Ajax-loader

Csoóri Sándor könyvei a rukkolán


Csoóri Sándor - A ​félig bevallott élet
A ​félig bevallott élet című esszé: „Negyedszázada hadakozom magamban ennek a megsérült lírai énnek a talpraállításán, jogai visszaperlésén, de mindmáig sikertelenül. Írásaim jó része féleredmény, és félkudarc.”

Csoóri Sándor - Lekvárcirkusz ​bohócai
Ebben ​a kötetben ilyen címeket talál az olvasó: _Ősember és ősgyerek, Moziba megy a Hold, Lekvárcirkusz bohócai._ És ilyen sorokat: "De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagolna." Csoóri Sándor, aki a modern magyar költészet egyik jeles képviselője, kísérletező kedvű költő. Gyerekverseiben például a modern világ, a városi élet kifejezéseit lopja be a képzettársításokba, és a varázsolás, a népi mondókák hangulatát ötvözi egybe olyan fogalmakkal, melyeket eddig gyerekversekben nemigen alkalmaztak. Versei mulatságosak, groteszkek, költői képei a gyermeket a modern vers, a természet, a jókedv szeretetére nevelik. "Régebben a költészetet a csodálkozás eszközének tekintettem, világhoz kötöző aranyláncnak" - írja utolsó verseskötetének zárszavában. S akik gyerekverseit olvassák, ma is rátalálnak a csodálkozó, valóságot "aranylánccal kötöző" gyermeki lélekre. Orosz János Munkácsy-díjas festő illusztrációi nagyszerűen egészítik ki a már második kiadásban megjelenő kötet hangulatát játékosságukkal, magas művészi színvonalukkal.

Csoóri Sándor - Nappali ​Hold
A ​Nappali hold írásai nemcsak egy hosszúra nyúlt írói korszakot zárnak le az életemben, hanem egy hosszúra nyúlt történelmit is: a negyven évig tartó szovjet hódoltság korszakát.

Csoóri Sándor - A ​tizedik este
Az ​érett összegezés szándéka nem új keletű törekvés Csoóri Sándor pályáján. 1979-ben jelent meg hat előbbi verseskötetéből sűrített gyűjteménye, a Jóslat a te idődről. Felfokozta ebben a válogatásban mindenkori költészetének személyes telítettségét, és prózai kísérő szövegében életműépítő gondjának is nyomatékot adott: "Az elszemélytelenedés nagy háborújában megőrizni a személyiség jelenlétét a világban... Hiába jönne el ablakomig a tenger, a vendéglátó, már semmit se tudnék magamról." Új verseskötete, A tizedik este szerves folytonosságot jelent a körkörösen haladó, fokozatosan emelkedő költői pályán. Folytonosságot a személyesség szenvedélyében és a szinte tárgytalanul fájdalmas-elégikus vagy megrendült-himnikus hangolásban. De mintha változna, módosulna is ez az ismerős költői tónus. Megnő, növekszik e versek múltja, visszatekintő távlata: "A kivilágított, hosszú utcákon végig valamennyi multammal megjelenek, valamennyi szegénységemmel, himnuszommal."

Csoóri Sándor - Jóslás ​a te idődről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Varázsjelek
"Szabad nép tesz csuda dolgokat." Tisztelet a falusi, pusztai ősöknek, a hagyományőrző népnek, akik megőrizték viseletükben, meséikben, dalaikban, jeles- és mindennapjaikban, a magyar életszemlélet istenes jelképeit: ősvallásunk titkait. Tisztelet a tudós elődöknek, a lelkes hagyomány kutatóknak, akik tudatos munkájukkal összegyűjtötték a sok ezer éves hagyatékot, segítséget adva a mindig újjászülető utókornak az emberi művelődéshez. A jobb oldal és a bal oldal kettősségének egyesítése a zenélni tanulás. Ha tudja a balkéz, mit tesz a jobb abból kerekedik jó zene. Jól játszani a világban csak szabadon lehet. Ezért a jó magyar szellemből eredő szabadságot, amit ebben a könyvben összegyűjtöttem, további játéknak kínálom fel a szabadulni vágyóknak, abban bízva, hogy az új játékok, új varázsjelek, új dallamok, új versek előbb-utóbb termőre fordítják a magyar ugart, minden nemzet örömére. Amit ebben a könyvben leírtam, az amit magam is gyakorlok a Szent Zene Rend szerint. „Éljen a magyar szabadság": a jó gondolatok, szavak és tettek választhatósága.

Csoóri Sándor - A ​szétzilált nemzet
"Az ​új Csoóri-esszék világát is áthatják a kemény tartásra, eltökélt cselekvésre mutató magatartáspéldák. A gordiuszi csomót nem szétvágó, hanem kibogozó Illyés Gyula és a Szárszói beszédet megíró és elmondó Németh László példája örök érvényű erkölcsi tanulság is. De feledhetetlen a Petőfi századost - jobb kezének előző napi megsebesülése miatt - bal kézzel kitüntető Bem tábornok is. Feledhetetlen a Himnusz újraírására felkért Illyés és Kodály magatartása is. Milyen a zenei értéke Erkel munkájának? - kérdezte Illyés. - Nem helyettesíthető! - felelte Kodály megfellebbezhetetlenül. - Ki rendezte a tegnapi tüntetést az apja temetésén - kérdezte a nyomozó Kós Károly lányától. Ő azt válaszolta: - A Halott! - Ezzel az erkölcsi igényességgel szól Csoóri Sándor a nemzetről is." (Görömbei András)

Csoóri Sándor - Utazás, ​félálomban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Hattyúkkal, ​ágyútűzben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Elmaradt ​lázálom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Elkártyázott ​köpeny
Amikor ​a Helikon Kiadó igazgatója fölajánlotta, hogy régebbi és újabb verseimből szívesen megjelentetnének egy könnyen áttekinthető, mozgékony válogatást, őszintén meglepődtem. Verseket ma? Válogatott verseket háromszáz oldalon? Nem a kiadó nagyvonalú fényűzése ez? - kérdeztem némi aggodalommal. Nem! - hangzott a szelíd, de egyértemű válasz. S rögtön utána még egy olyan mondat is, amely fölért a legmagasabb szintű elismeréssel és igazságszolgáltatással: - A magyar költészet nélkül nem volna magyar nemzet, magyar szellemiség, ami egyértelműen azt jelenti, hogy ezután se lehet. Mit mondhattam erre? Azt, hogy - divatok ide vagy oda - kezdettől fogva magam is így gondolom. Hiszen az igazi költészet mindig szembesülés az igaztalan, romboló élettel, miközben a legforróbb vágyakozás is arra, hogy a teljesség átélői és birtokosai lehessünk. Legyen szó szabadságról, szerelemről, szellemről, a lét legdrámaibb kérdéseiről. Ma például a költészet legizgatóbb föladata az, hogy a félrevezetett, a becsapott, a többszörösen is manipulált emberben újra fölébressze természetes ösztöneit és a saját határain is túlmutató képességét. Továbbá, hogy őrizze, védje, gazdagítsa nyelvünket, mert ha holnap és holnapután már nem lesznek nagy költők, a civilizáció aszályos körülményei között elsorvad a nyelv, s a sorvadástól pedig törvényszerűen meghanyatlik a gondolkodásunk. Európa új tagországaként várhatna-e ránk ostobább balsors? Csoóri Sándor

Csoóri Sándor - Harangok ​zúgnak bennem
A ​2008-ban Prima Primissima-díjjal kitüntetett Csoóri Sándor új verseskötete igazi meglepetés. Költői pályaívének eddig sok olyan szakasza volt, amikor nemcsak más irodalmi műfajok (mindenekelőtt esszék) vonták el figyelmét a versekről, hanem a közélet, a politika. Az elmúlt években azonban ismét a líra lett a fő műfaja, s e kötetben a ma is gazdagodó életmű korábbi szakaszainak költői értékeit összegezve tekint vissza életútjára. A Harangok zúgnak bennem újszerűsége az idő múlásával való legbelső szembeszegülésnek, a múlandóságban megőrződő örökkévaló pillanatok megtalálásának képességében rejlik. A szépen kimondott és azzal föloldott kínok és a megőrzött tartás könyve ez. Hangját a költőre oly jellemző, váratlanul fölragyogó, kivételes érzékenységgel megfogalmazott hasonlatokkal, metaforákkal gazdagított, ismerősen eredeti versnyelve határozza meg.

Csoóri Sándor - Sára Sándor - 80 ​huszár
Ötlettől ​a filmig

Lázár Imre - Csoóri Sándor - Osváth Béla - Czine Mihály - Kiss Lajos - Vásárhelyi ​festők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Csoóri ​Sándor válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Várakozás ​a tavaszban
Egy ​hang él bennünk, egy különös tónus állandóan visszacsengő emléke Csoóri verseiből. Valami fojtott lobogás hangja, amely folytonosan újjáéled: hol panaszban, hol örömben, hol odaadó önkívületben és önmagát leszerszámozó elhagyatottságban. Költészetében a látvány és élmény, a kép és jelentés közötti rés egyre tágabb, egyre nehezebben követhető lett. Mintha különböző szférák keverése révén Csoóri mind tudatosabban távolodna a konkrét, a közvetlenül azonosítható mondatoktól az elvontabb, az általánosító jelentések irányába.

Csoóri Sándor - Lábon ​járó verőfény
Jókedvében ​írhatta Csoóri Sándor új gyerekverskötetének darabjait. Hol játékos, hamiskás csipkelődésekkel, csúfolódásokkal ingerel nevetésre, hol mesteri nyelvi játékokkal tornáztatja meg az agyat, máskor pattogó ritmusokkal szinte táncba hívja az olvasót. De el is tud andalítani, amikor varázslatos hangulatokat fest tavaszról, nyárról, egy-egy virágról, madárcsapatról vagy akár a fővárosi télről. A színes illusztrációk Orosz János tehetségét dicsérik.

Csoóri Sándor - Tizenhét ​kő a parton
Csoóri ​Sándornak 2004-ben jelent meg a Nap Kiadónál Elveszett utak című Év könyve-díjas esszékötete. Az azóta született újabb írásokat tartalmazza a Magyar esszék sorozatban megjelent új könyv, a költő Csoóri Sándorhoz méltó választékos stílusban. A közállapotokért aggódó figyelem süt az írásokból. Érdemes rá odafigyelnünk.

Csoóri Sándor - Párbeszéd, ​sötétben
Az ​élet, a múlt, az emlékek viszonylagossága, töredezettsége és megfogalmazhatatlansága foglalkoztatja a költőt. Részletek, villanások, pillanatok, hangok, reflexek élnek az emberben tovább, nem összefüggések és rendszerek. "Megállítani az eseményeket és a kiváltságos pillanatokat kimerevíteni! Ezek az idő tartóoszlopai!" - írja Csoóri. S mindezeket nemcsak tettenérni, hanem megfogalmazni. Küzdelem a szavakkal, a szavakért: "...szavak. Mint meglábolhatatlan aknamezők... Mindegyik szóban egy világ... mindegyik szóban ott vagyok én is. Ott van a történelem, ott vannak a hazugságaim, a gyöngeségeim, a mindig csak félig elmondott igazság. Ott van tehát az elhallgatott is. S lehet, hogy ez vagyok én, akihez el kell jutnom. Szavak, utolsó esélyeim, s utolsó akadályaim! Veletek kell újrakezdenem mindent..." Erőteljesek és keserűek, fájdalmasak és kíméletlenek ezek a versek: illúziókat rombolnak, lényeget, biztosat, megmásíthatatlan pillanatigazságokat keres bennük a költő a világról, önmagáról. De mint minden igazi költészet: szuggesztív és katartikus erejű.

Csoóri Sándor - Tenger ​és diólevél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Kezemben ​zöld ág
A ​Várakozás a tavaszban című versgyűjtemény után Csoóri Sándor új versekkel jelentkezik: az elmúlt két esztendő termésével. Olyan ez a kötet, mint a természet: élmények, emlékek, hangulatok, csalódások, remények váltakoznak, térnek vissza benne újra meg újra - miként az évszakok. Legtöbbet a halállal perlekedik, de az eltávozott felidézésekor is azt keresi, ami belőle eltemethetetlen, ami élővé őrzi a számára. Csoóri "a halállal szemben is rézbaltás szegénylegény"-ként dacol, élni akar "minden időben" s "túlélni magát az életet is!". Verseit olvasva - bármennyi halál, keserűség, rezignáció fejeződik is ki bennük - úgy érezzük, újraéledünk, szépséggel telítődünk, miként a természet: "A mélyhűtött lélek egyszer még fölengedhet, fölcsöngetik majd lármás, tavaszi vizek."

Csoóri Sándor - Moziba ​megy a Hold
A ​Kossuth- és Herder-díjas Csoóri Sándor gyermeklírája szerves és igen érdekes része közel hat évtizede indult, hatalmas írói életművének. Követhető, kristálytiszta nyelvében és képanyagában Csoóri új verseskötete azt a semmi mással nem pótolható, éltető és megtartó szellemi és erkölcsi értéket képviseli, amely a gazdag népköltészeti örökségben és az évszázados irodalmi hagyományban, továbbá a magyar népi gyermekversek szövegeiben még fellelhetők.

Csoóri Sándor - Készülődés ​a számadásra
...Írni ​talán azért akar az ember, igenis, azért akar, mert az írás nem egyéb, mint a végtelenség érzete. A végtelenségé mindenféle változatban. Hiszen az öröm sem igazi öröm távlat nélkül, s a halál sem igazi halál, ha nem múlik el vele a világ is. Amikor írok: szabad vagyok, szabadabb, mint bármikor... az írást én soha nem éreztem kárpótlásnak. Aki teremt, az nem helyettesít, s nem kárpótol semmit és senkit, ellenkezőleg: új föltételeket törvényesít: új stílust, ami mindenkor föltartóztatja a hanyatlást

Csoóri Sándor - Hova ​megy a hegy?
A ​kötetben szereplő 75 verset 2010 őszén, szinte egyszerre írta Csoóri Sándor. Másik gyermekkötetéhez hasonlóan ezt is gyermekek illusztrálták, most a válaszúti Kallós Alapítvány Szórványkollégium és a budapesti Nádasdy művészeti iskola kisdiákjai.

Csoóri Sándor - Breviárium
Az ​induló Breviárium sorozat elsősorban fiatalokhoz kíván szólni. Huszadik századi irodalmunk olyan kiemelkedő alkotóit mutatja be műveik és azok szemelvényei segítségével, akik bármiféle iskolai oktatástól függetlenül magyarságképünk törzsanyagához tartoznak. Az első kötetben Csoóri Sándor (1930) verseinek, esszéinek válogatása kap helyet, Csoórié, aki fokozatosan vált szellemi életünk központi alakjává, s aki legteljesebben vehette át Illyés szerep- és feladatkörét: a nemzeti költőét, akinek dolga sohasem csak a költészetben akad. A kötetet pályaképelemzés és bibliográfia egészíti ki.

Csoóri Sándor - Tudósítás ​a toronyból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Elveszett ​utak
Csoóri ​Sándornak a közelmúltban keletkezett esszéit, írói publicisztikáját hét ciklusban közreadó kötet a napjaink életét formáló (és deformáló) közérdekű társadalmi-politikai és emberi problémák magasrendű és távlatos szellemi szemhatárú írói megközelítéséből született kiadvány. Ezek az írások esszéirodalmunk legjobb hagyományaihoz méltó írói igényességgel fejezik ki szerzőjüknek életünk minőségéért érzett aggodalmait.

Csoóri Sándor - Éji ​nap - Nappali hold (1990-2011)
Éji ​nap és Nappali hold: Csoóri Sándor kiadatlan naplói 1955-2011 két kötetben. Igazságra, őszinte szóra kiéhezett szellemi lényeknek olyan mondatokra, leírásokra van szükségük, amelyek épp azt mondják el hitelesen a megélt valóságról, amit csak egy kivételes és önmagával is kíméletlen szem láthatott. Ezek a naplójegyzetek valóban ilyenek. Az egészhez képest kisebb terjedelmű Nappali hold kivételével minden sor először kerül az olvasó elé. S ha a Nappali hold annak idején, a '90-es évek elején - ma már nyugodtan mondhatjuk - a világirodalom, de egészen biztosan a magyar közélet legnagyobb és még mindig lecsapolatlan erkölcsi mocsaras "fantomháború"-ját idézte elő, ez a kétkötetes előzmény és folytatás sem tagadja meg a szerző valóságrögzítő szándékának bátorságát: ha valaki lőni akar, hát lőjön! Csak legalább az indulatának legyen igaza! Csoóri Sándor nem félelemből nem jelentette meg életében ezeket a naplójegyzeteket. Emlékeztetők és előkészületek voltak a számára. Némelyikből később tanulmányok, esszék születtek. A többi feldolgozásához pedig erő kellett volna az utolsó évtizedben. Még a magánélet is itt van - eddig nem ismert belső vívódásokkal és örömökkel. Izgalmasnak ma azt a könyvet minősítik, amelyik gazdag a hajszákban, a gyilkos fordulatokban. Ha jól meggondoljuk, ebben a két kötetben is van épp elég hajszoltság és fenyegetettség. Mégsem személyes napló ez. Sokkal inkább korleírás. Annak lehet most és lesz majd később is izgalmas, akit a kor érdekel. Egy nép, egy nemzet kora a huszadik-huszonegyedik század olykor kataklizmatikus évtizedeiben. A már odaátról kitekintő Csoóri Sándor áll előttünk a maga igazságával és őszinteségével.

Csoóri Sándor - Eltemethetetlen ​gondok
Bevezető ​test- és lélekközelből Az ő halálával a magyar irodalom egy meghatározó korszaka lezárult, s bizonyára újabb fejezet indult el. Amikor az ember még ilyen terheket is cipel a társa elvesztésén kívül, nehéz megszólalni. Milyen műfajban lehet elmondani mindazt, amire már csak múlt időben gondolhatunk - a közös életünket? Talán elmesélni? Eligazításul Sándorról, ahogyan én ismertem: Nagyon sokan bántották, mert nem fért el a kötelező keretek között, de igazán megsérteni vagy megalázni nem lehetett, nem sikerült senkinek, mert az ő igazsága mélyről jött, nagyon mélyről! (Balogh Júlia: Vallomásféle - 2017)

Csoóri Sándor - Csoóri ​Sándor legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Éji ​nap - Nappali hold (1990-2011)
Éji ​nap és Nappali hold: Csoóri Sándor kiadatlan naplói 1955-2011 két kötetben. Igazságra, őszinte szóra kiéhezett szellemi lényeknek olyan mondatokra, leírásokra van szükségük, amelyek épp azt mondják el hitelesen a megélt valóságról, amit csak egy kivételes és önmagával is kíméletlen szem láthatott. Ezek a naplójegyzetek valóban ilyenek. Az egészhez képest kisebb terjedelmű Nappali hold kivételével minden sor először kerül az olvasó elé. S ha a Nappali hold annak idején, a '90-es évek elején - ma már nyugodtan mondhatjuk - a világirodalom, de egészen biztosan a magyar közélet legnagyobb és még mindig lecsapolatlan erkölcsi mocsaras "fantomháború"-ját idézte elő, ez a kétkötetes előzmény és folytatás sem tagadja meg a szerző valóságrögzítő szándékának bátorságát: ha valaki lőni akar, hát lőjön! Csak legalább az indulatának legyen igaza! Csoóri Sándor nem félelemből nem jelentette meg életében ezeket a naplójegyzeteket. Emlékeztetők és előkészületek voltak a számára. Némelyikből később tanulmányok, esszék születtek. A többi feldolgozásához pedig erő kellett volna az utolsó évtizedben. Még a magánélet is itt van - eddig nem ismert belső vívódásokkal és örömökkel. Izgalmasnak ma azt a könyvet minősítik, amelyik gazdag a hajszákban, a gyilkos fordulatokban. Ha jól meggondoljuk, ebben a két kötetben is van épp elég hajszoltság és fenyegetettség. Mégsem személyes napló ez. Sokkal inkább korleírás. Annak lehet most és lesz majd később is izgalmas, akit a kor érdekel. Egy nép, egy nemzet kora a huszadik-huszonegyedik század olykor kataklizmatikus évtizedeiben. A már odaátról kitekintő Csoóri Sándor áll előttünk a maga igazságával és őszinteségével.

Csoóri Sándor - Éji ​nap - Nappali hold (1955-1989)
Éji ​nap és Nappali hold: Csoóri Sándor kiadatlan naplói 1955-2011 két kötetben. Igazságra, őszinte szóra kiéhezett szellemi lényeknek olyan mondatokra, leírásokra van szükségük, amelyek épp azt mondják el hitelesen a megélt valóságról, amit csak egy kivételes és önmagával is kíméletlen szem láthatott. Ezek a naplójegyzetek valóban ilyenek. Az egészhez képest kisebb terjedelmű Nappali hold kivételével minden sor először kerül az olvasó elé. S ha a Nappali hold annak idején, a '90-es évek elején - ma már nyugodtan mondhatjuk - a világirodalom, de egészen biztosan a magyar közélet legnagyobb és még mindig lecsapolatlan erkölcsi mocsaras "fantomháború"-ját idézte elő, ez a kétkötetes előzmény és folytatás sem tagadja meg a szerző valóságrögzítő szándékának bátorságát: ha valaki lőni akar, hát lőjön! Csak legalább az indulatának legyen igaza! Csoóri Sándor nem félelemből nem jelentette meg életében ezeket a naplójegyzeteket. Emlékeztetők és előkészületek voltak a számára. Némelyikből később tanulmányok, esszék születtek. A többi feldolgozásához pedig erő kellett volna az utolsó évtizedben. Még a magánélet is itt van - eddig nem ismert belső vívódásokkal és örömökkel. Izgalmasnak ma azt a könyvet minősítik, amelyik gazdag a hajszákban, a gyilkos fordulatokban. Ha jól meggondoljuk, ebben a két kötetben is van épp elég hajszoltság és fenyegetettség. Mégsem személyes napló ez. Sokkal inkább korleírás. Annak lehet most és lesz majd később is izgalmas, akit a kor érdekel. Egy nép, egy nemzet kora a huszadik-huszonegyedik század olykor kataklizmatikus évtizedeiben. A már odaátról kitekintő Csoóri Sándor áll előttünk a maga igazságával és őszinteségével.

Kollekciók