Ajax-loader

Takács Tibor könyvei a rukkolán


Takács Tibor - Sziklatörés
A ​Sziklatörés tizenhetedik könyvem a sorban és második a Kossuth Könyvkiadónál. Előző, itt megjelent regényem, a Halló, Tartsay lakás? is részben már félig-meddig önéletrajzi ihletésű történet volt, e mostani regényemben Vér István édesapjának a históriáját mondom el, vagyis Vér Bálint utolsó csodáját. E regényhős nagyon hasonlít édesapámra, az egykori vöröskatonára, az örökké daloló, viccelődő, tréfálkozó emberre, aki maga is regényhősként élte le életét. Olyan ember volt, mert már nem érhette meg a könyv megjelenését, akinek történeteit nem lehetett kitalálni, csak megélni és megírni. És a háttérben ott van a nagyon szeretett egykori kutyám és Szentendre varázslatosan gyönyörű hegyi világát.

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Takács Tibor - Prémium a sorstól
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - Huszár ​Sándor bujdosásai
Takács ​Tibor legújabb könyvében Huszár Sándor erdélyi magyar íróra, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójára emlékezik. Huszár Sándor Kolozsváron született 1929-ben. Fiatalon került az irodalmi élet sűrűjébe. 1970-ben alapította A Hét című kulturális hetilapot, melynek éléről 1983-ban botrányos körülmények között távolította el a Hatalom. Magyarországra emigrált, de az Óhazában sem találta meg nyugalmát. 2005-ben Békéscsabán hunyt el. „Ama kevesek közé tartozom, aki harmincegynéhány erdélyi és romániai ottlétem után is érzem, látom, ízlelem azt a másik világot, azt az átlag magyarnak nem szagolható levegőt, ami körülveszi nálatok az embert. Emlékszem, amikor Kányádi telefonált az ablakhoz állva, hátha ott nem hallgatható le a telefonja…akkor éreztem, hogy Bukarestben csak a megszállottak tudnak élni! Azt is tudom, hogy a legtöbb beszervezett – ismerősről, barátról, idegenről -, tudjátok, hogy ki a besúgó. De azért összeölelkeztek, aztán ki-ki hazamegy és megírja a maga jelentését. Mert ha nem, abból baj lehet. Az elhárítás nyilván mindig tudta, ki az igazi ellenség.” (részlet a könyvből)

Takács Tibor - Költő ​a vérpadon
Gróf ​Listi (Liszti) László (1628-1662) költő, a törvényeket semmibe vevő, erkölcsi korlátokat nem ismerő életmódot folytatott; sorozatos gyilkosságai, fajtalankodásai, oklevél-hamisításai, gyújtogatásai, s egyéb gaztettei magas összeköttetés miatt megtorlás nélkül maradtak. Végül hamis pénzverés miatt elfogták és lefejezték. E tragikus életről írt izgalmas, fordulatokban gazdag regényt Takács Tibor.

Takács Tibor - Farkasparancs
Az ​1848-1849-es szabadságharc utolsó napjait éli a magyarság. A koronázási ékszereket - köztük a Szent Koronát - rejtő ládát Szemere Bertalan belügyminiszter titokban Szegedre szállíttatja. Haynau megbízatásából Titus Karger hadbíró százados mindent elkövet, hogy a láda elrejtését megakadályozza. Titokzatos gyilkosságok jelzik, hogy a koronát rejtő láda útját vér és parázs kíséri. Ki a tettes? Míg mindenre fény derül, felvillan előttünk a kor pontos rajza, egy gyönyörű szerelem kibontakozása, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan ellentéte, vagyis ahogyan mindazt látja és láttatja lenyűgöző regényében a történelmi regények hivatott írója: Takács Tibor.

Takács Tibor - Kétfelé ​folynak a vizek
Bethlen ​Gábor fejedelem korába viszi el az olvasót a történelmi regények elismert írója, Takács Tibor. A XVII. század izgalmas időszaka az 1621. év. Ekkor Ferdinánd király és Bethlen Gábor fejedelem küldöttei a morvaföldi Nikolsburgban öt hónapon át tanácskoznak a békéről. A tét Erdély és Bethlen Gábor kárpótlása. Bethlen visszaadja a királynak a nála lévő Szent Koronát, lezárva ezzel a királyi Magyarország és Erdély közti háborút. A kárpótlás megteremti Erdély aranykorát, a korona ellenében hét vármegyét, Kassa városát és Tokaj várát, valamint Oppeln és Ratibor hercegi címét kapja a fejedelem. Az anabaptista közösség életét megrendítő erővel, hitelesen ábrázolja az író. A szilveszteri békekötés kimondja az anabaptisták Erdélybe költözésének jogát. Az író korfestő ereje a nikolsburgi habán fazekasok bemutatásával éri el a csúcspontját. Ez a könyv különleges híradás az alig ismert, rég letűnt világról.

Takács Tibor - Magyar ​csillag Palermo egén
A ​történelmi regények avatott tollú írója egy alig ismert korba hívja olvasóit, miközben Garibaldi fegyvertársa: Tüköry Lajos életútját meséli el. A mindössze 30 évet élt - és Palermo ostromakor szerzett sebesülésébe belehalt - Tüköry Lajos története mögött felsorakozik az olaszországi magyar emigráció világa? Az 1859-ben létrejött Magyar Légió története! Garibaldi, Alexandra Dumas, Kossuth Lajos, Klapka György, Teleki Sándor, Türr István, Bethlen Gergely, a Times világhírű tudósítója: Éber Sándor, Sréter Lajos, Figyelmessy Fülöp lép elénk e nagyívű regényben. A regény az 1859-1860-ban - vagyis a 145 évvel ezelőtt - történteket jeleníti meg. Az író bejárta az izgalmas kor helyszíneit: Isztambultól kezdve Solferinón át Bresciáig, Marsaláig, Palermóig. Utóbbi helyen a napjainkban ott járó magyarok is sétálhatnak a Corso Tukeryn, s letehetik virágaikat az olasz forradalom hőse, Tüköry Lajos sírján.

Takács Tibor - Ezüstkard
Ez ​a könyvem ott kezdődik, ahol "A kaftános fejedelem" regénye véget ér, Nikomédiában, török földön, a virágmezei házban. Thököly Imre, a halni készülő fejedelem kardot küld haza, magyar földre, mintegy jelképesen, hogy küzdjön helyette is, az ő bukott álmait is megvalósító kuruc seregek soraiban. A kard útja ez a regény. Az ezüstkardért kezek emelődnek a magasba, és de sokan nyúlnak érte. Thököly Imre indítja haza, zsákmányos kardként Vak Bottyánhoz kerül, Jávorka Adám a legméltóbbnak: Ocskay brigadérosnak ajánlja fel. És itt álljunk meg egy pillanatra. Hiszen tulajdonképpen Jávorka Adám és Ocskay László históriáját mondom el az ezüstkard ürügyén. Ocskay Lászlóét, a kuruc idők legnépszerűbb ezereskapitányának történetét, akit a "tűz fejedelmének", "Rákóczi villámának" neveztek, amíg hátat nem fordított az 1708-as bukott, trencséni csata után a kurucok ügyének. És az áruló elfogás ára megesküvő s ezt véghezvivő nagykosztolányi Jávorka Adám történetét beszélem el, akképpen, amint az két és fél évszázada megtörtént. A magyar történelem sok izgalmas epizódja közül is messzire fénylik az árulás és a hűség különös története. Az Ezüstkard történelem is, regény is. Mérföldköveit, útjelzőkaróit mégsem kellett kitalálni: megtörtént események, valaha volt emberi sorsok irányították kezem. Ocskay László élete az izgalmasabb, rendkívülibb, én mégis Jávorkát szeretem jobban. Nálánál hűségesebb, töretlenebb hitű katonát nem ismerek abból a korból, olyan hős, aki megérdemli a késői elismerést. Kilenc esztendőt fog át a történet. Az ezüstkard sorsa 1703-tól 1712-ig ível, s a színhely az akkori haza, s egy kicsit Európa is: Érsekújvár, Nagyszombat, Pozsony, Nyitra, Zboró, Budatin, Beckó, Buda és Brassó adja a regény keretét, Nikomédia meg Vsetin, Tisnov és Gdansk falai magasodnak az ezüstkard útját kísérő olvasók fölé. Akik szeretik a múltat idézni, azoknak ajánlom regényemet. Takács Tibor

Takács Tibor - Halló, ​Tartsay lakás?
1944 ​ősze, Budapest. A fővárost már-már körülzárták a szovjet csapatok, de a gyűrűn belül még a nyilas terror garázdálkodik. Vér Pista a Szegedről jött, vasutasnak készülő kamaszfiú, diáktársaival és tanáraival a fővárosban reked, ahol napról napra újabb kalandokba sodródik. Nagybátyja, Bene Gyula villamoskalauz, ha szerény mértékben is, de részese annak az összeesküvésnek, mely egy csöndes pesti lakásban, antifasiszta érzelmű katonatisztek irányításával tervezgeti az ellenállás lehetőségeit. Tartsay Vilmos lakása ez, innét hurcolják el a Kiss János altábornagy vezette mozgalom tagjait, akiket a soraikba furakodott áruló kiszolgáltatott a nyilasoknak. Börtönben várják a hadbíróság ítéletét, a fiatalok azonban, akik inkább csak sejtik, mint tudják, hogy mire készültek, romantikus terveket szőnek kiszabadításukra... Takács Tibor regényében, a történelmileg dokumentált eseménysor, az ellenállási mozgalom szervezkedése, szorosan egybefonódik az írói fantázia termékével, és nemcsak meggyőző egységet alkot, de lebilincselő érdekességű mesévé változik.˝

Takács Tibor - Örök ​csónak
Válogatott ​gyűjteményt nyújtok át az olvasóknak: negyven év nyolcban versét. Írói indulásom két verseskötettel kezdődött, de a regényírás éveiben sem lettem hűtlen a lírához, hiszen nem halt meg bennem a költő, csupán elbújt a történelmi regényeimbe. Igen, mert őket gyógyszerként szántam a kor ellen, vagy csupán magamat vigasztaltam velük. Mindig öröm volt a vers. Őriztem őket, mintha titkok lennének, bár néhány itt-ott, lapokban, folyóiratokban megjelent. A címet egyik költeményemből vettem: "Ó, magyar nyelv, nekem te örök csónak, utasod vagyok kezdettől halálig." Ez a kötet az esztendők ajándéka az olvasóknak, de csak azoknak, akik e riasztó és zaklatott korban is szeretik a versek virágait. Takács Tibor

Takács Tibor - Létezésünk ​tükre
Létezésünk ​tükre maga a valóság. A valóság pedig nem más, mint amit mi magunk a tetteinkkel, cselekedeteinkkel létrehozunk, amelyek következményének köszönhetően életünket éljük. Azonban van a mi létezésünknek egy másik nagyon fontos valóságformáló eleme, ez pedig a történés. Életünket tehát e két elem a kölcsönös egymásra hatása határozza meg, de amíg a cselekedeteinknek aktív szereplői vagyunk, addig a történéseket passzív elszenvedőként éljük meg. Ha életünk során azt éljük meg, hogy cselekedeteinkkel tudjuk irányítani a létünket, akkor úgy gondoljuk, a sors puszta kitaláció. Sorsról, mint létezésünk tükréről akkor beszélünk, ha úgy érezzük, csak történnek velünk a dolgok és nincs beleszólásunk az eseményekbe. Minden történés és cselekvés csak akkor és úgy formálhatja sorsunkat, ahogy ott és akkor lehetőség van rá. Törvényszerűen. Mint ahogyan a bolygók egy meghatározott és megváltoztathatatlan, előre jól kiszámítható pályán mozognak, amióta világ a világ... A szerző új könyve azokat a gondolatokat tartalmazza, amelyeket tanításai során megosztott tanítványaival, és amely gondolatokat azon kedves olvasók figyelmébe is ajánlom, akik nem járatosak az asztrológia szimbólum- és elvrendszerében, viszont felfigyeltek a világot mozgató törvényszerűségre: nincsenek véletlenek. Pogonyi Edina

Takács Tibor - Egymás ​szemében
Napjainkban ​szinte mindegyikünk életében kulcskérdés a párkapcsolat. Ha nincs, azért, ha van, akkor meg azért. Közben folyamatosan szembesülünk a párkapcsolatok tartósságának nehézségével is, hogy milyen hamar és könnyen bomlanak fel ezek a kapcsolatok sokszor anélkül, hogy tudnánk az okát. A világ változik és ezzel együtt minden, ami része és alapja volt ennek a korszaknak, lassan átalakul. A párkapcsolatok csupán addig tartanak, amíg hajlandóak vagyunk tenni értük. Ezért gyakran jó lenne, ha a másik szemével is látnánk a világot, tudnánk, hogy ő mire gondol, mit érez, mit szeretne. És néha érdemes lenne magunkat is látni a másik szemével, hogy jobban megértsük és elfogadjuk a másikat. Minden ember boldogságra születik. És ha egymás szemébe nézve őszintén látjuk magunkat, akkor az odavezető út is könnyebb lehet. Ebben nyújt gyakorlati segítséget ez a könyv.

Takács Tibor - A ​sors kiválasztottja
Négy ​évszázad távolából idézi fel Bocskai István alakját a magyar történelem avatott tollú krónikása, Takács Tibor. A múltba visszanéző olvasó szereti tudni: milyen volt, milyen lehetett a fejedelem, aki ma is benne él a köztudatban. Bocskai jelképe az örök szabadságnak. Izgalmas kérdés, hogyan lesz a császári udvarban nevelkedett, Habsburg-párti ifjúból nemzete hőse, hogyan ismeri föl és viszi végbe a némettől és töröktől független haza megteremtését. Hogyan lesz dédelgetett vezére a hajdúk sokat szenvedett népének, s viszi végbe a nagy csodát: két pogány közt is lehet független Magyarország.

Takács Tibor - Ördögkút
Sok ​híres ember raboskodott hajdan a krími tatár kánok legendás palotavárosában, Bahcsiszerájban, de kevesen tudják, hogy néhány magyar, erdélyi főúr is ott morzsolgatta fogsága bús napjait. Arra vártak a szerencsétlenek, hogy a kor szokása szerint váltságdíjért kiválthassák őket hozzátartozóik. A rabok közt a leghíresebb Kemény János, a későbbi erdélyi fejedelem volt. A lengyelekkel szövetséges krími tatárok serege 1657-ben támadta meg a Kemény vezette erdélyi hadakat, és július 31-én foglyul ejtette a kiváló vezért. Sikerül-e hűséges menyasszonyának, Lónyay Annának összeszednie a tatárok által követelt száztizenhatezer tallért? Hogyan menekül meg a börtönből a fogságot emelt fővel viselő, örök reménykedő Kemény János? Erről szól ez a ritka érzelmeket elemző, színes és lenyűgözően érdekes történelmi regény.

Takács Tibor - Botrányt ​akarunk!
1983-ban ​Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat menedzsere és a magyar könnyűzene mindenható ura röpiratban szólalt fel a zenei életben jelentkező "szennyhullám" ellen. Csúsztatásokkal és hazugságokkal teli írása nem csupán az őt személyében támadó CPg együttest vette célba, de elítélően szólt az egész akkoriban jelentkező újhullámos és punk zenei irányzatokról is. Erdős valótlan állításai aztán furamód önálló éltre keltek, és néhány év leforgása alatt már közvélekedésnek számított, hogy a punkok szélsőséges eszméket vallottak, a CPg pedig fajgyűlölő zenekar volt... De kik voltak valójában a punkok? Hogyan és mikor jelentek meg a magyar könnyűzenei életben? Milyen kép élt róluk a sajtóban? Mit gondolt róluk a párt ifjúsági szervezete vagy éppen az állambiztonság? Miféle titkos és nem titkos nyomozások folytak a CPg tagjai ellen, és miért kapott az együttes három tagja letöltendő börtönbüntetést? Legfőképpen pedig: hogy terjedt el róluk az a hazugság, hogy cigányellenes dalokat énekeltek? És mi köze volt mindehhez Erdős Péternek, a hivatalos és a szamizdat sajtónak vagy épp a punk szubkultúra sajátos nyilvánosságának? Takács Tibor történészt nem hagyta nyugodni a kérdés, és nyomozásba kezdett, hogy kiderítse: mi állhatott a makacs hazugság hátterében. A korabeli újságcikkek és az állambiztonsági iratok alapos feldolgozása révén a szerző nem csupán a CPg történetét és legendáját helyezi új megvilágításba, de könyve bepillantást enged az állampárti rendszer könnyűzenei életének hatalmi viszonyaiba és a kései Kádár-korszak többrétegű nyilvánosságába is.

Takács Tibor - Császármadár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - Szoros ​emberfogás
Milyen ​állambiztonsági kockázatokat rejtett magában egy futball-világbajnokság? Vajon miért volt olyan fontos a titkosszolgálat számára Puskás, hogy még a hatvanas évek végén is érkeztek róla jelentések? Valóban kiváltságos klubként kezelte a rendszer Kádár kedvenc csapatát, a Vasast? A politikai rendőrség szempontjából miért voltak kiemelten veszélyesek a Ferencváros mérkőzései? És vajon mi igaz abból, hogy a magyar válogatott nem nyerhetett a Szovjetunió ellen? És egyáltalán: miért érdekelte mindez az állambiztonságot? Takács Tibor könyvéből kiderül, hogy a sport, így a futball egyre fokozódó állambiztonsági ellenőrzését mindenekelőtt a kiszélesedő nemzetközi kapcsolatok indokolták, de egyes sportvezetőket, játékosokat és szurkolókat is folyamatosan megfigyelés alatt tartottak. Ezzel együtt a kádári politikai rendőrség olykor maga sem tudta pontosan, mi dolga a labdarúgás körül – ilyenkor aztán működésbe lépett az állambiztonsági paranoia, amely egy egyszerű szurkolói megnyilvánulásban is „ellenséges tevékenységet” szimatolt. A történész arra vállalkozik, hogy bemutassa: milyen tevékenységet végzett a Kádár-korszak állambiztonsága a legnagyobb tömegeket vonzó tömegsport, a labdarúgás körül. Futball és állambiztonság kapcsolatáról különböző, néha párhuzamosan futó, olykor egymást metsző történeteken keresztül ad átfogó képet, miközben felvázolja az 1956 utáni állami sportirányítási rendszer és a politikai rendőrség működésének főbb vonásait és jellemzőit is.

Takács Tibor - A ​modern állam és jog történeti alapjai
Tartalom: ​Az antik állam- és jogfejlődés, Német állam- és jogfejlődés, Francia állam- és jogfejlődés, Angol állam- és jogfejlődés, Az Olasz államszervezet és jogrendszer fejlődése, Orosz állam- és jogfejlődés, Az európai integráció történeti előzményei, A magyar országgyűlés és nemzetgyűlés története, Magyarország központi végrehajtó szervei, Magyarország helyi igazgatásának szervei, Modern Magyar Büntetőjog, Modern Magyar magánjog és kereskedelmi jog, Modern eljárások Magyarországon.

Takács Tibor - Aranypávák ​az asszonyok
A ​talán legnagyobb Balassi-kutató, Eckhardt Sándor szellemének ajánlja életrajzi regényét Takács Tibor. Az író ugyan sok mindent megtanult Eckhardt Sándor műveiből hőse életéről (bár e vonatkozásban is bakizik néha), arról azonban hogy kicsoda is volt Balassi - akár emberként, akár költőként - alig-alig nyújt képet. Így regénye, amely elsősorban a szerelmes, asszonyszerető és nők után kószáló költőt mutatja be, nem több, mint enyhén erotikus lektűr, amelynek "zamatát" az adja, hogy a 16. században játszódik (hiányos történeti staffázzsal), és hogy hőse állítólag azonos az egyik legnagyobb magyar zsenivel. - A hitelességre keveset adó életrajzi regényeket is szívesen fogadó olvasóknak ajánlható.

Takács Tibor - Aranykereszt ​a félhold fölött
"1959-től ​jelennek meg történelmi regényeim: szeretek elbújni a magyar múltba. A tatárjárás korától végigírtam hazám múltját úgy, hogy mindig bejártam a helyszíneket, úgy éreztem, ezzel tartozom olvasóimnak." (Takács Tibor) A szerző - immár a harmincadik - történelmi regényében, a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium közös pályázatára készült műben rajzolta és örökítette meg a nándorfehérvári győzelmet.

Takács Tibor - Unokáimról ​írtam
Érzelmekben ​gazdag, nagyszülő-unoka viszonyt tanulságosan felvillantó emlékeket, unokákhoz kapcsolódó verseket rögzített sajátságos naplójában Takács Tibor író, költő. A bő két évtized megidézésében az irodalom is szerepet kap: az unokák közül a gyermekként versekkel jelentkező, Székely Szabolcs néven publikáló fiú sikereit, és regényíró-hajós fia munkáit említő írások mellett a 68 kötetes szerző, Takács Tibor író, költő irodalmi jelenléte is szerepet kap.

Takács Tibor - Halálvágta
A ​regény az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején játszódik. Azokról a tisztekről és közkatonákról szól, akik a császári sereg katonáiként külföldön szolgáltak, és a forradalom hírére úgy döntöttek, hogy hazajönnek és fegyverükkel hazájuk ügyét szolgálják. A katona- és a magánélet konfliktusairól, a szerelem és a hazaszeretet harcáról, a hazatérés komoly fizikai és lelki nehézségeiről, és az itthoni fogadtatásról is szól a regény, melynek szereplői valós, történelmi személyiségek.

Takács Tibor - Öt ​tenger kék vizén
Több ​mint három évtizeddel ezelőtt, 1974-ben úgy hozta a sors, hogy Takács Tibornak lehetősége nyílott csatlakozni az akkor még létező és működő magyar tengeri flotta egyik hajója, a Hungária legénységéhez. Az ott töltött kalandos idők krónikáját tartalmazza a kötet, egy szubjektív hangvételű úti beszámoló, amelyben nyomon követhetjük a 6200 tonnás hajócsoda útját a Fekete-tengertől a Boszporuszon keresztül, a Földközi-tengeren át Algírba, Spanyolországba, majd onnan tovább Belgiumba és Hollandiába

Takács Tibor - Döntéshozók ​- Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében
"Nyíregyháza ​rohamos fejlődését három folytonos munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vezető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését." Ezek a mondatok egy 1931-ben megjelent várostörténetből valók.

Takács Tibor - A ​párttitkár halála
1956. ​december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? - vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? - teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb - és egyre zavarbaejtőbb - kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu, amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról, tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni? Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles elbeszélés. Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról gondolkodva? Mi az, hogy "forradalom"? Egyáltalán: mi az, hogy "1956"? TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.

Takács Tibor - Mire ​meghal a nyár
Ma ​mindenben divat a retro, a visszatekintés! Kinek-kinek mondanivalója van az elmúlt világról! Én sem maradhattam ki ebből. Nem a divat, hanem a lélek okán. 1989-ben - sok-sok történelmi regény után - az akkori jelenbe kalandoztam, mivel érdekesebbnek találtam a múlt idézésénél! Két hét alatt született, majd két évtizeden át aludt! Szerettem volna, ha valamelyik kiadó érdekesnek találja, de visszautasított még az is, amelyik 1985-87 között három regényemet jelentette meg nagy példányszámban! A letűnő, de még el nem tűnő világban hőseim döbbenten látták állásuk, munkahelyük megszűnését, a volt világ összeomlását. A szerelem köntösébe bújtattam hőseimet, abban az időben talán még túlságosan is merész módon. E könyv háttere 1989 augusztusa. Főhőse egy éppen állását vesztett harminc alatti, különleges nő. AZ ő különös sorsát mesélem érdekesen, izgalmasan, erotikusan! Ahogyan a retro kívánja!

Takács Tibor - Aphrodité ​bikiniben / Kiűzetés a Paradicsomból
Az ​örökségünk könyvsorozat élő irodalmunk legjavát a szerzők kézjegyével hitelesítve őrzi meg az időnek. Idősebb íróink, összeálló gazdag életművükből személyesen válogatták ki legkedvesebb, általuk legtöbbre értékelt, legsikerültebbnek tartott - s mint szellemi hagyatékként - az utókornak leginkább ajánlott írásaikat.

Takács Tibor - A ​jövő kulcsa
"A ​mai korban nem egyértelműek az életünket meghatározó keretek, rendszerek: ahová születtünk, ott teljesedhettünk ki. Manapság sokszor nem tudjuk, miért születtünk, ezért azt sem tudjuk, mit valósíthatunk meg az életünkkel, azt meg végképp nem tudjuk, ezt hogyan kellene véghez vinnünk. Emiatt a sors hozza meg azokat az eseményeket, amelyek ezt megmutathatják. Takács Tibor jelen könyvében elemzéseit un. háromszintű horoszkópelemzésre váltja. A három szint (személyiség, sors, események) korábban szervesen összetartoztak. A személyiség hatott a sorsválasztásra, mely létrehozta az életeseményeket. Manapság is adott ez a hármas elrendeződés, viszont a megközelítések már mások. E nagyszerű könyv segítségével jövőnk kulcsa tehát több zárat is kinyithat életünkben, s a felszabadító felismerések megváltoztatják életünket."

Takács Tibor - Huszárok ​a hadak útján
Gróf ​Bercsényi László II. Rákóczi Ferenc vitézeként megmentette a fejedelem életét a vesztes trencsényi csatában. 1711 után Franciaországban a francia-magyar huszárezred alezredese volt, s megkapta a Franciaország marsallja-címet...

Takács Tibor - Balkáni ​barangolás
A ​szerző kötetében egykori balkáni úti élményeinek krónikáját osztja meg az olvasókkal, személyes hangvételű alternatívát kínálva a hagyományos felépítésű, objektív útikönyvek mellé. Az első egy 1966-os bulgáriai körutazás a rilai kolostortól a Fekete-tenger partvidékén át Kossuth Lajos egykori sumeni lakhelyéig. A második, 1968-ban megtett út a korabeli Jugoszlávián kalauzol végig bennünket, kiegészítve a szerző fiainak tanulságos naplórészleteivel. A harmadik és egyben befejező rész az 1968-as al-dunai utazás. Az utazás élményeit számos verssel növeli.

Takács Tibor - A ​fejlődés iskolája
"Takács ​Tibor munkája egy összefoglaló munka az asztrológiáról. Még azokra az asztrológiai területekre is kitér, amelyekre az utóbbi évek hazai könyvkiadásában az asztrológiai tárgyú könyvek nem tértek ki, egy-két kivételtől eltekintve. Gondolok itt az orvosi asztrológiára, a születési idő pontosítására és az úgynevezett prognosztikai asztrológiára. Ezek az utóbbi témák akkora kaliberűek, hogy mindegyikről több önálló könyvet lehetne írni. Takács Tibor ezeket a témákat érinti, s ezzel könyve átfogóbbá válik. Minden embernek, aki az asztrológia iránt érdeklődik, megadhatja azt a kezdő lökést, amely alapját szolgálhatja egy komolyabb asztrológiai tudás megszerzésének, illetve tájékoztatja azokat a laikus, ám mégis érdeklődő olvasókat, akik nem mennek el egy kézlegyintéssel, ha asztrológiáról esik szó." (Kalo Jenő asztrológus)

Kollekciók