Ajax-loader

Takács Tibor könyvei a rukkolán


Takács Tibor - Erdély ​köpönyegében
Az ​író könyvéről: "Áhítatos szívvel léptem át 1971-ben, egy augusztusi délelőttön a rodostói Rákóczi-ház küszöbét, ahová azzal a nem titkolt elhatározással érkeztem: regényt írok Mikes Kelemenről. Milyen sokszor álmodoztak a bujdosók Erdély hazahívó édességéről, a szülői házról, amely egyszeriben elérhető közelségbe került 1739 nyarán, amikor a szultán parancs Mikes Kelement és Zay Zsigmondot Iasiba, régi magyar nevén: Jászvásárra küldte, s ők ott mentek el Erdély köpönyege mellett. Mikes Kelemen levelei tanúskodnak arról, hogy mennyire tartott az úttól. Egész valóját felzaklatta az a lehetőség, hogy szülőfaluja, Zágon ott fekszik egynapi járóföldre.Erdély katonai kormányzója, Lobkowitz azonban cselt vet a bujdosóknak. És nemcsak a rájuk törő ellenségekkel kell megvívniuk, hanem a lelkiismeretükkel is. Arról kell határozniuk, melyik a nagyobb hűség: a hazatérés-e , a szülőföld hívásának megállása vagy a ragaszkodás meghalt fejedelmük emlékéhez és eszméikhez."

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Takács Tibor - Sziklatörés
A ​Sziklatörés tizenhetedik könyvem a sorban és második a Kossuth Könyvkiadónál. Előző, itt megjelent regényem, a Halló, Tartsay lakás? is részben már félig-meddig önéletrajzi ihletésű történet volt, e mostani regényemben Vér István édesapjának a históriáját mondom el, vagyis Vér Bálint utolsó csodáját. E regényhős nagyon hasonlít édesapámra, az egykori vöröskatonára, az örökké daloló, viccelődő, tréfálkozó emberre, aki maga is regényhősként élte le életét. Olyan ember volt, mert már nem érhette meg a könyv megjelenését, akinek történeteit nem lehetett kitalálni, csak megélni és megírni. És a háttérben ott van a nagyon szeretett egykori kutyám és Szentendre varázslatosan gyönyörű hegyi világát.

Takács Tibor - Prémium a sorstól
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - A ​sors kiválasztottja
Négy ​évszázad távolából idézi fel Bocskai István alakját a magyar történelem avatott tollú krónikása, Takács Tibor. A múltba visszanéző olvasó szereti tudni: milyen volt, milyen lehetett a fejedelem, aki ma is benne él a köztudatban. Bocskai jelképe az örök szabadságnak. Izgalmas kérdés, hogyan lesz a császári udvarban nevelkedett, Habsburg-párti ifjúból nemzete hőse, hogyan ismeri föl és viszi végbe a némettől és töröktől független haza megteremtését. Hogyan lesz dédelgetett vezére a hajdúk sokat szenvedett népének, s viszi végbe a nagy csodát: két pogány közt is lehet független Magyarország.

Takács Tibor - Huszárok ​a hadak útján
Gróf ​Bercsényi László II. Rákóczi Ferenc vitézeként megmentette a fejedelem életét a vesztes trencsényi csatában. 1711 után Franciaországban a francia-magyar huszárezred alezredese volt, s megkapta a Franciaország marsallja-címet...

Takács Tibor - Felvidéki ​várak
A ​Zrínyi Kiadó vártörténeti sorozatának legújabb kötete a felvidéki várakba kalauzolja el az Olvasót. Mondák, nevezetes várakhoz fűződő romantikus történetek nyomán kel új életre a felvidéki táj ezerarcú szépsége és a hősi küzdelmeket idéző korok hangulata.

Takács Tibor - Prémium ​a sorstól
Talán ​az egyik legtalányosabb része az asztrológiának a dekádok rendszere. Nagyon sok olyan módszer halt el az asztrológiában, amit a hétköznapokban használtak. Nem nagyon maradtak olyan tanítók, akik ezt a módszert a gyakorlatból ismerik. Ennek az oka nagyon sok összetevőből áll, de a lényege a gyorsuló világ. Nincs kétségem afelől, hogy ma egy képletet sokkal kevésbé mélyebben elemeznek, mint régen. Sem idő, sem türelem nincs meg ahhoz, hogy a részleteket kifejtsük. Az érdeklődők a lényegre kíváncsiak, emiatt ezek a részletek lassan feledésbe merülnek. Ezért is szeretném megmutatni ezt a módszert, hátha lesznek olyanok akik, képesek újra használni. Kevés olyan rendszer van, amely ennyire nyíltan és egyértelműen mutat rá a saját felelősségünkre. Számomra teljesen egyértelműen bizonyítja a sors egyszerűségét és Isten létezését.

Takács Tibor - Balkáni ​barangolás
A ​szerző kötetében egykori balkáni úti élményeinek krónikáját osztja meg az olvasókkal, személyes hangvételű alternatívát kínálva a hagyományos felépítésű, objektív útikönyvek mellé. Az első egy 1966-os bulgáriai körutazás a rilai kolostortól a Fekete-tenger partvidékén át Kossuth Lajos egykori sumeni lakhelyéig. A második, 1968-ban megtett út a korabeli Jugoszlávián kalauzol végig bennünket, kiegészítve a szerző fiainak tanulságos naplórészleteivel. A harmadik és egyben befejező rész az 1968-as al-dunai utazás. Az utazás élményeit számos verssel növeli.

Takács Tibor - Kétfelé ​folynak a vizek
Bethlen ​Gábor fejedelem korába viszi el az olvasót a történelmi regények elismert írója, Takács Tibor. A XVII. század izgalmas időszaka az 1621. év. Ekkor Ferdinánd király és Bethlen Gábor fejedelem küldöttei a morvaföldi Nikolsburgban öt hónapon át tanácskoznak a békéről. A tét Erdély és Bethlen Gábor kárpótlása. Bethlen visszaadja a királynak a nála lévő Szent Koronát, lezárva ezzel a királyi Magyarország és Erdély közti háborút. A kárpótlás megteremti Erdély aranykorát, a korona ellenében hét vármegyét, Kassa városát és Tokaj várát, valamint Oppeln és Ratibor hercegi címét kapja a fejedelem. Az anabaptista közösség életét megrendítő erővel, hitelesen ábrázolja az író. A szilveszteri békekötés kimondja az anabaptisták Erdélybe költözésének jogát. Az író korfestő ereje a nikolsburgi habán fazekasok bemutatásával éri el a csúcspontját. Ez a könyv különleges híradás az alig ismert, rég letűnt világról.

Takács Tibor - Unokáimról ​írtam
Érzelmekben ​gazdag, nagyszülő-unoka viszonyt tanulságosan felvillantó emlékeket, unokákhoz kapcsolódó verseket rögzített sajátságos naplójában Takács Tibor író, költő. A bő két évtized megidézésében az irodalom is szerepet kap: az unokák közül a gyermekként versekkel jelentkező, Székely Szabolcs néven publikáló fiú sikereit, és regényíró-hajós fia munkáit említő írások mellett a 68 kötetes szerző, Takács Tibor író, költő irodalmi jelenléte is szerepet kap.

Takács Tibor - Farkasparancs
Az ​1848-1849-es szabadságharc utolsó napjait éli a magyarság. A koronázási ékszereket - köztük a Szent Koronát - rejtő ládát Szemere Bertalan belügyminiszter titokban Szegedre szállíttatja. Haynau megbízatásából Titus Karger hadbíró százados mindent elkövet, hogy a láda elrejtését megakadályozza. Titokzatos gyilkosságok jelzik, hogy a koronát rejtő láda útját vér és parázs kíséri. Ki a tettes? Míg mindenre fény derül, felvillan előttünk a kor pontos rajza, egy gyönyörű szerelem kibontakozása, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan ellentéte, vagyis ahogyan mindazt látja és láttatja lenyűgöző regényében a történelmi regények hivatott írója: Takács Tibor.

Takács Tibor - Tiszai ​mesék
Szerző ​annak idején, a ’30-as években kisgyermekként a Tisza-parton hallgatta cimboráival együtt az öreg halász, Hajagos Illés történeteit. Az egykori kisfiúból mára szintén tiszteletreméltó mesélő lett – ezt bizonyítják ezek a hangulatos „vízi-fabulák” is, amelyekből pontosan tizet találunk a könyvben. A klasszikus stílusú, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt ajánlható írásokat színes rajzok, Majzik Andrea grafikus munkái illusztrálják.

Takács Tibor - Huszár ​Sándor bujdosásai
Takács ​Tibor legújabb könyvében Huszár Sándor erdélyi magyar íróra, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójára emlékezik. Huszár Sándor Kolozsváron született 1929-ben. Fiatalon került az irodalmi élet sűrűjébe. 1970-ben alapította A Hét című kulturális hetilapot, melynek éléről 1983-ban botrányos körülmények között távolította el a Hatalom. Magyarországra emigrált, de az Óhazában sem találta meg nyugalmát. 2005-ben Békéscsabán hunyt el. „Ama kevesek közé tartozom, aki harmincegynéhány erdélyi és romániai ottlétem után is érzem, látom, ízlelem azt a másik világot, azt az átlag magyarnak nem szagolható levegőt, ami körülveszi nálatok az embert. Emlékszem, amikor Kányádi telefonált az ablakhoz állva, hátha ott nem hallgatható le a telefonja…akkor éreztem, hogy Bukarestben csak a megszállottak tudnak élni! Azt is tudom, hogy a legtöbb beszervezett – ismerősről, barátról, idegenről -, tudjátok, hogy ki a besúgó. De azért összeölelkeztek, aztán ki-ki hazamegy és megírja a maga jelentését. Mert ha nem, abból baj lehet. Az elhárítás nyilván mindig tudta, ki az igazi ellenség.” (részlet a könyvből)

Takács Tibor - Láthatatlan ​város
A ​kötet fotói egy láthatatlan várost tesznek láthatóvá. Ezek a felvételek ugyanis állambiztonsági ügyekben keletkeztek, így csak az eljárásokban szerepet kapó személyek, szinte kivétel nélkül rendőrök ismerhették azokat, a külvilág számára viszont ott és akkor láthatatlanok maradtak. Ráadásul, ebből fakadóan, e fényképek olyan nézőpontból láttatják Nyíregyházát, amelyből akkoriban nem sokan tekintettek annak utcáira és tereire. Emellett a városnak a fotók által megörökített világa sem látható ma már, csak ezeken a képeken létezik a számunkra. Azok ugyanis Nyíregyháza Kádár-kori képét rögzítették, és az ábrázolt helyek jelentős változáson mentek keresztül a felvételek készítése óta eltelt időszakban. A könyv bemutatja a fotók keletkezési körülményeit képező ügyeket, nyomozásokat, amelynek köszönhetően nem kizárólag fotóalbumként forgatható, hanem izgalmas történeti munkaként is, amelyből sok minden megtudható az 1990 előtt létezett állambiztonság működéséről. "A könyv képei révén én nem bűncselekmények helyszíneként, hanem egyrészt életem egyik színhelyeként, másrészt egy történet (a történelem) tárgyaként vettem birtokba a várost." Takács Tibor

Kovácsné Cohner Judit - Takács Tibor - Ismerkedés ​az SSADM-mel
A ​könyv nem kifejezetten a szakembereknek készült(ők ezt már mind tudják), hanem azon érdeklődőknek , akik még nem ismerik az SSADM világát , vagy más területekről kacsintgatnak át a rendszerkészítés felé . A kiadvány jelentős része az SSADM rendszerelemzési és -tervezési módszerét tárgyalja közérthető módon.

Takács Tibor - A ​párttitkár halála
1956. ​december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? - vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? - teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb - és egyre zavarbaejtőbb - kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu, amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról, tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni? Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles elbeszélés. Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról gondolkodva? Mi az, hogy "forradalom"? Egyáltalán: mi az, hogy "1956"? TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.

Takács Tibor - Kígyó ​a koronán
A ​Kígyó a koronán a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakába hívja az olvasót. A XVII. század évtizedei hősöket adtak. Bukásuk a nemzet tragédiája is volt. A történet az 1670-72 között játszódik és a Nádasdy-Zrínyi-Frangepán összeesküvést meséli el, az őket eláruló, és ezért grófi rangot kapott Kéry Ferenc kaboldi várúr történetében. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretik a magyar történelem kor- és sorsfordulóit, és a múlt érdekes és izgalmas világát.

Takács Tibor - Aranypávák ​az asszonyok
A ​talán legnagyobb Balassi-kutató, Eckhardt Sándor szellemének ajánlja életrajzi regényét Takács Tibor. Az író ugyan sok mindent megtanult Eckhardt Sándor műveiből hőse életéről (bár e vonatkozásban is bakizik néha), arról azonban hogy kicsoda is volt Balassi - akár emberként, akár költőként - alig-alig nyújt képet. Így regénye, amely elsősorban a szerelmes, asszonyszerető és nők után kószáló költőt mutatja be, nem több, mint enyhén erotikus lektűr, amelynek "zamatát" az adja, hogy a 16. században játszódik (hiányos történeti staffázzsal), és hogy hőse állítólag azonos az egyik legnagyobb magyar zsenivel. - A hitelességre keveset adó életrajzi regényeket is szívesen fogadó olvasóknak ajánlható.

Takács Tibor - Szerelmesek ​tükör előtt
Giacomo ​Girolamo Casanova (1725-1798), a "velencei illetőségű úr" élete mítosszá vált, neve szexuális szimbólum lett; alakja egyaránt megihlette az irodalmat, a képzőművészetet és a filmipart is. A több nyelven beszélő író és világcsavargó - kevesen tudják - utazásai során Magyarországon is megfordult. A középkorú férfiú ekkortájt már ötvenes éveiben járt. Takács Tibor ennek az utazásnak a regényes krónikáját adja kötetében. A színes élet- és útirajz nyomán megelevenedik a korabeli Buda mozgalmas élete, miközben a kalandor és szerencsejátékos, a diplomata és kém, a javíthatatlan nőimádó arcéle is kirajzolódik. Bár a szerző éppen nem ezt a köztudatban élő képet erősíti, sokkal inkább azt a Casanovát állítja az olvasók elé, aki műveltségével, vonzó alkatával, kedvességével és a világ igazán értékes dolgait megbecsülni tudó ember életszeretetével közelített imádata fő tárgyához, a női nemhez. A gazdag kultúrhistóriai anyagot is magába olvasztó regény szerzője munkája megírásához az 1925-ben megjelent Casanova Emlékiratokat (legutóbb: 9825188) is fölhasználta, valamint bőséggel merített Fenyő Miksa 1911-ben megjelent Casanova tanulmányából is. A nagy kalandor emberi arcát megmutató kellemes kikapcsolódást ígérő, érdekes regény.

Takács Tibor - Büntetőterület
Focit ​sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit? A Büntetőterület a fociról szól - de nem csak arról. A szerző a futballt mint nagy tömegekre ható társadalmi és kulturális jelenséget vizsgálja, amelyet a szocialista rendszer irányítói, a legfelsőbb állami és pártvezetés mindig is komoly veszélyforrásnak tekintettek. Egy meccsen könnyen elszabadultak az indulatok, amelyek aztán ragályosnak bizonyulhattak. Ezért is utalták a politikai rendőrség hatáskörébe a klubok játékosainak és szurkolóinak ellenőrzését. Ám a hatalom birtokosai azt is tudták, milyen fontos szerepet játszanak a sporteredmények a rendszer elfogadottságában, hogy az angol-magyar 3:6-nál mi sem népszerűsítheti jobban a szocializmust. Takács Tibor könyve a foci szemszögéből rajzolja meg az 1945 és 1990 közti magyar valóság képét különleges dokumentumok, párttitkári feljegyzések, ügynökjelentések, nyomozati jegyzőkönyvek, titkosszolgálati tisztek beszámolói alapján. A játék és az együttszurkolás örömét azonban ezek sem vehették el - a virsli íze, a rossz, de mégis jó mustáré, a sör keserű büdöse megmaradt. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére, amelyet többek között A párttitkár halála és a Szoros emberfogás című könyveiben dolgozott fel.

Takács Tibor - Aranytányér
"Most ​jó lenni katonának..." énekeltem vidáman, amikor 1949 őszén bevonultam Esztergom táborba, arra a felhívásra, amelyet az Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium adott ki, s lényege az volt: írók, gyertek katonának. Fél év katonáskodás és utána tartalékos alhadnagyi fokozat - ezért vonultam be, de valójában azt várták tőlünk (mert voltunk jó néhányan, akik jelentkeztünk a felhívásra), hogy mi írjuk meg az új katonairodalmat: verseket, novellákat, regényeket. Akkor, leszerelésem után azt gondoltam, e fél év történetét soha nem lehet megírni. Amikor immáron obsitosként visszavittem a katonaruhámat, elhatároztam: megírom a mélybehullott éveket, kiásom a múltból az aranytányér emlékét s felmutatom a világnak.

Takács Tibor - Klapka ​katonái
1849 ​őszén járunk. A magyar szabadság ügye elveszett már. Görgey letette a fegyvert Világosnál, az utolsó előtti erődítmény, Pétervárad is kapitulált. Egyedül Komárom várát őrzi még mindenre elszánt, hősi harcra, akár halálra is kész honvédsereg.... Klapka György a fővezérük, az a fiatal, de már vénséges vén bölcseknél is bölcsebb tábornok, aki mindaddig helytáll, amíg csak a hazaszeretet, a katonabecsület és a józan emberi ész engedi. Ellenfele pedig, Haynau, a bresciai hiéna attól sem retten vissza, hogy orgyilkosokkal törjön Klapka életére. Hiszen Ausztriának politikailag végtelenül kellemetlen, hogy még mindig áll a magyar szabadság utolsó fellegvára. A tábornokot tehát kémek és gyilkosok kerülgetik, testük eleven pajzsával védik azonban hívei, a szabadságharc nem is mindig magyar származású hősei. Róluk szól ez a regény...

Takács Tibor - Várak, ​városok varázsa
A ​szerző Csehországba, Morvaföldre és Szlovákiába hívja utazni az úti élmények kedvelőit. Északi szomszédaink varázslatos tájaira juthat el képzeletben. Látogatást tehet többek között Pöstyénben, Lőcsén, Selmecbányán és Körmöcbányán, Mikszáth és Madách földjén, megcsodálhatja a felvidéki várakat és a Tátra hegyvilágát .

Takács Tibor - A ​kaftános fejedelem
1961. ​augusztusában vetődtem el a törcsvári szorosba, amelynek sziklakapuján hajdan beözönlött a kurucok serege Erdélybe. Megcsodáltam a nagy sziklatömbön ülő, épségben maradt szép várat, melyet Thököly Imre nem engedett leromboltatni, s álltam a zernyesti síkon, ott, ahol 1690. augusztus 25-én holtan esett el Teleki Mihály, a nagy vetélytárs, Erdélyország kancellárja. Az úton - melyen a győzelem után Brassó polgárai jöttek köszönteni az új fejedelmet - gondoltam először arra: meg kellene írni Thököly Imre sorsát, úgy, amint a krónikák lapjairól elénk lép, s ahogy maga-magát diáriumában leírta. Szenvedélyesen utazó, sehol meg nem pihenő ember lévén, ettől kezdve egy éven át útjaimat Thököly irányította. Jártam pártadíszes várában, napokra bevettem magam Árvába, ahol gyermekéveit töltötte. Likava romjai között idéztem alakját, ahová Árvából menekült, s honnan Transsylvániába futott, elmentem Rózsahegyre, el az eperjesi kollégiumba, Kassára, Zólyomba, Beszterbányára, s megint csak Erdélybe: Kővárra és Somkútra. Minden város, vár, szikla és síkság az Ő alakját idézte. Próbáltam megérteni a kaftános fejedelem tetteit. Lelkesedtem sikereiért, és vele búsultam a váradi megpróbáltatásban. Kétszer koronázták királlyá, egyszer mint kollégiumi teátristát Eperjesen, s egyszer a törökök Fülek vára alatt. Mégis csak a fejedelmi címre tartott igényt. Kaftános fejedelemnek csúfolták kortársai, de tisztelte és félt tőle Bécs és Erdélyország, nagyra becsülte a porta, kedvezett neki a Napkirály, s hívei voltak lengyel földön is. Legyen ez a könyv is adalék a nagy hadvezér arcképéhez. Aki kíváncsi életére, lapozzon bele, s keltse életre a kaftános fejedelmet.

Takács Tibor - Életünk ​térképei
Van-e ​olyan iránytű, amely segít eligazodni az életünk útvesztőiben, és ha igen, vajon létezik-e térkép, ahol az iránytűt használni tudjuk azért, hogy sorsunkban tudatosan haladjunk előre? Az élet nevű színdarabban - amely a születési képletünk alapján íródott - ritkán játssza kizárólag egy bolygó vagy egy életterület a főszerepet. A születési képlet minden eleme szerepet kap, hol főszerepet, hol csak mellékszerepet, legyen szó akár bolygókról, akár az egyén életterületeit megjelenítő házakról. Születési képletünk nem más, mint az életünk, a sorsunk térképe. Az iránytűt életeseményeinknél bolygók és az életterületeinket megjelenítő házak képviselik. Azt, hogy milyen irányba fordul a sorsunk és milyen lehetőségeink vannak arra, hogy tudatosan megválasszunk a sorsunk megéléséhez vezető utat, azt a házak és azok levezetett rendszerének segítségével tudhatjuk meg. Takács Tibor - a már tőle megszokott módon - ismét egy új, egyedi aspektusból tárja elénk születési képletünk házainak értelmezési lehetőségét. Olyan felfedezéseket tehetünk a szerző analitikus módszerének köszönhetően, aminek hatására újabb lehetőség nyílik arra, hogy megértsük, miként függenek össze olyan események a sorsunkban, amelyeknek látszólag semmi közük sincs egymáshoz. Kiser Edina _asztrológus_

Takács Tibor - Szoros ​emberfogás
Milyen ​állambiztonsági kockázatokat rejtett magában egy futball-világbajnokság? Vajon miért volt olyan fontos a titkosszolgálat számára Puskás, hogy még a hatvanas évek végén is érkeztek róla jelentések? Valóban kiváltságos klubként kezelte a rendszer Kádár kedvenc csapatát, a Vasast? A politikai rendőrség szempontjából miért voltak kiemelten veszélyesek a Ferencváros mérkőzései? És vajon mi igaz abból, hogy a magyar válogatott nem nyerhetett a Szovjetunió ellen? És egyáltalán: miért érdekelte mindez az állambiztonságot? Takács Tibor könyvéből kiderül, hogy a sport, így a futball egyre fokozódó állambiztonsági ellenőrzését mindenekelőtt a kiszélesedő nemzetközi kapcsolatok indokolták, de egyes sportvezetőket, játékosokat és szurkolókat is folyamatosan megfigyelés alatt tartottak. Ezzel együtt a kádári politikai rendőrség olykor maga sem tudta pontosan, mi dolga a labdarúgás körül – ilyenkor aztán működésbe lépett az állambiztonsági paranoia, amely egy egyszerű szurkolói megnyilvánulásban is „ellenséges tevékenységet” szimatolt. A történész arra vállalkozik, hogy bemutassa: milyen tevékenységet végzett a Kádár-korszak állambiztonsága a legnagyobb tömegeket vonzó tömegsport, a labdarúgás körül. Futball és állambiztonság kapcsolatáról különböző, néha párhuzamosan futó, olykor egymást metsző történeteken keresztül ad átfogó képet, miközben felvázolja az 1956 utáni állami sportirányítási rendszer és a politikai rendőrség működésének főbb vonásait és jellemzőit is.

Takács Tibor - Sorsunk ​a nevünkben
„Nomen ​est omen.” Ki ne ismerné ezt a szállóigét, de ki veszi ezt ma igazán komolyan? A régi rómaiak még tudták azt, amit a mai kor embere már elfelejtett, vagy nem is akar tudni. A nevünk nemcsak arra szolgál, hogy jelöljön s megkülönböztessen másoktól, hanem arra is, hogy elmondja, miért jöttünk a világra, mi végre születtünk. Kevés olyan dolog van, ami szinte minden embert egyaránt foglalkoztat. Az egyik ilyen talán a nevünk. Miért így neveztek el? Miért így hívnak? Megannyi kérdés, de mi lehet a valódi válasz? A szülőket, ha megkérdezik miért választották gyermeküknek az adott nevet, rendszerint dallamára, a vezetéknévhez való illeszkedésre, boldog emlékekre, a családi hagyományokra, a véletlenre hivatkoznak. Szerintem azonban a tudattalan sugallja a szülőknek, hogy melyik nevet adják majd a gyermeknek, ha megszületik. Az anyának, apának a sok név közül azért tetszik meg egy bizonyos, mert gyerekünknek erre lesz szüksége majd az életfeladata teljesítéséhez. A keresztnevünk elárulja, hogy az életfeladatunkat miként valósíthatjuk meg. Családi nevünk viszont a gyökereinket mutatja, amit hoztunk magunkkal. Sokan azt gondolják, hogy a névváltoztatás által a sorsuk is megváltozik, azonban ez fordítva működik. Amennyiben a sorsukat megváltoztatják, változtathatják nevüket is.

Takács Tibor - Csalánruha
A ​szabadságharcot leverték, a megtorlás elől menekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan 1849. augusztus 23-án Orsova mellett, a Cserna patak árterében negyedmagával elásta a magyar koronázási ékszereket tartalmazó nagy vasládát. Az ifjú - és bosszúvágytól fűtött - uralkodó, Ferenc József parancsára az önkényuralom éveiben az osztrák hatalom sokáig kerestette ezt a ládát, amelyet aztán több mint négy évvel elrejtése után, 1853. szeptember 8-án találtak meg. A rejtekhely kutatásával Titus Karger osztrák hadbíró százados foglalkozott, ismételten is: ez a rendkívül kényes feladat először őt égette, akár a csalánruha, aztán pedig Kempen rendőrfőnököt, aki 1852-ben indíttatta el vele újra a nyomozást. A lenyűgözően érdekes történelmi regény színes, eleven képet fest nemcsak a gyötrelmes büntetésekkel sújtott, megalázott országról, hanem a párizsi és londoni Kos-suth-emigrációról, továbbá a bécsi udvarról is.

Takács Tibor - Császármadár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - Botrányt ​akarunk!
1983-ban ​Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat menedzsere és a magyar könnyűzene mindenható ura röpiratban szólalt fel a zenei életben jelentkező "szennyhullám" ellen. Csúsztatásokkal és hazugságokkal teli írása nem csupán az őt személyében támadó CPg együttest vette célba, de elítélően szólt az egész akkoriban jelentkező újhullámos és punk zenei irányzatokról is. Erdős valótlan állításai aztán furamód önálló éltre keltek, és néhány év leforgása alatt már közvélekedésnek számított, hogy a punkok szélsőséges eszméket vallottak, a CPg pedig fajgyűlölő zenekar volt... De kik voltak valójában a punkok? Hogyan és mikor jelentek meg a magyar könnyűzenei életben? Milyen kép élt róluk a sajtóban? Mit gondolt róluk a párt ifjúsági szervezete vagy éppen az állambiztonság? Miféle titkos és nem titkos nyomozások folytak a CPg tagjai ellen, és miért kapott az együttes három tagja letöltendő börtönbüntetést? Legfőképpen pedig: hogy terjedt el róluk az a hazugság, hogy cigányellenes dalokat énekeltek? És mi köze volt mindehhez Erdős Péternek, a hivatalos és a szamizdat sajtónak vagy épp a punk szubkultúra sajátos nyilvánosságának? Takács Tibor történészt nem hagyta nyugodni a kérdés, és nyomozásba kezdett, hogy kiderítse: mi állhatott a makacs hazugság hátterében. A korabeli újságcikkek és az állambiztonsági iratok alapos feldolgozása révén a szerző nem csupán a CPg történetét és legendáját helyezi új megvilágításba, de könyve bepillantást enged az állampárti rendszer könnyűzenei életének hatalmi viszonyaiba és a kései Kádár-korszak többrétegű nyilvánosságába is.

Takács Tibor - Halálvágta
A ​regény az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején játszódik. Azokról a tisztekről és közkatonákról szól, akik a császári sereg katonáiként külföldön szolgáltak, és a forradalom hírére úgy döntöttek, hogy hazajönnek és fegyverükkel hazájuk ügyét szolgálják. A katona- és a magánélet konfliktusairól, a szerelem és a hazaszeretet harcáról, a hazatérés komoly fizikai és lelki nehézségeiről, és az itthoni fogadtatásról is szól a regény, melynek szereplői valós, történelmi személyiségek.

Kollekciók