Németh László könyvei a rukkolán

Németh László - II. ​József
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - A ​kísérletező ember
Alcím: ​A Medve utcai polgári, Lányaim, Óraadók királysága, Gályapadból laboratórium, Levelek a hipertóniáról "E sokféle, látszat szerint találomra összesöpört írást egyetlen, mindenkiben átvonuló gondolat vagy inkább szenvedély teszi egy mű fejezeteivé: mind arról szól, hogy azt, amit az élet mint terhet, gondot vagy csapást mért rá, a kísérletezés öröme hogyan alakíthatja át mulatsággá; ami másnak unalom, robot, elkeserítő kelepce, hogy válhat egy éber, világvallató figyelem előtt játékká, laboratóriummá. Azt, hogy a Galilei ironikus, vizsgálódó elméje körül fölserkent újkori szellem háromszáz év alatt mit vitt végbe a tudományban, mindenki tudja: arra, hogy ez a szellem, mely az elébe kerülő jelenséget apró problémákra bontva kérdéseivel válaszra kényszerítgeti, milyen nagy védelem lehet a tudományon kívül, nem tudom, gyűlt-e össze ilyen emlékanyag. Ha munkám nagy része a könnyűség és játék színét hordja, sőt életem is derült fényben álló szigetekkel cáfolja történetét, azt én ennek az éber, mindig ugrásra kész, a szó galileista értelmében vett tudósszellemnek köszönhetem, mely tán épp azért, mert körülményeim attól, hogy tudóssá lehessek, elütöttek, életem tragikus hajlamain állt bosszút szerény fölényivel. E könyv összeállításával ezt a derűt szeretném megfogni; a lassan reflexszerűvé vált kísérletező kedvet, amennyire ez lehetséges, másokkal is megkívéntatni, s a védelmet, melyet nekem nyújtott, újabb nemzedékekre kiterjeszteni."

Németh László - Drámák
Németh ​László kivételesen gazdag és sokoldalú életművének a regények és a tanulmányok mellett harmadik nagy pillére a dráma: csaknem harminc színművében ugyanazok az emberi sorskérdések foglalkoztatják, mint a többi munkájában. "Az idealista férfi a szívét köti egy gondolatra" - mondja már korai darabjának, a _Cseresznyés_ -nek főszereplője; ennek a magatartásnak, ennek az erkölcsi problémának variációi izgatták mindhalálig Németh Lászlót, a színpadi szerzőt, a regényírót, a gondolkodót. Jóformán valamennyi drámájának alapkérdése a korával, a külső körülményekkel szembeszegülő és megküzdő hős (aki nemegyszer az író eszméinek és gondolatainak szócsöve): akár történelmi mezbe öltözteti, akár mai ruhába, a nagy egyéniség és a történelmi-társadalmi erők összecsapását, játékát kívánja példázni. Kötetünk csak válogatást adhat Németh László "papírszínházá"-ból - maga az író nevezte így drámáit -, amely már rég kilépett a könyvek táblái közül, színpadra került, nagy sikert aratott; a _Villámfénynél, Széchenyi, Galilei, A két Bolyai_ és a _Nagy család_ című trilógia mintegy ízelítő Németh László drámaíró művészetéből

Németh László - Pedagógiai ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Kocsik ​szeptemberben
​Jó Péter, a dunántúli parasztfiú, tanulni szeretne. Édesapjának más tervei vannak vele, így igazi krízisregénybe csöppen az olvasó. A kisfiúban zajló harc, a fejlődés és az indulatok leírása igazi Németh László-i mestermű. Körkép a két világháború közötti Magyarországról, a társadalom néhány akkor jelentős rétegéről. A folytatás az Utolsó kísérlet című regényben található ezzel a fejezettel együtt.

Németh László - VII. ​Gergely / Galilei
Németh ​László nyilatkozatából a két történelmi dráma keletkezéséről: "Első történeti drámámat, a _VII. Gergely_t még 1937-ben, akkori betegségem alatt írtam; a drámát hattyúdalnak, utolsó szavait »szerettem az igazságot, gyűlöltem a hazugságot«) síriratnak szántam. Amikor a _VII. Gergely_t írtam, félig-meddig magam is abban a hitben voltam, hogy a történeti dráma a romantika meghaladt műfaja. Ma, a költői személytelenség korában inkább a darabba zárt lírai indulat tetszhet anakronizmusnak. Én azonban bízom benne, hogy abba, ami nemcsak egy személy, de egy kor vívódásának volt kifejezője, s amiben tízezrek ismertek magukra, kell valami időszerűnek, vagy ha annak nem, időfelettinek lennie. (...) Galileivel mint a természetismeretet tudománytörténetként előadó tanár ismerkedtem meg, s amikor több évi fordítás után eredeti mű írására szólítottak fel, mint kompromisszumot jelentő témát vetettem fel, hogy írás közben szivárogjon belé az anyag s hasonlóság, amely legveszélyesebb munkámmá tette."

Németh László - Irgalom
Amikor ​Osvát Ernő 1925-ben a Nyugat novellapállyázatán az ismeretlenségből kihalászott, ennek a regénynek novella-változata volt az első kézirat, melyet átadtam neki - nyilatkozta Németh László 1964-ben, az Irgalom keletkezésének történetéről. - Akkor még Telemachos volt a címe, s egy fiatalember a főhőse. Mostani alakját a harmincas évek elején, ha szabad így neveznem: görög korszakomban kapta meg, ekkor már Irgalom a neve, s mint a Gyász ikerdarabja, Kurátor Zsófi elektrai alakját kívánta egy antigoneival ellensúlyozni. Az akkor elkészült 60-70 hasáb 44-ben, az ostrom alatt tűnt el. 57--ben, amikor a sajkódi lábadozás alatt az Égető Eszter fogadtatása új regény írására bátorított, s olyan téma s életdarab felé nyúltam, amely kialakultsága s ismertsége miatt a legkönnyebbnek látszott, megint az Irgalmat vettem elő. Ekkorra megszűnt az a személyes ok is, amely miatt a megírását újra s újra elhalasztottam. Életem zaklatottsága miatt azonban akkor is csak a regény első két fejezete s a harmadik fele készülhetett el. A derekát 62-63 telén írtam meg, amikor a közélettől végleg visszahúzódva, a Gandhi halála után ennek a munkának a társaságában töltöttem a -30 fokos telet. Nyugati utunk miatt akkor is adós maradtam mintegy 100-120 oldallal. Ennek a kisajtolásában aztán a vérezni kezdő hipertónia szerepelt múzsa gyanánt. Így az Irgalom egész írói pályámat átöleli, a fényrejutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.

Németh László - Galilei ​/ II. József
A ​csillagász-tudóst eltiltották, hogy a föld forgásának tanát hirdesse; volna fontosabb dolga is, amit meg kellene írnia, s a Firenze melletti villájában mégsem nyugszik, kitalál valamit az igazság átcsempészésére. Könyvet ír a földforgás tanának 'cáfolására', amelyben azonban ott vannak mindent elnyomó súllyal a mellette szóló érvek is. Ez juttatja az inkvizíció kezébe... Galilei egyetemes célt szolgál - a haladást, a tudományt. Dráma négy felvonásban.

Németh László - Gyász
A ​Gyász főhőse "jómódú parasztlány, nagyon szép is, az ura a háborúban esett el; ő elköltözött a napától, az apja egy kis házat vett neki, ott élt a fiával. Sosem hallottam róla semmi pletykát; kérték, és nem ment férjhez. Nem volt hideg, csak büszke; büszkén álszemérmes. Néhány éve a kisfia is meghalt. Azóta egyszer találkoztam vele a temetőben, sovány volt, szikár s még mindig szép. A sírkőről beszélt, amelyet a fiának akart állítani. Éreztem rajta, hogy már gyenge az igazi szenvedésre, de a büszkesége holtomiglan gyászt kényszerített rá. [...] Fájdalmunk nem tud megfelelni önérzetünk követelésének, összetörtek akarunk lenni, amikor a szívünkben szélcsend van. Megértettem, hogy a gyász fiataloknál, bizonyos időn túl, a büszkeség betegsége..." Németh László

Németh László - San ​Remó-i napló
1935 ​elején Németh László a Rádió irodalmi osztályának vezetője a Tanú szerkesztő-írója rövid, kéthetes szabadságot engedélyez magának. Mint annyiszor, most is Itáliába siet. A pihenés azonban Németh Lászlónál sohasem képzelhető el könyvek nélkül, a San Remó-i napló sem csupán egy valóságos út leírása, hanem a szellem útvonalának egy új gondolati kalandnak a rögzítése is. A kényelmesen haladó turistavonat még el sem érte Triesztet, amikor utasa egy német néprajztudós, Forbenius segítségével már a hamiták földjén jár...

Németh László - Tanu I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tanu II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Égető Eszter [Rovásírással]
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Novellák, regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Tündérhegyi szocioterápiás műhelyek és gyakorlatgyűjtemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kramer Tamás - Magyar Sándor - Németh László - Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés
A minőség ellenőrzésének kialakulása egyidejű az árutermelés kialakulásával, az ipari jellegű minőség-ellenőrzés pedig a gyáripar és a manufaktúrák, üzemek megszületésével. Az elmúlt száz évben különösen sokat fejlődött, változott a minőség ellenőrzése, célja, módszertana és szerepe. A művezetői ellenőrzéstől eljutottunk a Taylor-féle funkcionális minőség-ellenőrzésen, a statisztikai minőségszabályozáson keresztül egészen a teljes körű minőségszabályozásig. A könyv fejezetei: 2. Történeti bevezető. 2. Minőségügyi és minőségbiztosítási fogalmak. 3. A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás szervezete. 4. A vállalati minőségbiztosítási rendszer és annak szabványos követelményei. 5. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja. 6. A vállalati minőség-ellenőrzés szervezete és feladatai. 7. Matematikai statisztikai módszerek. 8. Teljes körű minőségszabályozás (TQM). 9. Minőségszabályozási módszerek. 10. Minőségbiztosítás jellemzői a különböző ágazatokban. Minden fejezet után összefoglaló és ellenőrző kérdések szerepelnek. A tankönyv használatát a Szakképzési Tankönyv- és Taneszköz Tanács javaslatára az oktatási miniszter a 8216/2001. sz. alatt engedélyezte. Ajánljuk: elsősorban a középiskolai tanulóknak valamennyi szakmacsoport tantárgyi moduljaiban, ezen felül pedig főiskolásoknak kiegészítő tankönyvként, minőségbiztosítással foglalkozó mérnököknek és más szakmák érdeklődőinek.

Németh László - Társadalmi ​drámák
Utópia ​és valóság szembesítése tehát nem az eszmék feladására késztette Németh Lászlót – elbukó hősei kudarcukban sem mondanak le rögeszmeszerű terveikről. De a továbbgondolkodás és új tanulságok öngyötrő, fájdalmas és rezignált tudomásulvétele olyan többlet, amit az esszék írója nem tudott felmutatni. A drámák a "minőség"-tervek társadalmi megvalósíthatóságának módozatait keresik, s a Villámfénybentől a Győzelemig terjedő sor azt mutatja, hogy az íróban megérik az új felismerés: a "kivonulás", az egyéni "külön meredek út" nem nyújt megoldást. A főhősök mégis azt az ügyet képviselik, amelyet az író sajátjának kell tartanunk, s vállalják is akár azon az áron, hogy különccé válnak. Majd a történelmi drámáknak lesz az a hivatásuk, hogy igazolják a gondolkodás és erkölcs hőseit (VII. Gergely, 1937; Eklézsia megkövetés, 1946; Husz, 1948). A VII. Gergely zárómondata – "Szerettem az igazságot, gyűlöltem a méltatlanságot, ezért halok meg száműzetésben" – jelzi a különbséget, ami a kétféle hős bukása között van. A társadalmi drámák hősei – e kiúttalanság-érzéstől szenvedő, vergődő emberek – bukásának nemes erkölcsi elégtétele van, ám történelmi elégtételük aligha lehetséges. A történelmi drámák hőseit bukásukban a történelem igazolja: olyan ügyért vesztek el, amelyet későbbi korok számontartanak.

Németh László - Utolsó ​kísérlet I-II.
Kocsik ​szeptemberben / Alsóvárosi búcsú / Szerdai fogadónap / A másik mester A szerző művéről: Leltárt akartam készíteni arról, aminek én még tanúja voltam: egy Élő magyar lexikont, amelyben falusi szolgalegénytől az egyetemi tanárig, Szamosközy Erdélyétől a mi reformmozgalmunkig, a görög tragikusoktól Ady Endréig: minden magyar réteg túlélő múlt s magyarrá élt európai hatás felvonul. Az első rész: a Kocsik szeptemberben, egy parasztgyerek küzdelme - a falu ősrendjét őrző apával a faluntúli világot jelentő taníttatásért. Hősöm sorsában: a hivatottság konok birkózása; az élő lexikon lapjain: a polgárosodó nagyparasztok, faluból szökő vagy faluban maradó zsellérek, pusztáin sorvadó nemesség, zsíros kálvinizmus és sovány katolikusság dunántúli természetrajza. A második részben, az Alsóvárosi búcsú-ban, Jó Péter bíró nagybátyjához, egy katolikus püspöki városba kerül, s mint a piaristák tanítványa lábol át az utolsó békeéven s a háborún - a férfivá tevő csókig s a forradalomig. A harmadik rész az ifjúságról szól, melyben a férfivá lett ember egyéniségét eszméken és nőkön végleg kiformálja. Három fejezetből áll. Az első: a Mester és tanítvány a tanítvány beérése a mesterrel szemben, a második a vele egy időben futó Másik mester az elvont eszmék biológiai beérése a nővel szemben, s a lezáró, rövidebb kép, a tulajdonképpeni Szerdai fogadónap: a távolodó öregek s egymásra talált fiatalok szakítása egy fogadónapon. Míg a Mester és tanítvány teóriában szabadít fel: a Másik mester az ösztönben. Egy szűzi és kíméletlen, halálos veszélyű és füvész-gyöngédségű viszonyban az a nehéz ógörög-középkori-parasztanyag forr itt elevenné, amelyet archaikus lélek-nek kereszteltem el. A két viszony, szellemi s érzéki, körül persze megint százával hevernek a lexikon-lapok: falusi kommunard, régi Erdély, Középkor, Józsefváros, Egyetem, kocsmák és nagyszállók, botanika a budai hegyekben, az ellenforradalom vezérkara s az ipar alvilága. Amikorra mindezeken átvágja magát, a hős megérett rá, hogy az életét valamire föltehesse.

Németh László - Európai ​utas
A ​húszas évek végén egy fiatal orvos nekilát, hogy az egész európai kultúra mérlegét elkészítse, s földerítse azokat a legfrissebb áramlatokat is, amelyekről addig még senki sem szólt magyar nyelven. A huszonhét éves Németh László teljes fegyverzetében ugrik elő, s rögtön hatalmas - és kritikailag helyesen értékelő - esszéket ír Freudról, Gide-ről vagy Pirandellóról. Azután saját folyóiratot alapít: maga írja a Tanú-t, melyben a szellemi körkép az író saját ideológiájával színeződik - ám ezen belül az információk, meglátások, következtetések világviszonylatban is árját ritkító gazdagodásával bővül tovább, egészen napjainkig. Így jönnek létre a nagyszerű görög tárgyú tanulmányok, az orvostudomány fejlődésének áttekintése, az új fizikai világkép fölvázolása s a szomszéd népekkel való testvériség jegyében keletkezett írások. Németh László már kritikai tevékenysége elején vagy nyolc nyelven megjelent műveket bírál az eredeti alapján, nem egy olyat, amiről akkori véleményét -az évtizedekkel későbbi magyar kiadás alkalmával - az új, marxista kritika erősíti majd meg. Kötetünk Némethnek az európai történelemmel, gondolkodással foglalkozó írásait egészen betegségéig: 1953 -ig gyűjti össze - ez a tanulmánykötet az író életművének talán legimponálóbb teljesítménye.

Németh László - Levelek ​Magdához
Ezek ​a levelek nem szerepelnek a Németh László élete levelekben című kötetben, mely 2000-ben jelent meg az Osiris Kiadóban. E válogatás alapja az 1988-as Monostori Imre szerkesztette tatai kiadás. Németh Lászlónak a Nyugaton élő legidősebb lányához fűződő mély érzelmi és intellektuális kapcsolatból születő levelei ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgálnak, és persze érdekfeszítő olvasmányként is, Németh Magda válogatásában. A(z) Levelek Magdához (Könyv) szerzője Németh László.

Németh László - Homályból ​homályba
"Az ​összefércelt töredékek - az életrajz - csak egyik részét alkotják ennek a kiadványnak; a másodikba azokat az írásaimat soroltuk, amelyek a főszövegbe toldott kitérőknek, az élet dokumentumanyagának tekinthetők. Házasságom és íróvá avatásom napra-hétre egybeesik lírikusi magamra találásommal, s minthogy verseimből jóformán csak az előző évben írtak maradtak fenn, A megölt költő címen ezeket mellékelem elsőül mint emlékeket s későbbi íróságom lírai vázlatát. Itt talált helyet a Móricz Zsigmond halálára írt emlékkönyvecske. Már a húszas évekből is van lelkemben rendet teremtő, iránykereső feljegyzés, de csak a harmincas évek vége fel fedeztem fel, hogy egy-egy naplóba-feledkezéssel, néhány napon át egyfolytában írt feljegyzéssel, melyben lelkem heveny zavara fölött a méltó magatartás és teendők világos égsávját keresem: műveket, egy-egy drámát lehet megtakarítani. Ezek közül a Naplók közül sok elveszett, más részük csodálatos módon került vissza birokomba. Bár nem mások számára, hanem a magam megkönnyebbedésére készültek, mint írásműveket forróságuk, mint dokumentumokat a korba bevilágító tartalmuk méltóvá teszi, hogy közreadjuk. A Homályból homályba cím nemcsak a tényt rögzítené, hogy a Mű, melynek az életem csak keletkezéstörténete, valóban szinte teljes homályba készült, de azt is, hogy alkotója, mondhatnám, a mű, mint kereste maga is a homályt." Németh László

Németh László - Németh ​László válogatott művei II. - Regények, tanulmányok
Tartalom _Regények_ Irgalom _Tanulmányok_ Az ​Ady-pör Egy új nemzedék esztétikája Illyés Gyula Tamási Áron Halász Gábor Új enciklopédia Tanú Új nemesség A Nyugat elődei Korányi Sándor Tejtestvérek A minőség forradalma Görögök vagy a halott hagyomány Pusztulás Jelszó: Petőfi Beköszöntő A következő lépés Emberek a nemzet alatt Berzsenyi Ágak és gyökerek Most, Punte, Silta Sziget Erdélyben Dramaturgiai babonák Egy műfaj haldoklása A magyar drámáért Népi író Madáchot olvasva Berzsenyi ürügyén Tolsztoj inasaként Magyar műhely Az én cseh utam Pohárköszöntő Csehov levelei Tolsztoj emlékbeszéd A pedagógus hite Ha most lennék fiatal Második levél a szerkesztőhöz Árvízi példa

Németh László - Cseresnyés
A ​négy felvonásból álló dráma főszereplője, főhőse Cseresnyés Mihály, aki feleségével és három lányával Kecskemét mellett épített fel és működtet egy 20 holdas kertészetet, ahol a termékek feldolgozását és értékesítését is maguk végzik. Az első világháború után még rövid ideig képviselőséget is vállaló, társadalmi reformok ügyében cikkező, de megkeseredetté vált Cseresnyés ide vonult vissza, látva, hogy „ennyi bűnre és zavarra egy nagy megpróbáltatást fog mérni a sors, amelyben minden szervezet, eszme, szónoklat elzsibbad”. A telepére hívott emberekből, munkásokból akart nevelőként „a megpróbáltatás számára lelkeket csinálni”, akiket a „felkészült hűség” jellemez. Az emberek itt fát oltanak és költőket olvasnak. Mindent áthat azonban az irányító Cseresnyés kemény „magasabbrendűségre kötelező” eszmei szigora, amelyben egyedül a legidősebb lánya, Margit a teljes híve és követője. A családja többi tagjával feszült a viszonya, és a munkásai is majdnem mind elhagyták már. Ebben a helyzetben jelenik meg a középső lány, Ágnes meghívására egy pesti növénytanos fiatalember, Völgyi (Wunder) Rudolf, aki öt nap alatt lényegében megváltoztat itt mindent...

Németh László - Magam ​helyett I-II.
"Kortársaimon, ​s fiatalabbakon is, gyakran tapasztalom mostanában, hogy emlékezetükből merítik ihletüket, mintha az életük vált volna legtöbbet ígérő témájukká. Én fiatal koromban álltam életrajzíró hírben, beszámolókat készít (mondták) egy utazásról, amelynek az elején áll. Öregkori gyengeségként inkább a műveimet magyarázom; az életemet heverni hagyom, mint meddő kőzetet, amelyből az ércet kiszedtük már. Mi ennek az oka? A szépíró megvetése, aki azt tartja, hogy életünkről a legfontosabbat úgyis csak a fikció áttételeiben, túlzásaiban lehet elmondani? Az ösztönné vált elővigyázat, amely érzi, hogy a betegség az öregkor titkos kincstárában, az emlékezet meglepetésül ömlő bőségében okozta a legnagyobb pusztulást? Vagy az igénytelenné vált önismeret, amely tudja, hogy ha van figyelni, felderíteni való az életemben, hát a sajátságos mechanizmus, mely egy ilyen igénytelen szervezetből, az átlagosnál szűkebb tapasztalatkincsből ennyire is jelentős művet hívhatott elő. De akármi az oka: írásaim közt vannak életrajzi jellegűek, s ezeknek az összműben meg kell keresniük a helyük. Igaz, hogy ha jobban megfigyeljük, ezek az életrajzok, életrajz-töredékek, mint az első ilyennek a címe, Ember és szerep is mutatja, inkább egy kollektív én kibontakozását, működésbe lépését kísérik nyomon, s nem a konkrét egyéniség lélektani gyökereit akarják kihámozni; a pszichológiai szövevény, az ember csak annyiban fontos, amennyiben a közéleti műszer, az absztrakt mérce, az irányjelző szerep ebből állt elő, s ezt hajtotta szolgálatába. Ez az első életrajzszerű írás, harminc-egynéhány éves koromban, közéleti harcaim melléktermékeként keletkezett, de amikor tíz év múlva "szerepem eljátszva", mint a címe - Magam helyett - is mutatja, a halálra készülőn megint egy életrajzféle írásába fogtam, alcíme: "Tanulmány az életemről", épp ezt a személyest-lehántó, a köztanulságot mentő szándékot jelenti be: ha a műszert össze is töritek, vigyétek tovább, maradjon veletek iránytűként használható tanulsága. Később, amikor tizenöt év múltán a Bajkódi csendben még egyszer az életem fölé hajoltam, s az emlékezés boldogsága jobban megejthetett volna; akkor is csak a művek hátrább eső fejezeteit - ezen a cí-men s nyilván ezzel a szándékkal - kezdtem továbbírni. De életrajznak bármennyire nem életrajz-ihletésűek ezek a töredékek, s mindaz, ami függelékül hozzájuk csatolható: egy életrajz mégiscsak összeállítható belőlük, s az is a legtermészetesebb, hogy ebben a kiadásban valami ilyenné álljanak össze. "

Németh László - Negyven ​év / Horváthné meghal / Gyász
Negyven ​év - Horváthné meghal - Gyász A Németh László munkái c. gyűjteményes életmű-sorozat első kötete három nagy fejezetre oszlik. - Első nagy fejezete, a Negyven év, egy hosszabb pályatörténeti esszé, amelyet 1965-ben, az Iszony párizsi megjelenése idején írt Németh László, a kiváló francia filozófus-író, Gabriel Marcel tájékoztatására. "Az érdeklődését akartam ezzel a tájékoztatóval kielégíteni. De tán épp az, hogy az ismertetés viszonyainkban tájékozatlan olvasót tételez fel, teheti alkalmassá arra, hogy újabb nemzedékek kezében, akik pályámról, kibontakozásom körülményeiről éppoly keveset tudnak, úti vezetőül szolgálhasson." - De nemcsak ez az esszé, Németh László, "franciaországi kopogtatásának a gyümölcse" lehet teljességgel ismeretlen a hazai olvasóközönség előtt; a könyv második fejezetének anyaga, a Horváthné meghal (amely a novellista Németh László munkásságát tartalmazza), úgyszintén javarészt eddig kiadatlan írásokat fog össze; olyan novellákat, amelyeket csak a legöregebb olvasók, vagy azok sem ismerhetnek, mert évtizedekkel ezelőtt, különböző folyóiratokban és lapokban szétszórva, gyakran élnéven jelentek meg, vagy kéziratban maradtak, s csak az életmű-sorozat számára rendezte sajtó alá őket az író. Pedig a novella "írói pályámon a végzet szerepét játszotta - emlékezik vissza Németh László -, egy novella volt a sorsjegy, amelyen nevemet az íróavató húzáson kihúzták." Ez a novella a Horváthné meghal, a nevezetes alkalom pedig a Nyugat ma már irodalomtörténeti jelentőségű novellapályázata volt, amelynek első díját éppen ezzel az írásával nyerte el az irodalmi életben addig teljesen ismeretlen Németh László. "Novelláimban szálltam meg az életdarabot, amelyet a Horváthné meghal csak kijelölt; bennük vált írói feudumonná a mezőföldi falu, a nagy család, s ami vele ott összefüggött. Az itt felvillanó alakok embermitológiám törzsalakjaivá lettek, s az Emberi Színjáték-ban,Gyász-ban, Utolsó kísérlet-ben, sőt az Iszony-ban, Irgalom-ban is visszatérnek." A kötet anyaga a Gyásszal zárul, azzal a regénnyel, amelyet - Németh László véleménye szerint - nem egy olvasója, s épp az igényesek között, makacsul az író legtökéletesebb regényének tart. Miért? Talán Illyés Gyula kritikájában találhatjuk meg a választ, aki a regény első megjelenése idején így írt a Gyászról: "Parasztkörnyezetben játszódik le a regény, tárgya azonban nem a paraszti élet. Kurátorék, Pordánék paraszt mivoltukon túl tágabb, emberibb sors ábrázolói, ezáltal példázzák népiségüket is a szokványosnál hitelesebben és megrázóbban. Maga a hősnő, Kurátor Zsófi is végeredményben éppúgy lehetne arisztokrataszármazék vagy polgári szalonlakó. Nem a személyisége a lényeges, hanem az indulat, amelyet megtestesít. Porhüvelyében antigonei jellem támad életre... Németh László Kurátor Zsófi valóságos modelljében görög vonásokat látott meg. Tudta ábrázolni is azokat: a könyv különös kettősségével igéz. A Balaton menti rékliben és tutyiban Ödipusz leánya futkos, a kiskapuk mögött összehajló vénasszonyok a tragédia kórusának szövegét zümmögik. Kiszeláné fiának biciklijén egy pillanatra mintha egy csábító királyfi közeledne. Nem az közeledik. Emelkedésein, ahol kilódulhatna a keretből, a regény helyes egyensúllyal visszahajlik a magyar valóságba. Ilyen szerencsés kettősséget mutat a regény nyelvezete is, az író ábrázolási módja. Németh Lászlónak gazdag és ritka értékű élményei vannak raktáron a módos parasztok életéből; az adatokat úgy önti, mint Móricz, a keserűséget és reménytelenséget, mint Kodolányi. Épp, mert felülről, egy különös szempont magasságából nézi: a magyar gazdag parasztságról megdöbbentően éles és hiteles intellektuális tárgyú írók nyelvén hangzanak. A hatást szerintem ez csak erősíti. Metszően éles, tömör mondatok, egyre-másra villantják a fordulatokat és hasonlatokat, amelyeknek egy költeményben is helyük lehetne."

Németh László - A ​magyar forradalomról
Németh ​László kézirata a magyar forradalomról évtizedek lappangása után került elő a családi hagyatékból, és aligha kell mondanunk, hogy megrázó erejű írás, Németh sajátosan egyedi perspektívája, moralitása, harmadikutassága olyan vonások, amelyek a maguk rejtett és nyílt módján mélyégesen öszefüggtek a forradalom természetével. Olyannyira, hogy talán azt is mondhatnánk: 1956 az a forradalom volt, amelyre az író egész életében vágyott... Az 56-os forradalom 55. évfordulójára jelentetjük meg. Sajtó alá rendezte az író lánya: Németh Judit. Az Előszó Görömbei András munkája

Németh László - Szerdai ​fogadónap
Az ​Utolsó kísérlet regényciklus harmadik darabja, mely a Kocsik szeptemberben és az Alsóvárosi búcsú kötetek szerves folytatása. A történet ezúttal az immáron felnőtté váló Jó Péter kálváriájának története, mely mögött kirajzolódik az összeomló Monarchia története is. A kötet az eredeti szerzői terv szerint tartalmazza A másik mester, később önállóan is kiadott részt is, illetőleg az Utolsó kísérlet tervrajzát is, melyet Németh László már 1939-ben megírt. A Szerdai fogadónap ilyenformán a két mester-történet - a szellemi és biológiai, Mester és tanítványa, A másik mester könyve, a felnőtté váló Péter lázadásának lezárását a rövid harmadik rész, a tulajdonképpeni Szerdai fogadónap adja meg.

Németh László - Breviárium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - A ​színházi dolgozók jogi kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Németh ​László válogatott művei I-III.
"... ​Németh mintegy száz művet vallat magáénak, beleértve a folyóiratokban és fiókban maradtakat is. Csaknem egyenlően oszlanak meg ezek a három részre: tanulmányok, színdarabok, regények... A művek alapeszméiből is lehetne valami jellegzetességet szemléltetőül kiemelni. A drámák csaknem egytől egyik azt példázzák, hogy egy közösségi érzésű hőst hogy fojt meg - és épp ezáltal hogy emel föl - egy-egy érzéketlen szűkebb együttes. A regények valamennyiében egy-egy szinte emberfeletti eszme száll le a földre, költözik bele egy halandóba, s viszi azt valami modern keresztfára, ugyancsak valami közösség megváltásául... A tanulmányok közös vonása, hogy bármilyen költőien fent szárnyalók vagy tudósian mélyenszántók, s szóljanak akár hipertóniáról, akár az ősmagyar prozódiáról vagy a kertészkedés örömeiről: pedagógusi hév lüktet bennük... Kínálkozó volna idézni Pascal telitalálatát egy-egy Németh-mű olvasása után: -Írót vártam, embert kaptam." Illyés Gyula

Bindes Ferenc - Németh László - "Ha ​engem üldöztek..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Szerettem ​az igazságot I-II.
Németh ​László életműsorozata az író drámai munkásságát két, kettős kötetbe gyűjtve adja közre, a drámák születésének időrendjében, tehát szakít a korábbi, műfajok szerinti csoportosítással. Mert "az, hogy mikor, milyen unszolásra keletkeztek, e darabok közt szorosabb családokat teremt, mint hogy társadalmiak vagy történetiek-e" - állapítja meg maga az író, az első kettős kötet megjelenése alkalmából, egész drámaírói munkásságát áttekintő bevezető tanulmányában. Németh László írói vállalkozásán belül e műfajnak és a drámaírónak, bármelyik alkotói korszakát tekintjük, mindenkor különleges szerepe - és sorsa volt. "Amit munkáimról általában elmondhatok - írja bevezetőjében Németh László -, hogy a készülődés rájuk nagy gyönyörűség volt, a megírásuk: meglepetéseket fiadzó fáradság, annak elviselése, ami jár értük, az életkedvet felőrlő gyötrelem: fokozott mértékben érvényes drámáimra. Az anyaggyűjtés ugyan még a történeti drámáknál sem volt mindig olyan hónapokat megpezsdítő izgalom, mint a Galilei vagy a Gandhi esetében: a tárgyválasztást s a drámaterv elkészítését, mint a Széchenyi-nél vagy a II. József-nél, néha évek választották el: a vázlat papírra vetése azonban még a társadalmi drámáknál is kettős gyönyörűség volt: egy hónapok, évek óta gyűlő feszültségnek ígért tisztító kisülést, s adta meg a tervezésnek azt az építészi biztonságot, mely csak ebben az igénye szerint nagy, de terjedelménél fogva kicsiny műfajban lehetséges. - S lírának és matematikának ebből a frigyéből, írás közben gyorsabban és plasztikusabban, mint bárhol, élő, körüljárható alakok támadtak, akik néhány héten át mint kiismerendő ismerősök pszichológiai meglepetésekkel szolgáló teremtmények álltak körül, sorsukban, beszédjükben, indulataikban egy emberi miliőt, eltemetett kort hoztak a szemem elé. A tanulmány eredményesebben szolgálta az áttekintés, megvilágítás pedagógiai örömét, a regény pontosabban és művészibben szőtte meg a mindennapok mitológiai képeket átderengető gobilenjét, a varázslatnak a boldogsága azonban ebben a gyors, erőteljes műfajban volt a legteljesebb. Sajnos, ezért fizettem - a kísérletért, hogy a varázslat társadalomalakító erővé válhasson - a legnagyobb árat is... Az, hogy egészségemet egy drámám körül támadt drámában vesztettem el, jó foglalata a történetnek, mely drámaírói sorsom beszéli el." A drámák új rendszerezése Németh László három drámaírói korszakát fogja egybe. A Szerettem az igazságot első kötete a Horthy-korszakban fogant drámákat, a második kötet pedig az 1945-1955 közt született drámákat tartalmazza.