Ajax-loader

Halász Margit könyvei a rukkolán


Halász Margit - Gyöngyhomok
„Halász ​Margit témaválasztása, érdeklődési köre, befogadó készsége egyetemes. Nem tud, nem akar besorolódni semmiféle skatulyába. Független, egyenes derekú, szabad, pusztai ember, merthogy az Alföldön született, ahol a szél, a regösök és a táltosok, és ahol a kitekintő szem akadálytalanul a messzeségbe lát.” Tar Sándor A Kétvízközt áll egy hatalmas sárgabarackfa, melynek gyökerei alatt félzsáknyi kincs van elrejtve, a lápi sellő fia ásta el oda összegyűjtött gyöngyeit – meséli estéről estére a Homokhát egyik legendáját hét gyermekének Ördög Rozál, aki maga is mesésen kalandos élettel a háta mögött ismerkedett meg szerelmével, Négyökrű Mihállyal. A hét gyermek felnő, de a 20. század Magyarországán mindegyiküknek tapasztalnia kell, bármerre fordul is a történelem kereke, boldogulásuk kulcsát – a kincset – csak a mesék világában találhatják meg. Halász Margit édes-bús – egyszerre mitizáló és mítoszromboló – történetében a Duna-Tisza köze homokján élő család generációkon átívelő, fordulatos, érzelmekkel teli legendáriumával ismerkedhetünk meg. A szerzőtől megszokott, humorral és derűvel átszőtt sajátos nyelvezet igazi gyöngyszeme irodalmunknak.

Halász Margit - Éneklő ​folyó
"Én ​tényleg csak egy szórakoztató, mesés-legendás Tisza-parti szerelmi történetet szerettem volna írni, amolyan édesnemes hungarikummal fűszerezett Júlia-füzetet. De a történet felénél a szereplőim olyan makacsul és elszántan kezdtek rohanni a szakadék felé, hogy elállt a lélegzetem. Mit tehettem hát? Loholtam utánuk, és próbáltam őket jobb belátásra bírni. Természetesen nem hallgattak rám, így a regény végére nekem is az arcomra fagyott a vigyor." (Halász Margit) A kötet különdíjas az Irodalmi Jelen regénypályázatán.

Halász Margit - Hetvenhét ​vörös bárány
Ebben ​a mesekönyvben szerepel egy titokzatos hős, akit nem a mesék tettek híressé. Kislányként üldögél mesemondó Roy barlangja előtt, valahol a messzi Skóciában, és hallgatja a skót és magyar tündérmesék világából táplálkozó csodaszép történeteket. Ki tudja? Talán épp az efféle mesék segítették őt abban, hogy felnőttkorában pontosan úgy tegyen, ahogy a mesék hősei: a szív törvényei szerint éljen, a skót egyház misszionáriusaként Magyarországra jöjjön, és egy budapesti leánynevelő intézetben nevelőnő legyen. Amikor kitört a háború, zsidó származású gyerekeket és felnőtteket mentett meg a biztos haláltól. Emiatt kellett mártírként meghalnia egy koncentrációs táborban. Jane Hainingnek hívják. Neki szólnak ezek a mesék, az ő messziről ránk nevető szeme köti össze Dinky-t Kelekótya Ferkóval, Mihaszna Jankót Füttyös Tommal, Galamblelkű Ilonkát Felföldi Lizikével, a hangát a muskátlival, a mocsaras zsombékot az erdőszéllel, a füstölt tőkehalból készült gőzölgő hallevest a húslevessel, s a csigás haggist a sonkavacsorával. És nem hiányozhat a lakodalmi asztalról a whyskis-mogyorós karamella sem! Megejtően szép mesék ezek, a magyar és skót hagyományok ötvözése különös erőt kölcsönöz nekik. S persze mindegyik mesében megjelenik Jane, a kicsi lány, aki vigaszt és bátorítást kap az anya nélküli felnövekedéshez. Halász Margit meséi azonban nem csak a félárva kicsi Jane-nek nyújtanak késői kárpótlást, s nem is csupán a mártír nevelőnőnek állítanak méltó emléket, hanem mindazoknak szólnak, akik a mesék határokon túlívelő bölcsességében szeretnének elmerülni. (Boldizsár Ildikó)

Halász Margit - Kalandozó ​klasszikusok
Akár ​stílusgyakorlat is lehetne Halász Margit új könyvének anyaga – mégsem az. Az írónő stiláris ereje képes ugyan felidézni a kötetben szereplő „klasszikusok”, Csokonai, Janus Pannonius, Kazinczy, Mikes, Petőfi vagy Mikszáth és Ady műveinek emlékét – de mindez keret és maszk. A kötetben mai történetek, utazások, világfelfedezések „történülnek” – Halász Margit prózáit jellemzően. Empátia, a nyelv biztos birtoklása, erős mesélőkedv jellemzik ezeket a szerep-szövegeket, és a maguk természetességével gördülnek előre. Egyszerre teremtve csábítóan izgalmas ál-kordokumentumot és szuverén írói világot. (Ambrus Lajos)

Halász Margit - Csillagkerti ​szonáta
A ​szerelmes galambpár mesebeli Csillagkertjéből a Bordó bicikli viszi át a legkisebb fiút a félmúlt ózdi félvalóságába. Halász Margit két kisregényének egymásra nyíló lapjairól egyre-másra szöknek az olvasó szívébe a maguk fikciójában is életszerű figurák, akik talán egyenesen az előző műből költöztek ide e könyv jóval tündéribb, de hasonlóképpen szociálisan érzékeny világába.

Halász Margit - A ​vitéz közalkalmazott
E ​tárcák hősnője mindennapjaink flaszterén bóklászik. Olykor egy veszteglő troliban szorong a többi utassal, új bevásárlókocsira, "banyatankra", málnára, békére, Skóciára vágyva, máskor a gyerekkor kincseit, régvolt alakjait idézi fel magában a tanári szoba csendjében. Szóljon bár a humor, a derű, a remény vagy éppen a dráma, a kétségbeesés nyelvén, szavai közé mindig odaszövi azt az aranyfonalat, ami közös hajlékunkba, a mesébe vezet haza minket, hallgatóit. S onnan kitekintve máris otthonosabb a világ. "Volt egyszer egy szegény közalkalmazott, aki beleunván szürke hétköznapjaiba, utazni indult. Nem titok, ez a közalkalmazott én voltam. Bejártam ungot-berket, Budapestet és a nagyvilágot. Még a gyermekkoromba is visszamentem. Láttam ezt, azt, amazt. Bicikliztem, metróztam, gyalogoltam, repültem. Ámultam. Bámultam. Mosolyogtam. Vicsorogtam. Aztán hetvenhét napon át megállás nélkül írtam. Hogy mindez igaz-e vagy sem, ki tudná azt megmondani? Te is tudod, kedves Olvasó, milyen a világ. Ahogy a nyitrai dudanóta mondja: kinek szoros, kinek tág." Halász Margit

Halász Margit - Méz ​és szurok
Én ​semmi másról nem szeretek írni, csak esztelennek tűnő vágyakról, gyermeki ábrándokról, titkolt szenvedélyekről és persze a boldogságról. Szerintem itt, e földön mindenki arra teremtetett, hogy így vagy úgy, boldog legyen. Olykor elég hozzá egy fél szem kockacukor, máskor meg a világ összes gyémántkincse is kevés. Létezhet ennél izgalmasabb téma?Hát valami ilyesmikről szólnak az én történeteim. (Halász Margit)

Halász Margit - A ​vörös nyelvű párduc
Halász ​Margit új regényének színtere a Hajdúság, a puszta, történeti íve pedig négyszáz év. A címbeli bálványállattal a "Bocskai-ivadék" pásztordinasztia titkai, átkai öröklődnek nemzedékről nemzedékre. " A nagyvilágot nem tudom definiálni, a kisvilágok érdekelnek. Ebben a regényemben, a hajdúsági patanyomok mélyére néztem: csillan-e bennük víz, látszik-e még bennük az égbolt. Meglepetve tapasztaltam, hogy látszik. Patanyomokat vizsgálgatni nem annyira divatos manapság. Hát istenem! Lokális nélkül mégsem létezik globális." Halász Margit

Halász Margit - Jómadarak ​pácban
Nagy ​az izgalom a pusztai madárkórházban, közeleg a farsang. A madarak titokban készülnek a mulatságra, mert Kecmec professzor szigorúan tilt minden rendbontást. Ricsi, a sérült varjú a főszervező, őt a szerelem is hajtja: szeretné elnyerni Királyka tetszését. A farsang parádésan sikerül, de reggel a madarak döbbenten veszik észre, hogy Királyka eltűnt. Ki lophatta el? Euzébió, a nagymenő, nyugalmazott pesti detektívmacska siet Ricsi segítségére: elindul az expedíció az ítéletidőben, a havas pusztán Királyka előkerítéséért. Sikerül-e Euzébiónak a jó ügy érdekében legyőznie természet adta ösztönét? Előkerül-e Királyka? Megvalósulhat-e Királyka és Ricsi szerelme? Meggyógyulnak-e a madarak, és elröpülhetnek-e természetes élőhelyükre?

Halász Margit - Forgószél
A ​Forgószél egy eltűnt világ újraképzelése, s mivel már csak a képzeletben-emlékezetben létezik, a felidézés során az alföldi tanyaközpont mitikus és mágikus motívumokkal teli mesés világgá változik. A kötet legnagyobb értéke, világteremtő képessége, az egymással finoman összekapcsolt történetek összességének olvastán tűnik ki. Bényei Tamás Nosztalgikus emlékezés, apró részletek, az élet édessége és keserűsége, erős hangulatok, világosan és magabiztosan felvázolt helyzetek, némi melankóliával és kikezdhetetlen következetességgel. Halász Margit "csak" démoni szenvedélyekről ír, "csak" bánatról és örömről. Orsós László Jakab Vámospércsen születtem 1964-ben. Isten tehenei címmel 1993-ban egy füzetnyi elbeszélésem jelent meg Egerben. Ha jól számolom, ez éppen a másfeledik kötetem. Halász Margit

Halász Margit - Vidróczki-kódex
A ​regény főhőse, mint archaikus népmesék hőse, egy mátrai szénégető három fia közül a legkisebb gyermek, Mátyás. Egy szélviharos napon meglehetősen regényes körülmények között rátalál a híres mátrai betyár, Vidróczki csodásan megmaradt „kódexére”. Ez lesz iránymutatója, melynek segítségével felkerekedik, nekivág a nagyvilágnak: beutazik várost-országot-földrészt, Budapesttől Skócián át Finnországig. A „mátrai Ábel” kalandozásai közt természet közeli látásmódjával, vállalkozókedvével és kifogyhatatlan energiáival teljesíti be a „legkisebb fiú” metaforáját: csodás és kevésbé nemes napi munkákban, idegen tájakban és ismeretlen kalandokban, kapcsolatokban, rejtélyes-csodálatos szerelmekben lesz része. Mese és valóság, tér- és időjátékok váltakozásai, mítoszok és mindennapok ritmusa, pikareszk-mozgalmasság és frissesség teszik a könyvet meseszerűen olvasmányossá, letehetetlenné.

Halász Margit - Bergengóc ​balladák
Egyik ​kritikusa írta Halász Margitról, hogy írásai lélekbalzsamként hatnak az olvasóra. Az írónő legújabb kötetében mese és valóság, jelen és múlt, tündéri és nyers, derű és ború szerves egységben röpíti előre a történeteket. Van itt emberevő gólya, kiugrott gyepmester, mobilozó kisegér, ökörnyálból horgolt kesztyű, fejkendővel született kisleány, szilvalekvárral üzletelő hétszilvafás nemes, komplexusban szenvedő magyar huszár, továbbá rejtett idézetek és játékosan kifordított szólásmondások tömkelege. Egyszóval meglepő színekből összeállított cselekményszőttesben gyönyörködhet, kedves olvasó... A szerző szavával élve: "Mesét mondani és mesét hallgatni jó. Különösképp azoknak, akik szeretnek kacskaringós történetek ágbogai között kóborolni. Gondolják csak el, milyen izgalmas! Sohasem lehet kiszámítani, mi bukkan elő a bozótból. Tisztára, mint a valóságban, nem?"

Halász Margit - Isten ​tehenei
Halász ​Margit bemutatkozó kötete elbeszélésgyűjtemény. Novelláinak hősei a hétköznapok szürke monotóniájából kitörni vágyó, szeretetre, odafigyelésre áhítozó emberek, mint az Isten tehenei indulatból gyilkoló fiatalembere, a Légy az ablakban vágyait erőszakban megjelenítő munkásfiúja, a Riadalom kakasszóra szívrohamot kapó, ifjú vőlegénye, vagy az idővel versengő mozdonyvezető (A mozdonyvezető). Életük irányítása kicsúszik a kezükből, és tragédiák okozói vagy elszenvedői lesznek hol az indulattól, hol szenvedélytől hajtva. Hasonló sors bontakozik ki A teveszőrkabát és a kígyóbőr táska találkozásai című novellában is, ahol egy vedlett, öreg kabát és egy kimustrált, elhasznált női retikül szánja el magát az önmegsemmisítésre, értelmetlennek találva az "életet". Halász Margit realisztikus prózája finom, érzékletes megfigyelésekből, pontosan megragadott hangulat-képekből épül fel, ezek dinamikája adja az írások ritmusát, belső lüktetését - A magyar szépprózára odafigyelő, a nem fiatal írókat számon tartó olvasóknak jó szívvel ajánlható.

Kollekciók