Ajax-loader

Németh László könyvei a rukkolán


Németh László - San ​Remó-i napló
1935 ​elején Németh László a Rádió irodalmi osztályának vezetője a Tanú szerkesztő-írója rövid, kéthetes szabadságot engedélyez magának. Mint annyiszor, most is Itáliába siet. A pihenés azonban Németh Lászlónál sohasem képzelhető el könyvek nélkül, a San Remó-i napló sem csupán egy valóságos út leírása, hanem a szellem útvonalának egy új gondolati kalandnak a rögzítése is. A kényelmesen haladó turistavonat még el sem érte Triesztet, amikor utasa egy német néprajztudós, Forbenius segítségével már a hamiták földjén jár...

Covers_71582
elérhető
0

Németh László - Drámák
Németh ​László kivételesen gazdag és sokoldalú életművének a regények és a tanulmányok mellett harmadik nagy pillére a dráma: csaknem harminc színművében ugyanazok az emberi sorskérdések foglalkoztatják, mint a többi munkájában. "Az idealista férfi a szívét köti egy gondolatra" - mondja már korai darabjának, a _Cseresznyés_ -nek főszereplője; ennek a magatartásnak, ennek az erkölcsi problémának variációi izgatták mindhalálig Németh Lászlót, a színpadi szerzőt, a regényírót, a gondolkodót. Jóformán valamennyi drámájának alapkérdése a korával, a külső körülményekkel szembeszegülő és megküzdő hős (aki nemegyszer az író eszméinek és gondolatainak szócsöve): akár történelmi mezbe öltözteti, akár mai ruhába, a nagy egyéniség és a történelmi-társadalmi erők összecsapását, játékát kívánja példázni. Kötetünk csak válogatást adhat Németh László "papírszínházá"-ból - maga az író nevezte így drámáit -, amely már rég kilépett a könyvek táblái közül, színpadra került, nagy sikert aratott; a _Villámfénynél, Széchenyi, Galilei, A két Bolyai_ és a _Nagy család_ című trilógia mintegy ízelítő Németh László drámaíró művészetéből

Németh László - Pedagógiai ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - VII. ​Gergely / Galilei
Németh ​László nyilatkozatából a két történelmi dráma keletkezéséről: "Első történeti drámámat, a _VII. Gergely_t még 1937-ben, akkori betegségem alatt írtam; a drámát hattyúdalnak, utolsó szavait »szerettem az igazságot, gyűlöltem a hazugságot«) síriratnak szántam. Amikor a _VII. Gergely_t írtam, félig-meddig magam is abban a hitben voltam, hogy a történeti dráma a romantika meghaladt műfaja. Ma, a költői személytelenség korában inkább a darabba zárt lírai indulat tetszhet anakronizmusnak. Én azonban bízom benne, hogy abba, ami nemcsak egy személy, de egy kor vívódásának volt kifejezője, s amiben tízezrek ismertek magukra, kell valami időszerűnek, vagy ha annak nem, időfelettinek lennie. (...) Galileivel mint a természetismeretet tudománytörténetként előadó tanár ismerkedtem meg, s amikor több évi fordítás után eredeti mű írására szólítottak fel, mint kompromisszumot jelentő témát vetettem fel, hogy írás közben szivárogjon belé az anyag s hasonlóság, amely legveszélyesebb munkámmá tette."

Irgalom
elérhető
4

Németh László - Irgalom
Amikor ​Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novellapállyázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novella-változata volt az első kézirat, melyet átadtam neki - nyilatkozta Németh László 1964-ben, az Irgalom keletkezésének történetéről. - Akkor még Telemachos volt a címe, s egy fiatalember a főhőse. Mostani alakját a harmincas évek elején, ha szabad így neveznem: görög korszakomban kapta meg, ekkor már Irgalom a neve, s mint a Gyász ikerdarabja, Kurátor Zsófi elektrai alakját kívánta egy antigoneival ellensúlyozni. Az akkor elkészült 60-70 hasáb 44-ben, az ostrom alatt tűnt el. 57--ben, amikor a sajkódi lábadozás alatt az Égető Eszter fogadtatása új regény írására bátorított, s olyan téma s életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott, megint az Irgalmat vettem elő. Ekkorra megszűnt az a személyes ok is, amely miatt a megírását újra s újra elhalasztottam. Életem zaklatottsága miatt azonban akkor is csak a regény első két fejezete s a harmadik fele készülhetett el. A derekát 62-63 telén írtam meg, amikor a közélettől végleg visszahúzódva, a Gandhi halála után ennek a munkának a társaságában töltöttem a -30 fokos telet. Nyugati utunk miatt akkor is adós maradtam mintegy 100-120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. Így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.

Németh László - Kocsik ​szeptemberben
​Jó Péter, a dunántúli parasztfiú, tanulni szeretne. Édesapjának más tervei vannak vele, így igazi krízisregénybe csöppen az olvasó. A kisfiúban zajló harc, a fejlődés és az indulatok leírása igazi Németh László-i mestermű. Körkép a két világháború közötti Magyarországról, a társadalom néhány akkor jelentős rétegéről. A folytatás az Utolsó kísérlet című regényben található ezzel a fejezettel együtt.

Németh László - II. ​József
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyasz_www.kepfeltoltes.hu_
elérhető
8

Németh László - Gyász
A ​Gyász főhőse "jómódú parasztlány, nagyon szép is, az ura a háborúban esett el; ő elköltözött a napától, az apja egy kis házat vett neki, ott élt a fiával. Sosem hallottam róla semmi pletykát; kérték, és nem ment férjhez. Nem volt hideg, csak büszke; büszkén álszemérmes. Néhány éve a kisfia is meghalt. Azóta egyszer találkoztam vele a temetőben, sovány volt, szikár s még mindig szép. A sírkőről beszélt, amelyet a fiának akart állítani. Éreztem rajta, hogy már gyenge az igazi szenvedésre, de a büszkesége holtomiglan gyászt kényszerített rá. [...] Fájdalmunk nem tud megfelelni önérzetünk követelésének, összetörtek akarunk lenni, amikor a szívünkben szélcsend van. Megértettem, hogy a gyász fiataloknál, bizonyos időn túl, a büszkeség betegsége..." Németh László

Németh László - Tanu I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tanu II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Égető Eszter [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Novellák, regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tündérhegyi szocioterápiás műhelyek és gyakorlatgyűjtemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kramer Tamás - Magyar Sándor - Németh László - Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés
A minőség ellenőrzésének kialakulása egyidejű az árutermelés kialakulásával, az ipari jellegű minőség-ellenőrzés pedig a gyáripar és a manufaktúrák, üzemek megszületésével. Az elmúlt száz évben különösen sokat fejlődött, változott a minőség ellenőrzése, célja, módszertana és szerepe. A művezetői ellenőrzéstől eljutottunk a Taylor-féle funkcionális minőség-ellenőrzésen, a statisztikai minőségszabályozáson keresztül egészen a teljes körű minőségszabályozásig. A könyv fejezetei: 2. Történeti bevezető. 2. Minőségügyi és minőségbiztosítási fogalmak. 3. A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás szervezete. 4. A vállalati minőségbiztosítási rendszer és annak szabványos követelményei. 5. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja. 6. A vállalati minőség-ellenőrzés szervezete és feladatai. 7. Matematikai statisztikai módszerek. 8. Teljes körű minőségszabályozás (TQM). 9. Minőségszabályozási módszerek. 10. Minőségbiztosítás jellemzői a különböző ágazatokban. Minden fejezet után összefoglaló és ellenőrző kérdések szerepelnek. A tankönyv használatát a Szakképzési Tankönyv- és Taneszköz Tanács javaslatára az oktatási miniszter a 8216/2001. sz. alatt engedélyezte. Ajánljuk: elsősorban a középiskolai tanulóknak valamennyi szakmacsoport tantárgyi moduljaiban, ezen felül pedig főiskolásoknak kiegészítő tankönyvként, minőségbiztosítással foglalkozó mérnököknek és más szakmák érdeklődőinek.

Németh László - Szerdai ​fogadónap
Az ​Utolsó kísérlet regényciklus harmadik darabja, mely a Kocsik szeptemberben és az Alsóvárosi búcsú kötetek szerves folytatása. A történet ezúttal az immáron felnőtté váló Jó Péter kálváriájának története, mely mögött kirajzolódik az összeomló Monarchia története is. A kötet az eredeti szerzői terv szerint tartalmazza A másik mester, később önállóan is kiadott részt is, illetőleg az Utolsó kísérlet tervrajzát is, melyet Németh László már 1939-ben megírt. A Szerdai fogadónap ilyenformán a két mester-történet - a szellemi és biológiai, Mester és tanítványa, A másik mester könyve, a felnőtté váló Péter lázadásának lezárását a rövid harmadik rész, a tulajdonképpeni Szerdai fogadónap adja meg.

Németh László - Négy ​könyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gulyás Pál - Németh László - Egy ​barátság levelekben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Utolsó ​széttekintés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Szerettem ​az igazságot I-II.
Németh ​László életműsorozata az író drámai munkásságát két, kettős kötetbe gyűjtve adja közre, a drámák születésének időrendjében, tehát szakít a korábbi, műfajok szerinti csoportosítással. Mert "az, hogy mikor, milyen unszolásra keletkeztek, e darabok közt szorosabb családokat teremt, mint hogy társadalmiak vagy történetiek-e" - állapítja meg maga az író, az első kettős kötet megjelenése alkalmából, egész drámaírói munkásságát áttekintő bevezető tanulmányában. Németh László írói vállalkozásán belül e műfajnak és a drámaírónak, bármelyik alkotói korszakát tekintjük, mindenkor különleges szerepe - és sorsa volt. "Amit munkáimról általában elmondhatok - írja bevezetőjében Németh László -, hogy a készülődés rájuk nagy gyönyörűség volt, a megírásuk: meglepetéseket fiadzó fáradság, annak elviselése, ami jár értük, az életkedvet felőrlő gyötrelem: fokozott mértékben érvényes drámáimra. Az anyaggyűjtés ugyan még a történeti drámáknál sem volt mindig olyan hónapokat megpezsdítő izgalom, mint a Galilei vagy a Gandhi esetében: a tárgyválasztást s a drámaterv elkészítését, mint a Széchenyi-nél vagy a II. József-nél, néha évek választották el: a vázlat papírra vetése azonban még a társadalmi drámáknál is kettős gyönyörűség volt: egy hónapok, évek óta gyűlő feszültségnek ígért tisztító kisülést, s adta meg a tervezésnek azt az építészi biztonságot, mely csak ebben az igénye szerint nagy, de terjedelménél fogva kicsiny műfajban lehetséges. - S lírának és matematikának ebből a frigyéből, írás közben gyorsabban és plasztikusabban, mint bárhol, élő, körüljárható alakok támadtak, akik néhány héten át mint kiismerendő ismerősök pszichológiai meglepetésekkel szolgáló teremtmények álltak körül, sorsukban, beszédjükben, indulataikban egy emberi miliőt, eltemetett kort hoztak a szemem elé. A tanulmány eredményesebben szolgálta az áttekintés, megvilágítás pedagógiai örömét, a regény pontosabban és művészibben szőtte meg a mindennapok mitológiai képeket átderengető gobilenjét, a varázslatnak a boldogsága azonban ebben a gyors, erőteljes műfajban volt a legteljesebb. Sajnos, ezért fizettem - a kísérletért, hogy a varázslat társadalomalakító erővé válhasson - a legnagyobb árat is... Az, hogy egészségemet egy drámám körül támadt drámában vesztettem el, jó foglalata a történetnek, mely drámaírói sorsom beszéli el." A drámák új rendszerezése Németh László három drámaírói korszakát fogja egybe. A Szerettem az igazságot első kötete a Horthy-korszakban fogant drámákat, a második kötet pedig az 1945-1955 közt született drámákat tartalmazza.

Németh László - A ​színházi dolgozók jogi kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Élete ​képekben
Azt, ​hogy az én egész munkásságom egy mű s az egyes munkák annak csak egy fejezetei: egyre többen látják. Azt is helyesen állapították meg, hogy műfajaim csak egy egyetemes kifejezőkészség különféle irányú megnyilatkozásai s nem a műfajok, hanem az egész mű felől kell megközelíteni őket. Osztályozni én legföllebb úgy tudnám munkáimat, hogy melyikben léptem a legnagyobbat, vagy melyikben adtam, kínáltam föl az embereknek a legtöbbet. Nos a regényben a Gyász volt az első nagy lépés, tanulmányban, gondolkodásban a Tanu. Utána a vásárhelyi ugrás volt a legjelentősebb; ezt persze nem lehet egy műfajba belegyömöszölni; szétoszlik regényre (Iszony, Égető Eszter), drámára (Széchenyi) s pedagógiára. Ha a társadalmi haszna felől nézem őket, megint a Tanu adta a legtöbbet: egy nemzedéket szoktatott rá a magasabb igényű olvasásra. Utána azok a műveim következnek, amelyek arra próbálták az embereket megtanítani, hogy foglalkozásuk kényszerét, életük csapásait mint alakíthatják át játékká, laboratóriummá. A közvéleménnyel ellentétben, én ezek közül a hipertóniáról írott leveleim becsülöm a legtöbbre. Az újabbak közül tán az olyanokat, mint a Vallásos nevelésről, amelyek életem központi ügyét, mint életreceptet próbálták továbbadni. A tökéletesség - a Gyász, az Iszony, a Sámson érdeme csak harmadsorban következnék. Az ő tökéletességüknél büszkébb vagyok egy-egy olyan írásomra, mint a Szárszói beszéd, amelyben a perc nagysága, a figyelmeztetés komolysága és kockázata tulajdon erkölcsi szintem fölé emelt."

Németh László - Alsóvárosi ​búcsú
Az ​1938-ban megjelent regény Az Utolsó kísérlet befejezetlenül maradt ciklus legterjedelmesebb része, mely önállóan is értelmezhető, izgalmas olvasmány. A korábban megismert Jó Péter már egy katolikus, Felvidék-peremi püspöki város, Vajt (Vác) piarista iskolájában gimnazista. Az I. világháború előtt kezdődő történetben ismeri meg a fiú a kisvárosi világot és a valóságot, s vele együtt saját alkatát, igazságkereséseit is – ha kell, éppen azokkal szemben, akik őt formálni akarják.

Németh László - Puskin
Németh ​László egyre közelebb kerülve Puskinhoz, nyugtalan, ellentmondásos természetéhez, megértve olyan alkotói és formai titkait, amelyre csak egy kiváló író lehet képes, jut el arra az eredeti következtetésre: Puskin volt az, aki előre megtervezte az újkor egyik legnagyobb irodalmát. Tehetsége és nyugtalansága sarkallta, hogy mint író sem tudott veszteg maradni, egy témába, műfajba, módszerbe beleragadni, egyaránt nagy volt mint lírikus, drámaíró, elbeszélő és tanulmányíró. Tartalom: Az irodalom-alapító -Puskin tehetsége -Puskin élete -A lírikus -Elbeszélő költemények -Drámák -Széppróza -A tanulmányíró Irodalom

Németh László - A ​másik mester
Ez ​a regény Németh László Utolsó kísérlet című regénytetralógiájának önálló, negyedik része, mely először 1940-ben jelent meg, mint az író személyes fejlődésregényét megtestesítő főhős: Jó péter házassághoz vezető szerelmének a története. A regénynek akkoriban olyan méltatója támadt, mint Móricz Zsigmond, aki úgy üdvözölte, mint a modern Budapest életének, világának egyik új regényét, amelynek hősei, a bölcsészkar faluról felkerült, tehetséges történészhallgatója Péter és Tusi, "a szerelem mestere" egy életre egymásra találnak.

Németh László - Cseresnyés
A ​négy felvonásból álló dráma főszereplője, főhőse Cseresnyés Mihály, aki feleségével és három lányával Kecskemét mellett épített fel és működtet egy 20 holdas kertészetet, ahol a termékek feldolgozását és értékesítését is maguk végzik. Az első világháború után még rövid ideig képviselőséget is vállaló, társadalmi reformok ügyében cikkező, de megkeseredetté vált Cseresnyés ide vonult vissza, látva, hogy „ennyi bűnre és zavarra egy nagy megpróbáltatást fog mérni a sors, amelyben minden szervezet, eszme, szónoklat elzsibbad”. A telepére hívott emberekből, munkásokból akart nevelőként „a megpróbáltatás számára lelkeket csinálni”, akiket a „felkészült hűség” jellemez. Az emberek itt fát oltanak és költőket olvasnak. Mindent áthat azonban az irányító Cseresnyés kemény „magasabbrendűségre kötelező” eszmei szigora, amelyben egyedül a legidősebb lánya, Margit a teljes híve és követője. A családja többi tagjával feszült a viszonya, és a munkásai is majdnem mind elhagyták már. Ebben a helyzetben jelenik meg a középső lány, Ágnes meghívására egy pesti növénytanos fiatalember, Völgyi (Wunder) Rudolf, aki öt nap alatt lényegében megváltoztat itt mindent...

Németh László - Utolsó ​kísérlet I-II.
Kocsik ​szeptemberben / Alsóvárosi búcsú / Szerdai fogadónap / A másik mester A szerző művéről: Leltárt akartam készíteni arról, aminek én még tanúja voltam: egy Élő magyar lexikont, amelyben falusi szolgalegénytől az egyetemi tanárig, Szamosközy Erdélyétől a mi reformmozgalmunkig, a görög tragikusoktól Ady Endréig: minden magyar réteg túlélő múlt s magyarrá élt európai hatás felvonul. Az első rész: a Kocsik szeptemberben, egy parasztgyerek küzdelme - a falu ősrendjét őrző apával a faluntúli világot jelentő taníttatásért. Hősöm sorsában: a hivatottság konok birkózása; az élő lexikon lapjain: a polgárosodó nagyparasztok, faluból szökő vagy faluban maradó zsellérek, pusztáin sorvadó nemesség, zsíros kálvinizmus és sovány katolikusság dunántúli természetrajza. A második részben, az Alsóvárosi búcsú-ban, Jó Péter bíró nagybátyjához, egy katolikus püspöki városba kerül, s mint a piaristák tanítványa lábol át az utolsó békeéven s a háborún - a férfivá tevő csókig s a forradalomig. A harmadik rész az ifjúságról szól, melyben a férfivá lett ember egyéniségét eszméken és nőkön végleg kiformálja. Három fejezetből áll. Az első: a Mester és tanítvány a tanítvány beérése a mesterrel szemben, a második a vele egy időben futó Másik mester az elvont eszmék biológiai beérése a nővel szemben, s a lezáró, rövidebb kép, a tulajdonképpeni Szerdai fogadónap: a távolodó öregek s egymásra talált fiatalok szakítása egy fogadónapon. Míg a Mester és tanítvány teóriában szabadít fel: a Másik mester az ösztönben. Egy szűzi és kíméletlen, halálos veszélyű és füvész-gyöngédségű viszonyban az a nehéz ógörög-középkori-parasztanyag forr itt elevenné, amelyet archaikus lélek-nek kereszteltem el. A két viszony, szellemi s érzéki, körül persze megint százával hevernek a lexikon-lapok: falusi kommunard, régi Erdély, Középkor, Józsefváros, Egyetem, kocsmák és nagyszállók, botanika a budai hegyekben, az ellenforradalom vezérkara s az ipar alvilága. Amikorra mindezeken átvágja magát, a hős megérett rá, hogy az életét valamire föltehesse.

Németh László - Berzsenyi ​Dániel
Németh ​László 1937-ben nagy visszhangot kiváltott könyvet írt Berzsenyi Dániel életútjáról és költészetéről. Majd egy évtizeden át folyamatosan tovább követte és elemezte a magyarokhoz, a Búcsúzás Kemenesaljától és a Fohászkodás költőjének rejtélyes alakját, akit kortársai - Kölcsey emlékezetes bírálata után - még életében szinte elfeledtek. A reformkor nagy gondolkodója, Széchenyi s főként a Nyugat első és második nemzedékének a költői - Füst Milán, Illyés Gyula, Weöres Sándor - ismertek el érdeme szerint. 1937 és 1947 között öt alkalommal választotta írásának tárgyául Berzsenyi Dánielt Németh László, s azt az elgondolkodtató történelmi-társadalmi szituációt, amely a 18-19. század fordulóján a magyar művelődés és kultúra - s benne természetesen Berzsenyi - életlehetőségeit jelentette. "Az az évtized, amelyben Berzsenyi kibontakozott - írja Németh László - újabb történetünknek tán legsötétebb szaka."

Németh László - Sorskérdések
Németh ​László életműsorozata ezzel a vaskos kötettel lett teljes. A Sorskérdések összeállítását még az író végezte el a hetvenes években. Ezek az 1927 és 1943 között keletkezett írások is "a szorongó tájékozatlanság" jegyében születtek, amely a Tanú íróját arra ösztönözte, hogy a világnézeti iránykeresés mellett "a politikát súroló kérdéseknek is helyet adjon". A kötet bevezetőjében Németh azt sugallja az olvasónak, hogy őt és írásait ne politikai természetűnek kezelje-ítélje. "Az író, gondoltam, természeténél fogva rossz politikus" - vallotta. Az ő igénye a gondolkodói vállalkozás. "Úgy látszott - írta -, hogy kis államoknak is joguk van önálló politikai jövőt kovácsolniuk - vagy legalább álmodni felőle. Nos, én ezt csináltam. Az, hogy megvalósulnak-e? - másodrendű kérdés volt. A gondolkodó dolga - mert gondolkodónak s nem politikusnak éreztem magam - megtalálni, kimondani a legjobb megoldást, anélkül, hogy megvalósítására valami pártot akarna szervezni: a gondolat majd terjed, felszívódik, s egy idő múlva meglátszik a politikán..." S hogy kik a gondolkozók? Németh erre is felel: "Nagy magyar gondolkozóknak én azokat tartam, akik a körülöttünk lévő helyzet természetét felismerték, fogyatkozásai ellen értelmükkel küzdtek s a magyarság elé hivatását megfejtő célokat tűztek ki." Úgy véljük, nem vagyunk pontatlanok, ha ezt a gyűjteményt ilyenfajta gondolatok tárházának tekintjük. A tanulmányok, esszék, a gondolatok nagy része heves vitát váltott ki, s a vita máig tart. Most végre a hiteles szövegek birtokában folyhat tovább. Mert a magyarság jövőjének programja, az ezredforduló új feladatainak kijelölése elképzelhetetlen Németh László számos értékes gondolatának számbavétele nélkül.

Németh László - Novellák, ​regények
Tartalom: _Novellák_ Horváthné ​meghal Csendőrcsel _Regények_ Gyász Bűn Iszony

Németh László - Változatok ​egy témára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Életmű ​szilánkokban I-II.
E ​kettős kötet címe tulajdonképpen Németh Lászlótól ered (az ő egyik írásából emelte e hatalmas gyűjtemény fölé az életmű tudós kutatója s e kiadvány összeállítója, Grezsa Ferenc), de a jelentése jelképes: azokra a mintegy fél évszázad alatt különböző műfajokban keletkezett írásokra vonatkozik, amelyeknek a sorsa eddig a szilánkokban való kallódás volt, hiszen koncepcionális okok és egyéb (többnyire idejét múlt) megfontolások miatt nem kerültek be az író életműsorozatának eddig napvilágot látott köteteibe. A kiadvány összegyűjti mindazt, ami a drámaíró műhelyében maradt az utókorra, befejezetlen műveket is, mint az ifjúkori Káin és Ábel, vagy a harmincas években keletkezett és sokáig elveszettnek hitt Szépítő töredékeit, és teljes műveket, mint például a Harc a jólét ellen teljes szövegét is, amely egy magyar kisváros felszabadulás utáni hétköznapjait ábrázolja a komédia eszközeivel azokat a gondolkodásbeli fonákságokat és illúziókat, amelyeknek éppen Németh László nagy regénye, az Égető Eszter remek metaforája értelmében "csomorkányizmus"a neve a magyar közgondolkodásban, s amelyek szinte szükségszerűen kísértették meg 1945-ben az új világrend természetén és helyes felépítésének a módozatain morfondírozó elméket. Helyet kaptak ebben a gyűjteményben a fiatal, még készülődő az ő szavaival: "a termékeny homályban" érlelődő író alkotáslélektani és irodalomtörténeti szempontból egyaránt rendkívül érdekes szépírói kísérletei is. Ezek a novellák a szó szoros értelmében kiadatlan írások: eddig még semmilyen formában nem kaptak nyilvánosságot. A gyűjtemény legizgalmasabb s legszélesebb vonulata azonban az esszé. Különböző témák ürügyén Németh Lászlónak egész írói pályáját végigkísérő uralkodó eszméi szólalnak meg rendre ezekben az írásokban, az ő máig eleven életreceptjének: a minőség-elv érvényesülésének a lehetőségeit vizsgálgatva különböző történelmi időpontokban, de az intellektuális izzás és lelkiismeret egyaránt magas hőfokán. Mi állhat, mi áll útjába a minőség forradalma győzelmének? Írói létének pályájának egyik sarkalatos állandó kérdése ez, mert ez volt a meggyőződése, hogy a magyarság csakis a minőség forradalmának megvalósulása útján találhatja meg a maga gyakorlati és történelmi boldogulásának és a cselekvésnek azoktól az ólomgolyóitól, amelyekkel még a múlt század béklyózta meg a haladást, mondhatni: Európa-szerte. S mivel Németh László nemcsak a minőség elvéhez ragaszkodott egy életen át, de a szocializmus utópiáját is a modern emberiség egyik nélkülözhetetlen orvosságának tartotta (amiről a magyar történelem egyik kritikus pillanatában, 1956 októberében írt s kötetben először itt megjelenő írásai is tanúskodnak),: a kettő vegyülékét,a minőség-szocializmus gondolatának tanulmányait tárják az olvasó elé.

Németh László - Az ​én katedrám
Ez ​a kötet Németh László magyar irodalomtörténeti tanulmányait gyűjti egybe, a kezdetektől, a régi magyar költészet első, ránk maradt darabjaival is foglalkozó, kis könyvecske terjedelmű tanulmányától, A magyar ritmus-tól kezdve A Nyugat elődei-ig. Csupa olyan tanulmány a magyar irodalmi múlt leglényegesebb vállalkozásairól és sorskérdéseiről, amelyek húsz-harminc, sőt negyven esztendő óta most jelennek meg első ízben, mint pl. a Berzsenyi-, a Széchenyi-könyv, vagy a Móricz Zsigmond gondozásában kiadott regény, A rajongók elé írt nagy Kemény Zsigmond-tanulmány. "A múlt tavaszon egy délutánt töltöttem magyart tanító tanárok közt Debrecenben - írja a kötet előszavában Németh László, visszaemlékezve e könyv ötletének születésére. - Az előadótermeben mintegy háromszázan fogadtak, egy-kétszáz állítólag még kívül is rekedt. Az előadás után, ahogy az ma már szokás, a kérdések következtek. - Nem lehetne-e, tudakolta az egyik névtelen kérdező, a magyar múlt nagyjairól szóló tanulmányaimból egy irodalomtörténetfélét összeállítani s a közönség kezébe adni? Ez a javaslat szöget ütött a fejembe. Munkáim kiadásában a tervek szerint lett volna egy kötet, amelyet három nagy tanulmányomnak, a Berzsenyinek, Széchenyinek, Kemény Zsigmondnak szántunk: nem lehetne-e ezek köré a reformáció koráról szóló kisesszéimtől a Tanú-beli A Nyugat elődei-ig, történeti rendben, valamennyi irodalomtörténeti jellegű írásom odacsoportosítani? Az ötletet a sorozat szerkesztői előtt is felvetettem. Kiadói szempontból jónak tartották, s néhány perc sem telt bele, a sajkodi diófa alatt, ahol a munka folyt, a könyvcím is kipattant: - Az én katedrám - vágtam ki, bár később kételyem támadt a címmel kapcsolatban. Amiért ez a cím később mégis meggondolandónak tűnt fel: ezek az írások, hallhatóan, nem a katedráról, hanem a tanulópadból szólnak; az irodalomtörténetet nem tanítom, hanem tanulom bennük, s a kötet épp arra lehet példa, hogy az élő irodalommal elfoglalt kritikus, a maga munkáin dolgozó író mint érzi szükségét, hogy irodalmunkat, majd itt, majd ott, látszólag rendszertelenül, százados távolságokban megszíja, amíg mintegy tizenöt év alatt izgató kalandokból, érzéki részletekből egy irodalomtörténetféle áll össze. Az, úgy hiszem, természetes, hogy egy irodalomtörténet, amely ilyen különböző időben, különböző indításból írt tanulmányokból támadt, nem akarhat az egységes szemlélet előnyével, távlatával készült irodalomtörténetekkel versenyre kelni. De ma, amikor régibb irodalomunk egyre inkább kicsúszik a közönség tudatából, s az ifjúság irodalomszeretete is néhány, modernnek tartott költő ismeretére zsugorodik: tán nem lesz felesleges az emlékeztetés, hogy ez az irodalom mit jelentett egy korábbi nemzedék írójának..." Kiadványunk a nagy sikerű kötet változatlan szövegű második kiadása.

Kollekciók