Németh László könyvei a rukkolán

Németh László - Irgalom
Amikor ​Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novellapállyázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novella-változata volt az első kézirat, melyet átadtam neki - nyilatkozta Németh László 1964-ben, az Irgalom keletkezésének történetéről. - Akkor még Telemachos volt a címe, s egy fiatalember a főhőse. Mostani alakját a harmincas évek elején, ha szabad így neveznem: görög korszakomban kapta meg, ekkor már Irgalom a neve, s mint a Gyász ikerdarabja, Kurátor Zsófi elektrai alakját kívánta egy antigoneival ellensúlyozni. Az akkor elkészült 60-70 hasáb 44-ben, az ostrom alatt tűnt el. 57--ben, amikor a sajkódi lábadozás alatt az Égető Eszter fogadtatása új regény írására bátorított, s olyan téma s életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott, megint az Irgalmat vettem elő. Ekkorra megszűnt az a személyes ok is, amely miatt a megírását újra s újra elhalasztottam. Életem zaklatottsága miatt azonban akkor is csak a regény első két fejezete s a harmadik fele készülhetett el. A derekát 62-63 telén írtam meg, amikor a közélettől végleg visszahúzódva, a Gandhi halála után ennek a munkának a társaságában töltöttem a -30 fokos telet. Nyugati utunk miatt akkor is adós maradtam mintegy 100-120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. Így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.

Németh László - San ​Remó-i napló
1935 ​elején Németh László a Rádió irodalmi osztályának vezetője a Tanú szerkesztő-írója rövid, kéthetes szabadságot engedélyez magának. Mint annyiszor, most is Itáliába siet. A pihenés azonban Németh Lászlónál sohasem képzelhető el könyvek nélkül, a San Remó-i napló sem csupán egy valóságos út leírása, hanem a szellem útvonalának egy új gondolati kalandnak a rögzítése is. A kényelmesen haladó turistavonat még el sem érte Triesztet, amikor utasa egy német néprajztudós, Forbenius segítségével már a hamiták földjén jár...

Németh László - Drámák
Németh ​László kivételesen gazdag és sokoldalú életművének a regények és a tanulmányok mellett harmadik nagy pillére a dráma: csaknem harminc színművében ugyanazok az emberi sorskérdések foglalkoztatják, mint a többi munkájában. "Az idealista férfi a szívét köti egy gondolatra" - mondja már korai darabjának, a _Cseresznyés_ -nek főszereplője; ennek a magatartásnak, ennek az erkölcsi problémának variációi izgatták mindhalálig Németh Lászlót, a színpadi szerzőt, a regényírót, a gondolkodót. Jóformán valamennyi drámájának alapkérdése a korával, a külső körülményekkel szembeszegülő és megküzdő hős (aki nemegyszer az író eszméinek és gondolatainak szócsöve): akár történelmi mezbe öltözteti, akár mai ruhába, a nagy egyéniség és a történelmi-társadalmi erők összecsapását, játékát kívánja példázni. Kötetünk csak válogatást adhat Németh László "papírszínházá"-ból - maga az író nevezte így drámáit -, amely már rég kilépett a könyvek táblái közül, színpadra került, nagy sikert aratott; a _Villámfénynél, Széchenyi, Galilei, A két Bolyai_ és a _Nagy család_ című trilógia mintegy ízelítő Németh László drámaíró művészetéből

Németh László - Pedagógiai ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - VII. ​Gergely / Galilei
Németh ​László nyilatkozatából a két történelmi dráma keletkezéséről: "Első történeti drámámat, a _VII. Gergely_t még 1937-ben, akkori betegségem alatt írtam; a drámát hattyúdalnak, utolsó szavait »szerettem az igazságot, gyűlöltem a hazugságot«) síriratnak szántam. Amikor a _VII. Gergely_t írtam, félig-meddig magam is abban a hitben voltam, hogy a történeti dráma a romantika meghaladt műfaja. Ma, a költői személytelenség korában inkább a darabba zárt lírai indulat tetszhet anakronizmusnak. Én azonban bízom benne, hogy abba, ami nemcsak egy személy, de egy kor vívódásának volt kifejezője, s amiben tízezrek ismertek magukra, kell valami időszerűnek, vagy ha annak nem, időfelettinek lennie. (...) Galileivel mint a természetismeretet tudománytörténetként előadó tanár ismerkedtem meg, s amikor több évi fordítás után eredeti mű írására szólítottak fel, mint kompromisszumot jelentő témát vetettem fel, hogy írás közben szivárogjon belé az anyag s hasonlóság, amely legveszélyesebb munkámmá tette."

Németh László - II. ​József
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Kocsik ​szeptemberben
​Jó Péter, a dunántúli parasztfiú, tanulni szeretne. Édesapjának más tervei vannak vele, így igazi krízisregénybe csöppen az olvasó. A kisfiúban zajló harc, a fejlődés és az indulatok leírása igazi Németh László-i mestermű. Körkép a két világháború közötti Magyarországról, a társadalom néhány akkor jelentős rétegéről. A folytatás az Utolsó kísérlet című regényben található ezzel a fejezettel együtt.

Németh László - Gyász
A ​Gyász főhőse "jómódú parasztlány, nagyon szép is, az ura a háborúban esett el; ő elköltözött a napától, az apja egy kis házat vett neki, ott élt a fiával. Sosem hallottam róla semmi pletykát; kérték, és nem ment férjhez. Nem volt hideg, csak büszke; büszkén álszemérmes. Néhány éve a kisfia is meghalt. Azóta egyszer találkoztam vele a temetőben, sovány volt, szikár s még mindig szép. A sírkőről beszélt, amelyet a fiának akart állítani. Éreztem rajta, hogy már gyenge az igazi szenvedésre, de a büszkesége holtomiglan gyászt kényszerített rá. [...] Fájdalmunk nem tud megfelelni önérzetünk követelésének, összetörtek akarunk lenni, amikor a szívünkben szélcsend van. Megértettem, hogy a gyász fiataloknál, bizonyos időn túl, a büszkeség betegsége..." Németh László

Németh László - Tanu I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tanu II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Égető Eszter [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Novellák, regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tündérhegyi szocioterápiás műhelyek és gyakorlatgyűjtemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kramer Tamás - Magyar Sándor - Németh László - Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés
A minőség ellenőrzésének kialakulása egyidejű az árutermelés kialakulásával, az ipari jellegű minőség-ellenőrzés pedig a gyáripar és a manufaktúrák, üzemek megszületésével. Az elmúlt száz évben különösen sokat fejlődött, változott a minőség ellenőrzése, célja, módszertana és szerepe. A művezetői ellenőrzéstől eljutottunk a Taylor-féle funkcionális minőség-ellenőrzésen, a statisztikai minőségszabályozáson keresztül egészen a teljes körű minőségszabályozásig. A könyv fejezetei: 2. Történeti bevezető. 2. Minőségügyi és minőségbiztosítási fogalmak. 3. A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás szervezete. 4. A vállalati minőségbiztosítási rendszer és annak szabványos követelményei. 5. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja. 6. A vállalati minőség-ellenőrzés szervezete és feladatai. 7. Matematikai statisztikai módszerek. 8. Teljes körű minőségszabályozás (TQM). 9. Minőségszabályozási módszerek. 10. Minőségbiztosítás jellemzői a különböző ágazatokban. Minden fejezet után összefoglaló és ellenőrző kérdések szerepelnek. A tankönyv használatát a Szakképzési Tankönyv- és Taneszköz Tanács javaslatára az oktatási miniszter a 8216/2001. sz. alatt engedélyezte. Ajánljuk: elsősorban a középiskolai tanulóknak valamennyi szakmacsoport tantárgyi moduljaiban, ezen felül pedig főiskolásoknak kiegészítő tankönyvként, minőségbiztosítással foglalkozó mérnököknek és más szakmák érdeklődőinek.

Németh László - Novellák, ​regények
Tartalom: _Novellák_ Horváthné ​meghal Csendőrcsel _Regények_ Gyász Bűn Iszony

Németh László - Puskin
Németh ​László egyre közelebb kerülve Puskinhoz, nyugtalan, ellentmondásos természetéhez, megértve olyan alkotói és formai titkait, amelyre csak egy kiváló író lehet képes, jut el arra az eredeti következtetésre: Puskin volt az, aki előre megtervezte az újkor egyik legnagyobb irodalmát. Tehetsége és nyugtalansága sarkallta, hogy mint író sem tudott veszteg maradni, egy témába, műfajba, módszerbe beleragadni, egyaránt nagy volt mint lírikus, drámaíró, elbeszélő és tanulmányíró. Tartalom: Az irodalom-alapító -Puskin tehetsége -Puskin élete -A lírikus -Elbeszélő költemények -Drámák -Széppróza -A tanulmányíró Irodalom

Németh László - Történelmi ​drámák
"Amit ​munkáimról elmondhatok, hogy a készülődés rájuk nagy gyönyörűség volt, a megírásuk: meglepetéseket fiadzó fáradság, annak az elviselése, ami jár értük, az életkedvet felőrlő gyötrelem: fokozott mértékben érvényes drámáimra. ... A tanulmány eredményesebben szolgálta az áttekintés, megvilágítás pedagógiai örömét, a regény pontosabban és művészibben szőtte meg a mindennapok mitológiai képeket átderengető gobelinjét, a varázslatnak a boldogsága azonban ebben a gyors, erőteljes műfajban, a drámában volt a legteljesebb. Sajnos, ezért fizettem – a kísérletért, hogy a varázslat társadalomalakító erővé válhasson – a legnagyobb árat is." Németh László

Németh László - A ​színházi dolgozók jogi kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Ady ​Endre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Bűn ​/ Iszony
A ​Bűn 1936-ban keletkezett, az évekig kéziratban heverő Gyász megjelenése után. "Épp akkor egy kis pénzünk szabadult fel, s a Gyász megjelenésével irodalmi jövedelmeim is csordogálni kezdtek - emlékszik vissza Németh László a regény születésére. A pénz egy pesti családi házba épült bele, melyből, mire elkészült, villa lett. S én, kéziratomból felocsúdva, mint a nyomasztó, négy-öt évi jövedelmemet kitevő adósság törlesztője, ugyanakkor "rózsadombi" villatulajdonos: kettős kelepcében találtam magam. A verem mélységét s szögeit semmi sem mutatja inkább, mint hogy az 1935 és 1940 közé eső években hány művet sebzett ki belőlem. Az első ezeknek a sorában a Bűn volt; egy vidékről felsodródott parasztfiú története, aki a fővárosi munkanélküliségben hányódva, egy villa építésénél talál munkát, s mikor az felépül, kerti munkásként marad a háznál, s ott ismeri meg lassan, a maga korlátolt módján a tulajdonosok, az építtető asszony s az új villában magát rabnak s árulónak érző férfi közt a világnézeti a harcot s a lelkiismeret-furdalást, amely az utóbbit a szép házból, családi köréből mint öngyilkost viszi ki a mentőkocsi. Az Iszony első egyharmad 1942-ben jelent meg, a nagy regényíró, Móricz Zsigmond folyóiratában. Móricz akkor már beteg volt, s újév napján azzal hivatott magához, hogyha regényt nem indítok a lapban, nem folytatja tovább. - Honnét húzzak elő egy regényt? - szabadkoztam. - Egy valamirevaló író fejében - mondta ő - mindig kell egy regénynek lennie. - S alig két hét múlva sürgönyben gratulált az első folytatáshoz. - Amennyire visszaemlékszem: az Iszony-ból, amikor vállalkoztam rá, csak egy mozdulat volt meg, a kedélyes, önelégült férfi, amint ebéd utáni ejtőzéseiben kényelmesen, szinte rátehénkedve paskolgatja nemesebb szövésű idegenkezésével küzdő élettársát. Ezt a mozdulatot, viszolygást rejtettem bele egy atyafi asszony, gazdatiszt lány házasságágának a történetébe (akiből a leírt érzés, azon kívül, hogy férjét nem nagyon szerette, teljesen hiányzott); az iszony lélektani rajzába pedig, amiről már nekem is volt tapasztalatom: az érzékenység és kiválóság szenvedését a közönségesség zsíros ujjai alatt. A regény, első terve szerint, három részből állt: az első azt mondta el, hogy a pusztai gazdatiszt lány, apja halál után, hogyan csúszik bele a kedve ellen való házasságba, a második rész: a házasság története, az iszony kibontakozása, növekedése, a férj életébe kerülő éjszakával, a harmadik (melyet eredetileg jóval hosszabbnak terveztem) a házassága poklából kiszabadult, Akteonját széttépett lélek magára találása egy új artemiszi életben s munkakörben. Az Iszony keletkezése, sorsa igen feltűnő módon üt el más műveimétől. Azokat szinte egytől egyig a magam makacssága, a mások ellenállása ellenében, szinte szögként ékelte bele a világba; az Iszony-t, kis túlzással azt mondhatom, úgy húzták ki belőlem. Móricz az első perctől nagyra tartotta, más írótársaim is nógattak a befejezésére, az olvasók követelték, a kiadó szerződést adott, s attól fogva, hogy az új folytatások a Válasz-ban megindultak, számról számra kaptam a biztatást. A regény megjelenése még azon a jégpáncélon is olvasztott valamit, amibe akkor már évek óta be voltam fogva. Külföld felé is ez törte, amennyire törhette, az utat. Az valószínű, hogy a nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal keveredni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás, a regény lélektani s mitológiai, realista s irreális része, a történet, a belőle kinövő szobor, legföljebb a Gyász-ban, vagy abban sem illik így egymásba."

Németh László - Európai ​utas
A ​húszas évek végén egy fiatal orvos nekilát, hogy az egész európai kultúra mérlegét elkészítse, s földerítse azokat a legfrissebb áramlatokat is, amelyekről addig még senki sem szólt magyar nyelven. A huszonhét éves Németh László teljes fegyverzetében ugrik elő, s rögtön hatalmas - és kritikailag helyesen értékelő - esszéket ír Freudról, Gide-ről vagy Pirandellóról. Azután saját folyóiratot alapít: maga írja a Tanú-t, melyben a szellemi körkép az író saját ideológiájával színeződik - ám ezen belül az információk, meglátások, következtetések világviszonylatban is árját ritkító gazdagodásával bővül tovább, egészen napjainkig. Így jönnek létre a nagyszerű görög tárgyú tanulmányok, az orvostudomány fejlődésének áttekintése, az új fizikai világkép fölvázolása s a szomszéd népekkel való testvériség jegyében keletkezett írások. Németh László már kritikai tevékenysége elején vagy nyolc nyelven megjelent műveket bírál az eredeti alapján, nem egy olyat, amiről akkori véleményét -az évtizedekkel későbbi magyar kiadás alkalmával - az új, marxista kritika erősíti majd meg. Kötetünk Némethnek az európai történelemmel, gondolkodással foglalkozó írásait egészen betegségéig: 1953 -ig gyűjti össze - ez a tanulmánykötet az író életművének talán legimponálóbb teljesítménye.

Németh László - Kísérleti ​dramaturgia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Németh ​László élete levelekben 1949-1975 I-III.
Németh ​László levelezésének háromkötetes gyűjteménye az író munkásságának fogadtatástörténetébe, irodalompolitikai küzdelmeibe enged dokumentum- és kútfőértékű bepillantást. A határokon inneni és túli olvasóközönségével folytatott írásbeli eszmecserék személyes életének mindennapjait is híven tükrözik, s ismeretük nélkül a kívánatos mélységben nem érthető meg e negyedszázad irodalom- és mentalitástörténete, sőt politikatörténete sem. A hozzá írt levelekben pedig egy széles horizontú, virtuális társadalmi regény is rejtezik, az Égető Eszter potenciális folytatása, a vidéki Magyarország társadalomrajza, az élet magyar útjának rajza az ötvenes-hatvanas-hetvenes években.

Németh László - Bűn
A ​regénynek középpontjában egyetlen hős sorsának alakulása áll: Kovács Lajos fiatal parasztlegény, aki a falusi életet megunva a fővárosba indul szerencsét próbálni. Vágyai szerények, az ígéret földjétől csak munkalehetőséget és egy kicsit érdekesebb életet vár. A harmincas évek Budapestjére érkezik, tolvajjá lett állástalan diplomások, fillérekért dolgozó, becsapott munkások közé. A 20. század mesebeli parasztlegénye vakon botorkál a számára teljesen érthetetlen világban. Kudarcot vallott próbálkozások, csavargás és éhezés után bejut ugyan egy budai villa építkezésére, de tudja, ha elkészül a ház, hányattatásai újra kezdődnek. Otthon, emberi közelség után vágyódó kitaszítottságában cselédlány húgának életformája, a "fix hely" jelenti számára az irigyelt megoldást, az urak világa azt a magasabbrendű életet, amelyre csak a legnagyobb tisztelettel mer felnézni. A villatulajdonosnő mellé szegődik, vállalja a munkások megvetését, hogy a háznál maradhasson....

Németh László - Írások ​a hipertóniáról
Ez ​a könyv arról szól, ami mindnyájunkkal megtörténik egyszer (ha csak a szerencsés hirtelen halál elé nem vág), hogy gyógyíthatatlan betegek leszünk, s a betegség, mint kígyó egy magányos Laokoónt, elkezd körülfolyni, szorítani, ropogtatni.Azt, hogy mi történik egy ember lelkében ilyenkor, sokan megírták. Ez a könyv nem az efféle művekkel akar versenyezni. Az író - maga a szorongatott Laokoón - itt szándékosan félretolt, más művekbe söpört minden érzelmi elemet, s csak azt hagyja meg magából, ami életében is egyik sajátsága volt, a dolgokkal szembenéző, könyörtelen gondolkozást.A látvány, amelyre az olvasónak fel kell készülnie, ez tehát: egy emberi elme, amely megszokta, hogy a jelenségeket a maga félig tudományos, félig intuitív módján vizsgálja, a ťkígyóvalŤ szemben sem adja fel ezt a magatartást, s ugyanúgy néz szembe vele is, ahogy irodalmi alkotásokkal, történelmi tüneményekkel vagy családi élete apró eseményeivel szokott. Ezt nem azért teszi, mert azt hiszi, hogy az értelem létének legkülönb, legnemesebb része, amelyhez a legjobban s legtovább kell ragaszkodnia, vagy hogy az a fölény, melyet így a betegséggel szemben szerez, azonos azzal a bizonyos halálon aratott diadallal, amelyről az emberek annyit ábrándoztak. Nem, amit ő hisz, mindössze annyi, hogy az értelem hű, bevált fegyver, amelyet a fontosabb dolgok oltalmában célszerű a végsőkig forgatni...

Németh László - Történeti ​drámák I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Magam ​helyett I-II.
"Kortársaimon, ​s fiatalabbakon is, gyakran tapasztalom mostanában, hogy emlékezetükből merítik ihletüket, mintha az életük vált volna legtöbbet ígérő témájukká. Én fiatal koromban álltam életrajzíró hírben, beszámolókat készít (mondták) egy utazásról, amelynek az elején áll. Öregkori gyengeségként inkább a műveimet magyarázom; az életemet heverni hagyom, mint meddő kőzetet, amelyből az ércet kiszedtük már. Mi ennek az oka? A szépíró megvetése, aki azt tartja, hogy életünkről a legfontosabbat úgyis csak a fikció áttételeiben, túlzásaiban lehet elmondani? Az ösztönné vált elővigyázat, amely érzi, hogy a betegség az öregkor titkos kincstárában, az emlékezet meglepetésül ömlő bőségében okozta a legnagyobb pusztulást? Vagy az igénytelenné vált önismeret, amely tudja, hogy ha van figyelni, felderíteni való az életemben, hát a sajátságos mechanizmus, mely egy ilyen igénytelen szervezetből, az átlagosnál szűkebb tapasztalatkincsből ennyire is jelentős művet hívhatott elő. De akármi az oka: írásaim közt vannak életrajzi jellegűek, s ezeknek az összműben meg kell keresniük a helyük. Igaz, hogy ha jobban megfigyeljük, ezek az életrajzok, életrajz-töredékek, mint az első ilyennek a címe, Ember és szerep is mutatja, inkább egy kollektív én kibontakozását, működésbe lépését kísérik nyomon, s nem a konkrét egyéniség lélektani gyökereit akarják kihámozni; a pszichológiai szövevény, az ember csak annyiban fontos, amennyiben a közéleti műszer, az absztrakt mérce, az irányjelző szerep ebből állt elő, s ezt hajtotta szolgálatába. Ez az első életrajzszerű írás, harminc-egynéhány éves koromban, közéleti harcaim melléktermékeként keletkezett, de amikor tíz év múlva "szerepem eljátszva", mint a címe - Magam helyett - is mutatja, a halálra készülőn megint egy életrajzféle írásába fogtam, alcíme: "Tanulmány az életemről", épp ezt a személyest-lehántó, a köztanulságot mentő szándékot jelenti be: ha a műszert össze is töritek, vigyétek tovább, maradjon veletek iránytűként használható tanulsága. Később, amikor tizenöt év múltán a Bajkódi csendben még egyszer az életem fölé hajoltam, s az emlékezés boldogsága jobban megejthetett volna; akkor is csak a művek hátrább eső fejezeteit - ezen a cí-men s nyilván ezzel a szándékkal - kezdtem továbbírni. De életrajznak bármennyire nem életrajz-ihletésűek ezek a töredékek, s mindaz, ami függelékül hozzájuk csatolható: egy életrajz mégiscsak összeállítható belőlük, s az is a legtermészetesebb, hogy ebben a kiadásban valami ilyenné álljanak össze. "

Németh László - Breviárium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gion János - Kovács Sándorné - Németh László - Pitrik József - Pitrik Józsefné - Technika ​és életvitel - 8. évfolyam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - A ​Medve-utcai polgári
A ​"minőség forradalmá"-nak volt problémája ez a munka: át tudok-e véremmel színezni egy unalmas bürokrata (iskolaorvos) foglalkozást? Igen, ez lehetséges. Nincs olyan munkakör, amelyből művészetet nem lehetne csinálni; nincs olyan műhely, amelyben ott nem lappangana egy laboratórium. Ha adótiszt, ha pincér: lehetsz művész és tudós. Ez a könyv tán útbaigazít: hogyan. S ha nem nyujtott semmi mást: megérte. Nincs fontosabb forradalom, mint amelyik a munka lelketlensége ellen tör. Németh László

Németh László - Változatok ​egy témára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Társadalmi ​drámák
Utópia ​és valóság szembesítése tehát nem az eszmék feladására késztette Németh Lászlót – elbukó hősei kudarcukban sem mondanak le rögeszmeszerű terveikről. De a továbbgondolkodás és új tanulságok öngyötrő, fájdalmas és rezignált tudomásulvétele olyan többlet, amit az esszék írója nem tudott felmutatni. A drámák a "minőség"-tervek társadalmi megvalósíthatóságának módozatait keresik, s a Villámfénybentől a Győzelemig terjedő sor azt mutatja, hogy az íróban megérik az új felismerés: a "kivonulás", az egyéni "külön meredek út" nem nyújt megoldást. A főhősök mégis azt az ügyet képviselik, amelyet az író sajátjának kell tartanunk, s vállalják is akár azon az áron, hogy különccé válnak. Majd a történelmi drámáknak lesz az a hivatásuk, hogy igazolják a gondolkodás és erkölcs hőseit (VII. Gergely, 1937; Eklézsia megkövetés, 1946; Husz, 1948). A VII. Gergely zárómondata – "Szerettem az igazságot, gyűlöltem a méltatlanságot, ezért halok meg száműzetésben" – jelzi a különbséget, ami a kétféle hős bukása között van. A társadalmi drámák hősei – e kiúttalanság-érzéstől szenvedő, vergődő emberek – bukásának nemes erkölcsi elégtétele van, ám történelmi elégtételük aligha lehetséges. A történelmi drámák hőseit bukásukban a történelem igazolja: olyan ügyért vesztek el, amelyet későbbi korok számontartanak.