Ajax-loader

Csoóri Sándor könyvei a rukkolán


Csoóri Sándor - Lekvárcirkusz ​bohócai
Ebben ​a kötetben ilyen címeket talál az olvasó: _Ősember és ősgyerek, Moziba megy a Hold, Lekvárcirkusz bohócai._ És ilyen sorokat: "De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba kutyagolna." Csoóri Sándor, aki a modern magyar költészet egyik jeles képviselője, kísérletező kedvű költő. Gyerekverseiben például a modern világ, a városi élet kifejezéseit lopja be a képzettársításokba, és a varázsolás, a népi mondókák hangulatát ötvözi egybe olyan fogalmakkal, melyeket eddig gyerekversekben nemigen alkalmaztak. Versei mulatságosak, groteszkek, költői képei a gyermeket a modern vers, a természet, a jókedv szeretetére nevelik. "Régebben a költészetet a csodálkozás eszközének tekintettem, világhoz kötöző aranyláncnak" - írja utolsó verseskötetének zárszavában. S akik gyerekverseit olvassák, ma is rátalálnak a csodálkozó, valóságot "aranylánccal kötöző" gyermeki lélekre. Orosz János Munkácsy-díjas festő illusztrációi nagyszerűen egészítik ki a már második kiadásban megjelenő kötet hangulatát játékosságukkal, magas művészi színvonalukkal.

Csoóri Sándor - Nappali ​Hold
A ​Nappali hold írásai nemcsak egy hosszúra nyúlt írói korszakot zárnak le az életemben, hanem egy hosszúra nyúlt történelmit is: a negyven évig tartó szovjet hódoltság korszakát.

Csoóri Sándor - Párbeszéd, ​sötétben
Az ​élet, a múlt, az emlékek viszonylagossága, töredezettsége és megfogalmazhatatlansága foglalkoztatja a költőt. Részletek, villanások, pillanatok, hangok, reflexek élnek az emberben tovább, nem összefüggések és rendszerek. "Megállítani az eseményeket és a kiváltságos pillanatokat kimerevíteni! Ezek az idő tartóoszlopai!" - írja Csoóri. S mindezeket nemcsak tettenérni, hanem megfogalmazni. Küzdelem a szavakkal, a szavakért: "...szavak. Mint meglábolhatatlan aknamezők... Mindegyik szóban egy világ... mindegyik szóban ott vagyok én is. Ott van a történelem, ott vannak a hazugságaim, a gyöngeségeim, a mindig csak félig elmondott igazság. Ott van tehát az elhallgatott is. S lehet, hogy ez vagyok én, akihez el kell jutnom. Szavak, utolsó esélyeim, s utolsó akadályaim! Veletek kell újrakezdenem mindent..." Erőteljesek és keserűek, fájdalmasak és kíméletlenek ezek a versek: illúziókat rombolnak, lényeget, biztosat, megmásíthatatlan pillanatigazságokat keres bennük a költő a világról, önmagáról. De mint minden igazi költészet: szuggesztív és katartikus erejű.

Csoóri Sándor - A ​félig bevallott élet
A ​félig bevallott élet című esszé: „Negyedszázada hadakozom magamban ennek a megsérült lírai énnek a talpraállításán, jogai visszaperlésén, de mindmáig sikertelenül. Írásaim jó része féleredmény, és félkudarc.”

Csoóri Sándor - A ​tizedik este
Az ​érett összegezés szándéka nem új keletű törekvés Csoóri Sándor pályáján. 1979-ben jelent meg hat előbbi verseskötetéből sűrített gyűjteménye, a Jóslat a te idődről. Felfokozta ebben a válogatásban mindenkori költészetének személyes telítettségét, és prózai kísérő szövegében életműépítő gondjának is nyomatékot adott: "Az elszemélytelenedés nagy háborújában megőrizni a személyiség jelenlétét a világban... Hiába jönne el ablakomig a tenger, a vendéglátó, már semmit se tudnék magamról." Új verseskötete, A tizedik este szerves folytonosságot jelent a körkörösen haladó, fokozatosan emelkedő költői pályán. Folytonosságot a személyesség szenvedélyében és a szinte tárgytalanul fájdalmas-elégikus vagy megrendült-himnikus hangolásban. De mintha változna, módosulna is ez az ismerős költői tónus. Megnő, növekszik e versek múltja, visszatekintő távlata: "A kivilágított, hosszú utcákon végig valamennyi multammal megjelenek, valamennyi szegénységemmel, himnuszommal."

Csoóri Sándor - Varázsjelek
"Szabad nép tesz csuda dolgokat." Tisztelet a falusi, pusztai ősöknek, a hagyományőrző népnek, akik megőrizték viseletükben, meséikben, dalaikban, jeles- és mindennapjaikban, a magyar életszemlélet istenes jelképeit: ősvallásunk titkait. Tisztelet a tudós elődöknek, a lelkes hagyomány kutatóknak, akik tudatos munkájukkal összegyűjtötték a sok ezer éves hagyatékot, segítséget adva a mindig újjászülető utókornak az emberi művelődéshez. A jobb oldal és a bal oldal kettősségének egyesítése a zenélni tanulás. Ha tudja a balkéz, mit tesz a jobb abból kerekedik jó zene. Jól játszani a világban csak szabadon lehet. Ezért a jó magyar szellemből eredő szabadságot, amit ebben a könyvben összegyűjtöttem, további játéknak kínálom fel a szabadulni vágyóknak, abban bízva, hogy az új játékok, új varázsjelek, új dallamok, új versek előbb-utóbb termőre fordítják a magyar ugart, minden nemzet örömére. Amit ebben a könyvben leírtam, az amit magam is gyakorlok a Szent Zene Rend szerint. „Éljen a magyar szabadság": a jó gondolatok, szavak és tettek választhatósága.

Csoóri Sándor - Csillagkapu
Csoóri ​Sándor válogatott gyermekverseit olvasva csak az juthat eszünkbe, hogy a költő jókedvében írta azokat: játékosak, csipkelődőek, csúfolódó, ugyanakkor mesteri nyelvi játékokkal teli vagy pattogó ritmusukkal táncba hívogató költemények. Ez a kötet Csoóri Sándor életműsorozatának első darabja. Hogy miért a kicsinyek vehetik kezükbe az első kötetet? Mert őhozzájuk illik a legavatottabb hangon szólni. A CD mellékleten Sebő Ferenc verses muzsikáját élvezhetik, míg a színes illusztrációk Csoóri Sándor legszűkebb környezetéből kerültek ki. A különleges kötetet az unokák, Molnár Lilla Júlia és Hóvári Virág Zsófia, valamint egyik dédunoka, Zimber-Csoóri Berta Julianna ihletett rajzai színesítik. Pálfy G. István: Megpróbálom magam elé képzelni ennek a könyvnek, ezeknek a verseknek az íróját. Képzelegnem sem kellene, hiszen elég közelről láttuk egymást. A gyermekversek íróját azonban nem láttam. Ez maga volt a titok. Nem mintha titkolta volna, hiszen négy gyermekkönyve jelent meg, közülük kettő az országos viharokat keltő írásos csatái közben. De ez soha nem jött szóba. Most döbbenek rá, hogy a közélet akkori és rá kihegyezett gonoszságai, megsemmisítő indulatai nem tudták elvenni tőle a jövőt simogató kéz belső nyugalmát. Ha gyermek volt mellette, elindított benne valami ősi érzést. És talán leveleket is akart küldeni ezekkel a versekkel az utódoknak, amelyek arról szólnak, hogy a leginkább megtartó erő a szülőföld. Zámoly, a szülőfalu neve, újra és újra játékos mutatványként gurul elő. Az ürömi versekből pedig az hangzik ki, hogy a világban bárhol vagyunk, otthon nélkül nem élhetünk. Tamási Áron ezt felnőtteknek mondta. Csoóri Sándor gyermekeknek is. Néhány évtized alatt ennyivel vált otthontalanabbá és sebezhetőbbé a létünk.

Csoóri Sándor - Hattyúkkal, ​ágyútűzben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Kubai ​napló
"Kubainak ​vagy kubaiak barátjának lenni manapság nem földrajzi s nem megbámulni való érdekességet jelent, hanem világnézetet, sőt tüntetést." Könyve egyik mondatában fogalmaz így Csoóri Sándor, s e szavak legjobban fejezik ki naplója lényegét. Mert írása nem útinapló a műfaj klasszikus értelmébe: hiszen nem leíró részletek szabályos "ötvözete", hanem nyugtalan, szenvedélyesen villódzó, lírai beszámoló. Vallomás ez a napló: vallomás önmagáról, a mai modern világról, kavargó eszmékről és érzésekről. És vallomás mindenekelőtt Kubáról, amelyet embereivel, tájaival és legfőképp forradalmi szellemével a költő-prózaíró felejthetetlenül megszeretett. Állásfoglalása: költői és intellektuális hitvallás a szocialista emberségről és eszményekről. Mert az új társadalom eleven példáját kereste és találta meg a forradalom távoli szigetén: "Kubába én nem azért mentem, hogy felfedezzek ezt vagy azt, hanem azért, hogy megtaláljak és megszeressek valamit..."

Csoóri Sándor - Faltól ​falig
Megint ​kisprózai írásokkal jelentkezik a költészet és próza határait tudatosan feszegető Csoóri Sándor. Új könyve leginkább a három évvel ezelőtt megjelent A költő és a majompofa című kötetének természetes és eleven "folytatása". A Faltól falig kitűnő esszéiben, intellektuális karcolataiban és dinamikus életképeiben a korábbi kisprózáiban megpendített, kifejtett indulatok és szenvedélyek, gondolatok és töprengések gyűrűznek tovább. Szerteágazó tematikáját csak olyan általános fogalmakkal jelezhetjük, mint alkotói gondok, közéleti meditációk, személyes írói-emberi vallomások. A legnagyobb feszültségek sűrűjéből és drámájából kicsiholható történelmi és személyes önismeret keresése és megfogalmazás-igénye hatja át az új mű valamennyi írását, miként Csoóri egész alkotói tevékenységét.

Csoóri Sándor - Lábon ​járó verőfény
Jókedvében ​írhatta Csoóri Sándor új gyerekverskötetének darabjait. Hol játékos, hamiskás csipkelődésekkel, csúfolódásokkal ingerel nevetésre, hol mesteri nyelvi játékokkal tornáztatja meg az agyat, máskor pattogó ritmusokkal szinte táncba hívja az olvasót. De el is tud andalítani, amikor varázslatos hangulatokat fest tavaszról, nyárról, egy-egy virágról, madárcsapatról vagy akár a fővárosi télről. A színes illusztrációk Orosz János tehetségét dicsérik.

Csoóri Sándor - Esztergomi ​töredék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Menekülés ​a magányból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Éji ​nap - Nappali hold (1990-2011)
Éji ​nap és Nappali hold: Csoóri Sándor kiadatlan naplói 1955-2011 két kötetben. Igazságra, őszinte szóra kiéhezett szellemi lényeknek olyan mondatokra, leírásokra van szükségük, amelyek épp azt mondják el hitelesen a megélt valóságról, amit csak egy kivételes és önmagával is kíméletlen szem láthatott. Ezek a naplójegyzetek valóban ilyenek. Az egészhez képest kisebb terjedelmű Nappali hold kivételével minden sor először kerül az olvasó elé. S ha a Nappali hold annak idején, a '90-es évek elején - ma már nyugodtan mondhatjuk - a világirodalom, de egészen biztosan a magyar közélet legnagyobb és még mindig lecsapolatlan erkölcsi mocsaras "fantomháború"-ját idézte elő, ez a kétkötetes előzmény és folytatás sem tagadja meg a szerző valóságrögzítő szándékának bátorságát: ha valaki lőni akar, hát lőjön! Csak legalább az indulatának legyen igaza! Csoóri Sándor nem félelemből nem jelentette meg életében ezeket a naplójegyzeteket. Emlékeztetők és előkészületek voltak a számára. Némelyikből később tanulmányok, esszék születtek. A többi feldolgozásához pedig erő kellett volna az utolsó évtizedben. Még a magánélet is itt van - eddig nem ismert belső vívódásokkal és örömökkel. Izgalmasnak ma azt a könyvet minősítik, amelyik gazdag a hajszákban, a gyilkos fordulatokban. Ha jól meggondoljuk, ebben a két kötetben is van épp elég hajszoltság és fenyegetettség. Mégsem személyes napló ez. Sokkal inkább korleírás. Annak lehet most és lesz majd később is izgalmas, akit a kor érdekel. Egy nép, egy nemzet kora a huszadik-huszonegyedik század olykor kataklizmatikus évtizedeiben. A már odaátról kitekintő Csoóri Sándor áll előttünk a maga igazságával és őszinteségével.

Csoóri Sándor - Nomád ​napló
Felkavaró, ​jó írásmû a Nomád Napló. Azzá teszi Csoóri erkölcsi igényessége, kényes gondolati tisztessége, a leírt szavak mögött érzõdõ felelõssége s a hegyi patakok tisztaságát idézõ nyelvezete. Egyik lírai jegyzetének adta ezt a címet: Találkozásaim az anyanyelvvel. Ha õt olvassuk, mi is ezt érezzük.

Csoóri Sándor - A ​világ emlékművei
"Kialszik ​lassan minden ingerültség / a tájból s belőlem is" - írja az egész kötetre s önmagára is érvényesen Csoóri egyik versében. A költő nem dühös, nem indulatos, nem szenvedélyes; az embernek az az érzése, hogy csak akkor ír verset, ha a lelkében béke van. Ez a béke azonban nem érzelemhiány, sőt inkább fájdalom, amely elegendő lírai erő csodálatosan szép és érzelmileg-gondolatilag hiteles versek születéséhez. Mert a költészet és a fájdalom eggyé vált Csoóri műhelyében. Népéhez szólva mondja a költő: Lehetne száz okom hát, hogy múltidőben beszéljek rólad, kihaló madárfajok és beomlott kutak hangján. De te olyan vagy nekem, mint a költészetem: a fájdalmakból is világ születik mindig s a szégyenből is páncélos égbolt. (Meghallod-e még?)

Csoóri Sándor - Éji ​nap - Nappali hold (1955-1989)
Éji ​nap és Nappali hold: Csoóri Sándor kiadatlan naplói 1955-2011 két kötetben. Igazságra, őszinte szóra kiéhezett szellemi lényeknek olyan mondatokra, leírásokra van szükségük, amelyek épp azt mondják el hitelesen a megélt valóságról, amit csak egy kivételes és önmagával is kíméletlen szem láthatott. Ezek a naplójegyzetek valóban ilyenek. Az egészhez képest kisebb terjedelmű Nappali hold kivételével minden sor először kerül az olvasó elé. S ha a Nappali hold annak idején, a '90-es évek elején - ma már nyugodtan mondhatjuk - a világirodalom, de egészen biztosan a magyar közélet legnagyobb és még mindig lecsapolatlan erkölcsi mocsaras "fantomháború"-ját idézte elő, ez a kétkötetes előzmény és folytatás sem tagadja meg a szerző valóságrögzítő szándékának bátorságát: ha valaki lőni akar, hát lőjön! Csak legalább az indulatának legyen igaza! Csoóri Sándor nem félelemből nem jelentette meg életében ezeket a naplójegyzeteket. Emlékeztetők és előkészületek voltak a számára. Némelyikből később tanulmányok, esszék születtek. A többi feldolgozásához pedig erő kellett volna az utolsó évtizedben. Még a magánélet is itt van - eddig nem ismert belső vívódásokkal és örömökkel. Izgalmasnak ma azt a könyvet minősítik, amelyik gazdag a hajszákban, a gyilkos fordulatokban. Ha jól meggondoljuk, ebben a két kötetben is van épp elég hajszoltság és fenyegetettség. Mégsem személyes napló ez. Sokkal inkább korleírás. Annak lehet most és lesz majd később is izgalmas, akit a kor érdekel. Egy nép, egy nemzet kora a huszadik-huszonegyedik század olykor kataklizmatikus évtizedeiben. A már odaátról kitekintő Csoóri Sándor áll előttünk a maga igazságával és őszinteségével.

Csoóri Sándor - Szakolczay Lajos - Nekünk ​ilyen sors adatott
A ​könyvben a szerző képekkel, versekkel illusztrált mélyinterjúban mutatja be a nagyhatású Kossuth- és Herder-díjas költő, Csoóri Sándor életét és szerteágazó munkásságát, miközben a vidéki gyermekkortól napjainkig valamennyi fontos életút-állomására igyekszik kitérni. Az interjú méltán kapcsolódik a klasszikus irodalmi párbeszéd napjainkban újra fölfelé ívelő hagyományába. Az album a Magyar Napló folyóirat Nyitott Műhely című interjúsorozatának első, könyv alakban megjelent darabja.

Csoóri Sándor - Éji ​nap - Nappali hold (1990-2011)
Éji ​nap és Nappali hold: Csoóri Sándor kiadatlan naplói 1955-2011 két kötetben. Igazságra, őszinte szóra kiéhezett szellemi lényeknek olyan mondatokra, leírásokra van szükségük, amelyek épp azt mondják el hitelesen a megélt valóságról, amit csak egy kivételes és önmagával is kíméletlen szem láthatott. Ezek a naplójegyzetek valóban ilyenek. Az egészhez képest kisebb terjedelmű Nappali hold kivételével minden sor először kerül az olvasó elé. S ha a Nappali hold annak idején, a '90-es évek elején - ma már nyugodtan mondhatjuk - a világirodalom, de egészen biztosan a magyar közélet legnagyobb és még mindig lecsapolatlan erkölcsi mocsaras "fantomháború"-ját idézte elő, ez a kétkötetes előzmény és folytatás sem tagadja meg a szerző valóságrögzítő szándékának bátorságát: ha valaki lőni akar, hát lőjön! Csak legalább az indulatának legyen igaza! Csoóri Sándor nem félelemből nem jelentette meg életében ezeket a naplójegyzeteket. Emlékeztetők és előkészületek voltak a számára. Némelyikből később tanulmányok, esszék születtek. A többi feldolgozásához pedig erő kellett volna az utolsó évtizedben. Még a magánélet is itt van - eddig nem ismert belső vívódásokkal és örömökkel. Izgalmasnak ma azt a könyvet minősítik, amelyik gazdag a hajszákban, a gyilkos fordulatokban. Ha jól meggondoljuk, ebben a két kötetben is van épp elég hajszoltság és fenyegetettség. Mégsem személyes napló ez. Sokkal inkább korleírás. Annak lehet most és lesz majd később is izgalmas, akit a kor érdekel. Egy nép, egy nemzet kora a huszadik-huszonegyedik század olykor kataklizmatikus évtizedeiben. A már odaátról kitekintő Csoóri Sándor áll előttünk a maga igazságával és őszinteségével.

Csoóri Sándor - Senkid, ​barátod
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - A ​pokol könyöklőjén
Csoóri ​Sándor magasra ívelő életművében a vers és a próza egyenértékű szerephez jut. A mostani válogatásban a közel azonos időben kézsült lírai alkotások mellett ott sorakoznak azok az esszék, tanulmányok, emlékezések, amelyek nem véletlenül kavartak éles vitákat, határon innen és túl. Csoórit a hatvanas évek óta ugyanazok a kérdések izgatják: a terhes történelmi örökségünk, a hagyományok éltető Ereje és eltékozlása, a nemzeti sorsközösség vállalása és elutasítása, a demokrácia kivívásának esélyei és a zsákutcás fejlődés. Az elmúlt öt évtized keserűsége és reménysége, a közelmúltunk viharai és csalódásai követhetők végig a Kossuth- díjas szerző kötetében. A pokol könyöklőjén kitűnő versek és nagyszerű prózák gyűjteménye. A kötet Pálfy G.- István válogatta.

Csoóri Sándor - Eltemethetetlen ​gondok
Bevezető ​test- és lélekközelből Az ő halálával a magyar irodalom egy meghatározó korszaka lezárult, s bizonyára újabb fejezet indult el. Amikor az ember még ilyen terheket is cipel a társa elvesztésén kívül, nehéz megszólalni. Milyen műfajban lehet elmondani mindazt, amire már csak múlt időben gondolhatunk - a közös életünket? Talán elmesélni? Eligazításul Sándorról, ahogyan én ismertem: Nagyon sokan bántották, mert nem fért el a kötelező keretek között, de igazán megsérteni vagy megalázni nem lehetett, nem sikerült senkinek, mert az ő igazsága mélyről jött, nagyon mélyről! (Balogh Júlia: Vallomásféle - 2017)

Csoóri Sándor - Elkártyázott ​köpeny
Amikor ​a Helikon Kiadó igazgatója fölajánlotta, hogy régebbi és újabb verseimből szívesen megjelentetnének egy könnyen áttekinthető, mozgékony válogatást, őszintén meglepődtem. Verseket ma? Válogatott verseket háromszáz oldalon? Nem a kiadó nagyvonalú fényűzése ez? - kérdeztem némi aggodalommal. Nem! - hangzott a szelíd, de egyértemű válasz. S rögtön utána még egy olyan mondat is, amely fölért a legmagasabb szintű elismeréssel és igazságszolgáltatással: - A magyar költészet nélkül nem volna magyar nemzet, magyar szellemiség, ami egyértelműen azt jelenti, hogy ezután se lehet. Mit mondhattam erre? Azt, hogy - divatok ide vagy oda - kezdettől fogva magam is így gondolom. Hiszen az igazi költészet mindig szembesülés az igaztalan, romboló élettel, miközben a legforróbb vágyakozás is arra, hogy a teljesség átélői és birtokosai lehessünk. Legyen szó szabadságról, szerelemről, szellemről, a lét legdrámaibb kérdéseiről. Ma például a költészet legizgatóbb föladata az, hogy a félrevezetett, a becsapott, a többszörösen is manipulált emberben újra fölébressze természetes ösztöneit és a saját határain is túlmutató képességét. Továbbá, hogy őrizze, védje, gazdagítsa nyelvünket, mert ha holnap és holnapután már nem lesznek nagy költők, a civilizáció aszályos körülményei között elsorvad a nyelv, s a sorvadástól pedig törvényszerűen meghanyatlik a gondolkodásunk. Európa új tagországaként várhatna-e ránk ostobább balsors? Csoóri Sándor

Csoóri Sándor - Föld, ​nyitott sebem
Csoóri ​Sándor a Műfajok őrségváltása című esszéje végén jutott arra a következtetésre, hogy a vers háttérbe szorulhat ugyan az olvasók, de még a költők gondolkodásában is, ám "a nyelv nem mond le róla". És azzal fejezte be írását, hogy "Még az se lesz baj, ha a költő már csak a maga számára ír verset. A költészet még az ínséges állapotában is megőrzi a világ újrateremtésének személyes titkát." Csoóri Sándor most kézbe vehető gyűjteményes kötetéhez biztatóbb ajánlást aligha adhatnánk e gondolatoknál. A költő több mint öt évtizedes harca a versért, a világ újrateremtéséért éppolyan hősies vállalkozás volt, mint amit közéleti küzdelmeiben, politikai szerepvállalásában csodálhattunk. A nemzeti lelkiismeret talán legérzékenyebb kifejezőjeként sok műfajban maradandót alkotva is költészete volt élete biztos pontja, az az otthon, ahova hazatérhetett. Verseit ebben a gyűjteményben most nemcsak olvashatjuk, hanem jó néhányukat a benne található CD-ről saját előadásában meg is hallgathatjuk.

Csoóri Sándor - A ​költő és a majompofa
"A ​világgal, a társadalommal folytat írásban rögzített, nyílt párbeszédet" e kötetben Csoóri Sándor. Prózai miniatűrjeivel olyan műfajt elevenít fel, amelynek irodalmunkban már klasszikus hagyománya van. Kosztolányi poétikus tárcái vagy Bálint György publicisztikai remekei: a múltból talán leginkább e példákkal érzékeltethetjük Csoóri vállalkozásának jellegét és eszményeit. Persze nemcsak hagyományt követ, hanem újít is; korszerű változatát teremti meg a kispróza költőien szemléletes és gondolatokban igényes műfajának. Sokféle mondandóját egybefogja az azonos írói szándék, az emberi vallomás és a felelős ítélet. Rövid írásainak egységét nem tárgyuk, hanem a bennük kifejeződő szemlélet adja: a szenvedélyes indulat vagy a töprengő kiélezés. Egy mai ember gondjai - írhatnánk a kötetről - egy mai emberé, aki érzékeny, és apró jelenségekben is az általános áramlásait keresi. Egy emberé, aki mindenről művészi erővel szól. Költő prózában is.

Csoóri Sándor - A ​szétzilált nemzet
"Az ​új Csoóri-esszék világát is áthatják a kemény tartásra, eltökélt cselekvésre mutató magatartáspéldák. A gordiuszi csomót nem szétvágó, hanem kibogozó Illyés Gyula és a Szárszói beszédet megíró és elmondó Németh László példája örök érvényű erkölcsi tanulság is. De feledhetetlen a Petőfi századost - jobb kezének előző napi megsebesülése miatt - bal kézzel kitüntető Bem tábornok is. Feledhetetlen a Himnusz újraírására felkért Illyés és Kodály magatartása is. Milyen a zenei értéke Erkel munkájának? - kérdezte Illyés. - Nem helyettesíthető! - felelte Kodály megfellebbezhetetlenül. - Ki rendezte a tegnapi tüntetést az apja temetésén - kérdezte a nyomozó Kós Károly lányától. Ő azt válaszolta: - A Halott! - Ezzel az erkölcsi igényességgel szól Csoóri Sándor a nemzetről is." (Görömbei András)

Csoóri Sándor - Breviárium
Az ​induló Breviárium sorozat elsősorban fiatalokhoz kíván szólni. Huszadik századi irodalmunk olyan kiemelkedő alkotóit mutatja be műveik és azok szemelvényei segítségével, akik bármiféle iskolai oktatástól függetlenül magyarságképünk törzsanyagához tartoznak. Az első kötetben Csoóri Sándor (1930) verseinek, esszéinek válogatása kap helyet, Csoórié, aki fokozatosan vált szellemi életünk központi alakjává, s aki legteljesebben vehette át Illyés szerep- és feladatkörét: a nemzeti költőét, akinek dolga sohasem csak a költészetben akad. A kötetet pályaképelemzés és bibliográfia egészíti ki.

Csoóri Sándor - Hova ​megy a hegy?
A ​kötetben szereplő 75 verset 2010 őszén, szinte egyszerre írta Csoóri Sándor. Másik gyermekkötetéhez hasonlóan ezt is gyermekek illusztrálták, most a válaszúti Kallós Alapítvány Szórványkollégium és a budapesti Nádasdy művészeti iskola kisdiákjai.

Csoóri Sándor - A ​látogató emlékei
...már ​más természetű a hatodik kötet. Benne a költő összegzésre, számvetésre vállalkozott. A Párbeszéd... keserű, fájdalmas pillanat-igazságait faggatja tovább most is, de mintha ezek az igazságok, tapasztalatok már "egységbe" szerveződtek volna. Nemcsak az élet töredezettségeiben fellelhető igazság-mozaikokra figyel, hanem az egészet, a teljességet keresi önmagában, múltjában, s a világban.

Csoóri Sándor - Elmaradt ​lázálom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Védőoltás
Sajátos ​magyar irodalomtörténet Pálfy G. István válogatásában. Csoóri Sándor időbeli összevisszaságban és változó műfaji jelleggel ugyan, de a magyar irodalom évszázadaira kitekintő, szinte teljesnek mondható irodalomtörténetet is írt. A jelenről, illetve a megélt évtizedekről is nagyon sajátos és meghatározó képe van.

Csoóri Sándor - Moziba ​megy a Hold
A ​Kossuth- és Herder-díjas Csoóri Sándor gyermeklírája szerves és igen érdekes része közel hat évtizede indult, hatalmas írói életművének. Követhető, kristálytiszta nyelvében és képanyagában Csoóri új verseskötete azt a semmi mással nem pótolható, éltető és megtartó szellemi és erkölcsi értéket képviseli, amely a gazdag népköltészeti örökségben és az évszázados irodalmi hagyományban, továbbá a magyar népi gyermekversek szövegeiben még fellelhetők.

Kollekciók