Ajax-loader

Németh László könyvei a rukkolán


Kramer Tamás - Magyar Sándor - Németh László - Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés
A minőség ellenőrzésének kialakulása egyidejű az árutermelés kialakulásával, az ipari jellegű minőség-ellenőrzés pedig a gyáripar és a manufaktúrák, üzemek megszületésével. Az elmúlt száz évben különösen sokat fejlődött, változott a minőség ellenőrzése, célja, módszertana és szerepe. A művezetői ellenőrzéstől eljutottunk a Taylor-féle funkcionális minőség-ellenőrzésen, a statisztikai minőségszabályozáson keresztül egészen a teljes körű minőségszabályozásig. A könyv fejezetei: 2. Történeti bevezető. 2. Minőségügyi és minőségbiztosítási fogalmak. 3. A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás szervezete. 4. A vállalati minőségbiztosítási rendszer és annak szabványos követelményei. 5. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja. 6. A vállalati minőség-ellenőrzés szervezete és feladatai. 7. Matematikai statisztikai módszerek. 8. Teljes körű minőségszabályozás (TQM). 9. Minőségszabályozási módszerek. 10. Minőségbiztosítás jellemzői a különböző ágazatokban. Minden fejezet után összefoglaló és ellenőrző kérdések szerepelnek. A tankönyv használatát a Szakképzési Tankönyv- és Taneszköz Tanács javaslatára az oktatási miniszter a 8216/2001. sz. alatt engedélyezte. Ajánljuk: elsősorban a középiskolai tanulóknak valamennyi szakmacsoport tantárgyi moduljaiban, ezen felül pedig főiskolásoknak kiegészítő tankönyvként, minőségbiztosítással foglalkozó mérnököknek és más szakmák érdeklődőinek.

Németh László - Kísérleti ​dramaturgia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Változatok ​egy témára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - VII. ​Gergely / Galilei
Németh ​László nyilatkozatából a két történelmi dráma keletkezéséről: "Első történeti drámámat, a _VII. Gergely_t még 1937-ben, akkori betegségem alatt írtam; a drámát hattyúdalnak, utolsó szavait »szerettem az igazságot, gyűlöltem a hazugságot«) síriratnak szántam. Amikor a _VII. Gergely_t írtam, félig-meddig magam is abban a hitben voltam, hogy a történeti dráma a romantika meghaladt műfaja. Ma, a költői személytelenség korában inkább a darabba zárt lírai indulat tetszhet anakronizmusnak. Én azonban bízom benne, hogy abba, ami nemcsak egy személy, de egy kor vívódásának volt kifejezője, s amiben tízezrek ismertek magukra, kell valami időszerűnek, vagy ha annak nem, időfelettinek lennie. (...) Galileivel mint a természetismeretet tudománytörténetként előadó tanár ismerkedtem meg, s amikor több évi fordítás után eredeti mű írására szólítottak fel, mint kompromisszumot jelentő témát vetettem fel, hogy írás közben szivárogjon belé az anyag s hasonlóság, amely legveszélyesebb munkámmá tette."

Németh László - II. ​József
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Pedagógiai ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Kocsik ​szeptemberben
​Jó Péter, a dunántúli parasztfiú, tanulni szeretne. Édesapjának más tervei vannak vele, így igazi krízisregénybe csöppen az olvasó. A kisfiúban zajló harc, a fejlődés és az indulatok leírása igazi Németh László-i mestermű. Körkép a két világháború közötti Magyarországról, a társadalom néhány akkor jelentős rétegéről. A folytatás az Utolsó kísérlet című regényben található ezzel a fejezettel együtt.

Gyasz_www.kepfeltoltes.hu_
elérhető
8

Németh László - Gyász
A ​Gyász főhőse "jómódú parasztlány, nagyon szép is, az ura a háborúban esett el; ő elköltözött a napától, az apja egy kis házat vett neki, ott élt a fiával. Sosem hallottam róla semmi pletykát; kérték, és nem ment férjhez. Nem volt hideg, csak büszke; büszkén álszemérmes. Néhány éve a kisfia is meghalt. Azóta egyszer találkoztam vele a temetőben, sovány volt, szikár s még mindig szép. A sírkőről beszélt, amelyet a fiának akart állítani. Éreztem rajta, hogy már gyenge az igazi szenvedésre, de a büszkesége holtomiglan gyászt kényszerített rá. [...] Fájdalmunk nem tud megfelelni önérzetünk követelésének, összetörtek akarunk lenni, amikor a szívünkben szélcsend van. Megértettem, hogy a gyász fiataloknál, bizonyos időn túl, a büszkeség betegsége..." Németh László

Németh László - Két ​nemzedék
Az ​én katedrámon a Nyugat-nemzedék elődeiig követtem irodalmunk történetét. Ez a kötet Ady fölléptétől 1944-ig kíséri - írja könyve előszavában Németh László. A Nyugat-nemzedék felléptemkor félig-meddig elhelyezkedett már az irodalomtörténet távlatában, az arcképsorozat csak ezt az elhelyezkedést siettette. A második rész arra lehet példa, mint keresi, szólítja a másféle atmoszféra igényével eltelt kritikus a kimaradtakban s az erdélyi irodalom akkor feltűnt alakjaiban várakozásai hőseit; a Nemzedék születik pedig, hogy izgalmas felismerésekben mint talál reájuk, s mint állítja össze 1931 táján első seregszemléjüket. A kötet második fele olvadtabb állapotban mutatja a napi bírálatot; az áttekintés, az irodalomtörténet-alkotás igénye azonban már 1928-ban, majd 1932-ben a Tanú-ban, kétszer is megpróbál a műfajok áttekintésével a művek özönében szilárdabb gerincet emelni. Amikor pedig a Tanú által kiváltott viharok, indulatok lehetetlenné teszik, hogy kedves műfajomat az első hét-nyolc év szenvedélyes tárgyilagosságával folytassam, a megszokott öröm még mindig új s új ürügyet talál friss művek elemzésére, egy induló folyóirat számára Pörje Sándor álnéven készítek kritikákat; az a Felhőkakukkvár - a színházi világ amelynek kártékony csőreit mint drámaíró ismertem meg, 1940-től színházi kritikusként dob egy elhasználatlan terepre; 1943-ban pedig A kritikus búcsúja c. ciklusban nézek végig a csakhamar örökre otthagyott mezőn."

Németh László - Galilei ​/ II. József
A ​csillagász-tudóst eltiltották, hogy a föld forgásának tanát hirdesse; volna fontosabb dolga is, amit meg kellene írnia, s a Firenze melletti villájában mégsem nyugszik, kitalál valamit az igazság átcsempészésére. Könyvet ír a földforgás tanának 'cáfolására', amelyben azonban ott vannak mindent elnyomó súllyal a mellette szóló érvek is. Ez juttatja az inkvizíció kezébe... Galilei egyetemes célt szolgál - a haladást, a tudományt. Dráma négy felvonásban.

Irgalom
elérhető
3

Németh László - Irgalom
Amikor ​Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novellapállyázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novella-változata volt az első kézirat, melyet átadtam neki - nyilatkozta Németh László 1964-ben, az Irgalom keletkezésének történetéről. - Akkor még Telemachos volt a címe, s egy fiatalember a főhőse. Mostani alakját a harmincas évek elején, ha szabad így neveznem: görög korszakomban kapta meg, ekkor már Irgalom a neve, s mint a Gyász ikerdarabja, Kurátor Zsófi elektrai alakját kívánta egy antigoneival ellensúlyozni. Az akkor elkészült 60-70 hasáb 44-ben, az ostrom alatt tűnt el. 57--ben, amikor a sajkódi lábadozás alatt az Égető Eszter fogadtatása új regény írására bátorított, s olyan téma s életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott, megint az Irgalmat vettem elő. Ekkorra megszűnt az a személyes ok is, amely miatt a megírását újra s újra elhalasztottam. Életem zaklatottsága miatt azonban akkor is csak a regény első két fejezete s a harmadik fele készülhetett el. A derekát 62-63 telén írtam meg, amikor a közélettől végleg visszahúzódva, a Gandhi halála után ennek a munkának a társaságában töltöttem a -30 fokos telet. Nyugati utunk miatt akkor is adós maradtam mintegy 100-120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. Így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.

Németh László - San ​Remó-i napló
1935 ​elején Németh László a Rádió irodalmi osztályának vezetője a Tanú szerkesztő-írója rövid, kéthetes szabadságot engedélyez magának. Mint annyiszor, most is Itáliába siet. A pihenés azonban Németh Lászlónál sohasem képzelhető el könyvek nélkül, a San Remó-i napló sem csupán egy valóságos út leírása, hanem a szellem útvonalának egy új gondolati kalandnak a rögzítése is. A kényelmesen haladó turistavonat még el sem érte Triesztet, amikor utasa egy német néprajztudós, Forbenius segítségével már a hamiták földjén jár...

Covers_71582
elérhető
0

Németh László - Drámák
Németh ​László kivételesen gazdag és sokoldalú életművének a regények és a tanulmányok mellett harmadik nagy pillére a dráma: csaknem harminc színművében ugyanazok az emberi sorskérdések foglalkoztatják, mint a többi munkájában. "Az idealista férfi a szívét köti egy gondolatra" - mondja már korai darabjának, a _Cseresznyés_ -nek főszereplője; ennek a magatartásnak, ennek az erkölcsi problémának variációi izgatták mindhalálig Németh Lászlót, a színpadi szerzőt, a regényírót, a gondolkodót. Jóformán valamennyi drámájának alapkérdése a korával, a külső körülményekkel szembeszegülő és megküzdő hős (aki nemegyszer az író eszméinek és gondolatainak szócsöve): akár történelmi mezbe öltözteti, akár mai ruhába, a nagy egyéniség és a történelmi-társadalmi erők összecsapását, játékát kívánja példázni. Kötetünk csak válogatást adhat Németh László "papírszínházá"-ból - maga az író nevezte így drámáit -, amely már rég kilépett a könyvek táblái közül, színpadra került, nagy sikert aratott; a _Villámfénynél, Széchenyi, Galilei, A két Bolyai_ és a _Nagy család_ című trilógia mintegy ízelítő Németh László drámaíró művészetéből

Németh László - A ​kísérletező ember
Alcím: ​A Medve utcai polgári, Lányaim, Óraadók királysága, Gályapadból laboratórium, Levelek a hipertóniáról "E sokféle, látszat szerint találomra összesöpört írást egyetlen, mindenkiben átvonuló gondolat vagy inkább szenvedély teszi egy mű fejezeteivé: mind arról szól, hogy azt, amit az élet mint terhet, gondot vagy csapást mért rá, a kísérletezés öröme hogyan alakíthatja át mulatsággá; ami másnak unalom, robot, elkeserítő kelepce, hogy válhat egy éber, világvallató figyelem előtt játékká, laboratóriummá. Azt, hogy a Galilei ironikus, vizsgálódó elméje körül fölserkent újkori szellem háromszáz év alatt mit vitt végbe a tudományban, mindenki tudja: arra, hogy ez a szellem, mely az elébe kerülő jelenséget apró problémákra bontva kérdéseivel válaszra kényszerítgeti, milyen nagy védelem lehet a tudományon kívül, nem tudom, gyűlt-e össze ilyen emlékanyag. Ha munkám nagy része a könnyűség és játék színét hordja, sőt életem is derült fényben álló szigetekkel cáfolja történetét, azt én ennek az éber, mindig ugrásra kész, a szó galileista értelmében vett tudósszellemnek köszönhetem, mely tán épp azért, mert körülményeim attól, hogy tudóssá lehessek, elütöttek, életem tragikus hajlamain állt bosszút szerény fölényivel. E könyv összeállításával ezt a derűt szeretném megfogni; a lassan reflexszerűvé vált kísérletező kedvet, amennyire ez lehetséges, másokkal is megkívéntatni, s a védelmet, melyet nekem nyújtott, újabb nemzedékekre kiterjeszteni."

Németh László - Tanu I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tanu II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Égető Eszter [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Novellák, regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tündérhegyi szocioterápiás műhelyek és gyakorlatgyűjtemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - A ​minőség forradalma - Kisebbségben I-II. - Politikai és irodalmi tanulmányok, beszédek, vitairatok
Németh ​László két háború közötti írásait tartalmazza a könyv, köztük a nagy port kavart Szárszói beszédet.

Németh László - Bűn ​/ Iszony
A ​Bűn 1936-ban keletkezett, az évekig kéziratban heverő Gyász megjelenése után. "Épp akkor egy kis pénzünk szabadult fel, s a Gyász megjelenésével irodalmi jövedelmeim is csordogálni kezdtek - emlékszik vissza Németh László a regény születésére. A pénz egy pesti családi házba épült bele, melyből, mire elkészült, villa lett. S én, kéziratomból felocsúdva, mint a nyomasztó, négy-öt évi jövedelmemet kitevő adósság törlesztője, ugyanakkor "rózsadombi" villatulajdonos: kettős kelepcében találtam magam. A verem mélységét s szögeit semmi sem mutatja inkább, mint hogy az 1935 és 1940 közé eső években hány művet sebzett ki belőlem. Az első ezeknek a sorában a Bűn volt; egy vidékről felsodródott parasztfiú története, aki a fővárosi munkanélküliségben hányódva, egy villa építésénél talál munkát, s mikor az felépül, kerti munkásként marad a háznál, s ott ismeri meg lassan, a maga korlátolt módján a tulajdonosok, az építtető asszony s az új villában magát rabnak s árulónak érző férfi közt a világnézeti a harcot s a lelkiismeret-furdalást, amely az utóbbit a szép házból, családi köréből mint öngyilkost viszi ki a mentőkocsi. Az Iszony első egyharmad 1942-ben jelent meg, a nagy regényíró, Móricz Zsigmond folyóiratában. Móricz akkor már beteg volt, s újév napján azzal hivatott magához, hogyha regényt nem indítok a lapban, nem folytatja tovább. - Honnét húzzak elő egy regényt? - szabadkoztam. - Egy valamirevaló író fejében - mondta ő - mindig kell egy regénynek lennie. - S alig két hét múlva sürgönyben gratulált az első folytatáshoz. - Amennyire visszaemlékszem: az Iszony-ból, amikor vállalkoztam rá, csak egy mozdulat volt meg, a kedélyes, önelégült férfi, amint ebéd utáni ejtőzéseiben kényelmesen, szinte rátehénkedve paskolgatja nemesebb szövésű idegenkezésével küzdő élettársát. Ezt a mozdulatot, viszolygást rejtettem bele egy atyafi asszony, gazdatiszt lány házasságágának a történetébe (akiből a leírt érzés, azon kívül, hogy férjét nem nagyon szerette, teljesen hiányzott); az iszony lélektani rajzába pedig, amiről már nekem is volt tapasztalatom: az érzékenység és kiválóság szenvedését a közönségesség zsíros ujjai alatt. A regény, első terve szerint, három részből állt: az első azt mondta el, hogy a pusztai gazdatiszt lány, apja halál után, hogyan csúszik bele a kedve ellen való házasságba, a második rész: a házasság története, az iszony kibontakozása, növekedése, a férj életébe kerülő éjszakával, a harmadik (melyet eredetileg jóval hosszabbnak terveztem) a házassága poklából kiszabadult, Akteonját széttépett lélek magára találása egy új artemiszi életben s munkakörben. Az Iszony keletkezése, sorsa igen feltűnő módon üt el más műveimétől. Azokat szinte egytől egyig a magam makacssága, a mások ellenállása ellenében, szinte szögként ékelte bele a világba; az Iszony-t, kis túlzással azt mondhatom, úgy húzták ki belőlem. Móricz az első perctől nagyra tartotta, más írótársaim is nógattak a befejezésére, az olvasók követelték, a kiadó szerződést adott, s attól fogva, hogy az új folytatások a Válasz-ban megindultak, számról számra kaptam a biztatást. A regény megjelenése még azon a jégpáncélon is olvasztott valamit, amibe akkor már évek óta be voltam fogva. Külföld felé is ez törte, amennyire törhette, az utat. Az valószínű, hogy a nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal keveredni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás, a regény lélektani s mitológiai, realista s irreális része, a történet, a belőle kinövő szobor, legföljebb a Gyász-ban, vagy abban sem illik így egymásba."

Németh László - Aurél ​a Kékesre megy / Akasztófavirág
Németh ​László pályakezdő éveire visszaemlékezve így ír kisregényeiről: "...Az Akasztófavirág tulajonképpen nagyon is nemes virág volt, s csak azért lett belőle akasztófavirág, mert a regény végén felkötötték. Mélyén ott bujkált az elkallódó magyar paraszt adys, móriczos, Szabó Dezső-s motívuma: Turi Dani és Hortobágy poétája volt a hős egy személyben, de azért összegyűjtött munkáim közül mégsem tagadhatnám ki ez a legregényszerűbb regényem, s ha az Osvát által megdicsért tulajdonságokat kissé erőltettem is benne, olvasható elbeszélés, magasabban differenciált magyar falut mutat be, mint a megszokott parasztregények, s a vidék forradalmának tudtommal egyetlen használható egykori képe. Egy ilyenféle regénytől várható-e több?" A kisregény szövege most jelenik meg először. Az Aurél a Kékesre megy egészen más hangvételű írás. Kalandos, játékos, ironikus nyári történet. "...A Napkelet munkatársai asztalánál mint hiánycikk, méltánylást talált, még Halász Gábornak is volt rá dicsérő szava. Minthogy a felsőgödi szomorúfűz alatt akkor már készült az Emberi színjáték, említést téve róla, kaptak rajta; valami olvasmányos regényt vártak benne szegények

Németh László - Emberi ​színjáték
"A ​regény tulajdonképpen ironikus műnek indult, azt akartam megmutatni, micsoda testi-lelki fogyatkozások lappanghatnak a szentség mögött. Modellje egy földim, egyetemi kollégám volt, akit neuraszténiája nemcsak a nőktől zárt el, de vizsgái letételében is meggátolt. Hazament, s a falunkban mint kuruzslónak széles pacientúrája támadt a külsősori szegények közt, Ezt az alakot növesztettem én meg "impotenciája" felől már-már krisztusi méretkre. A téma azonban bosszút állt, írás közben derült ki, hogy nem a betegség határozta meg a szentséget, a szentségre rendelt emberi természet az, amit mi betegségnek látunk. A hős a maga lábára állva kibújt az irónia pányvájából, melyet az írói szándék vetett rá, s bár egy csendőrgolyó terítette le, szinte úgy illant a mennybe a szilasi szőlőhegyen köré gyűlt tanítványai közül."

Németh László - Villámfénynél
Mi ​a villámfény? Az igazság, mely belecsap életünkbe s leleplezi hazugságait. Darabomban ez a leleplezõ igazság: nem gondolat, belátás, hanem egy fiatal lány szépsége. A körorvost, aki felesége családjától kapta állását s a nyomorába süppedõ faluban ijesztõ gyorsan boldogul, rég gyötri a szociális és emberi bûntudat, de csak akkor eszmél rá teljes erõvel élete hazug alapjaira, amikor barátja külföldrõl hazakerült lányában egy új igazibb élet álma s a reménytelenség egyszerre ölt világító és perzselõ testet. Az igazság kiveti õt családjából, nõ és vagyon nélkül, de legalább az igazságtól meztelenre pörkölten merül alá a szegény emberek társadalmába.

Németh László - Utolsó ​széttekintés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Megmentett ​gondolatok
Első ​ízben olvashatjuk együtt a zömében 1954-ben készült kilenc "megmentett gondolat"-ot: kilenc igazi Németh László-esszét, kilenc "összefoglaló pillantás"-t. Míg ezt a ciklust az író az "eszmények átadásá"-nak tekinti, a következőt -- Magyar Műhely, Műfaji kérdések - a "mesterségbeli tudás" gyűjteményének. Később, betegsége nehéz éveiben is ugyanaz a makacsság hajtja, mint a "megmentett gondolatok" írása idején: minden írásával hitet, az életösztönt képviseli. Az Elvágott kötelek s Az elhallgatás emlékei is hű a mindenkori, percre sem szűnő szép Németh László-i gondolathoz és magatartáshoz: "az író: vállalkozás"

Németh László - Levelek ​Magdához
Ezek ​a levelek nem szerepelnek a Németh László élete levelekben című kötetben, mely 2000-ben jelent meg az Osiris Kiadóban. E válogatás alapja az 1988-as Monostori Imre szerkesztette tatai kiadás. Németh Lászlónak a Nyugaton élő legidősebb lányához fűződő mély érzelmi és intellektuális kapcsolatból születő levelei ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgálnak, és persze érdekfeszítő olvasmányként is, Németh Magda válogatásában. A(z) Levelek Magdához (Könyv) szerzője Németh László.

Bindes Ferenc - Németh László - "Ha ​engem üldöztek..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gulyás Pál - Németh László - Egy ​barátság levelekben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Történeti ​drámák I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Élete ​képekben
Azt, ​hogy az én egész munkásságom egy mű s az egyes munkák annak csak egy fejezetei: egyre többen látják. Azt is helyesen állapították meg, hogy műfajaim csak egy egyetemes kifejezőkészség különféle irányú megnyilatkozásai s nem a műfajok, hanem az egész mű felől kell megközelíteni őket. Osztályozni én legföllebb úgy tudnám munkáimat, hogy melyikben léptem a legnagyobbat, vagy melyikben adtam, kínáltam föl az embereknek a legtöbbet. Nos a regényben a Gyász volt az első nagy lépés, tanulmányban, gondolkodásban a Tanu. Utána a vásárhelyi ugrás volt a legjelentősebb; ezt persze nem lehet egy műfajba belegyömöszölni; szétoszlik regényre (Iszony, Égető Eszter), drámára (Széchenyi) s pedagógiára. Ha a társadalmi haszna felől nézem őket, megint a Tanu adta a legtöbbet: egy nemzedéket szoktatott rá a magasabb igényű olvasásra. Utána azok a műveim következnek, amelyek arra próbálták az embereket megtanítani, hogy foglalkozásuk kényszerét, életük csapásait mint alakíthatják át játékká, laboratóriummá. A közvéleménnyel ellentétben, én ezek közül a hipertóniáról írott leveleim becsülöm a legtöbbre. Az újabbak közül tán az olyanokat, mint a Vallásos nevelésről, amelyek életem központi ügyét, mint életreceptet próbálták továbbadni. A tökéletesség - a Gyász, az Iszony, a Sámson érdeme csak harmadsorban következnék. Az ő tökéletességüknél büszkébb vagyok egy-egy olyan írásomra, mint a Szárszói beszéd, amelyben a perc nagysága, a figyelmeztetés komolysága és kockázata tulajdon erkölcsi szintem fölé emelt."

Németh László - Társadalmi ​drámák
Utópia ​és valóság szembesítése tehát nem az eszmék feladására késztette Németh Lászlót – elbukó hősei kudarcukban sem mondanak le rögeszmeszerű terveikről. De a továbbgondolkodás és új tanulságok öngyötrő, fájdalmas és rezignált tudomásulvétele olyan többlet, amit az esszék írója nem tudott felmutatni. A drámák a "minőség"-tervek társadalmi megvalósíthatóságának módozatait keresik, s a Villámfénybentől a Győzelemig terjedő sor azt mutatja, hogy az íróban megérik az új felismerés: a "kivonulás", az egyéni "külön meredek út" nem nyújt megoldást. A főhősök mégis azt az ügyet képviselik, amelyet az író sajátjának kell tartanunk, s vállalják is akár azon az áron, hogy különccé válnak. Majd a történelmi drámáknak lesz az a hivatásuk, hogy igazolják a gondolkodás és erkölcs hőseit (VII. Gergely, 1937; Eklézsia megkövetés, 1946; Husz, 1948). A VII. Gergely zárómondata – "Szerettem az igazságot, gyűlöltem a méltatlanságot, ezért halok meg száműzetésben" – jelzi a különbséget, ami a kétféle hős bukása között van. A társadalmi drámák hősei – e kiúttalanság-érzéstől szenvedő, vergődő emberek – bukásának nemes erkölcsi elégtétele van, ám történelmi elégtételük aligha lehetséges. A történelmi drámák hőseit bukásukban a történelem igazolja: olyan ügyért vesztek el, amelyet későbbi korok számontartanak.

Kollekciók