Ajax-loader

Németh László könyvei a rukkolán


Németh László - Pedagógiai ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - San ​Remó-i napló
1935 ​elején Németh László a Rádió irodalmi osztályának vezetője a Tanú szerkesztő-írója rövid, kéthetes szabadságot engedélyez magának. Mint annyiszor, most is Itáliába siet. A pihenés azonban Németh Lászlónál sohasem képzelhető el könyvek nélkül, a San Remó-i napló sem csupán egy valóságos út leírása, hanem a szellem útvonalának egy új gondolati kalandnak a rögzítése is. A kényelmesen haladó turistavonat még el sem érte Triesztet, amikor utasa egy német néprajztudós, Forbenius segítségével már a hamiták földjén jár...

Irgalom
elérhető
3

Németh László - Irgalom
Amikor ​Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novellapállyázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novella-változata volt az első kézirat, melyet átadtam neki - nyilatkozta Németh László 1964-ben, az Irgalom keletkezésének történetéről. - Akkor még Telemachos volt a címe, s egy fiatalember a főhőse. Mostani alakját a harmincas évek elején, ha szabad így neveznem: görög korszakomban kapta meg, ekkor már Irgalom a neve, s mint a Gyász ikerdarabja, Kurátor Zsófi elektrai alakját kívánta egy antigoneival ellensúlyozni. Az akkor elkészült 60-70 hasáb 44-ben, az ostrom alatt tűnt el. 57--ben, amikor a sajkódi lábadozás alatt az Égető Eszter fogadtatása új regény írására bátorított, s olyan téma s életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott, megint az Irgalmat vettem elő. Ekkorra megszűnt az a személyes ok is, amely miatt a megírását újra s újra elhalasztottam. Életem zaklatottsága miatt azonban akkor is csak a regény első két fejezete s a harmadik fele készülhetett el. A derekát 62-63 telén írtam meg, amikor a közélettől végleg visszahúzódva, a Gandhi halála után ennek a munkának a társaságában töltöttem a -30 fokos telet. Nyugati utunk miatt akkor is adós maradtam mintegy 100-120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. Így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.

Németh László - Kocsik ​szeptemberben
​Jó Péter, a dunántúli parasztfiú, tanulni szeretne. Édesapjának más tervei vannak vele, így igazi krízisregénybe csöppen az olvasó. A kisfiúban zajló harc, a fejlődés és az indulatok leírása igazi Németh László-i mestermű. Körkép a két világháború közötti Magyarországról, a társadalom néhány akkor jelentős rétegéről. A folytatás az Utolsó kísérlet című regényben található ezzel a fejezettel együtt.

Németh László - Társadalmi ​drámák
Utópia ​és valóság szembesítése tehát nem az eszmék feladására késztette Németh Lászlót – elbukó hősei kudarcukban sem mondanak le rögeszmeszerű terveikről. De a továbbgondolkodás és új tanulságok öngyötrő, fájdalmas és rezignált tudomásulvétele olyan többlet, amit az esszék írója nem tudott felmutatni. A drámák a "minőség"-tervek társadalmi megvalósíthatóságának módozatait keresik, s a Villámfénybentől a Győzelemig terjedő sor azt mutatja, hogy az íróban megérik az új felismerés: a "kivonulás", az egyéni "külön meredek út" nem nyújt megoldást. A főhősök mégis azt az ügyet képviselik, amelyet az író sajátjának kell tartanunk, s vállalják is akár azon az áron, hogy különccé válnak. Majd a történelmi drámáknak lesz az a hivatásuk, hogy igazolják a gondolkodás és erkölcs hőseit (VII. Gergely, 1937; Eklézsia megkövetés, 1946; Husz, 1948). A VII. Gergely zárómondata – "Szerettem az igazságot, gyűlöltem a méltatlanságot, ezért halok meg száműzetésben" – jelzi a különbséget, ami a kétféle hős bukása között van. A társadalmi drámák hősei – e kiúttalanság-érzéstől szenvedő, vergődő emberek – bukásának nemes erkölcsi elégtétele van, ám történelmi elégtételük aligha lehetséges. A történelmi drámák hőseit bukásukban a történelem igazolja: olyan ügyért vesztek el, amelyet későbbi korok számontartanak.

Gyasz_www.kepfeltoltes.hu_
elérhető
9

Németh László - Gyász
A ​Gyász főhőse "jómódú parasztlány, nagyon szép is, az ura a háborúban esett el; ő elköltözött a napától, az apja egy kis házat vett neki, ott élt a fiával. Sosem hallottam róla semmi pletykát; kérték, és nem ment férjhez. Nem volt hideg, csak büszke; büszkén álszemérmes. Néhány éve a kisfia is meghalt. Azóta egyszer találkoztam vele a temetőben, sovány volt, szikár s még mindig szép. A sírkőről beszélt, amelyet a fiának akart állítani. Éreztem rajta, hogy már gyenge az igazi szenvedésre, de a büszkesége holtomiglan gyászt kényszerített rá. [...] Fájdalmunk nem tud megfelelni önérzetünk követelésének, összetörtek akarunk lenni, amikor a szívünkben szélcsend van. Megértettem, hogy a gyász fiataloknál, bizonyos időn túl, a büszkeség betegsége..." Németh László

Covers_71582
elérhető
0

Németh László - Drámák
Németh ​László kivételesen gazdag és sokoldalú életművének a regények és a tanulmányok mellett harmadik nagy pillére a dráma: csaknem harminc színművében ugyanazok az emberi sorskérdések foglalkoztatják, mint a többi munkájában. "Az idealista férfi a szívét köti egy gondolatra" - mondja már korai darabjának, a _Cseresznyés_ -nek főszereplője; ennek a magatartásnak, ennek az erkölcsi problémának variációi izgatták mindhalálig Németh Lászlót, a színpadi szerzőt, a regényírót, a gondolkodót. Jóformán valamennyi drámájának alapkérdése a korával, a külső körülményekkel szembeszegülő és megküzdő hős (aki nemegyszer az író eszméinek és gondolatainak szócsöve): akár történelmi mezbe öltözteti, akár mai ruhába, a nagy egyéniség és a történelmi-társadalmi erők összecsapását, játékát kívánja példázni. Kötetünk csak válogatást adhat Németh László "papírszínházá"-ból - maga az író nevezte így drámáit -, amely már rég kilépett a könyvek táblái közül, színpadra került, nagy sikert aratott; a _Villámfénynél, Széchenyi, Galilei, A két Bolyai_ és a _Nagy család_ című trilógia mintegy ízelítő Németh László drámaíró művészetéből

Németh László - II. ​József
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

B%c5%b1n
elérhető
6

Németh László - Bűn
A ​regénynek középpontjában egyetlen hős sorsának alakulása áll: Kovács Lajos fiatal parasztlegény, aki a falusi életet megunva a fővárosba indul szerencsét próbálni. Vágyai szerények, az ígéret földjétől csak munkalehetőséget és egy kicsit érdekesebb életet vár. A harmincas évek Budapestjére érkezik, tolvajjá lett állástalan diplomások, fillérekért dolgozó, becsapott munkások közé. A 20. század mesebeli parasztlegénye vakon botorkál a számára teljesen érthetetlen világban. Kudarcot vallott próbálkozások, csavargás és éhezés után bejut ugyan egy budai villa építkezésére, de tudja, ha elkészül a ház, hányattatásai újra kezdődnek. Otthon, emberi közelség után vágyódó kitaszítottságában cselédlány húgának életformája, a "fix hely" jelenti számára az irigyelt megoldást, az urak világa azt a magasabbrendű életet, amelyre csak a legnagyobb tisztelettel mer felnézni. A villatulajdonosnő mellé szegődik, vállalja a munkások megvetését, hogy a háznál maradhasson....

Németh László - VII. ​Gergely / Galilei
Németh ​László nyilatkozatából a két történelmi dráma keletkezéséről: "Első történeti drámámat, a _VII. Gergely_t még 1937-ben, akkori betegségem alatt írtam; a drámát hattyúdalnak, utolsó szavait »szerettem az igazságot, gyűlöltem a hazugságot«) síriratnak szántam. Amikor a _VII. Gergely_t írtam, félig-meddig magam is abban a hitben voltam, hogy a történeti dráma a romantika meghaladt műfaja. Ma, a költői személytelenség korában inkább a darabba zárt lírai indulat tetszhet anakronizmusnak. Én azonban bízom benne, hogy abba, ami nemcsak egy személy, de egy kor vívódásának volt kifejezője, s amiben tízezrek ismertek magukra, kell valami időszerűnek, vagy ha annak nem, időfelettinek lennie. (...) Galileivel mint a természetismeretet tudománytörténetként előadó tanár ismerkedtem meg, s amikor több évi fordítás után eredeti mű írására szólítottak fel, mint kompromisszumot jelentő témát vetettem fel, hogy írás közben szivárogjon belé az anyag s hasonlóság, amely legveszélyesebb munkámmá tette."

Németh László - Tanu I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tanu II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Égető Eszter [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Novellák, regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tündérhegyi szocioterápiás műhelyek és gyakorlatgyűjtemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kramer Tamás - Magyar Sándor - Németh László - Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés
A minőség ellenőrzésének kialakulása egyidejű az árutermelés kialakulásával, az ipari jellegű minőség-ellenőrzés pedig a gyáripar és a manufaktúrák, üzemek megszületésével. Az elmúlt száz évben különösen sokat fejlődött, változott a minőség ellenőrzése, célja, módszertana és szerepe. A művezetői ellenőrzéstől eljutottunk a Taylor-féle funkcionális minőség-ellenőrzésen, a statisztikai minőségszabályozáson keresztül egészen a teljes körű minőségszabályozásig. A könyv fejezetei: 2. Történeti bevezető. 2. Minőségügyi és minőségbiztosítási fogalmak. 3. A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás szervezete. 4. A vállalati minőségbiztosítási rendszer és annak szabványos követelményei. 5. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja. 6. A vállalati minőség-ellenőrzés szervezete és feladatai. 7. Matematikai statisztikai módszerek. 8. Teljes körű minőségszabályozás (TQM). 9. Minőségszabályozási módszerek. 10. Minőségbiztosítás jellemzői a különböző ágazatokban. Minden fejezet után összefoglaló és ellenőrző kérdések szerepelnek. A tankönyv használatát a Szakképzési Tankönyv- és Taneszköz Tanács javaslatára az oktatási miniszter a 8216/2001. sz. alatt engedélyezte. Ajánljuk: elsősorban a középiskolai tanulóknak valamennyi szakmacsoport tantárgyi moduljaiban, ezen felül pedig főiskolásoknak kiegészítő tankönyvként, minőségbiztosítással foglalkozó mérnököknek és más szakmák érdeklődőinek.

Németh László - Novellák, ​regények
Tartalom: _Novellák_ Horváthné ​meghal Csendőrcsel _Regények_ Gyász Bűn Iszony

Németh László - Cseresnyés
A ​négy felvonásból álló dráma főszereplője, főhőse Cseresnyés Mihály, aki feleségével és három lányával Kecskemét mellett épített fel és működtet egy 20 holdas kertészetet, ahol a termékek feldolgozását és értékesítését is maguk végzik. Az első világháború után még rövid ideig képviselőséget is vállaló, társadalmi reformok ügyében cikkező, de megkeseredetté vált Cseresnyés ide vonult vissza, látva, hogy „ennyi bűnre és zavarra egy nagy megpróbáltatást fog mérni a sors, amelyben minden szervezet, eszme, szónoklat elzsibbad”. A telepére hívott emberekből, munkásokból akart nevelőként „a megpróbáltatás számára lelkeket csinálni”, akiket a „felkészült hűség” jellemez. Az emberek itt fát oltanak és költőket olvasnak. Mindent áthat azonban az irányító Cseresnyés kemény „magasabbrendűségre kötelező” eszmei szigora, amelyben egyedül a legidősebb lánya, Margit a teljes híve és követője. A családja többi tagjával feszült a viszonya, és a munkásai is majdnem mind elhagyták már. Ebben a helyzetben jelenik meg a középső lány, Ágnes meghívására egy pesti növénytanos fiatalember, Völgyi (Wunder) Rudolf, aki öt nap alatt lényegében megváltoztat itt mindent...

Németh László - VII. ​Gergely
Első ​történeti drámámat, a VII. Gergelyt még 1937-ben, akkori betegségem alatt írtam; a drámát hattyúdalnak, utolsó szavait síriratnak szántam. Amikor a VII. Gergelyt írtam, félig-meddig magam is abban a hitben voltam, hogy a történeti dráma a romantika meghaladt műfaja. Ma, a költői személytelenség korában inkább a darabba zárt lírai indulat tetszhet anakronizmusnak. Én azonban bízom benne, hogy abba, ami nemcsak egy személy, de egy kor vívódásának volt kifejezője, s amiben tízezrek ismertek magukra, kell valami időszerűnek, vagy ha annak nem, időfelettinek lennie.

Németh László - A ​feltámadt költő
"A ​líra áradása" végképp a Sámson-dráma sajátosan magyar ritmusaiban tetőzött-e Németh László életművében, vagy van-e még valami "tartalékban"? Nemcsak a har­mincas évek verseiből összeállított A megölt költő című ciklus versei mutatják az író saját szavaival szólva "a számára elérhető művészi magasságok" szár­nya­lá­sát, de a szintén művelődéstörténeti ihletésű József és testvérei és a Négy próféta is méltó a költészet kalandját nagyra becsülő író munkásságához. A kötet először jelentet meg verseket a kéziratos hagyatékból, közöttük néhányat a halála előtti íráspróbálkozások közül.

Németh László - Homályból ​homályba
"Az ​összefércelt töredékek - az életrajz - csak egyik részét alkotják ennek a kiadványnak; a másodikba azokat az írásaimat soroltuk, amelyek a főszövegbe toldott kitérőknek, az élet dokumentumanyagának tekinthetők. Házasságom és íróvá avatásom napra-hétre egybeesik lírikusi magamra találásommal, s minthogy verseimből jóformán csak az előző évben írtak maradtak fenn, A megölt költő címen ezeket mellékelem elsőül mint emlékeket s későbbi íróságom lírai vázlatát. Itt talált helyet a Móricz Zsigmond halálára írt emlékkönyvecske. Már a húszas évekből is van lelkemben rendet teremtő, iránykereső feljegyzés, de csak a harmincas évek vége fel fedeztem fel, hogy egy-egy naplóba-feledkezéssel, néhány napon át egyfolytában írt feljegyzéssel, melyben lelkem heveny zavara fölött a méltó magatartás és teendők világos égsávját keresem: műveket, egy-egy drámát lehet megtakarítani. Ezek közül a Naplók közül sok elveszett, más részük csodálatos módon került vissza birokomba. Bár nem mások számára, hanem a magam megkönnyebbedésére készültek, mint írásműveket forróságuk, mint dokumentumokat a korba bevilágító tartalmuk méltóvá teszi, hogy közreadjuk. A Homályból homályba cím nemcsak a tényt rögzítené, hogy a Mű, melynek az életem csak keletkezéstörténete, valóban szinte teljes homályba készült, de azt is, hogy alkotója, mondhatnám, a mű, mint kereste maga is a homályt." Németh László

Németh László - Bűn ​/ Iszony
A ​Bűn 1936-ban keletkezett, az évekig kéziratban heverő Gyász megjelenése után. "Épp akkor egy kis pénzünk szabadult fel, s a Gyász megjelenésével irodalmi jövedelmeim is csordogálni kezdtek - emlékszik vissza Németh László a regény születésére. A pénz egy pesti családi házba épült bele, melyből, mire elkészült, villa lett. S én, kéziratomból felocsúdva, mint a nyomasztó, négy-öt évi jövedelmemet kitevő adósság törlesztője, ugyanakkor "rózsadombi" villatulajdonos: kettős kelepcében találtam magam. A verem mélységét s szögeit semmi sem mutatja inkább, mint hogy az 1935 és 1940 közé eső években hány művet sebzett ki belőlem. Az első ezeknek a sorában a Bűn volt; egy vidékről felsodródott parasztfiú története, aki a fővárosi munkanélküliségben hányódva, egy villa építésénél talál munkát, s mikor az felépül, kerti munkásként marad a háznál, s ott ismeri meg lassan, a maga korlátolt módján a tulajdonosok, az építtető asszony s az új villában magát rabnak s árulónak érző férfi közt a világnézeti a harcot s a lelkiismeret-furdalást, amely az utóbbit a szép házból, családi köréből mint öngyilkost viszi ki a mentőkocsi. Az Iszony első egyharmad 1942-ben jelent meg, a nagy regényíró, Móricz Zsigmond folyóiratában. Móricz akkor már beteg volt, s újév napján azzal hivatott magához, hogyha regényt nem indítok a lapban, nem folytatja tovább. - Honnét húzzak elő egy regényt? - szabadkoztam. - Egy valamirevaló író fejében - mondta ő - mindig kell egy regénynek lennie. - S alig két hét múlva sürgönyben gratulált az első folytatáshoz. - Amennyire visszaemlékszem: az Iszony-ból, amikor vállalkoztam rá, csak egy mozdulat volt meg, a kedélyes, önelégült férfi, amint ebéd utáni ejtőzéseiben kényelmesen, szinte rátehénkedve paskolgatja nemesebb szövésű idegenkezésével küzdő élettársát. Ezt a mozdulatot, viszolygást rejtettem bele egy atyafi asszony, gazdatiszt lány házasságágának a történetébe (akiből a leírt érzés, azon kívül, hogy férjét nem nagyon szerette, teljesen hiányzott); az iszony lélektani rajzába pedig, amiről már nekem is volt tapasztalatom: az érzékenység és kiválóság szenvedését a közönségesség zsíros ujjai alatt. A regény, első terve szerint, három részből állt: az első azt mondta el, hogy a pusztai gazdatiszt lány, apja halál után, hogyan csúszik bele a kedve ellen való házasságba, a második rész: a házasság története, az iszony kibontakozása, növekedése, a férj életébe kerülő éjszakával, a harmadik (melyet eredetileg jóval hosszabbnak terveztem) a házassága poklából kiszabadult, Akteonját széttépett lélek magára találása egy új artemiszi életben s munkakörben. Az Iszony keletkezése, sorsa igen feltűnő módon üt el más műveimétől. Azokat szinte egytől egyig a magam makacssága, a mások ellenállása ellenében, szinte szögként ékelte bele a világba; az Iszony-t, kis túlzással azt mondhatom, úgy húzták ki belőlem. Móricz az első perctől nagyra tartotta, más írótársaim is nógattak a befejezésére, az olvasók követelték, a kiadó szerződést adott, s attól fogva, hogy az új folytatások a Válasz-ban megindultak, számról számra kaptam a biztatást. A regény megjelenése még azon a jégpáncélon is olvasztott valamit, amibe akkor már évek óta be voltam fogva. Külföld felé is ez törte, amennyire törhette, az utat. Az valószínű, hogy a nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal keveredni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás, a regény lélektani s mitológiai, realista s irreális része, a történet, a belőle kinövő szobor, legföljebb a Gyász-ban, vagy abban sem illik így egymásba."

Németh László - Változatok ​egy témára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Szerdai ​fogadónap
Az ​Utolsó kísérlet regényciklus harmadik darabja, mely a Kocsik szeptemberben és az Alsóvárosi búcsú kötetek szerves folytatása. A történet ezúttal az immáron felnőtté váló Jó Péter kálváriájának története, mely mögött kirajzolódik az összeomló Monarchia története is. A kötet az eredeti szerzői terv szerint tartalmazza A másik mester, később önállóan is kiadott részt is, illetőleg az Utolsó kísérlet tervrajzát is, melyet Németh László már 1939-ben megírt. A Szerdai fogadónap ilyenformán a két mester-történet - a szellemi és biológiai, Mester és tanítványa, A másik mester könyve, a felnőtté váló Péter lázadásának lezárását a rövid harmadik rész, a tulajdonképpeni Szerdai fogadónap adja meg.

Németh László - Történelmi ​drámák
"Amit ​munkáimról elmondhatok, hogy a készülődés rájuk nagy gyönyörűség volt, a megírásuk: meglepetéseket fiadzó fáradság, annak az elviselése, ami jár értük, az életkedvet felőrlő gyötrelem: fokozott mértékben érvényes drámáimra. ... A tanulmány eredményesebben szolgálta az áttekintés, megvilágítás pedagógiai örömét, a regény pontosabban és művészibben szőtte meg a mindennapok mitológiai képeket átderengető gobelinjét, a varázslatnak a boldogsága azonban ebben a gyors, erőteljes műfajban, a drámában volt a legteljesebb. Sajnos, ezért fizettem – a kísérletért, hogy a varázslat társadalomalakító erővé válhasson – a legnagyobb árat is." Németh László

Németh László - Berzsenyi ​Dániel
Németh ​László 1937-ben nagy visszhangot kiváltott könyvet írt Berzsenyi Dániel életútjáról és költészetéről. Majd egy évtizeden át folyamatosan tovább követte és elemezte a magyarokhoz, a Búcsúzás Kemenesaljától és a Fohászkodás költőjének rejtélyes alakját, akit kortársai - Kölcsey emlékezetes bírálata után - még életében szinte elfeledtek. A reformkor nagy gondolkodója, Széchenyi s főként a Nyugat első és második nemzedékének a költői - Füst Milán, Illyés Gyula, Weöres Sándor - ismertek el érdeme szerint. 1937 és 1947 között öt alkalommal választotta írásának tárgyául Berzsenyi Dánielt Németh László, s azt az elgondolkodtató történelmi-társadalmi szituációt, amely a 18-19. század fordulóján a magyar művelődés és kultúra - s benne természetesen Berzsenyi - életlehetőségeit jelentette. "Az az évtized, amelyben Berzsenyi kibontakozott - írja Németh László - újabb történetünknek tán legsötétebb szaka."

Németh László - Megmentett ​gondolatok
Első ​ízben olvashatjuk együtt a zömében 1954-ben készült kilenc "megmentett gondolat"-ot: kilenc igazi Németh László-esszét, kilenc "összefoglaló pillantás"-t. Míg ezt a ciklust az író az "eszmények átadásá"-nak tekinti, a következőt -- Magyar Műhely, Műfaji kérdések - a "mesterségbeli tudás" gyűjteményének. Később, betegsége nehéz éveiben is ugyanaz a makacsság hajtja, mint a "megmentett gondolatok" írása idején: minden írásával hitet, az életösztönt képviseli. Az Elvágott kötelek s Az elhallgatás emlékei is hű a mindenkori, percre sem szűnő szép Németh László-i gondolathoz és magatartáshoz: "az író: vállalkozás"

Németh László - Emberi ​színjáték
"A ​regény tulajdonképpen ironikus műnek indult, azt akartam megmutatni, micsoda testi-lelki fogyatkozások lappanghatnak a szentség mögött. Modellje egy földim, egyetemi kollégám volt, akit neuraszténiája nemcsak a nőktől zárt el, de vizsgái letételében is meggátolt. Hazament, s a falunkban mint kuruzslónak széles pacientúrája támadt a külsősori szegények közt, Ezt az alakot növesztettem én meg "impotenciája" felől már-már krisztusi méretkre. A téma azonban bosszút állt, írás közben derült ki, hogy nem a betegség határozta meg a szentséget, a szentségre rendelt emberi természet az, amit mi betegségnek látunk. A hős a maga lábára állva kibújt az irónia pányvájából, melyet az írói szándék vetett rá, s bár egy csendőrgolyó terítette le, szinte úgy illant a mennybe a szilasi szőlőhegyen köré gyűlt tanítványai közül."

Németh László - Levelek ​Magdához
Ezek ​a levelek nem szerepelnek a Németh László élete levelekben című kötetben, mely 2000-ben jelent meg az Osiris Kiadóban. E válogatás alapja az 1988-as Monostori Imre szerkesztette tatai kiadás. Németh Lászlónak a Nyugaton élő legidősebb lányához fűződő mély érzelmi és intellektuális kapcsolatból születő levelei ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgálnak, és persze érdekfeszítő olvasmányként is, Németh Magda válogatásában. A(z) Levelek Magdához (Könyv) szerzője Németh László.

Németh László - Németh ​László válogatott művei III. - Drámák, életrajzi írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Napló
Mint ​minden ember, fiatal koromban, de később is, én is próbáltam naplót írni, az ilyesféle naplóvezetéshez azonban nemcsak az idő és szívósság nem volt meg bennem, de talán az érdeklődés sem önmagam iránt vagy a rendszeres természettudományos megfigyelő kedv a világ iránt. Életem derekán vagy azon túl is azonban mégis rákaptam a naplóírás egy másféle fajára, amelyhez hasonlót előttem nem tudom, űzött-e valaki: egy-két napig nagy szenvedéllyel vezetett írások ezek, amelyek mint a szimatot fogott kutya a földbe, csillapíthatatlanul túrnak a lélekbe vagy az igazságok rendszerébe valami után. E naplók közül az elsőt azok az évek sajtolták ki belőlem, amelyek drámaíróvá is tettek, csak valamivel később; így nemcsak szimbolikus, de időrendi jelentősége is van, hogy a gyűjtemény első darabja első igazi drámám bemutatásához kapcsolódik. Életem legnehezebb esztendei voltak ezek: a Törökvész úti ház építése és leégése közé eső nyolc–kilenc év, a harmincas évek második s a negyvenes évek első fele; külső körülményeim, sőt vonzalmaim ekkor váltak mintegy csapdájává annak, ami mint eszmény megért bennem.

Németh László - Újabb ​drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók