Németh László könyvei a rukkolán

Németh László - Pedagógiai ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Kocsik ​szeptemberben
​Jó Péter, a dunántúli parasztfiú, tanulni szeretne. Édesapjának más tervei vannak vele, így igazi krízisregénybe csöppen az olvasó. A kisfiúban zajló harc, a fejlődés és az indulatok leírása igazi Németh László-i mestermű. Körkép a két világháború közötti Magyarországról, a társadalom néhány akkor jelentős rétegéről. A folytatás az Utolsó kísérlet című regényben található ezzel a fejezettel együtt.

Németh László - VII. ​Gergely / Galilei
Németh ​László nyilatkozatából a két történelmi dráma keletkezéséről: "Első történeti drámámat, a _VII. Gergely_t még 1937-ben, akkori betegségem alatt írtam; a drámát hattyúdalnak, utolsó szavait »szerettem az igazságot, gyűlöltem a hazugságot«) síriratnak szántam. Amikor a _VII. Gergely_t írtam, félig-meddig magam is abban a hitben voltam, hogy a történeti dráma a romantika meghaladt műfaja. Ma, a költői személytelenség korában inkább a darabba zárt lírai indulat tetszhet anakronizmusnak. Én azonban bízom benne, hogy abba, ami nemcsak egy személy, de egy kor vívódásának volt kifejezője, s amiben tízezrek ismertek magukra, kell valami időszerűnek, vagy ha annak nem, időfelettinek lennie. (...) Galileivel mint a természetismeretet tudománytörténetként előadó tanár ismerkedtem meg, s amikor több évi fordítás után eredeti mű írására szólítottak fel, mint kompromisszumot jelentő témát vetettem fel, hogy írás közben szivárogjon belé az anyag s hasonlóság, amely legveszélyesebb munkámmá tette."

Németh László - San ​Remó-i napló
1935 ​elején Németh László a Rádió irodalmi osztályának vezetője a Tanú szerkesztő-írója rövid, kéthetes szabadságot engedélyez magának. Mint annyiszor, most is Itáliába siet. A pihenés azonban Németh Lászlónál sohasem képzelhető el könyvek nélkül, a San Remó-i napló sem csupán egy valóságos út leírása, hanem a szellem útvonalának egy új gondolati kalandnak a rögzítése is. A kényelmesen haladó turistavonat még el sem érte Triesztet, amikor utasa egy német néprajztudós, Forbenius segítségével már a hamiták földjén jár...

Németh László - Gyász
A ​Gyász főhőse "jómódú parasztlány, nagyon szép is, az ura a háborúban esett el; ő elköltözött a napától, az apja egy kis házat vett neki, ott élt a fiával. Sosem hallottam róla semmi pletykát; kérték, és nem ment férjhez. Nem volt hideg, csak büszke; büszkén álszemérmes. Néhány éve a kisfia is meghalt. Azóta egyszer találkoztam vele a temetőben, sovány volt, szikár s még mindig szép. A sírkőről beszélt, amelyet a fiának akart állítani. Éreztem rajta, hogy már gyenge az igazi szenvedésre, de a büszkesége holtomiglan gyászt kényszerített rá. [...] Fájdalmunk nem tud megfelelni önérzetünk követelésének, összetörtek akarunk lenni, amikor a szívünkben szélcsend van. Megértettem, hogy a gyász fiataloknál, bizonyos időn túl, a büszkeség betegsége..." Németh László

Németh László - Drámák
Németh ​László kivételesen gazdag és sokoldalú életművének a regények és a tanulmányok mellett harmadik nagy pillére a dráma: csaknem harminc színművében ugyanazok az emberi sorskérdések foglalkoztatják, mint a többi munkájában. "Az idealista férfi a szívét köti egy gondolatra" - mondja már korai darabjának, a _Cseresznyés_ -nek főszereplője; ennek a magatartásnak, ennek az erkölcsi problémának variációi izgatták mindhalálig Németh Lászlót, a színpadi szerzőt, a regényírót, a gondolkodót. Jóformán valamennyi drámájának alapkérdése a korával, a külső körülményekkel szembeszegülő és megküzdő hős (aki nemegyszer az író eszméinek és gondolatainak szócsöve): akár történelmi mezbe öltözteti, akár mai ruhába, a nagy egyéniség és a történelmi-társadalmi erők összecsapását, játékát kívánja példázni. Kötetünk csak válogatást adhat Németh László "papírszínházá"-ból - maga az író nevezte így drámáit -, amely már rég kilépett a könyvek táblái közül, színpadra került, nagy sikert aratott; a _Villámfénynél, Széchenyi, Galilei, A két Bolyai_ és a _Nagy család_ című trilógia mintegy ízelítő Németh László drámaíró művészetéből

Németh László - II. ​József
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Irgalom
Amikor ​Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novellapállyázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novella-változata volt az első kézirat, melyet átadtam neki - nyilatkozta Németh László 1964-ben, az Irgalom keletkezésének történetéről. - Akkor még Telemachos volt a címe, s egy fiatalember a főhőse. Mostani alakját a harmincas évek elején, ha szabad így neveznem: görög korszakomban kapta meg, ekkor már Irgalom a neve, s mint a Gyász ikerdarabja, Kurátor Zsófi elektrai alakját kívánta egy antigoneival ellensúlyozni. Az akkor elkészült 60-70 hasáb 44-ben, az ostrom alatt tűnt el. 57--ben, amikor a sajkódi lábadozás alatt az Égető Eszter fogadtatása új regény írására bátorított, s olyan téma s életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott, megint az Irgalmat vettem elő. Ekkorra megszűnt az a személyes ok is, amely miatt a megírását újra s újra elhalasztottam. Életem zaklatottsága miatt azonban akkor is csak a regény első két fejezete s a harmadik fele készülhetett el. A derekát 62-63 telén írtam meg, amikor a közélettől végleg visszahúzódva, a Gandhi halála után ennek a munkának a társaságában töltöttem a -30 fokos telet. Nyugati utunk miatt akkor is adós maradtam mintegy 100-120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. Így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.

Németh László - Tanu I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tanu II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Égető Eszter [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Novellák, regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tündérhegyi szocioterápiás műhelyek és gyakorlatgyűjtemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kramer Tamás - Magyar Sándor - Németh László - Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés
A minőség ellenőrzésének kialakulása egyidejű az árutermelés kialakulásával, az ipari jellegű minőség-ellenőrzés pedig a gyáripar és a manufaktúrák, üzemek megszületésével. Az elmúlt száz évben különösen sokat fejlődött, változott a minőség ellenőrzése, célja, módszertana és szerepe. A művezetői ellenőrzéstől eljutottunk a Taylor-féle funkcionális minőség-ellenőrzésen, a statisztikai minőségszabályozáson keresztül egészen a teljes körű minőségszabályozásig. A könyv fejezetei: 2. Történeti bevezető. 2. Minőségügyi és minőségbiztosítási fogalmak. 3. A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás szervezete. 4. A vállalati minőségbiztosítási rendszer és annak szabványos követelményei. 5. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja. 6. A vállalati minőség-ellenőrzés szervezete és feladatai. 7. Matematikai statisztikai módszerek. 8. Teljes körű minőségszabályozás (TQM). 9. Minőségszabályozási módszerek. 10. Minőségbiztosítás jellemzői a különböző ágazatokban. Minden fejezet után összefoglaló és ellenőrző kérdések szerepelnek. A tankönyv használatát a Szakképzési Tankönyv- és Taneszköz Tanács javaslatára az oktatási miniszter a 8216/2001. sz. alatt engedélyezte. Ajánljuk: elsősorban a középiskolai tanulóknak valamennyi szakmacsoport tantárgyi moduljaiban, ezen felül pedig főiskolásoknak kiegészítő tankönyvként, minőségbiztosítással foglalkozó mérnököknek és más szakmák érdeklődőinek.

Németh László - Novellák, ​regények
Tartalom: _Novellák_ Horváthné ​meghal Csendőrcsel _Regények_ Gyász Bűn Iszony

Németh László - Ady ​Endre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Történeti ​drámák I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Újabb ​drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Négy ​könyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Kísérleti ​dramaturgia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bindes Ferenc - Németh László - "Ha ​engem üldöztek..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Történelmi ​drámák
"Amit ​munkáimról elmondhatok, hogy a készülődés rájuk nagy gyönyörűség volt, a megírásuk: meglepetéseket fiadzó fáradság, annak az elviselése, ami jár értük, az életkedvet felőrlő gyötrelem: fokozott mértékben érvényes drámáimra. ... A tanulmány eredményesebben szolgálta az áttekintés, megvilágítás pedagógiai örömét, a regény pontosabban és művészibben szőtte meg a mindennapok mitológiai képeket átderengető gobelinjét, a varázslatnak a boldogsága azonban ebben a gyors, erőteljes műfajban, a drámában volt a legteljesebb. Sajnos, ezért fizettem – a kísérletért, hogy a varázslat társadalomalakító erővé válhasson – a legnagyobb árat is." Németh László

Németh László - Bűn
A ​regénynek középpontjában egyetlen hős sorsának alakulása áll: Kovács Lajos fiatal parasztlegény, aki a falusi életet megunva a fővárosba indul szerencsét próbálni. Vágyai szerények, az ígéret földjétől csak munkalehetőséget és egy kicsit érdekesebb életet vár. A harmincas évek Budapestjére érkezik, tolvajjá lett állástalan diplomások, fillérekért dolgozó, becsapott munkások közé. A 20. század mesebeli parasztlegénye vakon botorkál a számára teljesen érthetetlen világban. Kudarcot vallott próbálkozások, csavargás és éhezés után bejut ugyan egy budai villa építkezésére, de tudja, ha elkészül a ház, hányattatásai újra kezdődnek. Otthon, emberi közelség után vágyódó kitaszítottságában cselédlány húgának életformája, a "fix hely" jelenti számára az irigyelt megoldást, az urak világa azt a magasabbrendű életet, amelyre csak a legnagyobb tisztelettel mer felnézni. A villatulajdonosnő mellé szegődik, vállalja a munkások megvetését, hogy a háznál maradhasson....

Németh László - Bűn ​/ Iszony
A ​Bűn 1936-ban keletkezett, az évekig kéziratban heverő Gyász megjelenése után. "Épp akkor egy kis pénzünk szabadult fel, s a Gyász megjelenésével irodalmi jövedelmeim is csordogálni kezdtek - emlékszik vissza Németh László a regény születésére. A pénz egy pesti családi házba épült bele, melyből, mire elkészült, villa lett. S én, kéziratomból felocsúdva, mint a nyomasztó, négy-öt évi jövedelmemet kitevő adósság törlesztője, ugyanakkor "rózsadombi" villatulajdonos: kettős kelepcében találtam magam. A verem mélységét s szögeit semmi sem mutatja inkább, mint hogy az 1935 és 1940 közé eső években hány művet sebzett ki belőlem. Az első ezeknek a sorában a Bűn volt; egy vidékről felsodródott parasztfiú története, aki a fővárosi munkanélküliségben hányódva, egy villa építésénél talál munkát, s mikor az felépül, kerti munkásként marad a háznál, s ott ismeri meg lassan, a maga korlátolt módján a tulajdonosok, az építtető asszony s az új villában magát rabnak s árulónak érző férfi közt a világnézeti a harcot s a lelkiismeret-furdalást, amely az utóbbit a szép házból, családi köréből mint öngyilkost viszi ki a mentőkocsi. Az Iszony első egyharmad 1942-ben jelent meg, a nagy regényíró, Móricz Zsigmond folyóiratában. Móricz akkor már beteg volt, s újév napján azzal hivatott magához, hogyha regényt nem indítok a lapban, nem folytatja tovább. - Honnét húzzak elő egy regényt? - szabadkoztam. - Egy valamirevaló író fejében - mondta ő - mindig kell egy regénynek lennie. - S alig két hét múlva sürgönyben gratulált az első folytatáshoz. - Amennyire visszaemlékszem: az Iszony-ból, amikor vállalkoztam rá, csak egy mozdulat volt meg, a kedélyes, önelégült férfi, amint ebéd utáni ejtőzéseiben kényelmesen, szinte rátehénkedve paskolgatja nemesebb szövésű idegenkezésével küzdő élettársát. Ezt a mozdulatot, viszolygást rejtettem bele egy atyafi asszony, gazdatiszt lány házasságágának a történetébe (akiből a leírt érzés, azon kívül, hogy férjét nem nagyon szerette, teljesen hiányzott); az iszony lélektani rajzába pedig, amiről már nekem is volt tapasztalatom: az érzékenység és kiválóság szenvedését a közönségesség zsíros ujjai alatt. A regény, első terve szerint, három részből állt: az első azt mondta el, hogy a pusztai gazdatiszt lány, apja halál után, hogyan csúszik bele a kedve ellen való házasságba, a második rész: a házasság története, az iszony kibontakozása, növekedése, a férj életébe kerülő éjszakával, a harmadik (melyet eredetileg jóval hosszabbnak terveztem) a házassága poklából kiszabadult, Akteonját széttépett lélek magára találása egy új artemiszi életben s munkakörben. Az Iszony keletkezése, sorsa igen feltűnő módon üt el más műveimétől. Azokat szinte egytől egyig a magam makacssága, a mások ellenállása ellenében, szinte szögként ékelte bele a világba; az Iszony-t, kis túlzással azt mondhatom, úgy húzták ki belőlem. Móricz az első perctől nagyra tartotta, más írótársaim is nógattak a befejezésére, az olvasók követelték, a kiadó szerződést adott, s attól fogva, hogy az új folytatások a Válasz-ban megindultak, számról számra kaptam a biztatást. A regény megjelenése még azon a jégpáncélon is olvasztott valamit, amibe akkor már évek óta be voltam fogva. Külföld felé is ez törte, amennyire törhette, az utat. Az valószínű, hogy a nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal keveredni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás, a regény lélektani s mitológiai, realista s irreális része, a történet, a belőle kinövő szobor, legföljebb a Gyász-ban, vagy abban sem illik így egymásba."

Németh László - A ​magyar forradalomról
Németh ​László kézirata a magyar forradalomról évtizedek lappangása után került elő a családi hagyatékból, és aligha kell mondanunk, hogy megrázó erejű írás, Németh sajátosan egyedi perspektívája, moralitása, harmadikutassága olyan vonások, amelyek a maguk rejtett és nyílt módján mélyégesen öszefüggtek a forradalom természetével. Olyannyira, hogy talán azt is mondhatnánk: 1956 az a forradalom volt, amelyre az író egész életében vágyott... Az 56-os forradalom 55. évfordulójára jelentetjük meg. Sajtó alá rendezte az író lánya: Németh Judit. Az Előszó Görömbei András munkája

Németh László - Az ​én katedrám
Ez ​a kötet Németh László magyar irodalomtörténeti tanulmányait gyűjti egybe, a kezdetektől, a régi magyar költészet első, ránk maradt darabjaival is foglalkozó, kis könyvecske terjedelmű tanulmányától, A magyar ritmus-tól kezdve A Nyugat elődei-ig. Csupa olyan tanulmány a magyar irodalmi múlt leglényegesebb vállalkozásairól és sorskérdéseiről, amelyek húsz-harminc, sőt negyven esztendő óta most jelennek meg első ízben, mint pl. a Berzsenyi-, a Széchenyi-könyv, vagy a Móricz Zsigmond gondozásában kiadott regény, A rajongók elé írt nagy Kemény Zsigmond-tanulmány. "A múlt tavaszon egy délutánt töltöttem magyart tanító tanárok közt Debrecenben - írja a kötet előszavában Németh László, visszaemlékezve e könyv ötletének születésére. - Az előadótermeben mintegy háromszázan fogadtak, egy-kétszáz állítólag még kívül is rekedt. Az előadás után, ahogy az ma már szokás, a kérdések következtek. - Nem lehetne-e, tudakolta az egyik névtelen kérdező, a magyar múlt nagyjairól szóló tanulmányaimból egy irodalomtörténetfélét összeállítani s a közönség kezébe adni? Ez a javaslat szöget ütött a fejembe. Munkáim kiadásában a tervek szerint lett volna egy kötet, amelyet három nagy tanulmányomnak, a Berzsenyinek, Széchenyinek, Kemény Zsigmondnak szántunk: nem lehetne-e ezek köré a reformáció koráról szóló kisesszéimtől a Tanú-beli A Nyugat elődei-ig, történeti rendben, valamennyi irodalomtörténeti jellegű írásom odacsoportosítani? Az ötletet a sorozat szerkesztői előtt is felvetettem. Kiadói szempontból jónak tartották, s néhány perc sem telt bele, a sajkodi diófa alatt, ahol a munka folyt, a könyvcím is kipattant: - Az én katedrám - vágtam ki, bár később kételyem támadt a címmel kapcsolatban. Amiért ez a cím később mégis meggondolandónak tűnt fel: ezek az írások, hallhatóan, nem a katedráról, hanem a tanulópadból szólnak; az irodalomtörténetet nem tanítom, hanem tanulom bennük, s a kötet épp arra lehet példa, hogy az élő irodalommal elfoglalt kritikus, a maga munkáin dolgozó író mint érzi szükségét, hogy irodalmunkat, majd itt, majd ott, látszólag rendszertelenül, százados távolságokban megszíja, amíg mintegy tizenöt év alatt izgató kalandokból, érzéki részletekből egy irodalomtörténetféle áll össze. Az, úgy hiszem, természetes, hogy egy irodalomtörténet, amely ilyen különböző időben, különböző indításból írt tanulmányokból támadt, nem akarhat az egységes szemlélet előnyével, távlatával készült irodalomtörténetekkel versenyre kelni. De ma, amikor régibb irodalomunk egyre inkább kicsúszik a közönség tudatából, s az ifjúság irodalomszeretete is néhány, modernnek tartott költő ismeretére zsugorodik: tán nem lesz felesleges az emlékeztetés, hogy ez az irodalom mit jelentett egy korábbi nemzedék írójának..." Kiadványunk a nagy sikerű kötet változatlan szövegű második kiadása.

Németh László - Németh ​László válogatott művei II. - Regények, tanulmányok
Tartalom _Regények_ Irgalom _Tanulmányok_ Az ​Ady-pör Egy új nemzedék esztétikája Illyés Gyula Tamási Áron Halász Gábor Új enciklopédia Tanú Új nemesség A Nyugat elődei Korányi Sándor Tejtestvérek A minőség forradalma Görögök vagy a halott hagyomány Pusztulás Jelszó: Petőfi Beköszöntő A következő lépés Emberek a nemzet alatt Berzsenyi Ágak és gyökerek Most, Punte, Silta Sziget Erdélyben Dramaturgiai babonák Egy műfaj haldoklása A magyar drámáért Népi író Madáchot olvasva Berzsenyi ürügyén Tolsztoj inasaként Magyar műhely Az én cseh utam Pohárköszöntő Csehov levelei Tolsztoj emlékbeszéd A pedagógus hite Ha most lennék fiatal Második levél a szerkesztőhöz Árvízi példa

Németh László - Életmű ​szilánkokban I-II.
E ​kettős kötet címe tulajdonképpen Németh Lászlótól ered (az ő egyik írásából emelte e hatalmas gyűjtemény fölé az életmű tudós kutatója s e kiadvány összeállítója, Grezsa Ferenc), de a jelentése jelképes: azokra a mintegy fél évszázad alatt különböző műfajokban keletkezett írásokra vonatkozik, amelyeknek a sorsa eddig a szilánkokban való kallódás volt, hiszen koncepcionális okok és egyéb (többnyire idejét múlt) megfontolások miatt nem kerültek be az író életműsorozatának eddig napvilágot látott köteteibe. A kiadvány összegyűjti mindazt, ami a drámaíró műhelyében maradt az utókorra, befejezetlen műveket is, mint az ifjúkori Káin és Ábel, vagy a harmincas években keletkezett és sokáig elveszettnek hitt Szépítő töredékeit, és teljes műveket, mint például a Harc a jólét ellen teljes szövegét is, amely egy magyar kisváros felszabadulás utáni hétköznapjait ábrázolja a komédia eszközeivel azokat a gondolkodásbeli fonákságokat és illúziókat, amelyeknek éppen Németh László nagy regénye, az Égető Eszter remek metaforája értelmében "csomorkányizmus"a neve a magyar közgondolkodásban, s amelyek szinte szükségszerűen kísértették meg 1945-ben az új világrend természetén és helyes felépítésének a módozatain morfondírozó elméket. Helyet kaptak ebben a gyűjteményben a fiatal, még készülődő az ő szavaival: "a termékeny homályban" érlelődő író alkotáslélektani és irodalomtörténeti szempontból egyaránt rendkívül érdekes szépírói kísérletei is. Ezek a novellák a szó szoros értelmében kiadatlan írások: eddig még semmilyen formában nem kaptak nyilvánosságot. A gyűjtemény legizgalmasabb s legszélesebb vonulata azonban az esszé. Különböző témák ürügyén Németh Lászlónak egész írói pályáját végigkísérő uralkodó eszméi szólalnak meg rendre ezekben az írásokban, az ő máig eleven életreceptjének: a minőség-elv érvényesülésének a lehetőségeit vizsgálgatva különböző történelmi időpontokban, de az intellektuális izzás és lelkiismeret egyaránt magas hőfokán. Mi állhat, mi áll útjába a minőség forradalma győzelmének? Írói létének pályájának egyik sarkalatos állandó kérdése ez, mert ez volt a meggyőződése, hogy a magyarság csakis a minőség forradalmának megvalósulása útján találhatja meg a maga gyakorlati és történelmi boldogulásának és a cselekvésnek azoktól az ólomgolyóitól, amelyekkel még a múlt század béklyózta meg a haladást, mondhatni: Európa-szerte. S mivel Németh László nemcsak a minőség elvéhez ragaszkodott egy életen át, de a szocializmus utópiáját is a modern emberiség egyik nélkülözhetetlen orvosságának tartotta (amiről a magyar történelem egyik kritikus pillanatában, 1956 októberében írt s kötetben először itt megjelenő írásai is tanúskodnak),: a kettő vegyülékét,a minőség-szocializmus gondolatának tanulmányait tárják az olvasó elé.

Németh László - Élete ​képekben
Azt, ​hogy az én egész munkásságom egy mű s az egyes munkák annak csak egy fejezetei: egyre többen látják. Azt is helyesen állapították meg, hogy műfajaim csak egy egyetemes kifejezőkészség különféle irányú megnyilatkozásai s nem a műfajok, hanem az egész mű felől kell megközelíteni őket. Osztályozni én legföllebb úgy tudnám munkáimat, hogy melyikben léptem a legnagyobbat, vagy melyikben adtam, kínáltam föl az embereknek a legtöbbet. Nos a regényben a Gyász volt az első nagy lépés, tanulmányban, gondolkodásban a Tanu. Utána a vásárhelyi ugrás volt a legjelentősebb; ezt persze nem lehet egy műfajba belegyömöszölni; szétoszlik regényre (Iszony, Égető Eszter), drámára (Széchenyi) s pedagógiára. Ha a társadalmi haszna felől nézem őket, megint a Tanu adta a legtöbbet: egy nemzedéket szoktatott rá a magasabb igényű olvasásra. Utána azok a műveim következnek, amelyek arra próbálták az embereket megtanítani, hogy foglalkozásuk kényszerét, életük csapásait mint alakíthatják át játékká, laboratóriummá. A közvéleménnyel ellentétben, én ezek közül a hipertóniáról írott leveleim becsülöm a legtöbbre. Az újabbak közül tán az olyanokat, mint a Vallásos nevelésről, amelyek életem központi ügyét, mint életreceptet próbálták továbbadni. A tökéletesség - a Gyász, az Iszony, a Sámson érdeme csak harmadsorban következnék. Az ő tökéletességüknél büszkébb vagyok egy-egy olyan írásomra, mint a Szárszói beszéd, amelyben a perc nagysága, a figyelmeztetés komolysága és kockázata tulajdon erkölcsi szintem fölé emelt."

Németh László - Latinovits Zoltán - Győzelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Negyven ​év / Horváthné meghal / Gyász
Negyven ​év - Horváthné meghal - Gyász A Németh László munkái c. gyűjteményes életmű-sorozat első kötete három nagy fejezetre oszlik. - Első nagy fejezete, a Negyven év, egy hosszabb pályatörténeti esszé, amelyet 1965-ben, az Iszony párizsi megjelenése idején írt Németh László, a kiváló francia filozófus-író, Gabriel Marcel tájékoztatására. "Az érdeklődését akartam ezzel a tájékoztatóval kielégíteni. De tán épp az, hogy az ismertetés viszonyainkban tájékozatlan olvasót tételez fel, teheti alkalmassá arra, hogy újabb nemzedékek kezében, akik pályámról, kibontakozásom körülményeiről éppoly keveset tudnak, úti vezetőül szolgálhasson." - De nemcsak ez az esszé, Németh László, "franciaországi kopogtatásának a gyümölcse" lehet teljességgel ismeretlen a hazai olvasóközönség előtt; a könyv második fejezetének anyaga, a Horváthné meghal (amely a novellista Németh László munkásságát tartalmazza), úgyszintén javarészt eddig kiadatlan írásokat fog össze; olyan novellákat, amelyeket csak a legöregebb olvasók, vagy azok sem ismerhetnek, mert évtizedekkel ezelőtt, különböző folyóiratokban és lapokban szétszórva, gyakran élnéven jelentek meg, vagy kéziratban maradtak, s csak az életmű-sorozat számára rendezte sajtó alá őket az író. Pedig a novella "írói pályámon a végzet szerepét játszotta - emlékezik vissza Németh László -, egy novella volt a sorsjegy, amelyen nevemet az íróavató húzáson kihúzták." Ez a novella a Horváthné meghal, a nevezetes alkalom pedig a Nyugat ma már irodalomtörténeti jelentőségű novellapályázata volt, amelynek első díját éppen ezzel az írásával nyerte el az irodalmi életben addig teljesen ismeretlen Németh László. "Novelláimban szálltam meg az életdarabot, amelyet a Horváthné meghal csak kijelölt; bennük vált írói feudumonná a mezőföldi falu, a nagy család, s ami vele ott összefüggött. Az itt felvillanó alakok embermitológiám törzsalakjaivá lettek, s az Emberi Színjáték-ban,Gyász-ban, Utolsó kísérlet-ben, sőt az Iszony-ban, Irgalom-ban is visszatérnek." A kötet anyaga a Gyásszal zárul, azzal a regénnyel, amelyet - Németh László véleménye szerint - nem egy olvasója, s épp az igényesek között, makacsul az író legtökéletesebb regényének tart. Miért? Talán Illyés Gyula kritikájában találhatjuk meg a választ, aki a regény első megjelenése idején így írt a Gyászról: "Parasztkörnyezetben játszódik le a regény, tárgya azonban nem a paraszti élet. Kurátorék, Pordánék paraszt mivoltukon túl tágabb, emberibb sors ábrázolói, ezáltal példázzák népiségüket is a szokványosnál hitelesebben és megrázóbban. Maga a hősnő, Kurátor Zsófi is végeredményben éppúgy lehetne arisztokrataszármazék vagy polgári szalonlakó. Nem a személyisége a lényeges, hanem az indulat, amelyet megtestesít. Porhüvelyében antigonei jellem támad életre... Németh László Kurátor Zsófi valóságos modelljében görög vonásokat látott meg. Tudta ábrázolni is azokat: a könyv különös kettősségével igéz. A Balaton menti rékliben és tutyiban Ödipusz leánya futkos, a kiskapuk mögött összehajló vénasszonyok a tragédia kórusának szövegét zümmögik. Kiszeláné fiának biciklijén egy pillanatra mintha egy csábító királyfi közeledne. Nem az közeledik. Emelkedésein, ahol kilódulhatna a keretből, a regény helyes egyensúllyal visszahajlik a magyar valóságba. Ilyen szerencsés kettősséget mutat a regény nyelvezete is, az író ábrázolási módja. Németh Lászlónak gazdag és ritka értékű élményei vannak raktáron a módos parasztok életéből; az adatokat úgy önti, mint Móricz, a keserűséget és reménytelenséget, mint Kodolányi. Épp, mert felülről, egy különös szempont magasságából nézi: a magyar gazdag parasztságról megdöbbentően éles és hiteles intellektuális tárgyú írók nyelvén hangzanak. A hatást szerintem ez csak erősíti. Metszően éles, tömör mondatok, egyre-másra villantják a fordulatokat és hasonlatokat, amelyeknek egy költeményben is helyük lehetne."

Németh László - Napló
Mint ​minden ember, fiatal koromban, de később is, én is próbáltam naplót írni, az ilyesféle naplóvezetéshez azonban nemcsak az idő és szívósság nem volt meg bennem, de talán az érdeklődés sem önmagam iránt vagy a rendszeres természettudományos megfigyelő kedv a világ iránt. Életem derekán vagy azon túl is azonban mégis rákaptam a naplóírás egy másféle fajára, amelyhez hasonlót előttem nem tudom, űzött-e valaki: egy-két napig nagy szenvedéllyel vezetett írások ezek, amelyek mint a szimatot fogott kutya a földbe, csillapíthatatlanul túrnak a lélekbe vagy az igazságok rendszerébe valami után. E naplók közül az elsőt azok az évek sajtolták ki belőlem, amelyek drámaíróvá is tettek, csak valamivel később; így nemcsak szimbolikus, de időrendi jelentősége is van, hogy a gyűjtemény első darabja első igazi drámám bemutatásához kapcsolódik. Életem legnehezebb esztendei voltak ezek: a Törökvész úti ház építése és leégése közé eső nyolc–kilenc év, a harmincas évek második s a negyvenes évek első fele; külső körülményeim, sőt vonzalmaim ekkor váltak mintegy csapdájává annak, ami mint eszmény megért bennem.