Ajax-loader

Takács Tibor könyvei a rukkolán


Takács Tibor - Sziklatörés
A ​Sziklatörés tizenhetedik könyvem a sorban és második a Kossuth Könyvkiadónál. Előző, itt megjelent regényem, a Halló, Tartsay lakás? is részben már félig-meddig önéletrajzi ihletésű történet volt, e mostani regényemben Vér István édesapjának a históriáját mondom el, vagyis Vér Bálint utolsó csodáját. E regényhős nagyon hasonlít édesapámra, az egykori vöröskatonára, az örökké daloló, viccelődő, tréfálkozó emberre, aki maga is regényhősként élte le életét. Olyan ember volt, mert már nem érhette meg a könyv megjelenését, akinek történeteit nem lehetett kitalálni, csak megélni és megírni. És a háttérben ott van a nagyon szeretett egykori kutyám és Szentendre varázslatosan gyönyörű hegyi világát.

Takács Tibor - Erdély ​köpönyegében
Az ​író könyvéről: "Áhítatos szívvel léptem át 1971-ben, egy augusztusi délelőttön a rodostói Rákóczi-ház küszöbét, ahová azzal a nem titkolt elhatározással érkeztem: regényt írok Mikes Kelemenről. Milyen sokszor álmodoztak a bujdosók Erdély hazahívó édességéről, a szülői házról, amely egyszeriben elérhető közelségbe került 1739 nyarán, amikor a szultán parancs Mikes Kelement és Zay Zsigmondot Iasiba, régi magyar nevén: Jászvásárra küldte, s ők ott mentek el Erdély köpönyege mellett. Mikes Kelemen levelei tanúskodnak arról, hogy mennyire tartott az úttól. Egész valóját felzaklatta az a lehetőség, hogy szülőfaluja, Zágon ott fekszik egynapi járóföldre.Erdély katonai kormányzója, Lobkowitz azonban cselt vet a bujdosóknak. És nemcsak a rájuk törő ellenségekkel kell megvívniuk, hanem a lelkiismeretükkel is. Arról kell határozniuk, melyik a nagyobb hűség: a hazatérés-e , a szülőföld hívásának megállása vagy a ragaszkodás meghalt fejedelmük emlékéhez és eszméikhez."

Takács Tibor - Klapka ​katonái
1849 ​őszén járunk. A magyar szabadság ügye elveszett már. Görgey letette a fegyvert Világosnál, az utolsó előtti erődítmény, Pétervárad is kapitulált. Egyedül Komárom várát őrzi még mindenre elszánt, hősi harcra, akár halálra is kész honvédsereg.... Klapka György a fővezérük, az a fiatal, de már vénséges vén bölcseknél is bölcsebb tábornok, aki mindaddig helytáll, amíg csak a hazaszeretet, a katonabecsület és a józan emberi ész engedi. Ellenfele pedig, Haynau, a bresciai hiéna attól sem retten vissza, hogy orgyilkosokkal törjön Klapka életére. Hiszen Ausztriának politikailag végtelenül kellemetlen, hogy még mindig áll a magyar szabadság utolsó fellegvára. A tábornokot tehát kémek és gyilkosok kerülgetik, testük eleven pajzsával védik azonban hívei, a szabadságharc nem is mindig magyar származású hősei. Róluk szól ez a regény...

Takács Tibor - Thököly ​ifjúsága
A ​későbbi kurucvezér a regényben gyermek- és ifjúkorának határán áll. Megrokkant, haldokló apja, a legendás gazdagságú István gróf vagyonára a bécsi udvar teszi rá a kezét. Árva várát császári csapatok veszik körül, hű emberek megmenekítik az ifjú grófot az erősebb Illava várába, majd amikor már az sem védhető, tovább, Erdély felé. Közben az iskolapadból kikerült fiú megtanul országos távlatokban gondolkodni, megismerkedik a döntés súlyos felelősségével és a férfipróbáló harcokkal is. A szerző a kor alapos ismeretére és a helyszín gondos tanulmányozására alapozta írását. A hálásabb kalandosságról lemondott a hirtelen felserdülő fiú lelkivilágának és a drámai korszak levegőjének árnyalt, hiteles ábrázolás kedvéért. A regényhez Győry Miklós készített vonalas belső rajzokat és színes táblaborítót.

Takács Tibor - A ​műtét sikerült
A ​sebészet nemcsak a leglátványosabb, hanem a legrohamosabban fejlődő gyógyítási forma. A sebész - korunk hőse, már nem is csak a kórházban, hanem regényben, színházban, filmen is. A beteg mégis félni kezd, ha szóba kerül, hogy őt kell operálni. És ki állíthatja magáról, hogy sohasem fog „sebészkés alá" kerülni? A műtéttől való félelem egyrészt természetes (ösztönös viszolygás), másrészt a tájékozatlanság táplálja. Ha tudjuk, hogy egy sebészi beavatkozás mivel jár, máris csökken a bizalmatlanságunk vele szemben. Takács doktor könyve pedig arról győz meg bennünket, hogy a legtöbb műtét ma már koránt sincs olyan veszélyes, mint az a betegség, amelyet gyógyítanak vele. A szerző a műtőasztal mellett töltött harminc év tapasztalatával kalauzolja az olvasót a sebészet berkeiben, bemutatva történetének lényegesebb állomásait, módszereinek és eszközeinek fejlődését, és mindazt, amit a sebészeti betegségekről a leendő betegnek is jó tudnia. A könyv negyven fejezetének többsége a rendkívül terebélyes sebészet egyes munkaterületeibe enged bepillantást. Sorba szedi a sebészetileg gyógyítható betegségeket, a legegyszerűbbektől a szervátültetésig. Szól e betegségek felismeréséről, megoldásuk lehetőségéről, megelőzésük módozatairól, az orvostudomány odavágó érdekesebb eredményeiről. Végül utal a jövő sebészetére, amelyben a hagyományos szikét ultrahang, lézersugár stb. váltja fel.

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Takács Tibor - Költő ​a vérpadon
Gróf ​Listi (Liszti) László (1628-1662) költő, a törvényeket semmibe vevő, erkölcsi korlátokat nem ismerő életmódot folytatott; sorozatos gyilkosságai, fajtalankodásai, oklevél-hamisításai, gyújtogatásai, s egyéb gaztettei magas összeköttetés miatt megtorlás nélkül maradtak. Végül hamis pénzverés miatt elfogták és lefejezték. E tragikus életről írt izgalmas, fordulatokban gazdag regényt Takács Tibor.

Takács Tibor - Apám, ​a vöröskatona
A ​könyv, amit az olvasó most kézbe vesz, regény és dokumentum egyszerre. Középpontjában az író édesapjának alakja áll, egy munkásember élete és sorsa, inaséveitől kezdve egészen a Tanácsköztársaság harcaiban való részvételéig. Az elénk idézett alakok megelevenednek, a történetek helyszínének hangulata élettel teli és hiteles, s nem hiányzik a magával ragadó cselekmény, az izgalmas kaland sem. Az ábrázolás azonban, mely az édesapa emlékeit eleven erővel jeleníti meg, egyben egy korszak történelmi, gazdasági és politikai eseményeit, viszonyait is megörökíti és dokumentálja.

Takács Tibor - Aranytányér
"Most ​jó lenni katonának..." énekeltem vidáman, amikor 1949 őszén bevonultam Esztergom táborba, arra a felhívásra, amelyet az Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium adott ki, s lényege az volt: írók, gyertek katonának. Fél év katonáskodás és utána tartalékos alhadnagyi fokozat - ezért vonultam be, de valójában azt várták tőlünk (mert voltunk jó néhányan, akik jelentkeztünk a felhívásra), hogy mi írjuk meg az új katonairodalmat: verseket, novellákat, regényeket. Akkor, leszerelésem után azt gondoltam, e fél év történetét soha nem lehet megírni. Amikor immáron obsitosként visszavittem a katonaruhámat, elhatároztam: megírom a mélybehullott éveket, kiásom a múltból az aranytányér emlékét s felmutatom a világnak.

Takács Tibor - Aranypávák ​az asszonyok
A ​talán legnagyobb Balassi-kutató, Eckhardt Sándor szellemének ajánlja életrajzi regényét Takács Tibor. Az író ugyan sok mindent megtanult Eckhardt Sándor műveiből hőse életéről (bár e vonatkozásban is bakizik néha), arról azonban hogy kicsoda is volt Balassi - akár emberként, akár költőként - alig-alig nyújt képet. Így regénye, amely elsősorban a szerelmes, asszonyszerető és nők után kószáló költőt mutatja be, nem több, mint enyhén erotikus lektűr, amelynek "zamatát" az adja, hogy a 16. században játszódik (hiányos történeti staffázzsal), és hogy hőse állítólag azonos az egyik legnagyobb magyar zsenivel. - A hitelességre keveset adó életrajzi regényeket is szívesen fogadó olvasóknak ajánlható.

Takács Tibor - Nem ​félek a haláltól...
Takács ​Tibor új történelmi regénye gróf Batthányi Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek az életét dolgozza fel.

Takács Tibor - Balkáni ​barangolás
A ​szerző kötetében egykori balkáni úti élményeinek krónikáját osztja meg az olvasókkal, személyes hangvételű alternatívát kínálva a hagyományos felépítésű, objektív útikönyvek mellé. Az első egy 1966-os bulgáriai körutazás a rilai kolostortól a Fekete-tenger partvidékén át Kossuth Lajos egykori sumeni lakhelyéig. A második, 1968-ban megtett út a korabeli Jugoszlávián kalauzol végig bennünket, kiegészítve a szerző fiainak tanulságos naplórészleteivel. A harmadik és egyben befejező rész az 1968-as al-dunai utazás. Az utazás élményeit számos verssel növeli.

Takács Tibor - Kócos ​kutyaságai
Az ​olvasókat két csoportra lehet osztani: akik szeretik s akik nem szeretik a kutyákat. Ezt a könyvet a kutyaszeretőknek írtam. De mindenekelőtt önmagamnak. Mert volt egyszer egy Kócos pulim, élt tíz évet és eltemettem szentendrei kertünkben, mert családtagot nem dobunk ki! Mikor a halálát követő évben Edingburghban jártam, örömmel láttam a vár egyik bástyáján a skót katonakutyák temetőjét. Én eltemettem és feltámasztottam. Kócos megérdemli a kutya-halhatatlanságot. Már soha többé nem lesz kutyám! Kócos egyszeri volt és pótolhatatlan! Két regényem szereplője! Versek születtek róla. A kezünkben halt meg. A barátaimnak, akik ismerték és szerették Kócost, verses gyászjelentést küldtem. E könyvet, halála után 14 évvel írtam, 1993-ban. Most mindazoknak ajánlom, akik szeretik a pulit, akik nem tudnak kutya nélkül írni és nem szégyellik a sírást.

Takács Tibor - Szülővárosom, ​szép Szeged
A ​szegedi származású író vall a Városról, gyermek- és ifjúkorának szegedi emlékeiről, felmenőiről, első szárnypróbálgatásairól, Szegedről való kényszerű távozásának okairól.

Takács Tibor - Besúgók ​a besúgásról
A ​kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.

Takács Tibor - Döntéshozók ​- Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében
"Nyíregyháza ​rohamos fejlődését három folytonos munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vezető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését." Ezek a mondatok egy 1931-ben megjelent várostörténetből valók.

Takács Tibor - Büntetőterület
Focit ​sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit? A Büntetőterület a fociról szól - de nem csak arról. A szerző a futballt mint nagy tömegekre ható társadalmi és kulturális jelenséget vizsgálja, amelyet a szocialista rendszer irányítói, a legfelsőbb állami és pártvezetés mindig is komoly veszélyforrásnak tekintettek. Egy meccsen könnyen elszabadultak az indulatok, amelyek aztán ragályosnak bizonyulhattak. Ezért is utalták a politikai rendőrség hatáskörébe a klubok játékosainak és szurkolóinak ellenőrzését. Ám a hatalom birtokosai azt is tudták, milyen fontos szerepet játszanak a sporteredmények a rendszer elfogadottságában, hogy az angol-magyar 3:6-nál mi sem népszerűsítheti jobban a szocializmust. Takács Tibor könyve a foci szemszögéből rajzolja meg az 1945 és 1990 közti magyar valóság képét különleges dokumentumok, párttitkári feljegyzések, ügynökjelentések, nyomozati jegyzőkönyvek, titkosszolgálati tisztek beszámolói alapján. A játék és az együttszurkolás örömét azonban ezek sem vehették el - a virsli íze, a rossz, de mégis jó mustáré, a sör keserű büdöse megmaradt. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére, amelyet többek között A párttitkár halála és a Szoros emberfogás című könyveiben dolgozott fel.

Takács Tibor - Tatárcsillag
1968 ​nyarán jártam először Trogir (Trau) csodálatos szigetén, majd felautóztam a klisszai fellegvárig, hogy lássam azokat a helyeket, amelyek színterei voltak IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária 1241-42-es menekülésének. Azután Splitben (Spalato) tisztelegtem az ott eltemetett két magyar királylány síremléke előtt. Miközben a Diocletioanus-palota hatalmas csarnokaiban sétáltam, felidéztem az idemenekült magyarokat fogadó Gargano podeszta alakját, vagyis mindazokét, akik e mostani regényem hősei, szereplői. S közben módszeresen eljutottam mindazokra a helyekre, amelyeket jó volt látni ahhoz, hogy hiteles legyen a helyszínek rajza. Voltam Hainburgban, jártam Frigyes, osztrák herceg sírjánál Heiligenkreuzban, sétáltam a Muhi-pusztán, ültem Várad kövein. Jó szívvel ajánlom könyvemet minden olvasómnak: fiataloknak és nem fiataloknak, vagyis mindazoknak, akik szeretik a történelmet és kíváncsiak a titkaira.

Takács Tibor - A ​párttitkár halála
1956. ​december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? - vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? - teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb - és egyre zavarbaejtőbb - kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu, amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról, tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni? Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles elbeszélés. Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról gondolkodva? Mi az, hogy "forradalom"? Egyáltalán: mi az, hogy "1956"? TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.

Takács Tibor - Csalánruha
A ​szabadságharcot leverték, a megtorlás elől menekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan 1849. augusztus 23-án Orsova mellett, a Cserna patak árterében negyedmagával elásta a magyar koronázási ékszereket tartalmazó nagy vasládát. Az ifjú - és bosszúvágytól fűtött - uralkodó, Ferenc József parancsára az önkényuralom éveiben az osztrák hatalom sokáig kerestette ezt a ládát, amelyet aztán több mint négy évvel elrejtése után, 1853. szeptember 8-án találtak meg. A rejtekhely kutatásával Titus Karger osztrák hadbíró százados foglalkozott, ismételten is: ez a rendkívül kényes feladat először őt égette, akár a csalánruha, aztán pedig Kempen rendőrfőnököt, aki 1852-ben indíttatta el vele újra a nyomozást. A lenyűgözően érdekes történelmi regény színes, eleven képet fest nemcsak a gyötrelmes büntetésekkel sújtott, megalázott országról, hanem a párizsi és londoni Kos-suth-emigrációról, továbbá a bécsi udvarról is.

Takács Tibor - Halálvágta
A ​regény az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején játszódik. Azokról a tisztekről és közkatonákról szól, akik a császári sereg katonáiként külföldön szolgáltak, és a forradalom hírére úgy döntöttek, hogy hazajönnek és fegyverükkel hazájuk ügyét szolgálják. A katona- és a magánélet konfliktusairól, a szerelem és a hazaszeretet harcáról, a hazatérés komoly fizikai és lelki nehézségeiről, és az itthoni fogadtatásról is szól a regény, melynek szereplői valós, történelmi személyiségek.

Takács Tibor - Huszár ​Sándor bujdosásai
Takács ​Tibor legújabb könyvében Huszár Sándor erdélyi magyar íróra, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójára emlékezik. Huszár Sándor Kolozsváron született 1929-ben. Fiatalon került az irodalmi élet sűrűjébe. 1970-ben alapította A Hét című kulturális hetilapot, melynek éléről 1983-ban botrányos körülmények között távolította el a Hatalom. Magyarországra emigrált, de az Óhazában sem találta meg nyugalmát. 2005-ben Békéscsabán hunyt el. „Ama kevesek közé tartozom, aki harmincegynéhány erdélyi és romániai ottlétem után is érzem, látom, ízlelem azt a másik világot, azt az átlag magyarnak nem szagolható levegőt, ami körülveszi nálatok az embert. Emlékszem, amikor Kányádi telefonált az ablakhoz állva, hátha ott nem hallgatható le a telefonja…akkor éreztem, hogy Bukarestben csak a megszállottak tudnak élni! Azt is tudom, hogy a legtöbb beszervezett – ismerősről, barátról, idegenről -, tudjátok, hogy ki a besúgó. De azért összeölelkeztek, aztán ki-ki hazamegy és megírja a maga jelentését. Mert ha nem, abból baj lehet. Az elhárítás nyilván mindig tudta, ki az igazi ellenség.” (részlet a könyvből)

Takács Tibor - Ördögkút
Sok ​híres ember raboskodott hajdan a krími tatár kánok legendás palotavárosában, Bahcsiszerájban, de kevesen tudják, hogy néhány magyar, erdélyi főúr is ott morzsolgatta fogsága bús napjait. Arra vártak a szerencsétlenek, hogy a kor szokása szerint váltságdíjért kiválthassák őket hozzátartozóik. A rabok közt a leghíresebb Kemény János, a későbbi erdélyi fejedelem volt. A lengyelekkel szövetséges krími tatárok serege 1657-ben támadta meg a Kemény vezette erdélyi hadakat, és július 31-én foglyul ejtette a kiváló vezért. Sikerül-e hűséges menyasszonyának, Lónyay Annának összeszednie a tatárok által követelt száztizenhatezer tallért? Hogyan menekül meg a börtönből a fogságot emelt fővel viselő, örök reménykedő Kemény János? Erről szól ez a ritka érzelmeket elemző, színes és lenyűgözően érdekes történelmi regény.

Takács Tibor - Magyar ​csillag Palermo egén
A ​történelmi regények avatott tollú írója egy alig ismert korba hívja olvasóit, miközben Garibaldi fegyvertársa: Tüköry Lajos életútját meséli el. A mindössze 30 évet élt - és Palermo ostromakor szerzett sebesülésébe belehalt - Tüköry Lajos története mögött felsorakozik az olaszországi magyar emigráció világa? Az 1859-ben létrejött Magyar Légió története! Garibaldi, Alexandra Dumas, Kossuth Lajos, Klapka György, Teleki Sándor, Türr István, Bethlen Gergely, a Times világhírű tudósítója: Éber Sándor, Sréter Lajos, Figyelmessy Fülöp lép elénk e nagyívű regényben. A regény az 1859-1860-ban - vagyis a 145 évvel ezelőtt - történteket jeleníti meg. Az író bejárta az izgalmas kor helyszíneit: Isztambultól kezdve Solferinón át Bresciáig, Marsaláig, Palermóig. Utóbbi helyen a napjainkban ott járó magyarok is sétálhatnak a Corso Tukeryn, s letehetik virágaikat az olasz forradalom hőse, Tüköry Lajos sírján.

Takács Tibor - Tiszai ​mesék
Szerző ​annak idején, a ’30-as években kisgyermekként a Tisza-parton hallgatta cimboráival együtt az öreg halász, Hajagos Illés történeteit. Az egykori kisfiúból mára szintén tiszteletreméltó mesélő lett – ezt bizonyítják ezek a hangulatos „vízi-fabulák” is, amelyekből pontosan tizet találunk a könyvben. A klasszikus stílusú, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt ajánlható írásokat színes rajzok, Majzik Andrea grafikus munkái illusztrálják.

Takács Tibor - Dervistánc
Három ​szálból sodortam össze történetemet. Felvonul benne a keresztény nyugat, a Thökölytől elpártolt kurucok, és a törökök világa. Hőseit nem kellett kitalálnom: Marsigli gróf például azért jött Budára hadakozni hogy felkutassa és megmentse a hajdani híres könyvtár esetleg még fellelhető Corvináit. Petneházy Dávid tragikus sorsa végigíveli e regény lapjait, attól kezdve, hogy elhagyja a vesztébe induló Thököly Imrét, egészen addig amíg maga is tehetetlenné válik a császári és papi cselszövéssel szemben. Würtz Menyhért brassói kalmár alakja pedig előző regényemből az "Ezüstkard" történetéből lép újra elénk. Buda 1686.évi felszabadítása új korszakot nyitott a magyar történelemben. A "Dervistánc" lapjain e sors- és korforduló története bontakozik ki.

Takács Tibor - A ​sors kiválasztottja
Négy ​évszázad távolából idézi fel Bocskai István alakját a magyar történelem avatott tollú krónikása, Takács Tibor. A múltba visszanéző olvasó szereti tudni: milyen volt, milyen lehetett a fejedelem, aki ma is benne él a köztudatban. Bocskai jelképe az örök szabadságnak. Izgalmas kérdés, hogyan lesz a császári udvarban nevelkedett, Habsburg-párti ifjúból nemzete hőse, hogyan ismeri föl és viszi végbe a némettől és töröktől független haza megteremtését. Hogyan lesz dédelgetett vezére a hajdúk sokat szenvedett népének, s viszi végbe a nagy csodát: két pogány közt is lehet független Magyarország.

Takács Tibor - Széchy ​Mária, a fekete rózsa
Nekem ​minden korok közül a XVII. század a legkedvesebb, és e korból mostani regényem hőse, Széchy Mária, a "Márssal társalkodó murányi Vénusz". Úgy írtam meg életét, hogy miután szokásomhoz híven bejártam minden helyszínt, a murányi vár platójaról elláttam a XVII. századba. Láttam Széchy Mária felemelkedését és bukását, tündökléseit és börtöneit, szerelmeit és tragédiáját. Azoknak ajánlom regényemet, akiket érdekel a história, a romantikus élet, a csillogó asszonyi sors, s mindezek mögött a történelem fordulatossága, a más-más elveket valló Erdély és Magyarország harca - egy asszony sorsán keresztül látva mindezt, aki csak boldog akart lenni. Takács Tibor

Takács Tibor - Mire ​meghal a nyár
Ma ​mindenben divat a retro, a visszatekintés! Kinek-kinek mondanivalója van az elmúlt világról! Én sem maradhattam ki ebből. Nem a divat, hanem a lélek okán. 1989-ben - sok-sok történelmi regény után - az akkori jelenbe kalandoztam, mivel érdekesebbnek találtam a múlt idézésénél! Két hét alatt született, majd két évtizeden át aludt! Szerettem volna, ha valamelyik kiadó érdekesnek találja, de visszautasított még az is, amelyik 1985-87 között három regényemet jelentette meg nagy példányszámban! A letűnő, de még el nem tűnő világban hőseim döbbenten látták állásuk, munkahelyük megszűnését, a volt világ összeomlását. A szerelem köntösébe bújtattam hőseimet, abban az időben talán még túlságosan is merész módon. E könyv háttere 1989 augusztusa. Főhőse egy éppen állását vesztett harminc alatti, különleges nő. AZ ő különös sorsát mesélem érdekesen, izgalmasan, erotikusan! Ahogyan a retro kívánja!

Takács Tibor - A ​fejlődés iskolája
"Takács ​Tibor munkája egy összefoglaló munka az asztrológiáról. Még azokra az asztrológiai területekre is kitér, amelyekre az utóbbi évek hazai könyvkiadásában az asztrológiai tárgyú könyvek nem tértek ki, egy-két kivételtől eltekintve. Gondolok itt az orvosi asztrológiára, a születési idő pontosítására és az úgynevezett prognosztikai asztrológiára. Ezek az utóbbi témák akkora kaliberűek, hogy mindegyikről több önálló könyvet lehetne írni. Takács Tibor ezeket a témákat érinti, s ezzel könyve átfogóbbá válik. Minden embernek, aki az asztrológia iránt érdeklődik, megadhatja azt a kezdő lökést, amely alapját szolgálhatja egy komolyabb asztrológiai tudás megszerzésének, illetve tájékoztatja azokat a laikus, ám mégis érdeklődő olvasókat, akik nem mennek el egy kézlegyintéssel, ha asztrológiáról esik szó." (Kalo Jenő asztrológus)

Takács Tibor - Unokáimról ​írtam
Érzelmekben ​gazdag, nagyszülő-unoka viszonyt tanulságosan felvillantó emlékeket, unokákhoz kapcsolódó verseket rögzített sajátságos naplójában Takács Tibor író, költő. A bő két évtized megidézésében az irodalom is szerepet kap: az unokák közül a gyermekként versekkel jelentkező, Székely Szabolcs néven publikáló fiú sikereit, és regényíró-hajós fia munkáit említő írások mellett a 68 kötetes szerző, Takács Tibor író, költő irodalmi jelenléte is szerepet kap.

Takács Tibor - Kígyó ​a koronán
A ​Kígyó a koronán a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakába hívja az olvasót. A XVII. század évtizedei hősöket adtak. Bukásuk a nemzet tragédiája is volt. A történet az 1670-72 között játszódik és a Nádasdy-Zrínyi-Frangepán összeesküvést meséli el, az őket eláruló, és ezért grófi rangot kapott Kéry Ferenc kaboldi várúr történetében. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik szeretik a magyar történelem kor- és sorsfordulóit, és a múlt érdekes és izgalmas világát.

Kollekciók