Németh László könyvei a rukkolán

Kramer Tamás - Magyar Sándor - Németh László - Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés
A minőség ellenőrzésének kialakulása egyidejű az árutermelés kialakulásával, az ipari jellegű minőség-ellenőrzés pedig a gyáripar és a manufaktúrák, üzemek megszületésével. Az elmúlt száz évben különösen sokat fejlődött, változott a minőség ellenőrzése, célja, módszertana és szerepe. A művezetői ellenőrzéstől eljutottunk a Taylor-féle funkcionális minőség-ellenőrzésen, a statisztikai minőségszabályozáson keresztül egészen a teljes körű minőségszabályozásig. A könyv fejezetei: 2. Történeti bevezető. 2. Minőségügyi és minőségbiztosítási fogalmak. 3. A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás szervezete. 4. A vállalati minőségbiztosítási rendszer és annak szabványos követelményei. 5. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja. 6. A vállalati minőség-ellenőrzés szervezete és feladatai. 7. Matematikai statisztikai módszerek. 8. Teljes körű minőségszabályozás (TQM). 9. Minőségszabályozási módszerek. 10. Minőségbiztosítás jellemzői a különböző ágazatokban. Minden fejezet után összefoglaló és ellenőrző kérdések szerepelnek. A tankönyv használatát a Szakképzési Tankönyv- és Taneszköz Tanács javaslatára az oktatási miniszter a 8216/2001. sz. alatt engedélyezte. Ajánljuk: elsősorban a középiskolai tanulóknak valamennyi szakmacsoport tantárgyi moduljaiban, ezen felül pedig főiskolásoknak kiegészítő tankönyvként, minőségbiztosítással foglalkozó mérnököknek és más szakmák érdeklődőinek.

Németh László - A ​kísérletező ember
Alcím: ​A Medve utcai polgári, Lányaim, Óraadók királysága, Gályapadból laboratórium, Levelek a hipertóniáról "E sokféle, látszat szerint találomra összesöpört írást egyetlen, mindenkiben átvonuló gondolat vagy inkább szenvedély teszi egy mű fejezeteivé: mind arról szól, hogy azt, amit az élet mint terhet, gondot vagy csapást mért rá, a kísérletezés öröme hogyan alakíthatja át mulatsággá; ami másnak unalom, robot, elkeserítő kelepce, hogy válhat egy éber, világvallató figyelem előtt játékká, laboratóriummá. Azt, hogy a Galilei ironikus, vizsgálódó elméje körül fölserkent újkori szellem háromszáz év alatt mit vitt végbe a tudományban, mindenki tudja: arra, hogy ez a szellem, mely az elébe kerülő jelenséget apró problémákra bontva kérdéseivel válaszra kényszerítgeti, milyen nagy védelem lehet a tudományon kívül, nem tudom, gyűlt-e össze ilyen emlékanyag. Ha munkám nagy része a könnyűség és játék színét hordja, sőt életem is derült fényben álló szigetekkel cáfolja történetét, azt én ennek az éber, mindig ugrásra kész, a szó galileista értelmében vett tudósszellemnek köszönhetem, mely tán épp azért, mert körülményeim attól, hogy tudóssá lehessek, elütöttek, életem tragikus hajlamain állt bosszút szerény fölényivel. E könyv összeállításával ezt a derűt szeretném megfogni; a lassan reflexszerűvé vált kísérletező kedvet, amennyire ez lehetséges, másokkal is megkívéntatni, s a védelmet, melyet nekem nyújtott, újabb nemzedékekre kiterjeszteni."

Németh László - Kocsik ​szeptemberben
​Jó Péter, a dunántúli parasztfiú, tanulni szeretne. Édesapjának más tervei vannak vele, így igazi krízisregénybe csöppen az olvasó. A kisfiúban zajló harc, a fejlődés és az indulatok leírása igazi Németh László-i mestermű. Körkép a két világháború közötti Magyarországról, a társadalom néhány akkor jelentős rétegéről. A folytatás az Utolsó kísérlet című regényben található ezzel a fejezettel együtt.

Németh László - Irgalom
Amikor ​Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novellapállyázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novella-változata volt az első kézirat, melyet átadtam neki - nyilatkozta Németh László 1964-ben, az Irgalom keletkezésének történetéről. - Akkor még Telemachos volt a címe, s egy fiatalember a főhőse. Mostani alakját a harmincas évek elején, ha szabad így neveznem: görög korszakomban kapta meg, ekkor már Irgalom a neve, s mint a Gyász ikerdarabja, Kurátor Zsófi elektrai alakját kívánta egy antigoneival ellensúlyozni. Az akkor elkészült 60-70 hasáb 44-ben, az ostrom alatt tűnt el. 57--ben, amikor a sajkódi lábadozás alatt az Égető Eszter fogadtatása új regény írására bátorított, s olyan téma s életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott, megint az Irgalmat vettem elő. Ekkorra megszűnt az a személyes ok is, amely miatt a megírását újra s újra elhalasztottam. Életem zaklatottsága miatt azonban akkor is csak a regény első két fejezete s a harmadik fele készülhetett el. A derekát 62-63 telén írtam meg, amikor a közélettől végleg visszahúzódva, a Gandhi halála után ennek a munkának a társaságában töltöttem a -30 fokos telet. Nyugati utunk miatt akkor is adós maradtam mintegy 100-120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. Így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.

Németh László - Galilei ​/ II. József
A ​csillagász-tudóst eltiltották, hogy a föld forgásának tanát hirdesse; volna fontosabb dolga is, amit meg kellene írnia, s a Firenze melletti villájában mégsem nyugszik, kitalál valamit az igazság átcsempészésére. Könyvet ír a földforgás tanának 'cáfolására', amelyben azonban ott vannak mindent elnyomó súllyal a mellette szóló érvek is. Ez juttatja az inkvizíció kezébe... Galilei egyetemes célt szolgál - a haladást, a tudományt. Dráma négy felvonásban.

Németh László - San ​Remó-i napló
1935 ​elején Németh László a Rádió irodalmi osztályának vezetője a Tanú szerkesztő-írója rövid, kéthetes szabadságot engedélyez magának. Mint annyiszor, most is Itáliába siet. A pihenés azonban Németh Lászlónál sohasem képzelhető el könyvek nélkül, a San Remó-i napló sem csupán egy valóságos út leírása, hanem a szellem útvonalának egy új gondolati kalandnak a rögzítése is. A kényelmesen haladó turistavonat még el sem érte Triesztet, amikor utasa egy német néprajztudós, Forbenius segítségével már a hamiták földjén jár...

Németh László - Két ​nemzedék
Az ​én katedrámon a Nyugat-nemzedék elődeiig követtem irodalmunk történetét. Ez a kötet Ady fölléptétől 1944-ig kíséri - írja könyve előszavában Németh László. A Nyugat-nemzedék felléptemkor félig-meddig elhelyezkedett már az irodalomtörténet távlatában, az arcképsorozat csak ezt az elhelyezkedést siettette. A második rész arra lehet példa, mint keresi, szólítja a másféle atmoszféra igényével eltelt kritikus a kimaradtakban s az erdélyi irodalom akkor feltűnt alakjaiban várakozásai hőseit; a Nemzedék születik pedig, hogy izgalmas felismerésekben mint talál reájuk, s mint állítja össze 1931 táján első seregszemléjüket. A kötet második fele olvadtabb állapotban mutatja a napi bírálatot; az áttekintés, az irodalomtörténet-alkotás igénye azonban már 1928-ban, majd 1932-ben a Tanú-ban, kétszer is megpróbál a műfajok áttekintésével a művek özönében szilárdabb gerincet emelni. Amikor pedig a Tanú által kiváltott viharok, indulatok lehetetlenné teszik, hogy kedves műfajomat az első hét-nyolc év szenvedélyes tárgyilagosságával folytassam, a megszokott öröm még mindig új s új ürügyet talál friss művek elemzésére, egy induló folyóirat számára Pörje Sándor álnéven készítek kritikákat; az a Felhőkakukkvár - a színházi világ amelynek kártékony csőreit mint drámaíró ismertem meg, 1940-től színházi kritikusként dob egy elhasználatlan terepre; 1943-ban pedig A kritikus búcsúja c. ciklusban nézek végig a csakhamar örökre otthagyott mezőn."

Németh László - Gyász
A ​Gyász főhőse "jómódú parasztlány, nagyon szép is, az ura a háborúban esett el; ő elköltözött a napától, az apja egy kis házat vett neki, ott élt a fiával. Sosem hallottam róla semmi pletykát; kérték, és nem ment férjhez. Nem volt hideg, csak büszke; büszkén álszemérmes. Néhány éve a kisfia is meghalt. Azóta egyszer találkoztam vele a temetőben, sovány volt, szikár s még mindig szép. A sírkőről beszélt, amelyet a fiának akart állítani. Éreztem rajta, hogy már gyenge az igazi szenvedésre, de a büszkesége holtomiglan gyászt kényszerített rá. [...] Fájdalmunk nem tud megfelelni önérzetünk követelésének, összetörtek akarunk lenni, amikor a szívünkben szélcsend van. Megértettem, hogy a gyász fiataloknál, bizonyos időn túl, a büszkeség betegsége..." Németh László

Németh László - Drámák
Németh ​László kivételesen gazdag és sokoldalú életművének a regények és a tanulmányok mellett harmadik nagy pillére a dráma: csaknem harminc színművében ugyanazok az emberi sorskérdések foglalkoztatják, mint a többi munkájában. "Az idealista férfi a szívét köti egy gondolatra" - mondja már korai darabjának, a _Cseresznyés_ -nek főszereplője; ennek a magatartásnak, ennek az erkölcsi problémának variációi izgatták mindhalálig Németh Lászlót, a színpadi szerzőt, a regényírót, a gondolkodót. Jóformán valamennyi drámájának alapkérdése a korával, a külső körülményekkel szembeszegülő és megküzdő hős (aki nemegyszer az író eszméinek és gondolatainak szócsöve): akár történelmi mezbe öltözteti, akár mai ruhába, a nagy egyéniség és a történelmi-társadalmi erők összecsapását, játékát kívánja példázni. Kötetünk csak válogatást adhat Németh László "papírszínházá"-ból - maga az író nevezte így drámáit -, amely már rég kilépett a könyvek táblái közül, színpadra került, nagy sikert aratott; a _Villámfénynél, Széchenyi, Galilei, A két Bolyai_ és a _Nagy család_ című trilógia mintegy ízelítő Németh László drámaíró művészetéből

Németh László - Pedagógiai ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - II. ​József
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - VII. ​Gergely / Galilei
Németh ​László nyilatkozatából a két történelmi dráma keletkezéséről: "Első történeti drámámat, a _VII. Gergely_t még 1937-ben, akkori betegségem alatt írtam; a drámát hattyúdalnak, utolsó szavait »szerettem az igazságot, gyűlöltem a hazugságot«) síriratnak szántam. Amikor a _VII. Gergely_t írtam, félig-meddig magam is abban a hitben voltam, hogy a történeti dráma a romantika meghaladt műfaja. Ma, a költői személytelenség korában inkább a darabba zárt lírai indulat tetszhet anakronizmusnak. Én azonban bízom benne, hogy abba, ami nemcsak egy személy, de egy kor vívódásának volt kifejezője, s amiben tízezrek ismertek magukra, kell valami időszerűnek, vagy ha annak nem, időfelettinek lennie. (...) Galileivel mint a természetismeretet tudománytörténetként előadó tanár ismerkedtem meg, s amikor több évi fordítás után eredeti mű írására szólítottak fel, mint kompromisszumot jelentő témát vetettem fel, hogy írás közben szivárogjon belé az anyag s hasonlóság, amely legveszélyesebb munkámmá tette."

Németh László - Tanu I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tanu II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Égető Eszter [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Novellák, regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tündérhegyi szocioterápiás műhelyek és gyakorlatgyűjtemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Négy ​könyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Sorskérdések
Németh ​László életműsorozata ezzel a vaskos kötettel lett teljes. A Sorskérdések összeállítását még az író végezte el a hetvenes években. Ezek az 1927 és 1943 között keletkezett írások is "a szorongó tájékozatlanság" jegyében születtek, amely a Tanú íróját arra ösztönözte, hogy a világnézeti iránykeresés mellett "a politikát súroló kérdéseknek is helyet adjon". A kötet bevezetőjében Németh azt sugallja az olvasónak, hogy őt és írásait ne politikai természetűnek kezelje-ítélje. "Az író, gondoltam, természeténél fogva rossz politikus" - vallotta. Az ő igénye a gondolkodói vállalkozás. "Úgy látszott - írta -, hogy kis államoknak is joguk van önálló politikai jövőt kovácsolniuk - vagy legalább álmodni felőle. Nos, én ezt csináltam. Az, hogy megvalósulnak-e? - másodrendű kérdés volt. A gondolkodó dolga - mert gondolkodónak s nem politikusnak éreztem magam - megtalálni, kimondani a legjobb megoldást, anélkül, hogy megvalósítására valami pártot akarna szervezni: a gondolat majd terjed, felszívódik, s egy idő múlva meglátszik a politikán..." S hogy kik a gondolkozók? Németh erre is felel: "Nagy magyar gondolkozóknak én azokat tartam, akik a körülöttünk lévő helyzet természetét felismerték, fogyatkozásai ellen értelmükkel küzdtek s a magyarság elé hivatását megfejtő célokat tűztek ki." Úgy véljük, nem vagyunk pontatlanok, ha ezt a gyűjteményt ilyenfajta gondolatok tárházának tekintjük. A tanulmányok, esszék, a gondolatok nagy része heves vitát váltott ki, s a vita máig tart. Most végre a hiteles szövegek birtokában folyhat tovább. Mert a magyarság jövőjének programja, az ezredforduló új feladatainak kijelölése elképzelhetetlen Németh László számos értékes gondolatának számbavétele nélkül.

Németh László - Történelmi ​drámák
"Amit ​munkáimról elmondhatok, hogy a készülődés rájuk nagy gyönyörűség volt, a megírásuk: meglepetéseket fiadzó fáradság, annak az elviselése, ami jár értük, az életkedvet felőrlő gyötrelem: fokozott mértékben érvényes drámáimra. ... A tanulmány eredményesebben szolgálta az áttekintés, megvilágítás pedagógiai örömét, a regény pontosabban és művészibben szőtte meg a mindennapok mitológiai képeket átderengető gobelinjét, a varázslatnak a boldogsága azonban ebben a gyors, erőteljes műfajban, a drámában volt a legteljesebb. Sajnos, ezért fizettem – a kísérletért, hogy a varázslat társadalomalakító erővé válhasson – a legnagyobb árat is." Németh László

Németh László - A ​feltámadt költő
"A ​líra áradása" végképp a Sámson-dráma sajátosan magyar ritmusaiban tetőzött-e Németh László életművében, vagy van-e még valami "tartalékban"? Nemcsak a har­mincas évek verseiből összeállított A megölt költő című ciklus versei mutatják az író saját szavaival szólva "a számára elérhető művészi magasságok" szár­nya­lá­sát, de a szintén művelődéstörténeti ihletésű József és testvérei és a Négy próféta is méltó a költészet kalandját nagyra becsülő író munkásságához. A kötet először jelentet meg verseket a kéziratos hagyatékból, közöttük néhányat a halála előtti íráspróbálkozások közül.

Németh László - A ​minőség forradalma - Kisebbségben I-II. - Politikai és irodalmi tanulmányok, beszédek, vitairatok
Németh ​László két háború közötti írásait tartalmazza a könyv, köztük a nagy port kavart Szárszói beszédet.

Németh László - Bűn ​/ Iszony
A ​Bűn 1936-ban keletkezett, az évekig kéziratban heverő Gyász megjelenése után. "Épp akkor egy kis pénzünk szabadult fel, s a Gyász megjelenésével irodalmi jövedelmeim is csordogálni kezdtek - emlékszik vissza Németh László a regény születésére. A pénz egy pesti családi házba épült bele, melyből, mire elkészült, villa lett. S én, kéziratomból felocsúdva, mint a nyomasztó, négy-öt évi jövedelmemet kitevő adósság törlesztője, ugyanakkor "rózsadombi" villatulajdonos: kettős kelepcében találtam magam. A verem mélységét s szögeit semmi sem mutatja inkább, mint hogy az 1935 és 1940 közé eső években hány művet sebzett ki belőlem. Az első ezeknek a sorában a Bűn volt; egy vidékről felsodródott parasztfiú története, aki a fővárosi munkanélküliségben hányódva, egy villa építésénél talál munkát, s mikor az felépül, kerti munkásként marad a háznál, s ott ismeri meg lassan, a maga korlátolt módján a tulajdonosok, az építtető asszony s az új villában magát rabnak s árulónak érző férfi közt a világnézeti a harcot s a lelkiismeret-furdalást, amely az utóbbit a szép házból, családi köréből mint öngyilkost viszi ki a mentőkocsi. Az Iszony első egyharmad 1942-ben jelent meg, a nagy regényíró, Móricz Zsigmond folyóiratában. Móricz akkor már beteg volt, s újév napján azzal hivatott magához, hogyha regényt nem indítok a lapban, nem folytatja tovább. - Honnét húzzak elő egy regényt? - szabadkoztam. - Egy valamirevaló író fejében - mondta ő - mindig kell egy regénynek lennie. - S alig két hét múlva sürgönyben gratulált az első folytatáshoz. - Amennyire visszaemlékszem: az Iszony-ból, amikor vállalkoztam rá, csak egy mozdulat volt meg, a kedélyes, önelégült férfi, amint ebéd utáni ejtőzéseiben kényelmesen, szinte rátehénkedve paskolgatja nemesebb szövésű idegenkezésével küzdő élettársát. Ezt a mozdulatot, viszolygást rejtettem bele egy atyafi asszony, gazdatiszt lány házasságágának a történetébe (akiből a leírt érzés, azon kívül, hogy férjét nem nagyon szerette, teljesen hiányzott); az iszony lélektani rajzába pedig, amiről már nekem is volt tapasztalatom: az érzékenység és kiválóság szenvedését a közönségesség zsíros ujjai alatt. A regény, első terve szerint, három részből állt: az első azt mondta el, hogy a pusztai gazdatiszt lány, apja halál után, hogyan csúszik bele a kedve ellen való házasságba, a második rész: a házasság története, az iszony kibontakozása, növekedése, a férj életébe kerülő éjszakával, a harmadik (melyet eredetileg jóval hosszabbnak terveztem) a házassága poklából kiszabadult, Akteonját széttépett lélek magára találása egy új artemiszi életben s munkakörben. Az Iszony keletkezése, sorsa igen feltűnő módon üt el más műveimétől. Azokat szinte egytől egyig a magam makacssága, a mások ellenállása ellenében, szinte szögként ékelte bele a világba; az Iszony-t, kis túlzással azt mondhatom, úgy húzták ki belőlem. Móricz az első perctől nagyra tartotta, más írótársaim is nógattak a befejezésére, az olvasók követelték, a kiadó szerződést adott, s attól fogva, hogy az új folytatások a Válasz-ban megindultak, számról számra kaptam a biztatást. A regény megjelenése még azon a jégpáncélon is olvasztott valamit, amibe akkor már évek óta be voltam fogva. Külföld felé is ez törte, amennyire törhette, az utat. Az valószínű, hogy a nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal keveredni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás, a regény lélektani s mitológiai, realista s irreális része, a történet, a belőle kinövő szobor, legföljebb a Gyász-ban, vagy abban sem illik így egymásba."

Németh László - Írások ​a hipertóniáról
Ez ​a könyv arról szól, ami mindnyájunkkal megtörténik egyszer (ha csak a szerencsés hirtelen halál elé nem vág), hogy gyógyíthatatlan betegek leszünk, s a betegség, mint kígyó egy magányos Laokoónt, elkezd körülfolyni, szorítani, ropogtatni.Azt, hogy mi történik egy ember lelkében ilyenkor, sokan megírták. Ez a könyv nem az efféle művekkel akar versenyezni. Az író - maga a szorongatott Laokoón - itt szándékosan félretolt, más művekbe söpört minden érzelmi elemet, s csak azt hagyja meg magából, ami életében is egyik sajátsága volt, a dolgokkal szembenéző, könyörtelen gondolkozást.A látvány, amelyre az olvasónak fel kell készülnie, ez tehát: egy emberi elme, amely megszokta, hogy a jelenségeket a maga félig tudományos, félig intuitív módján vizsgálja, a ťkígyóvalŤ szemben sem adja fel ezt a magatartást, s ugyanúgy néz szembe vele is, ahogy irodalmi alkotásokkal, történelmi tüneményekkel vagy családi élete apró eseményeivel szokott. Ezt nem azért teszi, mert azt hiszi, hogy az értelem létének legkülönb, legnemesebb része, amelyhez a legjobban s legtovább kell ragaszkodnia, vagy hogy az a fölény, melyet így a betegséggel szemben szerez, azonos azzal a bizonyos halálon aratott diadallal, amelyről az emberek annyit ábrándoztak. Nem, amit ő hisz, mindössze annyi, hogy az értelem hű, bevált fegyver, amelyet a fontosabb dolgok oltalmában célszerű a végsőkig forgatni...

Németh László - Lányaim
Egy ​szenvedélyes regénye e könyv, amelyből kitűnik, hogy tör föl és rendeli maga alá a "pedagógusi mámor" egy sokoldalú íróember minden műfaját és képességét. Csak nagy író képes arra, hogy miközben választott témáját - leszűkítve: a családi élet boldog derűjét - fejti ki, magával ragadja az olvasót számtalan más pályára: kibontakozik előttünk a történelmi kor, amely Magyarország - és Németh Lászlóék számára is - emberpróbáló történéseivel a családot is hol szétszakítja, hol életveszedelmesek sorába taszítja; valamint a tudós apa nyelvtanítási és matematikatanítási pedagógiai kísérletsorozata. "...itt nem azért vették le egy otthon feléje eső falát, hogy valaki a maga gyermekeit, mint tárcából előhúzott fényképeket, intim helyzetekben mutogassa..." - írja Németh László. De szülő majd minden emberből lesz, s ennek megfelelően saját tapasztalatait nemhogy nem érdektelen, de nagyon is tanulságos egybevetni a könyv tartalmával. -Azt "adom tovább, ami ifjan engem is megejtett... apaság, szülőség tőrbe csaló boldogságát" - írja Németh László. A Lányaim élményt nyújtó szépirodalom; veretes nyelvezet és magas erkölcsiséget tükröző gondolatgazdag könyv. Németh László kísérletező kedvű és tehetséges apa volt (Nem csak kitűnő író), érdemes tőle tanulnunk.

Németh László - Változatok ​egy témára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Mai ​témák
A ​Németh László-i "papírszínház" új kötete két új színművet mutat be; egy szatírát, az Utazás-t, és egy két estére szóló mai drámát, a Nagy család-ot. Amannak hőse a két torzító visszhang közé szorult, Szovjetuniót járt öreg tanár, aki úti élményeiről mindig mást mond, mint amit a különböző érdekek és indulatok várnak tőle, s ő egyre reménytelenebbül vergődik a tragikomikus helyzetekben; a Nagy család pedig egy dolgozó értelmiségi asszony drámája, aki körül a vér szerinti kis család, amelyért élt, szétesett, s most az erkölcsi ember közösségteremtő erejével igyekszik újjárendezni élete kereteit. "E könyv címét, de legalábbis a 'mai' szót macskaköröm közé akartam tenni - írja új könyvéről Németh László. - Az olvasót, úgy gondoltam, nem árt a címben rejlő iróniára figyelmeztetni ... amit munkáim ismerője úgyis tud már; nem hiszek abban, hogy témáinkat a kortárs szereplők, az ankétokon is megtárgyalt kérdések tennék maivá. III. Richárd vagy a Cid a maguk idejében mai témák voltak. De a Husz vagy a Galilei is volt a megírása pillanatában annyira 'mai' - ha nem maibb -, mint e könyv két színműve. Az íróktól azonban 'mai' témákat követelnek; tükröt az élő élet elé, s a cím éppúgy, mint a tartalom, tréfás válasz s komoly példa: hogy felel meg egy igazán nem mai író, mellesleg, ennek a követelménynek is."

Németh László - Szerdai ​fogadónap
Az ​Utolsó kísérlet regényciklus harmadik darabja, mely a Kocsik szeptemberben és az Alsóvárosi búcsú kötetek szerves folytatása. A történet ezúttal az immáron felnőtté váló Jó Péter kálváriájának története, mely mögött kirajzolódik az összeomló Monarchia története is. A kötet az eredeti szerzői terv szerint tartalmazza A másik mester, később önállóan is kiadott részt is, illetőleg az Utolsó kísérlet tervrajzát is, melyet Németh László már 1939-ben megírt. A Szerdai fogadónap ilyenformán a két mester-történet - a szellemi és biológiai, Mester és tanítványa, A másik mester könyve, a felnőtté váló Péter lázadásának lezárását a rövid harmadik rész, a tulajdonképpeni Szerdai fogadónap adja meg.

Németh László - Életmű ​szilánkokban I-II.
E ​kettős kötet címe tulajdonképpen Németh Lászlótól ered (az ő egyik írásából emelte e hatalmas gyűjtemény fölé az életmű tudós kutatója s e kiadvány összeállítója, Grezsa Ferenc), de a jelentése jelképes: azokra a mintegy fél évszázad alatt különböző műfajokban keletkezett írásokra vonatkozik, amelyeknek a sorsa eddig a szilánkokban való kallódás volt, hiszen koncepcionális okok és egyéb (többnyire idejét múlt) megfontolások miatt nem kerültek be az író életműsorozatának eddig napvilágot látott köteteibe. A kiadvány összegyűjti mindazt, ami a drámaíró műhelyében maradt az utókorra, befejezetlen műveket is, mint az ifjúkori Káin és Ábel, vagy a harmincas években keletkezett és sokáig elveszettnek hitt Szépítő töredékeit, és teljes műveket, mint például a Harc a jólét ellen teljes szövegét is, amely egy magyar kisváros felszabadulás utáni hétköznapjait ábrázolja a komédia eszközeivel azokat a gondolkodásbeli fonákságokat és illúziókat, amelyeknek éppen Németh László nagy regénye, az Égető Eszter remek metaforája értelmében "csomorkányizmus"a neve a magyar közgondolkodásban, s amelyek szinte szükségszerűen kísértették meg 1945-ben az új világrend természetén és helyes felépítésének a módozatain morfondírozó elméket. Helyet kaptak ebben a gyűjteményben a fiatal, még készülődő az ő szavaival: "a termékeny homályban" érlelődő író alkotáslélektani és irodalomtörténeti szempontból egyaránt rendkívül érdekes szépírói kísérletei is. Ezek a novellák a szó szoros értelmében kiadatlan írások: eddig még semmilyen formában nem kaptak nyilvánosságot. A gyűjtemény legizgalmasabb s legszélesebb vonulata azonban az esszé. Különböző témák ürügyén Németh Lászlónak egész írói pályáját végigkísérő uralkodó eszméi szólalnak meg rendre ezekben az írásokban, az ő máig eleven életreceptjének: a minőség-elv érvényesülésének a lehetőségeit vizsgálgatva különböző történelmi időpontokban, de az intellektuális izzás és lelkiismeret egyaránt magas hőfokán. Mi állhat, mi áll útjába a minőség forradalma győzelmének? Írói létének pályájának egyik sarkalatos állandó kérdése ez, mert ez volt a meggyőződése, hogy a magyarság csakis a minőség forradalmának megvalósulása útján találhatja meg a maga gyakorlati és történelmi boldogulásának és a cselekvésnek azoktól az ólomgolyóitól, amelyekkel még a múlt század béklyózta meg a haladást, mondhatni: Európa-szerte. S mivel Németh László nemcsak a minőség elvéhez ragaszkodott egy életen át, de a szocializmus utópiáját is a modern emberiség egyik nélkülözhetetlen orvosságának tartotta (amiről a magyar történelem egyik kritikus pillanatában, 1956 októberében írt s kötetben először itt megjelenő írásai is tanúskodnak),: a kettő vegyülékét,a minőség-szocializmus gondolatának tanulmányait tárják az olvasó elé.

Németh László - Újabb ​drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Németh ​László élete levelekben 1914-1948
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Homályból ​homályba
"Az ​összefércelt töredékek - az életrajz - csak egyik részét alkotják ennek a kiadványnak; a másodikba azokat az írásaimat soroltuk, amelyek a főszövegbe toldott kitérőknek, az élet dokumentumanyagának tekinthetők. Házasságom és íróvá avatásom napra-hétre egybeesik lírikusi magamra találásommal, s minthogy verseimből jóformán csak az előző évben írtak maradtak fenn, A megölt költő címen ezeket mellékelem elsőül mint emlékeket s későbbi íróságom lírai vázlatát. Itt talált helyet a Móricz Zsigmond halálára írt emlékkönyvecske. Már a húszas évekből is van lelkemben rendet teremtő, iránykereső feljegyzés, de csak a harmincas évek vége fel fedeztem fel, hogy egy-egy naplóba-feledkezéssel, néhány napon át egyfolytában írt feljegyzéssel, melyben lelkem heveny zavara fölött a méltó magatartás és teendők világos égsávját keresem: műveket, egy-egy drámát lehet megtakarítani. Ezek közül a Naplók közül sok elveszett, más részük csodálatos módon került vissza birokomba. Bár nem mások számára, hanem a magam megkönnyebbedésére készültek, mint írásműveket forróságuk, mint dokumentumokat a korba bevilágító tartalmuk méltóvá teszi, hogy közreadjuk. A Homályból homályba cím nemcsak a tényt rögzítené, hogy a Mű, melynek az életem csak keletkezéstörténete, valóban szinte teljes homályba készült, de azt is, hogy alkotója, mondhatnám, a mű, mint kereste maga is a homályt." Németh László