Ajax-loader

Rotterdami Erasmus könyvei a rukkolán


Rotterdami Erasmus - Krisztus ​fegyverzetében
Rotterdami ​Erasmus tanítója volt egész Európának, Nyugatnak és Keletnek, Északnak és Délnek. A humanisták koronázatlan fejedelme volt, de hatása nem korlátozódott századára; a könyvtárnyi Erasmus-filológia kimutatta hatását Shakespeare-re ugyanúgy, mint Lessingre. Goethére vagy a nagy francia moralistákra, Cervantesre ugyanúgy, mint Pope-ra s a neveket sorolhatnánk még hosszan. Ma, az Európa gondolat újjászületésének korában az Európai Unió kulturális csereprogramját nem véletlenül nevezték el róla. A Krisztus fegyverzetében (Enchiridion militis christiani) tulajdonképpen alkalmi írás. Tarnehem várában írta a szerző barátjának Jacobus Battusnak a körében 1503-ban. Battust egy sokáig ismeretlennek tartott hölgy kérte meg: vegye rá Erasmust, hogy nem éppen mintaszerű életet élő férjének megjavítására írjon egy szívhez szóló könyvecskét, morális oktatást. Csak 1954-ben tisztázta a kutatás, hogy ki is volt a könyv címzettje: nem más, mint a kor talán leghíresebb ágyúöntője, a nürnbergi születésű Johannes Poppenrester mester, aki dél-németalföldi otthonában egyszer Dürert is vendégül látta, és akit V. Károly császár később udvari ágyúöntőjévé nevezett ki. Az ő első felesége volt Kartharina von Osseghem, az Enchiridion megrendelője. Szörényi László

Rotterdami Erasmus - Beszélgetések
"Egy ​ferences a szószékről szüntelenül Erasmus Új Testamentumát szidta fecsegése közben. Odamentem hozzá egymagam, bal kezemmel megfogtam a hajánál fogva, jobb kezemmel úgy elvertem, mint egy ökölvívó, elláttam jól a baját, feldagadt az egész arca. Hogy ez nem jelenti az Evangélium szeretetét?"

Henricus Cornelius Agrippa - Rotterdami Erasmus - Kétarcú ​orvostudomány
Áldásból ​és átokból mindig is elegendő jutott az orvosoknak. Hivatásuk sikerei és kudarcai ma is heves érzelmeket váltanak ki, hiszen a gyógyult betegnél nincs hálásabb barát, a félrekezeltnél nincs haragosabb ellenség. És bizony, nincs új a nap alatt – tanúság rá a jelen kötet, amelyet a reneszánsz két kiemelkedő, kortárs egyénisége írt, nagyjából ötszáz esztendővel ezelőtt. Henricus Cornelius Agrippa, a kölni mágus és filozófus ezúttal a vádat, Rotterdami Erasmus, a humanizmus szellemi atyja pedig a védelmet vállalja e perben. Agrippa kíméletlenül gúnyolja, míg Erasmus egekig magasztalja az orvostudományt.

Rotterdami Erasmus - A ​nőkről és a házasságról
Rotterdami ​Erasmus: A nőkről és a házasságról c. válogatott fordításokat tartalmazó kötete egy olyan, fiatal kutatókból és tehetséges egyetemi hallgatókból alakult fordítóműhely első közös munkája, amely Rotterdami Erasmus (1469-1536) egyik legnagyobb hatású műve, a Colloquia teljes fordítását, valamint korszerű jegyzetapparátus kíséretében történő kiadását tűzte ki céljául. Az alkotók szilárd meggyőződése, hogy ezek a művek nem csupán a szakmai közönség, a XVI. századi eszmetörténetet kutató történészek, avagy a korral foglalkozó irodalomkutatók számára jelentenek kiaknázható és hasznosítható forrásanyagot, hanem egyúttal, szerzőjük eredeti szándékának megfelelően, nagyon is gyakorlatorientált, mindennapi etikai útmutatóval szolgálnak korra, nemre és vallásra való tekintet nélkül minden olyan mai olvasó számára is, akik napjaink értékeit elvesztő vagy semmibe vevő világában mégis valamiféle erkölcsi fogodzót keresnének. Nekik is szól ez a könyv.

Rotterdami Erasmus - A ​szabad döntésről
Teológiai ​és filozófiai értékeléssel nem szolgálhatok a kötetben, mert nem ez a rendeltetése, és mert nézetem szerint ilyen szempontból nincs mit hozzászólni sem az íráshoz, sem a vitához. Pusztán szeretnék hozzájárulni annak a vitának megismertetéséhez, amely ma nem feltétlenül érdekes és időszerű, ám annak idején igen nagy port vert föl. (A szerző)

Rotterdami Erasmus - Enchiridion ​Militis Christiani / Kézikönyv Krisztus katonájának
Rotterdami ​Erasmus (1469-1536) a keresztény humanizmus egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, ámde hatalmas életműve a magyar olvasók számára még mindig szinte terra incognita, felfedezésre váró, ismeretlen földrész. Ennek csak részben oka az a sajnálatos tény, hogy kevés munkáját olvashatjuk anyanyelvünkön, súlyosabb hiányosság, hogy éppen azok a művek maradtak elzárva a hazai közönség jelentős hányada elől, amelyekből Erasmus kereszténységét és teológiáját, vagyis életművének szívét és hajtóerejét ismerhetjük meg. Most egy ilyen "könyvecskét" kap kezébe az olvasó, az Enchiridiont, amelyben a fiatal Erasmus fogalmazta meg erkölcsi elveit, filozófiai, teológiai és irodalmi nézeteit.

Rotterdami Erasmus - Beszélgetések ​a keresztény vallásról
Rotterdami ​Erasmus (1466-1536) Colloquiája korának egyik leginkább olvasott, ám legtöbbet kritizált műve is volt, amely az egyre bővülő kiadások során eredeti, társalgási nyelvkönyv jellegét végül teljesen levetve, egy olyan sajátos dialógus-gyűjteménnyé vált, amelyben a keresztény hit, az antik erkölcstan és a szatirikus társadalomkritika elválaszthatatlan egyveleget alkottak. Az egyházreform ügye a kor egyik legégetőbb problémája volt, a dialógusok tekintélyes hányada foglalkozott a kérdéskör különböző aspektusaival. A magyarul első ízben megjelenő, bőségesen jegyzetelt párbeszédek nem csupán a humanizmus és reformáció korával foglalkozó szakembereknek kínálnak kiváló forrásanyagot, hanem valamennyi, a korszakba bepillantani kívánó érdeklődő olvasó számára is, illetve mindazoknak, akik az Erasmus által képviselt keresztény lelkiség és tolerancia mélyebb megértésére vágynak.

Rotterdami Erasmus - A ​keresztény fejedelem neveltetése
Rotterdami ​Erasmus az európai humanizmus egyik legkiemelkedőbb alakja, akit kortársai a keresztény respublika élő lelkiismeretének neveztek. Méltán, mert arásaival a kor emberét kívánta felrázni és buzdítani, hogy eszméit ne csak szavakkal hirdesse, de tetteivel váltsa is valóra. Ez a műve is, amely most jelenik meg először magyarul, ezt a célt szolgálja: Károly Habsburg hercegnek, akit majd német-római császárrá választanak, elmondja mindazt, amit egy keresztény uralkodónak tudni és cselekedni kell, hogy népe békében és boldogan éljenek.

Rotterdami Erasmus - A ​balgaság dicsérete
Rotterdami ​Erasmus (e. n. Desiderius Erasmus; 1469-1536) németalföldi író, humanista. A keresztény humanizmus legjelentősebb képviselője. A lelki kereszténységet az egyszerű krisztusi filozófiában kereste. Tudományos-filológiai szempontból óriási jelentősége volt saját latin fordítása kíséretében megjelentetett görög nyelvű Újszövetségének (1516). Az antikvitás kulturális befogadásában nagy szerepet játszott az antik irodalomból merített közmondásgyűjteménye, az Adagia (1500). Világhírűvé vált a Balgaság dicsérete (1511) szatírája, valamint a Beszélgetések (1519) című, szintén szatirikus dialógussorozata. Művei az ezt követő szentírásfordításokra nagy hatást gyakoroltak.

Kollekciók