kezével ejtett sebek miatt golyó általi halálra módosították. A mű a fogságba vetett ember vívódásait tárja elénk, a halál torkából visszapillantó rab nagy megjelenítő erővel ábrázolt emlékein keresztül megismerhetjük Batthány életét.

Takács Tibor - Szülővárosom, ​szép Szeged
A ​szegedi származású író vall a Városról, gyermek- és ifjúkorának szegedi emlékeiről, felmenőiről, első szárnypróbálgatásairól, Szegedről való kényszerű távozásának okairól.

Takács Tibor - Halló, ​Tartsay lakás?
1944 ​ősze, Budapest. A fővárost már-már körülzárták a szovjet csapatok, de a gyűrűn belül még a nyilas terror garázdálkodik. Vér Pista a Szegedről jött, vasutasnak készülő kamaszfiú, diáktársaival és tanáraival a fővárosban reked, ahol napról napra újabb kalandokba sodródik. Nagybátyja, Bene Gyula villamoskalauz, ha szerény mértékben is, de részese annak az összeesküvésnek, mely egy csöndes pesti lakásban, antifasiszta érzelmű katonatisztek irányításával tervezgeti az ellenállás lehetőségeit. Tartsay Vilmos lakása ez, innét hurcolják el a Kiss János altábornagy vezette mozgalom tagjait, akiket a soraikba furakodott áruló kiszolgáltatott a nyilasoknak. Börtönben várják a hadbíróság ítéletét, a fiatalok azonban, akik inkább csak sejtik, mint tudják, hogy mire készültek, romantikus terveket szőnek kiszabadításukra... Takács Tibor regényében, a történelmileg dokumentált eseménysor, az ellenállási mozgalom szervezkedése, szorosan egybefonódik az írói fantázia termékével, és nemcsak meggyőző egységet alkot, de lebilincselő érdekességű mesévé változik.˝

Takács Tibor - Büntetőterület
Focit ​sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit? A Büntetőterület a fociról szól - de nem csak arról. A szerző a futballt mint nagy tömegekre ható társadalmi és kulturális jelenséget vizsgálja, amelyet a szocialista rendszer irányítói, a legfelsőbb állami és pártvezetés mindig is komoly veszélyforrásnak tekintettek. Egy meccsen könnyen elszabadultak az indulatok, amelyek aztán ragályosnak bizonyulhattak. Ezért is utalták a politikai rendőrség hatáskörébe a klubok játékosainak és szurkolóinak ellenőrzését. Ám a hatalom birtokosai azt is tudták, milyen fontos szerepet játszanak a sporteredmények a rendszer elfogadottságában, hogy az angol-magyar 3:6-nál mi sem népszerűsítheti jobban a szocializmust. Takács Tibor könyve a foci szemszögéből rajzolja meg az 1945 és 1990 közti magyar valóság képét különleges dokumentumok, párttitkári feljegyzések, ügynökjelentések, nyomozati jegyzőkönyvek, titkosszolgálati tisztek beszámolói alapján. A játék és az együttszurkolás örömét azonban ezek sem vehették el - a virsli íze, a rossz, de mégis jó mustáré, a sör keserű büdöse megmaradt. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére, amelyet többek között A párttitkár halála és a Szoros emberfogás című könyveiben dolgozott fel.

Takács Tibor - A ​kaftános fejedelem
1961. ​augusztusában vetődtem el a törcsvári szorosba, amelynek sziklakapuján hajdan beözönlött a kurucok serege Erdélybe. Megcsodáltam a nagy sziklatömbön ülő, épségben maradt szép várat, melyet Thököly Imre nem engedett leromboltatni, s álltam a zernyesti síkon, ott, ahol 1690. augusztus 25-én holtan esett el Teleki Mihály, a nagy vetélytárs, Erdélyország kancellárja. Az úton - melyen a győzelem után Brassó polgárai jöttek köszönteni az új fejedelmet - gondoltam először arra: meg kellene írni Thököly Imre sorsát, úgy, amint a krónikák lapjairól elénk lép, s ahogy maga-magát diáriumában leírta. Szenvedélyesen utazó, sehol meg nem pihenő ember lévén, ettől kezdve egy éven át útjaimat Thököly irányította. Jártam pártadíszes várában, napokra bevettem magam Árvába, ahol gyermekéveit töltötte. Likava romjai között idéztem alakját, ahová Árvából menekült, s honnan Transsylvániába futott, elmentem Rózsahegyre, el az eperjesi kollégiumba, Kassára, Zólyomba, Beszterbányára, s megint csak Erdélybe: Kővárra és Somkútra. Minden város, vár, szikla és síkság az Ő alakját idézte. Próbáltam megérteni a kaftános fejedelem tetteit. Lelkesedtem sikereiért, és vele búsultam a váradi megpróbáltatásban. Kétszer koronázták királlyá, egyszer mint kollégiumi teátristát Eperjesen, s egyszer a törökök Fülek vára alatt. Mégis csak a fejedelmi címre tartott igényt. Kaftános fejedelemnek csúfolták kortársai, de tisztelte és félt tőle Bécs és Erdélyország, nagyra becsülte a porta, kedvezett neki a Napkirály, s hívei voltak lengyel földön is. Legyen ez a könyv is adalék a nagy hadvezér arcképéhez. Aki kíváncsi életére, lapozzon bele, s keltse életre a kaftános fejedelmet.

Takács Tibor - Öt ​tenger kék vizén
Több ​mint három évtizeddel ezelőtt, 1974-ben úgy hozta a sors, hogy Takács Tibornak lehetősége nyílott csatlakozni az akkor még létező és működő magyar tengeri flotta egyik hajója, a Hungária legénységéhez. Az ott töltött kalandos idők krónikáját tartalmazza a kötet, egy szubjektív hangvételű úti beszámoló, amelyben nyomon követhetjük a 6200 tonnás hajócsoda útját a Fekete-tengertől a Boszporuszon keresztül, a Földközi-tengeren át Algírba, Spanyolországba, majd onnan tovább Belgiumba és Hollandiába

Takács Tibor - Tatárcsillag
1968 ​nyarán jártam először Trogir (Trau) csodálatos szigetén, majd felautóztam a klisszai fellegvárig, hogy lássam azokat a helyeket, amelyek színterei voltak IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária 1241-42-es menekülésének. Azután Splitben (Spalato) tisztelegtem az ott eltemetett két magyar királylány síremléke előtt. Miközben a Diocletioanus-palota hatalmas csarnokaiban sétáltam, felidéztem az idemenekült magyarokat fogadó Gargano podeszta alakját, vagyis mindazokét, akik e mostani regényem hősei, szereplői. S közben módszeresen eljutottam mindazokra a helyekre, amelyeket jó volt látni ahhoz, hogy hiteles legyen a helyszínek rajza. Voltam Hainburgban, jártam Frigyes, osztrák herceg sírjánál Heiligenkreuzban, sétáltam a Muhi-pusztán, ültem Várad kövein. Jó szívvel ajánlom könyvemet minden olvasómnak: fiataloknak és nem fiataloknak, vagyis mindazoknak, akik szeretik a történelmet és kíváncsiak a titkaira.

Takács Tibor - Csalánruha
A ​szabadságharcot leverték, a megtorlás elől menekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan 1849. augusztus 23-án Orsova mellett, a Cserna patak árterében negyedmagával elásta a magyar koronázási ékszereket tartalmazó nagy vasládát. Az ifjú - és bosszúvágytól fűtött - uralkodó, Ferenc József parancsára az önkényuralom éveiben az osztrák hatalom sokáig kerestette ezt a ládát, amelyet aztán több mint négy évvel elrejtése után, 1853. szeptember 8-án találtak meg. A rejtekhely kutatásával Titus Karger osztrák hadbíró százados foglalkozott, ismételten is: ez a rendkívül kényes feladat először őt égette, akár a csalánruha, aztán pedig Kempen rendőrfőnököt, aki 1852-ben indíttatta el vele újra a nyomozást. A lenyűgözően érdekes történelmi regény színes, eleven képet fest nemcsak a gyötrelmes büntetésekkel sújtott, megalázott országról, hanem a párizsi és londoni Kos-suth-emigrációról, továbbá a bécsi udvarról is.

Takács Tibor - Apám, ​a vöröskatona
A ​könyv, amit az olvasó most kézbe vesz, regény és dokumentum egyszerre. Középpontjában az író édesapjának alakja áll, egy munkásember élete és sorsa, inaséveitől kezdve egészen a Tanácsköztársaság harcaiban való részvételéig. Az elénk idézett alakok megelevenednek, a történetek helyszínének hangulata élettel teli és hiteles, s nem hiányzik a magával ragadó cselekmény, az izgalmas kaland sem. Az ábrázolás azonban, mely az édesapa emlékeit eleven erővel jeleníti meg, egyben egy korszak történelmi, gazdasági és politikai eseményeit, viszonyait is megörökíti és dokumentálja.

Takács Tibor - Huszárok ​a hadak útján
Gróf ​Bercsényi László II. Rákóczi Ferenc vitézeként megmentette a fejedelem életét a vesztes trencsényi csatában. 1711 után Franciaországban a francia-magyar huszárezred alezredese volt, s megkapta a Franciaország marsallja-címet...

Takács Tibor - Szerelmek ​labirintusában
Takács ​Tibor önéletrajzi regénye 1954 nyarán veszi kezdetét a Pénzügyminisztérium Mária-fürdői üdülőjében. A frissen egyetemre került tizennyolc éves Georgina itt ismerkedik meg egy fiatalasszonnyal és kisfiával, náluk pillantja meg a kisfiú apjának fényképét. Ekkor még nem is sejti, hogy későbbi nagy szerelmi kalandja az édesapával, Vér Istvánnal íróval (a szerző alteregója) ekkor veszi kezdetét...Ez a szerelem adja a hátterét a nőhöz, a múzsához, Georginához írott és a regény szövegébe is beleszőtt verseknek, valamint a szerző utóbbi években megjelent, és itt az előzmények feltárása után újraközölt regényrészleteinek. A mű memoár, szerelmes regény és a versek keletkezéstörténetét megrajzoló művészi igényű irodalomtörténet egyszerre.

Takács Tibor - A ​sors kiválasztottja
Négy ​évszázad távolából idézi fel Bocskai István alakját a magyar történelem avatott tollú krónikása, Takács Tibor. A múltba visszanéző olvasó szereti tudni: milyen volt, milyen lehetett a fejedelem, aki ma is benne él a köztudatban. Bocskai jelképe az örök szabadságnak. Izgalmas kérdés, hogyan lesz a császári udvarban nevelkedett, Habsburg-párti ifjúból nemzete hőse, hogyan ismeri föl és viszi végbe a némettől és töröktől független haza megteremtését. Hogyan lesz dédelgetett vezére a hajdúk sokat szenvedett népének, s viszi végbe a nagy csodát: két pogány közt is lehet független Magyarország.

Takács Tibor - Kétfelé ​folynak a vizek
Bethlen ​Gábor fejedelem korába viszi el az olvasót a történelmi regények elismert írója, Takács Tibor. A XVII. század izgalmas időszaka az 1621. év. Ekkor Ferdinánd király és Bethlen Gábor fejedelem küldöttei a morvaföldi Nikolsburgban öt hónapon át tanácskoznak a békéről. A tét Erdély és Bethlen Gábor kárpótlása. Bethlen visszaadja a királynak a nála lévő Szent Koronát, lezárva ezzel a királyi Magyarország és Erdély közti háborút. A kárpótlás megteremti Erdély aranykorát, a korona ellenében hét vármegyét, Kassa városát és Tokaj várát, valamint Oppeln és Ratibor hercegi címét kapja a fejedelem. Az anabaptista közösség életét megrendítő erővel, hitelesen ábrázolja az író. A szilveszteri békekötés kimondja az anabaptisták Erdélybe költözésének jogát. Az író korfestő ereje a nikolsburgi habán fazekasok bemutatásával éri el a csúcspontját. Ez a könyv különleges híradás az alig ismert, rég letűnt világról.

Takács Tibor - Tiszai ​mesék
Szerző ​annak idején, a ’30-as években kisgyermekként a Tisza-parton hallgatta cimboráival együtt az öreg halász, Hajagos Illés történeteit. Az egykori kisfiúból mára szintén tiszteletreméltó mesélő lett – ezt bizonyítják ezek a hangulatos „vízi-fabulák” is, amelyekből pontosan tizet találunk a könyvben. A klasszikus stílusú, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt ajánlható írásokat színes rajzok, Majzik Andrea grafikus munkái illusztrálják.

Takács Tibor - A ​királynő katonája
Türr ​Istvánról, a múlt századi szabadságharcok legendás hőséről sokat tudunk: 1849-ben magyar légiót szervezett Itáliában, 1859-ben az olasz-francia-osztrák háború idején komoly feladatokat kapott, 1860-ban a híres marsalai ezer élén Garibaldi vezérkari főnöke lett, majd Nápoly kormányzója, 1864-ben Szerbiában tevékenykedett, s Kossuth és Garibaldi megbízásából egy Magyarországba való betörést készített elő, 1867 után hazatért, és csatornaépítő mérnök lett (Ferenc-csatorna), később a Panama-csatorna (1876) és a Korinthoszi-csatorna (1881-1893) építésében is részt vállalt. Ez az izgalmas és fordulatos regény azonban Türr István életének egy kevéssé ismert, de igen veszélyes, csaknem végzetes kalandjáról szól 1855. november 1-én Bukarestben letartóztatják az osztrák hatóságok, és csak a nemzetközi tiltakozás mentheti meg.

Takács Tibor - Szerelmesek ​tükör előtt
Giacomo ​Girolamo Casanova (1725-1798), a "velencei illetőségű úr" élete mítosszá vált, neve szexuális szimbólum lett; alakja egyaránt megihlette az irodalmat, a képzőművészetet és a filmipart is. A több nyelven beszélő író és világcsavargó - kevesen tudják - utazásai során Magyarországon is megfordult. A középkorú férfiú ekkortájt már ötvenes éveiben járt. Takács Tibor ennek az utazásnak a regényes krónikáját adja kötetében. A színes élet- és útirajz nyomán megelevenedik a korabeli Buda mozgalmas élete, miközben a kalandor és szerencsejátékos, a diplomata és kém, a javíthatatlan nőimádó arcéle is kirajzolódik. Bár a szerző éppen nem ezt a köztudatban élő képet erősíti, sokkal inkább azt a Casanovát állítja az olvasók elé, aki műveltségével, vonzó alkatával, kedvességével és a világ igazán értékes dolgait megbecsülni tudó ember életszeretetével közelített imádata fő tárgyához, a női nemhez. A gazdag kultúrhistóriai anyagot is magába olvasztó regény szerzője munkája megírásához az 1925-ben megjelent Casanova Emlékiratokat (legutóbb: 9825188) is fölhasználta, valamint bőséggel merített Fenyő Miksa 1911-ben megjelent Casanova tanulmányából is. A nagy kalandor emberi arcát megmutató kellemes kikapcsolódást ígérő, érdekes regény.

Takács Tibor - Aphrodité ​bikiniben / Kiűzetés a Paradicsomból
Az ​örökségünk könyvsorozat élő irodalmunk legjavát a szerzők kézjegyével hitelesítve őrzi meg az időnek. Idősebb íróink, összeálló gazdag életművükből személyesen válogatták ki legkedvesebb, általuk legtöbbre értékelt, legsikerültebbnek tartott - s mint szellemi hagyatékként - az utókornak leginkább ajánlott írásaikat.

Takács Tibor - Unokáimról ​írtam
Érzelmekben ​gazdag, nagyszülő-unoka viszonyt tanulságosan felvillantó emlékeket, unokákhoz kapcsolódó verseket rögzített sajátságos naplójában Takács Tibor író, költő. A bő két évtized megidézésében az irodalom is szerepet kap: az unokák közül a gyermekként versekkel jelentkező, Székely Szabolcs néven publikáló fiú sikereit, és regényíró-hajós fia munkáit említő írások mellett a 68 kötetes szerző, Takács Tibor író, költő irodalmi jelenléte is szerepet kap.

Takács Tibor - Örök ​csónak
Válogatott ​gyűjteményt nyújtok át az olvasóknak: negyven év nyolcban versét. Írói indulásom két verseskötettel kezdődött, de a regényírás éveiben sem lettem hűtlen a lírához, hiszen nem halt meg bennem a költő, csupán elbújt a történelmi regényeimbe. Igen, mert őket gyógyszerként szántam a kor ellen, vagy csupán magamat vigasztaltam velük. Mindig öröm volt a vers. Őriztem őket, mintha titkok lennének, bár néhány itt-ott, lapokban, folyóiratokban megjelent. A címet egyik költeményemből vettem: "Ó, magyar nyelv, nekem te örök csónak, utasod vagyok kezdettől halálig." Ez a kötet az esztendők ajándéka az olvasóknak, de csak azoknak, akik e riasztó és zaklatott korban is szeretik a versek virágait. Takács Tibor

Takács Tibor - Mire ​meghal a nyár
Ma ​mindenben divat a retro, a visszatekintés! Kinek-kinek mondanivalója van az elmúlt világról! Én sem maradhattam ki ebből. Nem a divat, hanem a lélek okán. 1989-ben - sok-sok történelmi regény után - az akkori jelenbe kalandoztam, mivel érdekesebbnek találtam a múlt idézésénél! Két hét alatt született, majd két évtizeden át aludt! Szerettem volna, ha valamelyik kiadó érdekesnek találja, de visszautasított még az is, amelyik 1985-87 között három regényemet jelentette meg nagy példányszámban! A letűnő, de még el nem tűnő világban hőseim döbbenten látták állásuk, munkahelyük megszűnését, a volt világ összeomlását. A szerelem köntösébe bújtattam hőseimet, abban az időben talán még túlságosan is merész módon. E könyv háttere 1989 augusztusa. Főhőse egy éppen állását vesztett harminc alatti, különleges nő. AZ ő különös sorsát mesélem érdekesen, izgalmasan, erotikusan! Ahogyan a retro kívánja!

Takács Tibor - Farkasparancs
Az ​1848-1849-es szabadságharc utolsó napjait éli a magyarság. A koronázási ékszereket - köztük a Szent Koronát - rejtő ládát Szemere Bertalan belügyminiszter titokban Szegedre szállíttatja. Haynau megbízatásából Titus Karger hadbíró százados mindent elkövet, hogy a láda elrejtését megakadályozza. Titokzatos gyilkosságok jelzik, hogy a koronát rejtő láda útját vér és parázs kíséri. Ki a tettes? Míg mindenre fény derül, felvillan előttünk a kor pontos rajza, egy gyönyörű szerelem kibontakozása, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan ellentéte, vagyis ahogyan mindazt látja és láttatja lenyűgöző regényében a történelmi regények hivatott írója: Takács Tibor.

Takács Tibor - A ​párttitkár halála
1956. ​december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? - vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? - teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb - és egyre zavarbaejtőbb - kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu, amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról, tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni? Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles elbeszélés. Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról gondolkodva? Mi az, hogy "forradalom"? Egyáltalán: mi az, hogy "1956"? TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.

Takács Tibor - Huszár ​Sándor bujdosásai
Takács ​Tibor legújabb könyvében Huszár Sándor erdélyi magyar íróra, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójára emlékezik. Huszár Sándor Kolozsváron született 1929-ben. Fiatalon került az irodalmi élet sűrűjébe. 1970-ben alapította A Hét című kulturális hetilapot, melynek éléről 1983-ban botrányos körülmények között távolította el a Hatalom. Magyarországra emigrált, de az Óhazában sem találta meg nyugalmát. 2005-ben Békéscsabán hunyt el. „Ama kevesek közé tartozom, aki harmincegynéhány erdélyi és romániai ottlétem után is érzem, látom, ízlelem azt a másik világot, azt az átlag magyarnak nem szagolható levegőt, ami körülveszi nálatok az embert. Emlékszem, amikor Kányádi telefonált az ablakhoz állva, hátha ott nem hallgatható le a telefonja…akkor éreztem, hogy Bukarestben csak a megszállottak tudnak élni! Azt is tudom, hogy a legtöbb beszervezett – ismerősről, barátról, idegenről -, tudjátok, hogy ki a besúgó. De azért összeölelkeztek, aztán ki-ki hazamegy és megírja a maga jelentését. Mert ha nem, abból baj lehet. Az elhárítás nyilván mindig tudta, ki az igazi ellenség.” (részlet a könyvből)

Takács Tibor - Várak, ​városok varázsa
A ​szerző Csehországba, Morvaföldre és Szlovákiába hívja utazni az úti élmények kedvelőit. Északi szomszédaink varázslatos tájaira juthat el képzeletben. Látogatást tehet többek között Pöstyénben, Lőcsén, Selmecbányán és Körmöcbányán, Mikszáth és Madách földjén, megcsodálhatja a felvidéki várakat és a Tátra hegyvilágát .

Takács Tibor - Egymás ​szemében
Napjainkban ​szinte mindegyikünk életében kulcskérdés a párkapcsolat. Ha nincs, azért, ha van, akkor meg azért. Közben folyamatosan szembesülünk a párkapcsolatok tartósságának nehézségével is, hogy milyen hamar és könnyen bomlanak fel ezek a kapcsolatok sokszor anélkül, hogy tudnánk az okát. A világ változik és ezzel együtt minden, ami része és alapja volt ennek a korszaknak, lassan átalakul. A párkapcsolatok csupán addig tartanak, amíg hajlandóak vagyunk tenni értük. Ezért gyakran jó lenne, ha a másik szemével is látnánk a világot, tudnánk, hogy ő mire gondol, mit érez, mit szeretne. És néha érdemes lenne magunkat is látni a másik szemével, hogy jobban megértsük és elfogadjuk a másikat. Minden ember boldogságra születik. És ha egymás szemébe nézve őszintén látjuk magunkat, akkor az odavezető út is könnyebb lehet. Ebben nyújt gyakorlati segítséget ez a könyv.

Takács Tibor - Kígyó ​a koronán
A ​Kígyó a koronán a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakába hívja az olvasót. A XVII. század évtizedei hősöket adtak. Bukásuk a nemzet tragédiája is volt. A történet az 1670-72 között játszódik és a Nádasdy-Zrínyi-Frangepán összeesküvést meséli el, az őket eláruló, és ezért grófi rangot kapott Kéry Ferenc kaboldi várúr történetében. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretik a magyar történelem kor- és sorsfordulóit, és a múlt érdekes és izgalmas világát.

Kollekciók