Cey-Bert Róbert Gyula könyvei a rukkolán

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​sólyom népe
Egy ​fantasztikus történet, amely visszavezet az ókori történelmi krónikák és a hun-magyar legendák misztikus világába, ahol Bátor Tengrikút hun nagyfejedelem és Bata főtáltos mellett Tórul a kéksólyom, Kökbű a kékfarkas és Boga a gímszarvas a főszereplők, akiknek meg kell küzdeni a kínai császári udvar cselszövő fondorlataival és a vesztükre törő császári hadsereg félelmetes túlerejével. A tét a Hun Birodalom léte és jövője.

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​szerelem gasztronómiája
A ​szerző az étkezési szokások szocio-pszichológiájának doktora (Genf - Párizs, 1979), több mint 15 évet töltött a Távol-Keleten (Hongkong, Japán, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Thaiföld), ahol ötcsillagos luxusszállodák,luxus éttermek és népszerű légitársaságok gasztronómiai tanácsadójaként sokat foglalkozott a kínai, japán és thaiföldi konyhák kultúrtörténeti jelentéstartalmának a kutatásával.Ezekben az egészséges életmódra való törekvés mellett az afrodiziákum értékek játsszák a legfontosabb szerepet. A szerelem gasztronómiája A Távol-Keleten az afrodiziákum-jelentésű étel-összeállításoknak több ezeréves hagyománya van, amelyben megtalálhatók az ősi kínai császári időkre visszamenő titkos szerelmi szertartások és technikák színes legendái is. A szerző megpróbálja összhangba hozni az ősi legendák szerelmi gyakorlatának és potencianövelő étkezési filozófiájának rejtélyes világát a magyar és az európai étkezési szokások szimbolikai és konyhatechnikai meghatározóival. Ez itt a magyar gasztronómia Káma-Szutrája.

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​szabadságharcos
Több ​könyvet írtak már 1956-ról, de egyik sem adta vissza a szabadságharc lélekemelő szellemiségét. Fontosnak tartottam kihangsúlyozni, hogy az '56-os pesti srácokban a hazaszeretet tüze magas lánggal égett, ezért voltunk képesek helytállni és benzines üvegekkel szembeszállni a félelmetes szovjet páncélos hadosztályokkal. Cey-Bertt Róbert Gyula Dr Cey-Bert Róbert, az akkori Corvin-közi Robi, a szabadságharc vérbe fojtása után nem hagyott fel a szabadság gondolatával. Tovább harcolt, küzdött a világnak azon a tájain, ahol az emberek fegyvert fogtak az elnyomó hatalmak ellen. Versei gyönyörűen tükrözik ezeknek a népeknek hazaszeretetét és szabadságvágyát. Idézet Pongrátz Gergely, a Corvin-köz parancsnoka előszavából, amelyet 2004-ben írt, a szerző "Adj szabadságot vagy halált" című verseskötetéhez. Csodálom Robi barátom kivételes emlékezőtehetségét, amivel életre kelti a legendás Pesti Srácokat, a parancsnok Gergely bátyám és Ödön bátyám immár történelemmé nemesedett alakját. Pongrátz András Phoenix, Arizona Legmegrázóbb regény az 56-os magyar szabadságharcról. Megszívlelendő, jövőbe mutató időszerűsége van: mind 1956-ban, mind ma a magyarság számára nincs más út, mint a szabadság és a nemzeti függetlenség útja. Prof. Dr. Csámpai Ottó történész Nagyszombat "Végre megszületett az 1956-os magyar szabadságharc nemzetlélekerősítő regénye! Ezt csak olyan valaki írhatta meg, aki maga is részt vett a harcokban. Kötelező olvasmány minden hazaszerető fiatal számára." Gróf Bethlen István

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​Sólyom embere
Ritka ​az az ember, aki eljutott a burmai őserdők legtitkosabb és legrejtélyesebb rengetegeibe, és még ritkább az, aki onnan visszajött. A szerző éveket töltött dél-keletázsiaia Aranyháromszög maláriavészes dzsungeljeiben, ahol a könyörtelen fegyveres harcok, a váratlan gerilla rajtaütések, az ópiumcsempészek véres razziái, valamint a megzavart és ellenségesség vált környezet arra kényszerítik az embert, hogy elfogadja a halál kihívásának állandó jelenlétét. A halál kihívásának elfogadása egy magasabb értékű életfilozófia elfogadását is jelenti, amelyet a szerző az őserdő legnagyobb tekintélyű sámánjától tanul meg. A könyv egy csodálatos és egyedülálló emberi találkozás lebilincselően izgalmas és megható története. Az őserdők sámánja egy orvtámadás golyózáporában megmenti a szerző életét, és egy küzdelmes, hosszú menekülés után tanítványává fogadja. Megismerteti vele az üldözött aka nép szokásait, kultúráját és életfilozófiáját, amelyet a szabadság és halál értékrendszere határoz meg. Elindítja a sámánrévülés és a szellemek világa megközelítésének félelmetes útjain. A sámánrévülés alapvető próbáját a szerző teljesen egyedül állja ki az élet és a halál őserdeiben, ahol a kezdetben ellenségesnek vélt rengeteg végül is barátságossá válik, és a révülést meghatározó "belső kék csend" hatására a sólyom jelképes értelmén keresztül találja meg az ideális harmóniát a földi és a földöntúli környezettel.

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​sólyom embere útjai
Az ​utóbbi évek legmegrázóbb története egy magyar kutató izgalmas életéről, aki egy nagy tudású aka táltos tanítványaként a szabadság és a halál útját rendíthetelen hittel járja. Csodálatos és félelmetes kalandokkal teli életútja összeköti a táltosok és a titokzatos tibeti kolostorok rejtélyes, révüléses világát az afganisztáni háború poklával, a laoszi és burmai őserdei gerillaharcok halálos kihívásaival. Rendhagyó személyiség, rendhagyó életének érdekfeszítő élményei, amelyeket az Istenhit, a szabadságszeretet és a magyarságtudat meghatóan egyedülálló keretbe foglal. A szerző valóban a "Sólyom embere": lelkében a sólyom erőt adó szellemisége él, amely biztosítja számára a szükséges energiát, hogy megküzdjön a fenyegető ellentétes erőkkel. A szabadságharcos szellemiség diadalának eposza! "A könyv amelyet nem lehet letenni."

Cey-Bert Róbert Gyula - Thai ​konyha - Az ízek paradicsoma
A ​színes és egyedi thai kultúrát a legtökéletesebben az ízgazdag thai konyhaművészet fejezi ki. A thai konyhában visszatükröződik a napfénytől telített trópusi természet gazdagsága, változatossága, a thai művészetek kifinomult eleganciája, a thai nép mély vallásossága és mosolygó, kedves, vendégszerető magatartása. A könyv először bemutatja a thai kultúra jellegzetes értékeit, majd a thai konyha legismertebb receptjeit ismerteti meg az olvasóval. A thai konyha már-már a világ legnépszerűbb konyhája. Minden évben több, mint ezer új thai éttermet nyitnak szerte a világon. A növekvő népszerűséget a thai konyha az egyedülállóan csodálatos íz- és színvilágának köszönheti.

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​"fehér tigris szellemének" harcosa
Érdekfeszítő, ​izgalmas történet váratlan fordulatokkal, melyek pergő eseményei végigviszik az olvasót a párizsi éjszakai élet humoros kalandjairól a repülőgép-eltérítések drámáin és a dél-kelet-ázsiai gerillaháborúk poklán át, a szovjet, amerikai és francia titkosszolgálatok kíméletlen leszámolásáig, megtorlásáig. A két magyar főhős ellenfelei kemények és kegyetlenek, nincs más választásuk tehát, nekik is keménynek és kegyetlennek kell lenniük, ha túl akarják élni a titkosszolgálatok szörnyűséges, titkosított háborúját. A szerző kiváló helyszínismerettel rendelkezik, hosszú ideig élt Franciaországban és Dél-Kelet-Ázsiában is: a történetben sok valóságos elem keveredik a fikcióval.

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​Sólyomember visszatér
Az ​utóbbi évek legmegrázóbb története egy magyar kutató izgalmas életéről, aki egy nagy tudású aka táltos tanítványaként a szabadság és a halál útját rendíthetetlen hittel járja.

Cey-Bert Róbert Gyula - Hun-magyar ​ősvallás
A ​szerző hosszú éveket töltött Távol-Keleten, Délkelet-Ázsiában, Tibetben, Mongóliában, Ujgúriában, Kínában és Japánban, kutatva mindazokat az adatokat, szokásokat, régészeti leleteket, amelyek kapcsolatba hozhatók a lovaskultúrák történelmi hagyatékával és a magyar ősvallás meghatározó értékeivel. Könyve egyedülálló szintézise vallástörténeti kutatásainak, amely első ízben ad világos képet a magyar ősvallás értékrendjéről, teológiai szemléletéről és vallásfilozófiájáról.

Cey-Bert Róbert Gyula - Végvári ​oroszlánok
A ​cselekmény betekintést nyújt a végvári harcok kegyetlen világába. Az olvasó megismerheti Sólymosdy Imre fonyódi kapitányt és Gyulaffy László csobánci kapitányt, kivételes bajvívó hősöket, és átélheti velük a lesvetések, rajtaütések fortélyosan végrehajtott mozgalmas történeteit. A véres rajtaütések kíméletlen oroszlánküzdelmében a magyar és a török vitézek lelkéből idővel kiégett a gyűlölet salakja, jobban megismerték egymást, megtanulták tisztelni egymás vitézségét és rájöttek, hogy sok közös vonás köti őket össze gondolkodásukban, szokásaikban, hagyományaikban, népművészetükben, zenéjükben, amely végül is egymás elfogadásához, megbecsüléséhez vezetett.

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​kínai konyha
A ​több ezer éves kínai kultúrában a jin-jang értékrendre alapozott boldogságmodell alapvető életideált jelképez. Az egyéni boldogság legfontosabb célkitűzése: a hosszú életet, egészséget, erotikus örömöket és magas teljesítőképességet biztosító étkezés mindennapi megvalósítása. A kínai gondolkodásban az élelmiszerekhez és az ételekhez mély tartalmú, egészséghez és erotikai értékekhez kötődő tartalom tartozik. A taoista jin-jang rend szerint az ételek és az alapanyagok két nagy csoportra oszthatók: "meleg", stimuláló, ajzó jang ételekre és "hideg", nyugtató jin ételekre. A "meleg" és a "hideg" nem a hőmérsékletet jelzi, hanem az ételek belső tartalmát a jin-jang értékrend szerint.

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​magyar konyha ízei
A ​magyar konyha megújulásába vetett hit tükröződik azokban a receptekben, amelyeket a könyv első fele tartalmaz. Konyhánk hagyományos, régi recepteket megújító ételeinek leírása (levesek, főzelékek, köretek, húsételek, tészták, saláták stb.) és e könyvben közreadása korántsem teljes. Az igen változatos magyar konyha valamennyi ételének puszta leírása is több kötetet töltene meg. A receptek összeállításánál gondolni kellett azokra, akik a megfelelő főzési ismereteket csak mostanában igyekeznek megszerezni, és azt sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy globalizálódó világunkban itthon is egy új generáció nő fel a gyorséttermek ételein, és a nemzeti konyhánk értékeiről, ízeiről alig bírnak tapasztalati ismeretekkel. Az elkészítendő ételek közt vannak a főzésben is merészen vállalkozóknak kipróbálásra javasoltak, és szép számmal olyanok, amelyek elkészítése és elfogyasztása akár a hétköznapok, akár az ünnepnapok valódi gasztronómiai élvezetét eredményezi.

Cey-Bert Róbert Gyula - Magyar ​borok és ételek harmonizációja
Milyen ​borokat válasszunk kedvenc ételeinkhez, és milyen ételekkel hangoljuk össze legkedvesebb borainkat? Mi a bor régmúltból a jelenig tartó titka, misztériuma? Ezekre a kérdésekre is választ ad a könyv szerzője. Több, mint száz hagyományos és újonnan alkotott magyar étel példáján keresztül mutatja be a szerző a magyar borok és a magyar ételek harmonizációjának meghatározó szabályait, a borkonyha, levesek, hideg és meleg előételek, ízelítők, halak, szárnyasok, húsok, vadhúsok, a sajtok és édességek legnépszerűbb és legkülönbözőbb készítményeivel.

Cey-Bert Róbert Gyula - Tokaji ​borgasztronómia
A ​borgasztronómia fogalma a borok és az ételek harmonikus egyeztetésének meghatározó tényezőit és szabályait fejezi ki. Bármely borvidék borait és ételeit, akkor harmonizálhatjuk a legtökéletesebben, ha megismerjük és átérezzük szellemiségét, történelmi és kulturális értékeit. A tokaji borgasztronómia a legnagyobb presztízsű magyar bornak, "a borok királyának és a királyok borának" fantasztikusan széles körű ízharmonizációs képességeit fejezi ki. A tokaji bor a borgasztronómia királya is. A régi időkben főúri, fejedelmi és királyi lakomákon a tokaji aszúborokat ugyanígy felszolgálták, hal-, baromfi, vad- és húsételekkel, zöldségekkel, különleges ínyencségekkel, mint gyümölcsökkel és édességekkel. A tokaji aszúk rendkívül gazdag és sokrétű illat-, íz- és aromavilága, amelyben a cukor tökéletes összhangban áll a hosszan visszacsengő gyönyörű savakkal, lehetővé teszi, hogy megfelelő ízesítésű, különféle alapanyagokból készült ételekkel ez a kivételes bor egyedülállóan szép harmóniát hozzon létre. A szerző a jelen kötettel ki szeretné szabadítani a tokaji aszúborok gasztronómiai értékelését az édességek szűkreszabott, korlátolt világából, és közzétenni a jó hírt, hogy ez a csodálatos bor, a legtökéletesebb társa a magyar és küldöldi gasztronómiák legnagyobb ismertségű különlegességeinek is. Az aszúk és az édes szamorodnik mellett rendkívül elegáns száraz borokat is teremnek Tokaj-Hegyalja szőlői (furmint, hárslevelű, száraz szamorodni), amelyek a tokaji borok ízharmonizációs jelentőségét még tovább szélesítik.

Cey-Bert Róbert Gyula - Hungarikum ​borgasztronómia
A ​színes fotókkal gazdagon illusztrált, szép kivitelezésű mű a magyar szőlőfajtákból készült borok és a magyar konyha ízeinek összehangolásának bemutatására törekszik. A magyar nyelvű szöveg német és angol nyelvű kivonata, és abban számtalan színes fotó megfelelő nyelvű képaláírása egészíti ki a kötetet.

Cey-Bert Róbert Gyula - Atilla
A ​legújabb történelmi kutatások eredményeinek ismeretében, egyre gyakrabban hangzik el a kérdés a történelmet kedvelő emberek körében, hogy ki is volt valójában Atilla, az V. században élt hun uralkodó? Cey-Bert Róbert Gyula „Attila, a hun üzenet” című könyvével Attila, a V. században élt hun uralkodó személye körül felmerült kérdések tisztázásra vállalkozott. Megcáfolni igyekszik azon ókori híradásokat, melyek szerzői Attiláról és népéről barbár képet festettek, ugyanakkor elemzésnek veti alá az új történelmi ismeretek Attila-kritikáit is, így festve valósághű képet az uralkodóról.

Cey-Bert Róbert Gyula - Cey-Bert Tünde - A ​magyar konyha filozófiája
A ​magyar konyha eredetiségét, egyediségét az európai konyhák között az ősi keleti gasztronómiai civilizációkig visszanyúló gyökerei határozzák meg. A keleti gasztronómiai civilizációk az ókor legmagasabb gasztronómiai szintjét képviselték, az étkezés harmóniarendszerére épültek. A modern világ globalizációs légkörében csak az a nemzeti konyha maradhat fenn, amelynek mélyre nyúló gyökerei képesek összekötni a múlt megkülönböztető hagyományait a kor emberének elvárásaival és szükségleteivel. A jövő magyar konyhájának erőteljesen képviselnie kell az ősi hagyományok harmóniarendjét, megfelelően ötvözve az egészséges étkezés szabályaival. Ez az alapgondolata Cey-Bert Róbert és Cey-Bert Tünde könyvének, amely évszázadok mulasztását pótolja, megfogalmazva a magyar konyha filozófiáját. Eljött az ideje, hogy mi, magyarok is rendezzük és meghatározzuk hosszú hagyományokkal rendelkező gasztronómiánk filozófiáját. A kötet a régi hagyományos receptek mellett több mint száz új ételleírást tartalmaz, amelyek kifejezik a megújuló magyar konyha sajátos ízirányzatait, tálalási esztétikáját, deatetikai értékrendjét és változatos konyhatechnikai eljárásait.

Cey-Bert Róbert Gyula - "Adj ​szabadságot vagy halált!"
Egy ​különleges, egyedülálló verseskötet: Gerilla-líra - A szabadságharc lírája. Útvonala Magyarországtól indulva, Közép-Ázsián át, a délkelet-ázsiai őserdei gerillaharcok szabadságküzdelmeibe vezet.

Cey-Bert Róbert Gyula - Megszólalnak ​a jelképek
A ​könyvben valóban megszólalnak a jelképek és sokat elmondanak az emberi lélek rejtelmeiről, az ókori civilizációk és vallások Istent, embert, környezetet egymásba kapcsoló misztikus jelképes értékrendjéről, a lovaskultúrájú hunok és magyarok egyedülálló jelképvilágáról. A szerző nagy érdeme, hogy a jelképek belső tartalmának az elemzésére egy teljesen új módszertani modellt dolgozott ki, amely megvilágítja a jelkép szerepét az ember lélektani és társadalmi egyensúlyának megvalósításában. A jelképekben a távoli ősök és ősi kultúrák üzenetei vannak elrejtve. Ha egy nép érzékeny és fogadóképes maradt az ősi kultúrára, üzeneteire, akkor a lelkében megszólalnak a jelképek, megerősítik az alkotóképességét, a küzdőszellemét, a munkabírását és a nemzettudatát.

Cey-Bert Róbert Gyula - Sarai Midori - Japán ​konyha
Biztosak ​vagyunk benne, hogy Önnek nem okoz gondot japán óra- és autómárkákat, elektronikai termékeket felsorolni. Viszont tudja-e mi a sushi, hogyan készül a tempura és a suki yaki? Nos, ezek a csodálatos dolgok Japánban készülnek. A japán hagyománytisztelet és életfilozófia a mai életben is meghatározó a gasztronómia területén. Így talán nem érdemtelen megismerkedni vele egy kicsit közelebbről. Könyvünkkel elsősorban segíteni szeretnénk az alapfogalmak tisztázásában és csak néhány ételt mutatunk be. Az ételek elkészítése látszólag egyszerű, de a különleges anyagok és a szigorú technológiai előírások miatt a tökéletességet a japán szakemberek is több évtizedes gyakorlással érik el. Mindenképpen javasoljuk, hogy először próbáljanak eredeti japán szakács által készített ételt kóstolni. Szándékunk volt, hogy a Kedves Olvasót segítsük, hogy felkészülten válogathasson az étlapról is, ha felkeres egy igazi japán éttermet. Erre már Budapesten is van lehetőség. Tisztelettel és szeretettel invitáljuk egy rövid körutazásra. Úticél: a japán konyha. (Sarai Midori)

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​honfoglaláskori magyar fejedelmi konyha
A ​szerző az ősi magyar vallási és kulturális értékekből kiindulva következtetett a honfoglalás kori magyar konyha szimbolikai nyelvezetének legfontosabb értékeire és gasztronómiai filozófiájára. Hosszú kutatások alapján kidolgozott receptjei elsősorban az áldozati ételeket, az ünnepek és a fejedelmi háztartások konyháját mutatják be. A színes, ízekben gazdag ételekben sikerült összhangot teremteni az ősi magyar fejedelmi konyha szimbolikai értékei, a XX. század étkezési szokásai és az egészséges étkezés követelményei között.

Cey-Bert Róbert Gyula - Hunok ​és magyarok konyhája
A ​hun áldozati ételektől a honfoglalás kori magyar fejedelmi konyháig Ez a kultúrhistóriai idealizált receptgyűjtemény valójában a hun-magyar konyha bibliája. A hunok történetének ismerete nélkül nincs magyar őstörténet-kutatás, nincs magyar ősvalláskutatás és nincs magyar ételtörténet-kutatás sem. Az ősi magyar konyhát csak a hun áldozati ételek filozófiájának megismerésén keresztül közelíthetjük meg. A könyv a legújabb kutatások tükrében részletesen bemutatja az ősi hun-magyar konyha szimbolikáját és vallásfilozófiai tényezőit, amelyek meghatározták az áldozati ételek és az étkezési szokások értékrendjét. Ebből kiindulva a szerző olyan ételleírásokat állított össze, amelyek fölidézik az ősi lovaskultúrájú népek fejedelmi és ünnepi ételeit.

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​magyar bor szellemisége
Az ​ókor embere úgy tartotta, hogy a bor szellemiségét meghatározó értékekben nagyon fontos isteni üzenet rejlik, amely életről, halálról, újjászületésről, hitről, reményről és szeretetről szól. A magyar bor szellemiségében mindezek az értékek már a legősibb idők óta jelen vannak. Nem véletlen, hogy a több mint 2000 éve leírt első két magyar szó az Isten és a bor volt. A kínai krónikák megemlítik, hogy a hunok és lovas-kultúrájú utódaik nagy tiszteletben tartották a közép-ázsiai Bor-Tengri hegyét, ahol áldozatokat mutattak be Bor Tegrinek (neve a hajnali fényre utal), az Újjászületés Istenének. A magyar bor szellemiségében visszatükröződik kultúrtörténeti értékeink mellett az élet, a halál és az újjászületés isteni misztériuma, de ezt a szellemiséget erősen befolyásolja a lobbanékony-szenvedélyes magyar karakter, amelynek megnyilvánulásai végigkísérték a magyar történelem sikeres és kevésbé sikeres időszakait. Cey-Bert Róbert Gyula könyve értékes forrásanyagot nyújt mindazoknak, akik szeretnék közelebbről is megismerni a magyar bor szellemiségét és kultúrtörténeti értékeit.

Cey-Bert Róbert Gyula - A ​pozsonyi csata
Ha ​lenne a magyar irodalomban egy Shakespeare-méretű drámaírónk, akkor bizony bőven találna témát a rejtélyes királydrámáihoz a mi történelmünk bonyolult, gyakran homályos eseményeiben is. Azokat ugyanis vagy rosszul, esetleg hiányosan, vagy félreértve ismerjük, s így van ez már a legendás honfoglalónk, Árpád személyével is. Ő ugyan nem volt királyunk, de azért vezető fejedelemként is kimagasló alakja volt nemzetünk korai időszakának, és az ő nevéhez is történelmi rejtélyek sora kapcsolódik. Személyéhez ugyanis nem csupán a honfoglalásnak korfordulót jelentő hatalmas tette, hanem ezt követően a győztes csatáknak egész sorozata is fűződik. A honszerzés nem egyszerűen egy egyedi-egyszeri bevonulást jelentett mai hazánk területére, hanem még hosszadalmas harcok után került csak birtokunkba a teljes Kárpát-medence. A harcok alatt uigyanakkor nem szabad nagyléptékű hadműveleteket értenünk, hiszen éppen az itt megtelepedett, jószerivel rokonnépeknek minősíthető ittlakók általában mindenféle nagyobb fegyveres ellenállás nélkül, a közös ősnek tartott Atilla hun nagykirály örököseinek tartották a Kárpát-medencébe hazát kereső, s a régi/új hazát megtaláló magyarságot. Ezekről a korszakos jelentőségű eseményekről sajnos, korabeli, teljeskörű írott forrással nem rendelkezünk, jószerivel Anonymusnak a megközelítően háromszáz évvel későbbi Gesta Hungarorum-a tekinthető az egyetlennek a máshol fennmaradt töredékek mellett. A Névtelen Krónikás hitelességének a megítélése sokat vitatott kérdés, de most nem is ez Cey-Bert Róbert Gyula legújabb történelmi regényének az alaptémája. A szerző elsősorban a korai lovasnomád népeknek, s azok prototípusának, a hunoknak köztudottan kiváló ismerője, de most nem velük, hanem utódaikkal foglalkozik. Ezúttal a magyar történelemnek egyik meglehetősen homályos eseményével, a honfoglalás korának egyik legnagyobb fegyveres összecsapásával, a 907-es évi pozsonyi csatával néz szembe, s ugyanebbe avatja be most az olvasóit is. Mai szemmel nézve is meglepő, sőt felemelő, hogy elődeink a többszörös túlerővel sikerrel szálltak szembe. A nagy nemzetközi összefogás ellenére is győzelmet hozott számukra a még mindig birtokolt nomád harcmodor és a nyugaton ismeretlen taktika. Nem számolgatni kell tehát az ellenséget, mert a harcok végső kimenetele soha nem a számtan, hanem a hazaszeretettől fűtött lelkesedés eredménye, ahogyan itt is történt.. Valójában e nagyívű történelmi regényben a nemzetközi háttér, a kor nagyhatalmainak, - s ide érthetjük az egyházat is, - egymásközti villongásai, intrikái jelentik a túlsúlyt, s maga a győztes csata szinte epizóddá egyszerűsödik. Ebben a beállításban sokkal jobban megértjük a kor lényegét, nyugat és kelet mindmáig tartó feszültségét, a világi birodalmak és a korabeli egyház egymásközti hatalmi viaskodásait, egyben az összekapaszkodásukat a keletről jött, feltörekvő, fenyegető új erő, a magyarság ellen. Mi magyarok, - közhelyszerűen emlegetett, de igaz állítás, - a vereségeinket jobban számon tartjuk, mint a győzelmeinket. Így söpörtük ki emlékezetünkből a pozsonyi csatát is, pedig joggal lehetnénk erre az egyedülállóan nagy győzelemre büszkék. Ennek eseményeit is annakidején elsősorban a nyugati krónikák őrizték meg, így az úgynevezett harmadik Bajor Évkönyv (a salzburgi Annales Iuvavenses Maximi ), s az ezzel lényegében egykorú - a csata évében, 907-ben keletkezett - Sváb Évkönyv, kisebb részletekben a merseburgi és a weisenburgi évkönyvek, illetve a résztvevők személyére utaló korabeli német egyházi halottaskönyvek és királyi oklevelek. A hézagos korabeli feljegyzések azonban nem jelentenek, mert egyáltalában nem is jelenthetnek akadályt egy olyan, kivételesen kreatív szellemű írónak, egykorvolt napjaink jelenkori nagyszerű krónikásának, mint Cey-Bert Róbert Gyula keletkutatónknak. A tervezett nagyívű történelmi korkép - s most áruljuk a kitűnő szerző távolabbi terveit is, - a magyarság korai korszakának kiemelkedő személyei köré csoportosítja mindazokat az ismereteket, amiket minden magyar iskolásnak kötelező olvasmányként kellene tudnia. A történelmi regényciklus, e szinte példátlan nemzeti trilógia Atilla korával indul, a honfoglaló Árpád legendás győzelmével folytatódik, s talán nem minősül hétköznapi babonának, ha most előre bejelentjük, hogy az államalapító Szent István nagy ellenfelével, egyben rokonával, Koppánnyal ér majd véget.

Cey-Bert Róbert Gyula - Koppány
Koppány ​a magyar történelem félreértelmezett, elfeledett tragikus hőse. ' Életét és halálát a rágalmazás fekete fátyla fedi. A könyv lerántja a több mint ezer éve szőtt fátylat, és bemutatja az igazi Koppányt, a nemzet érdekeiért harcba szálló szabadsághőst. A szerző érdekfeszítő, izgalmas eseménysorozaton keresztül ismerteti meg velünk úgy a főhőst, mint barátai és ellenfelei életszemléletét, lelki beállítottságát és döntéseik lélektani hátterét. István nem tartozott egyértelműen Koppány ellentáborába, annak ellenére, hogy kora gyermekkora óta német papok nevelték, akik mindent elkövettek, hogy tanítványuk az ősi magyar értékeket és hagyományokat elrettentő pogány tévelygésnek tekintse. A Pannonhalmi Alapítólevél (997) világosan megfogalmazta Koppány és István viszályának igazi okát, amely nem pogány-keresztény ellentét volt, hanem hatalmi harc, háború a németek és a magyarok között. „Midőn a háború zivatara kitört a németek és a magyarok között, nagy villongás támadt, Somogy vármegye ki akarván űzni atyáim székéből..." A háborúba torkolló német-magyar viszály az érdekérvényesítés viszálya volt, Magyarország jövedelmének és javainak a megszerzéséért, amelyet a keresztény egyház megszervezése biztosított a leghatékonyabban. A több mint 1000 éves Kárpát-medencei magyar történelem tragédia-sorozatának elemzői többször feltették már a költői kérdést, hogy hol tévesztettük el az utat? Egyesek Koppány és István viszályából vezetik le az úttévesztés döntő okát. Ma már 1000 év távlatából világosan látható, hogy a kereszténység felvételé szükséges és meghatározó volt a magyarság életében. Jézus Krisztus szeretettanítása közel állt a magyar lélek érzelemteli ősi értékrendjéhez. Viszont az is világossá vált, hogy 1000 évvel ezelőtt a keresztény egyház megszervezését kevésbé erőszakos módon is meg lehetett volna valósítani, és jobban össze lehetett volna hangolni a magyar érdekérvényesítés céljaival, kiszorítva az idegen érdekek térhódítását. Hogyan történhetett meg mégis, hogy Magyarországot, a korabeli Európa egyik legerősebb katonai nagyhatalmát, jelentős háború nélkül sikerült legyőzni, megszerezni a javait, és kiszolgáltatottá tenni a Német-római Birodalom által irányított vagyonéhes nyugati egyházaknak? A könyv Koppány története regényes elbeszélésével válaszol az 1000 éve megválaszolatlan kérdésre.

Cey-Bert Róbert Gyula - Szabó Géza - Balatoni ​borgasztronómia
Milyen ​borokat válasszunk a Balaton környéki ételekhez? Bármely borvidék elsőszámú borgasztronómiai szabálya a helyi borok és a helyi ételek egyeztetésére vonatkozik, vagyis alapgondolatában a származási hely jelentőségét hangsúlyozza ki. A borgasztronómia a „Hely Szellemének" (szellemiségének) évszázados örökségét, szokásait, hagyományait, kultúráját és történetét ötvözi össze a borok és az ételek harmóniájának jelképes nyelvezetével. A balatoni borgasztronómia a Balaton körzetében termelt borok és a Balaton környékére jellemző ételek (somogyi, zalai, veszprémi ételek) harmonizációs szabályait írja le. A szerző a balatoni borok és ételek egyeztetésének alapelveit, a somogyi, zalai és veszprémi táljellegű konyhák és újonnan kidolgozott étel-összeállítások példáin keresztül mutatja be, tekintetbe véve a magyar szőlőfajták és borok történelmi értékrendjét, a magyar konyha hagyományait és a magyar gasztronómia megújulásának szükségességét. A színes fotókkal gazdagon illusztrált könyv fontos információkat tartalmaz mindazok számára, akik meg szeretnék ismerni a borok és ételek egyeztetésének általános szabályait, a Balaton környéki borok és ételkülönlegességek tükrében.