Ajax-loader

Békés Pál könyvei a rukkolán


12
elérhető
43

Békés Pál - Csikágó
"Nehezen ​tudom ma már elválasztani ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy mi az, ami valóban személyes és önéletrajzi, és mi az, ami fiktív, és színtisztán az irodalom világához tartozik. Összevegyülnek bennem. Kicsit olyan, mintha ezzel a könyvvel megírtam volna a magam személyes mitológiáját. Ugyanakkor persze azt gondolom, hogy ez nem személyes mitológia, hanem ennek a szűk, négy utca által határolt vidéknek a városi mitológiája. Másrészt úgy gondolom, hogy ebben a VII: kerületi szegletben azért ott van az egész, ott van a nagyváros, ott van Budapest, és egy áttételesebb módon az egész ország. Sőt, nem csak az egész ország, hiszen ahogy a csikágóiak szanaszét röpültek a világban, azonképpen ebbe a történetbe is bekapcsolódnak egészen távoli vidékek is. Tehát az egyik oldalon minden pontos és személyes élményekre épül, a másikon pedig semmi nem pontosan ugyanúgy szerepel ebben a könyvben, ahogy a valóságban történt, sorsokat fűztem össze, fiktív elemeket ötvöztem valóságos személyes történésekkel."(Békés Pál) Előadja: Kulka János

Békés Pál - A ​kétbalkezes varázsló
Történetünk ​első helyszíne: a varázslóiskola, hőse Fitzhuber Dongó, a legügyetlenebb varázslótanonc, aki éppen a diplomájára vár. Ha megkapja, okleveles mestervarázslóként lehet pályakezdő. Békés Pál kitűnő humorú meseregénye a kétbalkezes varázsló első nagy tettének izgalmas krónikája. Hogyan kutatja fel hősünk egy irdatlan lakótelepen Első Badar király egykori mesebirodalmának szétszórt udvartartását és a király legkisebb lányát, a szépséges Lanolint.

Békés Pál - Törzsi ​viszonyok
"A ​Tell Vilmos ment a tévében. Mire véget ért a sorozat, kilenvenkét félszemű gyerek volt az országban. Nem ismételték. Mindezt persze akkor még nem tudtam." - Azt pedig nem is sejtettem, hogy egyszer még írok róla. Vélhetőleg jobb most, amikor a személyes múlt még viszonylag közeli. Így talán kizárható, hogy később hamis nosztalgiától bearanyozva bukkanjon elő. A Zsálya téren, az Arany-tó partján és a Magdolna-toronyban ott voltunk mind, későbbi barátok és ellenségek. Magukkal hoztuk-vittük bűneinket és büntetéseinket, mi, már akkor alá- és fölérendeltek, már akkor győztesek és vesztesek. Pedig még csak a szerszámoskamra mögött készültünk fölfedezni Amerikát, lyukas teknőnkben eveztünk a Világtenger felé a Rákospatakon, és a szabadság-hegyi fenyő csúcsáról vágyakoztunk vissza zokogva a Zsálya térre. Vissza hát e - kissé löttyedt - paradicsomba: körülnézni legalább. Kirakósdi, mozaikkép, morzsasor. Mert amióta az egész eltörött, a részlet a minden. Nem baj: az isten a részletekben lakik. S persze az ördög is.

Békés Pál - Lomtalanítás ​a Fehérlófia utcában
Mindenki ​látott már lomtalanítást. De olyat, mint a Fehérlófia utcai? És mindenki kutatott már a limlom közt. De hogy mi az igazi kincs a lomhalomban? Azt csak egyvalaki tudja, a szomszédom. Egy nyugdíjas borz.

Békés Pál - Viola ​violával
Viola ​modern lány. Körtefejű és jókedvű. Nem tehet róla, ilyennek alkotta őt meg a mester. De megunta a múzeumot, a szomszédjában lógó szarvast a téli erdővel meg a hálót foltozgató halászokat. Útnak indul hát, hogy új keretet találjon a modernségéhez. Keret az van sok, ám a mi Violánk válogatós. Kóborol erre, kóborol arra, ide is bebújik, oda is. Mit gondoltok, végül is megtalálja a keretét?

Békés Pál - A ​női partőrség szeme láttára
A ​női partőrség szeme láttára fordító-hőse boldogan veszi birtokba régen várt új lakását, amelynek azonban van egy szépséghibája: hiányzik az ajtaja. A hullaszállítók ugyanis - hogy az ellopott koporsót valamivel pótolják -, ezen vitték el az előző lakó holttestét. A Pincejáték fiatalembere gyanútlanul lemegy a pincébe gyújtósért, de ott, gyújtós helyett a vérzivataros magyar történelem különös bujdosóit, bujkálóit, túlélőit találja. A lakásból átjáróház, a pincéből bunker, az emberből Félőlény lesz Békés Pál darabjaiban, s bennük minden és mindenki bizonytalan korvonalú: a tér, az idő, a környezet és maga az ember is. Kelet-Európa és benne hazánk az örökös átmenetek, az állandó szorongások gyűjtőhelye. Talán nem véletlen, hogy ezen a tájon alakultak ki a fekete humor, a morbid szatírák, a valószerű képtelenségek gazdag nyelvi és műfaji hagyományai. A szerző markáns játékai jól felismerhető tükrei és teremtményei ennek a zaklatott világnak, gondolkodásmódnak. Kitűnő színpadismeret, szellemes dialógusok, meghökkentő helyzetek, sajátos humor és mindenekfölött imponáló elegancia jellemzi a kötet - olvasmányként is élvezetes, emlékezetes - komédiáit.

Békés Pál - A ​bűntárs
„Mindenkinek ​van egy felkavaró és feledhetetlen nyara, és sokaknak ugyanaz, ami nekünk, a harmadik és negyedik gimnázium közötti, amikor tizenhétről tizennyolcra vált az ember és nincs mese: ráfordul a célegyenesre. Sikerülhetett volna jobban is. Pedig tulajdonképpen hibátlan volt a nyár. A tábor, a háromszorosan is a mezőn hagyott szüzességem - a gyors és hathatós orvosi kezelést is beleértve -, a filmforgatás - a betiltást is beleértve -, Liktor és Bokor párviadala - Éberfy Ottiliát is beleértve. Talán csak utólagos belemagyarázás, de úgy emlékszem, akkoriban, augusztus utolsó napjaiban suhintott meg a gondolat, hogy talán soha többé nem tűz majd ilyen élesen a nap. A Várhegy oldalában ültem, az Alagút fölött, onnan néztem le a Dunára, mintha olvadt ezüst folyt volna a hidak alatt. Hogy pontos legyek, tulajdonképpen az jutott eszembe, hogy egyszer, a távoli jövőben eszembe jut majd ez az üldögélés, és akkor nyilván - mint vén trotty - arra gondolok majd, hogy soha olyan élesen nem tűzött a nap, mint akkor, ott az Alagút fölött... De már nem tudom, így gondoltam-e, vagy csak most gondolom, hogy akkor így gondoltam."

Békés Pál - Lakótelepi ​mítoszok
Lakótelep ​és mítosz - ellentétek. Márpedig épp e kettő ötvöződik egybe a fiatal szerző új kötetében. A novellák hőse, a fordító, eltartási szerződés révén kerül valamelyik se eleje-se vége budapesti lakótelepre, s igyekszik hozzáedződni e sajátos világhoz. A lazán egymásba kapcsolódó novellák azonban nem a lakótelepek szociológiájának szépirodalmi adalékai. Itt éppenséggel működik a lift, megteszi a maga tíz emeletét föl, az ég felé, sőt máskor tízemeletnyire visz a föld alá, a fordító és az olvasó múltjába, mélyébe. A fordító olykor vitézül viaskodik látomásaival, máskor groteszkül csetlik-botlik a képzelt vagy való világban, s néha ráérez a csetlés-botlás-viaskodás okára: "Amiben élek, nem ház, hanem lelkiállapot." A főszereplő nem a panel, hanem a panelvilágba került ember, aki bárhová érkezik, újrateremti az aranykor mítoszait, az éppen adott körülményekkel átszínezetten. Az első pillantásra könnyedén áttekinthető derékszög- és síkvidék éppoly rejtelmeket őriz, mint a legendák hegyvidékei, s az eligazodni kívánó fordító hol képzelgéseibe, hol a külvilág gátjaiba botlik. Újraéli Ikarosz és Thészeusz történeteit, vagy új mítoszokat teremt magának. Így tévedhet el a nyílegyenes folyosón, így vetülhet a tar Wilkinson felügyelő az égre sokszoros nagyításban, és így szállhat alá a fordító a lakótelepi alvilágba - hiszen, ahol ember él, ott mítosz terem, legyen a fal szalmatörekkel kevert vályog vagy szögcsorbító beton.

Békés Pál - Összegyűjtött ​bélyegek
A ​két éve elhunyt Békés Pál egyik legsikeresebb prózakötete volt a Bélyeggyűjtemény (1999), amelyben az író - Örkény egyperceseinek hagyományát folytatva - rövidtörténetekből, miniatűrökből, lírai futamokból kezdte kirakni a maga szellemes korrajzát. Ezután több mint egy évtizedig, élete végéig gyűjtötte további apró remekeit, mondván: A legfontosabb történetek végül is elférnek egy nagyobbacska bélyeg hátán. Az olvasó most a Csikágó népszerű szerzőjének, az új magyar próza és gyermekirodalom kiemelkedő alakjának teljes bélyeggyűjteményét kapja kézbe.

Békés Pál - Érzékeny ​útazások Közép-Európán át
1987-ben ​írta Békés Pál e regényét, amikor Közép-Európában a határzárat még legföljebb bizonyos Mirabell, egy csúf, ám annál nemesebb lelkű öleb törhette át. Amúgy meg a testvéri országok határőrei egymás állampolgárait is meztelenre vetkőztethették, ha úgy tetszett nekik. Egy bizonyos Csehszlovák Szocialista Köztársaság és egy Német Demokratikus Köztársaság nevű állam különös előszeretettel pártolta a hasonló eljárásmódokat, s bár az előbbi a regény megjelenésének évében, 1991-ben már a végét járta, utóbbi pedig épp meg is szűnt, Békés Pál ifjú hősének hányattatásai eleven, égő emlékek voltak. Voltak és maradtak. Hősünk neve - Jorik András - ismerős lehet a szenvedélyes olvasók előtt Lawrence Sterne Érzékeny útazások Franczia- és Olaszországban című művének Kazinczy Ferenc-fordította magyar változatából. A Sterne-Kazinczyt parafrazáló stílusjáték pompás és mély írói ötlet szülötte: legyen mintánk egy klasszikus útiregény, amely épp annyira földrajzi értelemben vett csavargás naplója, mint amennyire benső út, és serkentőleg hathat egy emlékeivel és történelmi múltjával viaskodó magyar fiatalemberre a nyolcvanas évek derekán. Jorik András oldalán ellátogatunk a közelmúlt pesti, prágai, drezdai, weimari helyszíneire, különös figurákkal találkozunk (köztük a Gólemmel, egy cseh-szlovák sziámi ikerpárral, a Shakespeare-megálmodta cseh tengeren hajózó stewardessel, egy makacs német mozigépésszel), s megtapasztaljuk, hogy egy külvárosi vágóhíd halálélménye, bizony, a huszadik század pusztulástörténetének allegóriája lehet. És persze tanúi lehetünk András - amennyire alkalmi, annyira lázas - szerelmi kapcsolatainak. Hiszen az élet él, és élni akar.

Békés Pál - BÁLDOR
Kedves ​Olvasó! Szeretné tudni, miről szól ez a könyv? Én is szeretném tudni, pedig én határozottabban előnyösebb helyzetben vagyok, mivel én írtam. Hát... körülbelül arról, hogy milyen az, amikor "magunknál vagyunk". Mármint mi hárman, Bálint és Dorka (BÁL)+(DOR)=BÁLDOR, meg én, aki a sors jótéteményeként apjuknak születtem.

Békés Pál - Borz ​a sámlin
"– ​Bo-bo-bocsánat - hebegtem -, ön a szomszédom borza? – Micsoda kérdés! Bóóórzasztó! Én nem a szomszédjáé vagyok, én vagyok a szomszédja. A magam borza vagyok. Nevem Szűcs Sebestyén." Így ismerkedik meg a Fehérlófia utca 13-as bérház új lakója egy kurta lábú, sámlin üldögélő, szivarozó, csíkos állatkával. Annyi mindent beszélnek a borzokról, némelyek ellenszenvesnek, mogorvának, mások vidámnak, mókázónak tartják őket, de igazán senki sem tudja, a borzok életét sűrű homály fedi. Szerencsére Szűcs Sebestyén a barátságos fajtához tartozik, és sok mindent elmesél a bérház lakói és a borzok életéről. Borzunk kiterjedt levelezést folytat az Amerikában élő Bűzös Borzzal, jó barátja a zseniális esőcsináló: Azúrborz; s egyszer egy borongó lelkületű borzot is vendégül lát. Akit érdekel a borzok élete, Békés Pál mulatságos meseregényéből mindent megtudhat róluk. Cakó Ferenc rajzai jelenítik meg a borzok eddig ismeretlen életét.

Békés Pál - Semmi ​baj
Hány ​évet és hány életet élt meg könyvünk hőse, ha 1956-ban született, az "októberi sajnálatos eseményeket" csecsemőként némasági fogadalomban töltötte, és első iskoláit, munkahelyeit, első reményeit és vereségeit a közép-Kádár kor tompa éveiben érte meg? A hosszabb elbeszélésekből és a kafkai-örkényi rövidtörténetekből az derül ki, hogy hősünk elidegeníthetetlen osztályrésze az egész elmúlt évszázad, hogy ott volt ő már Ülő Bika és Ady Endre városligeti találkozóján és ott a megsemmisítő táborok barakkjaiban is. Békés Pál életrajzi regénnyé összeálló írásainak ez a kitágult idő a terepe.

Békés Pál - Doktor ​Minorka Vidor nagy napja
Kép-te-len-ség! ​Ez a könyv egyik hősének, Teréz néninek első szava, és csak egyetérthetünk vele. Hiszen képtelenség, hogy egy tyúk beszéljen, és az is, hogy Minorka Vidornak hívják, ráadásul doktornak. Különben is a Vidor férfinév, a tyúk meg nőnemű! Képtelenség az is, hogy a piac, ahol Teréz néni, az unokahúga, Dorka és Minorka Vidor mindenféle kalandba keveredik, a kofák és a hentesek háborújának színtere. Vagy nem is képtelenség, hanem varázslat műve mindez? vajon meddig tart a varázslat? Meddig tart a háború? Ki lesz a győztes, és vajon hőseink ép bőrrel megússzák-e? Békés Pál fordulatos, kalandos és legfőbbképen humoros regényének végén minden kiderül. Ráadásul a szereplőkben mindenki magára ismerhet: gyerekek, felnőttek, de talán a tyúkok is...

Békés Pál - Darvak
"Mi ​vagyunk az első tiszta nemzedék ebben az országban, értitek, a legelső... mi még alig éltünk, mikor utoljára vér folyt Magyarországon, nem emlékszünk semmire, és nem tapasztaltunk a bőrünkön semmit, ilyen előnnyel itt még nem indulhatott senki, mi vagyunk az első tiszta lap..." - mondja Horog, a regény egyik hőse barátainak, a "darvaknak" egy szilveszter éjszakán; a darvak játék, tánc, muzsika közben lázas kamaszfantáziával jövőjüket tervezik: a egyikükből nyelvész lesz, aki többek között japán szótárt készít, a másik jogász, a harmadik tanár - van, aki titokban írónak készül, van, aki egyszerűen világmegváltásra tör. Érettségi előtt álló diákok ők heten, hat fiú, egy lány. S ezen az emlékezetes szilveszteri éjszakán elhatározzák: öt év múlva találkozni fognak, hogy számot adjanak sorsukról: mi az, amit céljaikból megvalósítottak? Öt esztendő múltán - öten a hétből - valóban ismét együtt szilvesztereznek. Mit valósítottak meg régi céljaikból? Mi történt velük? "Mi vagyunk az első tiszta nemzedék, ilyen előnnyel itt még nem indult senki" - hallják hangtalanul is Horog régi szavait. Tiszta nemzedék? Nemzedéknek tekinthetik-e önmagukat egyáltalán? Lázas és izgalmas regényt tart kezében az olvasó; a huszonhárom esztendős szerző első könyvét, saját nemzedékéről és a világról, mely körülveszi.

Békés Pál - A ​bogárnak mindegy
"Hú, ​micsoda marha vagyok! Túllőttem. Egészen kiguvadtak a szemei. Veszélyben a harmincasom. Igazán tudhatnám, hogy a túldekorált karácsonyfák mindig vérnősző hazafiak. Döngetik a mellüket, míg beszakad. Legalább tudhatnék valamit erről a Magyarországról... Valami rémlik... Kossuth? Így hívták?" Ezt egy hírneves angoltanár gondolja elhíresült tanítványáról 1904-ben Polában. Hogy kicsoda, kiről? Válasz a kötetben. "Ültünk a Lábvízben, a lábszagban (egyikben sem csupán képletesen - a Lábvíz a törzspresszónk neve volt, a lábszag meg a szaga) és megvoltunk. Akkori állapotunk és közérzetünk aligha írható le pontosabban. Ráadásul nem is akárhogyan voltunk meg, hanem valahogy. Úgy tűnt föl, így volt mindig, és így lesz ezután is, változatlanul, az idők végeztéig." Ezt pedig olyasvalaki gondolja a hetenes évekről, aki akkoriban nőtt föl. A következmények? A kötetben. Békés Pál, a harmincas éveiben járó nemzedék sokoldalú képviselője, regények, mesék, színdarabok szerzője ezúttal novellákkal jelentkezik. Békés Pál olyasvalamivel "kísérletezik", ami manapság már-már ritkaságnak számít: kerek, olvasmányosnak szánt történeteket ír. Új novellagyűjteménye eddig megjelent köteteinél is érettebb, a nyelvvel szuverén módon bánó írót állít elénk. Történeteiben tragédia és irónia, valóság és varázslat úgy váltogatják egymást, ahogyan - az író meggyőződése szerint - mindennapi életünkben.

Békés Pál - Szerelmem, ​útközben
Békés ​Pál második kötetének műfaja: három fejezet. Mondjuk inkább: három szemelvény, háromszor néhány óra egy fiatalember életéből; emlékek, víziók, álmok. Epizódok egy meghatározó szerelem, különféle utazások és az útközben felbukkanó véletlenek történéseiből. Ám e részek mégis egységes egészt alkotnak. Át- meg átszínezi őket a felnövekvés fájdalma s az egyéni életsorsból kinövő, egy szerelem történetében megfogalmazódó közérzet: a széteső világ összetartásának igénye, az önmegőrzés vágya. A két fejezeten át névtelen, végül nevet találó fiatalembert a maga módján ugyanaz a kérdés foglalkoztatja, mint a Keleti pályaudvar előtt dolgozó földgép kezelőjét. A sárga acélmonstrum bénultan ingatja markolókanalát a fél köbméternyi kavics-, homok-, aszfaltkeverékkel, a gépkezelő tanácstalanul körülnéz, lekászálódik a vezetőülésről, s a bontógépek dübörgését túlüvöltve kér útbaigazítást a művezetőtől: "Uram! Uram, a föld hová lesz?

Békés Pál - A ​Félőlény
A ​világ már nem olyan, mint régen. Nincs béke, nincs nyugalom, mert rémek tartják rettegésben a Kiserdő-lakókat. Köztük is kiváltképp egyet, a Félőlényt. És rá akarják venni, hogy csapjon fel közéjük, akkor nem esik bántódása. Hogy sikerül-e rábírni? Meglátjuk. Egy biztos. Kiderül, hogy szörnnyé válni könnyű. Szörnyen könnyű. Nem lenni szörnnyé: az a nehéz...

Békés Pál - A ​Bölcs Hiánypótló
Hiányérzeted ​van? Elégedetlen vagy magaddal? Hiányzik némi bátorság, fürge láb vagy duzzadó karizom? Csak egyvalakihez fordulhatsz. Nem, nem varázsló. Varázslóból van kicsi és nagy, erdei és mezei, jó, gonosz, fekete és fehér, belőle viszont egyetlenegy létezik az egész világon. Vagyis a végén. Ő hiányt pótol, tehát pótolhatatlan. Kapujában sorban állnak a töröttek, a repedtek, görbék, csorbák, csálék, csempék, és ő pótolja a hiányaikat. Senkit el nem ereszt üres kézzel. Békés Pál meseregényének hősei reménykedhetnek: talán az ő bajukra is talál orvosságot a Bölcs Hiánypótló.

Békés Pál - Bélyeggyűjtemény
Ez ​az a 100 híres regény, amit valaha meg akartam írni. Ám a körülmények változása, a terjedelmes művek iránti egyre csökkenő érdeklődés (az enyémet is beleértve), valamint időm szűkössége megváltoztatta elképzeléseimet. Egyetlen nekirugaszkodással mondtam le nagyratörő terveimről egy szürke, szivacsos délutánon. Nehezemre esett - megkönnyebbültem mégis. Meglehetősen fárasztó ennyi kötet terhét cipelni. Ma már úgy látom, kb. 100 x kb. 100 szó is elég. Sőt. A legfontosabb történetek végül is elférnek egy nagyobbacska bélyeg hátán. Regényfolyam helyett bélyeggyűjtemény. Persze ha mégis akadna valaki, aki regényt kívánna írni egyik-másik bélyegemről, úgy legyen; én nem ellenzem. A szó az utolsó igazi köztulajdon. Parancsoljatok.

Békés Pál - Tévé-játék ​/ New-Buda
Ebben ​a kötetben két színdarab olvasható. Semmi közük egymáshoz. A TÉVÉ - játék komédia, itt és most játszódó "Zeitstück". A két felvonás: egy televíziós szerkesztőség lápvilágába tévedt, talán jóravaló (de bizonyosan nem e világra való) értelmiségi két napja. Az első és az utolsó. A múltból itt ragadt hóbortos ember abban az illúzióban ringatja magát, hogy jelenléte a média világában hasznos és értelmes. Változtatni próbál és az ilyesmi megbocsáthatatlan. A változtatás szándéka e korszerűen gátlástalan közegben előbb értetlenséget vált ki, később mosolyt fakaszt, végül veszélyérzetet ébreszt. A tévé visszavág. A New Buda alapjául valóságos esemény szolgál. Az 1848-as forradalom bukása után a Vadnyugaton alapított magyar város története akár Jókai képzeletének szüleménye is lehetne - ám valóság. Kormánybiztos, főrend, költő, volt miniszter álmodik itt új, nem csupán hangzatos szavakban, hanem valóságosan is demokratikus Magyarországot, miközben zsinóros huszáregyenruhában harcolnak a földjüket védő indiánokkal, és Kossuthra várnak, aki reményeik szerint elfoglalja helyét a számára épített cölöpházban - a kormányzói palotában. Budától hatezer kilométerre megszületik New Buda, a képtelen magyar utópia, a préri-délibáb. De a délibábok sorsa mindig ugyanaz. Ebben a kötetben két színdarab olvasható. Elég sok közük van egymáshoz.

Békés Pál - És ​very, very a dobot a rózsaszín plüsselefánt
"Legtöbbször ​egyetlen pillanatról van szó. Talán mindig. Apróság, önmagában vállvonást sem érdemel, olyan jelentéktelen, mégis, ha úgy alakul, hogy ismerjük a mögöttest, a pillanathoz vezető labirintust, a semmiség egész világokra nyitja a szemet."

Kollekciók